Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-30 / 282. szám

1378. november 30. • PETŐFI NEPE • 1 A z igazán fontos szavaknak nem kell magyarázat; a legfontosabb fogalmaknak szinonimájuk sincs; így például csak egy szót ismerünk arra az állapotra, hogy „béke". Értelmezni nem kell, magyarázata szükségtelen, még akkor is, ha társadalmunkban már a lakosság majd­nem fele 1945 után, tehát békében született. Küzdelemre a békéért viszont szükség van, hisz akad hely a világon. ahol még ma is fegyverek ropognak, ahol senki sem lehet biztos, hogy megéri-e a másnapot. így — vagy így is — jött létre egy összetett szó, amely két ellentétes fogalmat kapcsol egybe: a békeharcos. A ma kezdődő IX. Magyar Békekongresszus küldöttei közül hármat mutatunk be: három békeharcost. Kongresszusi küldöttek FISCHER MIHÁLY NÉ: „A béke a minden” Fischer Mihályné töpreng, fon­tolgat, mérlegel: arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a béke. Tétovaságának nem az az oka. hogy nem tudja megmagyarázni, inkább az, hogy számára termé­szetes fogalomról kell jellemzést adnia. Huszonöt éves, még nem élt, amikor bombák robbantak, repeszek csonkítottak, aratott a halál; ő is, mint Magyarország lakosságának majdnem a fele már békében született, nőtt fel. — A béke az az állapot — mondja elgondolkodva — amikor az ember nyugodtan dolgozhat, élhet, amikor a munkáját nem gátolja semmi. A béke tehát a minden — foglalja össze magától értetődő természetességgel. A ke- resetlenség is okkal bír: a Kis­motor- és Gépgyár bajai gyára, ahol Fischerné normatechnológus, mar a béke idején kezdett ter­melni. Ha csak 4a utóbbi egy pár évet vizsgáljuk is, meghökkentő a robbanásszerű fejlődés: 1971- ben százegynéhány millió forint értékű gépet gyártottak, jövőre hajazzák a hatszázmilliót — ha nem lenne béke, lehetséges vol­na-e ez, kérdezi Fischerné, majd int: semmiképpen. Majd magáról beszél, állítását bizonyítandó. — Én esztergályos szakmát sze­reztem. Elismerem, ritka, hogy liny választ ilyen foglalkozást: nekem egy üzemlátogatáskor tet­szett meg. Még most is magam előtt látom a képet: fényes réz­szalagok húznak csíkokat a gép előtt... Majd elvégeztem a gép­ipari technikumot, 1971-ben férj­hez mentem, s van már egy öt­éves-kislányom is, Orsolya. Nyu­godtan élek, s ez csak a béké­ben lehetséges így ... A IX. Magyar Békekongresz- szus küldötte —, s ez már a vé­letlen stílusos játéka — a Kis­motor- és Gépgyár Béke brigád­jának vezetője. A közösségről elég legyen annyit tudni, hogy tíz­szer nyerte el a szocialista címet, háromszoros aranykoszorús. a Vállalat Kiváló Brigádja cím bir­tokosa. — Kezdetben csupa meló­sok voltunk — meséli Fischerné — aztán mind tanultunk, ki ezt. ki azft, s hazudnék, ha azt mon­danám, hogy nem érte meg. Het­ven brigád van a gyárban, miénk az egyik: ismernek bennünket. A Hazafias Népfront bajai vá­rosi elnökségének tagja, a béke- barátság munkabizottság vezetője politikai könyveket szeret olvas­ni (férje oltotta belé a betűk sze- retetét), esténként tévét néz. el- szörnyed, ha a híradóban valami vérengzést mutatnak, s szolidari­tási gyűlésekre jár, hogy legyen már vége annak, hogy egyik ember a másiknak ellensége. Azon gondolkozik, hogy mennyi­vel több boldog kisgyerek élhet­ne földünkön, 'ha csak akár tíz százalékkal is csökkentenék a ha­di kiadásokat, mennyivel embe­ribb lenne az emberiség, ha sutba hajítaná a fegyvereket. Van egy szó, a békeharcos, amelyik, elég pontosan jellemzi Fischernét. Kér­dezem, nem érzi-e ellentmondá­sosnak a szót: béke is. harcos is... — Ha van egyáltalán valami, amiért harcolni kell, akkor az a béke; elég baj, hogy küzdeni kell érte — válaszolja. — De küzdők! — Hangjából elszántság érződik. FARAGÓ JÓZSEF: „Nincs rettegés.. ” A síkságot — mint öreg arcot a ráncok — barázdák árkolják, tanyák, dűlőutak, tanyák, kuko­ricás. dűlők, zsombékosok. ta­nyák — egyhangúan ismétlőd­nek. Romantika? A turistának feltétlenül. Kattogtatja fényké­pezőgépét. elismerően csettint, „puszta" — mondogatja felcsil­lanó szemmel. „Kiskunság", szü­lőföld". ad a tájnak szavakban, is értelmet a szabadszállási! bri­gádvezető. ha például erről kér­dezik. A kunok kései unokája hárommilliós New Ideal nevű amerikai kukoricakombájnnal dolgozik. Igen. New Ideal. Üj Eszme ... Azt mondja Faragó József. hogy tán hatéves lehetett altkor, amikor éietében először ült Kof­fer traktoron, apja csüccsentet- te a nyeregbe, ő pedig azonmód vezetni akarta a lelket is kirázó gépet. „Volt. a gépben egy olyan, ami 'húzott magához" — adja magyarázatát akkori szándékának és mai munkájának: mezőgazda­sági gépszerelő. Nem büszkén, nem fennhéjázóan, hanem csak a tárgyi pontosság. hitelesség kedvéért teszii hozzá, hogy a New Ideal a megye legjobb gé­pe. de közömbösnek szánt szava­in is átsüt a dicsőségérzet: ném másra, r á bízták a „berende­zést,” (a hiper-szuper csodára méltatlan szó lenne a gép). A IX. Magyar Békeko.ngresz- szus küldötte — minit, valahány huszonnégy éves fiatal — gondol­kodóba esik, mikor arra kell vá­laszolnia. miféle állapot, is az a béke. „Nines rettegés, hogy mi­re ébredek" — fogalmazza meg aztán óvatosan 'véleményét, „tm dóm azt, hogy hoLnap ugyanazt csinálhatom, nyugodtan, amibe ma kezdtem .. Utána vár, fi­gyeli, kielégít-e felelete. „Mit. tu­dok én tenni a békéért?" — ve­szi aztán át a riporter munká­ját. a kérdezést. „Igyekszem leg­jobb tudásom szerint dolgozni. Á közgazdászok kifejtették, mi az. ami ma a legfontosabb a világon: az energia és az élelmi­szer. Én ez utóbbi előállításában veszek részt, korábban elképzel­hetetlen körülmények között. Ez a mezőgazdaság meg a tegnapi nem ugyanaz, s nem kelt sok idő. az ipar egyik ága lesz. ha ugyan nem az már most." .Faragó József fiatal kora el­lenére huszonegy tagú szocialista brigád vezetője. Ha eddig nem ■is fejtette volna ki, mit ért ő a békén, névadójukra emlékez­vén megtelhet!: Matroszov, a szovjet vöröskatona Saját testé­vel tapasztotta be az ellenséges géppuskafészket, azt adva a tá­volabbi, meghurcolandó békéért, ami a legdrágább: életét. Fara­gó József egy balesete miatt katona nem lehetett, „Ezért je­lentkeztem munkásőr ne k", mond­ja elgondolkozva, „ez nálam el­vi kérdés: szolgálni kell a ha­zát ...” Mi az. ami Szabadszálláshoz, a Leniin Tsz-hez köti Faragó Jó­zsefet? Mennyire érzi azt. hogy övé a szövetkezet? „Én Itt kezd­tem dolgozni 1971-ben. azóta megismertem minden részét: számomra ez már nem egysze­rűen munkahely, hanem majd­nem olyan, mintha második ott­honom lenne. így is lehet dol­gozni, örömmel, céllal, akarat­tal! ...” B. J. DR. VIDÉKI ERZSÉBET: „Nagyon szép feladat” A félelmetes fogfúrógép most járt»borul pihen a rendelőben. A/, orvvsnő, dr. Vidéki Erzsébet a s/ant&zédos szolgálati lakásban háziasszonyi teendőit végzi, s közben felügyel kisebbik fiára, Tamásra. Aki nekigyürkőzött. a leckének Ma csak dél után . jön­nek majd rendelésre Tiszaalpár PS kiterjedt tanyavilágának lakói. Többnyire zsúfollásig megtelik a parányi „váróterem". s nem ürül ki, csak a rendelési idő le­jártával. sőt az után. — ön is, a férje is tősgyöke­res félegyháziak, tehát városiak. Kényszerhelyzetből, vagy a fa­lu iránt'i szimpátia miatt jött A1 párra fogorvosnak? — kérde­zem dr. Vidéki Erzsébetet. — Is-is. Amikor 1968-ban vé­geztem az egyetemen, a szülővá­rosomban s/,erettem volna elhe­lyezkedni, de nem kaptam állást. Miután Csongrádoa és Pálmo- nostoráh is dolgoztam, öt évvel ezelőtt ellátogattak hozzánk a ti- sz.aalpári vezetők és hívtak. A lakit, már régebbről ismertem, mert az egyik bátyám itt tanár­kodon egy ideig. Ügy döntöttünk a férjemmel, hogy elfogadom az ajánlatot, A doktornőnek rövidesen jó orvos híre kerekedett a község­ben. Az emberek egyre több bi­zalommal keresték föl. tekintélyt -szerzett magának a lelkiismere­tes munkával. 1975-ben fölvették a Magyar Szocialista Munkáspárt­ba. — A Hazafias Népfront, tevé­kenységébe egy év múlva kapcso­lódtam be — mondja el a fog­orvosnő. — A legszélesebb réte­geket egybefogó tömegmozgalom­ban dolgozni, ez nagyon szép fel­adat, összefogni a földműveseket, munkásokat. értelmiségieket, hogy a közösségi célokat elérjük, és segítsünk, ahol kell. Jut eb­ből a munkából, mert egy idő után engem választottak meg a Hazafias Népüiront ‘nagyközségi bizottságának a titkárává. A szervezet elnöke Melegdi Sándor tanár, rendkívül tevékeny em­ber. A ’népfront egyebek közt TIT- e Kiadások szervezését vállalja magára. Ezen kívül politikai tá­jékoztatókat szerveznek a pár- tonkívüLieknék. A tömegszerve­zet nevéhez fűződnek Tiszaalipá- ron a barátsági estek. Ezek kö­zül az utóbbi időben a kubai est aratta a legnagyobb sikert a la­kosság körében. — A Hazafias Népfront meg­tette a tőle telhetőt azért is. hogy a november 7-e tiszteletére fölavatott öregek napközije föl- épüljön — tájékoztat dr. Vidé­ki Erzsébet, A lisziiulpári fogorvo.->nőt az év tavaszán Érdemes Társadalmi Munkás címmel tüntette ki a Hazafias Népfront. Az újabb megtiszteltetés, hogy megyei kül­dötté választották a IX. magyar békekongresszusra, tszintén nagy örömet okozott neki. Hivatásánál fogva a/, emberek életéért dol­gozik nap mint nap. Kis veszé­lyeket hárít el, kis félelmektől szabadítja meg a pácienseit. De mint ember, s mint a község fontos társadalmi tisztséget be­töltő lakója, mindent megtesz azért is, hogy az embertársait ne keríthesse hatalmába a leg­nagyobb veszélytől, a háborútól való ret tegés. — A mi békés, építő társadal­munkban minden állampolgárnak az a legfőbb békeharcosi felada­ta véleményem szerint, hogy a munkáját -példásan elvégezze — vallja az orvosnő. — Ezzel hoz­zájárul a fejlett szocializmus építéséhez, nemzetközi méretek­ben gondolkodva pedig a béke erősítéséhez. Persze, ennek a tu­datosulása a munkás hétközna­pokon néni mindig egyszerű. Itt jut feladat a Népfrontnak, a bé­kemozgalomnak. No, és termé­szetesen kötelessége az ember­nek az is. hogy minden lehetsé­ges módon felemelje szavát a világbékét veszélyeztető uszítás, a felszabadító mozgalmak elfoj­tása és minden, tőlünk sok száz és ezer. ki lomé! erre történő ha­sonló esemény ellen, A tiszaal- pári népfrontbizottság tiltako­zó gyűléseket szervezett többek közt a chilei nép és. Vietnam ügye mellett. Aláírásokat gyűj­tünk a nemzetközi akciók sike­re érdekében. — Sok idejét veszi el ez a te­vékenység? — Pótolni tudom. — Mit vár a békekongresszus­tól? — Ilyen fontos országos ese­ménynek még nem voltam ré­szese. Az újabb békemozgalmi feladatok meghatározásán kívül éppen ezért azokra az élmények re számítok, amelyekben egy ilyen széles (körű tanácskozáson bizonyára részük van a küldőt leknek. A. T. S. Tizenegy nap Mongóliában 9. A forradalom bölcsője Makrisz Agamemnon kiállítása 0 Makrisz Agamemnon Kossuth-dijas szobrászművész gyűjteményes kiállítása nyílt meg a Budavári Palota C épületében. Megnyitó beszé­det Huba.v Miklós író mondott. (MTI-fotó: Molnár Edit felvétele) Jubileumi könyvkiállítás a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Az elmúlt két évtizedben 350 magyar nyelvű kötetet jelente­tett meg. több mint 10 millió pél­dányban az uzsgorodi Kárpáti Kiadó a magyar kiadókkal közö­sen. A jubileum alkalmából — szerda délelőtt — az elmúlt két évtized terméséből könyvkiállítás nyílt a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában. A tárlat decem­ber 12-ig tekinthető meg (MTI) Élelmiszeripari üzemek exportja Altanbulagba egy fiatal mongol újságíró, a darhani lap munka­társa is elkísért. A hosszú úton szívesen mesélt újságjukról. A főszerkesztő egyben a nyomda igazgatója is. Van helyettese és két munkatársa, ezen kívül szá­mos külső tudósító. A négyolda­las, hetenként kétszer megjelenő lapba gyakran írnak a Darhanban dolgozó magyar ^szakértők is. Áp­rilis 4-én. Magyarország felsza­badulásának évfordulójáról is megemlékezett az újság. Szelenga megye székhelyén — Szuhe-Batorban — újabb kísérő csatlakozott hozzánk, az ottani he­lyi lap munkatársa. Ö kérte te­lefonon az altanbulagi múzeum igazgatóját, hogy a szünnap el­lenére is tegye lehetővé a láto­gatást. Altanbulag. Mongóliában tiszte­lettel ejtik ki a község nevét, s úgy is nevezik, hogy a „Forra­dalom bölcsője". Közvetlenül a Szovjetunió határán fekszik. Szu- he-Bator csapatai 1921. március 18-án itt aratták első győzelmü­ket. szétzúzták a kínai militaris­ták nagy túlerőben levő csapatait. Amint közeledünk a község fe­lé. mongol kollégáim és a tol mács mutatják azt a hosszan el­nyúló erdőt, ahol a kínai csapa­tok rejtőztek. A / fiatal, kezdet­leges fegyverekkel felszerelt mon­gol sereg alapos leckét adott ne­kik haditudományból, s azután nem volt megállás. Miután a fe­hérgárdista Ungern báró bandái a kínaiakkal együtt garázdálkod­tak az országban. ,a szovjet Vö­rös Hadsereg is segített a Népi Forradalmi Hadseregnek Mongó­lia felszabadításában. A ’harcok­ról. a mongol nép forradalmá­nak történetéről azután részletes képet kaptam a község múzeu­mában. amely ultramodern for­májával dísze a tájnak. Az igaz­gató még egy film vetítésével is kedveskedett, amely a forradal­mat és Mongólia szocialista fej­lődését mutatta be. Altanbulag egyébként korsze­rű. gyorsan fejlődő település. Ti­zenkétezer hektáros állami gaz­dasága kitűnő eredményeket ér el a termelésben. Húszezer darabból álló állatállományából 12 ezer a szarvat narha. Megkezdték a beT- terjes, llattenyésztés kifejleszté­sét. Kétszáz férőhelyes tehénis­tállójában a fejési átlag már meg­haladja az évi 4200 litert. Csu­pán összehasonlításul a Mongol —Magyar Barátság Tsz-ben az ezer liter már jó eredménynek számít, igaz, ott ridegtartású ál­lattenyésztés folyik. A gazdaság növénytermesztési ágazata is igen jelentős. Nyolc­ezer hektáron gabonát, 600 hek­táron takarmányt, sőt 30 hektá­ron zöldséget is termelnek. Az utóbbi azért figyelemreméltó, mert Mongóliában á zöldségter­mesztés most kezd meghonosod­ni. A különböző ágazatokban a technikusok száma meghaladja a száznyolcvanat. Altanbulagban 1941 óta folyik mezőgazdasági szakmunkáskép­zés. A község legszebb ékessége az alig egy éVe felavatott me­zőgazdasági technikum, ahol 980 diák tanul az ország minden ré­széből. Az iskola szovjet segít­séggel épült. Képeznek itt állat- tenyésztő, állategészségügyi, ag­rotechnikai, mezőgazdasági gépé­szeti és tejfeldolgozó szakembe­reket. A tanárok között két kandidá­tus van, akik tudományos mun­kát is végeznek. Az ilyen jelle­gű tevékenységbe bevonják a többi tanárt és a diákokat is. Ezer fajta növénnyel végeznek kísérleteket. Különösen figyelem­re méltóak a nagyobb hozamú búzafajták és a különböző gyü­mölcsféleségek meghonosítását előmozdító kutatásaik. Igen jó az együttműködésük az állami gaz­dasággal, ahol a diákokkal sok­irányú gyakorlati foglalkozást tudnak tartani. Természetesen a gazdaságnak sem közömbös, hogy a csúcsmunkák idején 980 diák segít a betakarításban. Ének- és táncegyüttesük már bejárta az egész országot. A tech­nikumban testnevelési tanács működik, s tízféle sportágban te­szi lehetővé a testedzést. A ta­nulók 40 százaléka vesz részt ak­tívan az ország technikumai kö­zötti sportversenyeken. Nagy Ottó Következik: Távol a hazától. Napi 50 tonna teljesítményű kenyérgyárat, illetve egy korsze­rű malmot épírt és szerel fel Algír környékén az Élelmiszer- ipari Gépgyár és Szerelő Válla­lat, Mindkét beruházás érdekes­sége, hogy a vállalat komplett fővállalkozásban, kulcsátadással készíti el az üzemet Ez azt je­lenti, hogy a beruházás teljes programját az ÉLGÉP bonyolít­ja le. Egész sor hazai vállalat mellett külföldi cégeket is bevor» az építésibe és a szerelésbe. Ilyen jelUegő fővállalkozói tevékenység­re korábban nem volt példa. • A faház, amely főhadiszállása volt Szuhe-Batornak az első győztes csata előtt. • A forradalom történetének múzeuma Altanbulagban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom