Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-17 / 297. szám

• PETŐFI NÉPE « • 1978. december 17. ALLASFOGLALAS a szocialista munkaverseny-mozgalom 1979. évi folytatásáról L A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottsága — egyetértve a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. december 6-i ülé­sének megállapításaival — fel­hívja a szervezett dolgozókat, a fiatalokat, munkásokat, mezőgaz­dasági dolgozókat, értelmiségie­ket és alkalmazottakat a szocia­lista munkaverseny-mozgalomban való további cselekvő részvételre, az 1979. évi terv sikeres megvaló­sítására. Ezzel szolgálhatjuk ha­zánk szocialista fejlődését az utób­bi két évtizedben az ország tár­sadalmi-gazdasági erőforrásainak gyarapításában, népünk életszín­vonalában elért jelentős eredmé­nyek megőrzését és további terv­szerű növelését. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottsága a szocialista munkaver­seny 1979. évi fő célkitűzéseit az alábbiakban határozták meg: Az 1979. évi népgazdasági terv teljesítése egész társadalmunktól, minden dolgozótól fokozott erő­feszítést, jobb munkát igényel. A dolgozók, a szocialista brigádok, a vállalatok kollektíváinak kez­deményezései, a szocialista mun­kaverseny-mozgalom fontos té­nyezői társadalmi és gazdasági előrehaladásunknak. A munka­verseny-mozgalom a korábbiak­nál eredményesebben mozgósítson a népgazdaság egyensúlyi helyze­tének javítását szolgáló legfonto­sabb feladatok megvalósítására. Ezért a szocialista brigádok, a vállalati kollektívák kezdeménye­zései az 1979. évben a gazdaságos­ság fokozására, a gazdálkodás mi­nőségi követelményeinek teljesí­tésére irányuljanak. A munkaver­­seny-vállalásokban csak ott és olyan mértékben tűzzék célul a terv mennyiségi túlteljesítését, ahol az összhangban van a gaz­daságossági — elsősorban az ex­port gazdaságossági — követel­ményekkel, illetve a valóságos társadalmi igényekkel. A munka­verseny vállalati célkitűzéseiben és tartalmában kapjon az eddi­gieknél nagyobb szerepet: — a termékszerkezet korszerűsí­tése. a versenyképes, jól érté­kesíthető, jó minőségű, korsze­rű termékek gyártása, e ter­mékek exportjának fokozása és a vállalt szállítási feltéte­lek pontos teljesítése. — az anyaggal és az energiával való ésszerű, fokozott takaré­kosság, különös tekintettel az importanyag-takarékosságra, illetve -kiváltásra, — a termelés és a munka szer­vezettségének javítása, a nagy­értékű, gazdaságosan üzemel­tethető gépek, berendezések jobb kihasználása, a munka­időveszteségek csökkentése, — a termelési kooperáció javítá­sa, a szállítási szerződések fe­gyelmezett betartása, — a beruházások szervezettségé­nek fokozása, a részt vevő kol­lektívák együttműködésének javítása. Szükségesnek tartjuk, hogy a munkaverseny-mozgalom még hatékonyabban szolgálja a társa­dalmunk szocialista viszonyainak további erősítését. Ezért a szak­­szervezetek és a KlSZ-szerveze­­tek minden munkahelyen segít­sék elő a munkához való viszony javítását, a felelősségtudat és a fegyelem erősítését. A dolgozók és a kollektívák szo­cialista kötelezettségvállalásai teljesítéséhez a gazdasági vezetők biztosítsák a szükséges feltétele­ket. A szocialista brigádmozgalom résztvevői a kollektív összefogás, a példamutatás erejével járjanak élen a szocialista munkaerkölcs, a munkafegyelem, a technológiai fegyelem megszilárdításában. Se­gítsék a pályakezdők, fiatalok munkahelyi beilleszkedését az ál­talános és szakmai műveltség, a politikai ismeretek gyarapítását. A brigádok fejlesszék tovább köz­életi tevékenységüket, a szocialis­ta gondoskodásmód és magatar­tás elemeit munkahelyen és lakó­­helyim egyaránt. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottsága kifejezik azt a meggyő­ződésüket. hogy a szervezett dol­gozókban. ifjúságunkban megvan a képesség, tapasztalat és határo­zott szándék, hogy tudásukkal, szorgalmukkal, munkában való néldás. fegyelmezett helytállásuk­kal teljesítik egész társadalmunk, dolgozó népünk alapvető érdekeit szolgáló 1979. évi feladatokat. Szakszervezetek Országos Tanácsa Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága mmmmmmmMmmmmmmmmmmmmmmmmmmmrnmk HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Szaddam Husszein iraki alelnök Moszkvában. — Bejelentik, hogy december 21-én ismét találkozik a szovjet és az amerikai külügyminiszter. — Rhodesiái légitámadás Mozambik ellen. KEDD: Bizalmi szavazás Portugáliában: a szocialisták tartózkodása megmenti a jobboldali kormányt. — Mengisztu Varsóban. — Zambiában újraválasztják Kaunda elnököt. SZERDA: Folytatódnak az iráni tüntetések, válságos helyzet az olaj­iparban. — II JáYios Pál pápa fogadja Mladenov bolgár külügy­minisztert. — Közzéteszik Castro, s a kubai emigráns vezetők tárgyalásainak jegyzőkönyvét. — Gazdasági kérdésekben lesza­vazzák a brit kormányt. CSÜTÖRTÖK: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége ratifi­kálja a Vietnammal kötött szerződést. — A VSZK külügyminisz­tere Tokióban. — 73 testvérpárt ideológiai kérdésekkel foglalkozó tanácskozása a bolgár fővárosban. — A LEMP központi bizottsá­gának plenáris ülése. PÉNTEK: Az NDK népi kamarájának tanácskozása. — Izrael visszauta­sítja az egyiptomi módosítási javaslatokat, bizonytalanság a kü­lön békeszerződés körül. — Olasz és ír csatlakozás a nyugat-euró­pai pénzügyi rendszerhez. — Elítélik a namíbiai látszatválasztá­sokat. SZOMBAT: A Pravda cikke a politikai tanácskozó testület üléséről, az imperialista kihívásra adott válasz szükségességéről. — Washington és Peking teljes jogú diplomáciai kapcsolatokat léte­sít. A hét három Az elmúlt hét különösen terje­delmes esemény naptára szinte a világpolitika „év végi hajráját”, a történések sűrűsödését és ma­gasabb sebességfokozatát jelzi. A szocialista országokban a mérleg­­készítés, valamint a jövő évi fel­adatok jegyében tanácskoznak a pártplénumok és parlamentek. Európa nyugati felében ma kerül sor az esztendő utolsó választá­sára, Belgiumban járulnak az ur­nák elé, s két bizalmi szavazá­son. Lisszabonban és Londonban a kormány éppenhogy átvitte a lécet. Washingtonban megszapo­rodtak az elnöki nyilatkozatok, s miközben Vance közel-keleti in­kérdése gázása sem bizonyult csodaszer­nek a különbéke-szerződés ügyé­ben. folyik a készülődés a szer­dán Genfiben kezdődő szovjet— amerikai külügyminiszteri talál­kozóra, amely a SALT—2. útjá­ban álló utolsó akadályok elhá­­rí fására lenne hivatott. S egy „hét végi meglepetés” is történt: a korábbi pekingi álláspont meg­változtatása lehetővé tette, hogy teljes jogú diplomáciai kapcsolat jöjjön létre Washington és Pe­king között. Kínai részről immár nem kívánják az amerikaiak taj­vani katonai kötelezettségeinek feladását... Hogyan alakulnak az iráni fejlemények ? Másféimilliós tömegtüntetéssel — Teheránban viszonylag béké­sen, de a vidéki városokban 42 halálos áldozattal — zajlott le az asúna, a síiták gyászünnepe. (Az egyházalapítás során mártírha­lált halt Husszein imám meg­gyilkolásától számított negyvene­dik nap mindig kemény próba a rendfenntartó közegeknek: a fa­natizált tömegek mezítláb, ruhá­jukat megszaggatva, gyakran ön­magukat korbácsolva teszik meg hosszú zarándokutaikat.) A ma még megválaszolatlan kérdés, hogy vajon ez volit-e a tetőzés, vagy csupán újabb ösz­­szclűzések előszeleként jelentke­zett. Az iráni udvar, amely vál­tozatlanul bízik fegyveres testü­letének hűségében, abban re­ménykedik, hogy a tömegmozga­lom megfárad, s kiütköznek bel­ső ellentétei. Ezeket elő is kíván­ja mozdítani: miközben a síita főpap, a Franciaországban élő Khomeini hajthatatlannak tűnik, a sah tárgyal a nemzeti front fő­titkárával, megbeszéléseik tárgya nyilván egy koalíciós kormányzat lehetősége volt. A képet teljessé teheti, hogy megjelentek az első tüntető csoportok az uralkodó mellett, igaz, mozgósításuk ma­gán viselte a szervezettség erő­szakolt jegyeit. Ugyanakkor az utcai harcok, a gazdasági had­színtérre tevődtek át, s a világ második legnagyobb olajexportőr­jének termelése egyötödére esett vissza. Ha ez a folyamat folyta­tódik. valószínűleg még súlyosabb válságot idézhet fel, mint a te­• Csütörtökön bizalmi szavazást tartottak az angol parla­mentben, miután az alsóházban leszavazták a munkáspárti kormány gazdaság­politikai intézkedéseit. Képünkön: Callaghan miniszterelnök egy megbeszélésen. heráni és iszfaháni összecsapá­sok. Az iráni helyzet lázas tevé­kenységet vált ki Washingtonban is — a CIA, a központi hírszer­ző ügynökség állítólag már négy­ezer helyszínre küldött emberrel próbál megfelelő előrejelzéseket adni, miután korábbi helyzetérté­kelései csődöt mondtak. Az el­hangzott figyelmeztetések azon­ban változatlanul érvényben van­nak: az iráni események új, kü­lönösen veszélyes fordulatot ven­nének, ha bárminő külső beavat­kozás történne. Mi a jelentősége Fidel Castro s a kubai emigráns vezetők párbeszédének ? Hetek óta folyik az eszmecsere Havannában Fidel Castro s töb'b kubai emigráns szervezet veze­tői között: a megbeszélések ered­ményeit immár jegyzőkönyvben is rögzítették. A legérdekesebb mozzanatok, hogy Kuba — kivé­ve a Batista-rendszsr súlyos, nópellenes cselekedetekért fele­lősségre vont kiszolgálóit — haj­landó szabadon engedni a jog­erősen elítélt politikai foglyokat, s amennyiben azok távozni akar­nak, szabad utat enged számuk­ra az Egyesült Államokba. Fel­vetődtek a családegyesítés, a köl­csönös látogatások kérdései, Ku­ba hajlandó ösztöndíjakat bizto­sítani az emigránsok gyermekei­nek a havannai felsőoktatási in­tézményekben, s lőhetne folytat­ni a sort. Gyakorlatilag ez annyit jelent hogy a főként Floridában élő kubai emigráció nagyobbik és józanabbik része látja az óhaza társadalmi rendszerének szilárd­ságát ős előnyeit, megbék ülésre törekszik. Havanna részéről ter­mészetesen nem volt akadálya az együttműködésnek, sőt külön­böző gesztusokat tettek a jóaka­rat jegyében. Ezzel gyengült a Kiuiba-ellenes aknamunka és pro­­pagandaháború eddigi bázisa, el­szigetelődtek a szélsőséges, terro­rista csoportok. Az Egyesült Ál­lamok került sok tekintetben kel­lemetlen helyzetbe, hiszen a ku­bai hatóságok által szabadon en­gedett foglyokat olyan lassan en­gedi be amerikai területre, hogy ez a kis arányú bevándorlás is 76 évig húzódna el. S természe­tesen most már a kubai emig­ránsok közli 1 is mind többen felteszik a kérdést: meddig akar Washington gazdasági blokádot alkalmazni Havannával szemben, mire valóak a kubai pártok kö­rül rendezett provokatív célzatú amerikai hadgyakorlatok? Mit jelentenek a VSZK körüli újabb diplomáciai lépések ? Moszkvában a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége ratifikálta a Vi­etnammal kötött barátsági szer­ződést. s az ünnepélyes aktus ismét jó alkalom volt a szolida­ritás kifejezésére A VSZK kül­ügyminisztere első ízben tett lá­togatást Tokióban, ahol a két­oldalú kapcsolatok mellett a dél­kelet-ázsiai helyzetet is áttekin­tették. Üjabb, befolyásos ameri­kai társadalmi küldöttség járt Hanoiban. . 'A vietnami diplomácia meg­élénkülése természetes következ­ménye annak, hogy a VSZK, mint Délkelet-Ázsia tekintélyes, szocialista állama testvéri kap­csolatokat épít ki a szocialista országokkal, szorosra zárja egy­ségét az antiimperialista erőkkel, s a kölcsönös előnyök alapján békés egymás mellett élésre tö­rekszik valamennyi állammal. Ennék jegyében zajlott Piham Van Dong látogatássorozat» az ASEAN tagországaiban, s több más diplomáciai akció. Mindez ugyanakkor meggátol­ja azt a pekingi próbálkozást is, hogy valamiféle Vietnam-ellenes, „bekerítő aravonalat” hozzanak létre. Nem titok, hogy a kínai vezetők Délkelet-Ázsiában és Tokióban tett útjainak hátteré­ben volt ilyen számítás. A Viet­nami Szocialista (Köztársaság konstruktív politikája és diplo­máciai kezdeményezései ezeket a számításokat is áthúzzák. 'A délkelet-ázsiai diplomáciai körkép lényeges mozzanata a kambodzsai nemzeti egységfront megalakulása is. A térségben miniden reális szemlélőnek tudo­­jnásul kell vennie, hogy megfe­lelő ellensúly jelentkezett a nép­­ellenes Phnom Penlh-i rezsimmel s/lemben, s a harc Kambodzsán bőiül folyik azért: merre vezes­sen a sokat próbált ország útja a jövőben. Réti Ervin Kurt Waldheim nyilatkozata az MTI és a Népszabadság tudósítójának NEW YORK Heltai András, az MTI tudó­sítója jelenti: A legutóbbi fejlemények is megmutatták, hogy a közel-ke­leti kérdés átfogó rendezéséhez valamennyi érdekelt fél bevoná­sára szükség van — jelentette ki pénteken Kurt Waldheim. Az ENSZ főtitkára Heltai András­nak. az MTI és Szabó L. Ist­vánnak. a Népszabadság tudó­sítójának adott nyilatkozatában síkraszállt a genfi konferencia összehívásáért, elítélte az úgyne­vezett választásokat Namíbiában és köszönetét fejezte ki Magyar­­ország értékes hozzájárulásáért az ENSZ munkájához. Kurt Waldheim arra a kér­désre, hogyan értékeli a kelet­­nyugati viszony, az enyhülési po­litika alakulását, kijelentette: bár sikerek visszaesésekkel vál­takoztak. az elmúlt hónapokban „jelentős haladás” volt tapasztal­ható. „Véleményem szerint vilá­gosan látható mindkét oldal, mindenekelőtt a két nagyhata­lom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok óhaja, hogy behatóbbá/ tegyék kapcsolataikat és a tár­gyalásokon megoldják a függő­ben maradt kérdéseket. így pél­dául számottevő haladás tanúi lehetünk a SALT-egyezmény kérdésében s úgy tűnik, a jövő évben megszülethet a második hadászati fegyverzet korlátozási egyezmény. Ez minden bizonnyal elősegíti majd a jobb politikai légkört, az enyhülés ügyét — mondotta. „Mindig is hangsúlyoztam: a közel-keleti problémák megol­dásának kulcsa a Palesztinái kér­dés és csak átfogó rendezés hoz­hat tartós békét a térségnek” — válaszolt az amerikai ihletésű izraeli—egyiptomi különmegálla­­podással kapcsolatos kérdésekre az ENSZ főtitkára. „A legutóbbi fejlemények is megmutatták, hogy a közel-keleti kérdés átfo­gó rendezéséhez valamennyi ér­dekelt fél bevonására szükség van, köztük a genfi békekonfe­rencia mindkét társelnökére: az Egyesült Államokra és a Szov­jetunióra” — mondotta. „Kétség nem fér hozzá, hogy a Dél-Afrika által Namíbiában ren­dezett „választások” érvényte­lenek és semmisek — komm^n­­lálta a fejleményeket a főtitkár. Véleménye szerint a dél-afrikai kormány által az év végéig ígért választól függnek a további lé­pések: visszaküldíheti-e személyes képviselőjét Namíbiáiba az ENSZ-főti.tkár, mód nyílhat-e ENSZ békefenntartó erők kikül­désére, illetve választások rende­zésére Namíbiában, a világszer­vezet ellenőrzése alatt. Kurt Waldheim hangoztatta, hogy je­lentős mértékben a namíbiai fej­leményektől függ a rhodesiai helyzet alakulása is: amennyiben sikerül érvényt szerezni az ENSZ határozatainak és békésen ren­dezni a helyzetet, jó remény van a kibontakozásra Rhodesiáiban is. Kudarc esetén a főtitkár a hely­zet további romlásától, újabb vérontástól tart Afrika déli ré­szének mindkét válságövezetében. Arra a kérdésre, mit tart az ENSZ fő eredményeinek 1978- ban s mit vár az új esztendőtől, Kurt Waldheim a többi között a leszereléssel kapcsolatos rendkí­vüli közgyűlés jelentőségét mél­tatta. A júniusi tanácskozás egy sor fontos határozatot hozott és megmutatta: a világ országai ké­szek szélesebb körben, összehan­goltan együttműködni a leszere­lés. a fegyverzetkorlátozás érde­kében. A főtitkár ugyancsak igen jelentősnek minősítette a fejlett és a fejlődő országok párbeszédét is. azokat a törekvéseket, hogy a fejlődő országok az egyenlőség alapján kereskedhessenek a fej­lett ipari államokkal. „Derűlátó vagyok, ha előrete­kintek 1979-re, mert bízom ben­ne, hogy az enyhülés politikája mind a fegyverzetkorlátoz,ásban, mind más területeken tovább szélesedik” — hangoztatta Kurt Waldheim. „Személyes meggyő­ződésem, hogy a két nagyhata­lom, amely kölcsönösen rendel­kezik az egymás elpusztítására alkalmas fegyverekkel, tudatában van felelősségének és annak, hogy egy esetleges háborúnak nem lehet győztese.” 'Az Egyesült Nemzetek főtitká­ra befejezésül kijelentette: „Ma­gyarország mindig is jelentősen hozzájárult a világszervezet te­vékenységéhez, építő, segítőkész magatartást tanúsít a közgyűlés vitáiban. Szeretném felhasználni ezt az alkalmat arra, hogy őszin­te köszönetemet fejezzem ki a magyar kormánynak, a magyar népnek az ENSZ munkájának tá­mogatásáért” — mondotta Kurt Waldheim. Gyarapodnak a szakszervezeti könyvtárak (Folytatás az 1. oldalról.) A központi könyvtár jelenleg egy öreg, legalább százéves épü­letben működik, s a rendelkezés­re álló terület még akkor is ke­vés lesz, ha az eddig lomtárnak használt színpad elbontásával — ez most folyik — a jelenlegi száz­tíz négyzetméter százharmincra bővül. A helyhiányból adódó gondokat a tanácsi kezelésiben levő könyv­tári hálózattal való jó együttmű­ködés enyhíti: a közelmúltban megállapodtak abban, hogy a községekben működő ipari üze­mekben a tanácsi könyvtárak lé­tesítenek letéti könyvkölcsönzőt. Egyre szorosabbá válik a kapcso­lat a különböző ipari üzemekkel. Az például, hogy a Ganz Villa­mossági Művek bajai gyáregysé­gében minden második dolgozó rendszeres olvasója a könyvtár­nak, elsősorban annak köszön­hető, hogy a gazdasági vezetők — a párt-, a KISZ- és szakszer­vezeti vezetőkkel együtt — meg­értették: társadalmi ügy, hogy a könyvekben felhalmozott tudás, tapasztalat, szellemi érték terme­lőerővé váljon, és jól szolgálja az értelmesebb életre való törekvé­seket. K. J. MÁSFÉL TONNA FORINT ítélet a debreceni autóbuszperselyek sikkasztói ügyében Háromszorosan ellenőrizték a debreceni autóbuszok perselyei­ből kiürített pénzt, de senki sem irta elő, hogy az eladott jegyek számának megfelelő összeggel számoltassák el a bevételekkel foglalkozó bizottságokat. Az al­kalom ezúttal ,nem egyszerű tol­vajt szült, hanem a társadalmi tulajdont jelentősen károsító, bűnszövetségben elkövetett sikkasztást. A VoLán debreceni 6-os számú Vállalatának kétfo­rintosok számolását és ellenőrzé­séi végző dolgozói ugyanis 1978. augusztusáig l'l hónapon át rend­szeresen eltulajdonították a pénz egy részét. Mint kiderült — nem bizonyítható mértékben — a gépkocsivezetők is dézsmálták a bevételt. Az okozott kár: 691 000 forint. A pénzes kazetták kiürítését, majd a számolást, bizonylatolást és zsákba rakást végző emberek a hét legforgalmasabb napjain előre megbeszélték, mennyit lop­janak el. Mivel nem mindenki volt hajlandó együttműködni ve­lük, a muinka során köh,Intéssel vagy intéssel jelezték egymás­nak. mikor hányszáz kétforin­tossal írjanak kevesebbet a jegy­zékre. Ezután már csak arra kellett vigyázniuk, hogyan rejt­sék el a lopott érméket. így ke­rült pénz a székre terített pléd réseibe, a bonbonos dobozba, vagy a csizmaszárba. Hogy aztán szerszámos ládában, kávészacs­kóban, vagy más módon elrejtve kijvigyék a kapun. Szakértők sze­rint valamirevaló ellenőrzés mel­lett akkor is illet volna észre­venni a lopást, ha történetesen vashulladékról van szó, hiszen a 690 000 forint összegű kétforin­tosnak csaknem másfél tonna a súlya. A lakossági bejelentés alapján felderített bűnügy 27 vádlottja ügyében szombaton hirdetett ítéletet a debreceni járásbíróság Dr. Baranyi Lajos tanácsa. A perselyforgalmisták közül Ber­­náth Sándort 5 évi, Szilágyi Sán­dort 4 évi, Boruzs Lajost 3 és fél évi, Kőszegi Gábort 4 évi, Orosz Józsefet 3 év 4 hónapi, a perselybontók közül Magyar Já­nosáét 4 év 2 hónapi, Ferenczi Csabát 5 évi, Bái Lászlónét 3 év 8 hónapi, Fodor Imrénél 3 év 4 hónapi szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre, va­lamint pénzbüntetésre ítélte, és meghatározott időre eltiltotta őket a közügyektől, A felsoroltak­kal szemben az ítélet nem jog­erős. A bűnsegédek büntetése három évnél rövidebb tartamú végrehajtandó vagy felfüggesz­tett szabadságvesztés, büntető­­javító nevelőmunka, illetve pénz­­büntetés. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom