Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-05 / 262. szám
# 1978. november 5. VILÁGHÍRŰ nagyvállalataink A Bika jegyében AMIKOR A TAURUS Gumiipari Vállalatról beszélünk, nem is gondolunk arra, hogy termékei mindennapjaink állandó kísérői. Ha nevét halljuk, többnyire egyik, méltán világhírű gyárának — a Palma-nak strandcikkeire, gumimatracokra, kempingágyakra — életünk kellemesebbik felére gondolunk. A közös nevet pedig: tíz Taurus-gyár, 'kutatóintézetek, irodák, kereskedelmi központok viselik. Gyermekeink guminadrágja, sí- polós játékai, lakásaink szőnyeg- padlója, autónk huzata, szőnyege, a kórházakban az orvosok, ápolónők gumikesztyűi, az útjelző festékek. ragasztók, mindennapjaink természetes társai, nélkülözhetetlen használati eszközei mind e vállalat termékei. S akkor még nem beszéltünk a műszaki gumiárukról, a motorkerékpár-alkatrészekről, profilszalagokról, tömlőkről, gumilemezekről, ékszíjakról, gépjárműveink gumiabroncsos köpenyeiről. De hát képtelenség lenne a vállalat összes termékét fölsorolni. Inkább röviden ismertetjük a magyar gumigyártás történetét. A MAGYAR GUMIIPAR közel száz esztendős. 1891-ben Budapesten már kétszázharminc lös létszámmal gumigyár működik: a mai Abroncsgyár őse a Ruggyantagyár. És a huszadik század első éveiben sorra létesülnek a kisebb, főként javításokkal foglakozó üzemek. Majd létrejön két különböző profilú gyár. Az egyik műszaki, a másik fogyasztási gumiáruk termelésére rendezkedik be. A felszabadulás után a növekvő igények életre hívnak egy kutató laboratóriumot, mely a termékeit korszerűsítésével, új termékfajták kifejlesztésével foglalkozik. 1960- ban már négy budapesti és három vidéki gumigyár üzemel. A nagy- vállalat növekvő hírneve közös, könnyen megjegyezhető nevet követel, mely a legjobb minőségű termékek védjegyéül is szolgál majd. Ilyen meggondolások alapján születik meg 1973-ban a név: Taurus. S hogy az elnevezés egyre több világszínvonalú terméket minősít, annak is köszönhető, hogy a vállalat összes termelési értékének közel két százalékát kutatásra, fejlesztésre költi. Termékeinek negyede a világpiacon is verseny- képes, s a tervek szerint a termékszerkezet átalakításával 1990-ig a gyártmányok 80 százaléka eléri majd a világszínvonalat. MÁR JELENLEG is az áruk 24 százaléka tőkés, 20 százaléka pedig szocialista exportra készül. 1979-re újabb korszerű gyárral bővül a vállalat, ahol amerikai licenc alapján radiál szerkezetű mezőgazdasági gumiabroncsokat gyártanak majd. Nincs olyan világverseny, labdarúgó-világbajnokság, olimpia, ahol föl ne tűnne a palánkokon a híres leszegett fejű bika alatt a védjegy Taurus. De nem elsősorban az ügyes, okos propagandának, hanem a megbízható minőségű termékeknek köszönhető, hogy az e márkával jelzett termékeket a világ minden táján keresik-, jegyzik és elfogadják. Milyen vállalat hát a Taurus? KORSZERŰ, automata gépsorok, tiszta, világos üzemcsarnokok, de régi, poros, elavult munkakörülmények, nagy tudású, felkészült szakemberek és nehéz, mostoha körülmények között dolgozó segéd- és betanított munkások ezrei együtt jellemzik a vállalatot. Együtt, egymás mellett létezik itt a legújabb, s a régen elavult. Van tehát tennivaló, a munkakörülmények. a gyártmányok s a gvárl- mányszerkezet javítása körül. És van miért korszerűsíteni. Hiszen gumi nélkül nincs ipar, nincs mezőgazdaság. közlekedés, egészségügy. Ä gumi exportáru, minden piacon jól értékesíthető cikk. S ha egy terméket a Taurus márka fémjelez, az csak első osztályú lehet, hiszen a hírnév, s a védjegy kötelez. D. K. Korszerűsítés az IGV kiskőrösi gyárában A megye legfiatalabb városában, Kiskőrösön az Irodagépipa- ri és Finommeohanikai Vállalat gyára a legjelentősebb ipari egység. A pénztárgépeket készítő gyár sem „koros” még, hiszen az elmúlt években fejlesztették ki korszerű üzemeit. A termelőterület növelésére, korszerűsítésére előirányzott V. ötéves tervi építkezésnek jelenleg már az utolsó fázisánál tartanak. Most épül egy 800 négyzetméter alap- területű könnyűszerkezetes létesítmény. Kivitelezője a Bács-Kis- kun megyei Építési és Szerelő- ipari Vállalat. Az új üzemi épületben 1979. első felében a préstechnológiai ág és az általa feldolgozott lemezanyag raktára kap helyet. Mint Szabó János főmérnök tájékoztatójából kiderült, az új létesítményre az évi 1200 tonna lemez-alapanyag szakszerű tárolása és egyes termelőterületek zsúfoltsága miatt volt még szükség. A beruházás révén lehetőség nyílik a termelésszervezés további korszerűsí tésére. Az idei termelési feladatokra térve át, elmondta a főmérnök, hogy az esztendő vége felé közeledve egy kis hajrára van szükség a terv teljesítéséhez. Ennek több oka van. A második félévben a gyár csökkentette az Anker F—8 típusú pénztárgépek kibocsátását, ami tervmódosítással járt együtt. A korrigált késztermék-tervet már megvalósították. Az Anker pénztárgépek kibocsátásának csökkentésével egy- időben a kiskőrösi gyár többet vállalt magára a vállalati feladatokból. Októberig még az eredeti terv szerint termelt a kollektíva, s EXPORT TERVEN FELÜL az előirányzatokat mennyiségi és • gazdaságossági szempontból elérték. A kószletleépítési elképzeléseket is valóra váltották. Az utolsó negyedévre vállalták át az IGV kecskeméti gyárától ezer darab A—20 típusú pénztárgép végszerelését. Az egyik, NSZK- exportra gyártott szerelvényből a pénztárgépbázisból terven felül 70 ezer márka értékű szállítására kötelezték magukat december végéig. így a kiskőrösi gyár a tőkés export tervét körülbelül 100 ezer márkával túlteljesíti az idén. A. T. S. (Straszer András felvétele) Vegyes érzelmekkel fogadjuk a leimérések tapasztalatait, miszerint az érettségi előtt álló diákok a kelleténél tanácstailanab- bul állnak a pályaválasztás előtt. Pedagógus és szülő szinte szerencsésnek érzi magát, ha határozott célja van a fiatalnak. Pedig ez nem szerencse, hanem eredmény. Szerencse ahhoz kell, hogy a tervek megvalósuljanak. Gyakran már az első nekifutás csalódás: nem sikerül a felvételi ... Csakhogy az ember nem sirathatja egy életen keresztiül önmagát. Dönh tenie kell, s másfelé próbálkozni — általában az eredeti elképzelés közelében. A kivételekre azt mondjuk, hogy vagy az eredeti cél nem volt az igazi, vagy pedig más úton nem számíthat túlzott sikerekre. Sikeres-e Bajzák Lajos élete? Attól függ. Ha egy esztergályostól megkérdeznénk, sikert jelentene-e számára annak elérése, hogy hetven dolgozót irányíthat, valószínűleg igennel felelne. S egy gimnáziumi érettségivel rendelkező fiú is bizonyára sikernek érezné, ha kineveznék ágazatvezetőnek. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet harminchat éves vasipari ágazatvezetője is bölcsész akart lenni. Az érettségi után tanulta ki a vasesztergályos szakmát. Az ember dönt 1969 óta dolgozik a szövetkezetSíkerez? ben 1972* T , ben vettek Lenet lel a pártba, 1975 óta alapszervezeti párttitkar. Siker ez? Lehet. De ennél sokkal fontosabb, hogy kiegyensúlyozott, elégedett ember. Azazhogy, ha az elégedettséget azonosítjuk a mindenbe belenyug- vó, a hibákra legyintő, önmagával szemben semmi követelményt nem támasztó tespedtséggel, akkor Bajzák Lajosról azt kell mondani: nagyon is elégedetlen. Ez az elégedetlenség ott kezdődik nála. hogy a műszaki egyeMás ember gyorsan vigasztalná magát az ő helyében: erre most nincs idő. Kötelezett-^ séget jelenít a család: a két kis ikerrel — gyermekei ötödikesek — is foglalkoznia kell. Néha túlóra is akad, mostanában csak azért ritkábban, mert épül a családi ház. Az öithónapos pártiskolát elvégezte ugyan, de azért az idén mái másodéves az esti egyetemen. Azt még az ilyen önmagával szemben elégedetlen embernek is be kell látnia, hogy eny- nyi elfoglaltság mellett a műszaki egyetem egyelőre csak terv lehet. Elsősorban a távolság miatt. De a szakikönyvek helyben vannak. s ezek forgatását nem halogatja holnapra A vasipari ágazatiban, ahol konzerv- és gyógyszer- ipari berendezések, tartályok, gépek készülnek. közúletek és lakosság részére mérlegjavítást, villanymotor- tekercselést, forgácsolást végeznek. az ágazatvezetőnek is sokoldalúan ismernie kell a szakmát. A melléküzemág hozzájárul a szövetkezet műszáki-technikai színvonalának emeléséhez is; egv mezőgazdasági üzemnek mindig szüksége van szerszámgépekre. Az újítások száma is jelentős, a vezető figyelmének erre is ki kell terjednie. A szakmai ismereteken túl törődnie kell nemcsak beosztottai, hanem a százhetven fő-' nyi ipari ágazatban dolgozó ember minden olyan problémájával, ami eav párt,titkár feladata. Baizák Lajos azt mondja magáról. hogy nem szigorú, inkább túlzottán engedékeny vezető. Esésben bizonyos, hogy ez az engedékenység megértést jelent, semmint a lazaság, a munkafegyelem megsértése feletti elnézést. Abban a szövetkezetben ugyanis, ahol évente harminc embert segítenek huszonötezer forintig terjedő kamatmentes lakásépítési kölcsönnel, szolgálati lakásokat tartanak fenn, Bala- tonföldváron saját üdülőben, Miskolctapolcán bérelt szobákban pihenhetnek a dolgozók; ott ezekből az adatokból sok mindenre lehet 'következtetni. Elősorban arra, hogy az ezer embert foglalllkoztató szövetkezet jót gazdálkodik. Csak a megtermelt javakat lehet szétosztani, s ahol szociális célokra ennyit tudnak fordítani, ott sem a vezetők, sem a dolgozók nem tűrhetik a lazaságot. Másodsorban arra, hogy a szövetkezet gazdasági és párt-, tömegszervezeteinek vezetői — s köztük van Bajzák Lajos is — fontos politikai kérdésnek tekintik a dolgozók szociális — és életkörülményeinek megoldását. Bajzák Lajos azért akart annak idején bölcsészkarra menni, mert mindig rendkívül jó jegyei voltak humán tárgyakból. Érdemes elgondolkozni azon. hátha ez a humán érdeklődés ennél többre — a humanizmusára — mutatott? Vagy talán az irodalom- szeretetből merített emberi bölcsességének is köszönheti vezetői készségét? Mindenesetre a régi „szerelemhez” sem hűtlen — kedvencei a mai magyar írók. és szívesen veszi elő a művészettörténeti könyveket is. Azt mondják. az élet a legjobb nevelő. De csak annak, aki nem hagyja sodortatni magát általa, hanem a mindenkori helyzetekhez alkalmazkodik. Bátran és szívósan; azaz helytállóan. Nem tudom. hogy melyik volt az a pillanat, amikor a humán érdeklődésű emberből műszaki beállítottságú lett; valószínű, hogy ez fólyamatosan alakulhatott ífey. Bizonyára készség is kellett hozzá: hogy az ember fel tudja fedezni mindenben a szépséget. Bajzák Lajos azt mondja: a megismerés mindig örömet jelent. K. K. tem hiányát egyre nyomasztóbbnak érzi. Család és egyetem A vezető figyelme Régi szerelem Az élet a legjobb nevelő A Kecskeméti Konzervgyár 5- ös számú készáruraktárában huszonöt katona szorgoskodott. Csemegekukoricát csomagoltak, raktak kartonokba, amelyek nyugatnémet exportra mentek. Sándor József honvéd, aki Nógrád megyéből, Tar községből vonult be, miután felvételt nyert Egerbe, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolára, példás ügyességgel rakta dobozokba a konzervet, — Földrajz,—biológia szakos vagyok — mondta, amíg éppen anyagra vártak —, s nekem nagyon jól jött, hogy itt dolgozhatok. Tudom majd hasznosítani tanári munkámban., hiszen a gazdasági földrajzhoz az is hozzátartozik, mit hol gyártanak az országban. Ebben egyébként segítségünkre sietett a gyár párt- bizottságának szervező titkára is, aki pompás előadást tartott az élelmiszer-, konzerviparról és a gyár termékstruktúrájáról. — Valamennyien előfelvételi- sek vagyunk — szólt közbe Hídvégi György honvéd Budapestről. aki szintén Egerben végzi maijd a tanárképzőt, — Jól belejöttünk a munkába, teljesítményünk száz-százhúsz százalékos. Ez a munka nagyon hasznos, s nem megy sem katonai, sem polgári tanulmányaink rovására. Szabad időben ugyanis van időnk foglalkozni a tananyaggal. No. persze jut idő szórakozásra, sportolásra is. A gyár KlSZ-szerve- zetével több közös programot szerveztünk, s a kispályás labdarúgásban váltakozó szerencsével szerepeltünk. A dobozüzemben nagy volt a zúgás, alig érti az ember saját szavát is. Misz József honvéd, aki jelenleg dobozleszedőként ritmikusan végezte a munkát, beszélgetésünk idejére társát kérte meg. dolgozzon helyette. — Egy évet kellett várnom, hogy felvegyenek a főiskolára, ezért a hűtőházba mentem dolgozni. Az egri hűtőházban bérelszámoló voltam, s most végzek életemben először fizikai munkát. A munka nem nehéz, csak kitartást igényel és jól össze kell dolgozni társaimmal, hogy meglegyen a harmónia. Nagyon hasznosnak ítéltem meg tevékenységünket. hiszen ez jó a népgazdaságnak. jó a gyárnak és jó nekünk is, hiszen pénzt keresünk. Pénzkereset. Erről Erdősi József honvédet kérdezzük. aki Esztergomból vonult be, s most uborkát csomagol NDK exportra. — A munkahelytől függően naponta száz-száznegyven forintot keresünk, igaz, ennek csak hatvan százalékát kapjuk kézhez. Októberben huszonöt munkana-. pót dolgoztunk, így az átlagkeresetünk, beleszámítva a második műszakot is, 1800—2000 forint lesz. Szívesen dolgozunk, s úgy tudom, a mi brigádunk érte el a legnagyobb teljesítményt. A katonák tehát jól érz.ik magukat, szívesen dolgoznak, jó kapcsolatokat alakítottak ki a gyár dolgozóival. Vajon a gyárnak mit jelent a katonák segítsége? Erről Bálái Antal, a gyár munkaügyi osztályának vezetője beszélt. — A szerződés értelmében október 4-től november végéig dolgoznak nálunk a katonák. A készáruraktárban csomagolnak, a konzervüzemben anyagmozgatást végeznek, és sterilkosárba raknak és kiszednek, a göngyölegraktárban ládát és üveget osztályoznak, rendeznek. Nagy szükség van rájuk, hiszen, ha nem jönnének hozzánk a fiúk segíteni, dolgozóinknak többet kellene túlórázniuk és vasárnap is dolgozniuk. A katonák segítsége révén nincs gondunk a készáruk elszállításával, a nyersanyag fel- , dolgozásával. Köztudomású, hogy a konzervgyár főleg női munkaerőt foglalkoztat, s így jól jön. hogy a még hátralevő nehezebb fizikai munkát a fiúkkal végeztessük el. ök mindent vállalnak, lehet rájuk számítani. Dajka Jánosné, a gyár párt- bizottságának titkára is dicsérte katonafiaink helytállását. —- Nemcsak a munkában segítenek, de részt vesznek a gyár mozgalmi és kulturális életében is. Egyetlen példát erre. A katonák felajánlották, hogy november 4-én a gyári ünnepségen önálló műsort adnak a gyár dolgozói részére, s miután tanárképző főiskolára járnak, néhányan már be is állták az énekkarba. Tartottunk a katonáknak kétórás tájékoztatót, s megismertettük velük a gyár életét, munkáját. Ma már nem furcsa, sőt természetes. hogy a haza védelmére rendelt fiúk. a harc tudományát tanuló katonák részt vesznek a békés munkában. Segítenek újabb és újabb értékek előállításában. olykor az építkezésben, vagy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, ott, ahol szükség van rájuk. Derék dolog ez, hiszen közvetve ez is a haza védelmét szolgálja. Gémes Gáboi • Közösen gyorsabban megy. • Erdősi József az NDK-ba szánt uborkát rakja kartonba. • A munka ritmusa a fontos — mondta Misz József honvéd. Népgazdasági munkán Egy humán érdeklődési „műszaki” portréja
