Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-27 / 254. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. október 27. Egyenjogúság és megbecsülés „A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az egyenjogúságot, az anyanyelven való oktatást, saját kultúrája megőrzését és ápolását. (A Magyar Népköztársaság alkotmányából.) A következő hónapban egymás után kerülnek sorra a hazánkban élő nemzetiségek érdekképviseleti szerveinek, a nemzetiségi szövetségeknek a kongresszusai. Megyénkben már korábban megtartották a küldöttválasztó gyűlésekét, s ezek hangulata — az elhangzott sóik értékes felszólalás, a műsorokban ainyanyelvükön felcsengő megannyi szép dal- és énekszám egyaránt azt tükrözte, hogy a közeli országos eseményre kellő önbizalommal és jó közérzettel készül a megye nemzetiségi lakossága. Az országban élő mintegy 450 szer nemzetiségi állampolgár csaknem tíz százalékának Bács- Kislkun megye a szűkebb hazája. Itt élnek, dolgoznak, művelődnek, itt vesznek részt a közéletben, munkájú,;, alkotó tevékenységük szerves része a megye gazdasági, társadalmi életének, gyarapítója és részese az élért eredményeknek. Életük, munkájuk A megye lakossága egyre többet ismer meg a nemzetiségek kultúrájából, hagyományőrző szép szokásaiból, amire jó aúikaálmat jelentenek a különböző országos, sőt nemzetközi jellegű megmozdulások, népzenei és néptánc- fesztiválok, alkalmi szereplések, fellépések. Nem mondhatjuk, hogy mindez elegendő, de ezen ,a területen már látszanak és elég látványosak a megtett lépések. Jóval kevesebbet tudunk azonban egymásról a hétköznapokat illetően. A megismerés lehetőségeit talán másutt és más alkalommal kellene felmérni — módja lehetne pl. egy-egy előadás vagy kiállítás is —, mi a sajtó eszközeivel ezúttal arra vállalkozunk, hogy egyszerű tájékoztató jelleggel, vázlatosan felvillantjuk azt a képet, amely útbaigazítást ad a megyében élő nemzetiségek helyzetéről. Ügy, ahogy azt a megye; tanács végrehajtó bizottsága által tárgyalt beszámoló alapján a közelmúltban alkalmunk volt megismerni. A nemzetiségek közül legtöbben a bajai járásban élnek megyénkben. Jelentős nemzetiséglakta terület még ia kalocsai járás néhány községe, kisebb számban .a kiskőrösi és kiskunhalasi járás. A megyében húsz község és két város — Baja, Kiskőrös — tekinthető nemzetiségi vagy vegyes lakosú településnek. Túlsúlyban a német anyanyelvűek vannak Hajós, Harta, Nemesnádudvar, Vaskút, Császártöltés községekben, alhol a lakosság zömét alkotják. A szerb-horvát (bunyevác és más délszláv) lakosság nagyobb számban Katy- máron, Hercegszántón és Dusno- kon lakik. A megye számos településén vegyesen él és dolgozik együtt a német és délszláv népesség a magyarokkal, pl, Garán, Katymáron, Bácsalmáson, Bács- bokodon, Csávolyon, Vaskúton stb. A szlovákok közül legtöbben Dunaegyházán laknak, de Kiskőrösön és Miskén is jelentősebb számban élnek. Együtt, összefogva A megye nemzetiségi lakosságának többsége mezőgazdasági foglalkozású, zárt településű községekben élt és él ma is, ami természetesen nem jelent ma már az életforma tekintetében is elzártságot. A mezőgazdaság szocialista átszervezése a nemzetiségi lakosság életében is jelentős változásokat eredményezett. Az itt alakult termelőszövetkezetekben kezdettől fogva együtt dolgoznak a magyarok és más nemzetiségűek. A kedvezőbb természeti adottságok miatt is a szövetkezeti gazdálkodás ezeken a helyeken nagyobb eredményeket hozott. A nemzetiségi lakosság szorgalmas munkája révén e területek termelőszövetkezetei az elsők között stabilizálódtak. A gazdasági eredmények alapján a lakosság jövedelme és életszínvonala jelentősen emelkedett, A nemzetiségi községek kommunális és kulturális ellátottsága jónak mondható, sok esetben meghaladja a megyei átlagot. A szövetkezeti életforma, az új munkakörülmények és feltételek, az egymás közötti intenzív mun- ikaikapcsdlatiok nagy mértékben csökkentették, illetve megszüntették a nemzetiségek elkülönültségét. A termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban végzett közös munka közelebb hozta egymáshoz á magyar és nem magyar anyanyelvű lakosságot. Egymás eredményeinek, kultúrájának, hagyományainak a nagyobb megbecsülését i? kifejlesztette a szorosabb együttélés, a közös tevékenység. Mindezek alapján természetesnek mondható, hogy megyénk több nemzetiségű lakossága körében a harmonikus együttműködést nemzetiségi ellentét nem zavarta meg. A nemzetiségi lakosság igen aktívan vesz részt a szocialista társadalom építésében, ennek megnyilvánulásaként a szo- cialistabrigád-mozgalomban, s jelentős eredményéket érnek el a szocialista munkaversenyben. A termelőszövetkezeti gazdaságok közül igen sok nyerte el a magas állami és társadalmi kitüntetéseket. Az itt élők büszkék lehetnek a településfejlesztésben elért sikereikre, az egészséges lokálpatriotizmustól is fűtött faluszépí- tési, fejlesztési társadalmi munkában való részvételükre. A Bács-Kiskunban élő nemzetiségek példája is igazolja: pártunk nemzetiségi politikájának legfőbb eredménye, hogy hazánkban a gyakorlatban valósul meg a nemzetiségek gazdasági, politikai és kulturális egyenjogúsága. A közös sors, ai közös munka kialakította és egyre erősíti a magyarok és nem magyarok együvé tartozásának és egymásra utaltságának. az egy közös haza szolgálatának a tudatát. A közéletben is Kifejezésre jut. ez többek között a politikai, társadalmi és • közéletben való részvételben is. A megye valamennyi nemzetiségiek áltál lakott helységében biztosítva van a különböző testületekben való részvételük megfelelő aránya. A tanácsi testületekben a nemzetiségi tanácstagok száma igen jelentős. Például a bajai járás nemzetiségi községeiben a 442 tanácstagból 186, a 81 vb-tagból 45 fő a nemzetiségi. Természetesen a tanácstagokat vagy népfrontbizottsági tagokat nem csupán a nemzetiségi hovatartozás alapján választották meg, hanem azért, mert személye; magatartásuk és munkájuk alapján kivívták a. lakosság minden rétegének bizalmát é- tiszteletét. Határozat született arra nézve is, hogy a nemzetiségek által lakott területeken az állami és társadalmi vezetői tisztségekben a nemzetiségi dolgozók képviselete megfeleljen a tényleges társadalmi arányoknak és súlyuknak. Az egyes községeikben anyagi és erkölcsi ösztönzéssel — társadalmi ösztöndíjjal, lakással, letelepedési segéllyel — segítik a különböző szakmai képzettséggel rendelkező nemzetiségi dolgozókat abban, hogy az anyanyelvűknek megfelelő helyen tudjanak letelepedni. Talán formálisnak tűnik, mégsem az, hogv valamennyi nemzetiségi településen több nyelvű feliratot helyeztek el a 'közintézményeken, A kereskedelemben dolgozók részére több községben nyelvtanfolyamokat szervezték, hogv elősegítsék a nemzetiségi nyelv használatát. (Folytatjuk.) HÁZUNK TÁJA Telepítés előtt Amikor végérvényesen hűvösebbre fordul az idő, és megnyíl- nák az eddig nyári szünetet tartó faiskolai lerakatok is, elérkezett az őszi telepítések ideje. Ilyenkor gazdagíthatjuk és fel i.s újíthatjuk kertünk növényanyagát. Ennek sikere azonban nagymértékben a hozzá felhasznált szaporítóanyagtól függ. Az új ültetésű díszítő- és gyümölcstermő bokrok, illetve facsemeték vagy oltványok továbbfejlődését elsősorban az ültetéskori állapotuk határozza meg. Jó tudnunk tehát, hogy a burkolatlan — csupasz — gyökérzettel kapható csemeték köziül azoktól várható a mielőbbi kifejlődés és termésképzés, amelyeknek legalább három-öt-tíz centiméternél hosszabb és a ki- ágazódásuktól öt om-re mérve, négy milliméternél vastagabb gyökerük van. Ezek teljesen egészségesek és végeik kivételével, sérülésektől mentesek legyenek. Gyökér kiszakadásából eredő sebhely nem lehet. Ezenkívül kívánalom az is, hogy a bokrok egy vagy több, egyenként 20 cm hosszú és kétharmad részükig megfásodott vesszővel rendelkezzenek. A tör- zses csemeték, 60 crn-től kezdődő és 220 cm-t is meghaladó törzsmagasságok között, a számiunkra éppen megfelelő hosszúságú törzsrésze csak a töve közelében leivő visszavágási helynél lehet görbült. Ez a görbület sem hp- ladhatja meg azonban a törzsmagasság közepénél mért törzsátmérő kétszeresét. A törzsfelületen csak behegedt sebek lehetnek, de berepedések, mézgásodás és besüppedt sebfelületek nem. A három, vagy ennél több meglevő koronavesszője miinél egyenletesebb térállásban helyezkedjen el, és hosszúsága érje el a 20—30 cm-t. Ennél gyengébb csemetéket lehetőleg ne fogadjunk el, mert azok még továbbnevelést kívánnak. _ A bolygatásra, illetve gyökérsérülésre különösen érzékeny facsemeték és bokrok, valamint a fenyőfélék többsége, más örökzöldekkel együtt, biztonságosan csak úgy ültethető, ha a gyökérzetükön meghagyott, a földfelet- «ti részeikkel arányos méretű földlabdával kerülnek a kiszemelt helyükre. Ezeknél tehát az előbbieken kívül a legfontosabb értékmérő a földlabdájuk állapota. Alapkövetelmény a növénynagyságával arányos, súlyos, nem lazuló, szorosan csomagolt föld- labda, ami gyökerekkel sűrűn átszőtt. Mivel a földlabda érzékeny a mozgatásra, szállításra, különösen az elfekvő ágazatú fenyőféléknél, a földlabdás növényt sohase a tőrésznél, vagy az ágainál fogva emelgessük, hanem mindig a földlabdájánál fogjuk meg. Ezek a növények, ha elterülő növ-ésűek, 15 cm-es, ha felfelé törők, 30 cm-es magasságtól, illetve szélességtől kezdődően kerülhetnek forgalomba és még a négy méternél nagyobbak ültetése is sikerrel járhat. Elsősorban a még tökéletesebb gyökéróvás érdekében nevelnek elő mind több növényt, kisebb- nagyobb méretű, rendszerint műanyagból készült tartóedényben, amit konténernek neveznek. Ezzel nemcsak a gy ö kérsérülése k mértéke csökkenthető a minimálisra, hanem az is elérhető, hogy a fagyos időszak kivételével tulajdonképpen bármikor ültethessünk, amikor időnk van rá, nemcsak a szokásos, lomibhullás- tól rügyfakadásig terjedő időszakban. Ráadásul így előnevelve a már viszonylag nagyméretű növények is jól erednek anélkül, hogy a íöldíeletti részüket az egyébként szükséges módon, jelentősen vissza kellene kurtítani. Vásárakor arra különösen jól ügyeljünk, hogy a növény nagyságával arányos méretű legyen a konténer. Ha lehetséges, meg kell győződnünk gyökérzetük fejlettségéről is. Kérésre megmutathatják, hogy mennyire szőtték át a gyökerek a földlabdát, csak ki kell emelni az edényből — konténeréből — a növényt, vagy a fóliaburkolatúaknál meg kell bontani egy helyen a burkoló fóliát. A szaporítóanyag eltelepítését követően is felmerülhetnek még vele kapcsolatban gondok. Leggyakoribb az eredés elmaradása, vagy hiányossága, amiről azonban legkorábban csak az ültetést követő nyár elején, nemegyszer azonban csak a következő vegetációs időben lehet megyőződni. Ugyanis az edényben előnevelt, vagyis konténeres anyag kivételével, bármelyikkel előfordulhat, hogy az ültetését követő első tavaszi felmelegedéskor hirtelen kihajt és látszólag zavartalan növekedésnek indul, de a friss hajtások egyszerre csak elhervadnak, mintha leforrázták volna valamennyit, mert nem gyökeresedett. újra be, csak a tartalék tápanyagait felhasználva indult fejlődésnek. Számításiba kell venni azt is, hogy a díszfaiskolai szaporítóanyagok bár néha már az ültetésük évében is azonosíthatók, a szőlő- vagy gyümölcsszaporító-anyagok viszont az elültetésük után egy-két évivel még később kezdenek csak teremni, fajtaazonosságuk tehát csak akkor állapítható meg. Ezért a faiskolai szaporítóanyagtermesztés, — forgalmazás bizalmat és hitelt igénylő feladat. Lehetőséget ad arra, hogy a fajtakevert vagy a várttól eltérő, más fajtájú szaporítóanyag reklamációjával — ennek megállapításától számított fél éven belül — élhessenek vásárlók, akkor is, ha ez csak az ültetés után több évvel állapítható meg. K. L. Gyorsabb ütemű fejlődés termelésiszerkezet-váltás a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban • A Kiskunhalasi Állami Gazdaság valamennyi termelési ágazatában számos, jól képzett szakember tevékenykedik. Képünkön a szolgáltató kerület két szakmunkása mezőgazdasági gépet javít. Az MSZMP Központi Bizottságának ez év március 15-,i határozata elemezte a párt agrárpolitikájának végrehajtását, s meghatározta a mezőgazdasági, élelmiszeripari termelés további feladatait. A határozatot követően a Kisikuinhalasi Állami Gazdaság párt-végrehajtóbizottsága — a többi mezőgazdasági nagyüzem pártszervezeteihez hasonlóan — elemezte eddigi tevékenységét és tennivalóit. A gazdaság, amely hat jogelőd területén, az adott földrajzi, közgazdasági viszonyok között évek óta eredményesen gazdálkodik, szocialista nagyüzemmé vált, amelyben jelen vannak a továbbfejlődés személyi, anyagi és műszaki feltételei. Az elmúlt években Végigjárt termelésnövekedésben az ott dolgozók szakmai hozzáértésének, áldozatos munkájának volt a legnagyobb szerepe. Emellett elősegítette a gyorsabb ütemű haladást a területi fejlesztési, műszaki koncentráció, a termelési szerkezet egyszerűsítése, az ezzel együtt alkalmazott új. üzem- és munkaszervezési módszerek bevezetése. Együttműködve az oktatási, kutatási és fejlesztési intézetekkel, a nagyüzem ágazataiban ■ zárt termelési technológiát dolgoztak ki és vezettek be. Mindezeket a termelés fejlesztésének igénye, a munkakörülmények gyors ütemű javításának szükségessége, a mezőgazdasági munkaerő létszámának, összetételének változása igényelte. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság élt a vállalati önállóság nyújtotta lehetőségekkel. ennek eredményeként a termelési érték megsokszorozódott és évék óta emelkedő nyereséggel gazdálkodik. Figyelemre méltó azonban. hogy a termelés hatásfokát jelző mutatók közül csak az élőmunkáé nőtt számottevően, az eszközhatékonyság változatlan maradt, sőt, egyes években romlott. Ennek javítása, a követelményeknek megfelelő színvonalra emelése a következő lépés. Köztudott, hogy a kézi munkaerő gépesítéssel történő felváltása, helyettesítése rendkívül drága. Az is közismert, hpgy a kiskunhalasi gazdaságban eszköz- igényes ágazatok vannak. Mégis szükséges a változtatás, összességében azonban az egész nagyüzem területén a munka termelékenysége, a területegységre számított terméshozam és az állattenyésztés hozama nőtt. A búza termésátlaga 1960-ban 17 mázsa volt hektáronként. Az idén elérte az 50 mázsa feletti átlagot. Ugyanezen idő alatt a kukorica hozama 27 mázsáról hektáronként 60 mázsa fölé emelkedett. A gazdaság szőlőültetvényei a korábbi 35 helyett száz mázsa hektáronkénti termést adnak. A gazdaság borászati eredményei a szőlőtermelés mennyiségének növekedésével párhuzamosan javultak. A gazdaság kajszibarack-termesztése, a gyakori elemi csapás ellenére a környező gazdaságok termésátlagainál jóval magasabb. A borkősavüzem termelési mutatói egyenletesen javultak. A gazdaságban a mezőgazdasági művelésű terület hasznosítása a céloknak megfelelően alakult, a rét- és legelőgazdálkodás kimozdult a holtpontról, a pillangós takarmánynövények termesztése ugyancsak magasabb színvonalra emelkedett. Az állattenyésztésben a tartási körülmények javításával a technológiai fegyelem megszilárdításával párhuzamosan a tehenészet, valamint a szarvasmarha- hizlalás .teljesítménye tovább gyarapodott, önálló ágazattá fejlődött .az erdészet, amely a gyenge minőségű homoktalajok észszerű hasznosítását tette lehetővé. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság a mezőgazdasági alaptevékenység valamennyi ágazatában elért sikereivel hozzájárult az élelmiszeripar alapanyag-ellátásához. Ezenkívül számottevő ipari, élelmiszeripari bázist alakított ki a korszerű borászat, és a borkősavüzem felépítésével, üzemeltetésével. Megbízható kapcsolatokat teremtett üzleti partnereivel, a legutóbbi idők értékesítési gondjai viszont a termék- szerkezet további és gyors ütemű korszerűsítésére hívták fel a gazdaság vezetőinek a figyelmét. Az utóbbi két évtizedben számottevő szervezeti és szervezési változtatásokat sikerült bevezetni a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban, ahol a termelési tevékenység mellett céltudatos szakember-továbbképzés, szakmunkásnevelés történik. A korszerű termelés magasabb követelményei a dolgozók általános és szakmai képzettségének gyarapítását, a termelésiszerkezet-változás, a munkaerő átcsoportosítását és átképzését teszi szükségessé. Mindezeket a feladatokat fokozatosan végrehajtja a gazdaság. A műszaki fejlesztés iránya helyes volt, de nem minden esetben követte az eredményesség, az eszközhatékonyság megfelelő ütemű emelkedése. .A Kiskunhalasi Állami Gazdaság pártszeirvei sikeres irányító, segítő, ellenőrző tevékenységet folytattak. A kommunisták személyes helytállásukkal, példamutatásukkal, a párton kívüli dolgozókkal együtt .tevékeny részesei voltak a több ezer hektáros nagyüzem gazdálkodása fejlődésének. Pintér Imre a Kiskunhalasi Állami Gazdaság pártbizottságának titkára # Az állami gazdaság tajói kerületében a nagyüzemben valamikor használt különböző típusú erőgépekből szabadtéri múzeumot létesítettek. • A szekszárdi Mezőgép egyik korszerű gyártmánya, a gyümölcsszüretelő gép második éve működik jó eredménnyel a szőlőbetakarításnál. (Straszer András felvételei.) Kincsek országa Koreát ősidők óta a kincsek országának nevezik, s nem véletlenül: területén számtalan ásványi kincs található. A vasérc lelőhelyei jó alapul szolgáltak a vaskohászat kifejlesztéséhez. Rendkívül gazdag lelőhelyeket tártak fel az ország északnyugati részén. Itt található a muszámi ércbánya, amely a legnagyobb a köztársaságban, s amelynek készletei meghaladják: az egymdLliárd tonna vasércet. A Szovjetunió és más szocialista országok a népi Korea rendelkezésére bocsátották a szükséges berendezéseket — kotrógépeket és bulldózereket, valamint az ércdúsító üzem berendezéseit — általuk ez az érclelőhely a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fő kohászati bázisa lett. • A Beton- és Vasbetonipari Művek budapesti gyárában évente mintegy hatszázmillió forint értékű építőelemei készítenek. Legújabb termékük a vázpanel, ezekből különféle lakótelepi járulékos létesítmények, óvodák, bölcsődék, Iskolák építhetők. A képen: A vázpanel- elemek tárolóhelye. (MTI-fotó, Balaton József felvétele — KS.) A muszáni érclelőhelyre telepített bányaüzem évenként 10 millió tonna vasércet ad a népgazdaságinak. (BUDAPRESS—APN)
