Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-03 / 233. szám

978. október 3. 9 PETŐFI NÉPE • 3 EGY ÉVTIZEDES GYAKORLAT, SOK TAPASZTALATTAL A bevezetése óta eltelt évtizedben országosan több mint egymillió édes­anya élt a nagy jelentőségű társadalom- politikai vívmánnyal, vette igénybe a gyermekgondozási segélyt. Első három, leggyönyörűbb éve minden percét gyer­mekével tölthette, töltötte. Jelenleg 300 ezer nődolgozó részesül a gyesben, amelynek költségkihatása négymilliárd forint. Bács-Kiskun megyében az 1969. évi 4550-nel szemben napjainkban meg­haladja a 13 200-at a gyesen levő nők száma. A munkahely kapcsolata a kisgyermekes anyákkal Egy évtizedes gyakorlat sok tapasztalattal szolgál a gyes rendszeréről, a segélyt igénybe­vevőkikel való munkahelyi, szak- szervezeti törődésről, a gyes kü­lönböző kihatásairól. És nyilván következtetéseket kínál. Lényegé­ben ez vezette az SZMT titkár­ságát a közelmúltban a nőbizott­ság által a többségben nőket fog­lalkoztató könnyűipari üzemekből ö)sszegyűjtött és megvitatott ta­pasztalatok elemző áttekintésére. Következtetésként pedig több ajánlás megfogalmazására. Ra­gadjuk ki közülük ezúttal az egyik legfontosabbat, a gyermek- intézményi helyek elégtelenségé­ben . észlelhető társadalmi gond enyhítését célzó ajánlást. Ez ki­mondja : Elsősorban a megyeszékhelyen — addig is, amíg nincs lehetőség új gyermekintézmények létesíté­sére — szükségmegoldásként kí­vánatos a lakások átalakítása ilyen célra. A szakszervezeti szervek támogassák a társadalmi akciók szervezését. Az építőipari kapacitás hiányának pótlására az építtetők vegyék igénybe az üze­mi épíitőbrügádakat. Ajánlásának további részében arra is felhívjia az SZMT titkár­sága a szakszervezeti szervek fi­gyelmét, hogy jobban ügyeljenek rá: a munkás szülők gyermekeit arányosabban vegyék fel a taná­csoktól megvásárolt intézményi helyekre. Az ajánlás hátteréből Ezek után vegyük szemügyre, miilyen tapasz'tál iátok késztették az iménti ajánlásának megfogal­mazására a titkárságot. Kezdjük azzal, hogy a gyes be­vezetését kővető években főleg az átlagosnál alacsonyabb keresetű nők éltek a lehetőséggel, amely az első gyermek után 600, a má­sodik után 700, a harmadik után pedig 800 forintot biztosított ha­vonta. A segély összege időköz­ben módosult; az első gyermek után 800, a második után 900, a harmadik után 1000 forintra emelkedett. A több gyermek vál­lalása az alacsonyabb jövedelmű­ek körében a jellemző. Ez nyil­ván összefügg azzal, hogy két gyermek gondozásának egybeesé­se esetén a segély összege meg­közelítően azonos a korábban el­ért keresettel. Az utóbbi évek­ben növekedtek a bérek, s egy­ben emelkedtek iaz árak is. Ugyan­akkor a népgazdaság teherbíró képességéhez méretezett, tehát változatlan a segélyösszeg. Nyil­ván ezzel függ össze, hogy csök­ken a gyes iránti vonzalom. Mind e mellett a megye köny- nyűiparii üzemeiben együttesen meghaladja a 17 százalékot a se­gélyt igénybevevők aránya. A bőr­iparban 14,7, a ruházati iparban 26,5, a textiliparban 17,2, a nyomdaiparban 15,2, a faiparban pedig 9,3 százaléka a dolgozói létszámból a segélyt igénybevevők aránya. Külön is figyelmet ér­demlő példa: a Habselyem Kö­töttárugyár kecskeméti gyára ál­lományából a dolgozók 36,7 szá­zaléka van gyesen. Az oly jelentős társadalompo­litikai vívmánnyal való általános és maradéktalan egyetértés mel­lett, mint arra a fenti adatokból is következtetni lehet, a terme­lési terv teljesítésénél rendkívül feszítő gond az üzemekben a munkaerőhiány. A nehézségeket, főleg a gyesen levő nődolgozók pótlását, gépesítéssel, az üzem- szervezés ésszerűsítésével igye­keznek áthidalni a gazdasági .ve­zetők. Ezeken túlmenően a” meg­tartásuk érdekében sokféle mó­don kedveznek a kisgyermekes nődolgozciknak. És a gyes lejárta előtti visszatérésre ösztönzik az anyákat. Milyen kedvezményekről és ösztönzésről van szó? Például délelőttös műszákban foglalkoz­tatják a kisgyermekes nőket. A lehetőség szerint gondoskodnak a gyermekek intézményi elhelyezé­séről. A bölcsőde, óvoda nyitva tartásához igazítják a műszak­kezdést, illetve befejezést. A bér­fejlesztéskor számoníartják a gyesen levőket vagy visszatéré­sükkor fejlesztik bérüket. Szak­mai lemaradásuk pótlására tan­folyamot szerveznek. Visszatérés sükkor átlagbér mellett, betanu­lási időt adnak. Szociális helyze­tüktől függően segélyezik a gyes­en levőket, akik Jgénybe vehetik az üzemi kedvezményes étkezte­tést, vagy nem egy helyen csalá­dostól a vállalati üdülőt. Nétn szólva az üzemi életről való tá­jékoztatásuk, s a kapcsolattartás sokféle módjáról. Az előbbi, igencsak általános kedvezményeiken túl, négy mun­kahelyen kiemelkedő anyagi jut­tatással ösztönzik a nődolgozókat a gyes lejárta előtti visszatérésre. A bajai Finomposztó Vállalat pél­dául egyszeri juttatásként 2000 forintban részesíti őket, ha egy éven belül .nem veszik ismét igénybe a segélyt. A Pamutmyo- mó Vállalat kiskunhalasi és du­navecsei egységénél havi SÖ0 fo­rintban részesül a gondozási se­gély lejárta előtt a munkába visszatérő anya, ha nem tart igényt vállalati bölcsődei elhelye­zésre. Ellenkező esetben 400 fo­rintot kap. A bácsalmási ruha­gyárban gyermekének hároméves kora előtt visszatérő, s gyerme­ke gondozását önerőből megoldó kismama kiegészítő juttatásként havi 600 forintban részesül. Az ösztönzés gátja Mégis: kevesen veszik igénybe a kiemelkedő kedvezményt. (Megjegyzendő, hogy az üzemek többségének. nincs lehetősége ilyen juttatásokra.) A megkérde­zett kismamák jelentős hányada így vélekedik a gyes-rendszerről: a gyermek egy-, másfél éves ko­ráiig feltétlenül szükséges, hogy meghitt környezetben, az anya állandó közelségében nevelődjön. Utána azonban szívesen vissza­térnének a munkahelyre — kelle­ne a kereset! — ha lenne mód a ■kicsi intézményi elhelyezésére. Tehát a szülőt, s a munkáltatót egyaránt sújtja a gyermekintéz­ményi helyhiány. S említsük meg, hogy a faluról, külterületről bejáró nődolgozók körülményei az átlagosnál is kedvezőtlenebbek. Számukra a környező település nem tud gyer­mekintézményt elhelyezést nyúj­tani. Közülük tehát még többen vannak, akik inkább vállalják a több gyermek születését, s mun­kaviszonyukat fenntartva, nem térnek vissza a munkahelyre. Arányosan a gyáregységeknek A megyében területenként vál­tozó a gyermek intézményi helyek hiánya. Van, ahol kevésbé szorít a gond, de sajnos, nem ez a jel­lemző. Viszonylag jónak mond­ható az ellátottság például Ka­locsán. Ugyanakkor a megye- székhelyen csaknem háromszáz bölcsődés korú. s a fellebbezések, az intézmények egészségtelen túl­zsúfoltsága árán történt felvéte­lek után is több mint hatszáz óvodás korú gyermekinek nem jutott hely. Lényegében ezek a tapasztala­tok késztették az SZMT titkársá­gát a bevezetőül említett, további közös cselekvést kívánó ajánlásá­nak megfogalmazására. S ugyan­annak a célnak az ' érdekében azt is szükségesnek tartja a testület, hogy az anyavállalatok arányosan részeltessék gyáregységeiket a gyermeki intézményi 'támogatást szolgáló szociális alapból. ...................... P. L Á rulkodik a környezet... Nemzetközi öntőkongresszus Hogy miről? Különösebb kommentálás nélkül is elmondják az — ezúttal a kecskeméti Czollner te­ret körbejárva, lencsevégre kapott — alábbi- képek. Az első például ezt sugallja: a 20-as számú ház­ban élők nyilván igényes emberek. Ezért üde, tisz­ta a házuk tája. Nem így — legalábbis kívülről nem! — a Cipő­nagykereskedelmi Vállalat, amely elviseli a sze­méttel. kacattal megtűzdelt bozótost. Pedig park válthatná fel néhány órás rendcsináló összefogás után!... Nemkülönben az MHSZ-lőtér előkertjét, amely rendbehozottan aligha lenne összetéveszthető a sze­métlerakodó hellyel. Valószínű, hogy a kihajításra ítélt, öreg vaskályhák is a MÉH-telepen kötnének ki... Mert ha valaki netán nem tudná még, ez­úton is szíves figyelmébe ajánljuk: oda, a vashul­ladék közé való! {Pásztor Zoltán felvételei) Harminckét ország több mint ezer szakemberének részvételével vasárnap megkezdődött a 45. nemzetközi öntőkongresszus a Semmelweis Orvostudományi Egyetem épületében. Az egyhetes tanácskozást. Csépányi Sándor kohó- és gépipari miniszterhe­lyettes nyitotta meg, majd Mar­jai József miniszterelnök-helyet­tes üdvözölte a kormány nevé­ben a kongresszus résztvevőit. Henton Morrogh, az öntéstech- niikai Egyesületek Nemzetközi Szövetségének elnöke a kongresz- szus Jelentőségéről szólva hang­súlyozta: az előadások várhatóan hozzájárulnak az öntödék kör­nyezetvédelmének további fej­lesztéséhez, valamint az anyag- és energiatakarékosságot szolgáló új technológiák elterjesztéséhez. Szépvölgyi Zoltán, Budapest Fő­város Tanácsának elriöke a házi­gazda nevében üdvözölte a kong­resszus hazai és külföldi részt­vevőit, s sikeres munkát kívánt a tanácskozáshoz. A megnyitó után három szek­cióban megkezdődött a tanácsko­zás, mellyel egyidőben a KGM Rákóczi úti technika házában nemzetközi öntőkiállítás is nyílt. (MTI) Ünnepi hangversenyekkel köszöntötték a Zenei Világnapot Vasárnap országszerte ünnepi hangversenyekkel köszöntötték a Zenei Világnapot. A Budapesti Művészeti He­tek keretében — a világnap al­kalmából — délelőtt a Zeneaka­démián nagyszabású gálakoncert- tel egybekötött ünnepségen hir­dették ki az elmúlt napokban megtartott I. nemzetközi Liszt Ferenc orgona verseny ered­ményét. Az ünnepi rendezvényt — a Zenei Világnapra emlékez­tetve — Farka.sinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Ezután Behringer Éva, a Kul­turális Minisztérium szímházi- zenei és táncművészeti főosztá­lyának helyettes vezetője adta át a díjakat az orgonaverseny győz­teseinek: aiz I. díjat Francesco Pinotti olasz, a II. díjat Elekes Zsuzsanna magyar, a megosztott III. díjat Gabriele Wadewitz NDK-beli és Florian Pagitsch qsztrák orgonaművésznek. A magyar művek kiemelkedő tolmácsolásáért a Kun Imre em­lékére alapított különdíjjal Áchim Erzsébet magyar, a Fővá­rosi Tanács különdíját pedig Vaclav Uhlir csehszlovák orgo­naművésznek ítélte oda a ver­seny nemzetközi zsűrije. A díjak átvétele után a győz­tesek . gálakoncerten szólaltatták meg Bach, Liszt és Szőnyi Erzsé­bet ongonaműveit. A hagyományokhoz híven ezen a napon, számos (közművelődési intézményben megemlékeztek a Zenei Világnapról. Hangverse­nyeken és az operaelőadásokon köszöntők hangzottak el. A Magyar Zeneművészek Szö­vetsége és a Kórusok Országos Tanácsa rendezésében a nap fo­lyamán hét helyen nagyszabású kórushangversenyekkel köszöntöt­ték a Zenei Világnapot. Ezeken a rendezvényeken összesen 32, nemzetközi kórusversenyeken dí­jat nyert énekkar adott hangver­senyt, s valamennyi helyen zenei életünk egy-egy kiválósága mél­tatta a Zenei Világnap jelentősé­gét. Ezen a napon több, az ese­ményhez kapcsolódó műsort su­gárzott a rádió és a televízió. Az ünnepi rendezvénysorozat záró hangversenyének színhelye a Várszínház volt, ahol A Zene Vi­lágnapján címmel a késő esti órákban, az ország nyilvánossága előtt tartották meg a Magyar Te­levízió ünnepi hangversenyét. A műsorban elsőként Pozsgay Imre kulturális miniszter mon­dott köszöntőt, hangsúlyozva, hogy Bartók és Kodály zseniális, világraszóló művének — a hazai zenei nevelés eredményeinek — és szocialista államunk célszerű­en felhasznált anyagi eszközeinek köszönhetően ma nálunk százez­rek járnak operába és milliók hangversenyekre. (MTI) Megjelent az új helységnévtár 1973-ban jelent meg utoljára helységnévtár. Az ett követően életbe lépett változások szüksé­gessé tették egy pótfüzet közzé­tételét, mivel azonban a pótfüzet megjelenése óta is számos terü­letszervezési intézkedés történt — különösen az 1977. április 1-vel hatályba lépett változások emel­kednek ki nagy számukkal — ezért szükségessé vált egf) új ki­advány megjelentetése. 1 E névtárnak és egyben adat­tárnak is tekinthető kötet a je­lenlegi államigazgatási területi beosztás mellett az államigazga­tási területi egységek jogállását is tartalmazza, külön fejezetben foglalkozik a főbb területszerve­zési változások (várossá nyilvání­tás, községegyésítések stb.), be­mutatásával, utolsó fejezetében pedig közli a város- és községne­vek betűrendes névmutatóját a helységek jogállásának, megyei­járási besorolásának feltüntetésé­vel. (KS) Budapesttől Gödöllőig # Befejezéséhez közeledik az M—3-as autópálya első, Budapesttől Gödöllőig húzódó, huszonnégy kilométeres szakaszának építése. A Be­tonútépítő Vállalat dolgozói már a közelgő műszaki átadásra készül­nek. KÉPERNYŐ V asárnapi jegyzetek Kellemes a délelőtti műsor. Külön előnye, hogy bármikor ül le az ember a képernyő elé, be­kapcsolódhat az adásba, rögtön érti, tudja miről beszél a kép. Nézhetik felnőtték is, noha fő­ként gyerekeknek szánják. Kit nem érdekelnek az állatkertek? A mindig színvonalas, tartalmas, gondosan szerkesztett, ötletesen tálalt Cimbora fiatalt és időst egyaránt leköt. Jó, jó, a hangvé­tel „diákos”, de amit és ahogy bemutat, az abszolút érték. A Térzenénél, a Mozduljnál nehe­zen képzelhető el ebbe az idő­szakba jobban illő műsor. Aki még mindig kíváncsi a Borsra, üljön csak ebéd helyett a ka- rosszékben, én csak délután kat­tintottam föl újra a készüléket. Elszalasztottam, nem először, a szakmai kérdéseket általában közérdekűén taglaló Pedagógusok fórumát. Tudom, nehéz lenne jobb időpontot találni, de előbb- utóbb csak kiköveteli magának a jelentőségéhez illő • helyet. A párizsi utat a tévések is ju­talomnak tekintették, mert „A Szajna partján él a másik” csák hangulatokat adott a tavalyi vers- és prózamondó verseny legjobb­jainak kirándulásáról. A francia fővárosból is többnyire az ide­genforgalmi látványosságokat „vették észre”. Kár, ritka alkal­mat szalasztottak el. Fotografál- hafcják még a Szajna-pairti várost milliószor, de ilyen érdekes társa­sággal soha nem szembesíthetik. A vers- és prózamondók maga­tartása, a metropolis rájuk gya­korolt hatása, az olvasottak és a valóság szembesítése lett volna igazi művészi feladat. A „Szépmesterségek” kezdete tanulhatna az Iskölatelevíziótól. Feleslegesen szépelgő, öncélú mo­dorosságok miatt érződött csinált- mak, erőszakoltnak, néha érdekes, jól szerkesztett műsor lenne kü­lönben. A Hét legjobb perceit Horvát Jánosnak köszönhetjük. A példás riporteri megközelítésnek tulaj­donítható a Che Guevara édesap­jával készített interjú bensőséges hangulata. Bravúrosan elkerülte a kínálkozó, tolakodó ismétléseket. Egy hozzátartozó és agy más földrészen élő, más nemzedékhez tartozó fiatalabb férfi szemléleté­nek kettős sugártörésében rajzo­lódott ki a világszerte népszerű forradalmár egyénisége. Hiteles­nek éreztük, ahogyan a beszélge­tés végén, a gyermekét vesztett apa az általa is tisztelt Che egyé­niségét felidézte. A burgonya tárolásának, érté­kesítésének a gondjairól bemuta­tott összeállítás érdemét a meg- nyilatkozók hivatali zsargonja csökkentette. Egy riporter nem nyugodhat bele abba — legyen az illető vezérigazgató, vagy mi­nisztériumi főember •—, hogy va­laki ne a lakosságnak, hanem a lakosság felé adassa el a krump­lit ... A zenei világnapon közvetített hangverseny minden tekintetben méltó volt az alkalomhoz. A TELESPORT-ról csak annyit; túlságosan későn tudatták a sport­kedvelőkkel az NB Il-es labda­rúgó-mérkőzések eredményeit. H. N. ÉVFORDULÓK, SOROZATOK, VETÉLKEDŐK A televízió IV. negyedévi műsortervéből Talán kárpótlásként az elmúlt hónapok televíziós egyhangúsá­gáért, az év hátralevő része érde­kesnek ígérkezik. A negyedéves műsorterv középpontjában három jelentős évforduló megünneplése áll. Ez év őszén emlékezünk meg az 1918-as polgári demokratikus — „őszirózsás” — forradalom ki­törésének és a Kommunisták Magyarországi Pártja megalaku­lásának hatvanadik évfordulójá­ról. Jövőre pedig a Magyar Ta­nácsköztársaságnak lesz hat év­tizedes jubileuma. Mindhárom történelmi eseményről érdekes dokumentum-összeállítások, illet­ve játékfilmek, riportok sora kí­nál áttekintést, elemzést. Nem lesz hiány a nézők kö­rében népszerű sorozatokból sem. Folytatódik A. Tolsztoj Golgota című regényéből készített film­változat sugárzása. Az orosz ér­telmiség próbatételének korát áb­rázoló, hatalmas mű feldolgozá­sából, az V—VIII. rész bemuta­tása előtt, megismétlik a koráb­ban vetített első négy epizódot. Kilenc részben kerül a nézők elé, a Honfoglalás című ismeret- terjesztő műsor, amely az Uraitól a Kárpát-medencéig, a finnugor népek szétválásá tól a magyar ál­lamalapításig kíséri végig előde­ink évszázadait. „Hogy nálam kü­lönb legyen” — címmel 13 részes sorozat elemzi az ember pszicho­lógiai fejlődésének állomásait. Folytatódik a Röpülj páva ver­senye, továbbá nők és férfiak vetélkedőjének terve is olvasható a negyedéves műsortervben. A kéthetenként jelentkező élő adás egy-egy város asszonynépét szó­lítja versengésre, egy másik vá­ros férfilakosságával. A karácsonyi műsorok a ha­gyományokhoz híven gazdag programot kínálnak. Megelevene­dik Verne híres regénye, A rej­telmes sziget, amelyet hat rész­ben vetítenek Le. Műsorra kerül Csajkovszkij Diótörője, Jevge- nyiv Svarc: A király meztelen című drámája, Makk Károly ren­dezte a magyar—kanadai kopro­dukcióban készült Drága kisfiam — című filmet, amely egy aka­ratgyenge, megalkuvó disszidens- ről szól. A filmek között szere­pel a Robin Hood nyila, A fran­cia nő és a szerelem, Elza köly- kei, A riksakuli, valamint Pén­tek 13 — címmel egy a Lataibár Kálmán rövidfilmjeiből váloga­tott összeállítás. Film készül Petőfi életútjáról A Széchényi Könyvtárban ütöt­te fel tanyáját a tévé egyik stáb­ja: a Petőfi útjai című filmso­rozat jeleneteinek forgatására. A produkció a Petőfi születésétől a János-vitéz megírásáig, vagyis az 1844-ig terjedő időszakot öleli fel. A film készítői végigkísérik Pe­tőfi vándorútjalnak főbb állomá­sait, miközben igyekeznek felde­ríteni, milyen politikai és gazda­sági események közepette érik egyénisége költővé, világszínvo­nalú gondolkodóvá, forradalmár­rá. A Széchényi könyvtári forga­tást megelőzően a stáb vidéken — Kiskunfélegyházán, Kecskemé­ten és Sárszentlőrincen —, készí­tett felvételeket. (MTI) _

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom