Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)
1978-12-17 / 297. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 297. szám Ára: 90 fillér 1978. december 17. vasárnap GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGKONZERV, SÜRÍTETT MUST Keresett kiskőrösi termék Élelmiszeripari társulás alakul A Homokhátság kertészeti termelésének egyik központja Kiskőrös és környéke. Tekintélyes mennyiségű szőlőt, gyümölcsöt szüretelnek itt a mezőgazdasági üzemek, valamint a kisgazdaságok. Kiváló minőségű meggy, cseresznye, alma, kajszi- és őszibarack terem a kertekben, amelyet szívesen vásárol a kereskedelem, valamint a tartósítóipar. Kiskőrösön évtizedek óta működik egy kisebb gyümölcskonzzerv üzem, amelyet a járási székhely és a környező települések gazdaságai látnak el nyersanyaggal. Ebből évente 6—7 ezer tonna dzsemet, befőttet, gyümölcsbort, pálinkát, savanyúságot készít a gyár, és bérmunkában sűrítményt a szomszédos szövetkezeteknek. Ez idén a konzervipari termékeken kívül 600 tonna mustsűrítmény gyártása is jelezte a tartósítóüzem valamint a szövetkezetek kapcsolatának fejlődését. A konzervüzem hosszú évekig különböző gyárakhoz tartozott. Miközben a telep annyira szükséges korszerűsítése, felújítása a sorra, rendre egymást váltó tulajdonosok között elsikkadt, a tartósítóüzem feladatai megnőttek. A sok esztendeje működő gépek elavultak, kezelésük, karbantartásuk mind több gondot okoz. Néhány éve a Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalat telepe lelt a kiskőrösi élelmiszer-tartósító. Azóta létesült a mai követelménynek megfelelő öltöző, fürdő, ebédlő, valamint az orvosi rendelő. Ez a beruházás csak kisebbik része a konzervüzem felújításának, hiszen a munka nagyobbik fele ezután következik. Készül a távlati terv a telep teljes rekonstrukciójára, amely a következő években valósul meg. A korszerűsítés, a műszaki fejlesztés eredményeként az eddiginél többre lesz képes a feldolgozó, és a munkakörülmények tekintetében sokkal inkább fel tudja venni a versenyt a járási székhely más iparvállalataival. Jelenleg elég sok kézi munkára van szükség addig, míg a nyers áruból késztermék, cseresznye-, meggybefőtt, barackdzsem, vagy savanyított paprika, uborka lesz,, amelyet itthon és külföldön szívesen vásárolnak. A kiskőrösi üzem a Szovjetunióba, az NDK- ba is rendszeresen szállít, évente 1300—1500 tonna vegyes befőttet. Ha a tervezett műszaki fejlesztés megvalósul, akkor ennél többet. A gyártás növelésének határt szab a feldolgozóüzem teljesítőképessége. Alapanyag lenne elegendő, hiszen a telep az 1979. évben szükséges gyümölcs- és zöldségféle mennyiségének több mint 90 százalékát a környező mezőgazdasági üzemekkel értékesítési szerződésben lekötötte. A konzervüzem, valamint a szövetkezetek közötti szorosabb együttműködés még most van kialakulóban. A szőlőtermesztő szövetkezetek kiskőrösi közös vállalata és az élelmiszeripari vállalat a közeljövőben fekteti le a kölcsönösen előnyös társulás alapjait. Az előkészítő munka megkezdődött, és a nemrég megjelent szakminisztériumi rendelkezések jogszabályi lehetőséget teremtettek a korábbinál szélesebb körű összefogásra, az élelmiszeripari vállalatok, mezőgazdasági üzemek, társulások közös érdekű együttműködésére. K. A. • Párás melegben dolgoznak a kiskőrösi tartósítóüzem konzervgyártó részlegében Benyovszky Pál műszakvezető brigádjának tagjai. Jövőnkért, gyermekeinkért 3. oldal Az egyedüllét mezsgyéjén 3. oldal A törvény mindenkire kötelező <. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Nagyközségek az év végén Ezúttal a kecskeméti járás három nagyközségének ebben az esztendőben végzett munkájáról számolunk be. Az ehhez szükséges információkat Bacsák Ferencnétől, a kecskeméti járási hivatal pénz-, terv- és munkaügyi osztályának vezetőjétől tudtuk meg. Izsákon a község lakóinak legnagyobb gondja, problémája a vízmű. Pontosabban az, hogy Izsák az egyetlen nagyközség a megyében, ahol még nem épült ki a vízvezeték-hálózat. Ennek a hiánynak a felszámolására már elkészült a terv, amelyért a nagyközség 1,2 millió forintot fizetett, A 47 milliós beruházás-? nak — amelyhez jelentős összeggel hozzájárult az Országos Vízügyi Hivatal, a megyei tanács és az Észak-Bács megyei Vízmű Vállalat is —. a kivitelezőjével, a Vízmű Vállalattal most tárgyalnak a munkák mielőbbi megkezdéséről. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges Izsákon a vízműtársulat létrehozása. Noha az iskolát már korábban átadták, a munkadíj utolsó részletét ebben az esztendőben kellett kifizetni, ezért a rendelkezésre álló szabad pénzösszeg jelentősen csökkent. Így is beszámolhatunk azonban parkosításról, földutak javításáról, sportpálya-felújításról. amelyek társadalmi munkában készültek. Az elvégzett munka értéke két és fél millió forintot tett ki. Kerekegyházán is szűkre szabták idén a kiadásokat, de nem véletlenül, mert nagy dologra gyűjtenek. A meglevő nyolctantermes iskolához hamarosan újabb szárny épül. amelyben hat új osztályterem kap helyet. Ennek elkészülte után a majdan 14 tantermes általános iskolához a két szárnyat összekapcsoló tornaterem építéséhez kezdenek. Az oktatási épület terveiért már leszámlázták a 348 ezer forintot. most az ÉPSZER Vállalaton múlik, hogy mikor kezdődnek meg a munkák. A nagyközségi tanács még azt is vállalta, hogy embereket toboroz az építkezésre, így itt remélhetőleg nem lesznek munkaerő-gondok. A nagyközségben végzett kisebb-nagyobb munkák — tudva azt, hogy a tanács rendelkezésére álló pénzeszközök dönitő hányadát már előre lekötötte a fenti nagyszabású építkezés — jórészt társadalmi összefogással folytak. A 2,2 millió forint értékű társadalmi munka egyebek között útjavításból. a környezet csinosításából, faültetésből, parkosításból tevődik össze. Tiszák écskén az eddigiektől kissé eltérő a helyzet, mivel ebben a .nagyközségben jó néhány ipari üzem található. Ezek az üzemek diktálják a fejlődés tempóját, és szinte húzzák magukkal a községet is. Említésre méltó az az összefogás, amelyet itt tapasztalunk az egy üzem, egy intézmény akció keretében. A vállalatok a patronált Intézményekben elvégzik a kisebb-nagyobb munkálatokat, és többek között ezzel magyarázható az a hatalmas, 13 millió forint értékű táíjsadalmi munka, amit a nagyközség lakói ebben az esztendőben végeztek. Elkészült Tiszakécskén három pedagógus szolgálati lakás, és befejeződik a diákotthon építése. Még az idén megkezdik viszont a 12 célcsoportos lakás és alatta létesítendő szolgáltatóház alapjainak lerakását. Az építést a költségvetési üzem végzi, amelynek gépparkját tervszerűen bővíti a nagyközségi tanács. Idén például 5 millió forintot adott a fejlesztésre. Így az üzem a megnövekedett, évi 30 millió forintos építőipari kapacitásával Tiszakécske összes építési munkáját el tudja végezni, és gond nélkül várhatja az elkövetkező feladatokat. V. T. Folyami kavics az építőknek • Egész éven át dolgoznak a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat gépei a Duna Bács-Kiskun megyei szakaszán. A bal partra felhalmozott építési alapanyagot több szomszédos megye Volán Vállalatainak járművei szállítják a felhasználási helyekre. Képünk a FOKA vállalat dunavecsei sódertelepén készült. (Straszer András felvétele.) Törekvések a gazdaságosabb termelésre Gazdagodnak a megye ipari üzemeiben Sr A termelőüzemeket egyre inkább arra ösztönzik a népgazdasági szabályozók, hogy minimális ráfordítással maximális eredményt, nyereséget érjenek el. Az adott feltételek mellett minél jobban sikerül megközelíteni ezt a célt, annál gazdaságosabb a tevékenységük. Ügy is fogalmazhatunk, hogy hatékonyabban gazdálkodnak. A megye iparában sikerrel járó törekvéseket figyelhettünk meg ebben az évben a termelés gazdaságosságának növelésére. • Dinnyés László, a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárának lakatosa a kelmevizsgáló gép befejezésén dolgozik (Opauszky László felvétele.) Termelékenységnövelés, fejlesztéssel A Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalatnak összesen tizennégy üzeme van, s nagy körzet ellátásáért felelős. Tevékenységében a kenyér- és péksüteménykészítés az elsődleges, de dolgozói gyártanak édesipari és cukrászipart termékeket is. Ezenkívül még száraztészta-féleségek előállításával foglalkozik a vállalat, s összesen mintegy 190-féle cikket készít a lakosságnak. Ebben az évben az édesipari termékek közül a nugátok és a mézes gyártmányok választékát bővítették. A sütőipari termékcsoportban a leveles és omlós cikkekből készítettek többfélét, mint tavaly. A termelékenység növelése és a minőség javítása érdekében az idén Kalocsán, illetve a kiskőrösi üzemben áfhordós kemencéket állítottak be. Az édesipari tevékenységet drazséüzem létrehozásával fejlesztették. A szociális körülmények javításával együtt összesen 25 millió forintot költöttek fejlesztésre, saját erőből. Mindezeket úgy sikerült megvalósítani, hogy a vállalati gazdálkodás a tervezettnél valamelyest hatékonyabb volt. A 366 millió forintos árbevételi tervet várhatóan 14, a 32 milliós nyereségeiül rányza tot pedig 2—3 millió forinttal teljesítik túl. Egy kis számítás kideríti, hogy a vállalat az idén a tervezettnél néhány tized százalékkal nagyobb nyereséghányaddal dolgozott. Ötletekből újítások — Hogyan tudja gazdaságossá tenni a termelést az olyan gyár, amely „készen” kapja a termelési feladatokat? — kérdeztük a napokban Mócza Lajosáétól, a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti 3. számú gyáirának igazgatójától. — Nincs olyan technológia, amelyen ne lehetne változtatni hangzott a válasz. — A vállalattól kapott műszaki leírásokat alaposan áttanulmányozzuk és keressük a lehetőségeket az adott termék gazdaságosabb előállítására. Sok múlik nálunk ezzel kapcsolatban a szabászaton. Import anyagból dolgozunk, s egyáltalán nem közömbös, hogy a feldolgozás során mennyi a hulladék. A szabászaton például igyekszünk minél hosszabb terítéket készíteni, hogy ezzel is csökkenjen az úgynevezett fordulási veszteség. 'A különböző szélességű anyagokat kiválogatjuk, s eszerint készítjük el a rajzokat. A szabászok ezekkel és más megoldásokkal az idén 5 millió forintos megtakarítást érnek el. Jövőre tevékenységüket jelentős mértékben segíti majd egy újítás. Dinnyés László lakatos ugyanis egy kelmebevizsgáló gépet készített — Fekete János meó-csoport vezető elgondolása alapján —, amellyel szabás előtt át lehet világítani az anyagokat és még idejében fel lehet fedezni az esetleges selejtet. Ez a gép különiben a novemberi újítási ötlet-hónapunk egyik eredménye. Dolgozóink összesen 59 különböző ötlettel jelentkeztek, s közülük többet meg is valósítottunk. Az előbb említett kelmebevizsgáló gép mellett igen jelentős Nagy Zoltán műszerész, bronzjelvényes újító munkája, amellyel megszüntette a gombfelvarró apparátnál jelentkező selejtet. A kerekegyházi Gyurkovics János műszerész mozgatható cérnatartó állványa is könynyíti és gyorsítja a munkát. Gyárunk szocialista 'brigádjainak a vállalásai között is szerepel a gazdaságosabb, termelés megvalósításai, a termelékenység növelése. Nem utolsósorban nekik is köszönhető, hogy az idén a múlt évihez viszonyítva termelékenységünk mintegy 8—9 százalékkal növekedett. A munkaidő jobb kihasználásával Az Egyesült Villamos Gépgyár bajai gyárának kollektívája — mint Farkas László igazgatótól megtudtuk —, az idén 32 százalékkal nagyobb tervet valósít meg, mint tavaly. A nagymértékű termelésnövelésen kívül az is feladat volt, hogy négy új gyártmánycsaládot — szellőzőberendezéseket, működtető mágneseket, kamrás kapcsolókat és daruvezérlő berendezéseket — meghonosítsanak., Az elmúlt évhez képest annyit változtak a föltételek, hogy a létszám 26 dolgozóval nőtt. Ezzel szemben a folyamatban levő beruházás miatt átmenetileg csökkent a termelőterület. A többségében fiatalokból álló kollektíva várhatóan december 22-re téljesíti a tervet A nyereség körülbelül 45 százalékkal lesz több, mint tavaly volt. A ter me lésí elf utas mértékét figyelembe véve kitűnik, hogy az ÉVIG bajai gyárának dolgozói az idén hatékonyabb munkát végeztek mint tavaly. Jelentős mértékben nőtt a termelékenység. A daruvezérlő berendezések szerkezetének gyártásánál ma már az előállításra fordított idő egyharmada a két évvel ezelőttinek, a gépesítés és a jobb felszerszámozás révén. Sok időt takarítottak meg „házi” szerkesztésű és kivitelezésű célgép üzembe helyezésével is. A. T. S. — O. L. Az ismeretek elsajátításának legfontosabb forrásai ma is a könyvek amelyek korunkban válnak mind nélkülözhetetlenebb „munkaeszközzé”; nemcsak a bajai mérnök, a kecskeméti kutató. hanem a kerekegyházi lakatos, a jánoshalmi szövetkezeti tag számára is. S hogy ezekhez a „munkaeszkőzökhöz” minél könynyebben hozzájuthassanak s minél gyakrabban forgathassák azokat a dolgozók, 1958-ban a SZOT határozatot hozott a szakszervezeti hálózat kiépítésére, azzal a céllal, hogy a könyvet közelebb vigyék az emberekhez: a munkahelyre. Ballabás Béla, az SZMT központi könyvtárának Igazgatója elmondta: Bács-Kiskun megyében az SZMT klubjának kétezer kötetes könyvtára volt az alapja annak a hálózatnak amely ma — a különböző munkahelyeken működő, 108 letéti könyvtáron keresztül — mintegy hatvanezer dolgozó könyvtári ellátását teszi lehetővé. A letéti könyvtárakat az SZMT központi könyvtára látja el könyvekkel. amely ma — a hajdani kétezerrel szemben — ma már mintegy százezer kötettel rendelkezik. Az állomány egyre gyorsabb ütemben gyarapodik: amíg a hatvanas években csak ötven— hatvanezer forintot fordíthattak könyvbeszerzésre, addig az idei esztendőben kétszázhatvanezer forintot irányoztak elő a költségvetésben ilyen célra. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy a különböző üzemek háromszázezer forinttal járultak hozzá az üzemi könyvtárak állományának bővítéséhez, akkor megállapíthatjuk, hogy a szakszervezeti könyvtárak hálózatának egyre fontosabb szerepe van a közművelődési feladatok ellátásában. Az összesen öt függetlenített könyvtárost és két nyugdíjast foglalkoztató központi könyvtáriban a letéti könyvtárosok segítségével jelenleg mintegy tizennyolcezer beiratkozott olvasót tartanak nyilván, akik az idei esztendő első tíz hónapjában több mint háromszázezer kötetet kölcsönöztek. Ám ezek az imponálóan nagy számok sem tették elégedetté a könyvtár dolgozóit, akik szeretnének még több ember kezébe még több könyvet adni. Sajnos* azonban a jelenlegi körülmények között ez egyáltalán nem könynyű feladat. Nehéz llenne például új letéti könyvtárakat nyitni a mostanában létesült ipari üzemekben, vagy a szákszervezeti alapszervezettel rendelkező termelőszövetkezetekben, hiszen a már meglevőket is egyre 'körülményesebben tudják ellátni könyvekkel. Az állomány bővítésének lehetőségei pedig meglehetősen korlátozottak, főként a helyhiány miatt, (Folytatás a 2. oldalon.)