Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-16 / 270. szám

r 2 • PETŐFI NÉPE 8 1978. november 16. Tárgyalások Moszkvában a szovjet-amerikai kapcsolatokról Takarmánytermesztés és -felhasználás a megyében MOSZKVA . Kiss Csaba, az MTI tudósítója jelenti: A szovjet külpolitika legfőbb célkitűzéseiről, a szovjet—ameri­kai kapcsolatok problémáiról és távlatairól, a hadászati támadó­fegyverek csökkentésével kap­csolatos tárgyalásokról tett nyi­latkozatot Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és az amerikai kongresz- szus küldöttségeinek szerdai megbeszélésén. Az amerikai de­legáció Ribicoff szenátor vezeté­sével szerdán kezdte meg a meg­beszéléseket a szovjet parlament képviselőivel. A szovjet küldött­séget Ponomarjov vezeti. Mint emlékezetes, a Legfelsőbb Tanács küldöttsége ez év elején tett lá­togatást az Egyesült Államokban. A szerda délelőtti ülésen Pono­marjov emlékeztetett rá, hogy a Legfelsőbb Tanács küldöttségé­nek útját értékelve Leonyid Brezsnyev rámutatott, hogy új kezdeményezések szükségesek a szovjet—amerikai viszony megja­vítására. Az azóta eltelt időszak­ban — jelentette ki ezután — a két ország kapcsolatai nem voltak kiegyensúlyozottak, tavasszal és nyáron súlyos romlás következett be, és ez nem a Szovjetunió hi­bájából történt így. Ä Szovjet­unió változatlanul arra törekszik, hogy fejlessze a konstruktív kap­csolatokat, az együttműködést az Egyesült Államokkal. Ponomarjov. arra is emlékezte­tett, hogy lelassultak a tárgyalá­sok a hadászati fegyverek korlá­tozásáról, amerikai részről fokoz­ták a fegyverkezési versenyt, csökkentették a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat, megpró­báltak beavatkozni a Szovjetunió belügyeibe. A szovjetellenes had­járatot a szovjet fenyegetés me­séjével akarták indokolni. „Saj­események sorokban BUDAPEST _____________________ A SZOT meghíváséira szerdáin Budapestre érkezett Kim Bong Zu elnök vezetésével a Koneaii Egyesült Sza.kszervezeti Szövet­ség küldőit,tsége. (MTI) SZÓFIA ~ Georgi Dimitrov érdemrenddel tüntette ki a Bolgár Államtanács Andrej Kir.ilenkót, az SZKP KB Politikai Bízott ságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. A magas kitüntetési, szerdán nyúj­totta át Szófiában Kirilenikóriak Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Államitarnács elnöke. (MTI) BÉCS 'Az Osztrák Béketanács kezde­ményezésére november 16—18. között Salzburgban és Klagen­furtban kerekasztál-ibeszélgetésie- ket ■tartanak a -feszereléssel kap­csolatos kérdésekről az, osztrák, a magyar, illetve az NSZK-beli békemozigálmak iképviselőinek részvételével. Az Országos Bé- ketainács képviseletében Réti Er­vin, aiz OBT elnökségének tagja szerdán elutazott Ausztriába. (MTI) RÓMA ~ Giuliio Andreotti olasz kor­mányfő szerdán délelőtt Líbiába utazott., négy arab országban teendő látogatásának első állo­mására. A kereszténydemokrata vezető Tripolitoól Egyiptomba, majd Jordániába és Irakba megy. Elkíséri Forlani, az olasz diplo­mácia vezetője is. (MTI) GENF —------------------------------------------i— A hadászati támadófegyver­rendszerek korlátozásáról (SALT) folyó tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség szerdán újabb találkozót tartott Genfben. (TASZSZ) TOKIÓ Szonoda Szunao japán külügy­miniszter Nagy-Britanniában, Magyarországon és Csehszlová­kiában tett körútja befejeztével szerdán reggel visszaérkezett To­kióba. (Kyodo) MOSZKVA Néhány nappal ezelőtt egy E. M. Mahajev nevű fegyveres bűnöző megkísérelte elrabolni és külföldre téríteni a Krasznodar— Baku járaton közlekedő utasszál­lító repülőgépet. A Polgári Re­pülési Minisztérium biztonsági erői meghiúsították a bandita kí­sérletét. Az ellenállást tanúsító bűnözőt megölték. Az utasoknak nem esett bajuk. (MTI) nálatos, hogy az amerikai kong­resszus is támogatott sok olyan akciót, amely országaink kapcso­latainak megrontására irányult” — mondotta Borisz Ponomarjov. A szovjet küldöttség vezetője pozitívumként értékelte, hogy a legutóbbi időben bizonyos kedve­ző változások tapasztalhatók. „Szeretnénk remélni — hangsú­lyozta —, hogy ez a kiegyenlítő­dés nem csupán ideiglenes jelle­gű lesz, hanem hozzájárul a szov­jet—amerikai kapcsolatok felfelé íveléséhez, az enyhülés politiká­jának elmélyüléséhez és kiszéle­sedéséhez, országaink szilárd kap­csolatainak kialakításához.” Szov­jet részről — fűzte hozzá Pono­marjov — feltétlenül szükséges­nek tartják, hogy a politikai eny­hülés folyamatát a katonai eny­hüléssel egészítsék ki. A SALT-tárgyalásokról szólva Ponomarjov elmondotta: a Szov­jetunió számára nem volt könnyű az a döntés, amellyel elfogadott egyes amerikai igényeket. Ugyan­akkor azonban — bár az Egyesült Államok pozíciójában is tapasz­talható kedvező változás — ame­rikai részről még1 mindig előter­jesztettek olyan követeléseket, amelyeknek teljesítése katonai téren egyoldalú előnyhöz- juttatná az Egyesült Államokat. Szovjet részről elvárják, hogy az enged­mények fejében az Egyesülj Ál­lamok is hagyjon fel az ilyen kö­vetelésekkel. „Felhívjuk önöket, az amerikai kongresszus valamennyi tagját, hogy az olyan fontos kérdést, mint a hadászati támadófegyve­rek korlátozásáról szóló megálla­podás, kellő komolysággal kezel­jék, és reméljük, hogy az ameri­kai szenátus tagjai is osztoznak velünk abban az óhajban, hogy ez a megállapodás végre megszü­lessék” — mondotta a szovjet de­legáció vezetője. Ponomarjov részletesen szólt más szovjet leszerelési javasla­tokról is. Kitért az európai hely­zetre, a bécsi tárgyalásokra, hang­súlyozva: a szocialista országok kezdeményezése Bécsben lehető­vé teszi a gyors előrehaladást, a nyugat azonban erre még min­dig nem adott megfelelő választ. Foglalkozott a szovjet küldött­ség vezetője a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok kérdésével is, és rámutatott, hogy azok szint­je ma korántsem felel meg a le­hetőségeknél Bírálta a Szovjet­unióval szemben fennálló meg­különböztető rendelkezéseket, utalt arra, hogy az amerikai fél a korlátozó rendelkezések követ­keztében legkevesebb kétmilliárd dollár értékű rendeléstől esett el. Aláhúzta: a Szovjetunió sohasem engedi meg, hogy a kereskedel­met megpróbálják felhasználni az ország belügyeibe történő beavat­kozásra. Borisz Ponomarjov részletesen ismertette a Szovjetunió állás­pontját a legfontosabb nemzet­közi kérdésekben. Szólt a közel- keleti kérdésről, bírálva a Camp David-i megállapodást és állást foglalva az átfogó és minden ér­dekelt félre kiterjedő rendezés mellett. Az afrikai kérdésekre át­térve hangsúlyozta: az Egyesült Államokban eltorzítják a Szov­jetunió politikáját. A Szovjetunió természetesen támogatja azokat az afrikai népeket, amelyek sza­badságukért, nemzeti független­ségükért, országuk területi integ­ritásának megtartásáért küzde­nek. Ezt azonban a nemzetközi jog normáinak megfelelően, az érdekelt afrikai országok kérésé­re teszi, nem akar a maga szá­mára politikai dominációt, kato­nai támaszpontokat, gazdasági ki­váltságokat biztosítani. Ponomarjov foglalkozott a kí­nai—amerikai kapcsolatok alaku­lásával is. Hangsúlyozta: szovjet részről teljesen normálisnak te­kintik, ha az Egyesült Államok javítani akarja kapcsolatait Kí­nával. „Nem titkoljuk azonban aggodalmunkat amiatt, hogy az önök országában bizonyos cso­portok a kínai—amerikai közele­dést szovjetellenes alapon kíván­ják megvalósítani” — mondotta, majd megállapította: nyugtalaní­tó, hogy az Egyesült Államok bá­torítja Kína háborús előkészüle­teit, azokat a katonai kalandjait, amelyek könnyen egy új világhá­ború kirobbanásához vezethet­nek, Borisz Ponomarjov a továb­biakban hangsúlyozta: a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának kül­döttsége azt szeretné, ha az ame­rikai kongresszusi küldöttséggel nyílt légkörben megvitatva a kapcsolatok problémáit, együttes erővel elősegíthetnék azók rende­zését, hozzájárulnának a kapcso­latok javításához, az enyhülés ki- terjesztéséhez. Az amerikai szenátorok nevé­ben felszólalt Abraham Ribicoff, a többi között utalt arra, hogy a hadászati támadófegyverekről fo­lyó szovjet—amerikai tárgyalá­sok rendkívül nagy jelentősé­gűek, s kifejezte azt a reményét, hogy azok rövidesen eredménye­sen fejeződnek be, és utat nyit­nak újabb megállapodások előtt. Különösen fontosnak minősítette Ribicoff a különböző, jelenleg is folyó két- és többoldalú tárgya­lások sikeres befejezését. A ma­ga részéről is javítandónak ne­vezte a két ország kapcsolatait, beleértve a kereskedelmi kapcso­latokat is, és rámutatott, hogy számos területen van lehetőség az együttműködés fejlesztésére. Ri­bicoff felszólalása további részé­ben nemzetközi kérdésekről be­szélt. A két küldöttség ezután meg­kezdte a részletes, nyílt eszme­cserét. A tárgyalások ma is foly­tatódnak. (MTI) Szadat újabb engedményt tett Izraelnek WASHINGTON, KAIRÓ, TEL AVIV' Szadat elnök újabb enged­ményt tett Izraelnek: már csak ahhoz ragaszkodik, hogy az Iz- raelllal megkötendő békeszerző­dése a Gaza-övezet autonómiá­jának biztosításával kapcsolják egybe. A terület 1948-tól az 1967-es háborúig Egyiptomhoz tartozott, Hajlandó ugyanakkor lemonda­ni arról, hogy a békeszerződés végrehajtásával párhuzamosan ke­rüljön sor a ciszjordániai rende­zésre — írja a Reuter. A hírügy­nökség az egyiptomi elnökhöz közelálló forrásokból meríti ér­tesüléseit, melyek szerint Szadat kedden pártja., a Nemzeti De­mokrata Párt egyik gyűlésén ki­jelentette: minthogy a Gaza-öve- zet eredetileg egyiptomi terület, teljes autonómiát kell kapnia, s ezt a folyamatot éiybé "iiTell kap­csolni a békeszerződés végrehaj­tásával. Ami pedig Ciszjordániát illeti — lévén az eredetileg Jor­dániái terület, s tekintettel arra, hogy Jordánia nem hajlandó csat­lakozni a Camp David-i megálla­podásokhoz —, az arra vonatko­zó megállapodás megvalósítását ideiglenesen el lehetne halasztani. A jkiapcsplat” kérdése volt a témája annak az üzenetnek, ■amelyet Szadat elnök ikeddan Carterhez intézett. Ugyanerről a témáról fog tárgyalni Washing­tonban H aszni Mubarak egyipto­mi alelnök, Kairóban Buirosz Ghali egyiptomi külügyi állam­titkár, Tel Avivban pedig Mose Dajan izraeli külügyminiszter. A Washingtonban maradt tár­gyalók folytatták a „kapcsolat” kérdésénél nem kevésbé fontos — ha nem is annyira látványosan NAPI KOMMENTAR 282 év börtön Szenzációsnak számító hír ér­kezett az óceánon túlról: az Egyesült Államok igazságügy-mi­nisztériuma hivatalosan kérte a szövetségi bíróságot, semmisítse meg az úgynevezett wilmingto- ni tizek ellen hozott ítéletet, mert az „egy megbízhatatlan korona­tanú vallomására épül”. Az ügy több mint fél évtizede, 1972-ben kezdődött, „odalent dé­len”, Észak-Karolinában. Ennek a fajüldözési hagyományairól jól is­mert államnak a bírósága ekkor összesen kétszáznyolcvankét (!) évi börtönre ítélt tíz polgárjogi harcost, „gyújtogatás és erősza­koskodás” vádjával, A vád az első pillanattól kezd­ve enyhén szólva bizonytalan alapokon állt: az amerikai sajtó jó része is megkérdőjelezte a ko­ronatanú, egy részeges besúgó perdöntő vallomását. Amikor Carter kormányzata még a külpolitikai porondon is bevetette az emlékezetes „embe­ri jogok kampányát”, az Egyesült Államokban is sokat írtak és be­széltek arról, hogy ezt a kam­pányt talán nem ártana odahaza kezdeni. Amikor a kampány kel­lős közepén egyszer a Fehér Ház szóvivője azt találta mondani, hogy az Egyesült, Államokban „nincsenek politikai foglyok”, közéleti személyiségek és kom­mentátorok egész serege tette fel a kellemetlen kérdést: és a wil- mingtoni tizek? Akkorra ugyanis már szinte senkinek nem volt illúziója afe­lől, hogy a 282 év börtönt tömény politikai okokból osztották ki, pol­gárjogi harcosoknak, politikai megtorlásul. A hangulatra jel­lemző, hogy még a nem éppen objektivitásáról jellemző ameri­kai délről is memorandumok tö­megével bombázták a hatóságo­kat. Ennek eredményeként ma már a wilmingtoni tizek közül több polgárjogi harcost „ideigle­nesen szabadlábra helyeztek”. Az amerikai és a nemzetközi közvélemény most elérte, hogy nemcsak „kegyként” értelmezhe­tők az eddigi szabadon bocsátá­sok, hanem a legilletékesebb ha­tósági fórum. az igazságugy- minisztérium követeli az ítélet megsemmisítését. Ez felér a tel­jes beismeréssel. Bár nem teszi semmissé az ártatlanul meghur­coltak szenvedését, de igazságot szolgáltat nekik, legalább utólag és erkölcsileg. Közismert, hogy a washingtoni kormányzat egy ideig a szovjet— amerikai kapcsolatokat a bel- ügvekbe való beavatkozás fogal­mát kimerítő okokra hivatkozva „fagyasztotta”. Azóta kitűnt, hogy ez az út nem járható és a két nagy oi^zág viszonyában is me­legebb szellők fújdogálnak. Vé­letlen egybeesés — és mégis jel­képesnek tekinthető —. hogy a wilmingtoni fejlemények ideién amerikai szenátor-delegáció járja a Szovjetuniót... H. É. (Folytatás az 1. oldalról.) sági területének 24 százalékát te­szi ki, az országos 19 százalékkal szemben. Sajnos, mindkét műve­lési ág eléggé elhanyagolt a me­gyében. Tájegységenként az arány erősen eltérő. A bácskai termelő- szövetkezetekben 10 százalék, a Duna mellékén 21, a Homokhát­ságon 30 százalék a rét és legelő aránya. Termésátlaguk főleg a talajadottságok miatt változik, de igen alacsony. A termelőszö­vetkezeti gazdaságok legelőinek tavalyi 8 mázsás hektáronkénti termése 21 százalékkal kevesebb, a rétek 14,9 mázsás fűhozama 6 százalékkal több az 1966—1970-es évek átlagánál. Ugyanekkor az ál­lami gazdaságokban megkétsze­reződött a hozam. A legelő fű­termésátlaga 12,4, a rété 20,3 má­zsa volt hektáronként. A rét és legelő hozama megfe­lelő agrotechnikai módszerekkel növelhető. Bizonyítja ezt az álla­mi gazdaságok eredménye. Ta­valy 4 százalékát öntözték, 36 százalékát műtrágyázták. A ter­melőszövetkezetek a rétjük és le­gelőjük területének csupán 2 szá­zalékán alkalmaztak öntözést és 19 százalékán műtrágyázást. A rétek és legelők alacsony ho­zama miatt az állatállomány ta­karmányszükségletének több mint felét “a legeltetési idényben is a szántóföldön termesztett ta­karmányokkal kell fedezni. Mi­vel az állattenyésztés költségeinek több mint 60 százalékát a ta­karmányozás teszi ki, ezért kí­vánatos a gyepterületek inten­zívebb hasznosítása, és olyan le­gelők kialakítása, amelyek a le­geltetési idényben fedezik az ál­latállomány takarmányszükség­letét. A nagyüzemekben évek óta folyik a mintalegelő-telepítés, je­lentős állami támogatással. Ez az akció azonban nem mindenütt érte el a célját, mert a telepítés befejezése után a gyep további intenzív hasznosítására nem for­dítanak kellő gondot. Bács-Kiskun megye mezőgaz­daságában az elkövetkezendő idő­szak egyik legfontosabb feladata a komplex, az állatitermék-elő- állítás igénye alá rendelt takar­mánygazdálkodás megteremtése. Célszerű lesz, ha a mezőgazdasági nagyüzemek jövő évi tervük ké­szítésekor mindezeket mérlegelik. A megyei takarmánytermesztés és -felhasználás egyensúlyát hely­re kell állítani. dr. Nagy Lajosné, a KSH megyei igazgatósága közgazdasági csoportvezetője M.W.yX*I,.wXwI,IWAWl«Xv!v!wIW>wIWAWAW^^^ Jaroszewicz Japánban . , .yiaojtzeds'j» is zpigm , ,. jelentkező — gazdasági proble- rniák?1 megvitatását.'>> >»o tnrív Izrael ^azt követeli, hogy Kairó a békeszerződés keretében vállal­jon kötelezettséget annak a kő­olaj mennyiségnek a pótlására — egyiptomi források szerint évi 1,5 millió tonnáról van szó —. amely­től Tel Aviv élesik, ha elveszíti a sínai olajmezőket. Tel Aviv ezért nem kemény valutával, ha­nem egyiptomi fonttal fizetne. Kairó ezt a követelést nem haj­landó teljesíteni, és hírek szerint már át is adta a sínai mezők kiaknázásí jogát az Aramco ame­rikai társaságnak. Az Egyesült Államoktól Izrael körülbelül , 3,7 milliárd dollárt kö­vetel (állítólag huszonöt évre szó­ló alacsony kamatú hitel formá­jában) azon a 2,4 milliárdon fe­lül, amelyet a jövő évben kap gazdasági é; katonai segítség cí­mén. (Reuter, UPI, AP) Űjabb átértékelés Pekingben Az 1976. április elején a Tie- nanmen téren lezajlott tömegtün­tetések teljes mértékben forra­dalmi megmozdulások voltak — jelentették be a pekingi pártbi­zottság áLlandó bizottságának ki­bővített ülésén. Az emlékezetes pekingi tömegtüntetés jellegének átértékelésére azt követően került sor, hogy elmozdították a kínai főváros pártbizottságának első tit­kári és forradalmi bizottságának elnöki tisztségéből Vu Tét, aki annak idején elhangzott beszédé­ben ellenforradalmi megnyilvá­nulásnak minősítette a Tienan- men téri tüntetéseket. Mint egy szerdán este nyilvá­nosságra hozott sajtóköZlemény- ből kiderül, a pekingi pártbi­zottság állandó bizottsága — megfigyelők legyöntetű vélemé­nye szerint a kínai pártközpont instrukcióinak megfelelően — ar­ra a következtetésre jutott, hogy az 1976 áprilisi tömegtüntetésen részt vevők „egyrészt kifejezésre juttatták az elhunyt Csou En-laj miniszterelnök iránti tiszteletü­ket, másrészt demonstrálták mély­séges gyűlöletüket a radikálisok­kal. a későbbi „négyek bandájá­val” szemben, híven tükrözve a kínaiak millióinak valódi ér­zelmeit”. Éppen ezért — muta­tott rá a pekingi pártbizottság —, a tüntetések „teljes mértékben forradalmi jellegűek voltak és rehabilitálni kell mindazokat, akiket a Tienanmen téri meg­mozdulások kapcsán hurcoltak meg”. (MTI) 8 Ötnapos hivatalos látogatásra szerdán Japánba érkezett Piotr Jaro­szewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ké­pünkön: az ünnepélyes fogadás. (Telefotó — AP — MTI — KS.) Mikrofilmtechnikai bemutató Kecskeméten Érdekes szakmai tanácskozás­nak adott helyet tegnap Kecske­méten a Rács-Kiskun megyei Tanács Mikrofilmtechnikai Köz­pontja, illetve a Tudomány és Technika Háza. A 3 M East nevű svájci cég és az Elektroimpex kezdeményezésére számos megye s a főváros tanácsainak ügyvitel- szervezéssel és korszerűsítéssel foglalkozó szakemberei részére tartottak tájékoztatásit, gyakorlati bemutatót a mikrofilmtechnikai rendszerek • olyan speciális fel­használási, alkalmazási területé­ről, mint a tanácsi ügyirat- és információtárolás. A mintegy hatvan résztvevő előtt Andreas Mayer, a 3 M East cég képviselője ismertette a vál­lalatot — általában, és beszélt a mikrofilmekről, valamint ezek al- ikalmazásának lehetőségeiről. A megyei tanács irattárának feldol­gozási módszereiről, az ügyiratok, információk mikrofilmre vitelé­ről Vass Géza, a Bács-Kiskun megyei Tanács Mikrofilmtechni­kai Központjának igazgatója be­szélt. A diafilmes bemutatóval, konzultációval, propagandafilm­vetítéssel tarkított technikaházi programot la bor látogatás követte az intézménynél, ahol Csenki Fe­renc csoportvezető és Valter Pé­ter laborvezető kalauzolása mel­leit ismerkedtek a vendégek a mikrofilmezés gyakorlatával, technikai eszközeivel. — A nagy érdeklődés mellett lezajlott ese­mény Kecskeméten való megren­dezését mindenekelőtt az indo­kolta, hogy az országban — ta­nácsi területen — egyedül Bács- Kiskun megye rendelkezik ilyen intézménnyel. 8 Gál Istvánná tanácsi iratokat fényképez. (Straszer András felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom