Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-14 / 217. szám
9 v h I Sr K 91 978. szeptember 14. • PETŐFI NÉPE • S A Szorgalom brigád szenvedélye TÁRLATOK, IRODALMI MŰSOROK DIÁKOKNAK Ügy tűnik, hogy a szocialista brigádok hármas jelszavát ugyancsak megfontoltan fogalmazták meg. A hármas jelszó, lényegében magába foglalja a közösségi élet, a szocialista ember társada'limi kötelezettségeit és igényeit. A művészet, a könyv szeretete, az erre való igény növelése is benne van a hármas jelszóban. Az a cél, hogy művelődni kell. És ha mindez még nem is általános, mégis egyre több szép példával találkozhatunk a gyakorlatban. Különösen megható és lelkesítő, amikor egy kisebb közösség, mondjuk egy brigád fog össze egy-egy megmozdulásban, és a közösen végzett jó munka tovább lelkesít, tovább ösztönöz és újabb eredmények elérésére sarkall. * Kilencen ülünk és beszélgetünk a könyvekről, az olvasásról, a lapozgatás gyönyörűségéről. A kecskeméti MEZŐGÉP vállalat központjában dolgozó Szorgalom szocialista brigád tagjai a beszélgető partnerek. A brigád — úgyis mint a vállalati központ pénzügyi csoportja — csupa fiatal lány, asszony, édesanya. Ahányan vannak, annyi egyéniség. De egyben feltétlenül hasonlók egymáshoz: nagyon szeretik a könyvet. A nyolctagú brigád együttesen már több mint kétezer kötetes 6aját könyvtárral rendelkezik. * Pankotai Márta kedvencei1 a történelmi és irodálomtudományi könyvek. Ember Csabáné tömören válaszol a kérdésre, hogy mit szeret olvasni? — Mindent, ami betű. Vajon mikor van idejük olvasni a fiatal, szórakozni vágyó lányoknak. a háziasszonyi-családBeszélgetés a könyvekről anyai teendőkkel jócskán ellátott édesanyáknak? íme, a példák erre: Molnár Mária vidékről járt be. Ezt mondja: — Utazás közben mindig olvasok, ha van rá mód. Bene Lajosné két kisgyermek édesanyja, vasárnaponként, Felföldi Mária utazás közben a vonaton olvas. Ember Csabáné pedig megint kikerekíti: — Napokat végig tudnék olvasni „pihenés” nélkül... Szeretik a verseket is. De inkább a régieket. AmiAt ők fogalmaznak: az érthetőket. — Azokat a verseket szeretem, amelyeket megértek, gondolatban, érzelemben jelentenek nekem valamit —, mondja Pankotai Márta. Arany Jánost, Petőfit mindenki szereti. Molnár Marika kedvence Ady és József Attila. * Amikor arról beszélgetünk, hogy mennyit tudnak költeni könyvre, mit vásároltak mondjuk az év első felében, magam is meghökkenek. Nagyvonalú számítás szerint is több mint tízezer forint jön ki; tehát fejenként és havonta kétszáz forint átlagban. Ez, akárhogy vesszük is, tiszteletreméltó összeg. — Nincs ebben valami versengés? — kérdezem, de tiltakoznak: Nincs — mondja Emberné. — Egymástól függetlenül vásárolunk, és mi voltunk legjobban . meglepődve, amikor összeszámoltuk a kiadást. * Aztán próbáljuk megfogalmazni a könyy fogalmát, jelentőségét. Mit jelent a könyv betűje, az olvasás szépsége? Bakos András- nérvak a kikapcsolódást, a'szórakozást, de a többiek is ilyesmit mondanak. Molnár Marika még hozzáteszi, neki a nyugalma* is. Ó most éppen Wilson: Villámok között című kötetét, Kovács Marika a Római lányt, Felföldi Marika az Amerikai tragédiát olvassa, Ember Csabáné Németh László legújabb kötetét, Bakos Andrásné egy Zola-művet. Tartós-e a könyvek szeretete? Ez a kérdés szinte fölösleges. Aki a betűt egyszer megszerette, mindvégig állhatatos barátja, társa lesz és marad is. Ezt mondják a Szorgalom brigád tagjai. Kovács Mária a lexikonok beszerzését vette tervbe. Felföldi Má- riá alig várja, hogy megérkezzenek a Világirodalom remekei újalbb kötetei, Bakos Andrásné szenvedélyesen szeret könyvet vásárolni. De ezt mondja Ember Csabáné és Pankotai Márta is. Nagy Margit a brigád legújabb tagja. Pankotai Mártával együtt az idén érettségizett. Margit így fogalmaz: — Szeretnék minél több könyvet vásárolni, minél többet elolvasni. Főként a regényeket szeretem, de mindent szívesen olvasok. Véleményem szerint a könyv, az olvasás a leghasznosabb elfoglaltság. Úgy érzem, magam olvasás közben, mintha távol járnék és átélném mindazt, amit a betűk rejtenek. Életeket, korokat, embereket ismerek meg. A „Szorgalom" szocialista brigád — vagyis a pénzügyi csoport — tagjai, dolgozói nem nagy keresetűek, és mind fiatalok. Ha azt mondják is, hogy nem megerőltető, nem áldozat a könyvek vásárlása, tudnunk kell, hogy mit jelent. Annál nagyobbra kell értékelnünk ezt a szép szenvedélyt, a betűhöz való vonzódásukat. Antalfy István FIATALOKNAK AJÁNLJUK Évekkel ezelőtt, ha valamely előadáshoz egy jó megjelenésű, „vagányos kiállású" férfiszinész kellett, a Fővárosi Operettéínház vezetői és közönsége úgy vélte: ez ^ csak Harsány! Frigyes lehet. S ébbé a szerepkörbe beskátülyáz-'" w„,ták- Mindenki belenyugodott — cs^k p nem. És az utóbbi . ‘j né-.. , hány’ évben egy sor alkalommal bizonyította: mást is tud. Kezdődött a rádióval: zenés önálló est a hatos stúdióban és a sokszorosan ismételt Aszlányi- musical: a „Hét pofon”. Csak a ‘»'-■hangját hallották és mégis sikere volt, főszerepben. A televízió is „felfedezte”: „Két bőrönd Budapestről” címmel francia—magyar koprodukcióban forgattak tévéfilmet, az ő főszereplésével. Sok zenés .műsorban, többek között a Rohan az idő ötrészes show-sorozfttban pedig ének- és tánctudását kamatoztatta. A színházban iis végre változatosabb szerepekben bizonyíthatott: Navarra királya a „Lóvátett lovagokban", a „Fantasztikus” férfi főszerepe a Zsebszínházban, Harsányt sikere a „Piros karaván”, „szigorú cigánya”, Valentin a „Veronai fiúkban”, „A kutya, akit Bozzi úrnak ' hívtak" vagány a "és—a ".vKabaré” náci, figurája sokrétű tehetségé- ,mk pdptt kibontakozási lehetőséget. ' ” Bwnmrn És ez csak az előzmény volt. A Fővárosi .Operettszínház néző- közönségének az utóbbi időkben nyilván feltűnt, hogy Harsányi Frigyes sokat „hiányzik” a színpadról. De ez „igazolt távoliét”! Története: megjelent tavaly az Operett nézőterén, a „Bozzi úr” előadásán Kutschera professzor, a bécsi Theater an der Wien, Europa legnagyobb és legrangosabb musical-színházának igazgatója. Csak kíváncsi nézőként volt jelen, mégis azonnal szerződési ajánlatot tett a darab egyik főszereplőjének, Harsányinak. új musicaljük, a „Mayflower” egyik főszerepére. Spencert, a keménykötésű favágót játszotta közel fél évig, azt az alakot, aki az első amerikai telepesek egyszerű, kemény életét élő típusát testesítette meg. A nemzetközi produkcióban- Christine Delarocha, a francia énekes színésznő-sztár mellett Harsányinak is oroszlán- része volt a sikerben. A bécsi televízió is felfigyelt rá, fellépésre hívta meg. Aztán Münchenbe hívták fellépni, és az ottani könnyűzenei kiadó egyút- 'tal felfedezte Harsányi Frigyest, a zene- és szövegírót is: megvették egyik számának, a Hajnali sétának szerzői jogát. Most készül a dal német szövege és hangszerelése. A Német Szövetségi Köztársaságban hanglemezfelvételt készítenék elő vele, és tárgyalnak két igen rangos színházban való újabb fellépéseiről is. Hogy végül is melyiket fogadja el, itthoni elkötelezettségeitől is függ; ugyanis az a megtiszteltetés érte, hogy az Operettszínház Zsebszínházában az őszi évadot önálló estjével nyitják meg. És még mindig nincs vége a külföldi felkéréseknek : Belgium, Hollandia után Ausztriában lép fel másfél hónapos koncertkörúton, Felföldi Anikóval1. Amint hazaér, várják egy magyar—NSZK kopro- dukciós zenés műsor felvételei, nem kisebb partnerekkel, mint Anna Moffo, és Hermann Prey. Szinte felsorolni is sok, mi mindent elérhet egy „dacos” művész. ha megszállottan dolgozik, ha kitör a ráhúzott sablon-szerepkörből, és felfedezi a nemzetközi musical-világ is. Sz. J. A Petőfi Irodalmi Múzeum rendezvényei Amikor elterjedt a híre, hogy Raffai Saroltát nevezték ki a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának, sokan meglepődtek. Bevallja, hogy ő is nehezen szánta magát a döntő lépésre. Nem volt könnyű megválni Kalocsától, az ismerős környezettől. A feladat azonban vonzotta. Ügy érezte, hogy ezen a számára új, de nem idegen területen sokat tehet az irodalomért. Ezt a törekvést, a múzeum nemes tradícióinak folytatását tükrözik az idei tervek is. — Három kiállítás szerepel őszi programunkban. Az elsőt Tolsztoj emlékének szenteljük, ez szeptember 28-án nyílik. Ezt követi október 20-án egy Krúdy- kiállítás, amelyre nagy lekesedés- sel készülnek munkatársaink. Abból Indultunk ki, hogy fiataljaink méltánytalanul keveset tudnak Krúdyról. Szeretnénk, ha felfedeznék és megkedvelnék irodalmunk e sajátosan egyedi jelensé. gét, aki különleges tehetséggel varázsolta költészetté a legprózaibb doligokat'is. A kiállításra remélhetőleg sikerül megkapnunk a Vörös postakocsit is, ezenkívül még egy sereg meglepetést tartogatunk a gyerekeknek. Harmadik tárlatunkat november 3-án nyitjuk, áttekintést adva az őszirózsás forradalom irodalmi és politikai arculatáról. Az anyag bemutatásával az a célunk, hogy a tanulók új ismereteket, szélesebb képet kapjanak történelmünknek erről az izgalmas korszakáról. — Milyen rendezvényekkel kívánják még szorosabbra fűzni a múzeum és az iskolák kapcsolatát? — Külön foglalkozásokat irodalmi műsorokat is szervezünk az általános iskolásoknak. Sor kerül személyes találkozókra is neves írókkal, költőkkel, ez is egy módja annak, hogy a gyerekek megkedveljék az olvasást. Másféle segítségre is gondoltunk. Jó szolgálatot fenne például egy jegyzék, amelyben összeállítanánk, hogy milyen olvasmányokat ajánlhatnak a tanárok, különböző korosztályú tanítványaiknak? Még egy jó irodalomtanártól sem lehet elvárni, hogy minden könyvet ismerjen. Ezért rajtuk is Raffai Saroltával könnyítenénk és a gyerekekkel sem fordulna elő, hogy ötletszerűen olvassák, ami éppen a kezükbe kerül. — Sokszor tapasztalhatjuk el- szomorodva, hogy diákjaink irodalmi ismeretei szegényesek. Keveset olvasnak és nem mindig azt, amit hasznos lenne. Hogyan lehetné ezen változtatni? — Az olvasás megszerettetése az alsó tagozatos osztályokban kezdődik. Láttam az új tankönyveket — csodálatosak. Ilyen szépekkel még életemben nem találkoztam, de ez csak az alap. Mellé kelll olvasni rendszeresen és attól kezdve, ahogy a gyerek elsajátítja az olvasás mechanizmusát. A tanítókon is múlik, hogy mit adnak az alsó tagozatosok kezébe. Szerintem egy másodikos már nyugodtan megkaphatja Móra Kincskereső kisköd- mönét. Következő olvasmánynak ajánlhatnám az Egri csillagokat, ezzel a könyvvel igazán nem kell kivárni a kötelező sorrendet. Mark Twain-nel is kivételt tehetnek. A Tom Sawyer, vagy a Huckleberry Finn a világirodalom legcsodálatosabb gyermek- könyvei, ha valaki ezeken keresztül sem szereti meg az irodalmat, akkor soha az életben. Az se zavarjon senkit, hogy a kicsik rosszul ejtik az angol neveket. A lényeg, hogy olvassanak. Sokat és jó könyveket. — Mi a véleménye a kötelező olvasmányokról? — Végső soron elkerülhetetlenek. Itt abból kellene kiindulni, hogy egyik gyerek sem szereti a kényszert, ezért ki lehetne emelni a kötetből egy-egy izgalmasabb részletet. Mondjuk nem az egész Moliére-művet kell számon kérni, hanem csak azt a jelenetet, amelyben sűrítve van együtt a cselekmény izgalma, a kor lényege, az író tehetsége. Ahhoz, hogy a mű filozófiai értékét megértse, egy tizenéves még nem elég érett. De egy jól megválasztott részlet rávezetheti az olvasás ízére anélkül, hogy örökre elvenné a kedvét a ki asz - szikusoktól. V. Zs. A 25 éves krakkói Irodalmi Kiadó Lengyelország egyik legjelentősebb cége a krakkói Irodalmi Kiadó. Bár az ősi patinás Krakkóban már 500 éve foglalkoznak könyvnyomtatással, kiadót csak 1953-ban alapítottak. A most 25 éves irodalmi kiadó évente 100 művet gondoz, egymilliós példányszámban. Az idén minden eddiginél több, 230 könyv lát napvilágot, négymilliós számban. A kiadóvállalat egyben a krakkói művészek, írók, tudósok fóruma is. A kiadó terméke az egyik legnépszerűbb sorozat, a város műemlékeit, a híres tudósok életét és tevékenységét bemutató alkotások. A modern írók munkásságát felölelő kiadványok sorában nyolc lengyel író műveit jelenítik meg. Az első volt köztük a közismert, ma már világhírre szert tett tudós és sci-£i író, Stanislaw Lem. Most Andrzej Kusniewicz életművét rendezik sajtó alá, akinek „A két Szicília királysága" című műve nemrégiben Franciaországban aratott nagy sikert. A kiadó a lengyel irodalmi alkotások mellett évente 60 külföldi író műveit népszerűsíti. (BUDAPRESS—INTER- PRESS) mmmmmmmmssrnrnrnrnmem wtmmmmmmmmmmmmmmmmmmrnmmMmmmmmm BÁRÁNY TAMÁS: I i a Balatonnál (15.) Azt elhiszem, ha kötélnek állok ... De valamit mondani kell s már. mert szegény kislány lassan a szívét is kiteszi... t — Hát nézd, tündérvirág: fej 4. vagy írás, jó? — Hogyhogy? — néz rá riadtan -V Márta. — Döntsön a sors! Ha fej: a x fejemre hallgatok és szó sincs -■• házasságról. j!-r- — És ha írás? — kérdi a lány 2! csillogó szemmel. — Ha írás: akkor aláírjuk az .y' anyakönyvet. Helyes? Márti hozzábújik és csókolja, csókolja, ahol éri. — Te drága! Te angyal! Jaj, de szeretlek! — Elhúzódik, a táskája után nyúl, kiveszi pénztárcáját, abból egy fénylő kétforintost. — Dobj! Jani rázza, rázza két marka között a pénzt, s szíve bizony a torkában ver. amikor végre a padra ejti. Márti utána kap, mohón fölemeli. — Fej — mondja aztán csalódottan. — Dobjunk még egy* szer, Jancsi! j A fiú nevet, mohón, felszabadultan. — No, ne tréfálj! — Hülyeség! — int dühösen a lány. — Ilyen fontos dolgot a véletlenre bízni! — És ha az írás került volna felül? — kérdi Jani kajánul. — Akkor is szidnád a véletlent? A lány kezében ott van még a pénz, kínálja, — Olyan undok vagy... — mondja durcásan. — Vagy mit szólnál, ha az írás jött volna ki és én kezdek utána alkudozni? Mi? Az hogy esne neked? — Hát — ejti vissza Márti táskájába a pénzt — az biztos hogy rosszul esne... — Látod! Ez most meg nekem esett rosszul! A lány megint hozzábújik. —/De mikor úgy szeretlek! Jani magához húzza.’ — Tudod, hogy én is.!. De értsd meg már: a házasság komoly dolog! Azt nem szabad elsietni! — És elmosolyodik, mert szüleire gondol. 18. Hazakfisérte még Mártát, s mert a szülők elaludtak már odabent a lakásban, belopódzott még hozzá a konya melletti kis szobába (a hajdani „cselédszobába", ahol különben maga is lakik, otthon, a Szív utcában), s csak jó másfél óra után indult haza. Éjfél is elmúlt már. amikor megzörren otthon a kulcsa. Egy cseppet haliga tódzik: mindenki alszik. Csönd, némaság, sötétség. Csak a nagymami horkolása haitik az első szobából, ott alszik Katival. Anyáék beljebb. De nem Mi ez? Miféle surro- gás? Ez nem a nagymami horkolása. ez a varrógép! Halkan benyit a konyhába: anyja ott ül, a varrógép mellett .. Hogyhogy nem látta a fényt a folyosóról?! Persze! Ott az ajtó üvegablakán a pokróc! — Csókolom — szól halkan. — Hát te? Anyja ránéz, a tekintete fáradt, — Postamunkám van. — Szegénykém! Nem elég egy postás a családban? A mama fáradtan mosolyog az olcsó tréfán. — Nem vagy éhes? — És áll is fel,' derekát simítva, hogy készít valamit. — Hagyd! ‘— mondja gyorsan. — Ettem. — Hol és mit? — kérdi az apja. hálóingben áll az ajtóban és sötéthez szokott szeme vakoskodva pislog. Aztán feleségéhez fordul* — És te. mama? Bírod még? Anya csak fáradtan mosolyog és bólint. — Bírom. Karcsikám. Az öreg fejét csóválja. — Nem lesz jó vége! — Kis csönd. — És Ite? — fordul megint hozzá. — Hol mászkáltál? Annak se lesz jó vége, hogy folyton lum- polsz és sosem aiszod ki magad rendesen! Anya közben mégiscsak összekapott egy kis elemózsiát, s letesz a fia elé egy tálcát, joghurt és sajt van rajta, s két zsemle. — Ha mégis éhes volnál,kisfiam ... Jani leül, szel a sajtból, csak úgy,' zsemle nélkül befalja, ‘s kanalaz hozzá a joghurtból. — Koszi, mami! — megint a joghurt, s most a zsemléből is harap. — Képzeljétek, majdnem megnősültem! Két. szempár, négy szem mered rá riadt döbbenettel. — Hogyhogy? — sikolt a mami. — Mi történt? — brummog az öreg. Jani röhög, élvezi az arénát. — Megkérték a kezem! — És te? — kérdi az apja gyanakodva. — Fej vagy írást játszottam, képzeljétek! — És? — Az öreg hangja nyomott. — Szerencsére a fej jött ki, így megúsztam a dolgot... * — És ha az írás jött volna ki? — kérdi dermedten a mama. — Elveszed Magdit? Jani nevet — Először is: Mártát, nem Magdit, ■ — Az ki? — kérdi az öreg. — Nem is ismerjük! — így a mami — Majd megismeritek. Helyes kis jószág. — Hogy beszélsz te a lányokról, fiam? — Jól: helyes kis csaj. Az öreg nem veszi le róla a tekintetét. — Az anyád kérdezett valamit, fiam. Hogy ha az írás jött volna ki, elvennéd-e azt a kislányt? Határozottan bólint. — Persze, hogy el. Szavamat adtam rá. A két szülő egymásra néz. — No, de hát Janikám... — kezdi az öreg —, az ilyesmit csak úgy? — ... Játékból? — De Janikám! :— int kétségbeesve a mama —, az istenért, Janikám! Az ilyesmi csak hü- lyéskedés! Ezt nem szabad komolyan venni! Határozottan élvezi a helyzetet, fölényesen int. — Hát nem tőletek tanultam, hogy az adott szó — szentség?! A két öreg hallgat, most kerülik egymás tekintetét. — Na' ugye! — mondja Jani elégedetten. Ebben a pillanatban felpattan a konyhaajtó, és beront nagymami. azon pongyolásan. — Hát itthon vagy. Jancsikám? Ide figyelj, kisfiam! Hogy én ezt megérhettem! — És öleli, csókolja a fiút, — De mit? —1 kérdi Jani. — Hogyhogy mit? Hát az esküvőt! Legyint. — Dehogy lesz esküvő, nagymami. A fej jött ki, nem az írás.. — Mi jött ki? — kérdi dermedten az idős hölgy. — Miféle fej? Miről beszélsz? — A fej vagy írásról.. — Eh! — legyint dühösen nagymami — ne idétlenkedj már folyton! Dehogyis nem lesz esküvő! Apád elveszi anyádat! — Na! — biccent Jani. — Épp ideje! Látja, nagymami, erről van szó: 0 már nősülhet, benne van a korban... De engem még tessék ezzel hagyni! — Senki sem piszkál téged, kisfiam — mondja a nagymama sértetten. — Pláne most, hogy a pádék végre észhez tértek! 19. Janinak igazában most jut a tudatáig, mi is történt, hatalmasat rikkant — Óriásiak vagytok, mami! Ét kik lesznek a tanúk, apa? Megint nyílik az ajtó, ezúttal Kati borzas feje tűnik fel az előszoba fekete hátterében. — Mi van? — kérdi hunyorogva. — Mi ez litt? Örültek háza? Egyszerűen nem hagyják aludni azt a szegény középiskolást. Mihez kell tanú, Janikám? A fiú ragyog. — Bé szüléink esküvőjéhez. Katikám! — Gratulálok — mondja Kati. — És hol lesz az esküvő? — Hogyhogy hói? — kérdi a nagymami. — Hát a Bazilikában! A veje ránéz. — Miket beszél? Nagyon jól tudja, hogy legalább huszonötévé nem voltam templomban! — Na és? — rántja meg vállát a nagymama. — Mattyasovszkyék egyenesen istentelenek, mégis milyen gyönyörű esküvőt rendezték a lányuknak a Mátyás-templomban! Egész Pest ott volt! A legjobb ateista körök! (Folytatjuk.)
