Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-25 / 278. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1978. november 25. események sorokban NEW YORK_____________________ Az ENSZ-közgyűlés 3. számú bizottságában a nők nemzetközi évtizedéről folytatott vitában csü­törtökön felszólalt Geréb Sán- dorné, a magyar küldöttség tag­ja. Támogatta azt a tervet, hogy 1980-ban megrendezésre kerül­jön a nők világkoníei-enciája. (MTI) ÜJ-DELHI Több, mint nyolcszorosára nőtt 1960 óta a magyar—indiai keres­kedelem értéke. India ipari és mezőgazdasági termékeket, cipőt, elektromos készülékeket, borsot, teát, kávét, kozmetikai cikkeket és bőrárukat szállít Magyaror­szágra. A magyar fél gyógyszer- ipari termékekkel, energetikai berendezésekkel, esztergákkal és szerszámokkal vesz részt az áru­cserében. (TASZSZ) DAMASZKUSZ ~ A szíriai fővárosban csütörtö­kön összeült a Palesztinái Fel­szabadítást Szervezet központi tanácsa. Az ötvenöt tagú testü­let damaszkuszi ülésén részt vesz Jasszer Arafat, a PFSZ végrehaj­tó bizottságának elnöke is. A megbeszélés középpontjában a Camp Davdd-i megállapodások nyomán előállott helyzet és az ebben a helyzetben rendkívüli fontosságú palesztin egység kér­dése áll. (ADN, AP, AFP) KAIRÓ NAPI KOMMENTÁR Felelős szé|á|pyőérÍ Továbbra is problémák állnak fenn a közel-keleti különbéke megkötése körül. Képünkön: 'Musztafia Khalil egyiptomi mi­niszterelnök csütörtök esti sajtó- értekezletén az Izrael részéről erősödő politikai „nyomást” ki­fogásolta. (Telefotó—MTI—AP— KS) ADEN ~ A Béke-világ tamácsnak Romesh Chandra elnök vezette küldött­sége befejezte a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaságban tett látogatását. A küldöttség megbe­szélést folytatott Ali Nasszer Mohammed Hasszánt miniszterel­nökkel és Abdái Fait ah Iszmail- lal, a Jemeni Szocialista Párt KB főtitkárával a közel-keleti' helyzetről. A felek élítélték az egyiptomi—izraeli különbékét, amely sérti a palesztin nép jo­gait. (TASZSZ) LONDON James Callaghan brit minisz­terelnök pénteken Párizsba uta­zott a félévenként esedékes an­gol-francia csúcsértekezletre, amelynek fő témája ezúttal az EGK tervezett közös valutarend­szere lesz. (MTI) MADRID Betiltottak minden nyilvános gyűlést és tüntetést Spanyolor­szágban az alkotmányról tartandó népszavazásig A spanyol kor­mány csütörtökön rendelte el, hogy december 10-ig, vagyis az új alkotmány sorsát eldöntő népszavazást követő negyedik na­pig betilt minden nyilvános gyű­lést és tüntetést. (AP, Reuter, AFP) PÁRIZS Pénteken délelőtt egynapos csúcstalálkozó kezdődött Giscard d’Estaing francia elnök és Cal­laghan brit miniszterelnök között. (MTI) MANAGUA ~ A nicaraguai Nemzeti Gárda katonái és a Sandinista Nemzeti Felszabadítás! Front fegyveresei csütörtökön a Costa Riea-i határ közelében, San Carlos várostól húsz kilométerrel délkeletre ösz- szeesaptak egymással. A Nemze­ti Gárdától származó tájékozta­tás szerint az összetűzésben 3 ka­tona életét vesztette. Ugyancsak csütörtökön a nicaraguai fővá­rosban fegyveresek tüzet nyitot­tak a gárda egyik járőr-gépkocsi­jára és több pokolgép is robbant. (AP, UPI, AFP) MADRID ~ Spanyolországban teljes erővel folyik a kormány és a politikai pártok propagandakampánya az ország új alkotmányáról decem­ber 6-án megtartandó népszava­zásra. (MTI) „Az emberiség álma a háborús konfliktusok nélküli világról nem utópia, ez elérhető és megvaló­sítható mindazoknak a közös erő­feszítéseivel, akik készek harcolni érte” — állapítja meg a Varsói Szerződés tagállamainak nyilat­kozata. A politikai tanácskozó testület kétnapos moszkvai ülésé­nek terjedelmes dokumentuma alighanem ezzel az alapvető mon­dattal summázható a leginkább. Ellentmondásos világnézetben: az enyhülés tendenciájának egy­re nyilvánvalóbb térhódítása és bizonyos imperialista körök nö­vekvő aktivitása közepette tekin­tették át a világ eseményeit a Varsói Szerződés magas szintű párt- és kormánydelegációi, köz­tük a magyar küldöttség, amelyet Kádár János vezetett. A tanács­kozás nyilvánvaló célja tükröző­dik a nyilatkozatban: reális hely­zetelemzésből kiindulva progra­mot adni, megszabni a legsürge­tőbb teendőket.' A szocialista politikai és védel­mi integráció csúcstalálkozói min­dig nagy figyelmet keltettek szer­te a világon. Önmagában ez is jelzi, milyen fontos, meghatározó szerepet tölt be a Szovjetunió és az európai szocialista államok kö­zössége a nemzetközi politikában. Jogos várakozás előzte meg most is a tanácskozást, amely minden tekintetben be is váltotta az öt földrész reményeit. Mindenekelőtt az európai helyzetet tette vizsgá­lata tárgyává, ami magától érte­tődő. ha figyelembe vesszük, hogy a Varsói Szerződés tagállamai földrajzilag szorosan ehhez a kon­tinenshez kötődnek. Arról nem is szólva, hogy a közelmúlt tör­ténelme bizonyítja: az európai földrészen kirobbant konfliktusok a Földet is lángba borítanák. Nem kerülte el a csúcstalálko­zó figyelmét a fegyverkezési ver­seny alakulása sem. A határozat a többi között hangsúlyozza: „A fegyverkezési hajsza megszünte­tésében lehetőség van határozott előrelépésre. Minden erőfeszítést meg kell tenni azért, hogy ez megtörténjék.” Hasonló állásfog­lalással nem először lépnek föl a szocialista országok az imperia­lista törekvések megakadályozá­sára, a hadiipari komplexum kardcsörtetésének ellensúlyozásá­ra. Nyolcvankét javaslattal for­dult a második világháború óta a Szovjetunió és a szocialista or­szágok közössége a kormányok­hoz. népekhez a különböző nem­zetközi fórumokon — köztük az ENSZ-ben — a leszerelés és a katonai enyhülés előmozdítására. Az egyenlő biztonság alapján — mint a határozat kimondja — a Varsói Szerződés tagállamai to­vábbra is hajlandóak minden te­rületen előrelépni, beleértve bár­mely fegyverfajta csökkentését. Most is — akárcsak a korábbi, két évvel ezelőtti bukaresti ta­nácskozáson — a Varsói Szerző­dés tagállamai kifejezésre juttat­ták. hogy semmiképpen nem töre­kednek erőfölényre, erőfeszítésük kizárólag a szocialista világ vé­delmi képességének biztosítására irányul. A szocialista országok alapvető feladataiból adódóan a moszkvai csúcs ismételten elkötelezte ma­gát a gyarmatosítás, az imperializ­mus és az elnyomás ellen har­coló erők támogatása mellett. Az elemzés megállapítja: „Az impe­rialisták mind gyakrabban folya­modnak olyan módszerekhez, mint ellenségeskedések és kon­fliktusok szítása a felszabadult országok népei között, fegyverek szállítása és zsoldosok küldése bábjaik segítésére, a hatalmon levő imperialistabarát rezsimek különféle katonai csoportosulá­sainak összetákolása ... a szocia­lista országok felléptek és fellép­nek e politika ellen, amely szem- benáll az emberiség történelmi fejlődésének objektív követelmé­nyeivel. A szocialista országok megerősítik szolidaritásukat a né­pek küzdelmével, a gyarmatosí­tás, az újgyarmatosítás, az im­perialista uralmi rendszer és el­nyomás bármely formája ellen.” Nagy nemzetközi visszhangra tarthat számot a csúcstalálkozó nyolc pontban rögzített felhívása. Ebben a Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testületé Európa és a világ valamennyi államát és népét a leszerelés, az enyhü­lés sürgető feladatainak az elő­mozdítására ösztönzi. Nemegyszer utal a dokumentumnak ez a be­fejező része arra, hogy a konkrét intézkedéseket, a megteendő lé­péseket záros határidőn belül el­várja a világ közvéleménye, a népek érdeke. Téved, aki ebből bármilyen sür­getésre vagy netán türelmetlen­ségre következtet. Egyszerűen ar­ról van szó, hogy a konfliktus nélküli világhoz vezető úton tor­nyosuló akadályok leküzdéséhez most. nyomban hozzá kell látni. Mindenfajta időveszteség káros, s csak a „legterméketlenebb ki­adások” — a tömegpusztító esz­közök gyártására fordított mil- liárdok — növekedését segíti elő. A moszkvai nyilatkozat ugyanis ezekre keresett választ. A világ sorsa iránti aggodalomtól áthatva, a földkerekség népei érdekében. Gy. D. Államcsíny Bolíviában LA PAZ A boliviai hadsereg pénteken államcsínyt hajtott végre és az első jelentések szerint megdöntöt­te Juan Pereda elnököt és kor­mányát. A hatalomátvételt a had­sereg főparancsnoka, David Padil­la Arancibia tábornok jelentette be hivatalos közleményben. A főparancsnok közleménye szerint haladéktalanul általános választásokat írnak ki, és az or­szág új alkotmányos elnökét 1979 augusztusában fogják beiktatni. Négy hónapon belül ez már a második katonai államcsíny a la­tin-amerikai országban. Mint ismeretes, Juan Pereda a nyáron Hugo Banzer táborno­kot félreállítva került az elnöki székbe. (AFP, AP) KÍNA ÉS A NATO Szabad út a fegyvereknek Brüsszeli értesülések szerint, jelentették a minap a jól infor­mált hírügynökségek, a NATO- országjolk ezentúl akadálytalanul szállíthatnak bizonyos fegyvere­ket Kínának. A „zöld jelzésit” az USA adta nyugat-európai partne­reinek, akik közül számosán fe­lettébb érdekeltek a nagy távol­keleti piac megszerzésében. Ed­dig ugyanis az atlanti tömbnek a fegyverszállítások ellenőrzésé­re hivatott és egyhangú dönté­sére kötelezett bi z.oitt «ágában Washington rendre megvétózta a hasonló üzleteket. Az indok: a fegyverszállítások veszélyeztet­nék az Egyesült Államok szövet­ségesének, Tajvannak biztonságát. Nos, a mostani szabad jelzés­sel a Pentagon hozzájárult ah­hoz, hogy a NATO-szövetségesek „nem támadó jellegű” fegyvere­ket szállítsanak. Ez, az amerikai indoklás szerint „nem fenyeget senkit sem”, s csupán arra szol­gál, hogy a kínai hadsereg veze­tőinek helyzetét megerősítse az országban. Aligha kell indokolni: ez a magyarázat bizony alaposan sántít. Többek között azért, mert nehezen lehet csupán „védelmi fegyverekről” beszólni, s azok a pusztító eszközök, amelyeket Pe­king jelenleg megvásárolni ké­szül Nyugaton, korántsem csupán a tábornokok és marsa llok presz­tízsének erősödését szolgálják. Az idén tavasszal és nyáron több magas rangú kínai politikai és katonai küldöttség járt Nyu- gat-Európa országaiban és Ja­pánban. A delegációk egyetlen alkalommal sem mulasztották eL katonai létesítmények, bázisok, hadiipari üzemek meglátogatá­sát. Sok szó esett az esetleges rendelésekről, s a. kínaiak a fegyverék széles köre iránt ér­deklődtek. Ügy tűnik, Peking minden erőt a hadsereg korszerűsítésére kí­ván fordítani, s ehhez az eszközt és technikai hátteret a fejlett tőkés országokban véli megtalál­ni. Az üzletek, amelyekre a nyugati fegyvergyárosok igen­csak számítanak, még nem jöt­tek létre, de már intenzív előké­születek folynak. így például Nagy-Britanniával száz Harrier típusú, helyből felszálló sugár- hajtású vadászgép szállításáról tárgyal, s szó van Mirage harci gépek megvételéről is. A katonai jellegű szállításokból részt kap­hatna a japán hadiipar is, amely most joggal hivatkozhat arra, hogy a két kormányt nagy poli­tikai súlyú egyezmény köti ösz- sze. Természetesen a legnagyobb jelentősége az esetleges kínai— amerikai katonai kapcsolatoknak Gáspár Sándor Franciaországba utazott Gáspár Sándor, a Szakszerve­zeti Világszövetség elnöke, a SZOT főtitkára a Francia Álta­lános Munkásszövetség (CGT) meghívására pénteken Franciaor­szágba utazott, ahol Grenoble- ban, az SZVSZ képviseletében részt 'vesz a CGT november 23— december 1. közötti 40. kongresz- szusán. (MTI) Befejezte látogatását a jugoszláv parlamenti küldöttség Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Németh Károly, az MSZMP Központi; Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tag­jai pénteken az Országháziban fo­gadták a jugoszláv nemzetgyűlés — Dragoszlav Markov,icsnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzetgyűlése elnö­kének. a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága tagjának vezetésével — hazánk­ban tartózkodó küldöttségét. A szívélyes, baráti légkörű megbe­szélésen részt veit Péter János, az országgyűlés a'elnöke és dr. Vitomir Gasparovies. a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság budapesti nagykövete. A küldöttség tegnap elutazott hazánkból. (MTI) Meglepetés Washingtonban Az A1 Ahram közzétette a különbéke-szerződést WASHINGTON Heltai András, az MTI tudósí­tója jelenti: Az amerikai kormányt minden jel szerint váratlanul érte, hogy a kairói sajtó közzétette az Izrael­lel kötendő különbéke-szerződés tervezetét. Csütörtökön munka­szünet,i nap volt az Egyesült Ál­lamokban. s a külügyminiszté­rium sajtóosztályán az MTI tudó­sítójának érdeklődésére még pén­teken délelőtt is csupán annyit közöltek, hogy a kérdést tanul­mányozzák, állásfoglalás csak ké­sőbb várható. Az elhúzódó washingtoni tár­gyalásokon lényegében már meg­egyeztek a külömbéikében és ke­vés kétség fér hozzá, hogy az A1 Ahram által közölt szöveg megfelel a valóságnak. A szerző­dést négy függelék egészítené ki. Ezek felett folyik még vita a felék között. A függelékek intéz­kednének arról, hogy milyen gyakorlati lépéseket tegyenek Ciszjordániában és á Gázai öve­zetben. Az Egyiptom által már elfogadott amerikai javaslat sze­rint a két megszállt területen egy éven belül helyi önkormányzati választásokat tartanának. Bár ez távolról sem jelent valódi önál­lóságot — palesztin államról nem is szólva — Izrael eddig ezt a javaslatot sem fogadta el. (MTI) lenne, s a washingtoni Peking­lobby egyes tekintélyes tagjai arra igyekeznek rávenni a Car- ter-ikormányt, hogy tegye meg ezt a lépést. Így például már döntés született arról is, hogy Washington hírközlési műholdat bocsát Peking rendelkezésére. Ez pedig alig tagadhatóan katonai célokat is szolgál. Nemrég Kínában járt az ame­rikai energiaügyi miniszter, James Schlesinger, aki korábban a Ford-kormányban a hadügyi tárca birtokosa volt. A minisztert kísérő újságírók beszámoltak ar­ról, hogy Schlesinger kiemelt_ fo­gadtatásban részesült. Valószínű­leg nemcsak azért, mert a mi­nisztert vezető stratégaként is is­merik, de megmutattak neki ka­tonai létesítményeket is. S tudni való — Schlesinger minisztériu­mának hatáskörébe tartozik _ a nukleáris fegyverek fejlesztése is... A vezető tőkés hatalmak és Kí­na katonai együttműködése tehát mind intenzívebbé válik. Való­színű, hogy Peking nem kíván hosszú távon a nyugati fegyver­gyárak megrendelője lenni, ha­nem maga akarja előállítani a korszerű fegyvereket. Kínában a hadsereg fejlesztése egyértelmű célt szolgál: a hegemonista kül­politika, a feszültségiteremtés eszköze. Ezért kelt méltán aggo­dalmat a fegyverek új lehetsé­ges koncentrációja a Távol-Ke­leten, am,i természetszerűleg együtt járhat a _ fegyverkezési verseny fokozódásával is. M. G. Bulgária, Csehszlovákia Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjai vezetőinek és kormányfőinek nyilatkozata MOSZKVA A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság. a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjainak vezetői és kor­mányfői megvitatták a Közel- Keleten kialakult helyzetet, és ha­tározottan elítélték, az Egyesült Államok égisze alatt fogant egyiptomi—izraeli különutas egyezségek politikáját, amely újabb veszélyes bonyodalmakhoz vezet a térségben. Kifejezték meggyőződésüket, hogy az ilyen különutas arabellenes alkudozás ellentétben áll a térség összes népeinek, köztük az izraeli nép­nek a javát szolgáló átfogó po­litikai rendezés érdekeivel, el­lentétes a nemzetközi biztonság követelményeivel és az ENSZ ha­tározataival. A testvéri országok kommunis­ta és munkáspártjainak vezetői és kormányfői kijelentették, hogy támogatják az arab országok ál­lam- és kormányfőinek bagdadi értekezletén született határozato­kat. Úgy vélik, hogy ezek a ha­tározatok fontos és hasznos sze­repet játszanak majd a közel- keleti probléma hatékony éa igazságos rendezéséért, a közel- keleti és az általános békéért ví­vott harcban. (MTI) A szocialista országok szolidaritási bizottságai elítélik a dél-afrikai fajüldöző rendszert SZÓFIA Csütörtökön befejeződött a szo­cialista országok szolidaritási bi­zottságainak a bolgár fővárosban megtartott tanácskozása. A találkozó résztvevői elítélték a dél-afrikai fajüldöző rendszere­ket, és megerősítették készségü­ket, hogy erkölcsi és anyagi segít­séget nyújtanak a szabadságért küzdő zimbabwei és namíbiai népnek. Szolidaritásukat fejezték ki a szocialista Etiópia forradalmával és a Palesztinái arab nép igazsá­gos harcával. A tanácskozáson kü­lön foglalkoztak a hős vietnami nép megsegítésének kérdésével. A tanácskozáson a magyar kül­döttséget Harmati Sándor, a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság elnöke vezette. (MTI) Osztrák szövetkezeti delegáció látogatása Bács-Kiskun megyében A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa elnökének meghívására hazánkban tartóz­kodó osztrák szövetkezeti delegá­ció tegnap Bács-Kiskun megyébe érkezett. A héttagú küldöttséget Anton Benya, az Osztrák Nem­zeti Tanács elnöke, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség elnöke és a Konsum Österreich felügye­lő bizottságának elnöke vezeti. A küldöttséget Bács-Kiskun megyei útjára Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese kísér­te el. Az osztrák szövetkezeti dele­gációt Kecskeméten Ispánovics Márton, a MÉSZÖV elnöke, és és Bordós Lajos, az UNIVER ÁFÉSZ elnöke fogadták. Ispáno­vics Márton Bács-Kiskun megye fogyasztási szövetkezeteinek, ta­karékszövetkezeteinek, lakásszö­vetkezeteinek munkájáról, ered­ményeiről adott tájékoztatást. Ezt követően a küldöttség megnézte az UNIVER ÁFÉSZ hetényegyházi ÁBC-áruházát, a konzervüzemet és a helvéciai szeszfőzdét. A szövetkezeti delegáció tag­jai ma Bugacra látogatnak el. (Folytatás az 1. oldalról.) dő öntudatát és növekvő szerve­zettségét. A kiállításon látható fényké­pek, levelek, röplapok, s egyéb dokumentumok reprodukcióig sor­ra követik a kor legjelentősebb eseményeit, és illusztrálják az ezek mögött feszülő társadalmi ellentmondásokat. Jelentős volt a Magyarországi Földmunkások Or­szágos Szövetségéhez való csatla­koz,ás, és a szociáldemokrata párt által vezetett bérharcok, sztráj­kok éppen úgy hozzátartoznak az öntudatra ébredő proletariátus történetéhez, mint az általános elégedetlenség és nyomor. Ez utóbbit egy itt látható könyvecs­ke fedőlapja is érzékelteti, amely a „Kivándorlók tanácsadója” cí­met viseli. Néhány tábla a világháború alatti belpolitikai állapotokat, a jegyrendszert és a fokozódó elé­gedetlenséget tükrözi, amely az összeomlással együtt végül is a polgári demokratikus forrada­lomba, illetve az azt felváltó Ta­nácsköztársaság rendszerébe tor­kollott. A dokumentumok meg­elevenítik a dicsőséges 133 nap történetét, majd a leverés és az illegalitás korszaka következik, egészen a felszabadulásig, azaz az országépítés első jelentős korsza­káig. A kiállítást Komáromi Attila, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának osztályvezető-he­lyettese nyitotta meg. Hangsú­lyozta, hogy fontos feladatot tel­jesít ez a bemutató, amikor a KMP megalakulásának 60. év­fordulója tiszteletére a szűkebb haza, Bács-Kiskun megye mun­kásmozgalmából villant fel fon­tos eseményeket. A kiállítás hoz­zásegíti a szemlélőket ahhoz, hogy megismerjék azokat a tör­ténelmi tényeket, munkásmoz­galmi vezetőket, akiknek hatása túlmutat saját jelenükön. A do­kumentumok jól tükrözik, hogy a Duna—Tisza köze agrár és ipari munkásságának mozgalmai sajátos módon kapcsolódnak a magyar és a nemzetközi prole­tariátus harcához. Ezeket a kö­tődéseket olyan nevek fémjelzik, mint Sinkó Ervin, Berkes Ferenc, Vágó Béla, vagy Ligeti Károly. P. M. L • A MÉSZÖV elnöke tájékoztatja a vendégeket. Megyénk munkásmozgalma 1895-től 1945-ig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom