Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-15 / 244. szám
1978. október 15. • PETŐFI NÉPE • 3 ; KENYÉRKÉRDÉS Mindenki a frisset szereti Nem kecskeméti, hanem országos tapasztalat, hogy pék- • üzletek előtt, főként hétvégeken, gyakran látni sorban állókat. Sokan ragaszkodnak ahhoz, hogy szakboltban vásároljanak kenyeret. Aligha azért, mert ezekbe jobb kenyeret küldenek a vállalatok — sokkal inkább mert gyakrabban. És mi a frisset szeretjük. A Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat évek óta jó kenyeret gyárt. Vannak akik egyenest úgy vélekednek országos összehasonlításban is megállná a helyét a kecskeméti kenyér. Van is belőle elegendő, mindez mégsem jelenti, hogy kifogástalan lenne a megyeszékhely kenyérellátása. Ami jó, azon is lehet még javítani. A vásárló kosarában Valahogy így lehetne megfogalmazni az apropóját annak a munkának, amellyel a megyei tanács figyelemmel kíséri a vállalat fejlődését, s amellyel a sütőipariak végzik feladataikat. Közös álláspontjuk, s egyetértésre találtak ebben minden Illetékesnél, hogy a kenyér minőségét nem azon mérik, milyen sütés után, hanem, hogy milyen, amikor a vásárló kosarába kerül. A kenyérgyártás szabványa ugyan hetvenkét órás felhasználhatóságot ír elő, a fogyasztók azonban addig tartják fogyaszt- hatónak a kenyeret, amíg az töb- bé-kevésbé friss. „Nevelni” őket nem lenne szerencsés törekvés. Ugyanakkor a fogyasztói pazarlás mellett sem lehet elmenni szó nélkül. A kenyér nem lehet szemét, hiszen ez mindnyájunk kára. Ellenszere az lehet, ha a vásárlástól számítottan hosszabb ideig megőrzi frisseségét a kenyér. Ennek lehetőségét felkínálhatja a sütőipar a választék korszerűsítésével, valamint az ipar és az élelmiszer-kereskedelem közösen a szállítás jobb megszervezésével. ■ Ma már valamennyi lehetőség kihasználása időszerű feladatként szerepel az érintett megyeszékhelyi vállalatok munkájában. A sütőiparnak szinte már hagyományává vált az utóbbi időben, hogy minden évben újfajta ke- , nyérrel jelentkezik. Meghonosította — és igen rövid idő alatt megkedvelt ette — az egykilós vekniket. Termelésének már idén, is 'húsz százalékát teszik ki ezek a kisebb adagok. amelyekbőL bizony kevesebb házi hulladék képződik, mint a két,kilósakból. További, 1980-ra szóló tervijk, högy Kecskeméten és Félegyhá- gán véglegesen éttérnek az egykilós kényér gyártására. E két városban ugyanis keLesztő-köztes- piihen tető-vető berendezésekkel egészítik ki a korszerű alagútkemencéket. Az új gépek pedig csak egykilós adagokkal dolgoznak. Viszont jobb minőségű — szilárdabb szerkezetű, terjedelmesebb — kenyeret készítenek majd, s évekre megoldják a vállalat súlyosbodó munkaerőgondját. ízlés dolga A magasabb fogyasztói igényt kielégítő rozs-, rozsláng és burgonyás kenyerek ugyancsak elősegítik a gazdaságosabb fogyasztást. Részben mert ’tartósabbak, résziben talán mert drágábbak is az egyszerű búzakenyérnél. Áruik ugyan éppen olyan mértékig támogatott, mint azé, mégis takarékosabb felhasználásra ösztönöz. Hogy finomabbak-e nála, az egyéni ízlés dolga, az .viszont; hogy értékesebb táplálékot jelentenek, tudományosan alátámasztott tény. A búzakenyér szerepét nem kell átvenniük, korlátlan mennyiséget egyébként sem süthet belőlük a vállalat, Igaz viszont az is* hogy a jelenlegi, napi összesen másfél tonnánál jóval többet tudnának gyártani be- lőLük. :A gazdaságos kenyérfogyasztás alfája és ómegája azonban a vásárolt kenyér frissesége. Az üzletek a napi mennyiség döntő részét reggel veszik át. Árujuk tehát többnyire éjszakai sütésű, ami szabályos, mégsem kedvező. A kenyér negyven százalékát ugyanis délelőtt, hatvan százalékát délután — munka után — vásárolják. Akkorra pedig az éjszakai sütésű már nem igazán friss. A rendszer hagyományos. Alapjai. azonban — mint a vevők esetében látni —, már túlhaladottak. Eljárt felette az idő a sütőiparban is, ahol, az éjszakai műszakok aránya csökkenthető. Ennek feltételeit részben a gyorsan „dolgozó” gépek, részben a változó fogyasztói kereslet teremtette meg. A délutáni vevők nappal sütött kenyérrel való kiszolgálására a szállításban és a kereskedelemben sem hiányoznak a feltételek. A naponta kétszeri kenyér- és péksütemény-szállítás némi szervezőmunkával, s a legcsekélyebb beruházás nélkül megvalósítható újítás. S Kecskeméten január elején be is vezetik. Árusítás konténerrel Ez az első lépés az ellátás módszereinek továbbfejlesztésében. A továbbiak már nem ilyen ol- csóak, s nem is ilyen egyszerűek. A következő cél ugyanis a konténeres szállítás bevezetése. Ez tovább gyorsítaná a friss áru te- j rítését, higiénikusabbá tenné az élelmiszer kezelését, mozgatását, legfőképpen pedig óvná a minő- , ségét. A nem is olyan régóta alkalmazott műanyag ládák ugyanis csak könnyítették a szállítást, igazi gondjait azonban nem oldották meg. A 'kenyeret változatlanul négy-öt, olykor pedig még több alkalommal kell darabonként megmozgatni. Minden rakodás töri az árut. Hiába folyik a gyártás termelékeny módszerrel, ha a szállítás és az árusítás során már megtörik a lendület. Pedig ez nem törvényszerű, az élelmiszeripar és a kereskedelem szorosabb együttműködése segíthet rajta. Törekvésüket ösztönzi és támogatja közös felügyeleti szervük, a megyei tanács. Valamennyien ebben látják az ellátás színvonalának hathatós emelésére szóló lehetőséget, A konténer program végrehajtására három évet számítanak a vállalatok, amelyek egyszerre választottak járt és járatlan utat. Az ország három (városában ugyanis már bevezették a kenyér konténeres szállítását, de nem azonos módon. Nincs még széles körben elfogadott új árusítási módszer, s a műszaki megoldások sem biztos, hogy általánosan el- terjeszthetők. ötmillió forint A Kecskeméti Sütőipari Vállalat vezetői és a kereskedelmi szakemberek, a helyi egészség- ügyi 'hatósággal együtt keresik a lehetőségét annak. hogy az új táirolóeszíközök egyben az önki- szolgáló rendszerű árusítást is lehetővé tegyék. Ez szolgálhatná •ugyanis igazában a kereskedelem korszerűsítését, az üzletek létszámgondjainak megoldását. Gyorsabban térülnének meg a konténerprogram költségei is. Nem kevesebbről, mint ötmillió forintról van szó, ennyibe kerülRSSSSSSSSSSÍ 8: Nem áll meg a 14-es az Akadémia körúton Újabb Volán-intézkedések Kecskeméten Nemrégen írtuk meg, hogy október 6-tól módosított útvonalon, vagyis az Akadémia körút — Irinyi utca — Március 15-e és a Bu- • dai út nyomvonalon halad a 14- es számú kecskeméti helyi járatú autóbusz. És közöltük azt is, hogy eme útvonalakon több megállóhelye van. Az elmúlt néhány napon át figyelemmel kísérték a szakemberek e járat közlekedését, s azt tapasztalták, hogy eredeti rendeltetésének kevésbé felel meg, ugyanis a széchenyivárosi új lakónegyedben, a Szimferopol téren és környékén lakók már csak zsúfoltság közepette vehetik igénybe, mert az előző megállókban sokan szállnak fel rá. Ezért úgy döntött a Volán 9-es számú Vállalat, hogy a 14-es busz mától, vasárnaptól kezdve nem áll meg az Akadémia körúton — ahol a 6-os, 12-es, 13-as, 20-as és 24-es járatra továbbra is fel lehet szállni —, hanem csak az Irinyi utcai és az azt követő megállóhelyeken. Hétfőtől lép életbe a Volán másik intézkedése. Eszerint a hét .első napja és péntek között na- iPonta két buszjáratpár gondoskodik a munkálja korán Indulók, s az onnan későn hazajövök szállításáról. Az első járat hajnali 4 óra 50 perckor indul a Széchenyi térről, a második pedig éjszaka 22 óra 35-kor. Mindkét busz lO perc múlva érkezik miklovicsfa- lui végállomására, ahonnan a felszállásokat követően azonnal indul vissza. A 16-os helyi busz nyomvonalán közlekedő két járatpár a térségbeli nagyüzemek dolgozóinak jogos szállítási igényeit elégíti ki. — veikéi — Új műsorok készülnek a televízióban • A „Játsszunk együtt” című műsor felvétele. A játékvezető; Bíró Miklós. (MTI-fotó, Hámor Szabolcs felvétele — KS.) * Magyar szamovár • A „Füred” nevű elektromos szamovárt az őszi BNV-n mutatta be az Alumíniumgyár. Az új készüléket a vállalat tiszafüredi gyáregységében sorozatban gyártják majd. (MTI-fotó, E. Várkonyi Péter felvétele.) • A sütőipari dolgozók munkáját intenzív dagasztógépek könnyítik. • A kereskedelem önkiszolgáló módszert ma még csak a zsemlekenyér és az egykilós adagok árusításában alkalmaz. ne az eszközök beszerzése és a szállító gépkocsik átalakítása. A megvalósítástól várható előny azonban nagyobb. Kevesebb ember, kevesebb járművel, gyorsabban viszi majd a boltokba a friss pékárut, amit jóval kevesebb kereskedői munkával lehet értékesíteni. S ezzel vissza is kanyarodtunk a mottóhoz: az egész folyamat fogyasztásnak alárendelt megszervezése a növekvő gazdaságosság által kamatozna. A gyárban, a boltban és a háztartásban egyaránt. Zsembery Agnes Nyelvoktatók tapasztalatcseréje Először hív össze nemzetközi tanácskozást az iskolán kívüli intenzív orosz nyelvoktatás tapasztalatainak elemzésére a MÄPR- JAL. Október 17—18-án a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Háza fogadja 13 ország szakembereit, akik plenáíis ülésen adják közre a nyelvoktatás e fiatal ágában kimunkált új módszereket. Örvendetes, vagy sem? A megyei tanács végrehajtó bizottságának üléséről mi is beszámoltunk a héten. Tárgyilagosan és szűkszavúan. Hiszen amiről ott szó volt — megyei lap lévén — elég gyakran írunk a legkülönbözőbb formában. A megye jelentős beruházásainak megvalósításáról és munkaerő-ellátásról kapott tájékoztatást a végrehajtó bizottság. A Kossuth-rádió hírösszefoglalójában már kora reggel kiérdemelt pár mondatat ez az esemény. Sajnos, a tudósító csak felvillantott egy-egy részletet a tájékoztatóból, így esett, hogy az ország közvéleménye előtt ismét úgy szerepelt a Halasi Kötöttárugyár, mintha kizárólag az ott készített termékek minősége lenne az Oka az értékesítési gondnak. Alapos,an félreértette a végrehajtó bizottság elé kerülő tájékoztató alaphangját a Magyar Hírlap hírszerkesztő munkatársa is. (Mentségére legyen mondva, hogy bizonyára csak egy szűkszavú tudósítás állt a rendelkezésére.) így eshetett, hogy ezzel a mondattal kezdődött a tudósítás: Nem valami örvendetes téma került a- végrehajtó bizottság asztalára. , S a beruházásoknál tapasztalható elmaradások, fogyatékosságok egy részének rövid felsorolása után az alábbi következtetést vonja le kollégánk: „A Bács megyei költségtúllépések, határidőcsúszások azt mutatják, hogy ez a vidék sem mentes attól a beruházási betegségtől, amelynek tünetei országszerte ismertek. A tervezésnél, a költségvetés elkészítésénél „alulterveznek”, hiszen egy építkezést nem 'lehet felibe hagyni, majd csak ad valaki pénzt, hogy a létesítmény végül is tető alá kerüljön Nagyon sok építkezést úgy kezdenék el. hogy előre tudja mindenki: az üt cm szerű munkához mines elég anyag, munkás, szállítóeszköz, de elvállalják a munkáit, vagy kiosztják a vállalatra a feladatot, minden mattamat lkai számítás ebenere. A tervek így Irreálissá válnak, a beruházások megdrágulnak, az építőkapacitások szétszóródnak, a költségek később .térülnek meg, a népgazdaságot tetemes kár éri.” 'Megjegyzi végül: „A megye legnagyobb ‘beruházásai közül a kőolaj- és földigázlétesítmények megfelelő ütembem haladnak. Ez az örömhír azonban nem homá- lyosíthatja el azt, hogy a többi nagyberüházáson lassan és drágán halad a munka." Szándékosan, .idéztük majdnem teljes terjedelmében a megye jelentősebb beruházásairól szóló rövid 'hírhez fűzött kommentáld, mivel a jó szándékú általánosítás a dolgok leegyszerűsítéséből és a tények hiányos ismeretéből fakad. iNem arróL van szó, mintha egy időben a mi megyénkben is nem szenvedtek volna az említett „beruházási betegségtőr’, vagyis a .kezdjük el. majd csak megtoldják felülről” címszó alatt említhető, úgynevezett „alultervezés” gyakorlatától. Sőt, ez még a Bajai Húsikomibimát esetében is kimutatható, bár mem a fenti szándékkal, hanem azért, mert a társvállalkozás méretei nem voltak eléggé körvonalazva az indulásnál. Egyébként a végrehajtó bizottság előtti tájékoztatóban szereplő öt jelentősebb létesítmény közül csak a Halasi Kötöttárugyár az úgynevezett nagyberuházás, tehát az állami célcsoportos eszközökből épülő, aminél már jellegénél fogva is kizárt, hogy — országosan! — a teljes pénzügyi és tervezési megalapozás nélkül indítsák el. Mint ahogy éppen erre a beruházásra az a jellemző — s ilyen azért tudomásunk szerint nem sok van az országban —, hogy a tervezetthez viszonyítva többlet- költségre várhatóan nem lesz szükség, s a befejezési határidő is a terv szerint alakul. Mindez természetesen nem zárja ki az egyéb gondokat, például az általános nemzetközi piaci helyzettel is összefüggő, az ilyen teljesen új „zöldmezős beiuhúzá- soknál nehezebben leküzdhető, szakmai gyakorlatlanságból fakadó. termelési és értékesítési nehézségeket. Aminek megoldásához nagyabb segítségre lett voLna szükség már kezdettől fogva. De az említett beruházások helyzeténél maradva, nem húzható rá arra a bizonyos „kaptafara” a többi létesítmény megvalósulásának körülménye sem, hiszen ahány, annyiféle ok játszik közire. Miniden beruházó tudja, hogy a költségtúllépés legnagyobb része az utóbbi időben elsősorban az építési és anyagárak változása miatt keletkezett^ Előállhat költségnövekedés például szükségszerű módosítások, áttervezésele miatt is. Minden bizonynyal csak alapos indok alapjan hagyott jóvá az Állami Tervbi- zoittság a megyei kórház beruházási költségénél olyan jelentős — 200 millió forintot meghaladó többletösszeget. A postaműszaki létesítmény beruházási előirányzata 398 millió forint, amiből 309 millió az állami támogatás. Itt sem lehetett szó téhát semmiféle „alultervezésről”. Őszintén sajnáljuk, hogy újságíró kollégánk bement ebbe az „utcába”, kommentált a tények alaposabb ismerete nekiül. S nem is tulajdonítanánk ennek nagyobb jelentőséget, de mostanában a megyémkbeli hírekkel kapcsolatban, talán csak véletlen ez, túl sóik ^ a félremagyarázás, a félrehallás. „Nem valami örvendetes téma került a végrehajtó bizottság asztalára” — írta budapesti kollégánk. De hát honnét is tudhatná, hogy bizony mégis örvendetes dolgok ezek. A rövidesen teljesen elkészülő kötöttárugyár, a szemünk előtt magasodó új kórházi épület, a megye déli részén létesülő húsüzem, s a nehezen várt postai létesítmény ... A sok „de” és „ha" ellenére is örömet szerez nekünk, itt a megyében. Küzdöttek, harcoltak, dolgoztak érte a megye vezetői, tervezői, építőmunkásai, s küzdenek a pontos határidők betartásáért, az akadályok elhárításáért, a szakemberek időben történő kiképzéséért, a megtermelt áru értékesítéséért — ma is. S a jövő sem ígér mást a számukra. /Ár,vendet es vagy sem? NéÁ» zőpont kérdése. A megyei vezető testület szenvedélyes vitájából és erőteljes intézkedésekre kész elihatározá'saiból nem érződött ki semmiféle lehangoló kétségbeesés. T. P. HETVENÖT ÉVE SZÜLETETT áfpMvm&mMyr * mr: * WmtslßmM Gács László Budapesten született 1903. október 15-én. Édesapja 1919- es kommunista, direktóriumi tag volt. A fiatal Gács László már középiskolás korában ismerkedett a marxizmus tanításaival, s egyenesen vezetett útja az ifjúkommunisták közé. A főváros egyik „érdes része’” — Újpest, a nagy munkáskerület volt az ő élete formálásának is nagy kohója. Második otthona lett neki is, mint sok más baloldali küzdőtársának — köztük feleségének, Dallos Idának —, az újpesti Munkásotthon, amely haladó kulturális rendezvényeivel, a munkások megszervezésével kitörölhetetlen emléket hagyott az utókorra a két világháború közötti korszak munkásharcaiból. Gács László hamarosan a KIMSZ tagja lett, s 25 éves, amikor a Kommunisták Magyarországi Pártja felveszi soraiba. Már ifjúkommunista tevékenységének kezdetén megismeri a Horthy- rendszer börtöneit. Kiszabadulása után bekapcsolódott a Vörös Segély munkájába. majd 1931-töl aktív pártmunkát végzett a KMP Budapesti Területi Bizottságában. Ismét börtön várt reá ... A kínzások, börtönök nem törték meg erejét, bátorságát, a kommunisták ügyébe vetett hitét. A munkásmozgalom számos területén dolgozott. A textiles szak- szervezet ellenzéki tevékenységének, a bérharcoknak, a Vörös Segély munkájának aranykönyvébe éppúgy beírta a nevét, mint az üzemi pártsejtek szervezői, a párt agitációs, propagandamunkája harcosainak névsorába. A legnemesebb értelemben volt egyszerre propagandistája, vezetője és közkatonája annak az ügynek, amelyre egész életét feltette. Együtt dolgozott Sallai Imrével, Rózsa Richárddal, Rózsa Ferenccel, Schönherz Zoltánnal, Martos Flórával, Rajk Lászlóval, Bárd Andrással, Sollner Józseffel, Skolnik Józseffel, Kádár Jánossal és a párt sok más ismert harcosával. Kiemelkedő szerepe volt a párt 1938 utáni újjászervezésében, a népfront politika kidolgozásában és kibontakoztatásában. Az 1940-es évek legelején majdnem minden új párttag felvétele az ő közreműködésével történt. Ehhez rendkívül nagy óvatosságra, körültekintésre volt szüksége. Egyike volt azoknak, akik segítették létrehozni majd megjeleníteni az illegális Szabad Népet. 1941-től a párt Központi Bizottságának, 1942—1943-ban a KB titkárságának is tagja volt. Magyarország német megszállása után, 1944 áprilisában őt is elfogták és internálták. Decemberben ítélték fi, majd Németországba akarták hurcolni, de sikerült megszöknie. Kalandos, veszélyekkel teli út után visszatért a már felszabadult Újpestre, szűkebb hazájába, ahol azonnal bekapcsolódott az új *élet küzdelmeibe. Az Újpesti Posztógyár üzemi bizottságának titkára lett. Később, rövid ideig a Szabad Nép szerkesztőségében dolgozott. Két évig a textilipari dolgozók szakszervezetének titkára, majd a Friss Újság, ezt követően pedig a Népszava szerkesztője. 1949-ben a SZOT főtitkárhelyettese lett. A törvénytelenségek idején koholt vádak alapján 1951-ben letartóztatták. 1954-ben szabadult. Az ellenforradalom alatt elvhűséggel, a jövőbe vetett biztos hittel vitte tovább megkezdett harcát a párt igaz ügyének győzelméért, a munkásmozgalom megszilárdításáért. A párt ekkor az egyik legnehezebb feladatot bízta rá: a rádió kormánybiztosa lett. Később a Magyar Rádió és Televízió elnöke 1962-ig. Felelős szerepet vállalt a kommunista új- ságíró-rádiós-tévés gárda megszervezésében és kialakításában. 1962-től 1968. július 10-én bekövetkezett haláláig az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója volt. Gács László elvtárs élete, munkássága összeforrt a párt sikereivel, népünk felemelkedésével, boldogulásával. Születésének 75. évfordulóján tisztelettel adózunk emlékének. V. S.