Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-03 / 285. szám

/ • v/» A mJI Ka IV19. december 3. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Fukuda japán miniszterelnök lemondott, utóda Ohira Ma< szajosi lett. — Brezsnyev beszéde az SZKP Központi Bizottságá­nak ülésén a szovjet népgazdaság eredményeiről. — Mengisztu etióp államfő tárgyalásai Berlinben. KEDD: Pekingben faliújságokon támadni kezdik már Mao Ce-tungot is — Giscard d'Estaing francia elnök segítséget, többek közt fegy­verszállítást ígért Szárkisz libanoni elnöknek, aki Párizsban tár­gyalt. SZERDA: Az etióp csapatok felszabadították a szakadárok kezén volt utolsó nagyobb eritreai várost is. — Bonnban aláírták az NDK és az NSZK határát pontosan kijelölő jegyzőkönyvet. — Men­­gísztu etióp államfő Csehszlovákiába érkezett. CSÜTÖRTÖK: Új szocialista javaslatot terjesztettek elő Bécsben, a haderőcsökkentési értekezleten. — A palesztin néppel való szoli­daritás napján ülést rendeztek az ENSZ-ben. — Carter sajtó­­értekezletén csalódottnak mutatkozott az egyiptomi—izraeli al­kudozások elhúzódása miatt. PÉNTEK: Befejeződtek a legmagasabb szintű magyar—szíriai tárgya­lások Budapesten — Begin izraeli kormányfő nyilatkozata szerint még hetekig elhúzódhatnak a különbéke-megállapodásra vonat­kozó tárgyalások. — Ismét nagy tüntetés volt Teheránban, a sah ellenfelei megütköztek a hadsereg egységeivel. SZOMBAT: Jablonski lengyel államfő Angolában tárgyal Neto elnök­kel. — Somoza, a nicaraguai diktátor kijelentette, hogy még egy népszavazási vereség esetén sem hajlandó távozni. — Khalil egyiptomi miniszterelnök Washingtonban tárgyal Szadat üzeneté­ről. A hét három A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése, majd a Legfelsőbb Tanács ülésszaka Moszkvára irányította ismét a világ figyelmét Az idei év eredményeit (és helyenként jelentkező gondjait) éppúgy számba vették, mint a jövő esz­tendő állami tervének és költség­vetésének megtárgyalásával azt, hogy milyen lesz a Szovjetunió jövő évi gazdálkodása? A Kö7»l-Kelet változatlanul az érdeklődés homlokterében van, s amíg a Szadat—Begin „ideghá­ború", amely egyszerre szolgálja az időhúzást, meg azt hogy Egyiptomot további engedmé­nyekre bírják, nos, amíg ez a szüntelen fordulataival már éppen unalmassá váló huzavona leszorul a világsajtó címöldalai­­ról, a Közel-Kelet más kérdései válnak érdekessé. Lgy például a libanoni helyzet, amely a pári­zsi francia—libanoni csúcstalál­kozó témája voll. Mit jelent a francia segítség Libanonnak? Budapesten is sor került olyan legmagasabb színtű találkozóra, amelynek középpontjában a kö­zel-keleti kérdéscsoport állott mivel az egyik résztvevő Szíria • elnöke volt. Mi a jelentősége a magyar—szír kapcsolatok elmé­lyülésének? Hogyan alakult a Szovjetunió idei gazdálkodása, milyen a jövő évi terve ? A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának ülésszaka méltán von­ta magára a világ figyelmét A szocialista nagyhatalom jövő évi állami terve, költségvetése sze­repelt az ülés napirendjén, egy­ben azt is áttekintették a kép­viselők. hogy az idei eredmények hogyan alakulnak. A nyugati polgári sajtó a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének minapi, moszkvai ülése után sokat foglalkozott a szocialista országok fegyverkezé­sének kérdéseivel. Ezért kísérte különös figyelem a Jövő évi szovjet költségvetés honvédelmi előirányzatát Is. Garbuzov pénz­ügyminiszter honvédelmi célok­ra 17,2 milliárd rubelt javasolt, ugyanannyit, mint 1978-ban. Ez kérdése százalékban kifejezve a szovjet állami költségvetés 6.4 százaléka! Összehasonlításul: a szovjet iparfejlesztés finanszírozására 146,8 milliárd rubelt szánnak, csaknem 9 százalékkal többet, mint a most véget érő esztendő­ben. Jelentősen növelik a körny­­nyűipar, az élelmiszergyártás, a hús- és a tejipar, a helyi ipar, valamint a lakosság részére nyúj­tott szolgáltatások fejlesztésére szánt összegeket, mindezekre a célokra 26,6 milliárd rubelt irá­nyoztak elő. s ez 18.6 százalék­kal több, mint 1978-ban. A szovjet költségvetés számai a békés fejlődést biztosító ada­tok, bizonyítékai annak. hogy nagy céljait a szovjet állam a nép életszínvonalának emelésével, a termelés fokozásával, a hatal­mas ország gazdasági erejének növelésével kívánja elérni. Figyelemre méltó számokat le­hetett haftani a Legfelsőbb Ta­nács ülésén az idei eredmények­ről. A mezőgazdaság a Szovjet­unió történetének eddigi legna­gyobb gabonatermését takaríthat­ta be. 235 millió tonnát. Hang­súlyt kapott az, a megállapítás is. hoRy az állattenyésztés még elmaradt a várakozástól. 8.3 mil­lió tonna gyapotot szüreteltek le, ez az eredmény kevesebb a ta­valyinál (akkor 8.7 millió volt, ez is csúcseredményként vonult be a mezőgazdasági krónikákba), visrxmt jobb. mint az 1976-ban volt 8,2 millió tonna. A Legfel­sőbb Tanács ülését megelőzően az SZKP Központi Bizottsága tartott ülést, s ott a beruházáso­kat Illetően bírálatok Is elhang­zottak. A beruházási területeken •jövőre 132 milliárd rubelre nő az összes beruházás értéke, az emelkedés aránya 4,5 százalék. Mit jelent a francia segítség Libanonnak ? Franciaországot Libanonhoz a politikai, gazdasági és társadalmi kötelékek mellett még érzelmi szálak is fűzik. Hatvan esztende­je. az első világháború végén a másik győztes hatalommal, Nagy- Brltanniával együtt közösen száll­ta meg Franciaország az addig • Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára fogadta Romrsh Chandrát. a Kéke-világtanács elnökét. A találkozón Jelen volt Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára és dr. Laukó Károly, a Bcke-világtanács titkára. (MTI-fotó: Tormai Andor felvétele — Telefotó — KS) Zu wend j ii i4 ■>^ • • ütvén évi* lojálisak voltunk — hirdeti a felirat a nyugatnémet­­országi Oberhausen ben a negyedik napja sztrájkoló fémipari munká­sok transzparensén. török uralom alatt állott Liba­nont. 1920-ban a frissen megala­kult Népszövetség megbízást — úgynevezett mandátumot — adott Franciaországnak, hogy irányítsa a török uralom alól felszabadított terület életét. 1946-ban távoztak az utolsó francia katonák az ak­korra már teljesen függetlenné vált Libanon földjéről. A negyed­­századnyi- idő "‘alatt ■ azonban a kapcsolatok igén szóróssá váltak ' Párizs és Befrút1 között: Mi sem1- jellemzőbb, mint hogy Libanon lakosságának nagyobbik fele be­szél franciául. Szárkisz, libanoni elnök első al­kalommal látogatott el Párizsba. (Korábbi külföldi útjai a Vati­kánba. az Arab-öböl országaiba és Irakba, a Szilárdság Frontjá­nak bagdadi csúcsértekezletére vezették.) A bejrúti vendég Pá­rizsban országa tragédiájára kí­vánta felhívni a figyelmet: egy­millió libanoni menekült lett kénytelen a harcok miatt elhagy­ni otthonát. 60 000 lakóépület dőlt romba, a libanoni ipar 70 százalé­ka nem termel a háborús károk miatt. A halottak száma 40 000. de az áldozatok jelentős része pa­lesztin menekült... A francia segítség nem volt je­lentéktelen eddig sem, persze, a háború torz. logikája szerint pél­dául a Párizsból érkezett autóbu­szokat, vagy mentőautókká kel­lett átalakítani, vagy barikádok emeléséhez használták fel! S az Is a háborús körülmények követ­kezménye. hogy most Franciaor­szág elsősorban hadiszállítmá­nyokkal igyekszik a bejrúti köz­ponti kormány katonai tekinté­lyét helyreállítani. A meglevő Mirage harci repülőgépeken kívül harckocsikat. 155 milliméteres lö­­vegeket. valamint kisebb rakétá­kat szállítanak a franciák. Mi a jelentősége a magyar—szír kapcsolatok elmélyülésének ? A Magyar Népköztársaság kez­dettől fogva támogatta az arab népek küzdelmét a társadalmi haladásért, az imperialista elnyo­más alól való felszabadulásért, a békéért. A SzíAai Arab Köztár­saság úgynevezett „frontállam”, olyan ország, ámely a legkímélet­lenebb ellenséges csapásokat volt kénytelen elszenvedni, amely 1967-ben fontos területet veszített el (a Golan-fennsíkot), s amely ma — az amerikai—egyiptomi— izraeli összejátszás nyomán — is­mét ki van «téve annak, hogy az események kedvezőtlen alakulása támadás célpontjává formálja. De Szíria olyan állam is. amely­nek diplomáciája ma mindent el­követ a közel-keleti átfogó ren­dezés érdekében: a damaszkuszi államférfiak és diplomaták veze­tő szerepet játszanak a haladó arab országokat tömörítő Szilárd­ság Frontja tevékenységében. Szíria viszonozza a szocialista országoknak azt a törekvését, hogy szoros, baráti viszony ala­kuljon ki az arab népek és az európai szocialista közösség kö­zött. Az igazságos és a tartós ren­dezés a közel-keleten csak a szo­cialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió segítségével, közre­működésével valósulhat meg. Most, a budapesti tárgyalásokon is ez jutott kifejezésre. De a világpolitikai jelentősége mellett a legmagasabb szintű ma­gyar—szír találkozó azzal Is be­vonul a két nép történelmébe, hogy a sokoldalú kapcsolatoknak, a gazdasági együttműködést Is el­mélyítette Ez pedig mindkét fél érdeke. Pálfy József Hazánkba látogat Mengisztu Haile-Mariam Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöké­nek meghívására vasárnap hivatalos, baráti látogatásra hazánkba ér­kezik Mengisztu Haile-Mariam alezredes, a szocialista Etiópia Ideig­lenes Katonai Kormányzó Tanácsának elnöke, állam- és kormányfő (MTI) ' Mengisztu Haile-Mariam alez­­icdes, a szocialista Etiópia Ideig­lenes Katonai Kormányzótanácsá­val- elnöke 1911-ben született Addisz Abebában, Etiópia főváro­sában. Katonacsaládból szárma­zik, édesapja altiszt volt a csá­szári hadseregben. A középisko­lás Mengisztu Haile-Mariamot is vonzotta a katonai pálya és ta­nulmányait félbeszakítva, 1957- ben katonai tiszti iskolára jelent­kezett. Két évvel később alhad­­naqyi ranggal fejezte be az is­­nolát, s o hadseregben különböző posztokon szolgált. <A császári hatalom megdönté­sere szervezett és megbukott l'JOO-as katonai puccs után bíró­ság elé akarták állítani azzal, hogy részt vett a szervezkedés­ben, de a vádat később elejtették. A következő években folyamato­san gyarapította katonai tudását, s mellette az Addisz Abeba-i egyetemen, majd — két éven ke­resztül — az amerikai Maryland állami egyetemen gazdaságtudo­mányi tanulmányokat folytatott. Az 1971-es etiópiai forradalom kibontakozásakor — elsősorban a keleti front fegyveres csapatainál — jelentős szerepet játszott * hadsereg forradalmi erőinek szervezésében. A feudális-bur.zsoá osztály elhatározta, akkor őr­nagyi rangban levő Mengisztu Maile-Mariam meggyilkolását. A forradalom hívei időben felfedték a tervet és megóvták a hadsereg valamennyi haladó tisztjének tá­mogatását élvező őrnagy életét. Ac ellenforradalmi, népellenes erek orvtámadása miatt az etióp forradalmi mozgalom átmenetileg kritikus helyzetbe került, s ezért a hadsereg a 120 tagú, demokra­tikusan megválasztott Ideiglenes Katonai Kormányzótanács élére 1977-ben Mengisztu Haile-Maria­mot tette. Vezetésével az etiópiai nemzeti demokratikus forradalom vagy győzelmeket ért el és létre­hozta a szocialista állam megte­remtésének alapjait. Az országban kialakult helyzet, a forradalom eredményeinek megvédése megkövetelte, hogy Mengisztu Haile-Mariam alezre­des magára vállalja az államfői, a kormányfői és a fegyveres erők fóparancsnoki tisztségét is. (MTI) mammmmmmimMmKmmm Nyíltan folytatják a tárgyalásokat a WASHINGTON Heltai András, az MTI tudó­sítója jelenti: iA legújabb izraeli és egyipto­mi diplomáciai színjáték után ismét, nyíl tan ,íply.tatWH a külpn- , békéről folyó tárgyalásokat. M/usztafa Khalil, egyiptomi , kórr­­mányfő pénteken csaknem há­romórán át tárgyalt Carter ame­rikai elnökkel, majd Vance, ame­rikai külügyminiszter bejelentet­te: mindkét fél a háromoldalú ta­nácskozások folytatását igényli. Beglín, izraeli kormányfő ugyan­aznap hasonló értelemben nyilat­kozott. különbekéről Az egyiptomi kormányfő Sza­dat elnök üzenetével érkezett Washingtoniba. Egy nappal ko­rábban a kairói vezető, Robert Byrd amerikai szenátor révén Begínnek küldött ,üaer?etét. Van­ce .külügyminiszter, aki (pénteken maga is hosszabban - tárgyalt Klhalililal, a fehér házi konferen­cia után nem közölte, mikor újít­ják fel a közvetlen tárgyalásokat, de szavaiból nyilvánvaló volt, hogy Washington két védencének képviselőit ismét az amerikai fő­városba várják. (MTI) Újabb zavargások Teheránban Ismét utcai zavargások törtek ki pénteken Teheránban. Fittyet hányva az esti órákban életbelé­pő kijárási tilalomnak és a síita vallási ünnep, a moharrer gyász­hónap nyilvános megemlékezésé­re vonatkozó hatósági betiltás­nak, több ezer síita vallású Iráni vonult az utcákra. A tömeg Al­­lalhot éltette, de elhangzottak po­litikai — a sah lemondását, sőt a sah halálát is követelő jelsza­vak. A tömeg szétoszlatására ki­vezényelt katonaság először könnygázgránátokkal próbálko­zott, majd eldördültek a fegyve­rek is. A teheráni rádió szombat reggeli közlése szerint a fegyve­res beavatkozásnak hét halálos áldozata és huszonöt sebesültje van, ám a szemtanúk jóval több áldozatról beszélnek. Nyugati hírügynökségi jelen­tések szerint szombaton reggel az elnéptelenedett teheráni utcákra tankok érkeztek, és megszállták a város stratégiai pontjait. A síita mecsetekben összegyűlt hívők ez­rei ülősztrájkba kezdtek. Iráni .politikai megfigyelők sze­rint a péntek esti megmozdulá­sokra a Párizsban élő síita val­lási vezető, Khomeini Ajatollah felhívására került sor. Khomeini, a sah ellenzékénék vezéralakja pénteken Párizsban egy amerikai tv-társaságnak adott interjújában ismét a sah megdöntésére szólí­totta fel iráni híveit. Nem lehetséges a kompromisz­­szum a sahhal, nincs más meg­oldás, csak a harc — mondotta Khomeini. (UPI. Reuter, MTI) ««giiiifc A Mao utáni korszak kínai kül­politikájának kibontakozása új, rendkívül veszélyes elemeket vitt Kelet- és Délkelet-Azsia straté­giai-politikai helyzetébe. A Szov­jetunió mór a 80-as években fel­ismerte e veszélyek felbukkaná­sának lehetőségét. Ezért hangoz­tatta egy széles körű ázsiai kol­lektív biztonsági rendszer létre­hozásának szükségességét. Kína, amely mór abban az időszakban is soviniszta hatalmi politikát folytatott, élesen ellenezte ezt az átfogó rendezési koncepciót. 1. Mao halála óta bebizonyoso­dott, hogy a Kínában bekövetke­zett belpolitikai váttozások (ame­lyek a korábbi ultraradikális szélsőségeket a gazdasági és tech­nológiai fejlődés érdekében akar­ják lefaragni) nem hoztak pozi­tív módosulást Peking külpoliti­kájában. Sőt: azt lehet mondani, hogy e külpolitika veszélyessége a Mao halálát követő korszakban annyiban fokozódott, hogy meg­szabadult a korábbi, ál-ideológiai kötöttségektől és jóval aktívabbá vált. Ez az aktivitás az indokínai fél­szigeten teremtette meg a leg­közvetlenebb új veszélyzónát. A kínai törekvések lényege az, hogy Peking a maga hatalmi érdekei­nek szemszögéből nézve az indo­kínai félszigetet egy történelmi­leg kialakítandó kínai befolyási övezet részének tekinti. A pekin­gi vezetés már a vietnami nép Washington ellen vívott felszaba­dító háborújának idején számolt ázzál, hogy e háború befejeztével Vietnam a későbbi kínai hatalmi törekvések gátjává válik. Ez ma* gyarázta a kínai politika ellent­mondásos akcióit Vietnammal szemben a felszabadító háború idején — például a területén át­haladó szovjet gazdasági és kato­nai segítség lassítását, vagy aka­dályozását. Végül: ezzel indokol­ható, hogy Peking akadályozta, illetve ellenezte a vietnami sza­badságharc gyors, és teljes győ­zelemhez vezető végső szakaszá­nak kibontakozását. Amikor a teljes győzelem e törekvések el­lenére is elérkezett, Peking sze­mében nyomban az egységes szo­cialista Vietnam vált a délkelet­­ázsiai aknamunka fő célpontjává. Ennek leglátványosabb — bár csak egyik — megnyilvánulása a kínai befolyás alatt álló kambod­zsai vezetés Vietnam-ellenes po­litikai és fegyveres provokációi­nak támogatása. Ezzel természe­tesen összefügg az a rendkívül fe­szült és időnként katonai súrlódá­sokat is okozó helyzet, amelyet a kínai .politika teremtett a vietna­mi—kínai határ mentén. 2. Ez volt tulajdonképpen az „elő­játéka" annak, hogy Vietnam — miután a KGST teljes jogú tag­ja lett — novemberben barátsá­gi és együttműködési szerződést írt alá a Szovjetunióval. E szer­ződés semmiképpen sem tekint­hető „új katonai paktumnak”, mint ezt a pekingi és washingtoni propaganda jellegzetes egyetér­téssel hangsúlyozza. A széles kö­rű együttműködést előirányzó megállapodás védelmi vonatkozá­sú konzultációt csak olyan ese­tekben irányoz elő, ha a felek egyike „támadásnak, vagy táma­dás veszélyének" van kitéve. Az természetesen nyilvánvaló, hogy a szerződéses kapcsolat megerő­síti az újjáépítés nehézségeivel küzdő egységes szocialista Viet­nam helyzetét a délkelet-ázsiai befolyási övezet létesítésére tö­rekvő kínai politikával szemben. A Peking megnövekedett akti­vitása által teremtett veszélyzó­nák közül ez a legközvetlenebb — de nem az egyetlen. A másik, kontinentális értelemben is rend­kívül kártékony akció a japán— kínai szerződés megkötése volt. Peking habozás nélkül szövetség­re lépett azzal a Japánnal, amely Washington legfőbb ázsiai szö­vetségese, s egyben a földrész ténylegesen és még inkább poten­ciálisan elsőrendűnek minősíthe­tő technológiai-katonai tőkés nagyhatalma. Ez a megállapodás bizonyítja, hogy az úgynevezett „három világ" pekingi elmélete nem egyéb, ideológiai manipulá­ciónál. Hiszen a Japán—kínai szerződéssel Peking a két, általa „szuperhatalomnak" nevezett or­szág egyikével, az Egyesült Ál­lamokkal is együttműködik. Már­pedig a „három világ” elmélete azt hirdeti, hogy Kína szemben­­áll az úgynevezett „szuperhatal­makkal". 3. Peking akciói teljesen új hely­zetet teremtettek Ázsiában. Eb­ben az új helyzetben különleges nyomás nehezedik a Délkelet­ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) öt tagországára. Ezek: Indonézia, Thaiföld, FUlöp-szige­tek. Malaysia és Szingapúr. Nem véletlen, hogy november második felében a kínai külpoli­tika gyakorlati vezetője, Teng Hsziao-ping sorra járta az ASEAN-országokat. Az eddigi je­lek azt mutatják, hogy stratégiai szempontból ez az út nem volt sikeres. Az ASEAN-országok lát­hatóan — és érthetően — vona­kodtak mindenféle Peking iránti politikai kötelezettség vállalásá­tól. Különösen érezhető ez a vo­nakodás, ha összehasonlítjuk Pham Van Dong vietnami mi­niszterelnök kőrútjával. Ez (még u Teng-utazást megelőzően) ered­ményesen fűzte szorosabbra a gazdasági és politikai kapcsolato­kat Vietnam és az ASEAN-orszá­gok között. Az ASEÁN-tagállamok különböző típusú Kormányzati rendszerekben élő tőkés országok. Stratégiai szempontból azonban nyilvánvaló érdekük, hogy ne a délkelet-ázsiai hatalmi felsőbbsé­­gének zónáját szervező Peking­­hez, hanem a maguk függetlensé­gi törekvéseinek esélyeit Is növe­lő, független szocialista Vletnam­­hQz közeledjenek. —I —e Mengisztu Haile-Mariam életrajza ÁZSIAI BIZTONSÁG V üctíűIvűI/ oc l/nrlófnl/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom