Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-17 / 271. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1978. november 17.

Épít vagy rombol?

• Érdekes módszert honosított me£ Bábolnán Burgert Róbert, a

mezőgazdasági kombinát vezér- igazgatója. A nyári gyakorlatos egyetemistákat megkéri, jegyezzék föl, mi nem tetszik nekik a mezőgazdasági nagyüzemben. Hogy miért? Nagyon örülünk, ha dicsérnek minket, de tanulni a feltárt hiányosságokból, hibákból lehet — így a vezérigazgató.

Az állásfoglalás nagyon rokonszenves, bárcsak mindenhol alkalmaznák ezt a módszert. Csakhogy ez elég nehezen valósítható meg. Mert a dicsérettel nincs különösebb gond. Ha valaki jól végzi a munkáját, el is várja, hogy elismerésben részesüljön. Viszont senki sem lelkesedik azért, ha a fejére olvassák, hogy szorgalmasabban is dolgozhatna.

O Ráadásul igen sokan összetévesztik a bírálatot a személyeskedéssel. Részben úgy, hogy amikor bírálni akarnak valakit, akkor nem tényleges hibáját, rossz szokásait bírálják, hanem sommásan elítélik az egész embert, hogy például nem alkalmas a vezetésre. képtelen áttekinteni életünk összefüggéseit, és így tovább. Pedig köztudott, hogy általában nincsenek csak kitűnő, vagy csak rossz adottságokkal bíró emberek. Ezért a bírálat akkor célravezető, ha elismerve az illető jó tulajdonságait, rámutat azokra a hibákra, amelyeket az illetőnek kell kiküszöbölnie, ha jobb vezető,' vagy jobb munkás kíván lenni.

Mindennek persze megvan a visszája is. Sok esetben a teljesen indokolt és jogos bírálatot is afféle kukacoskodásnak, szőrözésnek vesszük — és ezért nem is fogadjuk komolyan. Ezzel pedig a bírálónak is. magunknak is ártunk. A bírálónak azért, merd az effajta magatartással leszoktatjuk a bírálatról, magunknak pedig azért, mert továbbra sem fogunk megszabadulni rossz szokásainktól.

Különösen a személyre szóló, tényleges bírálatot mellőzzük többnyire. Mert ha jelentéseket bírálunk, abból olyan nagy baj nem lehet, azért nem haragszik meg senki különösebben. De mit lehet tudni, milyen következményekkel járhat, ha mondjuk, X-et vaev Y-t kritizáljuk. Hátha „visz- szalő". vagy ha nem ő. akkor egy támogatója.

• De nem csupán a személyes,

hanem sokszor a hivatalos bírálattal is baj van. Gondoljunk csak a minősítésekre. Sokszor előfordul, hogy kényelemszeretetből olyan jellemzés kerül a hivatalos, az emberek életútját is befolyásoló dokumentumba, ami egészen eltér a valóságtól. Szinte automatikusan íródnak az olyan megjegyzések, hogy szorgalmas, széles látókörű — holott, ha komolyan vennék mindezt, kiderülne, hogy az illető nem is olyan nagyon szorgalmas, a látóköre sem any- nyira tág....

Pedig mindenki tisztában van azzal, hogy a félig igaz minősítések később problémákat okozhatnak. Mert hogyan figyelmeztessük a „szorgalmas” embert, hogy nem ártana, ha már tenne végre valamit? Még azt válaszolhatja: kérem, én pontosan úgy dolgozom, mint eddig.

• A kényelemszeretet, a másokkal való összeütközés kivédése. az „én is élek, más is hadd éljen” elvének következetes alkalmazása ideig-óráig lehet “jo taktika, biztosíthatja a nyugalmas életet. Hosszú távon azonban közönyösséghez vezet, és ez __már aligha használ valakinek. Tévedés ne essék, nem fejjel a falnak rohanó, nem az asztalt csapkodó emberekre van szükség — mert kinek használ az értelmetlen, átgondolatlan dühből fakadó kritika? Arra azonban szükség van, hogy bátrabban alkalmazzuk mindennapjainkban a tárgyilagos bírálatot — magunk és mások hasznára egyaránt. Hiszen további fejlődésünk egyik leglényegesebb záloga, hogy mind az egyén, mind a társadalom vonatkozásában lássuk: mit lehetne még jobban tenni.

9 Végezetül hadd térjünk visz- sza a bábolnai módszerre. Burgert Róbert szerint a kritikától nem kell félni. Valóban. Hiszen ahhoz, hogy akár egy ember, akár egy közösség szellemileg képes legyen újra és újra megújítani magát — ami manapság alapvető követelmény —. ahhoz igenis kell a kritika. Mert ennek fényében az eredmények is. a hibák is élesebben rajzolódnak ki. És megvilágosodik az út, amelyen érdemes tovább haladnunk.

K. L.

A BLÉVISZ export-titka

CJ portnyelven szólva: a Bajai Lakbe- ^ rendező. Építő- és * Vasipari Szövetkezet az élbolyban halad szőkébb hazánk ipari szövetkezeteinek versenyében. Az utóbbi. években bekövetkezett gyors fejlődésen belül különösképp figyelemre méltó az az ütem. ahogyan a tőkés bútorexportját növeli.

• Ilyen a kész termék. (Tóth Sándor felvételei.)

ái’kt nnew

— Hogyan lett tőkés exportot gyártó szövetkezet a BLÉVISZ?

— ezzel a kérdéssel indult beszélgetésünk Laky László főkönyvelővel.

— Az évtized legelején az ÁR- TEX Külkereskedelmi Vállalatom keresztül már szállított a bútorgyártó részlegünk tőkés piacra

— kezdte válaszát a főkönyvelő.

— Az exporttermelésre akkor még nem voltunk fölkészülve, a kivitt áru mennyisége sem volt nagy.

Az 1971-es év mérföldkő szövetkezetünk történetében'. Az ARTEX révén akkor kerültünk kooperációs kapcsolatiba a svéd Funn-i-m-ex céggel. Ez az egész szövetkezet fejlődésére kihatott. A tőkés partnertől modern gépparkot kaptunk, amiért áruval, az áltála rendelt ágyvázakkal fizettünk. A termelékeny berendezések elhelyezéséhez megépítettük a Nagy István utcai új üzemet, A beruházást már 1972- ben befejeztük.

A kedvező kooperációt 1975- bem bővítettük, és újabb gépeket kaptunk az előbbi föltételek mellett. Az együttműködést az idén ismét meghosszabbítottuk. 1982-ig. és már itt vannak az

újabb famegmunkáló berendezések. A kezdeti egy-két millióról

1977-re harmincmillió forintra emelkedett, a tőkés exportunk értéke.

— Az idén mire számítanak?

— A tőkés kivitelünk értéke 40 millió forint felett lesz. Egyébként ez az évünk a jövőt illetően is jól sikerült. Több je- lenlös üzletet kötöttünk. Szeptember végén rés/.t vettünk a kölni camping- és kertibútorvásáron. ahol harminckilenc ország 1874 cége kínálta a termékeit. A hazai kiállítók közül mi kötöttük a legnagyobb. I millió 200 ezer márkás szerződést, ét- kező-pincegarnitúrák szállítására az NSZK-ba.

Október,ben a szintén NSZK- bel-i Steimhoff céggel hétezer- kétszáz fotel gyantásában állapodtunk meg. az idei utolsó negyedévre. A szövetet a megrendelő adja a termékhez. •. Jövőre 30—40 ezer darabos megrendelésre számíthatunk, mert a partner növelni akarja a mennyiséget. Ehhez a termeléshez új szabász- műhelyt. létesítettünk. Ez az első kárpitozott tőkés # exportunk, s természetesen sikerként könyveljük el.

• Az Angola típusú fotelt, amelyből kanapé is összeállítható, október elején kezdték gyártani. Képünkön a fa vázakat készítik.

Meg tudtunk kapaszkodni az angol piacon is. Huszonöt-harmincmillió forint értékben írisz típusú kerti garnitúrát szállítunk oda jövőre. A következő esztendőben egyébként a bútoripari részlegünk terve 150 millió forint lesz. A tőkés exportunkkal szeretnénk megközelíteni a 100 milliót. Ennek a tervnek a megvalósításában már a szövetkezet új nemesnádudvari üzemére is számítunk. amely jövőre kezdi meg a termelést, A HUNGAROCOOP Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével kapott megrendelésekre az új üzem kerti és pincegarni- tórákat gyárt majd. Baján a későbbiekben az ágyvázak és a kárpitozott termékek előállítása folyik. A BLÉVISZ három részlegének együttes tetve 1979-ben 280—300 millió forint lesz.

— Mi a titka annak, hogy a szövetkezet a szintén jelentős szocialista bútorexportja mellett ilyen mértékben tudja növelni a tőkés szállításokat?

— Titokról nincs szó. Ügy dolgoztunk, hogy a külkereskedelmi vállalatok fantáziát láttak a szövetkezetben és üzletkötésekhez .segítették. Ezután már rajtunk múlt. hogy megfelelünk-e a minőségi követelményeknek, és betartjuk-e a határidőket. A partnerek bizalma döntően ettől a két dologtól függ. Természetesen nálunk sem ment és megy minden abszolút zökkenőmentesen. de a követelményeknek eleget tudtunk tenni.

— Kockázatvállalás?

— A vezetőség olyan irányba vitte a szövetkezetét, amely összhangban volt a népgazdaság érdekeivel és az ágazati elképzelésekkel. Hat év alatt 60 millió forintot, költöttünk a tőkés exportot bővítő beruházásokra. A hiitelfölvétel kockázattal jár. De erre szükség volt. mert a vezetőség kezdeményező-vállalkozó kedve önmagában 'kevés lett volna az exporttermeléshez. A kockázatot egyetértéssel vállalta mindig a kollektíva, miután a tagságot részletesen tájékoztattuk az elképzelésekről.

! Kockázatvállalás egyébként inkább csak egy-egy üzleti kapcsolat kezdetén áll fönn, amikor még az új termék gyárthatósá- ga és jövedelmezősége nem teljes mértékben ismert. Arra törekszünk, hogy olyan exporttermékeiket gyártsunk, amelyek gazdaságosak nekünk és a népgazdaságnak is. Jelenleg egy nyugatnémet márkát átlagosan 16 forintért termelünk ki.

A. Tóth Sándor

HÁZUNK TÁJA

Az új bor kezelése

A mustból a borélesztők hatására bor képződik, vagyis a must cukortartalma átalakul alkohollá. Az újborban keletkezett alkohol lecsökkenti a különböző mustalkotórészek oldhatóságát, ezért azok részben kiválnak, és fokozatosan leülepednek.

A különböző kicsapódó, illetve leülepedő anyagokat borseprőnek nevezzük. A seprő a leülepedése során a bort mintegy megderíti, megtisztítja. Ez a folyamat viszonylag gyorsabb, ha a szőlő egészséges volt. és a mustot erjedés előtt kóneztük.

Az újbor eleinte „élesztős”, a benne levő széndioxidtól csípős, sajátos ízű. A magára hagyott újbor nem tudja megőrizni egészségét, ezért bizonyos műveleteket mindenképpen el kell végeznünk; ilyen fontos pinceművelet a fejtés. A seprő leülepedése után. amikor a bor nagyjából megtisztult, feltétlenül fejtsük le. Az első fejtési idő az erjedés után körülbelül 30—60 nappal van. A lágyborokat korábban, a savas borokat későbben fejtsük. Általában a túl kései fejtés mindig nagyobb hiba, mint a korai. A bor szebben fejlődik, ha a fejtés során a levegőből bekerülő felesleges oxigént kénnel lekötjük, ha kénezett hordóba fejtünk, így a káros mikroorganizmusokat (baktériumokat) is elpusztíthatjuk.

Legegyszerűbb pinceművelet az

A szüret végeztével a must, majd a bor kezelése a további teendő.

Nem szabad azonban elhanyagolni a szőlőtőkékkel kapcsolatos feladatokat sem. A lehullott leveleket, fertőzött termésrészeket gyűjsük össze, és égessük el. Ha erre nincs lehetőség, akkor gyűjtsük egy kupacba, és locsoljuk le Novenda 1,5 százalékos szerrel.

F.zzel a szőlőorbánc. a fakórotha- clás következő évi fertőzési lehetőségét csökkenthetjük. A lehullott leveleket növények takarására felhasználni nem lehet. Ebben az időszakban kell gondoskodni a hiányzó tőkék pótlásáról.

9 Bormintavétel a pincében.

úgynevezett nyílt fejtés, amikor a lefejtendő bort nyitott edényekben fogjuk fel, és új, az — előzőleg 'gondosan kénezett — hordóba az akonanyíláson át öntjük be.

Az első fejtés után a viszonylag tiszta bor zavarossá válhat, de ez néhány hét alatt letisztul.

Amikor a színbort lefejtettük a hordóból, a seprőt kiöntjük, s a hordót tiszta vízzel kimossuk.

A további fejtést ezután szükség szerint végezzük, a második fejtésre április—május hónapokban, a harmadik fejtésre szeptember hónapban kerülhet sor.

Erre a célra legalkalmasabbak a kétéves I. osztályú gyökeres vesszők vagy gyökeres oltványok. Ne feledjük, hogy csakis fagymentes napokon és fagymentes talajba ültethetünk. Adottságainktól függ, hogy lyukakba, vagy gödrökbe telepítünk. A lyukakba telepítésnél a gyökeres vesszők és gyökeres oltványok tialpgyökereit 1—1,5 centiméter hosszúságúra kell visszametszeni. (Az oldal- és harmatgyökereket természetesen el kell távolítani.) A gödörbe teflepítésnél átlag 50x50 centiméter nagyságú, és 60 centiméter mélységű gödör szükséges. Ez esetben a talpgyökereket 8—15 centiméterre, az oldal- gyökerekeít 0,5—1 centiméterre vágjuk vissza. A harmatgyökere- ket természetesen itt is el kell távolítani.

Az esetleges fagyok illetve a fagyok által okozható károk miatt érdemes a szőlőt takarni. A mínusz 15—20 C-fok tartós fagy nemcsak a rügyeket, hanem a vesszőket és a tőke idősebb részeit is károsíthatja.

Takarásra a fagyos és sáros föld nem alkalmas. Lényeges az alacsony művelésű tőkék fedése. Azokat á vesszőket okvetlen védeni kell, amelyekre a következő évben metszeni akarunk. Idősebb szőlőben bakhátasan takarjuk a tőkéket. A rövidcsapos metszésű tőkék vesszőit 4—5, a hosszú csaposokét 6—8 alsórügyig szükséges takarni.

A magas-kordon művelésű szőlőben feltétlen fedni kell a biztosítócsapot, illetve a biztosító-szál- veisszőV Guyot-művelésű szőlőben több vesszőt fektessünk le egy kis árokba, és ezeket teljes hosszban takarjuk. Lugasművelésnél okvetlen takarni kell a meghagyott biztosítócsapokat.

Űj, fiatal szőlőknél a tőkék fölé húzzunk kis kupac földet. Ez az időpont a legalkalmasabb a támberendezések, huzalok átvizsgálására és kijavítására, illetve amennyiben szükséges, újak; létesítésére.

K. K.

Őszi munka a szőlőben

Készülődés a jövő évi modellek gyártására

Az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyárában már megkezdték az előkészületeket a jövő évi modellek sorozatgyártásának megkezdésére.

— Nem sok időnk -van hátra — mon-d-ja Kiss Bálint, a gyár igazgatója. — Bízunk abban, hogy december közepén már minden üzemrészünk az 1979-es modellek készítésén fog dolgozni.

— Milyen előkészületek szükségesek a kezdéshez?

— A kíviülátliló nem -is hinné, hogy -milyen sokat kell dolgozni a műszaki gárdának, és természetesen a termelésben tevékenyen résztvevő szakmunkásoknak is, amíg -megkezdődhet a sorozatgyártás. Az idén a vállalattól kapott modellek és a jövő év első felére szóló szterződé- sek birtokában augusztus végén láttunk -hozzá a munkához. Teljes erővel megkezdődött a gyártáselőkészítés, az anyagok biztosítása. tervek, minták készítése. Október elején állták rendelkezésünkre a próbagyártások eredményei. Egy-egy modellből néhány darab készül, s így menet közben -ismerkednek meg úgy a műszakiak, mint a szakmunkások a gyártás egyes mozzanatainak problémáival. A tapaszt ál átok at természetesen értékelik, hogy azután mire megkezdődik a folyamatos munka, a gyártás elől elháruljon minden akadály.

— Mi jellemzi a jövő évi modelleket?

— Először talán néhány érdekes számo-t -ismertetnék, ami bizonyítja, hogy év-ről évre menynyire -tudjuk növelni « vál-a-sz,té- kot. Gyárunkban 1977-ben 114

modellből 1 millió 700 ezer páráit gyártottunk. Ez azt jeleníti, hogy egy-egy modellből átlag 15 ezer pár hagyta el a műhelyeket. Tavaly már 130 modellből 1 millió 740 ezer pár volt a teljesítményünk. Az átlagos model'lszám 13 ezer párra csökkent, A jövő év első felére 90 modellből 900 ezer pár cipőre van megrendelésünk és ez azt jelenti, hogy egy- egy modellből már mindössze 10 ezret készítünk. Ezek a csökkenő számok jót, választékbővítést jelentenek a közönségnek. Nekünk nem könnyíti a munkánkat, hiszen az átállások bizonyos termeléskieséssel járnak. Szerencse, hogy gyárunk dolgozói egyre nagyobb termelési tapasztalaitokra tesznek szert, így az átállásokat rná-r sikerül végrehajtani különösebb zökkenők nélkül.

A jövő évi modellek legfőbb jellemzői, hogy könnyűek, hajlékonyabb, a korábbiaktól eltérően, sokkal puhább bőrből készülnek. Egyre nagyobb igény mutatkozik a textillel -kombinált cipők iránt is.

A jövő évi megrendelőink között már vannak angol cégek is. Részükre világos színekben 35 ezer pár férfi cipőt gyártunk. Uigya-ncs-aik először száll ittunk a jövő év első felében Líbiába 30 ezer pár fiúciipőt. Tárgyalások kezdődtek holland cégekkel* a jövő év második felében valószínű ebből az országból is kapunk nagyabb megrendelést,

Az idei termelési -terveinket különben eddig időarányosan teljesítettük és a jövő évi termelésre való felkészülés sem idézett elő lemaradást — -mondta befejezésül Kiss Bálint igazgató.

O. L.

9 Lukács I,ászióné a jövőre gyártásra kerülő textil gyermekcipők nullszériáját készíti.

9 Mindössze tíz deka ez az angol exportra készülő férficipő. Városi Cecília, gyártáselökészítö technológus az első angol megrendelés mintapéldányait vizsgálja.

Megkétszerezik a tőkés bútorkivitelt