Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-15 / 244. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. október 15. • Haluk Karoly brigádvezetó és Nagy Ferenc, A JUBILEUMI OKLEVÉL BIRTOKOSAI Tartják a színvonalat — Halákékat, az Elektrikus brigádot itt találja, ebben, az új épületben dolgoznak — igazít útba egy fekete bajuszos munkás a Magyar Hűtőipar bajai gyárában. Féltucatnyi sincs szűkebb hazánkban azoknak a szocialista brigádoknak a száma, amelyeket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkavereseny- ben elért eredményeikért az MSZMP Központi Bizottsága jubileumi oklevéllel tüntetett ki május Lén. A hűtőházi Eléktrikus nevű kis közösség tagjai büszkék lehetnek rá, hogy brigádjuk e kevesek közé tartozik, „Ügy emlékszem, ez volt az első munkáskollektíva, amelyik a gyárban brigádba.tömörült —hallottam Vásárhelyi György igazgatótól. — Az első vezetője Funták Kázmér műszerész volt, aki ma már üzemmérnök, és az energiaosztály vezetője.” Az új üzemi épületben, — amely a közelgő gyári rekonstrukció előhírnöke — Hálák Károlyt, a jubileumi okleveles brigád jelenlegi vezetőjét egy festöLétrán találom. Nagy Ferenc brigádtaggal éppen egy fénycsőarmatúrát szerelnék föl. — Ebben az épületben lesz az új tmk-műhely. és irodák, meg raktárak kapnak még benne helyet. A brigád elvállalta, hogy a tulajdonképpeni feladatunk, az üzemfenntartás mellett, elvégezzük itt a villamos szerelést és a fűtésszerelést — tájékoztat „oda- fentről” a brigádvezető. Az elődje, Funták Kázmér után érdeklődöm. Vajon tartja-e még a kapcsolatot a munikáskotlektí- vával? — Itt dolgozik mast is velünk, oszlopos tagja a brigádnak — kapom a választ. — Minden társadalmi munkában részt vesz. A másik épületrészben dolgozó osztályvezető-brigádtagról megtudom, hogy részt vesz az ÉDOSZ megyebizottsága mellett működő gazdasági bizottság tevékenységében. A gyári felnőtt szakmunkásképző tanfolyamnak előadója volt. A szakszervezetben szemináriumot vezet. Emellett speciális kollégiumon képezd önmagát, politikailag. Egyszerre gyűjti és osztja az ismereteket egykori munkás- társainak. Az Elektrikus brigád mostani vezetője, Hálák Károly villány- szerelő szakmunkás, csoportvezető. — Izgékony ember, az izgékony- sága pozitívan értékelendő, mert mindig a gyárat, a munkát szolgálja vele — jellemzi a szakszervezeti bizottság titkára, Ehman.n József, aki egyben helyettese a brigádvezetőnek. A középkorú, szikár villanyszerelő az új épület egy másik szögletében Vincze Csabával egy kapcsolószekrény szerelésével foglalta el magát. Ehman.n Józsefről, aki nem függetlenített szb-titkár, kiderül, hogy Baján egy nagy tisztességet jelentő funkciója van: ő a városi társadalmi la'káselosztó bizottság elnöke. A többiek egyhangúan állítják róla. hogy amiit vállal, azt szívvel-tlélekikel csinálja. Vincze Csaba villanyszerelő, a kiváló dolgozó cím birtokosa, mint a tíztagú kollektíva csaknem • Funták Kázmér Sárközi Istvánnal dolgozik. mindegyik tagja. Sárközi István hegesztővel együtt szakszervezeti aktivista. Az utóbbi fregoli ember, vagyis olyan munkás, akire több szakmában lehet számítani. Nemrégiben elvégezte a magasnyomású kazánikezelői tanfolyamot. Nem azért, mert gyűjteni akarja a bizonyítványokat, hanem mert a gyár szakemberigénye ezt kívánta. Borsodi János lakatos brigádtag vele együtt járta ki ezt a tanfolyamot. Ficzere László műszerész most érettségizik a villamosipari szakközépiskolában. Ügy tűnik, a munkásból mérnökké fejlődött Funták Kázmér nem hiábavalóan szorgalmazza brigádjában a tanulást. — Milyen célt tűzött maga elé a brigád a jubileumi oklevél átvétele után? — kérdezem többektől is. — Meg akarjuk tartani ezt a színvonallat a brigádmunkában — válaiszplják az Elektrikus brigád tagjai. Azt. értik ez alatt, hogy olyan jól akarnak dolgozni az idén és a jövőben is, mint ahogyan tavaly a jubileumi versenyben az elsők közé jutottak. A gyár gazdasági munkáját és a rekonstrukciós előkészültetekéit az idei felajánlásaikat teljesítve egy sor komoly munkával segítették eddig, az üzemfenntartási feladatok gyors és biztonságos ellátása mellett. Kompresszorokat cseréltek ki. helyeztek át, egy elchűtőt mélyhűtő alagúttá alakítottak, szétszereltek két régi kazánt, Csak ez utóbbi munkával 85 ezer forintot taíkiarítottak meg a gyárnak. Szétbontották a jég- gyár berendezéseit, bővítették a villamos főelosztót, s vízvisszáhű- tő kondenzátorokat szereltek be. ötletekben sosem szűkölködő munkájuknak köszönhető, hogy az első félévben a DÄV 90 ezer forintot visszafizetett a gyárnak a vételezett energia gazdaságos fel- használásáért, A. T. S. # Vincze Csaba és Ehmann József szb-titkár, (Straszer András fel vételei.) JOBB HATÁSFOKÚ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS Iparosodó szövetkezetek A közös gazdaságokat alapító dolgozó parasztok szakismerete játszott közre abban — más egyéb tényezők mellett —. hogy elsőként a szántóföldi növénytermelési ágazat vált nagyüzemivé. A paraszti szakértelem összefüggésben a termőföld adottságaival, minőségével alakította a táj termelési szerkezetét. Bács-Kiskun megyében a kertészet a homokhátáéi. az állattenyésztés a bácskai és a Duna-vidéki körzetben alakult ki. A megyében élő pa- raszlok mindig híresek voltak a szőlő-gyümölcstermelésről, illetve a sertéshizlalásról. A mezőgazdaság szocialista átszervezésekor ezeket egyik napról a másikra mégsem lehetett átültetni a nagyüzembe. A hagyományos kisüzemi szőlő- és gyümölcskultúra termelésben tartásának jól bevált formáját, jelentették a szőlő-gyümölcstermesztő szakszövetkezetek, amelyekben az ültetvénytulajdonosok nemcsak a korszerű termelési eljárásokat sajátították el. és alkalmazták a gyakorlatban, hanem ismerkedtek a szövetkezeti eszmével. a kollektív termelési módszerekkel. a szövetkezeti tulajdonformával. Ez is egyik előidézője annak, hogy a Bács-Kiskun megyei szakszövetkezetek többségében igen korszerűek a közös művelésű ültetvények, és az átlagot meghaladó termést hoznak. Az 1970-es évek elejétől kezdve a mezőgazdasági szövetkezetek társadalmi, gazdasági megerősödésével párhuzamosan a falu világában is átrendeződik a foglalkozási összetétel. Változik a munkamegosztás rendje, új munkaeszközök, termelési kultúrák, eljárások valósulnak meg. A régi eljárások jóformán már a kiskertekben. a ház körüli termelésben sem alkalmazhatók, mert mást követel az újfajta, a biológia, a technológiai feltételek változása. A korábban, univerzális jellegű paraszti munka a,z árutermeléssel fokozatosan szakmunkává yálik. A szocialista átszervezéssel megvalósult új munkamegosztásnak két ismeri lényeges vonása van. a szellemi és a fizikai munka. a vezetés, valamint a végrehajtás munkakörileg elkülönült, a fizikai munka a sokrétű paraszti gazdálkodáshoz viszonyítva leszűkült. szakosodott munkakörökben folyik. Ezek a vonások annál élesebben jelentkeznek, minél inkább nemcsak formailag, hanem tartalmilag is nagyüzemi színvonalon gazdálkodik a termelőszövetkezel. Ma már a mezőgazdasági üzemekben is megtalálhatók a többé-kevésbé korszerű gépműhelyek, szerelőcsarnokok és igen sokrétű munkát találnak az olyan szakmabeliek, mint a villanyszerelők. az energetikusok. E sajátosságokat koncentráltan lehet érzékelni az ugyancsak az 1970- es évektől elterjedt, iparszerű termelési rendszerekben. Hiába van azonban egy-egy gazdaságban kiváló elnök, főmezőgazdász, főkertész, főátlat,tenyésztő, főkönyvelő, ha a munkamegosztásban, a végrehajtásban nincs kellő számú, megfelelően képzett szakember. Mi a helyzet e tekintetben Bács-Kiskun megyében? 1971-ben 173 mezőgazdasági tsz működött, az egyesülésekkel azóta számuk lecsökkent. 1977-ben már csak 108 .tsz gazdálkodott. Egy mezőgazdasági tsz-,re számított átlagos mezőgazdasági terület 1971-ben 2039 hektár volt, az elmúlt esztendő végén pedig 3326 hektár. Az egyetemet, főiskolát végzettek száma a termelőszövetkezetekben ugyanezen idő alatt 990-ről 1254-re növekedett. Az egy termelőszövetkezetre jutó egyetemet, főiskolát végzettek száma 1971-ben 'hat személy volt, 1977-ben pedig tizenkettő. A középfokú végzettségűeké 1942-ről 2659-re, a szakmunkás-képzettsé- gűeké 11 ezer 15-ről 11 ezer 863- ra nőtt. Az egy termelőszövetkezetre számított középfokú és szakmunkás-Végzettségűek száma • Korszerű tejházi berendezéssel szereltette fel a tehenészetét a MÉM Termelési nagydíjával kitüntetett vaskúti Bácska Tsz. Képünkön: Fehér Mihály tejházke- zelő az Alfa—La- vai-típusú fejő- kelyhek tisztaságát ellenőrzi. (Pásztor Zoltán felvétele.) 1971-ben 75 volt, a múlt esztendő végén pedig 124. A mezőgazdasági termelés, foglalkoztatás hatásfokának vizsgálatában nem mellőzhető a rendelkezésre álló munkaerő szellemi felkészültsége. Az a tény. hogy a falusi fiatalok többsége már nem mezőgazdasági szakmát tanul. jórészt a szabad pályaválasztás megvalósulásából következik. Van azonban olyan háttere is, amelyet némi túlzással a paraszti értelmű életformától való menekülésnek nevezhetünk. Aminek az a társadalmi alapja, hogy alacsony a mezőgazdasági foglalkozások presztízse. A mezőgazdasági szövetkezetekben számottevő az általános iskolát be nem fejezettek aránya, és ez rontja a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeinek kihasználását, hátrányosan befolyásolja a műszaki fejlesztést. Holott a mezőgazdaság további Iparosodásának lényeges feltétele a mezőgazdasági üzemekben dolgozók felkészültsége. Jelenleg és a továbbiakban méginkáhb -nem a fizikai erőkifejtés jellemzi a mezőgazdasági termelő munkát, A szocialista iparosítás és a mezőgazdaság iparosodásának lényeges különbsége, hogy míg a szocialista iparosítás a gyáripar kiterjesztésére, kapacitásbővítésére, korszerűsítésére irányul, addig a mezőgazdaságban ez a folyamat egybeesik a termelési forma megváltoztatásával. és számtalan lehetőség kihasználásával érhető el A szocialista mezőgazdaság iparosodásának lényege a nagyüzemi, keretek kitöltése, gépi technikával, gyárszerű termelési eljárással, termelésszervezéssel. A mezőgazdasági munka igen jelentős műszaki ismereteket kívánó szakmunkává válik. A korszerű gépek működtetése, a .nagyhatású vegyszerek kezelése, a szigorú technológiai fegyelem kellő iszakér- telrnet kíván. Emiatt a csatlakozó sz.akmákban a mezőgazdasági üzemek az ipari munkahelyeknek mindinkább versenytársaivá válnak, különösképpen akkor, ha a munkahelyi feltételekben is megközelítik azokat. Bács-Kiskun megyében a mun- kaintenzív ágazat, a szőlő-gyümölcs, zöldségtermesztés az országosnál nagyobb arányt képvisel. A mezőgazdasági szövetkezetek Bács-Kiskun megyében közös művelésben termesztik a szántóföldi zöldségfélék 13—14 százalékát. Ezekből kiemelkedik arányaiban a paradicsom, a zöldpaprika, a zöldborsó, de az utóbbi növény kivételével a gépesítés még nincs megoldva. A megye mezőgazdasági szövetkezeteiben van az ország tsz-keze lésben levő mezőgazdasági területének 8 százaléka, ezen belül a szántóföldi zöldségterülét 13.2, a közös szőlő 26,3. a közös gyümölcsös 11.3 százaléka. A mezőgazdasági szövetkezetekben jelenleg az úgynevezett aktív korú tagság azonban, mindössze 7.9 százaléka az országosnak. Érthető, hogy az állandó és időszaki alkalmazottak az országosnak 9.6 százalékát. a nyugdíjas foglalkoztatottak pedig 20.4 százalékát jelentik. Ily módon a megye közös gazdaságaiban a munkaerő létszáma és a termelési szerkezet között állandó a feszültség. Ilyen helyzetben érthetőek, és Bács-Kiskun megyében kiemelkedő jelentőségűek a mezőgazda- sági politika alapvető irányelvei, amelyek a további feladat okát is körvonalazzák: növelni kell a mezőgazdasági szövetkezetekben a termelés műszaki színvonalát, eszközbéfektetéssel tovább javítani a gépesítést, a belső technológiát,, nem lehet lemondani a kistermelésről, és különösen nagy jelentőségű a családok munkaerejét hasznosító ház körüli zöldségtermesztés, állattartás. A munkaerő csúcsmunkák idejébe' történő igénybevétele, megtartása alapvető termelési érdek. Nem hagyható ez a tény figyelmen kívül a mezőgazdasági szövetkezetek ipari tevékenységének, iparvállalatokkal történt termelési együttműködésének elbírálása során sem. Az élőmunka termelékenysége növelésének a gépesítésen kívül számos lehetősége van: a munkaidőalap teljesebb kihasználása, szervezettség, a fegyelem javítása, a személyes érdekeltség növelése. A vezetés, az irányítás, a politikai, a szakmai, az általános műveltség színvonalának emelése önmagában is nagy tartaléka a munkaerő kellő hatásfokú foglalkoztatásának Bács-Kiskun megye mezőgazdaságában. Magony Imre a Kiskunsági TESZÖV titkára # Az orgoványi Sallai Tsz-ben dolgozó százhatvanöt tsz-tag és alkalmazott közül harminckét szakmunkás, hatvanhat betanított munkás képzettségű. Varga Istvánná baromfitenyésztő a csibenevelő etetőberendezését vizsgálja. MAGYAR-NSZK GAZDASÁGI KAPCSOLATOK Dinamikus fejlődés, de még sok a lehetőség Délutáni csúcsforgalom az NSZK nagy élelmiszerüzleteiben. Mindenki rohan. A vacsorára való összegyűjtését boszorkányos gyorsasággal végzik az asszonyok. Az üzletben 'kapható áruk iránt szinte feltétlen bizalom van. Ilyen lüktető iram mellett osiak agyszer lehet valamiben csalódni. A vásárló másodszor már bizítos nem emeli le a polcról a csalódást okozó árut. A kereskedő pedig nyilván nem rendel abból, ami a nyakán maradt. Következésképpen- eladni csak kifogástalan, a vevő igényét minőségben és árban is kielégítő cikket lőhet. Azt is csak megfelelő reklámmal: ami nem feltétlenül sokméteres neont, hanem ízléses csomagolást jelent. És még valami: a megkedvelt áru ne fogyjon ki, mert abban a pillanatban kegyvesztett lesz. A fogyasztási szokások korszerűsödnek. fit van például a hús. A magyar szalámi és a gyulai kolbász rangos cikk, főleg az idősebbek szemében. Csakhogy az étkezési szokások változásával a nehéz, zsíros étéi már divatját múlja, a fiatal generáció nemigen tiszteli az ilyen árut4 még akkor sem. ha az korábban komoly tekintélyt vívott ki magának. Hasonló a helyzet a baromfival is. A zsíros liba, kacsa egyre kevésbé kelendő. Az pedig még tovább nehezíti az eladhatóságát, ha ráadásul tokos is. Nem jó reklám, ha a konzer- vek között egyik-másik magyar dobozról leesett a címke és meztelenül virít a pléh. Szinte biztos, hogy az ilyen konzerv eladhatatlan. A konkurrencia pedig nagy. A nehézkesség, a sokszor aprónak tűnő termelői gondatlanság, a kiélezett versenyben hihetetlenül hátrányos, szinte fél vereséget jelent. A gondatlanság, vagy talán a túlzott magabiztosság miatt kapta a nem éppen hízelgő jelzőket nagykövetségünk kereskedelmi tanácsosától az a szövetkezet, amelyik várakozáson felüli sikerrel ibetört az NSZK piacára egy elektromos háztartási géppel. Árban, kivitelben versenyképesen, szinte heteken belül egyeduralkodó lett a saját kategóriájában. Aztán valami megmagyarázhatatlan ok miatt, amilyen gyorsan berobbant, Olyan gyorsan veszíteni is kezdetit a népszerűségéből, bosz- szantó szerelési hibák és esztétikai fogyatékosságok miatt. Mit szépítsük: a német kereskedő erősen gondolkodik: rendeljen-e még, vagy sem. A fenti példák — igazak. Am az éremnek csupán az egyik, nevezetesen a kevésbé szép oldalát mutatják. Mert az a teljes igazság, hogy az 1974-es mélypont után 1977 mérlege összességében mát dinamikus fejlődést mutat a magyar—nyugatnémet gazdasági kapcsolatokban. Jóllehet, hazánk szerepe az NSZK külgazdasági .Kapcsolataiban messze nem meghatározó, számunkra azonban jelentős. A Szovjetunió után — a maga 10 százalékos részesedésével — a második helyen áll, míg a nyugati országok viszonylatában ez az arány túlhaladja a 20 százalékot. Az NSZK-ba irányuló kivitelünk tavaly mintegy 25 százalékkal nőtt és dlső ízben meghaladta az egymillliárd márkát. Jelentősek kooperációs kapcsolataink: iitt hasznosan gyümöl- csöztiétfhetjük a két országban közösen előállított termékek értékesítésénél a német kereskedőik szakértelmét, piacismeretét. Az együttműködés különösen hatékony a gépiparban. Ennek leg- plasztikusabb mutatója. hogy amíg a hetvenes évek elején az NSZK-ba irányuló export 10—15 millió volt, addig jelenleg már 100 millió dollár kőiül van. A lehetőség pedig még ennél is nagyobb. Tóth László kereskedelmi tanácsos véleménye: — A kooperáció a középnagyságú váll álatok számára «agyon . előnyös. Ez részünkről szélesebb vállalati kör ilyen mozgását indokolná. Zömében mégis alig 15— 20 üzemünk él ezzel a lehetőséggel. Keresni kellene azokat a közép, illetve kis vállalatokért, amelyek magas kulturáltságé termékekkel partnerként beléphetnének a kooperációba. A mezőgazdaságban és élelmiszeriparban tradicionális a kapcsolatunk. A jjözös Piac megkötöttségei miatt azonban — amely a rövidtávú együttműködés szemléletét sugallja — káros kihatások jelentkeznek. Egyebek között ezért is, a lehetőségekhez képest itt feltűnően nagy a lemaradásunk. Igaz, a magtermesztésben viszont példásan jó az együttműködés. A könnyűipari ágazatban a bérmunkacsatornákon indult együttműködés stabilizálása, fejlesztése a továbbiakban a kölcsönös előnyök egyik fő forósa lehet. A feldolgozó ágazatok (pl.: gépipar, elektromos ipar) számításainak gyors — N:SZK-adiatok szerint is exportunk 60 százalékát kitevő arányt elérő — fejlődése igen örvendetes. Kiemelendő, hogy olyan ágazatokban, 'ahol a világ legjobbjai vannak jelen (például a számítógép és periféria egységei) a magyar termékek is sikereket érnek el. Hasonlóan nagy eredmény, hogy ma Nyugat-Németországban több mint száz magyar numerikus vezérlésű szerszámgép dolgozik teljes megelégedésre. Ez a piac nagy —, mondotta Tóth László — pontossággal, jó minőségű termékekkel, gondossággal itt további eredményeket lehet elérni. Röviden szólva: az .kell; hogy alkalmazkodjunk az igen magas követelményekhez. Ehhez jelentősen hozzásegíthet a már említett kooperációs együttműködés. Jelenleg 262 érvényes szerződésünk van, és ezzel hazánk az NSZK szocialista partnerei között az első helyen áll. tgy volt elérhető az is, hogy az oda irányuló gépiparexportúnk egynegyede ezen az alapon nyugszik. F. I.
