Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-29 / 256. szám

2 • PETŐFI NÉPE 1978. október 29. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Véget értek Gromiko és Vance moszkvai tárgyalásai, az amerikai külügyminisztert fogadta Leonyid Brezsnyev is. — Szí­ria megnyitotta iraki határait. — Budapestre érkezett Jörgensen dán miniszterelnök. KEDD: Asszad Szíriái köztársasági elnök Bagdadba érkezett. — Car­ter amerikai elnök üzenetben szólította fel az izraeli kormányt a különbéke-tervezet elfogadására. SZERDA: Mota Pinto jogászprofesszort nevezték ki Portugália új mi­niszterelnökévé. — Giscard d’Estaing egynapos római villámláto­gatása során tárgyalt Andreotti miniszterelnökkel, és kihallgatá­son jelent meg a pápánál. — Carter elnök új inflációellenes prog­ramot hirdetett meg. CSÜTÖRTÖK: Űjabb mélypontra zuhant a dollár Frankfurtban és Tokióban. — Ismét zavargások voltak Irán városaiban és a sah születésnapján is. — Zsivkov bolgár és Mengisztu etióp államfő , tárgyalásai Addisz-Abebában. PÉNTEK: Szovjet-magyar kormányfői tárgyalások voltak Moszkvá­ban. — Szadat egyiptomi elnök és Begin izraeli miniszterelnök kapta a Nobel-békedíjat. SZOMBAT: Gromiko külügyminiszter befejezte tárgyalásait Párizs­ban, ahol találkozott Giscard d’Estaing köztársasági elnökkel is. — Hazarendelték a Washingtonban tárgyaló egyiptomi küldöttség vezetőjét. — Tüntetések Baszkföldön a spanyol alkotmány terve­zete ellen. A hét három kérdése A hét legfontosabb eseménye a moszkvai szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri találkozó volt. Mindenki azt figyelte, hogy előbbre jutott-e ezáltal a SALT tárgyalássorozata ? Ezt követően Andrej Gromi- ko Párizsiba utazott. Ottani ta­nácskozásai jól alkalmat szolgál­tattak a kérdés megválaszolásá­ra: valóban lehűlés tapasztalható a szovjet—francia viszonyban? Ismét a Közel-Keletről érke­zett számszerűen a legtöbb hír a héten : Szadat és Begin Nobel- békedíja, Asszad váratlan bagda­di útja és megállapodása az ira­ki elnökkel, újabb tűzharcok Bejrútiban, harcias Tel Aviv-i ki­jelentések a település sorsáról stb. Igazi fordulatnak mégis a szíriai—iraki együttműködés fel­újítása látszik. Mi ennek a je­lentősége? Hol tart a SALT-megállapodás a moszkvai külügyminiszteri találkozó után ? Gromiko és amerikai kollégája két nap alatt öszesen több mint 9 órát töltött a tárgyalóasztal mel­lett, ezt követően pedig Leonyid Brezsnyev is fogadta Cyrus Van- ce-t. Az idén ez már az ötödik szovjet—amerikai külügyminisz­teri találkozó volt, mindegyiken a hadászati fegyverek korlátozásá­ról intézkedő megállapodás kér­dését tárgyalták a legfontosabb témaként. A SALT-tárgyalások állásáról tudósítani nem hálás feladat az újságírók számára. A hírmagya­rázók a szűkszavú kommünikék jelzőiből próbálnak következtetni előrehaladásra vagy egy helyben topogásra. „Hasznos és konstruk­tív”, ezek a jelzők szerepeltek a szovjet közleményekben a tárgya­lásokról, az amerikai szóvivő megtoldotta azzal, hogy az esz­mecserék „szívélyesek és barátsá­gosak voltak”. Az óceánon túli lapok számára természetesen ez kevés támpont, a magukat jólér- tesültnek mondó amerikai tudó­sítók meg nem nevezett források­ra hivatkozva azt írták, hogy két újabb kérdésben sikerült előbbre jutni Moszkvában, de még min- dik akad egynéhány megoldatlan, vitás probléma. Vance külügymi­niszter maga azt mondta, hogy a problémák nem olyan természe­tűek, amelyeket a felek jószándé­kának kifejezésre juttatásával ne lehetne ésszerűen megoldani. Mindkét fél hangoztatta! hogy kész fokozni erőfeszítéseit a megálla­podás gyors aláírása végett. Azt azonban senki sem akarja, és tudja megjósolni, hogy ez a „gyors aláírás” még az év vége előt­ti megállapodást jelenti-e. Szov­jet hírmagyarázók felhívták a fi­gyelmet, hogy a SALT egyben amerikai belpolitikai vitatéma is, s hogy november elején kong­resszusi választásokat tartanak az USA-ban. E választások lezajlása után az amerikai elnöknek va­lamivel szabadabb keze lehet a tárgyalások irányítására, egy meg­állapodás aláírására, vagy esetleg egy csúcstalálkozón a kézfogásra. Valóban volt-e lehűlés a szovjet-francia viszonyban ? Gromiko szovjet külügyminisz­ter párizsi látogatásának végén az Elysée-palota szóvivője bejelentet­te, hogy Valéry Giscard d’Estaing jövőre a Szovjetunióba látogat. A szovjet—francia kapcsolatok fej­lődését a legmagasabb szintű ta­lálkozók sorának folytatásával is biztosítani kívánják. A párizsi polgári sajtó az utób­bi időben gyakran cikkezett ar­ról, hogy a Szovjetunió és Fran­ciaország között lehűlés tapasz­talható. Meglehet, hogy a rossz lelkiismeret diktálta ezeket az írásokat, amelyeknek a szerzői szinte egyértelműen annak tulaj­donították a Moszkva—Párizs vi­szonyban szerintük bekövetkezett változást, hogy Franciaország Af- rika-politikája túlságosan aktív lett, méghozzá a Mobutu-féle rendszerek javára. Ugyanakkor párizsi kormány­körökben arra hívták fel a figyel­met, hogy a két ország közötti kapcsolatok gazdasági alépítmé­nye változatlanul erősödik és szé­lesedik. A Guiringaud—Gromiko tár­gyalások most alkalmat adtak ar­ra, hogy a két fél egyformán hi­tet tegyen az enyhülési politika folytatása mellett a világban, s hogy a leszerelési erőfeszítések fokozása érdekében új kezdemé­nyezésekkel éljenek. Gromiko örömét fejezte ki arhiatt, hogy Franciaország bekapcsolódik a genfi leszerelési tárgyalásokba. Guiringaud újra emlékeztetett egy európai leszerelési értekezlet ösz- szehívására vonatkozó francia ja­vaslatra. Természetesen más időszerű kérdések is napirenden szerepel­hettek a Quai d’Orsay-n a két külügyminiszter eszmecseréjén, így mindenekelőtt a közel-keleti kérdéscsoport, amelynek libanoni eleme Franciaországot, a terület egykori védnökét, nagyon is ér­dekli. • A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Szolidaritási Bizottság meghívására október 24—25. között látogatást tett hazánk­ban Joshua Nkomo, a Zimbabwei Hazafias Front társelnöke, a Zim­babwei Afrikai Népi Unió (ZAPU) elnöke. Képünkön: a politikus megbeszéléseket folytatott Sarlós Istvánnal, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkárával. (MTI — KS.) 0 A hét elején az amerikai külügyminiszter tárgyalásokat folytatott Andrej Gromikóval a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szó­ló szovjet—amerikai megállapodás-ól és egyéb kérdésekről. Cyrus Vance-t moszkvai tárgyalásai során fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A képen jobbra Vance, vele szemben Brezsnyev és Gromiko. (Telefoto — AP — MTI — KS.) • Kedden kétnapos magyar—dán hivatalos tárgyalások kezdődtek Budapesten. A képen Lázár György miniszterelnök Anker Jörgensen dán kormányfőt üdvözli. (Telefotó — MTI) • A Biztonsági Tanács hétfői ülésén további kilenc hónapra meg­hosszabbította a Sínai-félszigeten állomásozó ENSZ-békefenntartó erők mandátumát. (AP — MTI — KS.) • A szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bi­zottságainak pártszervezési kérdésekkel foglalkozó titkárai Budapes­ten október 23—25-e között tanácskozást tartottak. Mi a jelentősége a Szíria és Irak viszonyában beállott fordulatnak ? A „Szilárdság Frontjának”, az­az a szadati megalkuvó politikát elítélő arab országok csoportjá­nak leggyöngébb pontja az volt, hogy Szíria és Irak egymás köz­ti viszonyát 1966 óta politikai, ideológiai és személyi ellentétek rontották meg, a libanoni szír beavatkozás óta pedig még a két szomszéd ország közös hatá­rát is lezártók. Említsük meg, hogy ez az áldatlan állapot a szocialista közösség arab politi­káját is zavarta, hiszen külön- külön mind Szíriával, mind Irakkal jók voltak a kapcsola­taink. A héten látszólag meglepő, a stratégiai helyzetből azonban lo­gikusan következő fordulatra ke­rült sor. Szíria megnyitotta hatá­rát Irak felé, Asszad elnök pe­dig Bagdadba repült, hogy négy napon át tárgyaljon Al-Bakr ira-. ki elnökkel A létrejött megál­lapodás a sokoldalú együttműkö­dés újrakezdését írja elő. A hon­védelmi miniszterek például hozzálátnak kölcsönös védelmi szerződés kidolgozásához. Elég egy pillantást vetni a térképre, hogy érthetővé váljék: miután Egyiptom letette a fegy­vert, Izrael egész katonai súlyá­val északra, Libanon irányába és keletre, Szíria (no meg Jordá­nia, és akár a távolabb eső Irak) felé fordul. Ezt a nyomást látva, érezve, az arab vezetők már nem engedhetik meg maguknak, hogy az ellentétek megosszák erőiket, elválasszák őket egymástól. Elméletileg ugyanaz a párt, a BAATH, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja van hatalmon mind Bagdadban, mind pedig Damaszkuszba«. Valójában azon­ban a párt két külön szárnya ez. Eddig élesen szemben állottak egymással, mindennaposak vol­tak a kölcsönös vádaskodások. Ha most létrejön a szíriai— iraki együttműködés, akkor ez katonai téren alaposan módosít­ja a Közel-Kelet erőviszonyait Egyelőre diplomáciai vonatko­zásban hoz újat: most már nincs akadálya annak, hogy november első napjaiban éppen Bagdadban csúcstalálkozóra összeüljön a „Szilárdság Frontjá”-ban levő valamennyi ország vezetője, ab­ból a célból, hogy meghatároz­zák a Camp David-i kapituláció elleni közös fellépés teendőit. Pálfy József Törvényerejű rendelet a külföldi utazásról és az útlevelekről A Népköztársaság Elnöki Taná­csa csütörtöki ülésén megtárgyal­ta és elfogadta a külföldre uta­zásról és az útlevelekről szóló törvényerejű rendeletet. Az új, magasszintű jogszabály a végre­hajtásáról szóló minisztertanácsi, és belügyi rendelettel együtt 1979. január 1-én lép hatályba. * Győri Margit, az MTI hírma­gyarázója írja: A csaknem egy évtizede hatály­ban levő paragrafusok hazánk politikai, társadalmi és gazdasági fejlődésével összhangban szabá­lyozták a külföldre utazások en­gedélyezését és az útlevelek ki­adását Alkalmazásuk elősegítet­te a külfödi utazások kiegyensú­lyozott fejlődését: csupán az utóbi hét esztendőben megnégy­szereződött a határainkon túlra látogatók száma, s tavaly elérte a 4 millió 685 ezret. Társadalmi fejlődésünk, a turizmus fellendü­lése tűzte napirendre a szabá'yok korszerűsítését. Alkalmazásukkal egységessé válik, az útlevélkérel­mek elbírálása, egyszerűbbé az ügyintézés A tvr. világosabban, egyértel­műbben fogalmazza meg a kül­földre utazás jogosultságát és an­nak garanciáit. Kimondja: minden magvar állampolgárnak joga van külföldre utazni. E jog természe­téből adódik viszont. hogy az csak a jogszabályokban meghatá­rozott rendelkezéseknek megfele­lően gyakorolható. A szabályozás továbbra is fenntartja a kizáró vagy korlátozó rendelkezéseket, viszont jóval kevesebb köztük a kategorikus előírás. Vagyis: a ha­tározott jogszabályi elutasítás, így az útlevélhatóságok annak a kérelmét utasítják el, akinek ki­utazása a Magvar Népköztársa­ság belső vagv külső biztonságát, a közrendet, jelentős közérdeket, illetve mások jogos érdekeit sér­ti vagy veszélyezteti. Ugvaocsak határozott nemet mond a jogsza­bály annak, aki valamely szocia­lista állammal szemben ellenséges tevékenységet folytató szervezet­hez vagy személyhez kíván utaz­ni. illetve akinekJcülföleli tartóz­kodásához nem biztosítottak a szükséges anyagi feltételek. A kizáró rendelkezések többsége már vagylagos: tehát a hatóság a körülményeket mérlegelve dönt. Lehetséges, hogy kizáró rendelke­zés alá tartozó esetben-is kedvező döntés születik, viszont elutasító választ adnak akkor, ha az ér­dekelt állampolgár külföldre uta­zása összeegyeztethetetlen a tár­sadalmi érdekkel. A kérelmezők előnyére mérle­gelési jogkörben dönt az útlevél­hatóság, például a büntetett elő­életű, illetve a kisebb súlyú bűn­cselekményt elkövető ügyében. Meghatározott ideig, de legfel­jebb az elkövetéstől számított őt évig „kizárható” a külföldre uta­zásból, aki a hatóság félreveze­tésével akar útlevelet szerezni, vagy valótlan adatot közölt az útlevélkérelmében. Továbbá az is, aki korábbi külföldi tartózko­dása alatt magyar állampolgár­hoz méltatlanul viselkedett ál korábbi külföldi utazása során vám-, vagy deviza-bűncselek­ményt, illetve szabálysértést kö­vetett el. Említést érdemel: korábban nem kaphatott útlevelet az, aki­nek közvetlen hozzátartozója jog­ellenesen külföldön tartózkodik.. Az új jogszabály — társadalmi érdekeinkkel, az eddigi joggya­korlatnak megfelelően, a közvé­lemény helyes értékítéletével összhangban — a korlátozás alá eső közvetlen hozzátartozók kö­rét azokra szűkíti, akik felelősek családtagjuk külföldön maradá­sáért. Kiutazásuk megtagadásá­nak időtartamát is szabályozza, s öt évben állapítja meg. A részletes szabályokat felso­rakoztató minisztertanácsi rende­let — állampolgáraink szűk kö­rét érintő — új kizáró rendelke­zést is megfogalmaz: alapvető társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy megtagadható legyen az olyan országba való utazás, ahol állampolgáraink érdek- és jogvé­delme nem biztosítható. Az új jogszabályok szélesebb köriben teszik lehetővé a jogelle­nesen külföldön tartózkodók ha­zánkhoz fűződő viszonyának jogi rendezését. A jövőben a külföl­dön élő magyar á 11 iampolgárok — természetesen ha megfelelnek a jogszabályi feltételeknek — az itthoniakhoz hasonló útlevelet kapnak. Megszüntetik hazalátoga­tásuk külön engedélyhez való kö­tését is. Tekintettel népgazdaságunk te- f herbíró képességére, a magánuta­zások gyakoriságáról szóló ko­rábbi rendelkezéseken egyelőre nem változtat az új miniszterta­nácsi rendelet. A meghatározott szocialista országokba továbbra is az eddigi gyakorlat szerint lá­togathatnak el a turisták. Amíg devizális lehetőségeink nem ad­nak módot gyakoribb utazásokra; más országokba látogatás céljá­ból kétévenként, turistaútra pe­dig háromévenként kapható ki­utazási engedély. (MTI) A Szovjet Békebizottság távirata az ENSZ főtitkárának A Szovjet Békebizottság távira­tot küldött Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárnak, s ebben hatá­rozottan elítéli Carter amerikai elnöknek a neutronbamba „egyes alkatrészei” gyártásáról szóló dön- Itését. A távirat hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok elnö­kének döntése figyelmen kívül hagyja a népek érdekeit, ellent­mond az ENSZ-közgyűlés javas­latainak, ösztönzi az atomfegyve­rek előállítását, veszélyezteti az enyhülést és fokozza a háború veszélyét. A Szovjet Békebizottság hang­súlyozza, hogy a Szovjetunió bé­keszerető erői az amerikai kor­mányzat döntését a leszerelés és az enyhülés eliten irányuló lépési ként értékelik. Az üzenet aláhúzza: az ENSZ- nek jogában áll felszólítani az amerikai elnököt döntésének fe­lülvizsgálatára, abból a célból, hogy a jövőben mind a nyugati, mind a keleti országok elutasít­sák ennek az embertelen fegyver­nek az előállítását. Ezt a javasla­tot a Szovjetunió már megtette. Előzőleg Nyikalaj Bászov, No- bel-díjas fizikus felszólalt a Szov­jet Békebizottság ülésén. Elmon­dotta: hogy a neutronbomba élő- állítása óriási improduktív kiadá­sokkal jár, kárt okoz az enyhülés­nek és elodázza a társadalmi probémák megoldását. (TASZSZ) Simon Pál Kubába utazott Simon Pál nehézipari miniszter vezetésével szombaton delegáció ui azott Kubába, a KGST Vegy­ipari Állandó Bizottság 53. ülés­szakára. Az ülésszak napirendjén szerepéinek a komplex program és a hosszú távú együttműködési célprogram végrehajtására vonat­kozó intézkedések: a tagországok által közösen építendő üzemek lé­tesítésére kidolgozott beszámolók; a bizottság 1978—1980. évi mun­kájának tematikus terve, továb-: bá a műszaki-tudományos együtt­működés kérdései a vegyiparban, valamint a papír- és cellulózipar­ban. Az ülésszakkal egyidőben ma­gyar—kubai vegyipari tárgyaláso­kat folytatnak. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • A prágai várban ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg a Csehszlo­vák Köztársaság kikiáltásának 60., és a föderatív államrendezés 10. évfordulójáról. A képen: a nagygyűlés elnöksége. (Pl — KS.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom