Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-16 / 270. szám
Alig két esztendeje annak, hogy módosították az üzletek nyitvatartásának rendjét: azóta az üdülőhelyek kivételével — sehol sem vásárolhatunk vasárnaponként élelmiszereket, legfeljebb tejet és kenyeret a kijelölt vendéglátóhelyeken. Az intézkedés bevált: kenyérhez, tejhez a nagyvárosokban hozzájutnak a vevők, az élelmiszer-kereskedelem alkalmazottai viszont vasárnap pihenhetnek. Mi vásárlók megbarátkoztunk a kezdetben nem tetsző nyitvatartási renddel, megvesszük hét közben, amire szükségünk van, inkább a vendéglátásban dolgozók berzenkednek; a tej és a kenyér árusítása nem túl kifizetődő, és nem hoz borravalót sem. Feladatukat mégis elvégzik, s ezzel az élelmiszer-kereskedelemben dolgozó kollégáikat tehermentesítik. Minden jel arra mutat azor\ban, hogy az iparcikküzletek, áruházak jelenlegi nyitvatartása nem megfelelő. Ezek a boltok — kivéve a községieket, amelyek más rendben üzemelnek — éppen akkor fogadják a vásárlókat, amikor az emberek túlnyomó többsége a munkahelyén tartózkodik. Márpedig drágább ruhaneműt, háztartási gépet, de kiváltképp bútort, nem szoktunk, nem is tudunk percek alatt venni, sőt a választásba, a válogatásba szeretjük bevonni a család egyikmásik tagját is. A kényelmes nézelődéshez, a családi vásárláshoz pedig idő kell. Idő, ami egyelőre nincs. Hiszen délután 5-kor vagy 6- kor a legtöbb helyen, lehúzzák a redőnyt, s aki munka után siet az áruházba, azt kapkodásra kényszeríti a közelgő záróra, s ami ezzel sajnos együtt jár: az eladók sürgetése. Délelőtti vagy kora délutáni vásárlásra legfeljebb azoknak van módjuk, akik váltott műszakban dolgoznak. Am, hogy a legnagyobb iparcikk-boltok, áruházak is korán zárnak, nem csupán nekünk, vásárlóknak kényelmetlen. Kellemetlen az eladóknak is, mert ezáltal nagyobb a zsúfoltság a zárás előtti órákban. Hátrányos ez a kereskedelmi vállalatoknak, szövetkezeteknek is, mert bizonyára több vevőt fogadhatnának, nagyobb forgalmat bonyolíthatnának le, ésszerűbb nyitva- tartással. Felmerült ez a gond a kereskedelmi dolgozók szakszervezete legutóbbi központi vezetőségi ülésén is, ahol a SZOT egyik titkára tette szóvá, hogy a nyitvatartási rend még mindig nem alkalmazkodik kellően a vásárlók igényeihez. Egyetértett vele a KPVDSZ főtitkára is, és ezzel távolról sem mondott ellent hivatásának: a kereskedelmi dolgozók érdekvédelmének. Jobb munkaszervezéssel és a műszakpótlék fizetésével ugyanis megoldható, hogy a csendesebb órákban kevesebben álljanak a pult mögött, amikor viszont ráérnek az emberek bútorok, ruhaneműk. .műszaki cikkek között válogatni, több legyen a kiszolgáló. A váltott műszak terheit a pótlék ellenében sokan szívesen vállalják. De nem csupán a két „fél", vevők és eladók ügye a nyitás és zárás időpontjának meghatározása. Köztudott, hogy az üzlethálózat meglehetősen szűkös, a jelenleginél sokkal több korszerű, nagy alapterületű bevásárlóhelyre lenne szükség. Ilyenek épülnek is a lehetőségekhez mért ütemben. De ha a meglevő bolthálózatot és gépeket jobban kihasználnánk, lényegében beruházás nélkül lehetne az üzlethálózat fogadóképességét növelni. Ilyen értelemben a nyitvatartási idő módosítása a fogyasztóközönség és a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek sajátos érdekei mellett, a közös, a népgazdasági érdeket is szolgálná. Az érintett vállalatoknak, szövetkezeteknek nem kell felsőbb utasításokra várniuk: maguk kezdeményezhetik ezt a lépést. A Centrum Áruházak már tettek valamit az ügy érdekében: október elsejétől két budapesti áruházban — a Corvinban és az Üjpestiben — egy órával meghosszabbították a nyitvatartás idejét. Hasonlóan járhatnának el más iparcikk-kereskedelmi vállalatok is. S ha megtennék, nem kényszeríthetnének senkit arra, hogy ebédidő vagy más címén munkaidőben szaladjon ki vásárolni olyasmit, aminek kiválasztásához, megvételéhez több idő szükséges, ladjon ki vásrolni olyasmit, G. Zs. HELYREÁLLÍTHATÓ AZ EGYENSÚLY Ta kar mány termesztés és -felhasználás a megyében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Valéry Giscard d’Estaing-nek, a Francia Köztársaság elnökének meghívására — felesége társaságában — szerdán hivatalos látogatásra a Francia Köztársaságba utazott. Kíséretében van Púja Frigyes külügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi miniszter és Katona István, az MSZMP KB osztályvezetője. Veress Péter, a Magyar Nép- köztársaság nagykövete a Francia Köztársaságban, Párizsban csatlakozik a kísérethez. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Ben- kei András belügyminiszter, Be- recz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Rácz Pál külügyi államtitkár, Urbán Lajos közlekedés- és postaügyi minisztérium államtitkár búcsúztatta. Jelen volt Francois-Xavier Thiollier, a Francia Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. PÁRIZS A legmagasabb tiszteletadással fogadták a francia főváros Orly repülőterén Kádár Jánost szerda délután. Néhány perccel fél négy előtt tűnt fel a különgép, amelyen az MSZMP Központ) Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és felesége, valamint kísérete Párizsba érkezett. A kiilöngépből kilépő Kádár Jánost és feleségét elsőként Valéry Giscard d’Estaing köztársasági elnök és felesége köszöntötte. A repülőtéren csatlakozott Kádár János kíséretéhez Veress Péter párizsi magyar nagykövet. Felcsendült a Himnusz és a Marseillaise, majd Kádár János és Valéry Giscard d’Estaing ellépett a díszalakulatok előtt. Ezután a Központi Bizottság első titkárának bemutatták a fogadtatásra megjelent francia hivatalos személyisegeket. akik között ott volt Raymond Barre miniszterelnök. Ta.rnnes Ohabmdelmas, a képviselőhöz elnöke, valamint a kormány és a tábornoki kar több tagja. Jelen volt a megérkezésnél Raymond Dressier, Franciaország budapesti nagyköveié és a párizsi magyar kolónia számos képviselője. Válery Giscard d'Estaing rövid üdvözlő beszédében a következőket mondta: Tisztelt első titkár úr! Franciaország és Magyarország népe régóta ismgri egymást, a francia népnek a magyar nép iránti megbecsülése és baráti érzése sem újkeletű. A két ország kormánya- között több éve minden szinten együttműködés és szívélyes viszony alakult ki. Kapcsolataink történetében azonban most első ízben találkoznak a két ország legfelsőbb vezetői. Az ön látogatása tehát az eddig még el nem ért szintre emeli a francia— magyar kapcsolatokat, kifejezésre juttatja közös szándékunkat, hogy új távlatokat nyissunk Francia- ország és Magyaroszág párbeszédében és együttműködésében. Tanúsítja közös meggyőződésünket, ha együttesen törekszünk arra, hogy közel hozzuk egymáshoz a két országot, a két népet, ezzel az enyhülés és a béke ügyét szolgáljuk Európában. Mindez bizonyítja, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonítunk az ön látogatásának és milyen fontosnak tartjuk következő közös megbeszéléseinket Franciaország, Magyarország és Európa számára. A köztársasági elnök szavaira válaszolva Kádár János ezeket mondotta: Tisztelt Elnök Ür! Tisztelt Giscard d’Esitaing asz- szony! 9 Az érkezés után Kádár János és Giscard d’Estaing négyszemközt tárgyalt egymással. (Tele- fotó — AP — MTI — KS ) Hölgyeim és uraim! Köszjönöm az üdvözlő szavakat, a vendégszerető fogadtatást Az elnök úr meghívásának eleget téve örömmel jöttem Párizsba, a Francia Köztársaság fővárosába, annak a népnek az országába, amelynek történelme és kiemelkedő eredményei iránit nagy megbecsülés él Magyarországon. Első. megtisztelő féladatom', hogy átadjam önöknek és az önök személyén keresztül az egész francia népnek a magyar nép, a Magyar Népköztársaság vezető testületéinek üdvözletét és jókívánságait. A velem érkezett honfitársaimmal együtt azzal a szándékkal léptem francia földre, hogy a magyar és a francia nép baráti kapcsolatait elmélyítsük, hogy ösztönözzük országaink sokoldalú kapcsolatainak fejlődését, és szót váltsunk a kölcsönösen érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről. E látogatásra, tervezett megbeszéléseinkre olyan időszakban kerül sor. amikor nem kevés akadályba ütköző, hosszas és céltudatos munka folyik annak érdekében, hogy a nemzetközi életben az enyhülés irányzata további fért hódítson, erősödjék, s a béke biztosított és tairitós legyen. Lehetőségünk szerint, hozzájárulunk ahhoz, hogy növekedjék a biztonság, szélesedjék a nemzetközi együttműködés Európában« hogy megvalósuljon mindaz, amiről három éve Helsinkiben 35 álil'am vezetői között — önnel együtt, elnök úr — történelmi jelenít őség ű okmányt írtunk alá Délután a hivatalos magyar- francia tárgyalások első aktusaként a Marigny-palotában találkozott Kádár János és Valéry Giscard d’Estaing. A két vezető államférfi őszinte, nyílt, konstruktív légkörben csaknem egyórás négyszemközti eszmecserét folytatott. (MTI) Bács-Kiskun megye mezőgazdasági területének 57 százalékán — 362 ezer hektáron — folyik takarmánytermesztés. Korábban ez nagyobb terület volt, de az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan lecsökkent. A takarmánytermesztés fő bázisa a mező- gazdasági nagyüzem lett. Tavaly a takarmánytermő terület 68 százaléka tartozott hozzájuk, de szerkezete időközben lényegesen leegyszerűsödött. A szemes takarmányok közül az őszi árpa, a tavaszi árpa és a zab vetésterülete 1970—1977 között alig változott, a triti- cale termesztése viszont a kezdeti sikerek után visszaesett. A szemes takarmányok közül a legje- ' lentősebb a kukorica. Megyei vetésterülete aZ 1971— 1975. években 138 ezer hektár között mozgott. Tavaly 128 ezer hektárra visz- szaesett. 1978- ban viszont ismét mérsékelt emelkedést mutatnak a vetésterületi adatok. A kukorica fokozatosan a nagyüzem növénye lett, mert 60 százalékát az állami gazdaságok és a termelőszövetkezeti közös gazdaságok termesztették. Az évelő pillangósok közül a lucernatermesztés számottevő a megyében. 1970-től 30 ezer hektár fölött állandósult a vetésterülete. A lucerna 83 százalékát a nagyüzemekben termelik. A takarmányozásban egyre nagyobb szerepet kap a silókukorica. Vetésterülete az utóbbi években számottevően emelkedett, tavaly és tavalyelőtt 38—39 százalékkal nagyobb területen termesztettek silókukoricát, mint 1974—1975 között. A kormány által meghirdetett hősprogram, illetve ennek keretében az úgynevezett szarvas- marha- és sertésprogram érdekében folyamatosított intézkedés (különféle támogatás, főleg fel- vásárlási ár emelése) kedvezően hatott az állattenyésztésre. A megye állatsűrűsége számottevően javult. Tavaly decemberben 100 hektár mezőgazdasági területre 40 számosállat jutott, az öt évvel korábbi 34-gyel szemben. A • Az abraktakarmány költségét növeli a magas nedvességtartalmú termény szárítása. ** Kerekegyházán a háztáji és a tagsági gazdaságok számára «is készítenek táptakarmányt a Kossuth Szakszövetkezetben. növekedést döntő mértékben a sertésállomány emelkedése eredményezte, de a szarvasmarha-állományé is figyelemre méltó, amelynek etetésénél a tömegtakarmány a meghatározó. A szálas és zöldtakarmány, a rét és legelő területe sajnos, 1977-ben 2 százalékkal kisebb volt az 1961— 1965. évek átlagos területénél, ugyanakkor 18 százalékkal több szarvasmarhát tartottak a megyében. A takarmánytermesztés az utóbbi tíz évben összességében emelkedett, ez azonban csak a szemes és évelő pillangós takarmányoknál adódott a termésátlag növekedéséből. 1977-ben 5 százalékkal nagyobb területen, 59 százalékkal több kukoricát termesztettek, mint az 1966—1970-es évek között. Ennél mérsékeltebb növekedés tapasztalható a lucernánál, ahol a vetésterület 11 százalékos növekedését a hozamok 35 százalékos emelkedése kísérte. A termelés hatásfokát növelő szántóföldi növénytermesztési rendszerek térhódítása a kukorica ágazatban kezdődött és folyamatosan elterjedt^ a_ nagyüzemi vetésterület 68 százalékán. A lucernatermesztésben ez a folyamat • Az Izsáki Állami Gazdaságban egész éven át legelőn tartják húshasznú szarvasmarha-állományt. (Straszer András felvételei.) csak az utóbbi 2—3 évben indult. és a vetésterület aránya is alacsonyabb. Tavaly a lucerna nagyüzemi vetésterületének 13 százaléka tartozott a termelési rendszerhez. Az árpa és a kukorica terület- egységre számított hozamnövekedése fokozott fejlődést mutat. Termésátlaguk 1977-ben két és félszerese volt az 1931—1940-es évek hektáronkénti mennyiségének. Ugyanakkor a szálas takarmányok terméseredménye még elmarad a három évtizeddel ezelőtti átlagtól. A silókukorica és a csalamádé együttes hozama 88,4 mázsával kevesebb volt tavaly, mint az 1931—1940-es években. (Erre az időszakra visszamenően nem választható el a két növény termelési adata.) Bács-Kiskun megye takarmánytermelésének arányai sem alakultak kedvezően. Napjainkban a tömegtakarmány döntő mértékben a lucernára (az összes szárazanyag-tartalom 35 százaléka), a rétek és legelő termésére (22 százalék) van alapozva, és csak igen kis mértékben épül a melléktermékekre (18 százalék). Ez a takarmányalap nem féléi meg a követelményeknek, mivel a ke- ménvítőérték koncentrációja az állatállomány szükségletéhez kénest rendkívül alacsony. A tö- megtaknrmánvok szerkezetéből adódó tápanyag-energiabjánvt tovább fokozza a betakarítási, tartósítási és tárolási veszteség. Az üzemek ezt a drága abrak etetésével fedezik. A szarvasmarha és iuh étrend- iéhen a szálas és törneetakar- mánv szerene nagyobb. ezért a növények termelési színvonalának ielentős növelése nélkül az B ötéves tértiben előirányzóit Teile-vles n két fontos állattenvésvtrsj ágazatban aligha valósítható meg A termesztett takarmányokon kívül a rétnek és a legelőnek navy a ielent.aséee A léét művelési én Ráe*' Kiskun mezöenzda- (Folytatás a 2. oldalon.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 270. szám Ára: 90 fillér 1978. november 16. csütörtök Az űrhajósok kitüntetése MOSZKVA „Az űrhajózás történetében leghosszabb űrrepülés a szovjet tudomány és technika, a szovjet emberek tudásának, felkészültségének, akaratának és hősiességének nagy győzelme’’ — jelentette ki Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke szerdán a Kremlben, átnyújtva a Lenin- rendet és az Arany Csillagot Vlagyimir Kovaljonoknak és Alek- szandr Ivancsenkovnak. Vlagyimir Kovaljonok válaszában a Szaljut—6 személyzete nevében köszönetét mondott a magas elismerésért és biztosította a szovjet párt és állam vezető testületéit, Személyesen Leonyid Brezsnyevet, hogy társával együtt a jövőben is minden tudásával és energiájával készen áll a szovjet űrkutatás szolgálatára. Kovaljonok hangsúlyozta, hogy az űrállomás két állandó személyzetének munkája tanúságot szolgáltatott a szovjet tudomány növekvő erejéről, a szovjet űrhajósok szakmai felkészültségének színvonaláról. (MTI) Kádár János Párizsban
