Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-12 / 215. szám

■ ÜPe > A ,v VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 215. szám Ára: 90 fillér 1978. szeptember 12. kedd Púja Frigyes Hollandiában Púja Frigyes külügyminiszter dr. Christoph Albert van der Klaauw holland külügyminiszter meghívására 'hétfőn hivatalos lá­togatásra Hollandiába utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Rácz Pál kül­ügyi államtitkár. Jelen volt van der Goes van Naters, a Holland Királyság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője. A Púja Frigyes vezette küldött­ség hétfőn, a kora délutáni órák­ban érkezett meg Hollandiába. Az amszterdami repülőtéren Christoph van der Klaauw hol­land külügyminiszter és a kül­ügyminisztérium magas rangú tisztségviselői fogadták. Jelen voltak a hágai magyar nagykövetség tagjai is, Bebrits Anna nagykövet vezetésével. A két külügyminiszter az érke­zés után egy órával már meg­kezdte hivatalos tárgyalásait. Dél­után Andreas van Agt holland miniszterelnök fogadta Púja Fri­gyest. Hazaérkezett Olaszországból a megyei pártdelegáció Tegnap hazaérkezett Olaszor­szágból a megyei pártbizottság küldöttsége, amely az Olasz Kommunista Párt Modenái Tar­tományi' Bizottsága meghívására egy hetet töltött Modenában. A küldöttséget Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság el­ső titkára vezette, tagjai voltak: Czank János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának munkatársa, dr. Szabó Miklós, a kiskunhalasi városi pártbizottság első titkára, és dr. Keresztes Nagy Imre, a kecskeméti Gépipari és Automa­tizálási Műszaki Főiskola mar­xistái—leninista tanszékének ve­zetője, a főiskola pártvezet őségé­nek tagja. A Bács-Kiskun megyei párt- küldöttség részt vett az Unita- fesztivál alkalmából Modenában tartott nagygyűlésen és az OKP Modenái Tartományi Bizottsága ülésén. A nagygyűlésen és a párt- bizottsági ülésen felszólalt Hor­váth István elvtárs. A látogatás során megállapo­dást kötötték az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottsága, és az OKP Modenái Tartományi Bi­zottsága közötti együttműködés kialakítására és fejlesztésére. A küldöttséget az elutazáskor Mario del Monte elvtárs, az OKP Mo­denái Tartományi Bizottságának titkára búcsúztatta. Szlovák nemzetiségi gyűlés Kiskőrösön 3. oldal Az üzemi balesetek 1978 első félévi alakulásáról szóló beszá­molónkat — az SZMT munkavé­delmi osztályának tájékoztatója alapján — ismét azzal kezdhet­jük, hogy összességében folyta­tódott az 1976 óta tapasztalható javulás. A .három napon túl gyó­gyuló üzemi balesetek száma 3,2 százalékkal, az ennék következ­tében kiesett murika napok száma 1,7 százalékai csökkent tavaly ilyenkorhoz viszonyítva. Ez te­hát — így összességében — örvendetes. Am az érem másik oldalán az mutatkozik, hogy e balesetek súlyosabb következmé­nyekkel jártak, amit az egy esetre jutó táppénzes napok 0,3 száza­lékos emelkedése is kifejez. Há­rommal ugyancsak több a súlyos csonkulásos üzemi ‘baleset. Vizsgálódjunk tovább a jelzett — általános csökkenő irányzaton bellüL Az állami üzemekben in­tézményekben előfordult üzemi balesetek száma nem nőtt ugyan 1977 ellső félévéhez mérten, de nem is csökkent. Sőt — miattuk — 5,4 százalékkal több munka­nap esett ki. Romlott a helyzet az ÉDOSZ, Vasas és különösen az Orvos-Egészségügyi Szakszerve­zetekhez tartózó területeken; míg áz építőknél, HVDSZ-nél, s a pe­dagógusoknál jelentős javulás következett be. Kevesebb a halálos kimenetelű üzemi baleset, súlyos csonkulásos azonban annyi, mint az előző időszakiban. Folytatódik a javulás a mező- gazdasági termelőszövetkezetek­ben. 8,3 százalékkal kevesebb üzemi baleset történt, és 11,7 százalékkal csökkent a kieseit munkanapok száma is. A halálos üzemi balesetek szá­ma nem kevesbedett, s míg a múlt év első felében nem volt sú­lyos csonkulásos eset, az idén há­rom történt. Ez év glső felének 8 halálos üzemi balesetéből 3 közúti köz­lekedés közben következett be, két ember halálát magasból való lezuhanás okozta, ketten rosszul- létet követően fulladtak vízbe, egy dolgozó pedig szabálytalan va- gonvontatás során, kötélszakadás okozta sérülés miatt halt meg. Elgondolkodtató az a statiszti­ka, amely 580 eset vizsgálatai alapján alakult ki. Megállapítha­tó, hogy az üzemi balesetet szen­vedettek 47 százaléka 25 évesnél fiatalabb. Az elemzett esetek 49,5 százalékában egy évnél rö- videbb, 34,2 százalékánál pedig egy és öt év közötti időt töltöt­tek beosztásukban a szerencsét­lenül jártak.. A balesetet szenve­dettek 35,8 százaléka szakmun­kás képesítésű. Ami pedig az okokat illeti: leg­több baj továbbra is a .termelési folyamatot „kiszolgáló” területen — anyagmozgatás, szállítás, kar­bantartás, kisegítő, tevékenység átb. — történik A kiváltó körül­mények között döntően munka- szervezési hiányosságok, a gépek biztonsági berendezéseinek elha­nyagolt állapota, .gyakran az egyéni védőeszközök használatá­nak elmulasztása vagy azok rossz állapota — szerepelnék. Miként az adott munkaibeosz­tásban eltöltött időre vonatkozó iménti néhány adat világosan ki­fejezi, a dolgozók — különösen az új belépők munkavédelmi ok­tatása nem éri el a szükséges színvonalat Azaz, amiképp nap­jainkban sokszor hangsúlyozzuk annak fontosságát nem eredmé­nyez gyakorlati biztonságot. Azt sem lehet szó nélkül hagy­ni, hogy a vezetők ellenőrző, irá­nyító tevékenységével is bajok vannak még, 's ez is Oka sokhe­lyütt a munka- és biztonsági fe­gyelem hiányának, ami rend­szerint együtt jár az üzemi rend és tisztaság fogyatékosságaival, mint szintén balesetet kiváltó okokkal. T. I. Kukoricabetakarítás előtt Ezer hektárral nagyobb vetésterület a halasi járásban Sikeres kísérlet, jobb fajtaösszetétel Hazánkban a kukorica ta­lán a legsokoldalúbban hasz­nosítható növény. Egyes fajtáit zöldségkon­zervnek dolgozzák fel, másokat megfelelő kezelés után csemegeként árusítanak. A takarmánykukoricát a megyében évente mintegy 145 ezer hektáron termesztik. Zöl­den levágva közvetlenül etethető, amellett jó minőségű szilázs, megszárítva liszt és szemcsézett takarmány készül belőle. Zöld­takarmánynak 13—15 ezer, szemtermésre évente 125—130 ezer hektáron vetik, amely hazai felhasználásra és exportra egyaránt igen keresett termény. • Szépen fejlett, egyöntetű a növényállo­mány a kun­fehértói Előre Tsz 460 hektár kukoricájá­ban. Képünkön % a jó termést ígérő Pioneer 3780-as hibrid. • Elkészült a kunfehértói szövetkezet terményszárítója és magtár» az új termés betakarítására. • Vinkó Sándor és Szarka K. József szakmunkás az FKA-típusú ku­koricaadaptert szereli össze a javítás után a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban. (Straszer András felvétele.) Bács-Kiskun megyében a sok­éves kísérleteik eredményeiként az idén tovább javították a mező- gazdasági üzemek a kukorica fajtaösszetételét. A rövidebb te­nyészidejű, bőtermő hibridek aránya eléri a 30 százalékot. Az időjárás Okozta későbbi érés miatt az idén kissé eltolódik a kukorica betakarításának az ide­je, a rövidebb tenyészidejű hibri­dek mégis lehetővé teszik az őszi munka kedvezőbb ütemezé­sét. A megye gazdaságainak 1978-ban ismét gyarapodott a gép­állománya. Több mint ötezer trak­toruk és 890 gabonakombájnjuk van. Ez utóbbiak közül 584-et sze­relnek fel kukoricabetakarító adap­terrel. A korszerű gépek segítsé­gével — ha az időjárás kedvező marad — az állami és szövetke­zeti gazdaságok dolgozói tízórás műszakodként 4,3 ezer hektár kukorica szemtermését tudják összegyűjteni. Változatlanul gondot okoz vi­szont a szár- és levélmaradvá­nyok betakarítása. A hazai gép- gyártók sokéves próbálkozásuk ellenére sem tudtak olyan alkal­mas gépet szerkeszteni, amely a kombájnnál megfelelően össze­kapcsolva, az értékes mellékter­méket is összegyűjti. A rendszer- gazdák Bács-Ktékun megyei ku­koricabetakarítási gépbemuta­tóin egyetlen alkalommal sem működött a kukoricaszár- és le­vélmaradványok gyűjtésére előké­szített berendezés. A külföldi gyártmányú és ritkán kapható szerkezet pedig olyan drága, ■hogy többször is meggondolja a szövetkezet, amíg megvásárolja. A kukorica mellékterméke besi- lózva igen jó minőségű tömegta­karmány 'lehetne a szarvasmar­hának. A népgazdasági követelménye­ket figyelembe véve, a kiskunha­lasi járásban az idén kis híján ezer hektárral vetettek több ku­koricát, mint 1977-ben. Huszon­négy szövetkezet 14,5 ezer hek­táron iparszerűen termeszti a kukoricát. A 'háztáji és kisgazda­ságokkal együtt a járásban 21,3 ezer hektárra emelkedett e ter­mény .vetésterülete, amely a gyenge homoktalajon gazdálkodó szakszövetkezeteket kivéve, a kis­kunhalasi járás valamennyi szö­vetkezetében jövedelmező ága­zatnak számít. Jánoshalma, Kis­szállás, Borota, Rém, Kelebia, Tompa, Mélykút, Kunfehértó kö­zös gazdaságai évek óta kiemel­kedő termést takarítanak be. Szükségük van a több termény­re, mert Bács-Kiskun megye dé­li felében a baromfiinevalés, a sertés és a szarvasmarha-hizlalás az egyik fő tevékenységnek szá­mít a mezőgazdasági nagyüzem­ben, a háztáji és kisgazdaságban. Ehhez évről évre több termény kell. Számottevő a járás gazda­ságainak a termény értékesíté­séből származó jövedelme is. Júliusban és augusztus elején a nagy forróság és a csapadék- hiány miatt lassabban fejlődött a kukorica. Az augusztus végi és a szeptember elejei 55—65 mil­liméter eső viszont erőteljesebb fejlődésre serkentette a növényt. A betakarításig hátralevő időben a terméskilátás tovább javulhat a kiskunhalasi járás, valamint az egész megye kúkorloaföldjein. K. A. . OFFENZÍVA SOMOZA HÍVEI ELLEN Átmeneti kormányt alakítottak a nicaraguai felkelők Általános offenzívát indított a hét végén a Sandinista Nemzeti Felszabaditási Front a Somoza diktátort támogató nemzeti gár­da ellen Nicaraguában. A har­coknak több mint száz halálos áldozata van. A hazafiak a Costa Rica-i rádióban közzétett nyilat­kozatukban „átmeneti kormány’! alakítását jelentették be, s a do4 kumentum hangsúlyozta: „A So- moza-rendszer utolsó óráit éli”. A felkelők — hírügynökségi je­lentések szerint ellenőrzésük alatt tartják az ország második legna­gyobb városát, Leont, és a fővá­ros, Managua egy részét is. Sú­lyos harcok folynak a közép­amerikai köztársaság 'más nagy­városaiban is. Az egész ország területére vasárnap kijárási ti­lalmat hirdettek meg. A sandinistáik Mexikóvárosban közzétett hadijelentése szerint a kormánycsapatok repülőgépeikkel, tankokkal, páncélozott csapatszál­lító jármüvekkel, és nehézfegy­vereikkel próbálják megállítani az felőretörést, de a felkelők Le­ómban, Managuában, Chiohigal- pában, Ohinandegáiban jelentős sikereiket értek el; Chinandegát teljesen elfoglalták, Esteli váro­sában pedig 'Visszavonulásra kémyszerítették á kormánycsapa­tokat — hangzik a közlemény. Hírügynökségi értesülések sze­rint Leómban a kormánycsapatok több kísérletet tettek a város re­pülőterének visszafoglalására, mindeddig sikertelenül. A felkelők hét végi offenzívá- juk során kaszárnyákat foglaltak el, katonai berendezéseket sem­misítettek meg és jelentős meny- nyiségű fegyvert zsákmányoltak. A hazafiak a Costa Rica-i rá­dióban közzétett nyilatkozatuk­ban jelentették be, hogy a San­dinista Nemzeti Felszabaditási Front átmeneti kormányt alakí­tott, amelynek névsorát hamaro­san nyilvánosságra hozzák. A Somoza-kormány hétfői ülé­sét követően rendkívüli állapotot hirdetett ki Masaya és Esteli vá­rosában. Mindkét városban — ahonnan hétfőn délelőtt heves harcokat jelentettek — harminc napra felfüggesztették az alkot­mányt. A kormány egy másik közle­ményében azt állította, hogy a fővárosiban, valamint Leómban az ország második legnagyobb váro­sában helyreállt a rend. A nem­zeti gárda alakulatai Managuá­ban nehézfegyvereket, páncélo­zott járműveket és könnygázt ve­tettek be a gerillák ellen. A Vö­röskereszt viszont a kormány közleményével ellentétben azt je­lentette, hogy a nicaraguai fővá­ros számos területén még folynak a harcok. (MTI) Bács-Kiskunban hatezer fiú, lány csomagolt az elmúlt na­pokban, költözött diákotthon­ba. Sokakat foglalkoztat, hogy a kisebb-nagyobb tanulók mi­lyen körülmények között élnek a közösségben. Nem könnyű a kettős — az iskolai és diák­otthoni — követelményekhez az alkalmazkodás, mondhat­nánk egyre nehezebb. Hajdanán az internátusok- ban tanuló fiatalok többsége az otthoninál civilizáltabb körül­mények közé került, a villany­világítás, a folyó viz, az aszfal­tozott járda, a mozi némileg feledtette a család, a megszo­kás előnyeit. Szűnik a város és falu közötti különbség, csak leírásokból tudjuk, hogy mi­lyen szívszoritóan szegény volt egyik-másik tehetséges gyerek. Ma természetes a meleg reg­geli, ebéd, vacsora, jó néhá­nyon külön szobában fürdő­szobás, rekamiés kényelemben laknak odahaza. Mielőtt arra keresném a vá­laszt, hogy állják-e növekvő igényekkel a versenyt a diák­otthonok, örömmel tudatha­tom, hogy szinte minden je­lentkezőt felvehettek, van elég hely. A kalocsai óvónőképző és egészségügyi szakközépiskolá­ban tanulók közül kaptak töb­ben elutasító választ kérel­mükre, másutt mindenkinek helyet találtak, olykor csak átmenetinek elfogadható zsú­foltságot vállalva. Kecskemé­ten, Kiskunhalason, Kiskunfél­egyházán kellett itt-ótt megal­kudni a körülményekkel. A tanácsok átcsoportosítással enyhítettek a gondokon, kise­gítették egymást az intézmé­nyek. Üj szakmunkásotthonra lenne szükség a megyeszékhe­lyen. Kiskunhalason, Kalocsán a lányok számára kellene új épület, vagy a meglevők bővíté­se, Kiskunfélegyházán az egyik középiskolásotthon felújítása mind sürgetőbb feladat. A társadalmi összefogásnak, a megyei és helyi irányítók előrelátásának köszönhető, hogy nem állunk rosszabbul az országos átlagnál. Gyönyö­rű, korszerű intézmények épül­tek az elmúlt években. Az ál­talános iskolai diákotthonok térhódítása a legszembetűnőbb. 1954-ben avatták föl az elsőt, 1960-ban mindössze öt műkö­dött az egész országban, a jú­niusban zárult tanévben már százhuszonkilenc, ebből húsz, tehát majd minden hatodik a mi megyénkben. Elnézést a sok adatért, de nem hallgat­ható el, hogy itt 216 7 diákot segítenek az alaposabb inü- veltség, a nagyobb tudás meg­szerzésében. A következő öt­éves tervben elkészítik a kis­kunfélegyházi diákotthont és ezzel maradéktalanul teljesül­nek az oly merésznek látszó tervek. A 17 középiskolás diákott­hon közül 16 kiérdemelte a kollégium címet. Évről évre csinosodnak, jobban megfelel­nek a követelményeknek. De éppen az újonnan épülök ad­ják fel a leckét, keltenek új igényeket, rontják az „avíttab- bakban” lakók hangulatát. Ré­gebben természetesnek tartot­ták, ■■ hogy egy hálóban tízen- tizenöten alszanak. Tetszik, nem tetszik, tudomásul kell venni, hogy az igények mindig az adott viszonyoktól függnek. Hiba lenne, ha egy kézlegyin­téssel el intézettnek vélnénk ezeket az óhajokat. Még csak egy-két intézménynek van — például a kecskeméti Berkes­nek — saját erőből épített tor­naterme. Előbb-utóbb általá­nossá válik ez az igény. A feltételek természetesen csak befolyásolják a tartalmi munkát. Szerencsére, mert még ott is jobb a diákotthon­ban élők tanulmányi átlaga a többinél, ahol volna mit javí­tani a körülményeken. A legjobb eredményt elérők felismerték, hogy csak az a diák képes tartósan jó telje­sítményre, akiben felébresz­tették a szüntelen tájékozódás, művelődés utáni vágyat, vagy­is a kollégiumban szerezhető ismeretek' nem szorítkoznak a tananyagra. A kereskedelmi és vendég­látóipari tanulók otthonában a képzőművészeti nevelés ka­pott nagy figyelmet, a 607-et kecskeméti szakmunkásképző intézet bentlakói viszonylag alapos politikai tudáshoz jut­hatnak, személyes tapasztala­tokból győződhetnek meg az internacionalista összefogás erejéről. A Gépipari és Auto­matizálási Műszaki Főiskola diákotthonában sűrűn megfor­dulnak a legkiválóbb magyar művészek. A tiszakécskei ál­talános iskola bábosait a mű­vészeti ág legjobbjai között tartják számon. Mindennél fontosabb az ok­tató intézmények és a diákott­honok összefogása. Van még bőven tennivaló, kihasználat­lan lehetőség. Mostanában még egyedi példaként emlege­tik, hogy d félegyházi Petőfi Sándor kollégium és a gépé­szeti szakközépiskola, a Kállai Éva kollégium és a közgazda- sági szakközépiskola vagy a kalocsai Hámán Kató kollégi­um és az I. István Gimnázi­um között igen tartalmas, rendszeres, céltudatos kapcso­lat alakult ki. Az osztályfőnö­kök részt vesznek a kollégiumi rendezvényeken, az ottani ne­velők közül többen tanítanak is. Mindezek és a helyszűke miatt említettemül maradt té­nyek bizonyítják, hogy mind jobban betöltik feladatukat a diákotthonok, az oktatásügy fontos bázisai. H. N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom