Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-22 / 275. szám

1978. november 22. • PETŐFI NÉPE • 3 Pártunk hat évtizede Nemzetiségi kongresszusok Az elmúlt hónapokban a hazánkban ólő nemzeti­ségieknek a megszokottnál mozgalmasabb volt az életük. A demokratikus szövetségeik kongresszusai­ra készülődtek. A jelentős eseménysorozat az elmúlt napokban fejeződött be. A Bács-Kiskun megyéiben ólő német, szlovák, és délszláv ajikú állampolgárok, csakúgy mint az or­szág más tájain élő társaik, régóta készültek ezekre az eseményekre. Kora ősszel küldöttváilasztó gyű­léseket tanítottak. Ezeken a fórumokon alapos ér­tékelést adták a legutóbbi, vagyis az 1973-as nem­zetiségi kongresszusok óta elért eredményekről, pártunk nemzetiségi politikájának megvalósulásá­ról, azokról a módszerekről, eszközökről, amelyek jó lehetőséget adtak anyanyelvűk ápolásához, ha­gyományaik őrzéséhez. A gyűléséken megválasztott küldöttek az alapos értékelés, az összegzett tapasz­talatok birtokában megfelelő felkészültséggel; nagy. felelősséggel képviselték társaikat a novemberben megtartott kongresszusokon, melynek sora a hét végén fejeződött 'be. Elsőként került sor a Magyarországi _ Németek Demokratikus Szövetségének kongresszusára, ame­lyen a Bács-Kiskun megyében élő 'németajkú la­kosságot huszonnégyen képviselték, s hatan mint országlos választmányi tagok vettek részt. Tanácskozásukon egyebek 'között elhangzott az a Bács-Kisikun megyei németajkú lakosságra is illő megállapítás, hagy erősödött a nemzetiségi állam­polgárok ragaszkodása szocialista rendszerünkhöz, ' lelkiismeretesen és becsületesen tesznek eleget ál­lampolgári kötelezettségüknek, tevékenyen részt vesznek a szocializmus építésében, a politikai, a társadalmi; a kulturális életben. Közülük sokan aktív részesei a közéletnek. Egy-egy községi ta­nácsülésen, például Katy.máron, Garán, Csávolyon, Hajóson, Dunaegybázán és a környékben másutt is, a délszláv, szlovák nemzetiségiek melllett találkozni német ajkú nőkkel, férfiakkal, akik tanácstagként vesznek részt az üléseken. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szö­vetségének kongresszusán is megállapították azt az örvendetes 'tényt, hogy az elmúlt öt óv alatt jelen­tősein. nőtt a nemzetiségiek közéleti aktivitása. Az öt megy ebéi kongresszusi küldött, illetve a két választmányi tag a Kiskőrösön, Dunaagyiháxán, Mis­kén megtartott szlovák nemzetiségi gyűléseken el­hangzottak alapján a kongresszuson küldött-tár­saiknak elmondhatták azt is, hogy a Bács-Kiskun megyében élő szlovák nemzetiségiek .közül egyre többen bekapcsolódnak a helyi népfrontmunkába, a fiatalabbak a KISZ-szénvezetek programjaiba. Szőkébb hazájuk fejlesztésében, csinosításában szí­vesen vállalnak [társadalmi munkát: A kongresszusokon természetesen sok szó esett a nemzetiségiek sajátos népi kultúrájának virágzásá­ról, anyanyelvűk ápolásáról, hagyományuk őrzésé­ről A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének a hét végén megtartott kongresszu­sán példáiul nagyra értékelitók a szövetség 'kiadói tevékenységét, amelynek eredményeként az utóbbi időben megjelent a délszláv néprajzi sorozat első két kötete, s rövidesen napvilágot lát a harmadik kötet is. A délszlávok kongresszusán Bács-Kiskun megyé­ből részt vevő huszonkét küldött és a tizenkét vá­lasztmányi tag véleményét [tolmácsolva Mándics Mihály főtitkár hangsúlyozta azt a jelentős ered­ményit, hogy az utóbibi időben sokat fejlődött a nem­zetiségiék anyanyelvi oktatása. A tanárok mindent megtesznek annak érdekéiben, hogy a diákok elsa­játítsák;, minél jobban tudják, ismerjék az anya­nyelvűket. A nemrég alakult klubok, szakkörök jó lehetőséget adnak a nemzetiségieknek arra, hogy népi kultúrájukat, sokféle hagyományukat tovább ápolják. Sok népi tártccsoporb, énekkar, zenekar működik a nemzetiségiek lakta településeken. A kongresszusokon a beszámolót követő vitában a felszólalók a nemzetiségi lakosság további felada­tait is meghatározták. Többen hangsúlyozták, hogy a német, szlovák, délszláv ajkú lakosság a magya­rokkal' együtt a jövőben is tevékenyen vegyem részt a szocialista .társadalom építésében, a közéletben. A párt nemzetiségi politikájának megvalósulása jó lehetőséget ad a nemzetiségi lakosság, sajátos népi kultúrájának továbbifejlesztésére, anyanyelvűk ápo­lására, .hagyományaik őrzésére. A Bács-Kiskun megyében élő nemzetiségi lakos­ság által megválasztott küldöttek a kongresszusról hazaérkezve a helyi népfrontbizorttságök segítségé­véi társaikat bizonyára összehívják, hogy tájékoz­tassák őket az országos fórumokon elhangzottak­ról. Ezeken a megbeszéléseken a kongresszusokon elfogadott határozati javaslatokban megfogalmazott feladatok helyi megvalósításának módjait, eszkö­zeit Is megvitatják. Ehhez; illetve további eredményes munkájukhoz az eddigiekhez hasonló sikereket kívánunk a Bács- Kiskun megyében élő német, szlovák, délszláv ajkú lakosságnak. Tárnái László Tizenegy nap Mongóliában • A még ma is működő Gandan lámakolostor udvara. 2. Ulánbátor Ulánbátor egy fennsíkon, 1300 méter magasan a tenger szintje fölött fekszik, hegyektől koszo- rúzva. A valójában távoli hegyek, a kristálytiszta levegőben egészen közeliinek tűntek. A várost a XVII. században alapították, iga­zi fejlődése azonban a negyvenes évektől számítható. Mi sem jel­lemzőbb erre, hogy húsz évvé] ezelőtt százezer, tíz évvel ezelőtt kétszázhúszezer , lakosa volt, je­lenleg pedig háromszázötvenezer. Itt él az ország lakosságának 25 százaléka. Modern lakótelepek, ipari üzemek.épültek a jurták he­lyén. A sekély vizű Tola folyó völgyében hosszan elterülő várost a csaknem húsz kilométer hosszú Béke sugárút szeli ketté. Széles utcái, lakóházai, közintézményei­nek épületei engem, a mi Du­naújvárosunkra emlékeztettek. A gyors urbanizációval való lépéstartás, lakásépítés szempont­jából természetesen Mongóliában is nehéz. Ez a magyarázata an­nak, hogy az ulánbátoriak 60 szá­zaléka a modem lakótelepeket övező — helyenként a környező hegyek völgyeibe ékelődő — jur­tavárosokban lakik. Ezekben a jurtákban azonban már villany­nyal világítanak, olajkályhával fűtenek és tévét néznek, rádiót hallgatnak. A régi és az új, állandóan épü­lő Ulánbátor egyaránt sok látni­valót nyújt. A hatalmas főtéren a Nagy Népi Hurál épülete, a mauzóleum, Szuhe Bátor szobra, a közelben pedig színházak, mo­zik, díszes homlokzatú lakóházak, múzeumok. Itt láttam életemben először teljes ősáillatcsontvázat. A hatalmas — legalább hat méter magas, 16—18 méter hosszú — gigantosaurust, amelyet a Gobi- sivatag rejtegetett évmilliókon át, lenyűgözve bámultam. Még nem is a legnagyobb őshüllő volt, hiszen körülötte még hatalma­sabb állatokra valló csontmarad­vány ok sorakoztak. A Tola folyón túl van a Kolos­tor «Múzeum. Díszes pagodasor fo­gadja a látogatót. Itt lakott az utolsó Bogdo-gegen, aki még a forradalom után is törvényes uralkodó volt néhány évig. Fa­táblákra, selymekre festve vala­mikori nagy lámák, zord tekinte­tű fegyveresek, misztikus alakok, régi bútorok, dúskeblű, aranyo­zott női szobrok, gazdagságot, egy­ben nyomasztó, kegyetlen világot idéznek. A város túlsó felén, egy domb­tetőn a még ma is működő Gan- dan-kolostor. A pagodák aranyo­zott, nem halványuló festékkel pingált tornyai szemet gyönyör- ködtetőek, a templomokon belül pedig az elképesztő zsúfoltságban elhelyezett kegytárgyak szinte szé- dítően hatnak. Csodálatosan szép, míves Buddha-szobrok, selyem zászlók, sámánálarcok. Közben folyt a szertartás. Az egymással szemben ülő lámák monoton ének­lő hangon véget nem érő szöveget kántálta'k, halk, néha-néha fel­erősödő hangerővel. Időnként a mögöttük levő dobra ütöttek, majd csengettyűiket rázzák, kerep­lőiket pörgetik. Aztán félbesza­kadt az istentisztelet, s két fia­tal láma rézedényekben ételt és kumiszos teát szolgált fel. Kint az előtérben, meg az udvaron a hívők és turisták egyaránt pör­gették a különböző helyeken el­helyezett imamalmokat, vagy odatartották kezüket az illatos füstölőkhöz. Ulánbátorban napról napra lüktetőbb az élet. Újabb és újabb ipari üzemek, intézmények, lakó­telepek épülnek. Széles utcáin zsúfolt autóbuszok közlekednek, egészen ki, a jurtavárosokig. Sű­rűn hallani nemcsak mongol, ha­nem lengyel, orosz, bolgár, né­met, magyar szavakat is. A szak­értői csoportok segítik a gyárak­ban, intézményekben a mongol népgazdaság fejlesztését. Nagy Ottó Következik: Tervek a Kerulen folyóval T örténelmünk aranybetűs év­fordulójára emlékezünk. A szocialista forradalmak haj­nalán, a lenini eszme ihletésére, hatvan esztendeje, 1918. novem­ber 24-án alakult meg a Kom­munisták Magyarországi Pártja. Létrejötte korszakos jelentőségű népünk életében. Olyan erő szü­letett, amely magasra emelte a marxizmus-—üeninizrnus zászla­ját, s hatvan esztendőn keresz­tül vezette és vezeti munkásosz­tályunk, dolgozó népünk nehéz, küzdelmes harcát az igazságosabb társadalmi rendért, a szebb, bol­dogabb holnapért, a szocialista Magyarország megteremtéséért. Olyan párt alakult akkor, no­vember végén, amelyre illettek Marxnak és Enigelsneik „A Kom­munista Párt kiiá!tványá”-ban, a tudományos szocializmus alapok­mányában megfogalmazottak; „az osztálypántban kommunisták tö­mörülnek, akik a gyakorlatban minden ország munkáspártjának leghatározottabb, szüntelen to­vábbhaladásra ösztökélő részét alkotják: az elmélet terén a pro­letariátus többi tömegeivel szem­ben az az előnyük, hogy tisztá­ban vannak a proletármozgalom feltételeivel, menetével és álta­lános eredményeivel”. Pártunk 1918 őszén forradalmi helyzetben alakult meg. 1918. október 31-én győzött a polgári demokratikus forradalom, amely megdöntötte az Osztrák—Magyar Monarchiáit és kivívta Magyar- ország állami önállóságált. S no­vember közepén kikiáltották az akkori idők legdemokratikusabb köztársaságát. Az őszirózsás for­radalom véget vetett a háború- • niak, megteremtette a polgári sza­badságjogokat, s ezzel lehetőség nyílt a szabadabb gazdasági- társadalmi fejlődésre. Azonban a polgári demokratikus program 1918 végén és 1919 elején már nem vollt elégséges. Napirendre került a szocialista forradalom. Ahhoz azonban, hogy a munkás­osztály kivívja a hatalmat, új, nem szociáldemokrata pártra volt szükség. H atvan év távlatából tisztelet­tel emlékezünk azokra, akik a forradalom ügyét tovább- vivő erőt, a munkásosztály for­radalmi élcsapatát, a kommunis­ta pártot megalakították: a bal­oldali szociáldemokratákra, a forradalmi szocialistákra; és a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomban részt vett és Szovjet- Oroszországból hazatért magyar int erniaoi omálistákra. A budapesti Városmajor utca 4 2-es számú házban összegyűlt három forradalmi csoportba tar­tozók, akik létrehozták a Kom­munisták Magyarországi Pártját, a szocialista forradalom megvívá­sának szükségességét hirdették meg. A Vörös Újságban ezt ír­ták: „Az egyetlen kiút a szocia­lizmus. A szocializmus, amely nemcsak a termelés anarchiáját szüntetné meg, de azt a lelki anarchiát is, amelybe a kapita­lizmus az emberiséget süllyesz­tette. A termelés köztulajdonba vételével visszaadná elvesztett hitét, de elvesztett munkakedvét is az emberiségnek. Elérkezett tehát az ideje a szocializmus megvalósításának. És a proleta­riátus érzi az erőt. s az akara­tot is magában ezért a megvaló­sításért silknaíszállni.” Ritkán adódik a történelemben, hogy egy párt forradalmi célja ilyen rövid idő alatt valóra vál­jon, mint a KMP-é. Négy hó­nappal a kommunista párt meg­alakulása után a két munkás­párt — az MSZDP és a KMP — egyesülésével győzött a proletár­forradalom, kikiáltották a Ma­gyar Tanácsköztársaságot. A Tanácsköztársaság a mun­kásosztály, a dolgozó nép küz­delmének eredményeként, fegy­veres felkelés nélkül jött létre, elsőként igazolva ezzel a gya­korlatban azt a marxi—lenini felfogást, hogy a polgárháború nem egyedüli útja a szocialista forradalmaknak • A KMP tevékenységét, a gaz­daságszervezési, álilamépítési, szo­ciális és kulturális erőfeszítése­ket, a Tanácsköztársaság 133 nap­jának tetteit, .eredményeit hehéz volna mind felsorolni. A Tanács- köztársaság a kommunista párt segítségével — melynek ebben az időben a fővároson kívül erős szervezetei voltak Debrecenben, Nagyváradom, Szegeden, Salgótar­jániban, Sátoraljaújhelyen, Pá­pám sitb. — köztulajdonba vette a 20 munkásnál többet foglalkoz­tató üzeméket, kisajátította a 100 holdnál nagyobb földbirtoko­kat, és intézkedéseket tett az életviszonyok megjavítására, a nép kulturális színvonalának emelésére, s megteremtette a magyar Vörös Hadsereget. Nagy lendülettel kezdtek hozzá az új típusú szocialista állam létreho­zásához. A magyar munkásosztály tette — pártja vezetésével — egy­ben nagy jelentőségű inter­nacionalista tett is volt. Segített terjeszteni a szocialista forrada­lom lángját az európai országok­ban, támogatást nyújtott az élet­halálharcát vívó Szovjet-Orosz- országnak. Lenin szavaival szól­va „a vakot is látóvá tette”, s bebizonyította1, hogy a proletariá­tus diktatúrájának megteremtése a kapitalizmusból a szocializmus­ba való átmenet törvényszerűsé­ge. A fiatal Tanácsköztársaságnak úgy kellett léteznie, hogy szinte az első percektől fegyveresen is meg kellett védelmeznie a ma­gyar proletárdiktatúrát. Az im­perialista hatalmak nem tűrték, hogy a S zov jet -Oroszország mel­lett még egy munkásállam le­gyen, és felhasználva a román, a csehszlovák és a jugoszláv burzsoé kormányt, katonai in­tervencióba kezdtek. A Tanács- köztársaság igen nehéz helyzetbe került, a Vörös Hadsereget több minit háromszoros túlerő támad­ta. És ez a hadsereg, melyet sebtében mozgósítottak a prole­tárdiktatúra, az ország függet­lensége védelmében, sikereket tu­dott elérni. Dicső hadjáratot ve­zetett északon, ahol a felszaba­dított területeken a cseh és a szlovák kommunisták kikiáltották a Szlovák ‘Tanácsköztársaságot. Hogy miből táplálkozott a Vörös Hadsereg sikeres had­járata? Abból, hogy a Tanács- köztársaság háborúja igazsá­gos, forradalmi háború volt. Egyidejűleg harcolt a nemzeti önrendelkezésért és a proletárfor- nadaJiom vívmányainak megvédé­séért. „A háború, amelyet ti vi­seltek, az egyetlen jogos, igazsá­gos, igazán forradalmi háború, az elnyomottak háborúja az elnyo­mók ellen, a dolgozók háborúja a kizsálkmányolók ellen, háború a szocializmus győzelméért. Az egész világon a munkásosztály minden becsületes tagja a ti pártotokon áll” — üzente Lenin 1919. május 29-én. A túlerőben levő ellenség és a belső ellenforradalom azonban visszavonulásra kényszerítette a Vörös Hadsereget. Magyarország­ra igen nehéz idők következtek. A fehérterror, a 25 éves Hortihy- rendszer. A magyar proletariá­tus szívéből azonban még a fék- ■ telén fehérterror sem tudta ki­tépni a felejthetetlen 133 napot, jellemző, hogy a proletárdikta­túra leverése utáni időszakban a párt illegális sejtjei rövid időn belül kiépülitek, s 1920 tavaszán rrtár megjelentek az országban az első kommunista propaganda- anyagok, hírül adva: él, dolgo­zik a párt. A húszas évek köze­pén még legális fedőszervet, a gyorsan népszerűvé váló s ezért hámar a hatóságoktól felmor­zsolt MSZMP-t is szárnyra tud­ta bocsátani. A mély illegalitás­ban működő kommunista _ párt tevékenységének kiemelkedő ak­tusa volt az 1930 szeptemberi budaipesti megmozdulás, ahol új­ra százezreket tudtak az utcára vinni a burzsoázia ellen. És a párt — vezetőinek sorozatos le­tartóztatása és kivégzése ellenére — hallatta hangját, a totális fa­siszta diktatúra kiépítésének kí­sérlete, majd a fokozott háborús kizsákmányolás ellen. a fasiszta szövetséges blokkból való kilé­pés, a szovjetellenes háború ha­ladéktalan befejezése érdekében, a független, szabad, demokrati­kus Magyarország megteremtése mellett, az antifasiszta egység­frontért. A miért a kommunisták küz­döttek a fehérterror alatt, 1945. április 4-ével, ha­zánk felszabad ításá.v al követ­kezett be. A szovjet had­sereg elhozta a várva várt felszabadulást, népünk előtt meg­nyílt a felemelkedés, a szebb, boldogabb élet lehetőségié- A kis létszámú illegális kommunista pártból néhány hónap alatt több tízezres számottevő politikai erőt képviselő, szervezetileg egységes marxista—leninista párt lett. Az MKP volt az egyetlen erő, amely a felszabadulás kezdetétől mu­tatni tudta a magyar népnek a háború Okozta összeomlásból a kivezető ultat, s meghirdette: lesz magyar újjászületés! Az MKP 1945 májusi országos értekezlete határozatainak megfelelően küz­dött a gazdasági stabilitásért, az' infláció megszüntetéséért, a bá­nyák, a bankok államosításáért. A kommunisták javasolták a 3 éves tervet, ők voltak, akik ki­dolgozták a szocialista átalakulás programját, megteremtették a jó forintot, leleplezték a reakciót. És élen haladt a párt a munkás egységfront, az egységes mun­káspárt megteremtésében, az új államhatalom kiépítésében, a szo­cializmus alapjainak lerakásában, a proletárdiktatúra megszilárdí­tásában. Az eredmények mellett azonban pártunk hibákat is el­követett, melyekért drágán fize­tett. A személyi kultuszból ere­dő elméleti és politikai hibákat az ellenség kihasználta, s 1956- ban ellenforraidalom tört ki. A magyar munkásosztály és a magyar nép legjobbjai, a szocia­lista rendszer hívei a Szovjet­unió testvéri, Internacionalista segítségével leverték az ellenfor­radalmat, s országunk, népünk újra elindulhatott a felemelkedés útján. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány rendkívül nehéz körülmények között kezdte meg a tevékenységét. A ellenforrada­lom hallatlan anyagi és politikai károkat okozott. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt azonban megmutatta a kivezető . utat a nehézségekből. „A párt összes egészséges erőire támaszkodva helyreállítjuk és új életre keltjük a párt szervezeteit” — adta hírül az Ideiglenes Központi Bizottság felhívásában. A magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány és az MSZMP létrejötte és világps programja gyökeres fordulatot hozott. A párt újjáalakult tevé­kenységét Olyan sikerek fémje­lezték, mint a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének befejezé­se, a szocialista társadalom alap­jainak lerakása, az életszínvonal állandó emelése, a kulturális for’ radálom teljes kibontakoztatása, a gazdaságirányítási rendszer re­formja, a fejlett szocialista tár­sadalom építésének kezdete. A fölszabadulást követő évtize­dekben tehát hazáink — pártja vezetésével — nagy utat tett meg. N épünk áldozatos munkájának eredményeképpen a háború előttihez képest öt és fél­szeresére nőtt a nemzeti jövede­lem, több mint. tizenkétszeresére az ipar termelése. A mezőgazda­ság kisebb területen lényegesen kevesebb ember munkájával csaknem 80 százalékkal ad töb­bet. Az ország állóeszköz-állo­mánya majdnem négyszeresére emelkedett, s körülbelül 70 szá­zalékát 1950 óta helyeztük üzem­be. 1977-ben 3 hét alatt termel­tünk annyi villáímois energiát, mint 1938-ban egész évben. A lakos­ság egy főre jutó fogyasztása több mint háromszorosára nőtt. Az országépítő munka eredmé­nyei nyomán gyökeresen -meg­változtak a lakosság életkörülmé­nyei. Sikeresen munkálkodunk a kulturális felemelkedés felada­tainak megoldásán. Eddig elért eredményeinket húzta alá a Központi Bizottság 1978 áprilisi ülése, megállapítva: az élet minden fő területén; a politikai, a gazdasági, a kulturá­lis életben eredményes munka folyik. Alapjában sikeresen Old­juk meg gazdasági életünkben az intenzív fejlődésre való áttérésés a számunkra nehezebbe vált nemzetközi gazdasági körülmé­nyekhez történő alfcalimazkodas nagy erőpróbát jelentő és össze­tett feladatát. Ötödik ötéves nép­gazdasági tervünk eddigi teljesí­tése azt bizonyítja, hogy egysé­ges akarással úrrá tudunk lenni gondjainkon, nehézségeinken 1979-lben és a következő évek­ben a gazdasági építőmurtka si­keres folytatásánák kulcskérdése, hogy fejlődésünk minőségi té­nyezőit, elsősorban a gazdasági egyensúlyt javítsuk. Miimden más feladatot ennek kell alárendelni. Ha erőinket célirányosan össze­fogjuk, ükkor megteremtjük an­nak feltételét, hogy közös erőfe­szítéssel megőrizzük népünk elért életszínvonalát és a jövőben is gazdálkodásunk, termelésünk eredményeivel összhangban javít­sák rendszeresen tovább. Jó munkával teremtettük meg országunk nemzetközi meg­becsülésének, tekintélyének alap­jait is. Népünk és munkás- osztályunk a fejlett szocialista társadalom építéséiben tanúsított .magatartásával, igazi szocialista hazafiságával, eredményeivel já­rul hozzá a proletár internaciona­lizmus eszméjének és gyakorlatá­nak gazdagodásához, erősíti szö­vetségét barátságát és együttmű­ködését a Szovjetunióval, a. Var­sói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácséinak tagállamaival, a szocialista közös­ség országaival. P ártunk hat évtizedes fennál­lása során következetes és legyőzhetetlen erőnek bizo­nyult, olyan forradalmi erő­nek, amely üldöztetéssel, káros befolyásokkal, WiibákkaL és téve­désekkel megbirkózva, szervezeti formáit a konkrét helyzetnek megfelelően változtatva, egy pil­lanatig sem szüntette be a nem­zet felemelkedéséért, a szocialista társadalom megteremtéséért ví­vott 'küzdelmét. S hogy ez így lehetett, annak is köszönhető: péirturtk a nép szolgálataiban lett a nép vezetője. A párt 60 éves története során mindig küzdött a tömegek megnyeréséért, úgy ha­tott a dolgozók egészére és szívé­re, hogy tanult is a töm egektől. Ezért van pártunknak tekintélye, ezért építi napjainkban a magyar nép tettekkel szocialista hazáját Ezért van az. hogy pártunk tag­sága, népünk a KMP megalaku­lásának 60. évfordulóját az ügy­höz méltóan köszönti, s törté­nelmi napok emlékét megőrzi, az 1919-ben kezdett ügy büszke örö­kösének és folytatójának érzi ma­gát. Fodor László az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának helyettes vezetője • A Nagy Népi Hurál épülete, előtérben Szuhe Bátor lovasszobra. «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom