Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-15 / 244. szám

1978. október 15. • PETŐFI NÉPE • 3 ; KENYÉRKÉRDÉS Mindenki a frisset szereti Nem kecskeméti, hanem országos tapasztalat, hogy pék- • üzletek előtt, főként hétvégeken, gyakran látni sorban álló­kat. Sokan ragaszkodnak ahhoz, hogy szakboltban vásárol­janak kenyeret. Aligha azért, mert ezekbe jobb kenyeret küldenek a vállalatok — sokkal inkább mert gyakrabban. És mi a frisset szeretjük. A Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat évek óta jó ke­nyeret gyárt. Vannak akik egyenest úgy vélekednek orszá­gos összehasonlításban is megállná a helyét a kecskeméti ke­nyér. Van is belőle elegendő, mindez mégsem jelenti, hogy kifogástalan lenne a megyeszékhely kenyérellátása. Ami jó, azon is lehet még javítani. A vásárló kosarában Valahogy így lehetne megfo­galmazni az apropóját annak a munkának, amellyel a megyei ta­nács figyelemmel kíséri a válla­lat fejlődését, s amellyel a sütő­ipariak végzik feladataikat. Kö­zös álláspontjuk, s egyetértésre találtak ebben minden Illetékes­nél, hogy a kenyér minőségét nem azon mérik, milyen sütés után, hanem, hogy milyen, ami­kor a vásárló kosarába kerül. A kenyérgyártás szabványa ugyan hetvenkét órás felhasznál­hatóságot ír elő, a fogyasztók azonban addig tartják fogyaszt- hatónak a kenyeret, amíg az töb- bé-kevésbé friss. „Nevelni” őket nem lenne szerencsés törekvés. Ugyanakkor a fogyasztói pazar­lás mellett sem lehet elmenni szó nélkül. A kenyér nem lehet szemét, hiszen ez mindnyájunk kára. Ellenszere az lehet, ha a vá­sárlástól számítottan hosszabb ideig megőrzi frisseségét a ke­nyér. Ennek lehetőségét felkí­nálhatja a sütőipar a választék korszerűsítésével, valamint az ipar és az élelmiszer-kereskede­lem közösen a szállítás jobb meg­szervezésével. ■ Ma már valamennyi lehetőség kihasználása időszerű feladatként szerepel az érintett megyeszékhe­lyi vállalatok munkájában. A sütőiparnak szinte már hagyomá­nyává vált az utóbbi időben, hogy minden évben újfajta ke- , nyérrel jelentkezik. Meghonosí­totta — és igen rövid idő alatt megkedvelt ette — az egykilós vekniket. Termelésének már idén, is 'húsz százalékát teszik ki ezek a kisebb adagok. amelyekbőL bi­zony kevesebb házi hulladék képződik, mint a két,kilósakból. További, 1980-ra szóló tervijk, högy Kecskeméten és Félegyhá- gán véglegesen éttérnek az egy­kilós kényér gyártására. E két városban ugyanis keLesztő-köztes- piihen tető-vető berendezésekkel egészítik ki a korszerű alagútke­mencéket. Az új gépek pedig csak egykilós adagokkal dolgoznak. Vi­szont jobb minőségű — szilár­dabb szerkezetű, terjedelmesebb — kenyeret készítenek majd, s évekre megoldják a vállalat sú­lyosbodó munkaerőgondját. ízlés dolga A magasabb fogyasztói igényt kielégítő rozs-, rozsláng és bur­gonyás kenyerek ugyancsak elő­segítik a gazdaságosabb fogyasz­tást. Részben mert ’tartósabbak, résziben talán mert drágábbak is az egyszerű búzakenyérnél. Áruik ugyan éppen olyan mértékig tá­mogatott, mint azé, mégis taka­rékosabb felhasználásra ösztönöz. Hogy finomabbak-e nála, az egyéni ízlés dolga, az .viszont; hogy értékesebb táplálékot jelen­tenek, tudományosan alátámasz­tott tény. A búzakenyér szerepét nem kell átvenniük, korlátlan mennyiséget egyébként sem süt­het belőlük a vállalat, Igaz vi­szont az is* hogy a jelenlegi, na­pi összesen másfél tonnánál jó­val többet tudnának gyártani be- lőLük. :A gazdaságos kenyérfogyasztás alfája és ómegája azonban a vá­sárolt kenyér frissesége. Az üz­letek a napi mennyiség döntő ré­szét reggel veszik át. Árujuk te­hát többnyire éjszakai sütésű, ami szabályos, mégsem kedvező. A kenyér negyven százalékát ugyanis délelőtt, hatvan százalé­kát délután — munka után — vásárolják. Akkorra pedig az éj­szakai sütésű már nem igazán friss. A rendszer hagyományos. Alap­jai. azonban — mint a vevők ese­tében látni —, már túlhaladot­tak. Eljárt felette az idő a sütő­iparban is, ahol, az éjszakai mű­szakok aránya csökkenthető. En­nek feltételeit részben a gyor­san „dolgozó” gépek, részben a változó fogyasztói kereslet te­remtette meg. A délutáni vevők nappal sütött kenyérrel való ki­szolgálására a szállításban és a kereskedelemben sem hiányoznak a feltételek. A naponta kétszeri kenyér- és péksütemény-szállítás némi szervezőmunkával, s a legcsekélyebb beruházás nélkül megvalósítható újítás. S Kecske­méten január elején be is veze­tik. Árusítás konténerrel Ez az első lépés az ellátás mód­szereinek továbbfejlesztésében. A továbbiak már nem ilyen ol- csóak, s nem is ilyen egyszerűek. A következő cél ugyanis a kon­téneres szállítás bevezetése. Ez tovább gyorsítaná a friss áru te- j rítését, higiénikusabbá tenné az élelmiszer kezelését, mozgatását, legfőképpen pedig óvná a minő- , ségét. A nem is olyan régóta alkal­mazott műanyag ládák ugyanis csak könnyítették a szállítást, igazi gondjait azonban nem ol­dották meg. A 'kenyeret változat­lanul négy-öt, olykor pedig még több alkalommal kell darabon­ként megmozgatni. Minden rako­dás töri az árut. Hiába folyik a gyártás termelékeny módszerrel, ha a szállítás és az árusítás so­rán már megtörik a lendület. Pedig ez nem törvényszerű, az élelmiszeripar és a kereskedelem szorosabb együttműködése segít­het rajta. Törekvésüket ösztönzi és támogatja közös felügyeleti szervük, a megyei tanács. Valamennyien ebben látják az ellátás színvonalának hathatós emelésére szóló lehetőséget, A konténer program végrehajtásá­ra három évet számítanak a vál­lalatok, amelyek egyszerre vá­lasztottak járt és járatlan utat. Az ország három (városában ugyanis már bevezették a kenyér konténeres szállítását, de nem azonos módon. Nincs még széles körben elfogadott új árusítási módszer, s a műszaki megoldások sem biztos, hogy általánosan el- terjeszthetők. ötmillió forint A Kecskeméti Sütőipari Válla­lat vezetői és a kereskedelmi szakemberek, a helyi egészség- ügyi 'hatósággal együtt keresik a lehetőségét annak. hogy az új táirolóeszíközök egyben az önki- szolgáló rendszerű árusítást is lehetővé tegyék. Ez szolgálhatná •ugyanis igazában a kereskedelem korszerűsítését, az üzletek lét­számgondjainak megoldását. Gyorsabban térülnének meg a konténerprogram költségei is. Nem kevesebbről, mint ötmillió forintról van szó, ennyibe kerül­RSSSSSSSSSSÍ 8: Nem áll meg a 14-es az Akadémia körúton Újabb Volán-intézkedések Kecskeméten Nemrégen írtuk meg, hogy ok­tóber 6-tól módosított útvonalon, vagyis az Akadémia körút — Iri­nyi utca — Március 15-e és a Bu- • dai út nyomvonalon halad a 14- es számú kecskeméti helyi járatú autóbusz. És közöltük azt is, hogy eme útvonalakon több megálló­helye van. Az elmúlt néhány napon át fi­gyelemmel kísérték a szakembe­rek e járat közlekedését, s azt ta­pasztalták, hogy eredeti rendel­tetésének kevésbé felel meg, ugyanis a széchenyivárosi új la­kónegyedben, a Szimferopol té­ren és környékén lakók már csak zsúfoltság közepette vehetik igénybe, mert az előző megállók­ban sokan szállnak fel rá. Ezért úgy döntött a Volán 9-es számú Vállalat, hogy a 14-es busz má­tól, vasárnaptól kezdve nem áll meg az Akadémia körúton — ahol a 6-os, 12-es, 13-as, 20-as és 24-es járatra továbbra is fel le­het szállni —, hanem csak az Iri­nyi utcai és az azt követő megál­lóhelyeken. Hétfőtől lép életbe a Volán má­sik intézkedése. Eszerint a hét .első napja és péntek között na- iPonta két buszjáratpár gondos­kodik a munkálja korán Indulók, s az onnan későn hazajövök szál­lításáról. Az első járat hajnali 4 óra 50 perckor indul a Széchenyi térről, a második pedig éjszaka 22 óra 35-kor. Mindkét busz lO perc múlva érkezik miklovicsfa- lui végállomására, ahonnan a fel­szállásokat követően azonnal in­dul vissza. A 16-os helyi busz nyomvonalán közlekedő két já­ratpár a térségbeli nagyüzemek dolgozóinak jogos szállítási igé­nyeit elégíti ki. — veikéi — Új műsorok készülnek a televízióban • A „Játsszunk együtt” című műsor felvétele. A játékvezető; Bíró Miklós. (MTI-fotó, Hámor Szabolcs felvétele — KS.) * Magyar szamovár • A „Füred” nevű elektromos szamovárt az őszi BNV-n mutatta be az Alumíniumgyár. Az új készüléket a vállalat tiszafüredi gyáregysé­gében sorozatban gyártják majd. (MTI-fotó, E. Várkonyi Péter fel­vétele.) • A sütőipari dolgozók munkáját intenzív dagasztógépek könnyítik. • A kereskedelem önkiszolgáló módszert ma még csak a zsemle­kenyér és az egykilós adagok árusításában alkalmaz. ne az eszközök beszerzése és a szállító gépkocsik átalakítása. A megvalósítástól várható előny azonban nagyobb. Kevesebb em­ber, kevesebb járművel, gyorsab­ban viszi majd a boltokba a friss pékárut, amit jóval kevesebb ke­reskedői munkával lehet értéke­síteni. S ezzel vissza is kanyarod­tunk a mottóhoz: az egész folya­mat fogyasztásnak alárendelt megszervezése a növekvő gazda­ságosság által kamatozna. A gyár­ban, a boltban és a háztartásban egyaránt. Zsembery Agnes Nyelvoktatók tapasztalatcseréje Először hív össze nemzetközi tanácskozást az iskolán kívüli in­tenzív orosz nyelvoktatás tapasz­talatainak elemzésére a MÄPR- JAL. Október 17—18-án a buda­pesti Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza fogadja 13 ország szakembereit, akik plenáíis ülé­sen adják közre a nyelvoktatás e fiatal ágában kimunkált új mód­szereket. Örvendetes, vagy sem? A megyei tanács végrehajtó bizottságának üléséről mi is beszámoltunk a héten. Tár­gyilagosan és szűkszavúan. Hi­szen amiről ott szó volt — me­gyei lap lévén — elég gyakran írunk a legkülönbözőbb formá­ban. A megye jelentős beruhá­zásainak megvalósításáról és munkaerő-ellátásról kapott tájé­koztatást a végrehajtó bizottság. A Kossuth-rádió hírösszefog­lalójában már kora reggel kiér­demelt pár mondatat ez az ese­mény. Sajnos, a tudósító csak felvillantott egy-egy részletet a tájékoztatóból, így esett, hogy az ország közvéleménye előtt is­mét úgy szerepelt a Halasi Kö­töttárugyár, mintha kizárólag az ott készített termékek minősége lenne az Oka az értékesítési gondnak. Alapos,an félreértette a végrehajtó bizottság elé kerülő tájékoztató alaphangját a Ma­gyar Hírlap hírszerkesztő munka­társa is. (Mentségére legyen mondva, hogy bizonyára csak egy szűkszavú tudósítás állt a rendelkezésére.) így eshetett, hogy ezzel a mondattal kezdő­dött a tudósítás: Nem valami örvendetes téma került a- végre­hajtó bizottság asztalára. , S a beruházásoknál tapasztalható el­maradások, fogyatékosságok egy részének rövid felsorolása után az alábbi következtetést vonja le kollégánk: „A Bács megyei költségtúllé­pések, határidőcsúszások azt mu­tatják, hogy ez a vidék sem mentes attól a beruházási beteg­ségtől, amelynek tünetei ország­szerte ismertek. A tervezésnél, a költségvetés elkészítésénél „alul­terveznek”, hiszen egy építkezést nem 'lehet felibe hagyni, majd csak ad valaki pénzt, hogy a létesítmény végül is tető alá ke­rüljön Nagyon sok építkezést úgy kezdenék el. hogy előre tudja mindenki: az üt cm szerű munkához mines elég anyag, munkás, szállítóeszköz, de elvál­lalják a munkáit, vagy kiosztják a vállalatra a feladatot, minden mattamat lkai számítás ebenere. A tervek így Irreálissá válnak, a beruházások megdrágulnak, az építőkapacitások szétszóródnak, a költségek később .térülnek meg, a népgazdaságot tetemes kár éri.” 'Megjegyzi végül: „A megye legnagyobb ‘beruházásai közül a kőolaj- és földigázlétesítmények megfelelő ütembem haladnak. Ez az örömhír azonban nem homá- lyosíthatja el azt, hogy a többi nagyberüházáson lassan és drá­gán halad a munka." Szándékosan, .idéztük majdnem teljes terjedelmében a megye jelentősebb beruházásairól szóló rövid 'hírhez fűzött kommentáld, mivel a jó szándékú általánosí­tás a dolgok leegyszerűsítéséből és a tények hiányos ismeretéből fakad. iNem arróL van szó, mintha egy időben a mi megyénkben is nem szenvedtek volna az említett „be­ruházási betegségtőr’, vagyis a .kezdjük el. majd csak megtold­ják felülről” címszó alatt említ­hető, úgynevezett „alultervezés” gyakorlatától. Sőt, ez még a Ba­jai Húsikomibimát esetében is ki­mutatható, bár mem a fenti szándékkal, hanem azért, mert a társvállalkozás méretei nem vol­tak eléggé körvonalazva az in­dulásnál. Egyébként a végrehajtó bizottság előtti tájékoztatóban szereplő öt jelentősebb létesít­mény közül csak a Halasi Kötött­árugyár az úgynevezett nagybe­ruházás, tehát az állami célcso­portos eszközökből épülő, aminél már jellegénél fogva is kizárt, hogy — országosan! — a teljes pénzügyi és tervezési megalapo­zás nélkül indítsák el. Mint ahogy éppen erre a beruházás­ra az a jellemző — s ilyen azért tudomásunk szerint nem sok van az országban —, hogy a tervezetthez viszonyítva többlet- költségre várhatóan nem lesz szükség, s a befejezési határidő is a terv szerint alakul. Mindez természetesen nem zárja ki az egyéb gondokat, például az ál­talános nemzetközi piaci hely­zettel is összefüggő, az ilyen tel­jesen új „zöldmezős beiuhúzá- soknál nehezebben leküzdhető, szakmai gyakorlatlanságból fa­kadó. termelési és értékesítési nehézségeket. Aminek megoldá­sához nagyabb segítségre lett voLna szükség már kezdettől fogva. De az említett beruházások helyzeténél maradva, nem húzha­tó rá arra a bizonyos „kaptafa­ra” a többi létesítmény megva­lósulásának körülménye sem, hi­szen ahány, annyiféle ok játszik közire. Miniden beruházó tudja, hogy a költségtúllépés legna­gyobb része az utóbbi időben el­sősorban az építési és anyagárak változása miatt keletkezett^ Elő­állhat költségnövekedés például szükségszerű módosítások, átter­vezésele miatt is. Minden bizony­nyal csak alapos indok alapjan hagyott jóvá az Állami Tervbi- zoittság a megyei kórház beruhá­zási költségénél olyan jelentős — 200 millió forintot meghaladó többletösszeget. A postaműszaki létesítmény beruházási előirányzata 398 mil­lió forint, amiből 309 millió az állami támogatás. Itt sem lehe­tett szó téhát semmiféle „alul­tervezésről”. Őszintén sajnáljuk, hogy újságíró kollégánk bement ebbe az „utcába”, kommentált a tények alaposabb ismerete ne­kiül. S nem is tulajdonítanánk ennek nagyobb jelentőséget, de mostanában a megyémkbeli hí­rekkel kapcsolatban, talán csak véletlen ez, túl sóik ^ a félrema­gyarázás, a félrehallás. „Nem valami örvendetes té­ma került a végrehajtó bizottság asztalára” — írta budapesti kol­légánk. De hát honnét is tud­hatná, hogy bizony mégis örven­detes dolgok ezek. A rövidesen teljesen elkészülő kötöttárugyár, a szemünk előtt magasodó új kórházi épület, a megye déli részén létesülő húsüzem, s a nehezen várt postai létesít­mény ... A sok „de” és „ha" el­lenére is örömet szerez nekünk, itt a megyében. Küzdöttek, har­coltak, dolgoztak érte a megye vezetői, tervezői, építőmunkásai, s küzdenek a pontos határidők betartásáért, az akadályok elhá­rításáért, a szakemberek időben történő kiképzéséért, a megter­melt áru értékesítéséért — ma is. S a jövő sem ígér mást a számukra. /Ár,vendet es vagy sem? Né­Á» zőpont kérdése. A megyei vezető testület szenvedélyes vi­tájából és erőteljes intézkedé­sekre kész elihatározá'saiból nem érződött ki semmiféle lehangoló kétségbeesés. T. P. HETVENÖT ÉVE SZÜLETETT áfpMvm&mMyr * mr: * WmtslßmM Gács László Budapesten született 1903. október 15-én. Édesapja 1919- es kommunista, direktóriumi tag volt. A fiatal Gács László már középiskolás ko­rában ismerkedett a marxizmus tanításaival, s egyenesen vezetett útja az ifjúkommunisták közé. A főváros egyik „érdes része’” — Újpest, a nagy munkáskerület volt az ő élete formálásának is nagy kohója. Második otthona lett neki is, mint sok más balol­dali küzdőtársának — köztük fe­leségének, Dallos Idának —, az újpesti Munkásotthon, amely ha­ladó kulturális rendezvényeivel, a munkások megszervezésével ki­törölhetetlen emléket hagyott az utókorra a két világháború kö­zötti korszak munkásharcaiból. Gács László hamarosan a KIMSZ tagja lett, s 25 éves, ami­kor a Kommunisták Magyaror­szági Pártja felveszi soraiba. Már ifjúkommunista tevékenységének kezdetén megismeri a Horthy- rendszer börtöneit. Kiszabadulása után bekapcso­lódott a Vörös Segély munkájá­ba. majd 1931-töl aktív pártmun­kát végzett a KMP Budapesti Te­rületi Bizottságában. Ismét bör­tön várt reá ... A kínzások, börtönök nem tör­ték meg erejét, bátorságát, a kommunisták ügyébe vetett hitét. A munkásmozgalom számos te­rületén dolgozott. A textiles szak- szervezet ellenzéki tevékenységé­nek, a bérharcoknak, a Vörös Se­gély munkájának aranykönyvébe éppúgy beírta a nevét, mint az üzemi pártsejtek szervezői, a párt agitációs, propagandamunkája harcosainak névsorába. A legne­mesebb értelemben volt egyszer­re propagandistája, vezetője és közkatonája annak az ügynek, amelyre egész életét feltette. Együtt dolgozott Sallai Imré­vel, Rózsa Richárddal, Rózsa Fe­renccel, Schönherz Zoltánnal, Martos Flórával, Rajk Lászlóval, Bárd Andrással, Sollner József­fel, Skolnik Józseffel, Kádár Já­nossal és a párt sok más ismert harcosával. Kiemelkedő szerepe volt a párt 1938 utáni újjászerve­zésében, a népfront politika ki­dolgozásában és kibontakoztatá­sában. Az 1940-es évek legelején majdnem minden új párttag fel­vétele az ő közreműködésével tör­tént. Ehhez rendkívül nagy óva­tosságra, körültekintésre volt szüksége. Egyike volt azoknak, akik segítették létrehozni majd megjeleníteni az illegális Szabad Népet. 1941-től a párt Központi Bizottságának, 1942—1943-ban a KB titkárságának is tagja volt. Magyarország német megszállá­sa után, 1944 áprilisában őt is el­fogták és internálták. December­ben ítélték fi, majd Németország­ba akarták hurcolni, de sikerült megszöknie. Kalandos, veszélyek­kel teli út után visszatért a már felszabadult Újpestre, szűkebb ha­zájába, ahol azonnal bekapcsoló­dott az új *élet küzdelmeibe. Az Újpesti Posztógyár üzemi bizott­ságának titkára lett. Később, rö­vid ideig a Szabad Nép szerkesz­tőségében dolgozott. Két évig a textilipari dolgozók szakszerveze­tének titkára, majd a Friss Új­ság, ezt követően pedig a Nép­szava szerkesztője. 1949-ben a SZOT főtitkárhelyettese lett. A törvénytelenségek idején koholt vádak alapján 1951-ben letartóz­tatták. 1954-ben szabadult. Az ellenforradalom alatt elv­hűséggel, a jövőbe vetett biztos hittel vitte tovább megkezdett harcát a párt igaz ügyének győ­zelméért, a munkásmozgalom megszilárdításáért. A párt ekkor az egyik legnehezebb feladatot bízta rá: a rádió kormánybiztosa lett. Később a Magyar Rádió és Televízió elnöke 1962-ig. Felelős szerepet vállalt a kommunista új- ságíró-rádiós-tévés gárda meg­szervezésében és kialakításában. 1962-től 1968. július 10-én bekö­vetkezett haláláig az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója volt. Gács László elvtárs élete, mun­kássága összeforrt a párt sikerei­vel, népünk felemelkedésével, boldogulásával. Születésének 75. évfordulóján tisztelettel adózunk emlékének. V. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom