Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-24 / 277. szám
IDŐJÁRÁS Várhat* időjárás ma estig: kevés kivétellel borult, erősen párás, ködös idő szitálásokkal, északnyugaton egykét helyen átmenetileg derült idő. Gyenge, majd mérsékelt légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 2—mínusz 3, a legmagasabb nappali hőmérséklet: mínusz 1, plusz 4, egy-két derült helyen 5—10 fok között, (MTI) A történelem parancsa VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 277. szám Ára: 90 fillér 1978. november 24. péntek Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének üléséről MOSZKVA 1978. november 22—23-án Moszkvában ülést tartott a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé. A politikai tanácskozó testület ülésén áttekintették az európai helyzet alakulásával összefüggő időszerű kérdéseket, és véleményt cseréltek az általános nemzetközi helyzet néhány kérdéséről. A tárgyalások középpontjában az enyhülési folyamat fejlődéséért, a leszerelésért vívott harc további lépései álltak. A tanácskozás résztvevői a Varsói Szerződés tagállamainak egyhangúlag elfogadott nyilatkozatában ismertették helyzetértékeléseiket, következtetéseiket és javaslataikat. Megállapodtak abban, hogy a Szovjetunió, mint a tanácskozás házigazdája1, a nyilatkozatot az ENSZ hivatalos dokumentumaként fogja terjeszteni és annak tartalmát az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett valamennyi állam kormányának tudomására hozza. A tanácskozás résztvevői, híven a kommunista és munkáspártjaik kongresszusán elfogadott elvi irányvonalhoz, a politikai tanácsA megyeszékhelyre látogatott tegnap az MSZMP Központi Bizottságának meghívására a hét eleje óta hazánkban tartózkodó lengyel pártmunkásküldöttség. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, s egyben osztályvezetője, Teodor Palimaka által vezetett öttagú küldöttséget — amelyet elkísért dr. Borics Gyula, az MSZMP KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztályának helyettes vezetője — a megyei pártszékházban Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta. A közigazgatás, a bűnüldöző és igazságügyi szervek munkája, pártirányításának tapasztalatai iránt érdeklődő vendégek fogadásán részt vett Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára, dr. Szabó Sándor megyei főügyész és dr. Fehér Géza rendőr ezredes, megyei rendőrfőkapitány, mindketten a megyei pártbizottság tagjai, valamint dr. Posváncz László, a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív kozó testület ülésén ismét megerősítették szilárd elhatározásukat, hogy folytatják következetes küzdelmüket az általános békéért, a népek szabadságáért és függetlenségéért, a fegyverkezési verseny megszüntetéséért és a leszerelésért, az enyhülésért, a népek közötti bizalom és barátság erősítéséért A tanácskozás résztvevői nem kímélik erőiket annak érdekében, hogy korunk eme legidőszerűbb feladatai gyakorlati megoldást nyerjenek. Megállapodás született arról, hogy meghatározott idő múlva a külügyminiszterek bizottságának ülésén a helyzet alakulásának figyelembevételével áttekintik a nyilatkozatban foglalt feladatok teljesítésével kapcsolatos további teendőket. Az ülés résztvevői jelentést terjesztenek kormányaik elé a végzett munka eredményéről A politikai tanácskozó testület meghallgatta Viktor Kiulikovnak, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának, a Szovjetunió marsalljának jelentését az egyesített parancsnokság gyakorlati tevékenységéről. A politikai tanácskozó testület ülése a testvéri barátság és az elvtársi együttműködés légkörében végezte munkáját. (MTI) osztályának vezetője és dr. Lengyel Zoltán, a megyei bíróság elnökhelyettese. A közvetlen hangulatú fogadás után a megyei pártbizottság első titkára Bács-Kiskun gazdasági, társadalmi, kulturális életével ismertette meg a vendégeket. Majd érdeklődésüknek megfelelően, a megyében működő bűnüldöző és igazságügyi szervek ptíntirányífásának gyakorlatáról, a bűnmegelőzés, az alkoholizmus elleni küzdelem tapasztalatairól adott átfogó tájékoztatást. A küldöttség tagjai az elhangzottakkal kapcsolatban kérdéseket tettek fel, amelyekre a megye bűnüldöző és igazságügyi szerveinek vezető képviselői válaszoltak. A délután folyamán a lengyel pártmunkásküldöttség Terbe Dezső társaságában a Megyei Művelődési Központban megte-' kintette A homok városa című filmet, majd városnéző sétán ismerkedett Kecskemét nevezetességeivel. A lengyel testvérpárt küldöttsége a késő délutáni órákban visszatérít Budap>esitre. A huszadik század második évtizedének végén a magyar és az európai politikai életnek egy új erő porondra lépésével kellett számolnia: 1918. november 24-én megalakult a Kommunisták Magyar- országi Pártja. A párt létrejötte nagy jelentőségű és a század egész történetére kiható esemény, sőt fordulópont volt a magyar munkásmozgalomban. A már régen érlelődő és élesedő politikai helyzet forradalomba torkollott, és első lépésként a munkásosztály és a dolgozó nép tömegei, a szocialista forradalmi csoportok közreműködésével — o történelem parancsaként — kirobbantották a már évtizedek óta esedékes polgári demokratikus forradalmat. De bármennyire is jelentős lépés volt ez, a társadalmi fejlődés alapvető kérdéseit ezen az alapon nem lehetett megoldani, a forradalmat a szocialista átalakulás irányába kellett továbbfejleszteni. Ez volt az első és legfontosabb feladat, amellyel az új párt szemben, találta magát. Milyen volt akkor a történelmi helyzet az országban és a megyében? Az 1867-es kiegyezés után erőteljes fejlődésnek indult a magyarországi kapitalizmus. Bár a kiegyezés egyet jelentett a nemzeti függetlenségről való lemondással, és lehetővé tette a feudális nagybirtok hozzáidomu- lását a kapitalista termelési módhoz, mégis meggyorsult a kapitalista fejlődés. A munkásmozgalom ezen a talajon és ilyen viszonyok között bontakozik ki, és vívja kezdettől fogva elkeseredett harcát az uralkodó osztályokkal. A munkás segélyegyletek után, amelyek vidéken is elterjednek, megalakult az Általános Munkásegylet, majd később a Magyarországi Általános Munkáspárt, és 1890-ben a magyar munkásosztály politikai pártja, a szociáldemokrata párt. A megye ipara lassan és később alakult ki az országos átlagnál. Ez mindenekelőtt abból adódott, hogy a magyar ipar már kezdettől fogva erősen koncentrált volt és zöme elsősorban a fővárosba települt. Az elmúlt évszázad utolsó évtizedében kialakuló megyei ipari munkásmozgalom, amelynek méretei megegyeztek a települt ipar méretével, szervesen beilleszkedett a csakhamar országossá terebélyesedő munkásmozgalomba. A munkások megyei szervezkedéséről, amelyből később a Kommunisták Magyarországi Pártja is kinőtt, számos dokumentum tanúskodik. A kecskeméti kőművesek és nyomdászok legkorábban üzentek hadat a tőkés kizsákmányolásnak. A szociáldemokrata párt korai kongresszusain, a megyéből Kiskörös, Kiskunhalas, Mélykút, Szabadszállás, Katymár, Apostag, Baja, Izsák és Kiskunfélegyháza küldöttei vettek részt. A század- fordulón Mélykúton, Madarason és Katymáron már szociáldemokrata jelölteket választottak meg a községi elöljárók sorába. A nem sokkal később megtartott ország- gyűlési képviselői választásokon Bácsalmáson, Dunapatajon, Duna- vecsén, Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason szociáldemokrata képviselőjelöltek szerepeltek. A munkások szervezkedéséhez a megyében is jelentős ösztönzést adott az 1905-ös első orosz forradalom. Baján, Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, de másutt is megerősödött a szakszervezeti mozgalom. Es egy-egy helyen több százan nyíltan vállalták, hogy tagsági díjat fizetve bizonyítják a mozgalomban való nyilvánvaló részvételüket. Az ország és a megye munkásmozgalmának fellendülésében a nagy fordulatot a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme jelentette. E kkor vált nyilvánvalóvá, hogy lehetséges a forradalom diadala, a munkás- osztály hatalmának megszerzése. 1918 októberében a Nemzeti Tanács megalakulása és a polgári demokratikus forradalom győzelme csak az első lépés volt ahhoz, hogy a munkásosztály kezébe vegye a hatalmat. A tömegek kívánságát: a gyár birtokbavételét, a földmunka megbecsülését, már nem lehetett csillapítani. Ezekben a napokban, hetekben hangzott el az akkori idők legnépszerűbb jelszava: „Cselekedjünk mi is oroszul!” S ilyen körülmények között, az említett követeléseknek méhében fogant meg a magyar nép történelmében első, igazán következetes, harcos, megalkuvás nélküli szószóló, a ma hatvan éve marxista alapon szerveződött és alakult Kommunisták Magyarországi Pártja. A KMP megalakulása tehát elválaszthatatlan 1917 októberétől, és az ezt követő európai forradalmi hullámtól, de egyben elválaszthatatlan az 1918 elején kezdődött magyarországi forradalmi folyamattól. A magyar munkásmozgalomban a XX. század elején végbement változás és az addigi egész fejlődés is feltétlen szükségessé tetté", hogy hazánkban új típusú, forradalmi marxista párt alakuljon, amely az oroszországi bolsevik párthoz hasonlóan vezetni tudja a dolgozók forradalmi harcát. Az egész megyét átfogóan egyelőre nincsenek pontos adatok arról, hogy hol alakultak meg kommunista pártszervek. A Vörös Újság egy példaként 1919 februárjában hírül adja, hogy kiskunhalasi elvtársaink február 3- án tartott értekezletén elhatározták, hogy megalakítják a Kommunisták Magyarországi Pártjának kiskunhalasi szervezetét és megválasztották a párt ideiglenes végrehajtó bizottságát.” Az időközben napvilágra került adatok azt is bizonyítják, hogy a kiskunhalasiakkal egyidő- ben, egymásról nem tudva, Kecskeméten is két kommunista pártcsoport jött létre, azt a feladatot vállalva, hogy elsősorban a katonaság körében végeznek agitá- ciós munkát. Ezenkívül feltehető, hogy azokban a városokban, amelyekben a kommunista párt létrejöttéről nem maradtak fenn adatok, de a Horthy-rendőrség a negyedszázad alatt sejtekben működő illegális munkát fedett fel, ugyancsak alakultak különböző méretű pártszervezetek. Arra vonatkozóan azonban számos és megbízható adat van, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártjának létrejötte Bács-Kiskun- ban is jelentős és általános bal- ratolódást eredményezett. Ilyen volt akkor az egész ország népének hangulata, beállítottsága és törekvése, hogy szabaduljon volt uraitól. Balratolódásról beszélhetünk egyrészt, mert a már megvolt szociáldemokrata pártszervezetek tevékenysége egybeesett azoknak a követeléseknek a támogatásával, amelyeket a kommunista párt kezdeményezett. Másrészt a tömegek forradalmi hangulatára, a leszerelt katonák magatartására rendkívül nagy hatással volt a kommunista párt léte, agitációja, és propagandája. Kétségtelen, hogy ilyen rövid idő alatt a párt általában szervezetileg nem juthatott olyan helyzetbe, hogy betöltse élcsapatszerepét. De a megfelelő szervezeti keretek hiányát pótolta a kommunisták, a baloldali szociáldemokraták, a Szovjetunióból hazatért hadifoglyok tevékeny részvétele a különféle forradalmi szervezetekben. Tehát a párt megszületésével és tevékenységével, a polgári demokratikus forradalom talaján teljesen új helyzet keletkezett és az események menetét már nem lehetett megállítani. Március 20án a Vörös Újság arról ad hírt, hogy: „A kiskunfélegyházi munkástanács átvette a város vezetését”, és a következő napon győzött a forradalom, győzött a magyar proletariátus diktatúrája. Hatalmas jelentőségű történelmi tette volt ez a magyar munkás- osztálynak, és gyorsan népszerűvé lett pártjának, a Kommunisták Magyarországi Pártjának. A Nagy Október után elsőként vívta ki hatalmát a magyar rhurikás- osztály és 133 nap alatt egyedülállót alkotott a gazdasági, politikai, kulturális és társadalmi élet valamennyi területén, amelyre mindig büszkén emlékezik vissza az utókor. De a belső ellenség és döntően a külső katonai túlerő megsemmisítette a proletariátus diktatúráját és olyan, negyedszázadon át uralkodó véres terror került hatalomra, amely megkeserítette a magyar nép életét. A börtön és a bitó állandósult réme önfeláldozó és bátor embereket kívánt. S ha nem is sokan, de mégsem kevesen voltak a megyében, akik ébren tartották a forradalom szellemét, akik harcoltak a Horthy-fasizmus ellen, a magyar nép fizikai és lelki terror alóli felszabadulásáért. 1930. szeptember 1-én a budapesti nagy tüntetéssel a megye szervezett munkásai szolidárisak voltak. Baján több száz munkás szótlanul tüntetett. Kiskunhalason „Éljen a proletárdiktatúra!” felírással vörös zászló készült. A féktelen terror ellenére a kommunista párt illegálisan szervezkedett a megyében is. Kecskeméten, Kiskunfélegyházán területi bizottságok dolgoztak és a bajai szervezkedés kihatott a környező községekre is. párt és az egész magyar /% nép számára nagy megpróbáltatást jelentett a fasiszta térhódítás és az országnak Németország oldalán a II. világháborúban való részvétele. Az illegalitás nehézségei közepette harcoló pártnak mi volt a legfontosabb tennivalója? A széles körű népfrontmozgalom kialakításával — ilyen kezdemények a megyében is voltak — küzdeni a fasiszta elnyomással szemben az ország fügetlenségé- ért. Ennek a harci feladatnak pártunk óriási áldozatok árán eleget tett. A harc a szovjet nép segítségével győzelemre jutott, s hazánk 1944 végén 1945 elején végérvényesen felszabadult a fasizmus igája alól. A felszabadulással együtt tehát egy népi demokratikus forradalom bontakozott ki. A felszabadult területeken új hatalom jött létre, amelyben döntő szerepet a munkásosztály és a parasztság játszott. Szerte a megyében és az országban megalakultak a most már legálisan újjászervezett Magyar Kommunista Párt szervezetei, amelyek legfontosabb feladatként kezelték a többéves háború utáni gondok megoldását és egy új élet megszervezését. A negyedszázados illegalitásban megedződött kommunista párt volt az egyetlen szervező erő, amely programot adhatott az akkori helyzetből való kilábalásra. A pártszervezetek magját képezték az 1919-es diktatúra volt résztvevői, vöröskatonák, az oroszországi polgárháborúból hazaérkezettek, a szervezett ipari és földmunkások, akik közül nem is kevesen tagjai voltak az illegális Kommunisták Magyarországi Pártjának. A párthoz csatlakoztak más baloldali személyiségek is, olyanok, akik egyetértettek a kommunisták társadalmi célkitűzéseivel és népfrontpolitikájával, de sokan csatlakoztak a fasizmus üldözöttéi közül is. A pártra a földosztás megszervezése, a földreform végrehajtása jelentős politikai munkát hárított. A földreform történelmi jelentősége mindenekelőtt abban áll, amit megsemmisített: a feudális eredetű nagybirtok felosztásában, s általa a demokratikus fejlődés megannyi akadályának eltávolításában. A szocialista forradalom győzelme szempontjából mindenkor kiemelkedően fontos, hogy a párt a feladatok sokaságából helyesen választja ki azt, amelynek megoldása biztosítja az adott időszakban kitűzött stratégiai cél elérését. 1949 elején sor került az államhatalom jellegének tisztázására. Miután a két munkáspárt egyesülése lezárta a hatalomért folytatott harc időszakát, a párt leszögezte, hogy a népi demokrácia fejlődésének akkori szakasza immár proletárdiktatúra! ésőbb a szocialista építés eredményei mellett egyre több negatív elem jelentkezett a párt politikájában. Gazdasági nehézségek következtek, átmenetileg csökkent a dolgozók életszínvonala. Csorbát szenvedett a munkásosztály vezető szerepe, meglazult a munkásparaszt szövetség, leszűkült a szocialista építés tömegbázisa. E jelenségek forrása a dogmatizmus és a személyi kultusz elburjánzása volt. A párt politikájának a marxizmus elvei szerinti helyes irányú fejlesztésére 1956 után kerülhetett sor. Hazánk belső fejlődésének egyik alapvető feltétele az, hogy leszámolt a személyi kultusszal, helyreállította a szocialista törvényességet, a pártélet lenini normáit. Az MSZMP vezetőségének politikája a szocializmusért vívott harc kibontakoztatása érdekében minden intézkedésénél abból indult ki, hogy a nép csak akkor lesz szabad, ha ellenségei számára nincs szabadság. Ennek az elvnek helyes alkalmazása növelte milliók bizalmát, segítette aktivitásuk kibontakozását,' alkotó részvételét az ország, a megye előtt álló feladatok megoldásában. A néphatalom megszilárdításában jelentős szerepe volt a párt gazdaságpolitikájának. Intézkedések születtek a népgazdaság irányítása terén, és az MSZMP helyes agrárpolitikája szem előtt tartotta, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztéséhez csak a dolgozó parasztság egyetértésével, aktív részvételével, és közreműködésével juthatunk el. A megye gazdasága minden vonatkozásban nagy léptekkel jutott előre. A megye aktív keresőinek több mint fele az iparban és az építőiparban dolgozik. Az ipar termelési értéke meghaladja a mezőgazdaságét, ami egy hagyományosan paraszti megyében társadalmi szempontból nagy jelentőségű dolog. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdasági megerősödése, anyagi, műszaki bázisuk növekedése és a manapság is végbe menő, az iparszerü termelést megcélzó műszaki-technikai forradalom hatással van a szövetkezeti parasztság létszámának és belső struktúrájának alakulására. A parasztság számaránya politikai kötelezettséget jelent, miszerint kardinális tétel a szövetségi politika erősítése, és az ország építésében részt vevő valamennyi társadalmi réteg aktivitása. a a párt hatvan éves munkásságából csupán a harminchárom évvel ezelőtti helyzetet szembesítjük a mával,1 akkor elmondhatjuk: minden megváltozott! Ez volt és ez marad a párt tevékenységének lényege: változtatni, jobbítani, és szebbé tenni az emberek életét. Ha ezt a kötelezettséget hat évtized alatt a párt teljesítette, akkor hogyne teljesíthetné a későbbiek során az eddiginél kedvezőbb feltételek közepette! Lengyel pártmunkásküldöttség Kecskeméten
