Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-06 / 210. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1978. szeptember 6. • Jubileumi szobor. A magyar szénbányászat 225 éves jubileuma al­kalmából ünnepséget rendeztek Brennbergbányán, ahol az egykori bánya egyik bejáratánál felavatták Orsi Ferenc: „Brennbergbánya” című alkotását. (MTI-fotó: Tóth Gyula felvétele — KS) Még egyszer a papír- és vasgyűjtésről Csaknem két hónapja, hogy Sajtóposta rovatunkban szóvá tet­tük: a lakosság által összegyűj. tött papírért és vasért a MÉH túlságosan alacsony árat ‘fizet, melynek következtében a közte­rületeken is sok a tönkremenés- re ítélt anyag. Soraink eddig csak olvasóink körében találtak vissz­hangra. A hozzászólók — közöttük a szerkesztőségünket személyesen felkereső B. L. izsáki lakos, a la. josmizsei Kovács Péter és a laki­teleki Nagyné — egybehangzóan vélekedtek: emelni kell az újság, és más papír-, valamint a vas­hulladék átvételi árát. hiszen csak ily módon lehet ösztönözni a még eredményesebb gyűjtésre, mely nemcsak fáradtságos, de a szállí. tást tekintve ma már igen költsé­ges is. Informátorainktól megtud­tuk, jelenleg sok előfizető a kör­nyékbeli szeméttartó konténerbe teszi a régi, kiolvasott lapot, eset. leg a hobbikertjében égeti el. És a kereskedőket sem különösen ér­dekli a hozzájuk érkezett áruk papírdobozainak sorsa, bizonyság erre, hogy néha napokig díszeleg­nek a bolti raktárak körül. Szá­mos közúti árokban meg vashul. ladék — már használhatatlan al­katrészek, háztartási tárgyak, építkezésnél fölöslegessé vált ru­dak, lemezek stb. — hevernek egyetlen gyűjtőtől' sem zavartat­va. Népgazdasági kár ez! — sum. máztak olvasóink. A kecskeméti Szabó József nyugdíjas pedig azt irta a hozzánk küldött levelében, hogy a kevés jövedelme némi kiegészítéseként szeretne rendszeresen foglalkozni ilyesféle gyűjtögetéssel, de amíg a fél napi munka révén összesze­dett 40 kilónyi vasért csupán ti­zenhat forintot kapna — a mosta­ni elszámolás szerint —, semmi kedve az egészhez, hiszen végső, soron csak ráfietne. Sürgeti, hogy minden átvevőhelyen legyen ki­függesztve az árjegyzék. Ezek után ismételten várjuk a melléktermék- és hulladékgyűjtés illetékeseinek reagálását, esetle­ges intézkedését, melyről beszá­molunk olvasóinknak! Két* éve várják a villanyt! Sokszor és sokat írtunk már me­gyénkben tanyavillamosítási ak­cióinak szép eredményeiről, me­lyek sora a jövőben is gyarapo. dik, hiszen tovább folytatódnak a munkálatok. Igaz, sajnos nem mindenütt zökkenőmentesen, amint az kiderül a kecskeméti Magó Antalné leveléből: Szabóék — olvasónk idős szü­lei — a „hírős” várostól tizenöt kilométernyire levő. Alsó-Ménte­leken élnek, s a közelükben talál­ható a Borsodiék, Andócsiék és Farkasék tanyája. E négy család lakhelyétől csupán kétszáz mé­terre végződik a környékbeli vil. lanyhálózat, ezért is határozták el mindannyian, hogy bekapcsoltat­ják otthonaikat az elektromos szolgáltatás rendszerébe. A szük­séges pénzt összegyűjtötték, a DÉMÁSZ vállalta a kivitelezést, a transzformátor-állomással ren. delkező helyi Kossuth Tsz azon­ban kevésbé megértő, segítő part­ner ilyen szempontból, ugyanis immáron két esztendeje halogat, ja a vezetékkiépítéshez, az áram. adáshoz ^ való hozzájárulását. Az ebbéli ügyben a gazdaságot írás­ban és személyesen megkeresők eddig csak ismétlődő szóbeli vá­laszt kaptak, mely valahogy így hangzott: „az elnök elvtársnak túlságosan sok a dolga, még nem ért rá az üggyel foglalkozni.” Nos, jól tudjuk, egy termelőszö­vetkezet irányítása bizony sok tennivalóval jár.. De talán még­sem annyival, hogy huszonnégy hónap se legyen elegendő a négy tanya villamosításával kapcsola­tos döntés meghozatalához. Mi bí. zunk abban, hogy a villanyfény­re, hűtő- és mosógépre, televízió­ra stb. jogosan* vágyódó említett ménteleki családok mielőbb meg. kapják a várva várt értesítést a tsz-től! ■ ■ ■ KÉRDEZZEN—FELELÜNK ■ ■ ■ Kiskunhalason, a Bercsényi ut­cai egyik társasházban lakik Zs. J., aki több lakótársa nevében pa­naszkodik a környékbeli barom­fiak okozta kellemetlenségek miatt. „Mit írnak elő a vonatkozó szabályok és mely hatóság fog­lalkozik az ilyen sérelmek kivizs­gálásával, orvoslásával?” — kér­dezi. Több mint öt esztendeje van érvényben és a városszerte elhe. lyezett plakátokon olvasható is a, helyi tanács 1/1972-es számú ren­deleté, amely a baromfitartás fel. tételeit tartalmazza. Ezek sorá­ban az egyik legfontosabb tudni­való, hogy a szárnyasok szállásé, nak, az ólnak legalább 16 méter­nyire kell lennie a lakóépülettől. A baromfitenyésztőnek persze kö­telessége betartani a közegészség, ügyi szabályokat is. Amennyiben az említettekkel kapcsolatban bárkinek van észrevétele, kifogá­sa, forduljon bejelentéssel a ha­lasi városi tanács vb termelés, és ellátásfelügyeleti osztályához, vagy közvetlenül a tanácstitkár­hoz! A bácsszőlősi Fülöp János hat éve van öregségi nyugállomány­ban. Nyugdíjazásakor — az ak. kori jogszabályok alapján — nem vettek figyelembe szolgálati időként olyan három esztendőt, n)elyet termelőszövetkezeti tag­ként töltött el. Aziránt érdeklő­dik, hogy az újabb rendelkezések szerint lehetséges-e nyugellátásá­nak módosítása az egykori tsz- tagsága idejének beszámításával? Az 1975. július 1-e óta hatály, ban levő társadalombiztosítási törvény nem teszi lehetővé a ko­rábban megállapított nyugdíjak felülvizsgálatát. Az ön ilyen ellá. fásának összege tehát csak a nyug­díjak évenkénti rendszeres eme­lésével változhat, vagy úgy, hogy mialatt korlátozottan folyósítják pénzét, vagy azt egyáltalán nem is kapja, legalább harminchat hó­napon át végez keresettel járó munkát, és így újabb szolgálati időt szerez, melyet a korábbival egybeszámítanak. Karcza Gézáné kiskőrösi olva­sónk 1978. június 18-án költözött ki a városi tanács által kisajátí­tott lakásából. Azóta a kártalaní­tási összegnek csak a felét kapta meg, s ez a pénz kevés ahhoz, hogy érte másik lakást, vagy há­zat vásároljon. Családjával most egy magánbérleményben lakik, kellemetlen körülmények között. Szeretné tudni, mikor kaphatja meg a kártalanítási összeg többi részét? A pénzügyminiszteri rendelet értelmében a kisajátítást kérő/a kártalanításról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított hatvan napon belül egyszerre kö. teles kifizetni a megállapított ösz- szeget az azt megillető személy­nek. E határidő lejárta után, il­letve a pénz kifizetetlensége ese­tén évi 5 százalékos kamatot is kell kapnia a kártalanításra jogo­sult állampolgárnak, mégpedig az ingátlana átadásának napjától. Fontos tudni, ha a kártalanított, nak valamilyen köztartozása van, pénzéből előbb azt ’ egyenlíti ki a tanács, s csak az így csökkentett összeget kaphatja kézhez. Összeállította: Velkei Árpád Levlécím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516 KIVÁLÓ TULAJDONSÁG!} HIBRIDSERTÉS ••> Hústermelés - gazdaságosan Tíz éve annak, hogy a Minisztertanács a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um előterjesztésére megtárgyalta a sertéshús- termelés helyzetét, fejlesztésének lehetősé­geit. Ennek alapján országos programot kez­deményezett az iparszerű nagyüzemi sertés- tartás feltételeinek megteremtésére és a ter­melés fokozására. Ezzel egyidőben kapott megbízást az Állattenyésztési Kutató Intézet. Az iparszerű sertéshústermelés komplex rendszerének kidolgozására az intézet mun­katársainak irányításával így indult meg a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság szakosított sertéstelepén az a kísérletsorozat, amelynek eredménye lett a HUNGAHIB-sertés, amit Bács-Kiskun megyében is egyre szélesebb körben keresnek. A Herceghalmi Kísérleti Gaz­daság és HUNGAHIB-sertés elő­állítását és a hibrid elterjesztését komplex termelési rendszer ke­retein belül kezdte meg közel egy éve. Azóta Bács-Kiskunban négy szakosított és három hagyomá­nyos sertéstelepet népesítettek be ezzel a hibriddel. Két törzstele. Det is létrehoztak a megyében. Az egyik a Városföldi Állami Gazda­ság HUNGAHIB kancanevelő bu­gaci telepe, a másik a Hosszúhe­gyi Állami Gazdaság, ahol a ko. casüldőket nevelik. A HUNGAHIB Sertéshústerme­lési Rendszer a partnergazdaságok sertéshústermelésének növelésére, az ágazat gazdaságosságának fo­kozására törekszik. Ennek érde­kében az üzemeknek tenyészállo. mányról gondoskodnak. A szak­emberek segítségével pedig meg­teremtik azt a környezetet, ahol a sertések jó tulajdonságai leg­jobban kifejlődhetnek. A feladatokat a rendszer saját szaktanácsadó hálózatának segít, ségével, valamint a különféle in­tézményekkel, vállalatokkal ki­alakított kapcsolatainak felhasz­nálásával látja el. Így felöl'elhe. tik a sertéstenyésztés egész.folya­matát, a tenyészanyag-előállítás- tól kezdve a takarmányozás és tartás technológiáinak összeáll!, fásán keresztül a végtermék fel­dolgozásáig. * A HUNGAHIB hibridek jó tu­lajdonságai a tenyésztés, tartás, valamint a feldolgozás során mu­tatkoznak meg. A négyes kérész, tezés eredményeképpen előállított hibrid húsfelrákő és növekedési képessége, takarmányhasznosí­tása. egyaránt kiváló. Ha a gazda­ságok nem vétenek nagyot a tar­tástechnológia ellen, akkor a más fajtájú sertésekkel szemben éllé. senként eggyel több ellenálló, nagy életképességű malaccal szá­molhatnak. Érdekes adat, hogy amíg az Ország szakosított sertés­telepein a malacelhullás a múlt évben 12 százalék fölött volt, ad­dig a HUNGAHIB-telepeken ez a szám nem érte el a tizenegyet sem. A hibrid jó tűrőképessége lehe­tővé teszi, hogy a háztáji és ki­segítő gazdaságokban is eredmé­nyesen , foglalkozzanak vele. Bács-Kiskun megye HUNGA- HIB-telepein és a háztáji gazda­ságokban mintegy négyezer kocát tartanak. így 80 ezer ilyen hibrid hízó kerül a feldolgozókba. S ott kiváló vágási eredményeket álla­píthatnak meg, hiszen a jó sonka. formákat mutató, hosszútestű, nagy állatokból minőségi kolbász és szalámi készíthető. * A HUNGAHIB-hibridek te. nyésztésének, mint minden más­nak, vannak árnyoldalai is, ame. lyek azonban az eredményekhez képest elenyészőek, részben pedig a további kutatásokban megszün­tethetek. Ilyen például az, hogy a HUNGAHIB-sertés pigmentált bőrű, azaz bizonyos mértékig föl. tos vagy pettyezett. Ez a tulaj­donsága a szakemberek Vélemé­nye szerint néhány éven belül megszüntethető. A termelőszövetkezetek ide. genkedésének oka, hogy a hibrid­vonal fenntartása miatt a koca­süldőt mindig vásárolni kell. A befektetett pénzösszeg ugyan jócskán megtérül, mégis kelle­metlen a „pénztárca” kinyitása. Bács-Kiskün megyében a HUN- GAHIB-hibrid tenyésztése szám­szerűen fejlődött, bár a szakem­berek szerint a nagyüzemi ser. tésállomány felét is indokolt len­ne ebből a hibridből kialakítani. A háztáji gazdaságok figyelmét úgynevezett mintaudvarok fenn­tartásával lehetne még inkább a HUNGAÖIB felé irányítani. G. E. TERMÉKFELDOLGOZÁS, FAKITERMELÉS, SZOLGÁLTATÁS Hasznos a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége Az állami és szövetkezeti gazdaságok mező- és erdő- gazdasági termelést, és ehhez kapcsolódó kiegészítő, úgy­nevezett alaptevékenységen kívüli munkát végeznek. Az általános rendelkezések ke­retei között folytatott sokfé­le, nem kifejezetten mező- gazdasági tevékenységet, ter­mékek és termények feldpl- ~ gozását, építőipari, felújítás si, karbantartási munkát, el-t sődleges fafeldolgozást, Szol­gáltatást, a nagyüzem és a háztáji gazdaságok termékei­nek értékesítését lehet ide so­rolni. Az állami és szövetkezeti gazdaságokban a növényter­mesztési és állattenyésztési főágazat erőteljes fejlődése mellett az utóbbi években gyors ütemben nőtt az alap- tevékenységen kívüli munka is. Ennek aránya esetenként változott. • Nagyüzemi tehenészetéhez tejfeldolgozót létesí­tett a vaskúti Bácska Tsz. Novák Lászlóné és Pálfi Jánosné a szövetkezeti tejüzem hazai gyártmányú töltőgépénél dolgozik. • Balra: a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan homoktalajon másfél évtizede cellulóznyárerdőket telepített a Kiskunhalasi Állami Gazdaság. A tisz­títóvágásra, valamint a kitermelésre érett fák vá­gásáéi korszerű gépet vásárolt a mezőgazdasági nagyüzem. A részletesebb elemzésre a net­tó árbevétel adatai nyújtanak le­hetőséget. Mivel a mezőgazdasági termékek nagyobb részét nem közvetlenül értékesítik az üze­mek, az árbevételben esetenként magasabb a kiegészítő tevékeny­ség aránya, mint a termelés érté­ke. A nagyüziemek együttes árbe­vétele a IV. ötéves terv során átlagosan. 13 százalékkal emelke­dett, az állami gazdaságoké na­gyobb, a téeszeké kisebb mérték­ben. Ugyanebben az időszakban az árbevételiek növekedésében az állami gazdaságoknál az alapte­vékenységnek, a téeszekben pedig a kiegészítő tevékenységnek volt nagyobb szerepe. Az V. ötéves terv eddigi szakaszában, 1976- ban, 1977-ben viszont az állami gazdaságok árbevételében emel­kedett a kiegészítő tevékenység­ből származó jövedelem a koráb­binál jóval nagyobb arányban. A mezőgazdasági téeszékben ugyan­ezen idő alatt a növénytermesz­tés, állattenyésztés, valamint a többi, alaptevékenységnek számí­tó ágazatból származó árbevétel­növekedés volt a számottevő. A megváltozott ágazati elszámo­lás miatt a borászattal összefüggő munkafolyamatok nagyobb há­nyadát az alaptevékenységen kí­vüli munka körébe sorolták. Bács- Kiskun megye állami gazdaságai­ban főleg ez eredményezte az ár­változást a kiegészítő tevékeny­ség javára. A korábbi 25—26 százalék helyett 1976-ban, 1977- ben az állami gazdasági bevételek 47 százaléka származott ebből. A legelőrehaladottabb az állami gzdaságoknál a szőlőtermesztés és feldolgozás teljes folyamatának a kiépítettsége. A mezőgazdasági tsz-ekben ez az arány 37 száza­lékos. Az alaptevékenységen kívüli termelésben a legnagyobb mérté­kű növekedés a mezőgazdasági üzemek ipari és belkereskedelmi munkájában következett be. Az állami gazdaságokban ennék ered­ményeként, valamint az ágazati besorolás változása miatt a nem mezőgazdasági termelésből szár­mazó árbevétel a korábbinak a kétszeresére nőtt. A téeszékben ennél mérsékeltebb a növekedés. Az 1970-es évek elején, amikor egyre-másra épültek a szakosított állattartó telepek, az állami és a szövetkezeti gzdaságok építőipari tevékenysége igen jelentős volt. A saját kivitelezésű munkák be­fejeztével azonban az utóbbi évékben fokozatosan mérséklő­dött az építőipari munka a mező- gazdasági üzemeikben. Ezzel egy­idejűleg főleg a szövetkezetekben megélénkült az élelmiszeripari és belkereskedelmi tevékenyig. Ez főként a háztáji gazdaságoktól átvett termékek, termények kö­zös és nagy tételű értékesítéséből származott. A mezőgazdasági szövetkeze­tekben tavaly 33 százalékkal nőtt az ipari termelés értéke. Az ipari üzemek csoportosítása alkalmá­val 1976-ban a Bács-Kiskun me­gyei Tanács V. B. 56 mezőgazda- sági szövetkezet 117 ipari tevé­kenységét is figyelembe vette. A • Nyolcvan leány és asszony dolgozik az ágasegy­házi Mathiász János Szakszövetkezet textilüzemé­ben. A szőlő- és gyümölcsmetszés, valamint a szü­ret idején a kertészetben tevékenykednek. 0 Jobb oldali képünkön: gyümölcslevet töltenek műanyag flakonba a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság üdítőital-üzemében. jelentőségének megfelelően kezel­te a mezőgazdasági termeléshez közvetlenül {kapcsolódó élelmi­szeripari tevékenységet, ezzel is szolgálva a szelektív iparfejlesz­tés megyei lehetőségeit. 1977-ben a mezőgazdasági üzemék ipari, termelésének 42 százalékát tette ki az élelmiszeripari tevékeny­ség, ami az arányait jóval meg­haladó jelentőségű. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz péksége, a rémi Dózsa Tsz tész­taüzeme, a városföldi Dózsa és a kecskeméti Kossuth Tsz vágó­hídja, húsfeldolgozója, a jános­halmi Jólkai Tsz tejüzeme, a fel­soroltakon kíidil még számos ál­lami gazdasági és szövetkezeti élelmiszeripari üzem termékeivel jelentős mértékben hozzájárult a lakosság jobb, választékosabb el­látásához. A Hírős Napok Kecs­keméten kertészeti, élelmiszeripa­ri kiállítása is ízelítőt adott a Bács-Kiskun megyei mezőgazda­sági üzemek sokrétű élelmiszer­ipari termelő tevékenységéből. A mezőgazdasági nagyüzemek eddigi eredményei és az alapte­vékenységen kívüli termelés nettó árbevételének jelentős aránya azt bizonyítja, hogy megfelelő kere­tek között továbbra is szükség van a nem mezőgazdasági tevé­kenységre, az állami és szövet­kezeti gazdaságokban. Ez üzemi és népgazdasági érdek is. A gaz­daságokban elősegíti a dolgozók egyenletes foglalkoztatását. Az alaptevékenységen kívüli terme­léssel a szövetkezetek jól kiegé­szíthetik a mezőgazdasági ter­melést, bővíthetik a ter­melési folyamatokat. Az itt képződött jövedelem előmoz­dítja a mezőgazdaság bőví­tett újratermelését. A termé­kek & termények feldolgozása, közvetlen értékesítése pedig jól kiegészíti a megye ipari és keres­kedelmi ágazatainak tevékeny­ségét. Dr. Nagy Lajosné a Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának közgazdásza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom