Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-24 / 277. szám

1978. november 24. • PETŐFI NÉP*.' # U> A Varsói Szerződés tagállamainak nyilatkozata den új társadalmat építő" nép ér­dekei, a szocializmus tekintélyé­nek, a szocialista országok szere­pének növekedése a világban, a nemzetközi élet megújulásának ösztönzésében, az enyhülés elmé­lyítésében, a béke megszilárdítá­sában. VI. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok — mi­közben ismételten megerősítik eltökéltségüket, hogy megsokszo­rozzák erőfeszítéseiket a béke megszilárdításáért, a biztonság megerősítéséért, az enyhülés folya­matának fejlesztéséért és a nem­zetközi együttműködés kiterjesz­téséért — a következő felhívást intézik Európa országaihoz, a vi­lág valamennyi államához és né­péhez: Először: lépjenek határozottan arra az útra és következetesen tartsanak ki azon, amely elvezet a békéhez, az enyhüléshez, a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak, vagy az ezzel történő fenyegetés elutasításához, minden vitás kérdés békés' rendezéséhez, az agresszív háborúk feltétel nél­küli elítéléséhez, az államok kö­zötti háborúk teljes kizárásához, a fegyverkezési hajsza megszün­tetéséhez, a hidegháború marad­ványainak végleges felszámolá­sához. Az emberiség álma a háborús konfliktusok nélküli világról nem utópia — elérhető és megvalósít­ható mindazok közös erőfeszíté­seivel, akik készek harcolni érte. Másodszor: a közeli jövőben ér­jék el, hogy az öt nukleáris nagyhatalom — a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Ang­lia, Franciaország és Kína — folytasson tárgyalásokat abból a célból, hogy az államok fegyver­tárából száműzzék a nukleáris fegyver minden fajtáját, és a nukleáris energiát kizárólag bé­kés célokra használják. Az emberi elme nem azért fe­dezte fel a legnagyobb energiát — az atommag energiáját —, hogy lerombolja a civilizációt. A legnagyobb bölcsesség ma nem a fegyverkezési hajsza fokozásához és a-nukleáris katasztrófa veszé­lyének növeléséhez kell, hanem ahhoz, hogy megszabadítsuk az emberiséget egy új háború fenye­getésétől. Harmadszor: szilárdan tartsa­nak ki amellett, hogy a legjelen­tősebb katonai és gazdasági po­tenciállal rendelkező országok, mindenekelőtt az öt nagyhata­lom, , az ENSZ Biztonsági Taná­csának állandó tagjai, amelyek különös felelősséggel viseltetnek a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért — első lépésként a következő három évre hala­déktalanul állapodjanak meg ka- / tanai költségivetésük meghatáro­zott százalékú, vagy azonos nagy­ságrendű csökkentéséről. A népek nem békélhetnek meg b legterméketűenebb — a pusztí­tás eszközeinek gyártására fordí­tott — kiadások állandóan pö- vekvő terhével. Az emberek az egész világon azt várják, hogy több eszközt fordítsanak életszín­vonaluk emelésére, az egészség­ügy fejlesztésére, az oktatás ja­vítására, a kulturális igényék ki­elégítésére. A fejlődő országok teljes joggal követelik, hogy a fegyverkezési kiadásoknak lega­lább egy részét fordítsák a ne­kik nyújtott gazdasági és műsza­ki segítség bővítésére. Ezt meg letilt és meg is kell valósítani. Negyedszer: sokszorozni kell az államok és a kormányok erőfe­szítéseit, hogy mielőbb befejeződ­jenek a fegyverkezési hajsza kor­látozásáról és megfékezéséről je­lenleg folyó tárgyalások. Egyesí­teni kell valamennyi állam erőfe­szítéseit a leszerelési intézkedé­sek kidolgozásálban és megvalósí­tásában. Meg kell1 kezdeni az ENSZ-közgyűlés rendkívüli, le­szerelési ülésszakán jóváhagyott elgondolások és ajánlások meg­valósítását. Az idő sürget. A fegyverkezési hajsza megszüntetésére ma már nem szánhatunk évéket, még ke­vésbé évtizedeket. Ez a tárgya­lásokon részt vevő államoktól olyan bátor lépéséket követel, amelyek biztosítj ák a sikert. Ez a siker elérhető, ha minden kor­mány politikájában megfelelően tükröződik a népek akarata. Ötödször: határozottan elő kell mozdítani a katonai enyhülést Európában, hatékony intézkedé­seket kell hozni a katonai szem­benállás szintjének csökkentésére a kontinensen, valamennyi euró­pai állam egyenlő biztonságának figyelembevételével. Erre szólít­juk fel az össz-európai értekez­leten és a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentésről folyó bécsi tárgyalásokon részt vevő ál­lamokat. Hatodszor: a legrövidebb időn belül fel kell számolni a gyarma­ti rendszer utolsó maradványait, az elmaradottság fő forrását je­lentő újgyarmatosító kizsákmá­nyolást, gyökerestől ki kell irta­ni a nemzeti és a faji elnyomást. Minden földrész népeinek el­idegeníthetetlen joga, hogy bé­kében, függetlenségben és szaba­don éljen, szuverén módon ren­delkezzék nemzeti kincseivel, ál­lampolgárainak jóléte, emberi méltósága és boldogsága érdeké­ben. Senkinek sincs joga beavat­kozni belügyeikibe. amelyeket maguknak és csakis maguknak kell megoldaniuk. A béke és az emberiség ellenségeiként kell megbélyegezni és boj kottáim kell a gyarmatosítókat és a fajüldöző­ket mind Afrikában, mind a vi­lág bármelyik térségében. Hetedszer: következetesen tö­rekedni kell a nemzetközi gazda­gsági viszonyok Igazságos és de­mokratikus átalakítására, új nem­zetközi gazdasági rend kialakítá­sára, amely elősegítené a fejlődő országok gazdásági elmaradottsá­gának gyorsabb felszámolását, valamennyi nép és az egész em­beriség dinamikus fejlődését. Nyolcadszor: tevékenyen töre­kedni kell arra, hogy a nemzet­közi kapcsolatokban meghono­sodjanak az egyenjogúság, abel- ügyekbe való be nem avatkozás, az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal váló fenyegetésről történő lemondás, a nemzeti füg­getlenség és a szuverenitás nor­mái. Tartsák tiszteletben minden nép azon elidegeníthetfetlen jo­gát, hogy saját akarata szerintés kívánságának megfelelően szaba­don választhassa meg saját fej­lődésiének útját. Az államközi kapcsolatokat az európai bizton­sági és együttműködési értekez­leten elfogadott elvek szigorú betartásává! kell fejleszteni. Tö­retlenül érvényesíteni kell a bé­kés egymás mellett élés politiká­ját. Ennek 'kapcsán a tanácsko­záson részt vevő országok újból kifejezésre juttatták azt az eltö­kéltségüket, hogy előmozdítják a széles körű, egyenjogú kapcsola­tok és együttműködés fejlődését a világ összes országai között. A politikai tanácskozó testület ülésének résztvevői nem kímélik erejüket e célok élérésiéért, a né­pek jogos .Óhajának megvalósí­tásáért vívött harcban. Ennek érdekében még szorosabban együttműködnek és kölcsönösen segítik egymást nemzetközi té­ren, valamennyiük szuverén' jo­gainak maradéktalan figyelem­bevét elével. Szükségesnek tartják, hogy va­lamennyi állam — függetlenül társadalmi berendezkedésétől, po­litikai rendszerétől, és attól, hogy tagja-e, vagy sem a katonai szö­vetségnek — egyesítse erőfeszí­téseit. A tanácskozás résztvevői te­vékenyen kívánják elősegíteni az együttműködés továbbfejlesztését a békés egymás mellett élés alap­ján és kifejezik készségüket, hogy konstruktív módon hozzájárul­nak ahhoz. A politikai. tanácskozó testület ülésén részt vevő országok, az im­perializmus, a kolonializmus és az újgyarmatosítás ellen, a békéért, a biztonságért és a nemzetközi enyhülés erősítéséért, a fegyver­kezési hajsza megszüntetéséért folyó harcban nagy jelentőséget tulajdonítanak az el nem kötele­zett országok mozgalmával való együttműködés és közös tevé­kenység fejlesztésére. A nemzet­közi politika pozitív tényezőinek tekintik az el nem kötelezett or­szágok mozgalmát, s megállapít­ják, hogy a világ ügyeiben növek­vő szerepet töltenek be. A tanácskozáson részt vevő or­szágok kommunista- és munkás­pártjai a jövőben is fejlesztik gyümölcsöző, elvtársi együttmű­ködésüket Európa és a világ test­vérpártjaival. A szocialista or­szágok ugyancsak készek konst­ruktív párbeszédet folytatni a szo­cialistákkal, a szociáldemokra­tákkal, a kereszténydemokraták­kal, az egyházi személyiségekkel és szervezetekkel, valamennyi társadalmi mozgalommal, amely fellép a fegyverkezési hajsza meg­szüntetéséért, a háborús fenyege­tés felszámolásáért, a nemzetközi enyhülési folyamat erősítéséért és elmélyítéséért. A politikai tanácskozó testület ülésének résztvevői jól tudják, hogy a béke megerősítése óriási és nehéz feladat. Ugyanilyen jól tudják, hogy e feladat megvalósí­tásától függ minden ember élete, munkája és jobb jövője, bármi­lyen társadalmi rendszerben, bár­melyik földrészen és bármilyen gazdasági fejlettség körülményei között éljen is. A tanácskozás résztvevői mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez a nagy feladat megoldást nyerjen, s hogy az emberiség a tartós béke és a széles körű nemzetközi együttmű­ködés feltételei között lépjen a XXI. századba. A nyilatkozatot a küldöttségek vezetői írták alá: Todor Zsivkov, Gustáv Husák, Edward Gierek, Kádár János, Erich Honecker, Nicolae Ceausescu és Leonyid Brezsnyev. (MTI) Üdvözlő távirat a Krímből MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága első titkárának HORVÁTH ISTVÁN Elvtársnak, Kecskemét A Krím területi pártbizottság, a terület minden kommunistája ne­vében forró testvéri üdvözletünket küldjük a Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. A ma­gyar nép, a párt kipróbált vezetésével eredményesen és sikeresen építi a szocializmust, kiveszi részét a szocialista világközösség erősí­téséből. A marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei alap­ján aktívan fejlődő internacionalista kapcsolatok jó példájaként szol­gál testvérmegyéink, Krím és Bács-Kiskun pártszervezeteinek együtt­működése. Kívánjuk önöknek, minden kommunistának, valamennyi dolgozó­nak, az ifjúságnak, hogy a párt nevezetes jubileumát a fejlett szocia­lista társadalom építésében a XI. pártkongresszus határozatainak végrehajtásában elért új eredményekkel ünnepeljék. Erősödjön az SZKP és az MSZMP egysége, a megbonthatatlan szovjet—magyar ba­rátság, népeink közötti testvériség! Kommunista üdvözlettel: V. SZ. MAKARENKO az Ukrán Kommunista Párt Krím területi Bizottságának első titkára A NYÍRI ERDŐN • Hetényegyháza közelében, a nyíri erdőben él a Duna—Tisza köze dámvadállományának nagy része. A képen: lencsevégre került bika. (MTI-fotó — Karáth Imre felvétele — KS.) Műszaki fejlesztés a munkaerőgondok megoldására A „pult másik oldalát” elemez­te az ÉDOSZ. A szakszervezet át­fogó vizsgálata ezúttal nem a kenyér- és a péksütemény-gyár­tás helyzetét tárta fel, hanem az élelmiszeriparnak ebben az ága­zatában dolgozók munkahelyi kö­rülményeit. Az átfogó vizsgálat alapvető következtetése: bár a pékek és az üzemek kiszolgáló személyzete számos helyen lénye­gesen jobb körülmények között dolgozik, mint régen, a „lapá­tos” kemencék idejében, de to­vábbi erőfeszítésekre van szük­ség ahhoz, hogy ez az ipari munka „külsőségeiben” minden­hol vonzó legyen. Az ÉDOSZ arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy az eddiginél is nagyobb erőfeszítéseket kell ten­ni a műszaki fejlesztőknek; már- csak azért is, mert a sütőipar egyre nagyobb munkaerőgondok­kal küzd, bizonyára éppen a sok 'helyen még mindig kedve­zőtlen munkakörülmények miatt. (MTI) Tizenegy nap Mongóliában • A szonginói biokombinát. A biokombinát fő&zaktanács- adója dr. Környei István együtt­működési igazgató. Kiváló szak­ember, akivel élvezet együtt dol­gozni. A magyar szakmunkások négy szocialista brigádot alakí­tottak, közülük egy ifjúsági, egy pedig tmk-s komplex brigád. A munka színvonalára jellemző, hogy a brigádokat a mérnökök patronálják. Mindez a mongol dolgozók körében is hatással van a szocialista munkaverseny-moz- galomra. Enneik köszönhető, hogy sikeres első félévet zártunk. Ter­melési tervünket 105,1 százalékra teljesítettük, s miközben a terme­lékenység 14,2 százalékkal növe­kedett, a termékek önköltsége 24 százalékkal csökkent. Nálunk a munkaverseny egy éven belül is több szakaszra osz­lik. Külön felajánlásokat teszünk például'május 1-re a mongol for­radalom évfordulójára, november 7-re, legutóbb a magyar kor­mányküldöttség látogatásának tiszteletére. Ez a módszer sikeres­nek bizonyul. Végül mindent ösz- szegezve: büszkék vagyunk saját eredményeinkre és hálásak a ma­gyar segítségért. Nagy Ottó Következik: Ruhagyár Ulánbátorban 4. A szonginói biokombinát Két évvel a forradalom után keleti marhavész pusztította Mon­gólia állatállományát. Mérhetetlen csapást jelentett ez, hiszen a la­kosság legfőbb tápláléka a hús, s az országnak szinte egyetlen ex­portcikke volt évszázadokon át. A kormány azonnal megtette a szük­séges intézkedéseket, s a Szovjet­unió segítségét is kérve, 1923- ban Ulánbátortól 25 kilométerre, Szonginóban létrehozott egy bio­lógiai állomást. Tizenöt évvel később újabb szovjet anyagi és szakmai támo­gatással biokombináttá fejlesztet­ték a szérumokat gyártó kis üze­met. Az ország gazdasági erejé­nek növekedésével bővült a gyár, s az ötvenes évek elejétől már saját szakembergádájia önállóan vette fel a küzdelmet a különbö­ző állatbetegségekkel. Legnagyobb eredményük, az állatállomány fertőzöttségének megszüntetése volt. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése Mongóliában 1959-ben fejeződött be. Legfőbb célkitűzés­sé vált az állatlétszám növelése, az állomány minőségének javítá­sa. Ehhez az állategészségügy to­vábbfejlesztésére, a legkorsze­rűbb színvonalra emelésére volt szükség. Egyébként az egy főre jutó állatállomány az egész vilá­gon Mongóliában a legmagasabb. A kormány a gazdag gyógyszer­gyártási' tapasztalatokkal rendel­kező Magyarországtól kért tech­nikai, gazdasági és szakmai se­gítséget. — Öt évvel ezelőtt készült el és kezdte meg működését magyar támogatással ez a korszerű üzem — tájékoztat dr. Szodnondorzs vezérigazgató. — Büszkék va­gyunk arra, hogy vérből gyártott immunizáló termékeink ma már világhírűek. Igen hatékonyak a mikoroorganizmusokból készített, vírusos betegségek elleni gyógy­szereink. A világon mindenütt fi­gyelemmel kísérik szövettenyészeti kutatásainkat. Harminc évvel ezelőtt megszün­tettük hazánkban a keleti marha­vészt. Ettől függetlenül évente háromezer dózis ellenszériumot készítünk, s ellátjuk vele határ- Iterületeinket. Valamikor ehhez 100 szarvasmarhára volt szükség. Tudományos kutatásaink eredmé­nye, hogy most ugyanezt a meny- nyiséget két borjú veséjéből ál­lítjuk elő. Ezt a módszert alkal­mazzuk a juhhimlő elleni vakci­na készítésénél is, és ezer birkát takarítunk meg a népgazdaság­nak. Jelenleg a veszettség elleni vakcinagyártásnál kísérletezünk hasonló módszerrel, s ha sikerül, ötezer kecskével kevesebbre lesz szükségünk, azonos mennyiségű szérum előállításához. Pártunk és kormányunk takarékossági hatá­rozatainak végrehajtásához kívá­nunk mindezzel hozzájárulni. Si­kert is értünk már el, ugyanis az újítók idei kiállításán a juhhim­lő elleni vakcinagyártási módsze­rünket ezüstéremmel díjazták. A biokombinát 22 részlegében hatszáz mongol és hetven magyar dolgozik. Hatvanféle terméket gyártunk, ebből tíz fajtát expor­tálunk is. Magyarországra például évente 10 ezer liter tetanuszszé­rumot. A hetven magyar szakem­ber egyébként felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújt számunk­ra. Vannak közöttük biokémiku­sok, agrármérnökök, gépészmér­nökök és szakmunkások, s az a fő törekvésük, hogy mongol kol­légáikat mielőbb megtanítsák ön­állóan dolgozni. Szép sikerként könyvelhetjük el, hogy ma már a különböző osztályok teljes egé­szében mongol irányítás alatt áll­nak. Természetesen a nehezebb munkafolyamatok megkezdésekor kikérik a magyar szaktanácsadók véleményét. • Dr. Környei István és dr. Perentej a thermosz- tátban a szövettenyésztő kísérleteket ellenőrzi. • Dr. Illés Edit magyar szakértő és dr. Jugmend mongol tudományos munkatárs a kísérleti állatok (jakok) között. • Dányi István és Hegedűs István a Filaxia Inté­zet szakmunkásai egy berendezést szigetelnek a vakcina-osztályon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom