Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-03 / 233. szám

V­4 6 PETŐFI NÉPE W 1978. október 3. • Ez a felvétel még a nyáron készült a Kalocsai Állami Gazdaságban, amikor a szenázskazlat „építették" A gyepgazdálkodás fejlődését nemcsak az anyagi eszközök hiánya, hanem az üzemben be­töltött másodrendű szerepe, köny­velési rendszere is akadályozta. Üzemi teherként nehezedett a gazdaságokra, mert arányos álló- és forgóalap nélkül legtöbbször csak részben megalapozott szakve­zetéssel — nem adta az állatte­nyésztés „biztos és olcsó" takar­mányát. Értékesítésére csak szé­nában vagy az állattenyésztést terhelő költségként volt lehető­ség. A hasznosítás és termelés közben elkövetett hibát a gyep, a legelő terhére írták. A tényleges végtermék szerinti elszámolás le­hetővé tészi a hasznosítás haté­konyságának és gazdaságosságá­nak értékelését — írja dr. Szabó János tavaly megjelent Gyepgaz­dálkodás című könyvében. Az eredmények között egyre nagyobb szerep jut a növényter­mesztési végtermékek — a zöld, a Végtermék: a tej, a hús széna a szenázs, és a liszt — mellett az állattenyésztési vég­termékek mutatóinak. Bács-Kis- kun megyében a múlt évi adatok szerint 145 ezer szarvasmarha volt, köztük 60 500 a tehén. Ezek nagy részét — több mint 50 ezret — fejték és így a megyei tejterme­lés 164 millió liter lett. Egyetlen tejüzem, a kecskeméti, termelését vizsgálva kiderül, hogy ők mint­egy 17 millió liter tejet dolgoztak fel tejföllé, habtejszínné, túróvá, kakaóvá és takarmányozási célra alkalmas tejporrá. A külföldi piacokon is keresett a magyartarka fajta faggyúval át­szőtt, márványozott húsa. Tavaly é'őexportra több mint 8 ezret szállítottak a megyéből a Szov­jetunióba, Olaszországba. Csontos tőkehúsként és húskészítményként a megyéből felvásárolt szarvas­marhák közül mintegy 20 ezer került belföldi fogyasztásra. A vágómarhákat a bel­földi ellátás mellett, a külföldi vevők kívánságainak megfelelően előkészítve, hasítva is szállítják a feldolgozó vállalatok. Hazánk éghajlata, a tartáskö­rülmények és a nem utolsósorban a jól megválasztott juhfajták teszik lehetővé, hogy a juhászatok eredményeit az exportkeresleten is mérhessük. A megyében az ál­latforgalmi és a gyapjúforgalmi vállalatok kirendeltségei a múlt évben 129 ezer vágójuhot vásá­roltak fel. Ennek a mennyiségnek mintegy 70—75 százalékát fogad­ják tőlünk a külföldi partnerek. Az Allatforgalmi és Húsipari Vál­lalat szakemberei szerint a jelen, légi keresletet ismerve, a tejes és pecsenyebárány elhelyezésének lehetősége a tőkés piacokon kor­látlan. Gál Eszter B ács-Kiskun megye természeti adottságai, a szorgalmas és szakszerű munka lehetővé tette a virágzó szőlő-, gyümölcs- és zöldségkultúrák kialakítását, a növény- termesztés és állattenyésztés szinte valamennyi ágának di­namikus fejlődését. Az MSZMP Központi Bizottságának a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésének feladatairól szóló 1978. március 15-i határozata arra ösztönzi a termelésben és irányításban dolgozó szakembereket, hogy a meglevő adottságokat az ed­diginél jobban hasznosítsák, és a kezdeti tapasztalatok alap­ján előrelépjenek a korszerű rét- és legelőgazdálkodásban is. Feladatok, lehetőségek a rét- és legelőgazdálkodásban Az állati ter­mékek növek­vő exportja és a hazai fo­gyasztók igénye nagyobb állat- állomány, magasabb szintű ter­melékenységét teszi szükségessé. Ez pedig jó minőségű és olcsó tömegtakarmány nélkül megva­lósíthatatlan. A szántóföldi szá- lastakarmány-termő területet to­vább már nem célszerű növelni. Viszont óriási tömegtakarmány- tartalék rejlik a megye 147 ezer hektár gyepterületének haszno­sításában. Ezért a jövőben előre­látóbb, a hosszú távú érdekeket jobban figyelembe vevő terület­hasznosítást kell megvalósítani. Azokon a talajokon, ahol szántó­földi növénytermelés nem foly­tatható gazdaságosan, és szőlő­gyümölcs telepítést nem tervez­nek, elsősorban rét- és legelő- gazdálkodást kell folytatni, mert ott a korszerű gyepgazdálkodás a legnagyobb értéket létrehozó mezőgazdasági kultúrát jelenti. Erdősítés csak az ezen felüli te­rületeken indokolt. A gyepgag- dálkodás fejlesztését szolgáló legfontosabb feladatok: Elsősorban a meglevő gyepte­rületeken kell megteremteni a gazdálkodás alapvető feltételeit. Rétjeink és legelőink 40 százalé­kán a nagyüzemi, intenzív gyep­gazdálkodás rövid időn belül megvalósítható. A kiritkult, felgyomosodott, sa­vanyú fűfajokkal ellepett termé­szetes gyepek javítása, és ezzel egyidőben a szükséges meliorá­ciós munkák (vízrendezés, kisebb tereprendezés, táhlakialakítás) el­végzése. Olcsó, jó tömegtakarmány Az így előkészített területeken lehetővé válik nagy termőképes­ségű új gyep telepítése, amire állami támogatás is igénybe ve­hető. A telepítési munkák rö­vidre szabott ideje miatt célsze­rű speciális gépek beszerzése, ezek jobb kihasználása pedig le­hetővé válna 22. üzemek közötti társulásokkal. Be kell vezetni a korszerű le­geltetési módszereket. Növelni kel) az öntözött gyepterületek nagyságát A tudomány' eredmé­nyeit és a jó üzemi tapasztalato­kat általánossá kell tenni, a megfelelő fűfajok kiválasztása, a tápanyag-utánpótlás biztosítása tekintetében is. Végül legfontosabb, hogy a ta­lajadottságokra és vízviszonyok­ra alapozva jól határozzuk meg a hasznosítás irányát. A leggyen­gébb homoki és sziki legelőkön a kevésbé igényes szarvasmarha- faiták és a juhok tartása az in­dokolt A jobb adottságú gyepeket az intenzív húsmarhafajtákkal, a legjobb területeket pedig tejelő tehenészettel kell hasznosítani. A rétben, legelőben levő tarta­lékok feltárása, a gyepgazdálko­dás fejlesztésének sikere csak az üzemek jobb összefogásával ^és az irányító szervek eddiginél átgon­doltabb, határozottabb intézke­déseivel valósítható meg. Dr. Matos László a megyei tanács elnökhelyettese A legjobb gyepekről tejet várunk Ha a gyepterület az állatte­nyésztő telepek közelében van, akkor a betakarítás és a legel­tetés előnyösen oLdható meg. így van ez a Kalocsai Állami Gazdaságban is, ahol az állatte­nyésztési kerület kialakításával létrehozták a tejelő szarvasmar­ha-tenyésztést kiszolgáló tömeg- takarmány-termesztést. A kerü­letihez tartozik 650 hektárnyi gyep, valamint a füves.here, a lucerna és a silókukorica terme­lése is. Az itt gondozott 2 ezer szarvasmarhából 700 tehén; faj­tájára nézve 100 magyartarka, ugyanennyi hungarofriz, a többi magyartarka—holsteinfriz ke­resztezése Az állomány tavalyi fejési átlaga 5024 liter volt, több mint 4,6-es tejzsírszázalék- kal. A nagy teljesítményű tehénál­lomány takarmányozása új kö­vetelményeket támaszt. A kö­tött tartású istállókban az álla­tok mozgása korlátozott, márpe­dig állategészségügyi szempont­ból a rendszeres mozgás fontos lenne. Ezért a tehenészeti tele­pek mellett 30—30 héktár lege­lőterületet hagytak meg a járta- t.áshoz, ezen naponta másfél órát tartózkodnak a tehenek. A tej­termeléshez szükséges tápanya­gokat csak úgy tudja az állat felvenni, ha a takarmányok ér­téke ebből a szempontból is megfelelő. Az állatok „étrend­jének” összeállításához, az ásvá­nyi anyagok pontos adagolásá­hoz a laboratóriumi vizsgálatok szolgáltatnak megbízható adato­kat. Az állami gazdaságban a tö- megtakarmány-alap a gyep ter­mése. Az évi 24 ezer mázsás szenázs-szükségletet is innék fe­dezik. A hideglevegős szárítók 22 ezer mázsányi, jó minőségű szénája ugyancsak innen kerül a szarvasmarha-állomány elé. A melléktermékek elhelyezése, fel- használása a mezőgazdasági üze­mekben ma még megoldatlan. Kalocsán 400 hektár csemege- kukorica melléktermékét, fiatal csutkáját, csuháját etetik meg zöldtakarmányként. Vagyis ez sem vész kárba. Egész évben legelőn a húsmarha Kutatás a gyakorlatért A megye gyepgazdálkodásának fejlesztése volt a célunk, amikor több éve bekapcsolódtunk A hús­termelés fejlesztése című kormányszintű kutatási célprogram gyepgazdálkodási témájába. A gyep me­liorációjával és melioráló hatásának vizsgálatával olyan módszerek kialakításán dolgozunk, melyekkel a Duna—Tisza közén az intenzív gyepgazdálkodás kiterjesztéséhez, valamint a korszerű gyepgazdál­kodás irányelveinek felhasználásához nyújtunk se­gítséget. A megyében a gyepterületeknek mindössze 40 szá­zaléka alkalmas intenzív nagyüzemi művelésre és hasznosításra. A többi 60 százalék vagy szabdalt, lejtős, erősen tagolt, több darabból álló vagy víz­állásos terület, ártér, illetve talajvédő gyep. A na­gyobb takarmánytermék érdekében a 40 százalék in­tenzíven művelhető terület további termésnövelése elengedhetetlen feladat. A leromlott gyep felújítására az új telepítés a le­hetőség. E célra állami támogatás is a gazdaságok rendelkezésére áll. A telepítést adottságaink között nyár végén ajánljuk. Ilyenkor van lehetőség a ve­tést megelőző munkák jó elvégzésére, s az azt kö­vető időben kellő csapadék, és mérsékelt hőmérsék­let mellett a fű jól fejlődik, kisebb gond lesz a gyo­mok elleni védekezés is. A meliorációt követően a talajképződés elősegíté­sére nagy hozamú tarackos füvekből tiszta vetés is ajánlható. Számos általunk vizsgált fűfaj közül, ed­dig legjobban bevált a zöld pántlikafű, a magyar rozsnok és a vörös csenkesz. A későbbiek során az intenzív gyep kialakítására a több fajból álló gyepkeverékek alkalma­sak. A kiskunfélegyházi Lenin Tsz-ben, száraz viszonyok között a ter­veink szerint meliorált — tereprendezett, táblásított — legelő 50 hek­tár átlagában 60,5 mázsa szénatermést hozott hektáronként. Akár újonnan telepített gyepről, akár zárt állományú, kedvező össze­tételű természetes gyépről van szó, a nagy termés elérésének feltétele a terméshez szükséges tápanyagok biztosítása. A gyepek a teljes, nagy- adagú műtrágyázással gazdaságosan megjavíthatok és termésük növel­hető. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben levő kísérleteink is ezt bizonyítják. A természetes gyepen 350 kilogramm vegyes műtrá­gya hatóanyag esetén 76 mázsa hektáronkénti szénatermés volt elérhető. Nemcsak a termés mennyisége, hanem a gyep minősége is javítható. Gazdaságos is, mert a ráfordítást ötszörösen visszahozta, s a műtrágyá­zás költsége már májusban, az első kaszálás alkalmával visszatérült, s újra befektethetővé vált. A gyepek meliorációjával függ össze az a kísérlet, amely a lajosmi- zsei Kossuth Tsz-ben a gyepalkotó növények talajvédelemre való fel- használását kutatja. Ezek a kísérletek biztató eredményeket mutatnak a laza talajú ültetvények talajvédelmének megvalósításában. Dr. Petrányi István főiskolai tanár A humuszban szegény, ked­vezőtlen adottságú homoktalaj hasznosítására ugyancsak alkal­mas a gyep, ha hozzáértően javítják, ha olyan állatokat tar­tanak rajta, amelyek az adott lehetőségek mellett legértéke­sebb végtermék előállítására ké­pesek. A Kiskunhalasi Állámi Gaz­daság a vidék állattartási ha­gyományait, a természeti és gaz­dasági tényezőket figyelembe véve az egyhasznú, környezeté­vel szemben igénytelen, jó sza­porodási képességű húsmarhát, a hereford fajtát, illetve annak keresztezett változatait tartja legalkalmasabbnak a gyep hasz­nosítására. A hereford elterjedt egyhasznú húsmarhafajta. Szin­te egész évben legelőn tartható, ott is ellik. A legelők felszerelt­sége a lehető legegyszerűbb, hi­szen a 'kutokon, etetőkön, szél­fogókon és a hizlaláshoz szük­séges épületeken kívül semmire nincs szükség. A Kiskunhalasi Állami Gaz­daságban 2 ezer hektár, nagy­üzemiig kezelhető gyep van. Ezt a területnagyságot az ős- gyepek művelésbe vonásával, fel­javításával, valamint az ezek közé ékelődött gyenge minőségű szántóföldön a gyeptelepítéssel érték el. Tavaly a gyepről be­takarított termésből mintegy 32 ezei mázsa szénát és 6 ezer mázsa szenázst készítettek és 37 ezer mázsa szénaértékű füvet legel­tettek a gazdaságban, A kialakí­tott szakaszok többségét állandó karámmal, kerítéssel vették kö­rül, és ezeknek az elkerített részeknek a termését, évenként kidolgozott hasznosítási ütem­terv szerint takarítják be és le­geltetik. A ma 3500 egyedből álló. hús­hasznú állomány, hasonlóan a gyepterülethez, a gazdaság egy­mástól távol eső öt egységében helyezkedik el. A tenyésztési, tartási célok megvalósítása ér­dekében a gazdaság 1973-ban kezdte meg a tisztavérű hereford üszők és tenyészbikák vásárlá­sát.-Akkor 200. a következő év­ben 400 tenyészüszőt vittek a szarvasmarhatartó telepekre. A törzstenyészet kialakítása az azonos szakosítási irányt, vagy­is a hústermelést választó gaz­daságok tenyészállat-igényei nek kielégítését is szolgálja. A törzs- állomány mellett a gazdaságban most 550 hízóba állított magyar­tarka, illetve magyartarka—here­ford keresztezésű állat van. Ezeket, amint elérik a 400—450 kilogrammos súlyhatárt, értéke­sítik. 8 Tenycszedényes gyepkísérlet a Kertészeti Főiskola borbási kísérleti telepén. A juhászatba is szakmunkások kellenek Hazánkban a tájak jellegének megfelelően külter­jesen terjedt el a juhászat. Erre az ágazatra kicsi volt a gazdaságok közvetlen irányító és üzemszer­vező munkájának hatása. Az árutermelés bővítésé­nek követelménye azonban megnöveli a juhtenyész­tés korszerűsítésének szükségességét. A kunszentmiklósi és a környékbeli sziki legelők kedveztek a juhászainak. A felszabadulás előtt ezen a vidéken 30 ezer juhot számláltak. A tanyákról való elköltözés illetve az árak alakulása miatt azonban egészen az utóbbi időig csökkent a juhállomány. A kunszentmiklósi Egyetértés Termelőszövetkezetben 1976-ban teremtődtek meg a feltételek a nagyobb arányú ágazatfejlesztésre. Az ötezer hektárnyi, sok tagból álló, szikes legelőkön ez év végén 14 ezer juh lesz, az ötödik ötéves tervet pedig 20 ezres állomány­nyal zárják majd. Az ősgyepterületen megindult a gazdálkodás. A műtrágyázás, a művelés, ápolás eredménye, hogy a gazdaság juhászatának másfél évre elegendő széná­ja van. Ebben az évben és jövőre 200 hektáron újí­tanak fel gyepet, és e terület öntözéséhez már be­szerezték a gépeket is. A régen csak használt, ter­mést alig adó területről a felújítás után 120 mázsa szénát várnak hektáronként. A juhágazat Kunszentmiklóson a legelők szórtsá­ga miatt nem központosítható, azonban a nyolc ki­sebb egységet úgy alakították ki, hogy azokon min­den egy "helyen megtalálható legyen, a hodályoktól a takarmányig. A gazdaság három, egyenként 1000 és két 700 férőhelyes hodályt épít. A meglevő épü­letek javítását és benépesítését folyamatosan végzik. 1980 után a tervek szerint a hizlaldák gyarapítása kerül sorra, hét, 1000 férőhelyes épület készül majd. Az Egyetértés Tsz-ben az idén a felnőtt juhokról átlag 4,26 kilogramm, igen jó minőségű gyapjút nyír­tak. Az állomány nagyságától függően évente 15 ezer körüli állatot értékesítenek. A tejesbárányok 70 szá­zalékát exportra, nagyrészt Olaszországba szállítják. A gazdaság szakemberei szerint a jelenlegi árviszo­nyok mellett egy birka körülbelül 80—100 forint tiszta hasznot hoz a szövetkezetnek. A tsz-ben 44 juhász dolgozik. A juhokkal való foglalkozás ma már igazi szakmunka. A gazdaság kezdeményezésére a kiskunfélegyházi szakmunkás- képző intézet tanárainak közreműködésével 300 órás képzést indítanak, nagy hiányt pótolva ezzel. A ter­melőszövetkezetből 25 embert iskoláznak be. A tan­folyamot elvégzők juhász szakmunkás képesítést kapnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom