Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-03 / 233. szám
V4 6 PETŐFI NÉPE W 1978. október 3. • Ez a felvétel még a nyáron készült a Kalocsai Állami Gazdaságban, amikor a szenázskazlat „építették" A gyepgazdálkodás fejlődését nemcsak az anyagi eszközök hiánya, hanem az üzemben betöltött másodrendű szerepe, könyvelési rendszere is akadályozta. Üzemi teherként nehezedett a gazdaságokra, mert arányos álló- és forgóalap nélkül legtöbbször csak részben megalapozott szakvezetéssel — nem adta az állattenyésztés „biztos és olcsó" takarmányát. Értékesítésére csak szénában vagy az állattenyésztést terhelő költségként volt lehetőség. A hasznosítás és termelés közben elkövetett hibát a gyep, a legelő terhére írták. A tényleges végtermék szerinti elszámolás lehetővé tészi a hasznosítás hatékonyságának és gazdaságosságának értékelését — írja dr. Szabó János tavaly megjelent Gyepgazdálkodás című könyvében. Az eredmények között egyre nagyobb szerep jut a növénytermesztési végtermékek — a zöld, a Végtermék: a tej, a hús széna a szenázs, és a liszt — mellett az állattenyésztési végtermékek mutatóinak. Bács-Kis- kun megyében a múlt évi adatok szerint 145 ezer szarvasmarha volt, köztük 60 500 a tehén. Ezek nagy részét — több mint 50 ezret — fejték és így a megyei tejtermelés 164 millió liter lett. Egyetlen tejüzem, a kecskeméti, termelését vizsgálva kiderül, hogy ők mintegy 17 millió liter tejet dolgoztak fel tejföllé, habtejszínné, túróvá, kakaóvá és takarmányozási célra alkalmas tejporrá. A külföldi piacokon is keresett a magyartarka fajta faggyúval átszőtt, márványozott húsa. Tavaly é'őexportra több mint 8 ezret szállítottak a megyéből a Szovjetunióba, Olaszországba. Csontos tőkehúsként és húskészítményként a megyéből felvásárolt szarvasmarhák közül mintegy 20 ezer került belföldi fogyasztásra. A vágómarhákat a belföldi ellátás mellett, a külföldi vevők kívánságainak megfelelően előkészítve, hasítva is szállítják a feldolgozó vállalatok. Hazánk éghajlata, a tartáskörülmények és a nem utolsósorban a jól megválasztott juhfajták teszik lehetővé, hogy a juhászatok eredményeit az exportkeresleten is mérhessük. A megyében az állatforgalmi és a gyapjúforgalmi vállalatok kirendeltségei a múlt évben 129 ezer vágójuhot vásároltak fel. Ennek a mennyiségnek mintegy 70—75 százalékát fogadják tőlünk a külföldi partnerek. Az Allatforgalmi és Húsipari Vállalat szakemberei szerint a jelen, légi keresletet ismerve, a tejes és pecsenyebárány elhelyezésének lehetősége a tőkés piacokon korlátlan. Gál Eszter B ács-Kiskun megye természeti adottságai, a szorgalmas és szakszerű munka lehetővé tette a virágzó szőlő-, gyümölcs- és zöldségkultúrák kialakítását, a növény- termesztés és állattenyésztés szinte valamennyi ágának dinamikus fejlődését. Az MSZMP Központi Bizottságának a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésének feladatairól szóló 1978. március 15-i határozata arra ösztönzi a termelésben és irányításban dolgozó szakembereket, hogy a meglevő adottságokat az eddiginél jobban hasznosítsák, és a kezdeti tapasztalatok alapján előrelépjenek a korszerű rét- és legelőgazdálkodásban is. Feladatok, lehetőségek a rét- és legelőgazdálkodásban Az állati termékek növekvő exportja és a hazai fogyasztók igénye nagyobb állat- állomány, magasabb szintű termelékenységét teszi szükségessé. Ez pedig jó minőségű és olcsó tömegtakarmány nélkül megvalósíthatatlan. A szántóföldi szá- lastakarmány-termő területet tovább már nem célszerű növelni. Viszont óriási tömegtakarmány- tartalék rejlik a megye 147 ezer hektár gyepterületének hasznosításában. Ezért a jövőben előrelátóbb, a hosszú távú érdekeket jobban figyelembe vevő területhasznosítást kell megvalósítani. Azokon a talajokon, ahol szántóföldi növénytermelés nem folytatható gazdaságosan, és szőlőgyümölcs telepítést nem terveznek, elsősorban rét- és legelő- gazdálkodást kell folytatni, mert ott a korszerű gyepgazdálkodás a legnagyobb értéket létrehozó mezőgazdasági kultúrát jelenti. Erdősítés csak az ezen felüli területeken indokolt. A gyepgag- dálkodás fejlesztését szolgáló legfontosabb feladatok: Elsősorban a meglevő gyepterületeken kell megteremteni a gazdálkodás alapvető feltételeit. Rétjeink és legelőink 40 százalékán a nagyüzemi, intenzív gyepgazdálkodás rövid időn belül megvalósítható. A kiritkult, felgyomosodott, savanyú fűfajokkal ellepett természetes gyepek javítása, és ezzel egyidőben a szükséges meliorációs munkák (vízrendezés, kisebb tereprendezés, táhlakialakítás) elvégzése. Olcsó, jó tömegtakarmány Az így előkészített területeken lehetővé válik nagy termőképességű új gyep telepítése, amire állami támogatás is igénybe vehető. A telepítési munkák rövidre szabott ideje miatt célszerű speciális gépek beszerzése, ezek jobb kihasználása pedig lehetővé válna 22. üzemek közötti társulásokkal. Be kell vezetni a korszerű legeltetési módszereket. Növelni kel) az öntözött gyepterületek nagyságát A tudomány' eredményeit és a jó üzemi tapasztalatokat általánossá kell tenni, a megfelelő fűfajok kiválasztása, a tápanyag-utánpótlás biztosítása tekintetében is. Végül legfontosabb, hogy a talajadottságokra és vízviszonyokra alapozva jól határozzuk meg a hasznosítás irányát. A leggyengébb homoki és sziki legelőkön a kevésbé igényes szarvasmarha- faiták és a juhok tartása az indokolt A jobb adottságú gyepeket az intenzív húsmarhafajtákkal, a legjobb területeket pedig tejelő tehenészettel kell hasznosítani. A rétben, legelőben levő tartalékok feltárása, a gyepgazdálkodás fejlesztésének sikere csak az üzemek jobb összefogásával ^és az irányító szervek eddiginél átgondoltabb, határozottabb intézkedéseivel valósítható meg. Dr. Matos László a megyei tanács elnökhelyettese A legjobb gyepekről tejet várunk Ha a gyepterület az állattenyésztő telepek közelében van, akkor a betakarítás és a legeltetés előnyösen oLdható meg. így van ez a Kalocsai Állami Gazdaságban is, ahol az állattenyésztési kerület kialakításával létrehozták a tejelő szarvasmarha-tenyésztést kiszolgáló tömeg- takarmány-termesztést. A kerületihez tartozik 650 hektárnyi gyep, valamint a füves.here, a lucerna és a silókukorica termelése is. Az itt gondozott 2 ezer szarvasmarhából 700 tehén; fajtájára nézve 100 magyartarka, ugyanennyi hungarofriz, a többi magyartarka—holsteinfriz keresztezése Az állomány tavalyi fejési átlaga 5024 liter volt, több mint 4,6-es tejzsírszázalék- kal. A nagy teljesítményű tehénállomány takarmányozása új követelményeket támaszt. A kötött tartású istállókban az állatok mozgása korlátozott, márpedig állategészségügyi szempontból a rendszeres mozgás fontos lenne. Ezért a tehenészeti telepek mellett 30—30 héktár legelőterületet hagytak meg a járta- t.áshoz, ezen naponta másfél órát tartózkodnak a tehenek. A tejtermeléshez szükséges tápanyagokat csak úgy tudja az állat felvenni, ha a takarmányok értéke ebből a szempontból is megfelelő. Az állatok „étrendjének” összeállításához, az ásványi anyagok pontos adagolásához a laboratóriumi vizsgálatok szolgáltatnak megbízható adatokat. Az állami gazdaságban a tö- megtakarmány-alap a gyep termése. Az évi 24 ezer mázsás szenázs-szükségletet is innék fedezik. A hideglevegős szárítók 22 ezer mázsányi, jó minőségű szénája ugyancsak innen kerül a szarvasmarha-állomány elé. A melléktermékek elhelyezése, fel- használása a mezőgazdasági üzemekben ma még megoldatlan. Kalocsán 400 hektár csemege- kukorica melléktermékét, fiatal csutkáját, csuháját etetik meg zöldtakarmányként. Vagyis ez sem vész kárba. Egész évben legelőn a húsmarha Kutatás a gyakorlatért A megye gyepgazdálkodásának fejlesztése volt a célunk, amikor több éve bekapcsolódtunk A hústermelés fejlesztése című kormányszintű kutatási célprogram gyepgazdálkodási témájába. A gyep meliorációjával és melioráló hatásának vizsgálatával olyan módszerek kialakításán dolgozunk, melyekkel a Duna—Tisza közén az intenzív gyepgazdálkodás kiterjesztéséhez, valamint a korszerű gyepgazdálkodás irányelveinek felhasználásához nyújtunk segítséget. A megyében a gyepterületeknek mindössze 40 százaléka alkalmas intenzív nagyüzemi művelésre és hasznosításra. A többi 60 százalék vagy szabdalt, lejtős, erősen tagolt, több darabból álló vagy vízállásos terület, ártér, illetve talajvédő gyep. A nagyobb takarmánytermék érdekében a 40 százalék intenzíven művelhető terület további termésnövelése elengedhetetlen feladat. A leromlott gyep felújítására az új telepítés a lehetőség. E célra állami támogatás is a gazdaságok rendelkezésére áll. A telepítést adottságaink között nyár végén ajánljuk. Ilyenkor van lehetőség a vetést megelőző munkák jó elvégzésére, s az azt követő időben kellő csapadék, és mérsékelt hőmérséklet mellett a fű jól fejlődik, kisebb gond lesz a gyomok elleni védekezés is. A meliorációt követően a talajképződés elősegítésére nagy hozamú tarackos füvekből tiszta vetés is ajánlható. Számos általunk vizsgált fűfaj közül, eddig legjobban bevált a zöld pántlikafű, a magyar rozsnok és a vörös csenkesz. A későbbiek során az intenzív gyep kialakítására a több fajból álló gyepkeverékek alkalmasak. A kiskunfélegyházi Lenin Tsz-ben, száraz viszonyok között a terveink szerint meliorált — tereprendezett, táblásított — legelő 50 hektár átlagában 60,5 mázsa szénatermést hozott hektáronként. Akár újonnan telepített gyepről, akár zárt állományú, kedvező összetételű természetes gyépről van szó, a nagy termés elérésének feltétele a terméshez szükséges tápanyagok biztosítása. A gyepek a teljes, nagy- adagú műtrágyázással gazdaságosan megjavíthatok és termésük növelhető. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben levő kísérleteink is ezt bizonyítják. A természetes gyepen 350 kilogramm vegyes műtrágya hatóanyag esetén 76 mázsa hektáronkénti szénatermés volt elérhető. Nemcsak a termés mennyisége, hanem a gyep minősége is javítható. Gazdaságos is, mert a ráfordítást ötszörösen visszahozta, s a műtrágyázás költsége már májusban, az első kaszálás alkalmával visszatérült, s újra befektethetővé vált. A gyepek meliorációjával függ össze az a kísérlet, amely a lajosmi- zsei Kossuth Tsz-ben a gyepalkotó növények talajvédelemre való fel- használását kutatja. Ezek a kísérletek biztató eredményeket mutatnak a laza talajú ültetvények talajvédelmének megvalósításában. Dr. Petrányi István főiskolai tanár A humuszban szegény, kedvezőtlen adottságú homoktalaj hasznosítására ugyancsak alkalmas a gyep, ha hozzáértően javítják, ha olyan állatokat tartanak rajta, amelyek az adott lehetőségek mellett legértékesebb végtermék előállítására képesek. A Kiskunhalasi Állámi Gazdaság a vidék állattartási hagyományait, a természeti és gazdasági tényezőket figyelembe véve az egyhasznú, környezetével szemben igénytelen, jó szaporodási képességű húsmarhát, a hereford fajtát, illetve annak keresztezett változatait tartja legalkalmasabbnak a gyep hasznosítására. A hereford elterjedt egyhasznú húsmarhafajta. Szinte egész évben legelőn tartható, ott is ellik. A legelők felszereltsége a lehető legegyszerűbb, hiszen a 'kutokon, etetőkön, szélfogókon és a hizlaláshoz szükséges épületeken kívül semmire nincs szükség. A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban 2 ezer hektár, nagyüzemiig kezelhető gyep van. Ezt a területnagyságot az ős- gyepek művelésbe vonásával, feljavításával, valamint az ezek közé ékelődött gyenge minőségű szántóföldön a gyeptelepítéssel érték el. Tavaly a gyepről betakarított termésből mintegy 32 ezei mázsa szénát és 6 ezer mázsa szenázst készítettek és 37 ezer mázsa szénaértékű füvet legeltettek a gazdaságban, A kialakított szakaszok többségét állandó karámmal, kerítéssel vették körül, és ezeknek az elkerített részeknek a termését, évenként kidolgozott hasznosítási ütemterv szerint takarítják be és legeltetik. A ma 3500 egyedből álló. húshasznú állomány, hasonlóan a gyepterülethez, a gazdaság egymástól távol eső öt egységében helyezkedik el. A tenyésztési, tartási célok megvalósítása érdekében a gazdaság 1973-ban kezdte meg a tisztavérű hereford üszők és tenyészbikák vásárlását.-Akkor 200. a következő évben 400 tenyészüszőt vittek a szarvasmarhatartó telepekre. A törzstenyészet kialakítása az azonos szakosítási irányt, vagyis a hústermelést választó gazdaságok tenyészállat-igényei nek kielégítését is szolgálja. A törzs- állomány mellett a gazdaságban most 550 hízóba állított magyartarka, illetve magyartarka—hereford keresztezésű állat van. Ezeket, amint elérik a 400—450 kilogrammos súlyhatárt, értékesítik. 8 Tenycszedényes gyepkísérlet a Kertészeti Főiskola borbási kísérleti telepén. A juhászatba is szakmunkások kellenek Hazánkban a tájak jellegének megfelelően külterjesen terjedt el a juhászat. Erre az ágazatra kicsi volt a gazdaságok közvetlen irányító és üzemszervező munkájának hatása. Az árutermelés bővítésének követelménye azonban megnöveli a juhtenyésztés korszerűsítésének szükségességét. A kunszentmiklósi és a környékbeli sziki legelők kedveztek a juhászainak. A felszabadulás előtt ezen a vidéken 30 ezer juhot számláltak. A tanyákról való elköltözés illetve az árak alakulása miatt azonban egészen az utóbbi időig csökkent a juhállomány. A kunszentmiklósi Egyetértés Termelőszövetkezetben 1976-ban teremtődtek meg a feltételek a nagyobb arányú ágazatfejlesztésre. Az ötezer hektárnyi, sok tagból álló, szikes legelőkön ez év végén 14 ezer juh lesz, az ötödik ötéves tervet pedig 20 ezres állománynyal zárják majd. Az ősgyepterületen megindult a gazdálkodás. A műtrágyázás, a művelés, ápolás eredménye, hogy a gazdaság juhászatának másfél évre elegendő szénája van. Ebben az évben és jövőre 200 hektáron újítanak fel gyepet, és e terület öntözéséhez már beszerezték a gépeket is. A régen csak használt, termést alig adó területről a felújítás után 120 mázsa szénát várnak hektáronként. A juhágazat Kunszentmiklóson a legelők szórtsága miatt nem központosítható, azonban a nyolc kisebb egységet úgy alakították ki, hogy azokon minden egy "helyen megtalálható legyen, a hodályoktól a takarmányig. A gazdaság három, egyenként 1000 és két 700 férőhelyes hodályt épít. A meglevő épületek javítását és benépesítését folyamatosan végzik. 1980 után a tervek szerint a hizlaldák gyarapítása kerül sorra, hét, 1000 férőhelyes épület készül majd. Az Egyetértés Tsz-ben az idén a felnőtt juhokról átlag 4,26 kilogramm, igen jó minőségű gyapjút nyírtak. Az állomány nagyságától függően évente 15 ezer körüli állatot értékesítenek. A tejesbárányok 70 százalékát exportra, nagyrészt Olaszországba szállítják. A gazdaság szakemberei szerint a jelenlegi árviszonyok mellett egy birka körülbelül 80—100 forint tiszta hasznot hoz a szövetkezetnek. A tsz-ben 44 juhász dolgozik. A juhokkal való foglalkozás ma már igazi szakmunka. A gazdaság kezdeményezésére a kiskunfélegyházi szakmunkás- képző intézet tanárainak közreműködésével 300 órás képzést indítanak, nagy hiányt pótolva ezzel. A termelőszövetkezetből 25 embert iskoláznak be. A tanfolyamot elvégzők juhász szakmunkás képesítést kapnak.
