Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-16 / 296. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1978. december 16. események sorokban BUDAPEST___________________ Tegnap (elutazott hazánkból a csehszlovák munkaügyi küldött­ség, amely Adolf Kohouteknek, a Cseh Szocialista Köztársaság munka- és szociális ügyek mi­niszterhelyettesének vezetésével Nagy Imre munkaügyi miniszter­­helyettessel folytatott tárgyaláso­kat időszerű munkaügyi és bére­zési kérdésekről. A vendégek a többi között ellátogattak Kecs­kemétre, a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottságához, valamint a Kiskunhalasi Állami Gazdaságba. (MTI)_____________ MOSZKVA___________________ December 13—14-én Moszkvá­ban tanácskozást tartottak a Köl­csönös Gazdasági Segítség Taná­csában részt vevő államok külügy­miniszter-helyettesei, külkereske­delmi miniszterhelyettesei, az érintett minisztériumok más fe­lelős munkatársai. A tanácskozás résztvevői eszmecserét folytat­tak a nemzetközi gazdasági kap­csolatok igazságos, egyenjogú és kölcsönösen előnyös alapokon történő átépítése problémáiról, az új nemzetközi gazdasági rend lét­rehozásáról. a szocialista országok részvételéről e kérdések megtár­gyalásában^___________________ JERUZSÁLEM________________ Pénteki rendkívüli ülésén az iz­raeli kormány hivatalosan is eluta­sította a külön békeszerződésre vonatkozó új amerikai—egyiptomi módosító javaslatokat, és egyide­jűleg — sajátos logikával — Egyiptomra hárította a felelőssé­get a tárgyalások elakadásáért. (AFP, Reuter)_________________ MANAGUA_________________ Somoza nicaraugai diktátor rendszerének átmentése érdeké­ben — újabb engedményekre kényszerült a Polgári Ellenzéki Széles Fronttal folyó tárgyalások során. Nicaraguából érkezett hí­rek szerint megszüntették az ok­tóber óta érvényben volt rendkí­vüli állapotot és „tanulmányoz­zák" a rádió és a televízió feletti cenzúra eltörlésének lehetőségét. (MTI) RÓMA Olaszországban tartózkodik a jordániai uralkodó. Képünkön: Husszein király Andreotti mi­­nisztierelnök társaságában. (Tele­fotó)_________________________ PRÁGA______________________ Fennállásának 30. évfordulójá­hoz érkezett pénteken az Új Szó, Szlovákia Kommunista “Pártja Központi Bizottságának Pozsony­ban megjelenő magyar nyelvű na­pilapja. Az újság első száma Í948. de­cember 15-én jelent meg. Jelen­leg hétköznap 88 ezer, vasárna­ponként pedig 110 ezer példány­ban jut el az olvasóközönséghez. HETVENKÉT DELEGÁTUS SZAVAZOTT AZ ENSZ-HATÁROZAT MELLETT Minden ország szüntesse be a katonai jellegű szállításait Izraelnek NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés 33. ülés­szakán részt vevő küldöttek helyi idő szerint csütörtök este elfoga­dott határozatukban kötelező érvényű fegyverszállítási tilalom bevezetését szorgalmazták Izrael ellen. A közgyűlés felkérte a Biz­tonsági Tanácsot, hogy határoza­ta alapján döntsön az embargó el­rendeléséről és hozzon létre gé­pezetet a tilalom ellenőrzésére. A határozatra 72 delegátus szava­zott, 30-an ellene foglaltak állást, míg 37 küldött tartózkodott. Az okmány kifejezi a világ­­szervezet aggodalmát Izrael foly­tatódó és rohamos fegyverkezése miatt, és figyelmeztet; egyre több bizonyító tény szerint Tel Aviv atomfegyver birtokába kíván jutni. A közgyűlés a következő intéz­kedéseket javasolja: kivétel nél­kül minden ország szüntesse be katonai jellegű szállításait Izrael­nek ; szavatolják, hogy katonai eszközök és felszerelések harma­dik partnerek útján sem jutnak el oda; vessenek véget nukleáris felszerelések, anyagok és tech­nológiák Izraelbe történő eladásá­nak. Ismeretes, hogy a közgyűlés ha­tározata nem kötelező érvényű, mert a fegyverszállítási tilalom elrendelésére csak a Biztonsági Tanács hivatott és jogosult. A hír­­ügynökségek kétségbe vonják, hogy a BT intézkedni tudna az ügyben, hiszen á csütörtöki hatá­rozat ellen fellépő 30 állam között ott volt az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország, és ezek, lévén valamennyien ál­landó BT-tagok, vétójoggal ren­delkeznek. A közgyűlés sürgette az Egye­sült Államokat. Nagy-Britanniát és a Szovjetuniót, hogy tekintet­tel a kérdés fontosságára, jussa­nak mielőbb eredményre a nuk­leáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról kezdett tár­gyalásaikon. Csak Kína szavazott e határozat ellen. A Biztonsági Tanács csütörtö­kön egyhangúlag — a kínai kül­dött távollétében — megszavazta a Cipruson állomásozó ENSZ-erők megbízatásának további hat hó­napra szóló meghosszabbítását. Egyben felkérte Kurt Waldheim főtitkárt, hogy folytassa fárado­zásait a ciprusi probléma rende­zésére. Az ENSZ-erők mandátuma szombaton járt volna le — a BT- döntés értelmében azonban június 15-ig marad érvényben. (Reuter, UPI. AP, AFP, DPA) A vietnami külügyminiszter Japánban A csütörtök óta hivatalos láto­gatáson Japánban tartózkodó Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Szocialista Köztársaság kormá­nyának elnökhelyettese és kül­ügyminiszter pénteken megkezd­te tárgyalásait partnerével, Szo­­noda Szunaóval. A másfél órás első találkozón Szonoda hangsú­lyozta, hogy a szigetország —• le­hetőségeihez mérten — eddig is jó kapcsolatokat igyekezett fenn­tartani Vietnammal és ezért a háború utáni újjáépítéshez való hozzájárulásként gazdasági segít­séget is nyújtott. Azt is kifejtette, hogy a nemré­giben megkötött szovjet—vietna-WASHINGTON Feltehető, hogy az amerikai és a szovjet külügyminiszter jö­vő heti genfi tanácskozásán) elő­készítik év eleji találkozóját Leonyid Brezsnyevvel — jelen­tette ki csütörtökön este az ABC hálózatnak adott nyilatkozatában James Carter amerikai elnök. Carter a beszélgetésben közve­tetten nyilvánosságra hozta, hogy 1980-ban másodszor is jelöltet­ni kívánja magát tisztére. Carter az egyórás beszélgetés­ben a világpolitikai kérdésekkel is foglalkozott. Szólt arról, hogy december 21—22-én Genfiben lesz az amerikai és a szovjet külügy­miniszter újalbb találkozója. A tanácskozás napirendjén az új SALT-megállapodás végleges ki­dolgozása szerepel — mondotta az elnök — és mód nyílhat rá, hogy az 1979-es év elejére elő­készítsék találkozóját Leonyid Brezsnyevvel. A szovjet és az amerikai ve­zetés korábban kialakított egy­behangzó álláspontja szerint a régóta tervezett csúcs találkozó akkor időszerű, ha előzetes meg­állapodás született az új SALT-mi barátsági és együttműködési szerződés állítólag „aggodalmat” keltett Vietnam némely nem kom­munista délkelet-ázsiai szomszéd­jánál, és ez nehézséget okozhat Japánnak is. Szonoda, akinek kormánya — mint ismeretes — Pekinggel ellentétben mértéktar­tóan fogadta a szovjet—vietnami szerződést, reményét fejezte ki, hogy „Hanoi további erőfeszíté­seket tesz a Kínával való konflik­tus békés megoldása céljából”. Nguyen Duy Trinh válaszában megállapította: a Vietnami Szo­cialista Köztársaság elvi politi­kájának alapján erősíti együtt­működését a szocialista államok­szerződés fő kérdéseiben. Ez a feladata a genfi külügyminiszte­ri találkozónak, amelynek sikere esetén vártható a csúcstalálkozó előkészítése és összehívása'. Carter kijelentette: véleményé szerint az izraeli kormányon múlik, megszületik-e most a kü­­lönmegállapodás Egyiptommal. Nem látja be, miért ne tudná Iz­rael elfogadni az (egyiptomi)— amerikai) javaslatot, hogy ve­zessenek be 1979 végéig önkor­mányzatot Ciszjordán iában. Carter szerint hiba volna, ha Izrael és Egyiptom újabb hár­mas csúcstalálkozóra számítana, a maga részéről más, ugyancsak sürgető nemzetközi problémák­nak kell szentelnie figyelmét. Az amerikai elnök újólag ha­tározott támogatásáról biztosí­totta az iráni uralkodót. Azt ál­lította, hogy az iráni Tudeh (kommunista) párt „szítja az erőszakot” az országban. Carter elmondotta, hogy az elmúlt he­tekben üzeneteket váltott Leo­nyid Brezsnyevvel Ezekben azt állította, hogy az Egyesült Álla­mok nem kíván beavatkozni Irán be liü gyeibe. kai és kész fejleszteni kapcsola­tait más országokkal is. Miköz­ben a Szovjetunió baráti támo­gatásban részesíti Vietnamot, a Kínai Népköztársaság feszültséget szított és korábbi magatartását alapvetően megváltoztatva ellen­séges akciókat hajt végre. A vietnami államférfi pénteken este felkereste Ohira Maszajosi új japán kormányfőt és eszme­cserét folytatott vele a kétoldalú kapcsolatok és a kölcsönös biza­lom további elmélyítéséről. Ohira kijelentette, hogy a szigetország elő akarja mozdítani az együtt­működés bővítését az indokínai országokkal. (MTI) Fokozni kell a Varsói Szerződés védelmi erejét BERLIN Erich Honeoker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsá­nak elnöke — a Német Szocialis­ta Egységpárt. Központi Bizottsá­gának csütörtöki ülésén elhang­zóit, a Neues Deutschland ban .pénteken közzétett zárszavában hangsúlyozta: ,,Tekintettel a NA­TO fegyverkezésére, s az ebben kifejezésre jutó, a szocializmus, a népek érdekei ellen irányuló szán­dékokra. szükséges és elengedhe­tetlen a Varsói Szerződés védelmi erejének fokozása, szövetségünk légy'égének és összef orrot tsá&á­­nak szilárdítása a marxizmus—le­­ninizmus elvi alapján”. Hozzáfűzte, hogy „az NDK va­lamennyi fegyveres ereje, a Var­sói Szerződés egyesített fegyveres erőinek részeként, szoros szövet­ségben a szovjet hadsereggel és a többi testvéri hadsereggel, telje­síti kötelességét a béke és az egész szocialista közösség szolgálatá­ban”. Az NDK népi 'kamarája — tör­vényihozása — pénteki ülésén ál­lásfoglalásában egyetértését fe­jezte ki a Varsói Szerződés tag­államai politikai tanácskozó tes­tületének moszkvai ülésén elfo­gadott nyilatkozatával. (MTI) Carter nyilatkozata a jövő heti szovjet-amerikai külügyminiszteri találkozóról Ügy tűnik, a remények szét­­foszlotlak. Mind Washingtonban, mind az érintett fővárosokban: Kairóban és Jeruzsálemben kez­denek megbarátkozni a gondolat­tal, hogy december 17-én, vasárnap az izraeli—egyiptomi különalku aláírása elmarad. Camp David — vagyis szepember 17. — óta hol derűlátás, hol borúlátás jellemez­te az amerikai segédlettel cam­mogó tárgyalásokat. Most már bi­zonyos, hogy a Sinai-félszigeten tervezett ceremónia egyelőre vá­rat magára. Aki reálisan szemlélte az el­múlt három hónapot, semmifajta illúziót nem táplált a különbéke­­szerződéssel kapcsolatban. Az iz­raeli kormány ugyanis kezdettől fogva makacsul ragaszkodott me­rev elutasító álláspontjához: egy­részt nem mutatott hajlandóságot a palesztin kérdés ésszerű és mi­előbbi megoldására, másrészt a vitatott területi problémákban is hajthatatlan maradt. Nem így Szadat. Az egyiptomi vezetés több­ször is engedményt tett bizonyos kompromisszumok irányában, más kérdés, hogy a következetes­ség erényét a Nílus partján újab­ban rtikán gyakorolják. Ami Washingtont illeti, Carter elnök — már személyes presztízse miatt is — megpróbálta a lehe­tetlent: összebékíteni a gyakran homlokegyenest ellenkező állás­pontokat, kizökkenteni a tárgya­lásokat a holtpontról. A közvetí­tő kísérletek azonban sorra ku­durcot vallottak. Egyszerűen azért, mert az USA sem a térség erőivel, sem a téma bonyolultsá­gával nem vetett számot. A bagdadi arab csúcs világosan megmutatta, miként vélekedik az arab világ az egyiptomi—izraeli különalkuról. Washingtonban ott követték el a helyzetfelmérés alapvető hibáját, hogy túlontúl számítottak az Egyesült Államok­kal rokonszenvező arab olajter­melő államok befolyásának súlyá­ra. Ezzel szemben még Szaúd- Arábia is a különbéke ellen fel­lépő határozatot támogatta, jól lehet néhány más arab államinál egyetemben a leghaladóbb erők­től eltérő indokkal és szándékok­kal. Jasszer Arafat a PFSZ nevében nyilatkozatában ismételten hang­súlyozta: a térség helyzetének igazságos rendezése nem érhető el különalkuk útján. Ebben som­mázható — persze nem egységes indokok alapján — az arab világ álláspontja. Szadat és Carter — ’ végső fokon — alulmaradt az iz­raeli „héjákkal” szemben. Jeru­zsálem három hónapon át a kezé­ben tartotta a tárgyalások irá­nyítását, s a jelekből ítélve csak akkor hajlandó a különbéke alá­írására, ha annak minden egyes pontja szolgálja Izrael érdekeit. Ami egyszersmind azt is je­lenti, hogy Egyiptom és Izrael megállapodása — rrtég ha majd várhatóan előbb-utóbb aláírják is — nem hozza meg a békét. Gy. D. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa pénteken megvitatta, hogy a szakszervezeti mozgalom hogyan segítheti a leghatékonyabban az 1979. évi népgazdasági terv tel­jesítését. A tanácskozáson részt vett Havasi Ferenc, az MS2ÍMP Központi Bizottságának titkára és Trethon Ferenc munkaügyi mi­niszter is. A szakszervezeti mozgalom is támogatja azokat a töreíXéseket, amelyeknek célja, hogy javuljon a népgazdaság egyensúlyi hely­zete, hatékonyabbá váljék a mun­ka, a gazdálkodás — hangsúlyoz­ta beszámolójában Juhász Ottó, a SZOT titkára. Fontos követel­mény, hogy mindenütt tervsze­rűen vezessék és szervezzék a munkát. Alapvető érdeke vala­mennyi dolgozónak, hogy javul­jon a termékstruktúra, jó gazda módjára bánjanak az anyaggal, energiával, az emberi munkát is a leghatékonyabban használják fel. A bér mögött mindenütt meg­felelő teljesítménynek kell len­nie, a vállalati jövedelem csak akkor növekedhet, ha a hatékony­ság is fokozódik. A szakszerveze­teknek fontos feladatuk, hogy se­gítsék az eddigieknél differenciál­tabb anyagi ösztönzést. Olyan ha­tékony bérformákat kívánatos al­kalmazni, amelyek reális teljesít­mény-követelményeken, s — ahol lehetséges — munkanormákon alapulnak. A népgazdaság jelenlegi hely­zetében a korábbiaknál is sürge­tőbb a belső tartalékok feltárá­sa, s ehhez nélkülözhetetlen esz­köz a munkaverseny-mozgalom, a szocialista brigádok munkája, kezdeményezőkészsége. Fontos követelmény, hogy a rpunkaver­­senyt mindenütt megszabadítsák a formális vonásoktól. A beszámolót széles körű vita követte. A vitában felszólalt Trethon Ferenc is. A munkaügyi miniszter a gaz­dasági problémák megoldásának egyik feltételeként említette a munkaerő ésszerű átcsoportosítá­sát. A miniszter álláspontja szerint jogosak azok a vélemények, ame­lyek szerint át kell vizsgálni a munkajogi szabályokat, hogy eléggé korszerűek-e. A korszerű­ség azt jelenti, hogy a jogszabá­lyok eléggé ösztönöznek-e a ha­tékonyabb foglalkoztatásra, fe­gyelmezett munkára, kötelesség­teljesítésre, a jó munka megbe­csülésére. A munkajognak nem egyformán kell védenie a becsü­letes és a munkáját el nem látó, fegyelmezetlen dolgozókat. (MTI) A falvak téli kereskedelmi ellátása Portugália újra zsákutcában Vfeghalt a válság, éljen a iVA válság! A régi mondás ilyetén átalakítása akár mottója is lehetne a portugál politikai élet következő időszakának. A kormányválság ugyanis jó fél esz­tendős viharok, fordulatok és meglepetések után véget ért, de olyan módon, hogy az országnak ezután alighanem nem kevésbé súlyos — bár némileg más jelle­gű — zavarokkal kell szembe­néznie. Kedd éjszaka a parlament bizalmi szavazásában olyan kor­mány maradt talpon, amelyet okkal-joggal tartanak — elfogult és semleges szemlélők egyaránt — az 1974-es fordulat utáni leg­jobboldalibb kabinetnek. Mota Pinto függetlennek neve­zett, de nagyon is egyértelműen elkötelezett „csapata" tulajdon­képpen a politikai kényszerhely­zetnek köszönheti első és egyben .sorsdöntő csatájának megnyerését. A parlamentben ugyanis nem­hogy többsége, hanem minden ed­digi kormánynál csekélyebb ki­sebbségi tábora van. Teljes mel­lel a négy nagy párt közül csak a legjobboldalibb Demokrata Szo­ciális Centrum (CDS) áll ki mel­lette. A magát — eszméit tekintve indokolatlanul — szociáldemok­ratának nevező másik jobboldali pártnak már jó néhány kifogása volt a Mota Pinto által beter­jesztett kormányprogrammal kap­csolatban. Hetven képviselője csu­pán azért szavazott a kommunis­ták bizalmatlansági indítványa ellen, hogy ne bukjon meg azon­nal ez a számukra egyébként kö­zel elfogadható kormány. Carnei­­ro pártja a parlamenti vita öt napja során váltig fontolgatta, hogy tartózkodik a szavazástól, s csak az utolsó pillanatban döntött másként. Valószínűleg azért, mert úgy vélték, hogy a Mota Pinto megbuktatása utáni politikai fej­leményekben kínálkozó két lehe­tőség egyike sem szolgálja auto­matikusan a párt érdekeit. Csak valószínűleg. Annál viszont jobb egy jobbról befolyásolható kor­mány. Mert mi történt volna, ha a parlament nem szavaz bizalmat? A kevésbé valószínű lehetőség, hogy Eanes Államfő még egyszer — utoljára — próbálkozik füg­getlen kabinet megteremtésével. Ez újabb hónapokra elhúzta vol­na a kormányválságot, a kívána­tosnál nagyobb lehetőséget adva az elnöknek a kormányzás irányí­tására. A másik kézenfekvő esély az új választások kiírása volt. S bár ez a jelenlegi népszerűségi mutatók szerint nem lenne ked­vezőtlen a jobboldali pártoknak, a választási hadjárat során még sok minden történhetett volna. A parlamenti választásoktól való félelem sarkalta a leg­nagyobb portugál pártot, a szocia­listákat is arra, hogy kénytelen­kelletlen elfogadják Mota Pinto kormányát. Soares pártjának volt igazán a kezében a bizalmi sza­vazás sorsa, hiszen 102 képvise­lőjével „lét és nemlét" felett dönt­hetett. Csakhogy az elmúlt két esztendőben kisebbségben kor­mányzó párt vészesen veszített népszerűségéből, ami ősszel az evorai helyi választásokon is lát­ványosan bebizonyosodott. Ha te­hát vállalja a kockázatot, s ta­vasszal a választópolgárok mérle­gére áll, könnyen és valószínűen „könnyűnek találtatik”. így vi­szont még mindig a legnagyobb parlamenti erő, és ezzel jól-rosz­­szul befolyásolhatja a politikai irányítást. Coaresék tehát belenyugod­^ tak az általuk is mélysége­sen konzervatívnak nevezett új kormány létébe. Ezzel pedig mindabba, ami Mota Pinto vona­lával együtt jár. A minden eddi­ginél keményebb takarékoskodás­ba. amely természetesen elsősor­ban a lakosság szegényebb réte­geit, a munkásakat, a paraszto­kat., a vagyontalan kispolgárokat sújtj'?. A tőkés és nagybirtokos köröknek nyújtandó minden ed­diginél nagyobb kedvezményekbe, az államosítások megtorpedózásá­ba. Szóval olyasmibe, ami már nemcsak az 1974 utáni haladó vívmányoknak, hanem a Szocia­lista Párt programjának is mesz­­szemenőan ellentmond. Márpedig egy ilyen megalkuvó politika aligha növelheti a párt elégedetlen táborának lelkesedé­sét. Nyilván Soaresék is látták ezt. csak éppen kiutat nem leltek a kutyaszorítóból. Mert az egyet­len lehetőséget makacs követke­zetességgel’ elvetik: nem hajlan­dók együttműködni a baloldal másik fő erejével, a kommunista párttal. Pedig együtt még ma is biztos többségre számíthatnának nem csupán a parlamentben, ha­nem általában a portugál töme­gek körében* is. A párt zöme azonban egyelőre kitart a Soares­­féle vonal mellett, s a baloldali egységet követelő szárny kisebb­ségben van. így aztán nem merész jóslás A az, hogy Portugália új vál­ságok küszöbén áll. A jobboldali kormányzat, a maga módján kí­sérli meg gyógyítani a kínzó gaz­dasági kórt. A dolgozó tömegek már ma is nagyfokú elégedetlen­sége ennek hatására nyilván fo­kozódik, a szociális feszültség élesebb, a politikai légkör nyug­talanabb lesz. A pártok pedig alighanem áldatlan, késhegyig menő harcot vívnak majd a par­lamentben és azon kívül. Míg az­tán végül mégiscsak az. elkerül­hetetlen választási csatában ke­resnek majd megnyugtatóbb megoldást. —r —y (Folytatás az t. oldalról.) a nagy tételekben hozott árut, míg a terítés már az áfészre vár. Üj az is, hogy az áfészek a megye más területein is bese­gítenek a szállításba, sőt a ter­melőszövetkezetek felszabaduló járműveit is igénybe veszik. A FŰSZERT a besegítő fuvarokért a Volán-tarifa sz,erin.t térít, sőt a rakodómunkások bérét is kifi­zeti. A lebonyolítás megkönnyí­tését szolgálja az is, hogy bár­melyik FÜSZÉRT-fiók kiszolgál­ja az áfészeket, ha az igényüket, a szállítást megelőzően két nap­pal bejelentik. Hogy ezzel a szállítási újítás­sal hogyan él.nek majd a fo­gyasztási szövetkezetek, az ha­marosan kiderül, ugyanis e hó­nap Végére összegzik a ME­­SZÖV-niél: éltek-e a lehetőség­gel az, áfészek. Kétszeresen hasz­nos lehet ez a beszerzési mód­szer, mert ha a FŰSZERT tú­rajáratoknak nem kell 50—100— 150 kilométeres kitérőket tenni egy karton cipőkrémmé], akkor a nagyabb üzletek ellátására több idő, nagyobb gondosság jut. Másrészt viszont az áfészek gépkocsijai a tejjel, kenyérrel úgyis felkeresik legalább kétna­ponta az üzleteket, újabb fuvar­­költséget nem jelent, ha a FÜ­­SZÉRT-árukat is kiszállítják egyúttal. A falvak és a tanyaivilág el­látását azonban nemcsak a szál­lítás ésszerűbbé tételével javít­ják, hanem az üzlethálózat fo­lyamatos fejlesztésével is. Az ötödik ötéves terv eltelt három évében .számos boltot, üzletet, ABC-t újítottak fel, bővítettek, illetve létesítettek a szövetkeze­tek. Felsorolásuk szinte lehetet­len volna, ám említsük meg a kiskőrös-ö'kördi, vagy a kissol­­ti boltot, a kunadacsi meleg­konyhás vendéglőt, a hajósi, la­­dánybenei, dávodi új üzleteket Megyénk lakossága is érzékeli az egyre fejlődő üzlethálózat elő­nyeit, hisz egyre csökken az a távolság, amit a napi bevásárlás lebonyolítására az otthon és a bolt között kell megtenni. Azokon a területeken, ahol a fokozatos elnéptelenedés tapasz­talható, nem célszerű új boltot létesíteni. A meglevő mozgóbolt jól oldja meg e körzetek ellátá­sát. Bár egy évvel ezelőtt is arról esett szó, hogy hamarosan újabb mozgóboltok kezdik meg a szolgálatot a külterületeken, sajnos, még mindig csak a „pro­totípus”/ járja a vidéket. Pedig nagyon elkelne már a félegy­házi, a halasi és a kalocsai vi­déken is... A falvak, a tanyavilág keres­kedelmi ellátása különösen tél­időben jelent gondot. Az időjá­rás viszontagságai azonban, ha megnehezítik is a fogyasztási szövekezetek munkálkodását, a zavartalan ellátás biztosítására az áfészek mindent megtesznek. * N. M. | NAPI KOMMENTÁR i A. ceremónia elmarad?

Next

/
Oldalképek
Tartalom