Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-29 / 256. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 256. szám Ára: 90 fillér 1978. október 29. vasárnap Ülést tart a megyei tanács A Bács-Kiskun megyei Tanács november 1-én, szerdán ülést tart Kecskeméten. A végrehajtó bizottság a tanácsi testületnek a következő napirend megtárgyalásé t javasolja: Szóbeli tájékoztató az időközi országgyűlési képviselő- és helyi tanácstagi választásokról. Beszámoló a megye V. ötéves területfejlesztési tervének időarányos teljesítéséről és a további feladatokról. Szóbeli tájékoztató a tanácsi törvény végrehajtásáról és a további feladatokról szóló minisztertanácsi határozatról. Interpellációk, illetve válaszok a korábbi interpellációkra. \ A szőlő hetven százalékát leszüretelték • Szalai János Helvéciái kombajnos az állami gazdaság ágasegyházi kerületében szüretel. A csapadékmentes, derült időben megy ©szerte gyors ütemben halad a szőlő-, gyümölcsszüret, a kukorica betakarítása és a kalászosok vetése. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának legutóbbi értékelése szerint a terménybetakarítás elhúzódása miatt kissé megkésett talajmunkát, vetést pótolták a mezőgazdaságii üzemék, és a búza számára legalkalmasabb időpontban földbe kerül Bács-Kiskun megyében a kenyórnekvaló magja. A múlt hónapiban elvetett árpa és rozs szépen kikelt, a kedvező időjárás hatására üdezöld. A későbbi vetésű kalászosok fejlődése viszont lelassult, mert azok már nem kaptak elég nedvességét a tartás szárazság miatt. A paradicsom, a paprika, a káposzta, valamint a többi zöldségféle 85 százalékát gyűjtötték össze Bács-Kiskun megyében. A fűszerpaprika szedése szintén 85 —88 százaléknál tart, és ha elhúzódik a fagymentes időszak, akikor az eddig betakarítotton felül mintegy hatezer tonna fűszer- paprikát tudnak még összegyűjteni. A 48 ezer hektár szőlő szüretelése szintén meggyorsult. A szakszövetkezetek tagsági ültetvényein és a kisgazdaságokban • Gyapjas Imre, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet lakiteleki állomásának dolgozója a fagytűrő, peronoszpórának ellenálló Zalagyöngye szőlőfajtát mutatja. Hektáronként száz mázsa termett az ültetvényen. (Pásztor Zoltán és Straszer András felvétele.) rövidesen présházba kerül az utolsó hektár termése is. A közös ültetvényeken viszont a szőlőtermésnek 70 százalékát szedték le. Az állami és szövetkezeti gazdaságok egymást kölcsönösen segítve végzik a munkát. A szőlő- termelési rendszerekhez társult termelőszövetkezetek üzemi ültetvényein az állami gazdasági szüretelőgépek is dolgoznak, emellett korszerű szállítóeszközökkel gyorsítják a szövetkezetek szőlő- szüretét. A tiszaalpári Búzakalász Tsz, amely a Kecskemét-szikrai Állami Gazdasággal összefogva, szőlőt telepít, a közös szüret után a telepítés előkészületeit folytatja. Eddig 220 hektáros terület várja, hogy gyökeres vesszővel beültessék. Szikrai kombájn szüretel a Szőlészeti és Borászati' Kutató Intézet lakiteleki állomásának kísérleti tábláin, ahol hamarosan befejeződik a különféle fajták és fajtajelöltek termésének szedése. Az állomáson jelenleg 37 szőlőfajtáival végeznek termesztési kísérletet, Vizsgálják a fagytűrő, betegségnek ellenálló képességüket, s egyéb tulajdonságukat, hogy a szaporítóanyag-termelésre, az V. ötéves terv telepítési programjának segítésére a legalkalmasabb fajtákat válasszák ki. A Helvéciái Állami Gazdaság ágasegyházi kerületében 215 hektár szőlőt szüretelnek a korszerű, nagy teljesítményű géppel, s néhány nap múlva itt véget ér a szőlőszüret. Kissé várakoztak ezzel a munkával, úgy tűnik, megérte, mert az utóbbi verőfényes napok, a kedvező időjárás hatására, 4—5 fokot emelkedett a szőlő cukortartalma. Csak a szüretet fejezik be az állami gazdasági kerületben, mert a szőlőmunlka tovább folyik a következő hetekben is, hiszen a Helvéciái Állami Gazdaságban összesen 393 hektár szőlőt kell telepíteni. Jól sikerült a mezőgazdasági nagyüzemiben a múlt évi, és az idén, a tavaszi hónapokban végzett telepítés. Az ágasegyházi kerületben például 34 hektár új ültetvény létesült, s ezt egészítik ki még az idén 40 hektáros telepítéssel. K. A. PÉNZZEL, MUNKÁVAL, ÖSSZEFOGÁSSAL Utak, járdák épültek a községekben Rövidülnek a napok, hűvösebbek az éjszakák, s néhány helyen már megperzselte a növényeket a fagy. A hideg napok érkezésével számolni kell minden olyan munkánál, melynek végzésében szerepet játszik az időjárás. Így van ez a járda- és útépítésben is, ezért i$ érdeklődtünk ^járási hivataloknál, hogyan állnak az igazgatásuk alá tartozó községekben, nagyközségekben az idénre tervezett munkákkal. A bajai járási hivatal műszaki osztályának vezetője, Bácsi Gábor, a következőkben foglalta össze az idei eredményeket : Közei öt kilométer hosszú út építését tervezték, 9 millió forint értékben. Csávolyon és Baján ezer-ezer, Bácsalmáson 900 méter új út épült, ha a jelentősebbeket említjük. Eddig 3800 méter út készült el, s hamarosan befejezik a hátralevő munkát Dávodon és Hercegszántón. Meg kell említeni, hogy az útépítést több községben házilagosan végezték. A járási hivatal műszaki osztálya az irányításból, a szervezésből vette ki a részét, az útfenntartó szervezet a géppel végzendő földmunkát csinálta. A termelőszövetkezetek az építőanyag szállításába segítettek be, sok esetben díjmentesen, vagy önköltségi alapon. Garán a lakosság a társadalmi munkán kívül pénzzel is hozzájárult az építéshez. A mátételkiek a szabadságukat áldozták fel, átlagosan egy hetet „építőmunkáskodtak”. Járdaépítésből Dávod, Felsőszentiván, Katymár és Mátételke vette ki derekasan a részét, összesen 1,1 millió forint értékű új járdával csinosodtak a bajai járás községei ebben az évben. Németh József elnökhelyettes arról tájékoztatott, hogy a kiskőrösi járásban az idén 5,5 kilométer hosszúságban építettek utat, négymillió forintot meghaladó összegért. Kecelen, Soltvadkerten másfél-másfél, Akasztón 1,2 kilométer út épült, Csengődön 850 méter, Fülöpszálláson fél kilométer a megépített új út hossza. Ezenkívül 400 ezer forintot fordítottak a járás útjainak korszerűsítésére és a forgalombiztonság növelésére. Járdaépítésben Páhi jár az élen, Soltszentimrét és Tabdit megelőzve. A járásban 86 ezer forintot fordítottak járdakészítésre. Ez összegben csak az anyagköltség foglaltatik benn, hiszen a községek lakói az építést vállalták. A kalocsai járási hivatalból Horváth József, osztályvezető ismertette az út és járdaépítés eredményeit. A terveikben három kilométer út és 8600 négyzetméter járda elkészítésével számoltak. Hartán már befejezték a 2,4 kilométer hosszú út építését, melyet a helyi termelőszövetkezetek közel egymillió forint értékű társadalmi munkával támogattak. Apostagon is jó ütemben halad a munka. Nem mutatkozik lemaradás a járdaépítés időarányos teljesítésében sem: Dusnokon, Bátyán, Hajóson, Solton és Géder- lakon eddig 7300 négyzetméternyi kövezett gyalogút épült. A kalocsai járás községeiben eddig közel 35 millió forint értékű társadalmi munkát végezteka lakosok, egyebek között jelentősen segítették önkéntes munkafelajánlásukkal az út- é« járdaépítési terv megvalósítását is. N. M. Év vége előtt a kiskunsági ipari üzemekben • A Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyárában igen eredményes az újítómozgalom. Képünkön: Vlasits Zoltán lakatos, a József Attila szocialista brigád tagja, aki az egyik új kombi-dobozgyártó géphez szerkesztett biztonsági kapcsolót. (Opauszky László felvétele.) Táncos Sándort, Kiskunhalas város Tanácsának elnökét kértük meg a napokban, adjon rövid tájékoztatót az ipari üzemek idei eredményeiről. — Az első háromnegyed év terveit általában időarányosan teljesítették üzemeink. Ahol némi lemaradás mutatkozik, ott is megvan a remény ennek pótlására. Néhány üzemünkben nagyszabású rekonstrukció folyik, és ez a megfeszített, jól szervezett munka eredményeként nem jelent termelésikiesést. Emellett örvendetes, hogy a nagyvállalatok a kiskunhalasi üzemeik eredményeinek növelését nem a létszám növelésével, hanem a műszaki fejlesztéssel akarják elérni. Ily módon a beruházások befejezése után néhány üzemünk termelése új munkaerők nélkül is jelentősen megnövekszik. Az ipari fejlődés fontos állomása ez az év azért is, mert megkezdte termelését az olajipar és a kötöttáru- gyár, meg kell jegyeznem, hogy különösebb létszámgondok nélkül. Az iparosodás, a munkásosztály erőteljes fejlődése, a szocialista brigádmozgalom kiszélesedése városunkban is nagyon hasznos. Reméljük — mondta befejezésül a városi tanács elnöke —, hogy az .év hátralevő részében minden üzemünk az eddigi lendülettel dolgozva teljesíti feladatait. Jó szervezés — fél siker A Fémmunkás Vállalat közel nyolcszáz dolgozót foglalkoztató kiskunhalasi gyárának igazgatója, dr. Judák Imre a következőket mondta, amikor az idei esztendő eddigi eredményeiről érdeklődtünk: _ A korábbi évekhez viszonyítva az idén sokkal körültekintőbb és gondosabb volt a munka szervezése, ami természetesen az eredmények növekedését eredményezte. Kooperációs kapcsolataink is zökkenőmentesek voltaik. Szocialista brigádjaink a tőlük megszokott szorgalommal munkálkodtak vállalásaik teljesítésén, s nem utolsósorban nekik köszönhetően 245 millió forintos tervünk végrehajtása minden különösebb évvégi hajrá nélkül biztosítottnak látszik. Mondhatjuk ezt azért is, mert az előző negyedéves tervek teljesítésénél ne- hány százalékkal magasabb ered- ményeket értünk e!L G yárunk fejlődése szempontjából rendkívül jelentős a múlt évben kezdődött, mintegy 300 millió forintos beruházás. Nagyon bízunk abban, hogy a Bács-Kis- kun megyei Állami Építőipari Vállalat még az idén átadja az 5 ezer négyzetméteres alapterületű új műhelycsarnokot, s a jövő év első negyedévében megkezdhetjük a gépek beszerelését. Űj profilunk lesz a FILLOD köny- nyűszerfcezetes közösségi épületek elemeinek a gyártása. Innen kerülnek ki majd óvodák, iskolák, irodák. ÁBC-áruházak elemei. Jövőre különben várhatóan felépül az új festőműhely, a kazánház és az igényeknek megfelelő szociális épület is — mondta befejezésül dr. Judák Imre. Azonos létszám — bővülő termelés Bodrogi Tibor, a Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyárának igazgatója a következőket mondta: — Az idén feszített tervet kell teljesítenünk. A múlt évben 251 millió forint volt az árbevételünk, most december végéig el kell érnünk a 273 milliót. Az eddigi eredmények biztatóak, s bízunk a sikerben. A második félévben megkezdtük az új termék, a korszerű kombi-doboz gyártására való felkészülést. Kisebb sorozatok máris készülnek a nagy teljesítményű gyártó gépsor érkezését azonban most varjúik, a jövő év első negyedében szeretnénk megkezdeni a próbaüzemet. A gépsor teljesítményére jellemző, hogy 24 kezelővel 80 millió forint produkálására lesz képes. Az új termék iránt igen nagy az érdeklődés, a jövőben ez lesz egyik fő profilunk. A már eddig használatba vett gépek kezelését a fiatalok gyorsan megtanulták, s bízunk abban, hogy az ezután érkezők is hamar tudnak majd dolgozni teljes kapacitással. Termelő területünk nem bővül, de jövőre egy 3 ezer négyzetméter alapterületű raktárt kell építenünk. Elismerés a szocialista brigádoknak Forgács Péter, a Baromfifél- doilgozó Vállalat kiskunhalast gyárának főmérnöke a legnagyobb elismerés hangján emlékezik az önkéntes kollektívákról. A szocialista brigádok vállalásai, a kommunista műszakok, s gyárunk dolgozóinak szorgalma a biztosíték arra, hogy a múlt évi 1088 vagonos teljesítmény után az idén 1142 vtagpn készáru hagyja el gyárunkat. Szocialista brigádjaink azért is külön elismerést érdemelnek, mert az idén .már 423 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a városban. Ami a beruházásunkat illeti, nem vagyunk teljesen elégedettek. Igaz, hogy a hűtőházunk elkészültét a nyári sajnálatos tűzeset hátráltatta, de az építők azóta már sokat „behoztak”. A hűtőház belső szerelése vontatottan halad, a tatai Hűtőtechnikád Ipari Szövetkezet meggyorsíthatná a munkát. O. L. Kereskedelem „Az elmúlt három évben létszámunk 9 százalékkal, termelékenységünk, azaz az egy főre jutó forgalom 19 százalékkal növekedett.” A Bács- Kiskun megyei Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről készített jelentéshez hasonlót többet is idézhetnénk. Megyénkben ugyanis a kereskedelmi forgalom növekedésénél lassabban javulnak a feltételek. 1970-ben 4654 kereskedő állt a pultok mögött. 152 ezer négyzetméter alapterületen 4875 millió forint forgalmat értek el. Tavaly 6500- an 202 ezer négyzetméteren 9981 millió forint értékű árut adtak el. A forgalom csaknem megduplázódott (számításba kell vennünk az árváltozásokat), a létszám azonban mindössze 45 százalékkal, a boltok alapterülete még kisebb arányban nagyobbodott. A gondokat a feltételek lassú javulása okozza. A nagy zsúfoltság nehezíti gépek beállítását, a korszerűsítést, az eladók munkájának könnyítését. A gyakran szűk, kicsi, a pulttól nehezen megközelíthető raktárakból csak körülményesen juttatható el az áru az eladótérbe. Emiatt húzódozik némelyik vállalat a gurulólá- dás (konténeres) szállítástól. A szűk hely lassítja az áruk kínálását, a vevők jobb kiszolgálását. Az egészségtelen zsúfoltsággal is magyarázható — de nem menthető —, hogy viszonylag sok az üzemi baleset. Tavaly mintegy kétszáz munkanappal több esett ki emiatt a megyei bolthálózatokban, mint az előző évben. A kereskedelem színvonala, az eladók közérzete tehát döntően a tárgyi feltételek függvénye. Az érdekelt állami, tanácsi, szövetkezeti vállalatok tisztában vannak teendőikkel, de az elhatározástól hosszú az út a megvalósításig. A BÉK 211 élelmiszerboltjának tekintélyes része — például — magánházban működik. Ezek kor. szerűsitése meglehetősen körülményes. A hatékonyabb gépesítést a sok kis üzlet is nehezíti. Az új ABC-szaküzle- tek, nagy alapterületű városi, falusi boltok léte nem teszi feleslegessé a kisebbek műkői dését. Jogos, de mégis nehezen orvosolható panaszok hangzanak el az úgynevezett szociális helyiségek, létesítmények hiánya, vagy kis száma miatt. Ma már mindenütt természetes igény a melegvizes mosdó, a kényelmes öltöző. Az említettek miatt nem mindenütt sikerült eddig ezeket a kívánságokat teljesíteni. Nem csodálható, ha a kereskedelmi vállalatok is létszám- hiánnyal küszködnek. Bár az utóbbi években a korábbinál nagyobb bérfejlesztést kaptak, az átlagbér mégis elmarad attól, amit az itt dolgozók elvárnak. A már említett BEK Vállalatnál három év alatt 21,2 százalékkal nagyobbodott a kifizetett bér összege, mégsem tolonganak az itt munkát keresők. Ráadásul az eladók mintegy 70—80 százaléka nő. Közülük sok a fiatal. Amenynyiben örvendetes, hogy sokan veszik igénybe a gyermekgondozási szabadságot, annyira nyilvánvaló, hogy helyettesítésük egyre nehezebb. Az elvándorlás részben az üzletek nyitvatartási idejével magyarázható. A hosszú műszakban dolgozó üzletekben már a bölcsődék, óvodák kinyitása előtt kezdődik a munka. Hova tegyék, vigyék az itt dolgozók gyermekeiket? Délután öt óra tájban a legtöbb gyermekintézmény bezárja kapuit, a boltok este hatig, olykor tovább is a vásárlók rendelkezésére állnak. Ha a férj is két műszakban dolgozik, bizony nehéz megoldást találni. Nilvánvaló az is, hogy a változó termékszerkezet, az újabb és újabb igények alapos szak- képzettséget követelnek. Mivel gyenge a kereskedelmi pálya vonzása, kicsi a kereskedelmi szakmunkásképző intézetek választéka is. Gyakorlatilag szinte mindenkit felvesznek, pedig ez a szép hivatás bizonyos készségeket feltételez. Arról nem is szólván, hogy a kettesekkel, hármasokkal zsúfolt bizonyítvánnyal a szakiskolába kerülők nehezen boldogulnak a tananyaggal. A kereskedelmi forgalom értéke előreláthatóan már ez évben meghaladja megyénkben a tizmilliárd forintot. Szüntelenül növekszik a vásárlóerő, így állandóan nagyobb feladatok hárulnak a kereskedelemre és a kereskedelmi dolgozókra, akik bizony sokszor nem héz körülmények között végzik munkájukat. Akkor, amikor elismerjük az arra érdemesek áldozatkész tevékenységét, kifejezzük azt a reményünket is, hogy körülményeik — a vásárlók kényelme is — a jöuőben még dinamikusabban fejlődik. H. N.
