Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-30 / 282. szám
4 • PETŐFI NÉPE # 1978. november 30. ' Megújhodó fémtárgyak A túlórák ára A régi fegyverek, páncélingek, pajzsok, sisakok stb. restaurálása és a környezeti hatások további pusztításától való megvédése ma már tudományos állapokon nyugvó munka. A 'helyreállítás során nemcsak arra kell gondot fordítani, hogy a tárgyak eredeti formájukat kapják vissza, hanem arra is, hogy jól érzékeltessék a régi készítők szokásait, kezük, munkaeszközeik nyomát. A res- íurátoroknak a felújítás feladatán túl a konzerválásról is gondoskodniuk kell. Régebben az oxidálódott fémtárgyak eredeti állapotának helyreállítása megoldhatatlan volt. Jobb híján az eltávolíthatatlan rozsdával együtt széfen lelakkozták a fémtárgyakat. Ma a különböző vegvianyagok se- gíségével már feloldható az oxid- réteg és jelentősen fékezhető a további korrózió. A legtöbb fémtárgy már a vigyázatlanul hátrahagyott ujjnyom Az elektronikus digitális számítógépben a számokat „diszkrét”, vagyis egymástól jól elkülöníthető jelek, jelsorozatok képviselik. A gép egyrészt a központi egységből áll, másrészt a központi egység kiegészítő berendezéseiből, az ón. perifériás berendezésekből, A központi egység szolgál a tulajdonképpeni lényegi működésre, vagyis a program végrehajtására. Egyes perifériák azokat az információkat (programokat és adatokat) gyűjtik ösz- sze. amelyeket a számítógép központi egységének fel kell dolgoznia, vagy azokat halmozzák fel. amelyek a számítógép működésének, a program feldolgozásának az eredményéképpen keletkeztek. Ezek a tárak. Más perifériák nemcsak tárolják ezeket az adatokat. hanem sokféle — adatát- alákító, adattovábbító, adatrendező — műveletet is elvégezhetnek rajtuk, illetve velük. A központi egységnek három fő része van: a tár (memória, és emlékező egység), a számoló-logikai mű és vezérlőmű. A memória. az emlékező egység arra szolgál, hogy tárolja mind a programot, mind azokat az adatokat, amelyeken a programot végre kell hajtani, továbbá azokat az adatokat is. amelyek ,.menet közben” a program műveleteinek a végrehajtása során állnak elő. és „ideiglenes" jellegűek. Magukat a számolási és logikai műveleteket az aritmetikai egység végzi el. A vezérlő- egység biztosítja az egész gép összehangolt működését: gondoskodik arról, hogy a programban közölt utasításokat megfelelő sorrendben hajtsa vegre az aritmetikai egység, hogy az emlékező egység mindig a program éppen soron levő utasítását, illetve azokat az adatokat bocsássa rendelkezésre, amelyeken ezt az utasiA francia óceánkutatás csúcsszervének rendelésére 1000 bar nyomásig alkalmas kísérleti szimulátorkamrát építettek. A berendezés segítségével olyan atmoszférikus nyomási és hőmérsékleti értékeket tudnak előállítani, amelyek 300—10 000 méteres tengermélységi határok között lépnek fél. Az ember készülődik a nagyobb vízmélységek meghódítására. Ezen a téren azonban az ilyen mélységben uralkodó viszonyokra nemcsak az embert kell rélKé- szíteni, de olyan anyagokat kell előállítani, amelyek ellenállnák a víznyomásnak, a hőmérsékletnek, az áramlási viszonyoknak stb. A helyén észrevétlenül rozsdásodni kezd. A kiállítótermek sok fényforrása, s a zárt vitrinekben, raktárhelyiségekben lecsapódó pára is megteszi a magáét. Manapság azonban egy újabb keletű kártevő is felbukkant: a környezetszennyeződés. A takarításkor kinyitott ablakokon belopakodó füst, korom alattomos munkába kezd, különösen a füstgázok kéntartalma végez nagy pusztítást. A mind gyakoribb hamisítások felderítése is a régi gyártásmódokat jól ismerő restaurátorok feladata. Már az anyag nem megfelelő vastagsága és fogása is áruló jel lehet a szakember számára. De előfordult már olyan eset is. amikor a hamisító a technika mai eszközeivel készítette el a forrasztásokat, nem gondolván arra. hogy a régi mesterek faszénnel forrasztottak és a használt szájfúvó nyomainak ott kell lenniük a tárgy belső falán. • Mágneslemezes memóriák*- zetta. tást végre keli hajtani, az aritmetikai egység viszont küldje vissza a memóriának a számolási és logikai műveletek végrehajtása eredményeként kapott adatokat, a memória pedig a megfelelő „címen” tárolja azokat. A számítógép működéséhez a szükséges adatokat különböző berendezéseken, mágnesszalagokon, -lemezen, -dobon, vagy -kártyán tárolják, amelyek hasonló elven működnek, mint a magnetofonszalag. A mágneslemezes tár a gramofonlemezhez hasonló, de nincsenek rajta a hangbarázdák, ehelyett mágnesezett és mágnesezetlen pozíciókat tartalmaznak. tavaly óta működő kísérleti szimulátorban az anyagokat vizsgálják, a meghatározott tengermélységekre jellemző hőmérsékleti és nyomásviszonyok között. Víz alatti szerkezetek, építmények, keszonok, konténerek kerülnek vizsgálatra. A legutóbb például egy víz alatti dinamikai horgonyszerkezetnek a jelzőberendezéseit vizsgálták a különböző mélység és hőmérséklet függvényében. Egy másik vizsgálat során azt mérték, hogy víz alatti geofizikái mérőműszerek, szeizmográfok tartályai milyen igény- bevételnek vannak kitéve különböző mélységekben. Szőlőtelepítés a páhi Petőfi Tsz-ben Befejeződött a szüret a páhi Petőfi. Tsz-ben, amely a mostoha időjárás ellenére gondos növény- ápolással szép termést takarított be. Tavaly hektáronként 39 mázsa szőlő termett, az idén 81,33 mázsa lett az átlagtermés. Ennek egy részét a Középmagyarországi Pincegazdaságnál; adta el. A kék szőlőfajtákat pedig, mint a Kiskőrösi Állami Gazdaság szőlő- és bortermelési rendszerének tagja, ennek keretében értékesítette. A szőlőszürettel azonban nem fejeződött be a munka, hiszen a páhi Petőfi Tsz-nek az V. ötéves terv időszakában 109 hektár nagyüzemi szőlőt kell telenitenie. A vállalt kötelezettség teljesítése ,ió ütemben halad, ez év nyarán mór megtörtént a terület előkészítése a telepítéshez, és november 20-án az 1978-as évre előirányzott 45 hektáron megkezdődött a gyökeresvessző ültetése. összefogott a tagság erre a nagy munkára. A Petőfi Tsz fiatal és idősebb munkaképes tagjai derekasan részt vesznek, s ez a garancia arra, hogy a tervnek megfelelően ez év december 15-ig mind a 45 hektáron befejeződjön az idei telepítés. Balázs István, a páhi Petőfi Tsz dolgozója Változatos állatvilág Bár Bulgária nem nagy ország, állatvilága rendkívül gazdag és változatos; faunájában mind a közép-európai, mind az ázsiai és Földközi-tengeri állatfajok megtalálhatók. Eddig 13 és fél ezer állatfajt azonosítottak itt. számuk a becslések szerint 30—40 ezerre tehető. A bolgár zoológusok régóta fáradoznak azon, hogy ezt az állatvilágot rendszerezzék és kutatásaikról számot adjanak. A negyvenes években Ivan Bures, az akadémiai zoológiái intézet vezetője kezdeményezésére kezdték meg a bolgár zoológiái lexikon írását. A „Bulgária faunája” című mű három kötete jelent meg az elhatározást követő években, a következőkre azonban — különböző kutatási okokból — 1976-ig nem került sor. A negyedik után 1978-ban három — az ötödik, hatodik és hetedik — kötet kiadása várható. 1980-ig a teljes, 156 kötetesre tervezett sorozat nyomdába kerül. A nagy munkában a szófiai zoológiái intézet munkatársain kívül a plovdivi egyetem kutatói és több más kutatóintézet munkatársai is részt vesznek. (BUDAPRESS — SOFIAPRESS) • Fábián Endre. ....... Jobban is sikerülhetett volna , Kicsit le vagyunk törve .., Csak legalább tíz ponttal lett volna több...!” — vágnak egymás szavába a csapattagok, a kecskeméti Petőfi Nyomda fiataljai. A Megyei Művelődési Központban a közelmúltban rendezett országos nyomdász szakmai— politikai vetélkedőn — harminchat induló csapat közül — a hatodik helyezést érték el. H ogyan értékelik önmagukat, a döntőn elért helyezést, a felkészülésre szánt munkát, energiát? Milyen fogadtatásra talált a versenyen élért hatodik helyezés, a munkahelyi közösségben? Erről beszélgetünk a csapat tagjaival. — Hogyan készültek a versenyre? — Átnéztük az ajánlott irodalmat. Pontosabban: annak egy részéi. mert ennyi idő alatt szinte lehetetlenség „átrágni” magunkat ilyen anyagmennyiségen. — A/, úton összetorlódtak a járművek. Baleset — érkezett el a hír onnan elölről. A busz összenyomott egy kis Polski Fiatat, ezért állunk. Csakhamar megjött a rendőrség, megkezdődött a már szokásos procedúra a mérőszalaggal, a szondával, a fényképezőgéppel. Mindennapos történet A busz vezetője jó ötvenes ősz- hajó férfi szomorúan diktálja az adatokat. Nem. nem ivott. Jogosítványa menetlevele, rendben. Az utóbbi három évben nem volt még koccanása sem. „Fáradt vagyuk. alhadnagy elvtárs!" — tárja szét a kezét a buszsofőr, és ez nem panaszkodásul hangzik. Inkább megállapításul. Az alhadnagy bólint- s korrektül feltett kérdései mögül kitűnik: együttérez az ..elkövetö'-vel. Hét év után — szó szerint — megtölt. a buszvezető balesetmentes sorozata, s bár kétségtelenül megszegte a KRESZ szabályait — nem tanúsított kellő figyelmet —. az az összetört kisautó aligha csak neki róható fel. A menetlevele, válaszai elárulják: túlórázik. A rendőr elmegy, a sor megindul, a buszvezető, a már kiürült járművel óvatosan a garázs felé veszi az útját. Az apró. mindennapos történet eszembe juttatja a túlórák ügyét. Köztudott, hogy a munkaerőgondokkal küzdő közlekedési vállalatok — a rendkívül szigorú szabályok dacára — néha kénytelenek igénybevenni ezt a módszert is, hogy feladataiknak egyáltalán megfelelni tudjanak. A sofőrök volán mellett töltött órái egyre gyakrabban túllépik azt a határt, amely fölött már lazul a koncentrálóképesség, a figyelem, s a több évtizedes rutin, a jó szakmai felkészültség sem képes már megmenteni a pofőrt a balesettől. Sajnos, csak a vizsgálat után derül ki: a túlóráztatás gyakorlata, a túlhajtott- ság nagymértékben okozója volt a kárnak, nem egyszer a (tragédiáknak. Csak papíron ? De senki se higgye, hogy ez, a sajátosan hozzánktapadt gyakorlat kizárólag a közlekedésre jellemző. A közelmúltbeli országos munkavédelmi tájékoztatóból vált ismeretessé, hogy az elmúlt évben, sőt 1978 eddig eltelt hónapjaiban, nem változott a helyzet — a vállalatok, üzemek rendszeresen túlóráztatják dolgozói- kait. Hovatovább merő fikció lesz néhány helyen a rövidített munkaidő, a 44 órás munkaihét is. A könnyűiparban, építőiparban .gyakorlatilag az ötvenónás munkahét sem ritka negyedévek, félévek „előestéjén”. A Központi Statisztikai Hivatal havi jelentései arról árulkodnak, hogy az iparban, a közlekedésiben dolgozók 40 százaléka rendszeresen túlórázik! Ez persze csak a hivatalosan is túlórának elkönyvelt többleteket foglalja össze, ám ki tudná pon• Liptai István. mondja Fábián Endre. — Végig kellett volna olvasni például a Magyar Grafika című folyóirat elmúlt tíz évi számait... Hasznosnak és jónak bizonyult a csapat szakmai „felállása”: Fábián Endre nyomdász üzemmérnök, Liptai István, szakmája szerint kemigráíus, jelenleg az ofszet formakészítő üzem helyettes vezetője, Nagy Sándor kéziszedő, a Könnyűipari Műszaki Főiskola harmadéves hallgatója, Hámori Zoltán korrektor, magyar—történelem szakos tanár, és Zöldi Kovács László gépmester. — Hogyan tudták hasznosítani a szakmáknak ezt a sokféleségét a felkészülés és a verseny során? — Arra törekedtünk, hogy minél sokoldalúbb legyen a csapatunk — veszf át a szót Z. Kovács László, az „öreg", ö már 1966 óta dolgozik a Petőfi Nyomdánál, törzsgárdatag. — A felkészülésnél arányosan osztottuk el a feladatokat, kinek-kinek szakmája szerint. tosun meghatározni, hogy valójában mennyi is a túlórák meny- nyisége? Ha munkaerőhiányról nyilvánosságra hozott adatokat figyelembe vesszük, akkor becslések szerint a negyven százalékhoz legalább még 15—20 százalékot hozzá kell adni. Ez pedig elképesztően magas arányt mutat — s így valóban igaznak látszik a megállapítás: egy-egy vállalatnál csakugyan papíron, létezik már a rövidített munkaidő. Erre enged következtetni egyébként az is, hogy a túlóráztatás olyannyira beépült a mun- kaerőgazdálkodásba, hogy ma már olyan bérezési rendszereket is alkalmaznak az üzemek, amelyek elfedik a túlóráztatás tényét. kijátszva a túióraszabályq- kat. Ami egyébként nagy művészet ma már — éppen az ellenőrzés gyengesége, vagy „megértő volta” miatt. Mert amikor az asztalra kerülnek az érvek: „Megengedhetjük azt, hogy néhány száz fekete túlóra árán elvesszen a prémium, ne teljesüljön egy átadási határidő?!” — hangzik el a kérdés. S a válasz legtöbbször nyilván az érintettek egyetértése abban: nem. S a túlórát megszervezik, a szükséges pénzt előteremtik: vállalkozó mindig akad. Ha nem, akkor egyszerűen elrendelik a túlóráztatást. Hogy mennyire súlyos mindennek a helyzetnek a következménye, erre — a már említett szakszervezeti fölmérés is utal azzal, hogy összefüggést állapjt meg az 1978. év eleji aggasztóan megszaporodott súlyos és halálos balesetek száma és a túlóráztatás gyakorlata között. Figyelmet érdemel Az év vége előtti „ráhajtás” napjainkban kivált tapasztalható jelenség, azonban nem csupán a megnövekedett balesetek, a súlyos tragédiák miatt érdemel nagyobb figyelmet, (Bár önmagában ez is elég lenne arra, hogy végre alaposabban megvizsgálják, föltárják okait.) Legalábbis ilyen súllyal esik latba az a közismert tény, hogy a túlórák száma aközr- ben növekszik, hogy a rendes munkaidőben eltöltött idő — üzemektől, iparágaktól függően ma sem haladja meg a hat-hét órát naponta. Vannak olyan munkahelyek, ahol a különféle igazolt éá igazolatlan távolmaradások miatt a munkára könyvelt idő személyenként mindössze öt és fél óra. S még hol vagyunk a munkahelyen eltöltött idő hasznos kitöltésétől?! Hiszen szintén országos fölmérések igazolják, hogy a munkahelyen csupán a munkaidő átlagosan 70 százalékát használják ki munkára, értékképzésre. Ezzel összefüggésben szemlélve azt, hogy a túlóráztatás ma gazdaságunk hétköznapi eszköze — ugyancsak elgondolkoztató dolog. Csökken a teljesítmény De maradjunk egy kicsit a túlórák felhasználásánál: a vizsgálatok bizonyították, hogy ezek • Nagy Sándor. — Egyébként a vetélkedő folyamán talán Lacinak volt a legtöbb feladata — szólt közbe valaki, — Ugyan, a csapatmunka volt a lényeg! Belemelegszenek a vitába. — Az első félidőig mi vezettünk ... Akkor kellett volna lezárni a versenyt... Miért maradtunk le? ... — A fogadtatás? Volt, aki ránkpirított, szinte leszidott a hatodik hely miatt. Volt, aki gratulált... Persze nem értékelhették reálisan, hiszen viszonylag kevesen látták, hallgatták a versenyt... Azt az izgalmat át kell élni... Sokan nem vették figyelembe, hogy nem a döntőbe jutott tizenkettőből, hanem végűi is harminchat induló csapatból lettünk hatodikak. Azért jobb is lehetett volna!... Nézd: mi egy középüzem vagyunk, viszonylag kevés szakemberrel. Ne a nagy, országos nyomdákhoz hasonlítsd ... — És a versenyélmény? Sze75—77 százalékát a termelési feladatokra, 13—15 százalékát karbantartásra, 7 százalékát anyagmozgatásra, a fennmaradó részt egyéb feladatokra alkalmazzák. S a papíron legalábbis kimutatják, hogy a plusz időben mit sikerült megoldani, hogyan pótolták a rendes műszakokban keletkezett elmaradást stb. Tény, sokszor kézzelfogható az, eredmény, de az is: a túlórázás nagyon drága és egyáltalán nem termelékeny, nem hatásos eszköz. Ergonómiai vizsgálatok tudományosan dokumentálták, hogy az ember biológiai ritmusa súlyosan károsodik a normális ütöm megbontásával, következésképpen a teljesítmény rendkívüli mértékben lecsökken. Gyakorlati példák igazolták, hogy az ember sehol nem képes napi 10 —12 órás. azonos intenzitással végzett munkára. Ha ugyanis a rendszeresen tizenkét órát foglalkoztatott ember munkaidejét 9 órára mérséklik, akkor teljesítménye úgy megnövekszik, mintha 12 órát dolgozna... Mindehhez vegyük figyelembe: a túlórákat általában jóval nagyobb összegékel fizetik ki, mint a „rendes” műszakok óráit. Magas órabérért alacsonyabb teljesítményt kap a munkáltató — s ez aligha ösztönző a rendes műszakok idején végzett hatékony termelésre. Itt bezárul a kör, csupán a rend kedvéért is megfogalmazandó a kérdés: akkor miért? Miért rendelik el, szervezik növekvő számban a túlórákat országszerte? A válasz talán közhelyszerű — ám mélységesen igaz. Az ok a könnyebb megoldás keresése a kínzó munkaerőgondok gyógyítására. Hiányzik ennyi ember — a hiányzók számát sz.orozz.uk meg napi 7.5 órával és megkapjuk, hogy hány túlórát kell kiírni... Szigorúbban számolni Csakhogy az. élet egyre kevésbé tűri az. efféle leegyszerűsítéseket, a pusztán mennyiségekkel való számolást. Még akkor is, hogy a vállalatok felső és közép irányítói — tisztelet a kivételnek — nem tudják. vagy nem akarják alkalmazni a fel - $őbt> „matematikát ^..j^pdgs”. műszakokban elvesző, re.ilő munkaórák föltalálását munkaszervezéssel. korszerű technika, technológia kialakításával, akár az ésszerűbb, és fegyelmezettebb mu nkaerő- ga zdálk od á ssa 1. Ped i g ideje volna már — a túlórák ügyében is — szigorúbban szá- moLni — és elszámoltatni. Ez.ze! nem csupán a gazdaság nyerne, hanem maga a dolgozó ember is. aki látszólagos napi anyagi előnyei ellenére változatlanul abban érdekelt; hogy a kor színvonalán éljen — ne agyonhajtottan, hanem hatékonyan dolgozzon é* pihenjen, M. I • Hámori Zoltán. • Zöldi Kovács László. (Konecsnl Ferenc felvételei) retnének-e még egyszer részt venni egy ilyen vetélkedőn? összenevetnek. Számolgatják, ki az, aki addigra „kinő" a korból: harmincon túli lesz. Végül Fábián Endre szólal rneg vala- mennyiük nevében: — Ha rendeznek még egy ilyen versenyt, biztos szívesen megyünk. Csakhogy akkorra már tapasztalatunk is lesz hozzá. P. E. • Egy regi katonai felszerelésekből álló kis házi múzeumot láthatunk, amelyben a gyűjtő maga restaurál. (Fotó: APN—KS) A számítógép memóriája Kísérleti szimulátorkamra Öten a Petőfi Nyomdából
