Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-24 / 251. szám

2 • PETŐFI NÉPE « 1978. október 24. Jóváhagyta az új programot a Német Kommunista Párt kongresszusa • Hermann Gautier (középen) gratulál Herbert Miesnek. Meghalt Mikojan A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége és a Miniszterta­nács vasárnap délután kiadott közleménye mély fájdalommal tudatta, hogy szombaton, hosszas, súlyos betegség után 83 éves ko­rában elhunyt Anasztasz Ivano- vics Mikojan, az SZKP egyik leg­régibb tagja. Anasztasz Mikojan, áki 1895- ben született, 1915-től volt tagja a Szovjetunió Kommunista Párt-, jánaik. 1917 márciusától augusz­tusig Bakuban végzett pártmun­kát, augusztustól októberig a tif li- szi (tbiliszi) pártbizottságban vég­zett vezető munkát, majd a bol­sevikok bak-ui bizottságának tag­ja lett, az olajbányászok és az ipari munkások között végzett pártmunkát és a párt lapjait szerkesztette. 1918 közepén, ami­kor a német és a török csapatok Bakut ostromolták, a Vörös Had­sereg komisszárja volt, a frontok harcaiban vett részt. 1926—30 között Mikojan a Szovjetunió belkereskedelmi nép­biztosa volt, 1930—34 között ellá­tási népbiztos, 1934-itől 1938-ig élelmiszeripari népbiztos, A há­ború éveiben, 1942—45 között tagja volt a Szovjetunió honvé­delmi bizottságának. 1946—55 között, majd 1957—58- ban a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, s ezzel együtt 1949-ig külkereskedelmi miniszter. 1953-ban a Szovjetunió küL- és belkereskedelmi minisz­terévé -nevezték ki, majd keres­kedelmi miniszteri megbízatást kapott. 1955—57 között, majd 1958-tól 1964-ig a miniszterta­nács első elnökhelyetteseként dol­gozott. 1964—65 között a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke, ezt követően az elnökség tagja volt. 1943-ban kapta meg a Szocialista Munka Hőse címet. Utolsó éveit nyugdíj­ban töltötte. (MTI) MANNHEIM Sándor István, az MTI tudó­sítója jelenti: Az új vezető testületek megvá­lasztásával vasárnap véget ért a Német Kommunista Párt (DKP) manmheiimi kongresszusa. Her­bert Miesit, a DKP elnökét, és Hermann Gautiert, a párt elnök- helyettesét megerősítették tiszt­ségében, s újraválasztották a DKP vezetőségét és elnökségét is. A kongresszus háromnapos ta­nácskozásán a több mint 600 kül­dött megvitatta és jóváhagyta a párt új programját, amely ele­mezte a kapitalizmus, a nyugat­német társadalom helyzetét, a nemzetközi erőviszonyokat, meg­határozta az NSZK kommunis­táinak feladatait a következő évekre. Elnöki. zárszavában Herbert Mies kijelentette: a kongresszu­son elfogadott pártprogram utat és célt mutat a munkásosztály­nak, az NSZK dolgozóinak, a bé­kéért, a szabadságért és a társa­dalmi haladásért folytatott harc­ban. — A fórum sikere a nyugatné­met kommunisták, az egész DKP érdeme, annak a felelősségteljes Japán és Kína külügyminiszte­re ünnepélyesen kicserélte a még augusztus 12-én Pekingben alá­írt szerződés ratifikációs okmá­nyait. A diplomáciai aktus ma­gasrangú 'kínai vendég, Teng H sz i a o -pi n g mi niszterel nőik- h e ­lyetites jelenlétében történt, alá­húzva ezzel azt a jelentőséget, amit elsősorban Peking tulajdo­nít az okmánynak. Az előzmények közismerteik: Kína a rábeszéLés és a nyomás széles eszköztárával rábírta a hosszasan szabódó Tokiót az úgy­nevezett hegemónia-cikkely el­fogadására, ami egyértelműen a Szovjetunió ellen irányul. Ezzel a térségben voltaiképpen új hely­zet állt elő, amelynek következ­ményei hosszabb távon is hatást gyakorolhatnak. Mik — minden japán hivatalos cáfolat ellenére —• ezek az új mertfvumoik? ■Először is, bár Tokió továbbra is azt állítja, hogy külpolitikájá­nak alapja az úgynevezett „egyenlő távolság” elve, a hege­mónia^-(tétellel súlyosbított japán —kínai szerződés fényében ez az állítás többé nem állja ki a té­nyek próbáját. Mivel az ország munkának az eredménye, ame­lyet a párt a dolgozó emberek körében évek óta következetesen folytat, s amellyel aktívan részt vesz napjaink szociális és poli­tikai küzdelmeiben — mondotta a DKP elnöke. két nagy szomszédja közül az egyik javára és kifejezetten a másik rovására kötött hosszú tá­vú, ráadásul automatikusan meg­hosszabbodó szerződést, nem le­het immár szó egyenlő távolsá­gokról. ■Ezt a japán sajtó is sűrűn megállapítja, jó példa rá a te­kintélyes Japan Times legfris­sebb cikke. E szerint „Japán szá­mára súlyos probléma, vajon ké­pes-e összeegyeztetni kínai kap­csolatait Fukudának azzal a doktrínájával, hogy Tokió minden országgal ellenségeskedés nélkü­li, baráti viszonyt kíván fenn­tartani.” Másodszor a Teng jelenlétében történt ratifikációs okmánycsere olyan folyamat része, amely na­gyobb szerephez juttatja Japán revansiista köreit és máris érez­hetően meggyorsítja a japán fegyveres erők — alkotmányel­lenes — fejlesztését. A kölcsön­hatás ősi politikai törvénye sze­rint a folyamatnak ez a vonat­kozása távolról sem csak szovjet viszonylatban, hanem a japán külfcapcsolatok széles szférájában érezteti majd hatását. A manniheimi kongresszus szombaton délután nagyszabású, jól sikerült kiultúrprograim-mal zá­rult, amelynek keretében ismert művészek, munkás kul/túrcsopor- tok, haladó írók és költők léptek feL Beiktatták a pápát II. János Pál, a Vatikán tör­ténetének 265. pápája, vasárnap elfoglalta a Szent Péter bazilika előtt jelképesen felállított trón­ját. Az új egyházfő — elődjéhez, I. János Pálhoz hasonlóan — el­tekintett a nyilvános megkoroná­zástól. A pápa misét pontifikált la­tinul a Szent Péter téren egybe­gyűlteknek. A tömegbe több ezer lengyel hívő vegyült, akik a krakkói érsek pápai beiktatása alkalmából rendezett ünnepségre különrepülőgépekkel érkeztek Ró­mába. II. János Pál ünnepélyes be­iktatásán 125 ország képviseltet­te magát hivatalos küldöttség­gel. A Lengyel Népköztársaságot Henryk Jab'loftski államfő kép- selte. A Magyar Népköztársaság delegációját Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács elnökhelyettese vezette. Tagjai voltak Miklós Im­re államtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke és Palo­tás Rezső római magyar nagyikö­vet. Az egyházi küldöttséget dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek vezette. (MTI) NAPI KOMMENTÁR Okmánycsere így készül a L’Humanité Porte d’Ivry metróállomás, buszvégállomás Párizs egyik ka­pujában, kijárat a^,fővárost öve­ző autópálya-gyűrűről. Korán reggel emberek jönnek befelé a „vörös övezetből”, amely körbe­veszi a fény városát. Sietnek. Ki gyalogosan, ki kerékpáron, robo­gón, ki autón, autóbuszon vagy metrón. Délután megfordul a kép, az emberáradat kifelé igyek­szik. A főváros „vörös övezetét”, a legtöbb elővárost a baloldal, fő­leg; a kommunisták irányítják. A Francia Kommunista Párt köz­ponti lapja olvasótáborának kö­zel a fele kerül, ki innen Párizs­ból és környékéről. (A pártnak a nagy vidéki központokban is vannak napilapjai; így Marseille- ben, Lille-ben, és Elzászban is.) Az újságos bódék, az üzemek szakszervezeti aktivistái és az egyetemi ebédszünetben kommu­nista diákok terjesztik a L’Humát (így becézik a franciák), amely egyetlen rendszeresen megjelenő francia pártnapilap. A párizsi „Nagybulvár” közép­• A modern technika sem nél­külözheti ma még a kéziszedést. • Adattároló a szerkesztői munkához. Készül a L’Humanité kefelevonata. dál pusztításától. Egy ízben fel is gyújtották a szerkesztőséget. Az­óta éjszaka vasredőnyökkel vé­dik a bejáratot. A szerkesztőség belülről olyan, mint a többi francia lapé. A reggeli lapindítón a rovatveze­tőknek Rolland Leroy, a L’Huma- nité igazgatója, a politikai bizott­ság tagja és René Andrieu, az újság főszerkesztője tart értekez­letet. Az újságírók között minden korosztály megtalálható; az el­lenállás idején megjelenő L’Huma munkatársaitól a most /végzett diplomás fiatalokig. A kommu­nista párt újságírói azonban egy­ben különböznek a polgári lapok munkatársaitól, fizetésük bizo­nyos százalékát a párt kasszájá­ba fizetik be. A párt tagjai részt vesznek a terjesztésben. Utcákon, tereken, piacokon, üzemek és iskolák előtt aktivistaként terjesztik a L'Huroa. nitét, vagy vasárnapi színes ki­adását, a L’Humanité Dimanche-t. A terjesztők, az olvasók és a lap készítői — az újságíróiktól a nyomdászokig — minden év szeptemberének első vasárnapján találkoznak a L’Huma fesztivál­ján. A Courneuve-i parkban fel­állított színpadok, sátrak, vita­fórumok és nemzeti pavilonok között milliós tömeg özönilik. Kommunisták, szimpatizánsok és érdeklődők egy egész nap színes forgatagában együtt ünnepük a francia munkásosztály lapját, a L’Humainitét. L. L. ső részét képező boulevard Pois- soniére, a Halárusnő körúton színiházak és mozik között egy­szerű épület, ez a francia fel­szabadulás óta a munkásmozga­lom egyik fellegvára: a L’Huma- n-i-té szerkesztősége és nyomdája. A lapot 1904. április 18-án ad­ták ki először. Az alapító a fran­cia munkásmozgalom nagy alak­ja, Jean Jaures volt. A második világháború alatt, 1939. október 26-tódi, tehát jóval a francia had­sereg kapiíulálása előtt a párt úgy döntött, hogy a lapot illega­litásban nyomtatja ki. A náci ■megszállás idején a' L’Huma a francia ellenállás egyik fontos, népszerű tájékoztató orgánuma volt. A felszabadulás utáni évek­ben a L’Humanité-t közel 1 mil­liós példányban nyomtatták. Az ötvenes évek idején, a hi­degháború alatt ellenséges össz­tűz zúdult a kommunistáikra, így a párt sajtójára is.- Nemegyszer csak valódi közelharc árán sike­rült megvédeni a boulevard Pois- soniére 6-ot a fasiszta suhancok és a jobboldali provokátorok van­• A 230 ezer példány útban az olvasóhoz. (MTI-fotó, Mohácsi Miklós felvétele — KS.) A fegyver nélküli világért! Október 24-én világszerte, így hazánkban is, megemlékeznek az ENSZ megalakulásának 33. év­fordulójáról. Ez a nap, a világ- szervezet napja az embereket arra figyelmezteti már több, mint há­rom évtizede, hogy pusztító vi­lágégés után jött csak létre a föld szuverén államait egyesítő szervezet. Ma már másfél száz tagja van az Egyesült Nemzetek Szervezetének — többségük a fejlődő országok közé tartozik. A leszerelés kérdése, a fegyverke­zésre fordított milliárdok sorsa a föld e legszegényebb régiói szá­mára egyre égetőbb problémává válik. Egyszerű adat: a világ or­szágai katonai célokra ma annyi pénzt fordítanak, mint amennyi bolygónk lakossága 45 százaléká­nak évi jövedelme. Egy korszerű atom-tenger­alattjáró árából a fejlődő világ­ban 16 -millió ember oktatását le­hetne megoldani. . De még so­káig lehetne sorolni -számokat, A leszerelés századunk harmadik harmadában a föld -minden la­kója számára létkérdés. Az ENSZ az idén júniusban rendkívüli ülésszakon vitatta meg a lesze­relés problémáit, s fontos mun­kaprogramot, nyilatkozatokat fo­gadott el. A Béke Világtanács javaslatára a világszervezet 1978. október 24—30-át nemzetközi le­szerelési hétnek nyilvánította. A döntés célja: minél több ember figyelmét felhívni korunk legége­tőbb problémájára. A hazai békemozgalom,nia-k eb­ből a szempontból nem kell ne­hézségeket legyőzni. Országúink­ban a békepolitika nem csupán lelkes társadalmi aktivistáik szív­ügye. Szocialista hazánk külpoli­tikai tevékenységében alapfeladat a nemzetközi és az európai béke megőrzésére, a leszerelésre, az államok közötti együttműködésre való törekvés. Kifejezésre jutott ez az MSZMP KB Október 12-i ülésén elfogadott határozatban: „Az enyhülés folytatásának, a a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításának alapkérdése a leszerelés. Hazánk a szocialista közösis-ég országaival együtt min­dent -megtesz a fegyverkezési ver­seny lefékezéséért, a nemzetközi fórumokon J^atározottan fellép a leszerelésig intézkedések előremoz- dít-áisáért. Ezen az úton döntő fon­tosságú, hogy mielőbb megegye­zés szülessen a hadászati táma­dó fegyverek korlátozásáról a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok között. Európa békéjének és biztonsagának megszi Járd í tását szolgálná, ha a NATO tagállamai a kölcsönös biztonság elvének megfelelő konstruktív választ ad­nának a Varsói Szerződés orszá­gainak legutóbhi javaslatára a közép-európai haderők és fegy­verzet csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalásokon.” Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli le­szerelési ülésszakán a küldöttek többsége is rámutatott: életbevágó, hogy az emberiséget teljes megsem­misítéssel fenyegető nukleáris és rakétafegyvereik korlátozásáról mielőbb megállapodások szüles­senek, s hogy két világháború hadszín, terén — Közép-Európá- ban — csökkenjen a fegyveres erők veszélyes koncentrációja. A szocialista országok igén sok kezdeményező javaslatot tettek eddig is tárgyalópartnereiknek. A leszerelés ügyének természetesen százmilliók hívei a tőkésorszá­gokban i-s. Annak ellenére van ez így, hogy a burzsoá propaganda- gépezet minden erővel arra tö­rekszik, hogy az állítólagos szov­jet veszélyről költött kampány­nyal a leszerelés, a feszültség csökkentése ellen hangolja a NÁ- TO-országok lakóit. A neutron- fegyver elleni tiltakozó lapokon álló 700 millió aláírás bizonyítja — erőfeszítésük hiábavaló, a nyugati országok polgárai is be­látják: a fegyverkezési verseny nem biztonságot, hanem pusztu­lással fenyegető -bizonytalansiágjöt szül, a hadiiparba áramló miilli- áirdök nem prosperitást teremte­nek, de az inflációt, a válságot állandósítják. A leszerelési világhét rendez­vényein országszerte nyilván sok szó esik minderről. A IX. kong­resszusára készülő magyar béke­mozgalom aktivistái, előadói ezekre a problémákra, veszélyek­re hívják fel a figyelmet. Az el­múlt évtizedek történelmi ta­pasztalata bebizonyította: ko­runkban a békeszerető nemzet­közi közvéleménynek egyre na­gyobb a súlya. A-z emberek béke- vágyát kifejező felelős szó nem a pusztába kiált. M. G. Fejlődő gázszolgáltatás (Folytatás az 1. oldalról.) növekedett a megyében. Az egy fogyasztóra vetített tárolókapaci­tás pedig napjainkban eléri a 3,2 kilogrammot. A cseretelep-hálózat fejlesztésé­re vonatkozó irányelveknek meg­felelően a Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat arra tö­rekszik, hogy az egyes körzetek távolsága ne haladja meg a nyolc kilométert. Az egy palack- tulajdonosra tervezett négy kilo­grammos tárolókapacitás eléré­séhez azonban nagy szükség van a viszonteladó-hálózat ütemesebb fejlesztésére. Ami a pb-gáz iránti igényeket illeti,: ez év közepén 724 kérel­met tartottak nyilván. Az igé­nyek kielégítésére huzamosabb ideig várakozni kellett. Jelenleg azonban már folyamatosan végei a bekapcsolásokat a DÉGÁZ. S még néhány értesülés a pb- gáz témában. Az idei hazai pa- laokgyártás egyelőre nem teszi lehetővé a fogyasztók rfcartalékpá- lack-igényének kielégítését. E te­kintetben várhatóan csak 1980 után lesz javulás. Ugyancsak a VI. ötéves terv folyamán nyílik Lehetőség arra, hogy a kommuná­lis és kisipari használók az ed­digi magypalaűkos fogyasztást az úgynevezett kristályosra állítsák át, ha az ehhez szükséges tar­tályt beszerzik. P. I. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Brezsnyev fogadta Vance-t A hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról megkötendő szovjet—amerikai megállapodással összefüggő kérdésekre fordították a fő figyelmet Leonyid Brezsnyev és Cyrus Vance hétfői moszkvai tár­gyalásán. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a Kremlben fogadta az Egyesült Államok kül­ügyminiszterét.. A megbeszélésen részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügymi­nisztere is. Kiemelve a moszkvai tárgyalások hasznosságát és konst­ruktív jellegét, mindkét fél hangsúlyozta, hogy kész fokozni erőfeszí­téseit a megállapodás mielőbbi elérése érdekében. A felek kölcsönös törekvésüket fejezték ki arra is, hogy más, a fegyverzetek korlátozá­sával és a leszereléssel kapcsolatos kérdésekről folyó tárgyalásokon is haladást érjenek el a konkrét megállapodás érdekében. • UNESCO-küldöttség utazott Párizsba Jóború Magdának, a Magyar UNESCO Bizottság elnökének vezeté­sével öttagú magyar delegáció utazott Párizsba, az UNESCO-köz- gyűlés huszadik ülésszakára. A delegáció tagja Demeter Sándor* a KKI elnökhelyettese, Láng István, az MTA főtitkárhelyettese, Mód Péter nagykövet ,a magyar UNESCO-képviselet vezetője és Pap Anna, az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságá­nak titkára. • Losonczi Pál látogatása Vas megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn délután 2 napos látogatásra Vas megyébe érke­zett. Szombathelyen, a megyei pártbizottság székházában Horváth Miklós, első titkár és Bors Zoltán, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a közepes iparral, erősen állattenyésztő centrikus mező- gazdasággal rendelkező megye életéről. Az Elnöki Tanács elnöke a délutáni órákban az ország legkisebb termelőszövetkezetébe, a szombathelyi „Kertész” Tsz-be látogatott és felkereste a Vas megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatot. (MTI) • Magyar ipari kiállítás Ammanban Dr Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter és Nidzseddin Dadzsani jordániai ipari és kereskedelmi miniszter ünnepélyesen megnyitotta az első magyar ipari kilállítást Ammanban. A bemutatón 16 magyar külkereskedelmi vállalat állítja ki termékeit, elsősorban olyanokat, amelyek szerepet kaphatnak a különböző jordániai fejlesztési prog­ramokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom