Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-05 / 262. szám

2 • PETŐFI NÉPE # 1978. november 5. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Az ENSZ megkezdi az új szovjet javaslat vitáját, amely ga­ranciákat kínál a nem atomhatalmaknak. — Arafat moszkvai tárgyalásai. KEDD: Vietnami párt- és kormányküldöttség Moszkvában. — A spa­nyol parlament döntése: népszavazást rendeznek az új alkotmány ügyében. — Európai szakértői tanácskozás Montreux-ben a viták erőszakmentes rendezéséről. — Washingtonban folytatódnak a hármas különbéke-megbeszélések. SZERDA: Strougal csehszlovák kormányfő az NDK-ban. — Sztrájk az iráni olajmezőkön, ismét riadókészültségben a hadsereg. — Török—görög incidens. CSÜTÖRTÖK: Száznegyven napos űrutazás után Kovaljonok és Ivan- csenkov visszatér a Földre. — Bagdadban megkezdődik az arab csúcsértekezlet. — Schmidt kancellár római és párizsi útja. PÉNTEK: Súlyos kínai provokáció a vietnami határon. — Tiltakozás a Zambiát ért újabb rhodesiai támadás miatt. — A nyugatnémet külügyminiszter Varsóban. — Dominica, a karib-tengeri sziget- ország függetlenné válik. SZOMBAT: A Szocialista Internacionálé kongresszusa Vancouverben ülésezik. — A sztrájk folytatását határozzák el Angliában a Ford gyári munkások. A hét három kérdése Nem egy, hanem húsz hét ese­ménye kínálkozik a heti össze­foglaló élére. Pontosan 140 nap után, szerencsésen visszatért a Földre Kovaljonok és Ivancsen- kov, a világrekorder űrpáros. Nem egyszerű csúcsjavítás történt, ha­nem a gazdag munkaprogram végrehajtása jelentős mértékben gazdagította kozmikus és e világi ismereteinket. Fontos események­ben azonban egy hétnek a Földre vetített krónikájában sem voltunk híjával: csúcstalálkozók zajlottak Moszkvától Bagdadig, nem jelle­mezte túlzott nyugalom a megle­vő válságterületeket, s új feszült­séggócok alakultak ki Tanzánia és Uganda, illetve Chile és Argentí­na határán. Két előrejelzés pedig a magyar külpolitika magas szintű aktivitására utalhat, bejelentet­ték Kádár János párizsi, valamint Lázár György berlini látogatását. Mi a jelentősége a szovjet—vietnami barátsági szerződésnek ? A héten kiemelkedő jelentősé­gű tárgyalások színhelye volt a moszkvai Kreml: a Szovjetunió vezetői beható eszmecserét foly­tattak az eddig külföldön járt leg­reprezentatívabb vietnami delegá­cióval. A megbeszélések ered­ményeként aláírták a szovjet— vietnami barátsági és együttmű­ködési szerződést, amely nemzet­közi jogi hatállyal foglalta ok­mányba a két ország kapcsolatait. Több gazdasági jellegű megálla­podás is született: szovjet részről közvetlen segítséget nyújtanak a Hanoi és Ho Si Minh~város kö­zötti egységvasút kiépítéséhez, a Vörös folyó új hídjának létesíté­séhez. más kulcsfontosságú ob- jektumokhoz. s a káderképzéshez Mindez különösen hathatós támo­gatása az egységessé vált VSZK háborús sebeinek begyógyításá- hoz, az országon belüli összeköt­tetés, mindenfajta vérkeringés megjavításához. A barátsági szerződés, valamint a gazdasági megállapodások a messzemenő szolidaritás jegyében születtek, s erre most valóban szükség van. Éppen a tárgyalások időszakában súlyos kínai provoká­ció érte Vietnamot: az utóbbi idők legkomolyabb határsértését követ­ték el Dinh Phong falunál. A pe­kingi törekvések tudatosságáról tanúskodik, hogy az el9Ő össze­csapások után további ellenséges lépésekkel tetézték a korábbia­kat, sorra visszautasították az ésszerű vietnami indítványokat. Nyugtalanító hírek érkeznek a kambodzsai határról is, nyugati lapjelentések már százezer kínai katonai személy kambodzsai je­lenlétéről írnak. Amire annál in­kább szükség lehet, hiszen az or­szág 19 tartománya közül 16-ban került sor zendülésre, növekszik a népi ellenállás^ Vietnamra tehát változatlanul többoldalú kínai nyomás nehe­zedik. Ebben a helyzetben a szov­jet—vietnami szerződés, a moszk­vai tárgyalások ismét azt jelzik, hogy Hanoi a jövőben is számít­hat igaz barátainak cselekvő szo­lidaritására. Miről tárgyalnak a bagdadi arab csúcsértekezleten ? Együttes imával kezdődött meg az arab államok bagdadi csúcsér­tekezlete, amelyen Egyiptom ki­vételével, ha nem is minden eset­ben a legmagasabb szinten, de az Arab Liga valamennyi tagállama • Alekszcj Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán a Kremlben fogadta a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának el­nökét. Jasszer Arafatot, aki a PFSZ küldöttségének élén tartózkodott Moszkvában (Telefotó—TASZSZ) • Portugáliában sorozatos megmozdulásokon tiltakoztak szerdán a földművesek a földreform vívmányainak megsemmisítésére irányuló intézkedések ellen. A képen: Yendas Novasban tüntetnek a parasztok. (Telefotó—ADN) • A Szaljut űrállomás rekorder párosa, Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivancsenkov a bajkonuri űrközpontban, ahol alapos orvosi felügyelet alatt szoktatják vissza őket a földi körülményekhez. Az expedíció két tagja csütörtökön ért Földet. (Telefotó—TASZSZ—MTI—KS) ® Csütörtökön Moszkvában magas szintű szovjet—vietnami tárgyalá­sok kezdődtek. A szovjet küldöttséget (az asztal jobb oldalán) Leonyid Brezsnyev vezette, a vietnami tárgyalók vezetője Le Duan (balról a harmadik), a VKP KB főtitkára (Telefotó—TASZSZ—MTI—KS) • Lubomir Strougal csehszlovák miniszterelnök szerdán Berlinbe utazott. Képünkön: vendéglátója. Willy Stoph. az NDK miniszter- elnöke a repülőtéri fogadáson. (Telefotó —ADN) képviselteti magát. Kuzus nyelven, s a közösen vallott iszlám rítusa szerint fohászkodtak, ugyanakkor sokféle céllal és elképzeléssel, kü­lönböző érdekek szolgálatában ér­keztek az iraki fővárosba. Mindenképpen kedvező mozza­nat, hogy az értekezlet létrejött, miután sokan az utolsó pillana­tig kételkedtek realitásában. A Camp David-i alku azonban olyan politikai vízválasztónak bizonyul­hatott a Közel-Keleten, amely vé­gül is sokban elszigetelte Szadat különutas politikáját. A résztve­vők meglepően széles köre (végül az Arab Liga egyiptomi főtitkára is eljött) ugyanakkor természe­tessé teheti az ellentéteket, s a jobboldali arab államok próbál­kozását a bírálatok felhígítására. A kulisszák mögött heves vita zaj­lott a Kairót lényegében támo­gató OMÁN és a PFSZ között, s aligha egyezhettek Szaúd-Arábia és Dél-Jemen vagy Szudán és Lí­bia állásfoglalásai. Minden jel szerint a bagdadi találkozót leg- teljebb erős kompromisszummal lehet zárni, ami viszont túlságo­san általános határozatok veszé­lyét idézi fel. De hát nem is any- nyira a tényleges szövegek az ér­dekesek, mint a tanácskozási le­hetőség, amelynek során feltétle­nül erősödött a különúttal szem­ben állók tábora és pozíciója. Mindez arra ösztönözte az egyiptomi vezetést, hogy maga­sabb sebességiokozatra kapcsol­jon a washingtoni hármas külön­béke megbeszéléseken, s megpró­báljon mielőbb kész helyzetet te­remteni. A hírek szerint, bele­mentek egy olyan egyezségbe, hogy a palesztinekre, a többi meg­szállt területekre való utalás csu­pán az elfogadásra kerülő béke- szerződés bevezetőjében szerepel­jen. ott is homályos célzások for­májában. s a szembenálló felek a Camp Dávidból ismert levélvál­tással hárítanának el magukról mindennemű kötelezettséget. Kai­ró nyilván .arcának megóvását” remélte ezektől a manőverektől, de úgy tűnik, hogy végül is nem marad sok eredeti arcából. . . Milyen szerepe van az Egyesült Államokban a félidős választásoknak ? Kedden az urnák elé. pontosab­ban mondva a szavazógépekhez járulnak az amerikaiak. Megvá­lasztják az egész képviselőházat, a szenátus tagjainak egyharmadát, s voksolnak a helyi tisztségvise­lőkre, köztük a kormányzók egy részére is. (Az alkotmányos elő­írások szerint minden szövetségi államnak két—két helye van az összesen száztagú szenátusban. Mivel a szenátorokat hat évre vá­lasztják, kétévenként mindig a mandátumok harmadára vonatko­zik a tisitújítás. A képviselőházat — ahol mintegy ötszáz képviselő a lakosság arányában kerül meg­választásra, a legtöbb Californiá- ban és New York államban — két esztendőnként újítják meg. A választási eredmények köz­vetlenül nem érintik az elnök megbízatását. Sőt, hagyománynak mondható, hogy a kormányon le­vő párt politikai kopása megnyil­vánul a félidőben történő vissza­esésben is. A szakértői vélemé­nyek szerint a demokraták meg­tartják ugyan többségüket a tör­vényhozásban, de 30—40 kong­resszusi hely elvesztésével szá­molhatnak. Ez azonban nem rob­bant ki bizalmi válságot, s a helyzetet csak bonyolítja, hogy a különböző érdekszövevények át­csapnak a hagyományos pártke­reteken. Carter néhány esetben erőteljes republikánus támogatás­ban részesülhetett. Amiért mégis jelentősnek tart­ják a választásokat: 1. A sok át­tétel ellenére nagyjából-egészből mérhető lesz majd . Carter hely­zete is. különösképpen azért, mert a mostani kampányban fontos he­lyet kaptak a gazdasági kérdések, az infláció és a munkanélküliség problémája. Ezek viszont olyan tényezők, amelyek alapvetően be­folyásolhatják az 1980-as elnök­választást; 2. A politikusok sike­re vagy kudarca előrevetítheti an­nak árnyékát, hogy kik dobják be majd kalapjukat — kisebb vagy nagyobb eséllyel — a következő elnökválasztási küzdelembe. Az elnökválasztási csatározások ngvanis jövőre már megindulnak: 3. Végül, de nem utolsósorban: a SALT-megállanodás ratifikálásá­hoz kétharmados szenátusi több­ség szükséges, tehát nem mellé­kes. kik lesznek az úi szenáto­rok a Capitóliumon. S a válasz­tásokon ennél a oontnál végképp túlnőnek a helvi kereteken. Réti Ervin Távirat a testvérmegyébe V. SZ. MAKARENKO elvtársnak Ukrajna Kommunista Pártja Krím területi Bizottsága első titkárának, T. N. CSEMODUROV elvtársnak, Krím területi Tanács elnökének SZ1MFEROPOL A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága, a Rács-Kiskun megyei Tanács, megyénk dolgozói nevében elvtársi üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük Önöknek és a testvéri Krim terület dolgozóinak a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 61. évfordulója alkalmából. A lenini október a világtörténelem új korszakváltásának kezdete, n szovjet nép és a haladó emberiség nagy ünnepe, őszinte tisztelettel tekintünk a Szovjetunió Kommunista Pártjára, annak következetes politikájára, amely a proletár internacionalizmus eszméjétől vezérel­ve felbecsülhetetlen segítséget nyújtott és nyújt mindazoknak, akik egy jobb világért küzdenek. Közös nagy ünnepünkön szívből örülünk azoknak az eredmények­nek. amelyeket a Szovjetunió és a Krím terület dolgozói elértek. Kí­vánjuk, hogy Lenin pártja vezetésével újabb munkasikereket érjenek el történelmi céljaink megvalósításában, a kommunizmus építésében. Meggyőződésünk, hogy Bács-Kiskun megye és a Krím terület gyü­mölcsöző testvérmegyei kapcsolatai tovább gyarapodnak lakosságunk, valamint a kommunizmus és a béke, az általános emberi haladás javára. HORVÁTH ISTVÁN DR. GAJDÓCSI ISTVÁN a Magyar Szocialista Munkáspárt a Bács-Kiskun megyei Tanács Bács-Kiskun megyei Bizottságának elnöke első titkára • • Ünnepi ülés Moszkvában A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója alkal­mából szombaton ünnepi ülést rendeztek Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában. Az ülés elnökségében helyet foglaltak az SZKP és a szovjet állam vezetői, élükön Leonyid Brezsnyevvel. az SZKP KB fő­titkárával, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nökével. Ugyancsak az elnökség tagjai között voltak a Vietnami Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségének tagjai, élükön Le Duanmal, a Vietnami Kommunista Pórt KB főtitkárá­val, és Pham Van Donggal, a VKP Politikai Bizottságának tag­jával. a VSZK Minisztertanácsá­nak elnökével. Az ünnepséget Vlagyimir Pro- miszlov. a Moszkvai Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottságának elnöke nyitotta meg. A szovjet himnusz elhangzása után Alek- .szej Koszigin, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnö­ke mondott ünnepi beszédet. ,.Pártunk szilárd Irányvonala a szocialista országok szolidaritásá­nak és összeforrottságának erő­sítése. Együttműködésünk távla­tainak meghatározásában nagy szerepe volt azoknak a találko­zóknak, amelyek ez év júliusá­ban z.ajlottak le a Krímben, Leo­nyid Brezsnyev, illetve a test­vérpártok és országok vezetői között. A szocialista közösség a nem­zetközi biztonság döntő tényező­jévé vált. A szocialista országok lehetőségeik keretében mindent elkövetnek azért, hogy az enyhü­lést valóban visszafordíthatat­lanná tegyék. Az SZKP szerint van lehető­ség az enyhülés megsz:lárdításá- ra és elmélyítésére”. — állapí­totta meg a kormányfő és hoz­záfűzte: „ehhez minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy min­denekelőtt a katonai enyhülés terén érjünk el áttörést”. „A feladatot csakis úgy lehet megoldani, ha az országok aktí­van keresik az olyan kölcsönö­sen elfogadható megállapodások lehetőségét, amelyeknek alapel­véül az szolgál, hogy egyik fél sem sérti meg a másik biztonsá­gát.” Emlékeztetve a Szovjetuniónak a különféle leszerelési fórumo­kon előterjesztett javaslataira, a szovjet kormányfő megállapította: „Ezek — alaposan átgondolt és megfontolt javaslatok. amelyek — egész külpolitikánkhoz, hason­lóan — az egyetemes béke erő­sítését célozzák. A Szovjetunió azt szorgalmazza, hogy a lesze­relési megállapodások keresése olyan, az egész világra kötelező érvényű szerződések megkötésé­vel végződjék, mint az erőszak alkalmazásáról való lemondás az államközi kapcsolatokban, vala­mint a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államok bizton­ságát garantáló nemzetközi egyezmény. A Szovjetunió azt kívánja — folytatta Koszigin —. hogy kap­csolatai az Egyesült Államokkal éppúgy, mint bármely más or­szággal, a béke hatékony ténye­zőivé váljanak. Ennek érdekében készek vagyunk minden tőlünk telhetőt megtenni, mert tisztá­ban vagyunk azzal, hogy kapcso­latainknak nagy jelentősége van mindkét ország népei, az egyete­mes világhelyzet és számos nem­zetközi probléma rendezésének perspektívája szempontjából.” A szovjet miniszterelnök ki­fejezte reményét, hogy ..a két fél jelenlegi erőfeszítései a SALT-tárgyalásokon e fontos kérdés kölcsönösen elfogadható megoldásához vezetnek”. „A Szovjetunió fejleszti kapcso­latait Franciaországgal, a Német Szövetségi Köztársasággal, Olasz­országgal, Nagy-Britanniával. Spanyolországgal, Finnországgal, Ausztriával és más európai or­szággal. valamint Kanadával” — jelenítette ki Koszigin, és így folytatta: „amellett vagyunk, hogy széleskörűen fejlesszük a politi­kai. a gazdasági, a kulturális és a tudományos-műszaki kapcsola­tokat a világ valamennyi orszá­gával”. A kínai vezetés politikájáról Alekszej Koszigin a következőket mondotta: „A jelenlegi kínai ve­zetés, miközben az új világhábo­rú elkerülhetetlenségét propagál­ja és szovjetellenességet szít, a vi­lág legreakciósabb erőivel való elvtelen összefonódás irányába ha­lad. A nemzetközi kapcsolatok­ban ez idő szerint tapasztalható konstruktív folyamatok nincsenek ínyére, sehogyan sem tud beletö­rődni abba, hogy az enyhülés mély gyökereket eresztett Európában, hogy Ázsia népei szintén békét és nyugalmat szeretnének hatá­raikon. Peking mindezeket a fo­lyamatokat szeretné visszavetni és megvalósítani hegemonisztikus terveit." „A Szovjetunió realista szemlé­lettel közelíti meg a kínai kor­mányzat politikáját és megfele­lően értékeli azt. Mi változatla­nul a szovjet—kínai kapcsolatok normalizálása mellett szállunk síkra, mert ez megfelel a szovjet és a kínai nép alapvető érdekei­nek, a héke és a népek biztonsága által diktált érdekeknek”. „A nemzetközi helyzet orvoslá­sának egyik fontos feltételét a Szovjetunió a szolidaritás vállalá­sában és az együttműködésben látja azokkal a népekkel, ame­lyek az egyenjogúság kivívásáért küzdenek és harcot vívnak az im­perialista diktatúra, a nagyhatal­mi hegemónia és a neokolonializ- mus minden formája ellen. Fon­tos szerep illeti meg e tekintet­ben az el nem kötelezettségi moz­galomban részt vevő országok ha­talmas csoportját.” Koszigin a Szovjetunió rokon- szenvéről biztosította Afganisztán. Etiópia. Angola, Mozambik és más országok forradalmi népeit, ame­lyek nemrég léptek az új élet épí­tésének útjára. „A Szovjetunió változatlanul azoknak az arab népeknek az ol­dalán áll. amelyek szembeszáll- nak Izrael expanzionista törekvé­seivel" — mondotta a kormány­fő. s utalt arra. hogy Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitká­ra legutóbbi beszédében mélyre­hatóan és sokoldalúan értékelte ennek a térségnek a helyzetét. „Az igazságos és békés rendezés­hez a Közel-Keleten csak egy út vezet: az izraeli csapatok teljes kivonása az 1967-ben megszállt arab területekről, a palesztinul arab nép elidegeníthetetlen jogai­nak érvényesítése, beleértve az önrendelkezés és az önálló állam megteremtésének jogát, továbbá valamennyi közel-keleti állam biz­tonságának szavatolása." Beszédének befejező részében Koszigin hangsúlyozta: „A népek boldogabb jövőjéért vívott harc­ban megnőtt a nemzetközi kom­munista mozgalom szerepe, amely korunk legaktívabb és legbefolyá­sosabb politikai tényezője." UA szovjet nép valamennyi eredménye, a szovjet állam nem­zetközi tekintélyének szakadatlan növekedése elválaszthatatlan a kommunista párt tevékenységétől, amely társadalmunk vezető és irányító ereje” — húzta alá Ko- szigln.

Next

/
Oldalképek
Tartalom