Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-22 / 275. szám
4 t it .>FI NÉPE • 1978. novenber 22. Bővítik a gyermekcipő-választékot Kunszentmiklóson Percenként négyszáz naposcsibe Ennyit keltetnek ki az idén a rémi Dózsa Termelő- szövetkezet korszerű keltetőiben. Ez év végén újabb francia gépeket szereltek föl és most már évente húszmillió naposcsibe életrekel- ■ tésére lesz alkalmas a telep. Azt is meg kell mondani, hogy a teljes kapacitást eddig még nem tudták lekötni a partnergazdaságok. , A gondos munka, a technológia pontos betartása azt eredményezte hogy a kelési átlag állandóan 80 százalék fölött van. A tojóházból érkező tálcákról gép szedi le a tojást, majd válogatva, lámpázva rakja a keltető ládákba. Innen az elő- keltetőkbe szállítják, itt 18 napot töltenek a tojások. Ezután újra lámpázás következik, hogy az utókeltetőbe már csak a kifogástalan tojások kerüljenek. A kikelt aranysárga csirkéket a megye 23 gazdasága neveli, hizlalja, majd szállítja a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat telepeire. Pásztor Zoltán képriportja Társulások a mezőgazdaságban Ebben az évtizedben jó néhány olyan fogalom vált közkeletűvé a mezőgazdasági, agrárpolitikai' témakörökben, amelyeket korábban nem, vagy csak alig ismertünk, legfeljebb ízlelgettünk. Ilyen példáiul a társulás, az egyszerű gazdasági együttműködés a közös vállalkozás illetőleg vállalat, a termelési rendszer, s az agráripari egyesülés. Mindegyik annak az erős sodrású és nagy horderejű változásnak a terméke, velejárója, amelyet a termelőszövetkezetek méreteinek megnövekedése és egyidejűleg az ipárszerű termelés térhódítása jelentett. A termelőszövetkezetek száma az 1960. évi 4500-ról 1370-re csökkent. átlagos területük pedig csaknem megnégyszereződött, 4200 héktár lett. Az egyesülések üteme és mértéke sok esetben túlzott. helyenként öncélú volt, s ennek nem maradtak el a káros következményei. Xem a terület nagyságától függ Hiába hoznak létre tízezer hektáros, vagy még nagyobb gazdaságot, ha megfelelő gépesítéssel, korszerű telepekkel és technológiával, s a gazdaságos nagyüzemi termelés egyéb fontos tényezőivel nem rendelkeznék. Egy az utóbbiak közül feltétlenül kiemelést kíván: a szakember-ellátottság, az a szellemi erő, amely nélkül a legmodernebb gépek, eszközök, berendezések sem hasznosulhatnak kellőképpen. Vannak egyébként hivatalos statisztikáik, amelyék tanulságosan bizonyítják, hogy sem az egy hektárra jutó termelési érték, sem az ugyanígy vetített mérleg szerinti eredmény nem a legnagyobb méretű termelőszövetkezetek átlagában, a legjobb. Vannak persze kiváló, méltán országos hírű, sőt: határainkon túl is elismert, igen nagy területen gazdálkodó szövetkezetek, de ugyanez elmondható az átlagosnál kisebb méretű jó néhány tsz- ről is. Bizonyságul arra, hogy nem kizárólag és nem is elsősorban. a terület nagyságától függ, hol, mennyit, mekkora ráfordítással .termelnek. Szerencsére ma már egyre erősebb az a szemlélet, amely mentes a hatalmas méretek bűvületéről, és a lényeg világos megértéséről tanúskodik. Egyebek között arról, hogy helyes törekvésünk fő irányának az értelmes szakosítást és nem a területek, hanem a tevékenységek gazdaságos koncentrációját kell tekintenünk. Azzal kiegészítve, hogy nem szabad csupán a régi, ma már elavult értelmezésű mezőgazdaságot szem előtt tartanunk, hanem az élelmiszer-termelés szerves egységét kell meghatározónak tekintenünk. Közös cselekvés és önállóság Ebbe a felfogásba illeszkednek jól a különféle mezőgazdasági társulások is. Létszükséglet ugyanis — mégpedig nemcsak a mező- gazdaságé —, hogy megteremtsük az élelmiszer-termelés valameny- nyi fázisának a szerves összekapcsolódását. Kiküszöbölve minden olyan szervezeti, szabályozó rendszerbeli, érdekeltségi és más akadályt, amely ma még — bár a 'korábbinál jóval kisebb mértékben — gátolja vagy lassítja a kívánatos fejlődést. Korszerűsíteni, hatékonyabban termelni, eredményesebben gazdálkodni csak úgy lehet a mező- gazdaságban, ha az azonos célok érdekében együttműködést alakítanak ki a gazdaságok. Természetesen nem az egyetlen, eszköz ez, de jelentősége sókkal nagyobb annál, amit a mai helyzet mutat. Több száz társulás működik már mezőgazdaságunkban, illetőleg élelmiszer-termelésünkben, de nem mindegyik kielégítően, Amii a jövőt illeti, mindent megelőző követelmény, hogy a társulások, a kooperációk ne csökkentsék a bennük részt vevő üzemek, gyárak stb. gazdasági önállóságát. A közös cselekvés — bármilyen társulásról van szó — az együttműködésben rejlő előnyök kiaknázására, meghatározott, együttes fejlesztésekre, termelési, feldolgozási, értékesítési célokra irányuljon, Súlyos kár óikat okoznia, ha a társulások háttérbe szorítanák, megbénítanák a bennük részes gazdálkodó egységek öntevékenységét, kezdeményezőkészségét és ezzel együtt felelősségérzetét. Jellegzetes és gyakori társulási formák a termelési rendszerék, amelyek már a nagyüzemi termelés egyiharmadára terjednék ki. Magukban foglalnak mindem lényeges tényezőt, amelytől a hozamok mennyiségének, minőségének, s előállítási költségeinek alakulása függ. örvendetes, hogy ma már nem csupán a növénytermelés, hanem a kertészkedés, a szőlő- és gyümölcstermelés és az állattenyésztés több ágazatában is jelen vannak. Eredményeik — a még fellelhető hibák, fogyatékosságok ellenére — meggyőzőek és biztonságos további fejlődésre adnak jó reménységet. Mindemellett valószínűleg rövidesen elérkezik az ideje annak, hogy az illetékesek alaposan mérlegeljék, miképpen lehet kiiktatni a nagy igyekezetből fakadó bizonyos kiuszáltságakat, felesleges kinövéseket, átfedéseket. S nem utolsósorban azt, az egyik- másik rendszernél már bekövetkezett bajt, hogy a rendszer töb- bé-kevésibé elkülönül létrehozóitól és fenntartóitól, s esetedként gyengíti a taggazdaságok helyesen értelmezett önállóságát. Erősítendő irányzat Előre mutató és erősítendő az az irányzat, hogy a különféle termelési rendszerekben nem csupán termelőszövetkezetek, hanem állami gazdaságok, élelmiszeripari üzemek és tudományos intézetek is vannak a tagok között. Sőt: áttételekkel ugyan, de bekapcsolhatók a háztáji és kisegítő gazdaságok is, amelyeket a mostaninál erőteljesebben és hatékonyabban integrálhatnak és segíthetnek a mezőgazdasági nagyüzemek. Mindössze (kétéves múltra tekinthetnek vissza az agráripari egyesülések. Eddigi működésük — egyelőre négy van belőlük — még nem teszi lehetővé a minden lényeges összetevőre 'kiterjedő értékelést. Annyi azonban már most megállapítható, hogy a társulásnak, az együttműkö- késnek ez a formája igen fontos szerepet tölthet be a jövőben. Megvalósíthatja azt az élelmiszer- termelési integrációt, amelyben mezőgazdasági nagyüzemek — tsz-ek és állami gazdaságok — ugyanúgy részt vesznek, mint az élelmiszeripari vállalatok, feldolgozó üzemek, sőt, értékesítő vállalatok is. Gazdag változatosságot mutatnak a mezőgazdasági, pontosabban : élelmiszer-termelési társulások. Ez a sokrétűség önmagában nem rossz, hanem inkább előnyös. Bármilyen társulásról van szó azonban, a már érintetteken kívül sarkalatos követelmény, hogy mindegyik jól igazodjék tényleges lehetőségeinkhez, adottságainkhoz Az elméletileg esetleg helyes, de a magyar valósághoz képest illuzórikus törekvések legalább annyira veszélyeseik és ártalmasak lehetnek, mlint az elmaradás tényleges és megérett lehetőségeinktől. G. P. Nemrég Sajtóposta rovatunkban egyebek között a kunszentmikló- si gyermekcipő-ellátás gondaival foglalkoztunk. Közreadtuk a kisgyermekes szülők panaszát, miszerint lányaiknak, fiaiknak nem tudják helyben megvásárolni a kellő méretű, színű és fazonú'lábbelit. Kifogásoltuk a sók ezres lélekszámú nagyközségben gyakorlattá vált kereskedelmi módszert, hogy a szandált, cipőt és csizmát jóval a használatukat megelőző időben kínálják megvételre. Az ilyesféle akciók helyett folyamatos áruellátást kérnek az emberek. Sorainkra a Kunszentmiklós és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet válaszolt. A Turnai Kálmán elnök és Nemes Mihály osztályvezető által aláírt sorokból megtudtuk: A kunszentmiklósi cipőszaküz- let az első háromnegyed évben összesen több mint ötezer pór gyermekcipőt szerzett be. Bébicipó 18—22, gyermekcipő pedig 23—26, illetve 27—30 számú méretekben volt kapható. Ez a készlet lehetővé tette, hogy a környékbeli falvak lakói is Kun- szenmiklóson vásárolhassanak, ahol jelenleg is mintegy 8C0 pár cipő — ötvenféle fazonban és négy színiben — kapható. Az említettek ellenére persze előfordulhatott, hogy nem mindenki találta meg az igénye, elképzelése szerinti lábbelit, mert hiánycikkek sajnos voltak, s vannak — például a 28-as nagyságú tornacipőt is hosszabb ideje hiába rendeli meg a bolt. Az áruk ajánlgatása pedig nem az azonnali vásárlás szorgalmazását, inkább az idejében való tájékoztatást jelenti arról, milyen lesz a gyermekcipő-kínálat a következő hónapokban. És figyelembe kell venni ezzel kapcsolatban egyéb okot is, például azt, hogy most is árusít az üzlet gyermek- szandálokat, ám azokat nem téli viseletként ajánlja, hanem óvodás és iskolás gyermekek részére szobai használatra, úgynevezett váltócipőként. A szövetkezet vezetői végezetül közölték, hogy noha az üzlet — melynek szorgalmas, lelkiismeretes szakember a vezetője, aki 15 éves törzsgárdatagja az áfész- nek — lényegében eddig is eredményesen dolgozott, a cikk nyomán azonban intézkedés történt a Kunszentmiklóson árusítandó gyermekcipők választékának bővítése érdekében. KÉRDEZZEN - FELELÜNK Fiatalok ' sani szolidaritása A Német Demokratikus Köztársaságban hét évvel ezelőtt hozták létre a Szabad Német Ifjúsági Szövetség szolidaritási alapját, amely a fejlődő országoknak, a nemzeti függetlenségükért küzdő fiatal államoknak nyújtandó internacionalista segítség céljait szolgálja. Az alapba ez ideig 47 millió márka folyt be — ezt az összeget a kommunista műszakok alatt gyártott termékek értéke, különböző városrendezési munkálatoknak a bére és az egyéni hozzájárulások alkotják. A szövetség akciói sorából kiemelkedik a „Vietnam iskolái- . nak” nevezetű akció, amelynek során a testvéri ország 11 iskolája kapott új oktatási felszerelést az NDK fiataljaitól. A szövetség állandó jelleggel gondoskodik arról az 1500 chilei hazafiról is, akik a chilei fasiszta puccs óta élnek a Német Demokratikus Köztársaságban. Az ő gyerekeiknek például több mint kétezer játékot készítettek (BUDA- PRESS — PANORAMA — APN) A Kecskeméten lakó V. Tóth Istvánné 17 éves fia-szakmunkásképző intézetben tanul, jelenleg harmadikos. Szeptember óta nem kap családi pótlékot utána, pedig kevés a jövedelme, így nagyon „fnegérzi” eme összeg hiányát. Kérdezi: jogosan vonták-e meg tőle e társadalombiztosítási ellátást? A családi pótlék — amint az e kifejezésből is egyértelműen követkéz. K — a családok háztartásában levő olyan gyermekek eltartásával kapcsolatos kiadások egy részének megtérítését jelenti, akik még nem rendelkeznek önálló keresettel. Közéjük már nem, sorolhatók a harmadéves szakmunkástanulók, hiszen ők rendszeresen kapnak pénzbeli juttatást a munkában illetve á tanulásban^ elért eredményeik alapján." Ártörvény* figyelembe vette e tényt, ezért rendelkezik úgy, hogy a harmadéves szakmunkás- tanulókat már nem illeti meg ez az ellátás, vagyis fia után ön nem kaphat családi pótlékot. A Kunfehértón lakó Lovas Ferenc hónapokig kórházi kezelés alatt állt, jelenleg pedig odahaza táppénzes állományban van. Nem érti, hogyan lehet most kevesebb összegű e társadalombiztosítási ellátása, mint volt az intézményi gyógyellátása idején. Minthogy már nem kórházi beteg, több táppénz illeti meg, mint korábban. Ha mégis kevesebb összegű az ellátása jogos panaszról van szó, melynek kivizsgálása, orvoslása érdekében forduljon a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság területileg illetékes bajai kirendeltségéhez! Egyik kalocsai olvasónk hosz- szabb ideje termelőszövetkezeti tag, s nemrégen nyújtotta be felmondását munkaadójának. Először azt közölték vele, hogy hat hét a felmondási idő, később mindezt két hónapban jelölték meg, s tudomására hozták, a házKITÜNTETETT KISZ-TITKÁR Takács Zoltán Az ifjúsági szövetségben végzett kiemelkedő munkája elismeréseképpen a KISZ Központi Bizottsága aranykoszorús KISZ- jelvénnyel tüntette ki Takács Zoltánt, a kunszentmiklósi VÁV gyáregység KISZ-bizottságának titkárát. A november 7-e tiszteletére adományozott kitüntetést ünnepi gyűlésen adta át Nagy Károly, a kecskeméti járási KISZ-bizottság titkára. — Az általános iskola elvégzése után szakácsnak készültem —■- vallja be mosolyogva. Takács Zoltán. — Aztán, mivel Budapesten nem sikerült kollégiumi helyet találnom, a helyi lehetőségek köziül kellett választanom. Abban az évben cserélt gazdát a kunszentmiklósi üzem; a Vas- tömegcikk Ipari Vállalat telephelyéből a Villamos Állomásszerelő Gyár gyáregységévé lett. Ezt és a lakatos szakmát választottam. — Megbánta? — Egyáltalán nem. Szeretem a szakmámat, elégedett vagyok a munkahelyemmel... — És a főzés? — Hobbi. Gyakran és szívesen helyettesítem a feleségemet a konyhában. táji földjére való jogosultságát azonnal megszüntetik. „Vajon törvényesen intézkedik-e ügyemben a tsz?” — kérdezi levélírónk. A termelőszövetkezetből kilépő tagnak az alapszabályban meghatározott időt — mely nem lehet 30 napnál rövidebb és 6 hónapnál hosszabb — még munkában, vagyis tagsági viszonyban kell el- töltenie. E kötelezettség alól csak a közös gazdaság vezetősége adhat felmentést. Ami pedig a háztáji földet illeti, annak használatára már természetesen nem jogosult a tagsági viszonyát megszüntető személy. A vezetőség persze ez esetben is engedélyezheti- a terület használatát a termés betakarításáig. Ha nem így dönt, akkor a távozó tagot megilleti a háztáji földjén végzett munka ellenértéke. Kiskunhalason lakó olvasónk, elhunyt fivére után jelentős értékű ingatlant, illetve ingóságot örökölt. A vagyon egy részét a másik testvér önkényesen eltulajdonította. „Volt-e ehhez joga, s ha nem, ki szolgáltathat ez ügyben igazságot?” — kérdi a szerkesztőségünkhöz érkezett levél írója. A meghalt személy vagyonát az úgynevezett végintézkedés — végrendelet, illetve öröklési szerződés — híján a törvény előírásai alapján lehet örökölni. Eszerint ha az elhunytnak nincs leszárma- zója, túlélő házastársa, vagy szülője, a hagyatékot a testvérei egyenlő arányban öröklik. Az eljárást az állami közjegyző végzi, s a hagyaték átadásáról öröklési bizonyítványt állít ki. E végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet fellebbezni bírósághoz. Javasoljuk, problémájával forduljon a területileg illetékes városi ügyészséghez. összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516 — KISZ-es tevékenysége, amelyet most és már máskor is elismertek, hogyan kezdődött? — Amikor a szervező titkár kilépett a gyárból, a posztjára engem jelöltek. Vállaltam. Egy évvel később bevonultam, s ekkor már a seregben is úgy fogadtak, mint „tapasztalt” KISZ-vezetőt, s hamarosan század KlSZ-titkár- rá választottak. — Nagy István párttitkártól tudom, hogy türelmetlenül várták leszerelését. — Szeretném, ha nem hangzana nagyképűen. Szabadságon voltam itthon egy alkalommal, amikor a párttitkár azt mondta, hogy számítanak rám. Ügy tudom, sok gondot okozott akkoriban, hogy az üzemi KISZ-szervezet élén gyakran váltották egymást a titkárok. 1974 óta a gyáregységben ilyen gond nincs. Azóta megszakítás nélkül Takács Zoltán látja el az üzemi KISZ-titIkár felelősségteljes posztját. Kétszer választották meg a KISZ KB dicsérő oklevelével kitüntetett alapszervezet titkárává, és ez év februárjától a gyáregység KISZ-bizottságának titkára lett. — A járási KISZ-bizottság határozata értelmében az év elején két alapszervezetet és öttagú bizottságot kellett létrehozni. A gyáregység fejlődése és a KISZ- tagok számának növekedése indokolta ezt a szervezeti változást. — Kezembe került nemrég a békéscsabai KISZ-vezetőképző iskola kiadványa. A hírek között arról olvastam, hogy Takács Zoltán, az iskola hallgatója súlyos közlekedési veszélyhelyzetet hárított el. — Hathetes tanfolyamon voltunk Békéscsabán, és egyszer hazautaztunk. Elbóbiskoltam a buszon. Hirtelen hosszú, éles kürtszóra riadtam fel. Autóbuszunk Lakiteleknél a lezárt vasúti sorompó közé szorult. Az utasok egymás hegyén-hátán tülekedtek ki a buszból, a sorompón túlra igyekezve. Én a közeli állomás irányába futottam a sínek között, amikor a kanyar mögött feltűnt a közelgő tehervonat. Integettem és a vonat megállt. Ennyi az egész Talán akkor sincs baj, ha nem így teszek, mert a szerelvény még alig indult ki az állomásról, s még nem gyorsult fel túlságosan. Takács Zoltán tagja a KISZ KB dicsérő oklevelével kitüntetett kilencszeresen szocialista Kandó Kálmán ifjúsági brigádnak. sokszoros véradó, munkásőr, és a gyár kiváló dolgozója Sitkéi Béta
