Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-25 / 278. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKVN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 278. szám Ára: 90fii lér 1978. november 25. szombat Hazaindult Moszkvából a magyar párt- és kormányküldöttség MOSZKVA Pénteken délután elutazott Moszkvából a magyar párt- és kormányküldöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén. A küldöttség vezetője Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; tagjai: Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, miniszterelnök, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter. Koszorúzási ünnepségek A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója alkalmából tegnap Bács- KLskun megye több városában, községében koszorút helyeztek el az 1918-ban alakult pártszervezetek emléktábláján. Hatvan évvel ezelőtt a megyeszékhelyen az Úttörő utca 13-as számú házban az elsők között alakult meg az egyilk kecskeméti pártszervezet. Tegnap az épület falán levő emléktábla előtt koszorúzási ünnepséget tartattak. A városi pártbizottság nevében dr. Kőrös Gáspár első titkár és Fekete László titkár helyezett el koszorút az emléktáblán. A megyeszékhely ifjúkom- muníistáimak nevében Érsek György, a KISZ városi bizottságának titkára és Tárcái Katalin, a KISZ városi bizottságának munkatársa koszorúzott.. Három kecskeméti kerületi pártalapszervezet képviselői is elhelyezték a megemlékezés .koszorúját. Ugyancsak tegnap kecskeméten, a Katona József Gimnázium falán levő emléktáblánál is ko&zorúzá- si ünnepséget tartottak. 1918. decemberben ebben az épületben alakult, meg az első kecskeméti pártszervezet. A megyei pártbizottság nevében Erdélyi Ignác és Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkárai helyeztek el koszorút az emléktáblán. A KISZ megyei bizottsága nevében Bata Zsuzsa, a KISZ megyei bizottságának titkára és Bodóczky Judit, a KISZ megyei bizottságának tagja koszorúzott. Három kerületi pártszervezet és a Katona József Gim• A megyei pártbizottság képviseletében Erdélyi Ignác és Terbe Dezső helyezett el koszorút a Katona József Gimnázium falán levő emléktáblán. názium tanulói lis megkoszorúzták az emléktáblát. A koszorúzási ünnepség az Internarionáléval fejeződött be. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népiköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Módosította és kiegészítette a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvényit, figyelemmel a szerzői jogi törvény hatálybalépése óta szerzett egy évtizedes tapasztala tokra és a módosított polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseire. A törvényerejű rendelet 1979. január 1-én lép hatályba. Törvényerejű rendeletét fogadott el az Elnöki Tanács az ipari minták oltalmáról. Az átfogó, korszerű szabályozás — amely összhangban van az iparjogvédelem más törvónysziiinitű szabályaival és á nemzetközi együttműködésből fakadó kötelezettségeinkkel — 1979. március 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletét alkotott a takarékszövetkezetekről. A szövetkezeti formában működő pénzintézetek működésének előmozdítása érdekében a jogszabály — a szövetkezetekről szóló törvény keretei között — megállapítja a takarékszövetkezetek alakulására, szervezetére, működésére, továbbá a tagok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat. A törvényerejű rendelet 1979. január 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács döntése értelmében a Győri Tanítóképző Főiskola felveszi a kiváló pedagógus, Apáczai Csere János nevét és a jövőben Apáczai Csere János * Tanítóképző Főiskola néven folytatja működését. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb, folyamatban levő ügyeket tárgyalt. (MTI) A Kiskunsági Nemzeti Park a közművelődés szolgálatában Eseménydús esztendőre tekinthet vissza a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága. A megállapítás — bármennyire is úgy tűnik — elsősorban mégsem a bel- és külhoni szakemberek, illetve a kíváncsiskodók hallatlanul felduzzadt szerepére vonatkozik. A gondosan megszervezett tanulmányutak, a különböző hivatalos küldöttségek igényes programjai, s a turistainvázió természetesen fontos része a nagy „forgalomnak”, az érdemi munka java azonban a szellemi élet kevésbé látványos, a nyilvánosság előtt ismeretlenebb területeire szorítkozik. A nemzeti park új kecskeméti székháza végre méltó környezetben nyújt kedvező feltételeiket a téli hónapokra irodába húzódó munkatársaknak, akik érdeklődésünkre elmondták, hogy már meg is kezdődött az 1978-as intenzív tudományos kutatások feldolgozása, a tapasztalatok összegzése, rendszerezése és értékelése. E vizsgálódásiak a Duna—Tisza közi szikes tavak és puszták, homokos talajok, láperdők, láprétek és mocsarak élővilágainak feltárására!, életkörülményeik átalakulási folyamatainak megismerésére irányulnak Közben — egyeztetve elképzeléseiket áz érdekelt ipari és mezőgazdasági üzemekkel]- valamint megfelelve a távlati fejlesztési terveknek — állandóan finomítják, tökéletesítik a természetvédelmi kezelés speciális módszereit. A KNP legnemesebb hivatásainak egyike az úgynevezett optimális populáció fenntartása, magyarul: az e vidéken őshonos há- záállatfaijiták megőrzése, továfob- tenyésztése. A magyar szőke mangalica, a hortobágyi rackajuh, a magyar szürke szarvasmarha, a parlagi magyar tyúk és a kuvasz törzsállományának kifejlesztésére, illetőleg tartási körülményeik megteremtésére az idén jóval több, mint félmillió forintot juttattak a gazdaságoknak, a szakmai irányító-ellenőrző tevékenységről nem is beszélve. A Természettudományi Múzeum növény- és állattórától, a hazai tudományegyetemek és főiskolák szaktanszékeiről és számtalan kutatóintézetből mintegy ötven zoológus és harminc botanikus kereste fel huzamosabb időre a Bács-Kiskun megyei rezervátumokat. Elhelyezésükről, kényelmükről a KNP igazgatósága gondoskodott. A helyszíni megfigyeléseket és elmélyült kutatásokat segítendő, Fülötpháza közelében egy felújított és szépen berendezett tanyát kapott a Madártani Egyesülés. Ezután minden nyáron ez az, épület, a „madárvárta” lesz a központja a nyolchetes madárgyűrűző tábornak. És ha már a madarakról esett szó, megtold- hatjiúk egy jó és egy rossz hírrel. A gyönyörű magyfcócsaglból, amely tíz évvel ezelőtt errefelé még egyáltalán nem költött, nemrég három fészkelő körzetben 42 párat számoltak meg Aggasztó mértékben fogy viszont a fürj, főként a kultúrterületek fokozott vegyszerezése miatt. A nemzeti park kutatóbázisainak száma is tovább gyarapodott. A ,,madárvártán’ ’ kívül — amely egyébként 300 ezer forintba került — átadták tudós vendégeiknek a hasonló költséggel helyreállított kunszenitmiklósi Selyemtanyát. Még mindig a tanyáknál maradva: ismét vásároltak egyet Fülöpháza határában — ez a régi, kihalófélben levő mesterségek felélesztésére alapítandó iparmű- vész-alkot ótelapnek szolgál majd otthonául. Öcsán, a tájvédelmi körzetben egy remekmívű falusi lakóházat vettek meg, ezen 'kívül egy préskunyhót a hozzá való borospincével. Valamennyi a köz- művelődést, a, muzeális értékű paraszti termelő eszközök és használati tárgyak megóvását, közkinccsé válását fogja előmozdítani.-Említtessék meg a KNP néhány kisebb, mégsem jelentéktelen létesítménye is az idei évből. La- kitelek-Tőserdőn elkészült a Ti- sza-kutató Bizottság házikója, akárcsak a területkezelői őrház a Szelidi tónál. Megfigyelőtorony épült a Péteri tó partján, a Pest megyei Pusztavacson, az ország földrajzi középpontján pedig a napokban állították föl a tetszetős jelzőállomást. Minden színes, rajzos táj ékozfató-szem léltető táblát felújítottak — erre kora tavasszal ismét sor kerül —, ugyanakkor a füiöpházi homokbuckáknál teljesen újakat raktak ki. Utoljára még két érdekesség. A Kiskunsági Nemzeti Park tudományos munkatársai is bekapcsolódtak abba a nemzetközi természetvédelmi programba, mely egyelőre a bioszféra rezervátumok megszervezését és a kutatómunka alapos, előkészítését tűzte ki céluL A másik: a lektorok olvassák és hamarosan a nyomdába kerül a KNP monográfiája, mely könyvalakban az 1979-es ünnepi könyvihét egyik újdonsága lesz. K. F. • Az ornitológusok egyik kedvelt helye: a Kelemen-széki Borda-tanya, a madármegfigyelő toronnyal, KIÁLLÍTÁS A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA HÁZÁBAN Megyénk munkásmozgalma 1895-től 1945-ig Tegnap délután dokumentációs kiállítást nyitottak meg Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában Megyénk munkásmozgalma 1895—1945 címmel. A Katona József Múzeum tizenöt nagyméretű tablóból álló, kortörténeti dokumentumokat feldolgozó és megjelenítő kiállítása azzal a céllal- készült, hogy Kecskemétet követően a megye többi településén — művelődési házakban, iskolákban — is megismertesse az érdeklődőket öt évtized szervezett proletármozgalmaival. A kiállítás anyagának összeállítói a századvég agrárproletariátusának mozgalmaival kezdik érzékletes bemutatójukat. A kiskunhalasi részaratók korai szervezkedései és az 1879-ben kirobbant nagy aratósztrájk amely Bácsalmásitól Kiskunhalason át egészen Kalocsáiig a megye jelentős területét átfogta, már jól jelezte a kizsákmányoltak erősö(Folytatás a 2. oldalon.) (Tóth Sándor felvétele.) Kisközségek ■Rü mm A kisközségi tanácsok évi fejlesztési alapja jó esetben haladja meg a kétszázezer forintot, ami napjainkban semmiképp sem nevezhető akár jelentős összegnek is. A tassi tanácselnök például emígy kommentálta munkatársunknak évi 260 ezer forintos fejlesztési alapjukat: „ennyit három jómódú család is megkeres egy évben.. Az elmondottakból következően— akár azt is mondhatnák a kisközségek lakosai: ha nincs pénz, fejlesztés sincs. Hogy mégsem vallják ezt a nézetet, arra az apró falvak ha nem is dinamikus, de az átlagosat megközelítő fejlődése a bizonyság. Lapunkban is számos alkalommal írtunk kis. községek figyelemre méltó kezdeményezéséről, s szinte mindennap beszámolunk egy- egy óvodaépítésről, útkorszerűsítésről. Hogyan lehetséges mindez? Ha nincs pénz, miből épül mégis járda, miből kerül forint gyógyszertárra? A néhány száz lakosú falvak két lehetőség közül választhatnak: vagy hosszú évekig takarékos- kodnak, vagy pedig a lakosságot hívják segítségül a célokat elérendő, esetleg a két „módszert” egyszerre alkalmazzák. Jószerével az összes kisközségben kiépültek már az alapvető kommunális ellátást lehetővé tevő létesítmények, s ha nem is városi színvonalú, de a napi szükségleteket kielégítő kereskedelmi hálózat is megvan, iskolával, orvosi rendelővel együtt. Természetes azonban, hogy mindez nem elégíti ki a kisközségek lakosait, akik jogos kívánságként tartják számon a hetvenes évek végén már elvárható —. ha nem is „ossz” — de „komfortos” ellátást, azaz, kiépített járdán, makadámúton szeretnek járni, autózni, természetesnek veszik, ha a vegyesboltban dezodort is vásárolhatnak, s furcsa fényben tűnik fel előttük, ha még mindig nem épült óvoda a faluban. Az is természetes, hogy mindezek elérése vagy épp megvalósítása nem lehet egyetlen esztendő feladata, épp a már említett szűkös fejlesztési alap miatt. Így aztán takarékoskodás időszgka az egyik, az építés kora a másik esztendő: ekként valósulván meg a „fokozatos fejlődés” kisközségi elve. A falugyűléseken számtalanszor kérik a felszólalók: az 6 utcájuk is kapjon végre járdát, s mindahányszor hozzáteszik: a vele járó munkát vállalják. A tanács anyagot ad, ők erejüket, s végül a járda elkészül; ugyanilyen módszerrel bővítenék óvodát, építenek gyógyszertárat. Hihetetlen összegű társadalmi munkát végeznek egy év alatt a kisközségek lakosai: nem ritka, hogy személyenként ezer forint értékű tevékenységgel járulnak hozzá a közös célok eléréséhez. Ezt az 'összefogást — szerényen — d íjazza-jutál- mazza a településfejlesztési versenymozgalom is: a kisközségek kategóriában 250 ezer forintot juttatva a győztesnek. Egy városnak meg sem kottyan ekkora összeg, Kun- adacson viszont nagy jelentőséggel bír, hiszen lehetővé teszi, hogy az „egy szűk esztendő, egy bő esztendő” kénytelen-kelletlen gyakorlata — ha csak egy évre is — a „bő esztendő” jelszavával és tartalmával váltódjék fel. A gazdasági helyzet egyelőre nem teszi lehetővé azt, hogy mindegyik falu annyi pénzt kapjon, mint amennyire szüksége van, szüksége lenne, sőt a reálisan gondolkozó vezetők még csak arra sem számítanak, hogy jövőre több fejlesztési alapból gazdálkodhatnak, mint az idén. Azt viszont mindenütt jól tudják, hogy az e helyzetben fölösleges, vagy ma még luxusnak minősülő létesítmények építését hiába is szorgalmaznák társadalmi munkával, hisz’ a lakosok nyilvánvalóan ahhoz adják munkájukat, amire a legégetőbb szükségük van. Másként fogalmazva azt is mondhatjuk, hogy a szűkös lehetőségek valamiféle szelekciót látnak el a holnap és , a ma célkitűzései között, a többség számára fontos feladatokat részesítvén előnyben. A megvalósuló óvodák, új tantermek, korszerűsített utak azt bizonyítják, a kisközségek reálisan mérik föl lehetőségeiket, s nem kergetnek elérhetetlen álmokat. B. J.
