Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-05 / 209. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1978. szeptember 5. Magyar-mongol kormányfői tárgyalások események sorokban BUKAREST __________________ A KGST-tagországok belkeres­kedelmi miniszteri tanácskozó testületének közgazdasági terve­zési és irányítási kérdésekkel fog­lalkozó munkacsoportja szeptem­ber 5—7. között Bukarestben tárt­ja 3. ülését. A tanácskozásra va­sárnap Bukarestbe utazott. Juhár Zoltán belkereskedelmi államtit­kár, a munkacsoport elnöke. BUDAPEST Leonyid Kosztandov, a Szovjet­unió vegyipari minisztere, aki Simon Pál nehézipari miniszter­rel a két ország vegyipari együtt­működésének továbbfejlesztéséről tárgyalt, vasárnap hazautazott. SZÓFIA Szófiában és Varsóban egyide­jűleg bejelentették, hogy Sztanko ■Todorov, a Bolgár Miniszterta­nács elnöke a közeli napokban hivatalos baráti látogatást tesz a Lengyel Népköztársaságban. To- ' dorov Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök meghívásának tesz eleget. (BTA, PAP) TEHERÁN Az új iráni kormány, újabb en­gedményeket téve a mohamedán egyháznak, szombaton betiltotta a mohamedán hittel ellenséges publikációk megjelentetését, kö­zöttük a pornográf kiadványo­két. Több mint 25 év óta először, vasárnap köztisztviselők is csat­lakoztak a több hete tartó kor­mányellenes megmozdulásokhoz. BANGKOK ~ Délkelet-ázsiai kőrútjának első állomására Bangkokba érkezett vasárnap Louis de Guiringaud francia külügyminiszter. Guirin­gaud megbeszéléseket - folytat a thaiföldi vezetőkkel, majd elláto­gat Vietnamba és Indonéziába is. (UPI) ANKARA____________________ Tö rökországban a hét végén újabb politikai gyilkosságokat kö­vettek el s a sajtó értesülései sze­rint a karhatalom felgöngyölített egy ankarai székhellyel működő jobboldali felforgató szervezetet. Ankarában három ismeretlen fegyveres rátámadt két fiatalem­berre, egyiküket megölte, a má­sikat súlyosan megsebesítette. A Fekete-tenger partján1 fekvő Trabzon városában egy mecsetből távozó tömegre lőttek rá,’-egy ember itt is meghalt. TOKIÓ ~ A japán fővárosban bejelentet­ték, hogy még ezen a héten nem hivatalos látogatásra Tokióba ér­kezik Csang Cai-csien, a kínai hadsereg vezérkari főnök-helyet­tese. Megfigyelők sokat sejtető ténynek tartják, hogy a japán— kínai szerződés aláírása után ép­pen egy magas rangú katonai személyiség az első kormány-' szintű látogató Kínából. Csang tárgyal majd Takasina Takehiró- val, a japán vezérkar főnökével és Kanemaru Sin államminiszter­rel, a nemzetvédélmi hivatal ve­zérigazgatójával. (Folytatás az 1. oldalról.) Az őszinte elvtársi, baráti lég­körben lezajlott kormányfői tár­gyalások után Lázár György kí­séretének tagjai külpolitikád, és gazdasági, ezen belül külkereske-. delmi témákról kezdtek megbe­széléseket mongol kollégáikkal. Lázár György délután megte­kintette az ulánbátdo központi állami múzeumot, a miniszterel­nököt végigkalauzolták a Mongó­lia földjének természeti gazdag­ságát, népeinek történetéit, élfetét bemutató kiállításon. A termé­szettudományi gyűjteménnyel többek között arról tájékoztatták, hogy Mongóliában 40 különleges, ritka állatfaj áll védelem alatt. Megmutatták természetesen a múzeum egyik legfőbb nevezetes­ségét, a Góbi-sivatagban talált, 11 méter hosszú dinoszaurusz­csontvázat is. amely a maga ne­mében az egyik legnagyobb pél­dány a világon. Lázár György megtekintette az etnográfiai gyűj­teményt is, majd elismerő sza­vakat jegyzett be a múzeum ven­dégkönyvébe. . A múzeumlátogatás után a Mi­nisztertanács elnöke az ulánháto- ri magyar nagykövetségen talál­kozott a / Mongóliában működő magyar szakértőcsoportok veze­tőivel. Kétoldalú megállapodások és KGST-szerződés alapján je­lenleg több mint 200 magyar szakember dolgozik a Mongol Népköztársaságban. Lázár György este az Ulánbá­tort operaházban megtekintette tiszteletére rendezett díszelőadást, amely ízelítőt adott az ősi miangol népi kultúrából és a modern mongol tánc- és zenei művészet­ből. (MTI) ««««•KW; Ünnepség a Vatikánban Simó Endre, az MTI tudósító­ja jelenti: Vasárnap I. János Pál pápa el. foglalta a vatikánvárosi Szent Péter Bazilika előtt felállított trónját, és áldását adta minden .katolikusra, más felekezetűre, minden emberre. I. János Pál kérésére nem tar­tottak koronázási ünnepséget. Kérését azzal magyarázták, hogy pápaságát az alázatosság jegyé­ben kívánja folytatni. A pápa latinul, olaszul „és fran§J ciául mondott beszédében-a béké­ről szólt, s arról, hogy a Szent­szék támogat törekvésében min­denkit, aki az emberiség javára munkálkodik. A Szent Péter téren lezajlott ünnepségen 66 ország képvisel­tette magát küldöttséggel. Az olasz kormányt Andreotti minisz­terelnök képviselte. A külföldi delegációk között megjelent ha­zánké is. amelyet Trautmann Re­zsőt, az Elnöki Tanács helyettes elnöke,vezeteti (MTI) _r ^ NAPI KOMMENTÁR] Moszkva vendége iVittS •W Georgiosz Raliász görög kül­ügyminiszter Moszkvában tárgyal. Kivételesen önmagában a hír is figyelemreméltó, annak ellené­re, hogy a külügyminiszterek uta. zásai napjaink megszokott esemé­nyei közé tartoznak. Görög kül­ügyminiszter azonban most elő. szőr érkezett hivatalos látogatás­ra a szovjet fővárosba, ezért tart számot megkülönböztetett érdek­lődésre Rallisz moszkvai tartóz­kodása. A Szovjetunió és Görögország kapcsolatai kiválóak — mondta az athéni diplomácia vezetője utazásának előestéjén. A kedvező minősítés okai között Rallisz meg­emlékezett arról, hogy az utóbbi években Athén és Moszkva kap­csolataiban több pozitív kezde­ményezés történt, s a soko'dalú együttműködés továbbfejleszté­sére reálisak a lehetőségek. And­rej Gromiko és vendége bizonyá­ra a kétoldalú kapcsolatok ala­kulására helyezi a tárgyalások fő hangsúlyát. A téma azonban el­választhatatlan Athén elkötele­zettségeitől és aggodalmaitól. Ami az elkötelezettséget illeti, Görögország a NATO tagja, bár a katonai szervezetből — az 1974. es ciprusi török inváziót követően — kilépett. Sokan és nem alap­talanul úgy vélik, az első meg­rázkódtatást a görög politika már régesrég kiheverte, s Carter el­nök emlékezetes londoni találko­zója Karamanlisszal sikeresen egyengette Athén útját visszafe­lé, a teljes jogú tagság visszaál­lítása irányában. Nem lehet a gö­rög külpolitikában megfeledkezni az aggodalmakról sem: Hellasz leplezetlenül rosszalja, hogy Washington a Törökországgal szembeni fegyverembargót fölol­dotta, s lehetőséget teremt az amúgy is katonai-technikai fö­lényben levő ellenlábas hadsere­gének újabb dinamikus erősíté­sére. Mindezt közvetve és közvet. lenül a ciprusi helyzet rendezet­lensége indokolja. Ciprussal összefüggésben a szovjet kormány többször is vilá­gosan értésre adta: a békés, tár­gyalásos rendezés híve, s — akár­csak korábban — ma is a függet­len, egységes, el nem kötelezett­ségi politikát folytató szigetország törekvéseit támogatja. Minden­fajta NATO- és Pentagon-manő­verrel-őszemben, Moszkv/a ebben látja a térség békéjének zálogát. Athén — ennek a politikának a tükrében — értékes és fontos támogatóra találhat a Szovjet­unióban. A Balkán-félsziget béké­je egybeesik Moszkva célkitűzé­seivel. noha az utóbbi időben tá­voli vendégek igyekeztek bizo. nyos zavart kelteni a térség or­szágainak zavartalan együttmű-- ködésében. A Szovjetunió és Hellasz kül­politikai vonalvezetésében bizo­nyára lehet közös pontokat talál­ni. Moszkva vendége és házigaz­dái — az előzetes nyilatkozatok­ból ítélve — ezekből kiindulva határozzák meg a szovjet—görög kapcsolatok fejlesztésének teen- iőit. Gy. D, ’ ANGLIAI UTAZÜS Egyenjogúság itt és ott Ha valaki az angol társadalompolitika egy sajátos területére, a nők helyzetére kíváncsi — nem kell mást tennie, mint ellátogatnia Man­chesterbe. Itt, a nagy iparvárosban van ugyanis a székhelye az „Egyenlő lehetőségek bizottságának”, amelyet 1975 végén azzal a cél­lal állapítottak, hogy a nemek egyenjogúságáról abban az évben ho­zott törvény végrehajtásán őrködjön. Az aktákkal telezsúfolt hatemeletes hivatalban egyébként szívesen látják a vendéget. Olyannyira szívesen, hogy a közelmúltban tevé­kenységük tanulmányozására meg is hívtak hét külföldi újságírót, kö­zöttük voltam én is. Kis tanulmányi csoportunk természetesen mind­untalan összevetette hazai tapasztalatait az Angliában látottakkal, s ezekből a beszélgetésekből rendkívül érdekes kép bontakozott ki. Késői törvényhozás Az éléggé ismert, hogy a tőtoés- országokban aránylag későn láit- tak hozzá az egyenjogúság tör­vénybe Iktatásához. A szocialista országokban ez rögtön a felsza­badulás után megtörtént, a világ nyugati félén viszont általá­ban csak a „Nők nemzetközi évében” — 1975-ben. (Jónéhány országban -- így az Egyesült Ál­lamokban is — viszont még most sem egyenjogú a két nem). De a jogszabályalkotás nem minden. Hiszen ahhoz, hogy a nőknek valóban egyenlő lehető­ségeik legyenek, gazdasági felté­telek is szükségeltetnek. Elég csak arra gondolni, hogy éppen abban az évben — 1975-ben — bontakozott ki a 'tőkés világgaz­daság válsága, amikor az ENSZ világméretű kampányt hirdetett a nők egyenjogúsítása érdekében. Ott viszont, ahol munkanélküli­ség van, nem nagyon harcolnak a női munkaerőért, nem hogy még kedvezményekkel adnának számára egyenlő lehetőségeket. A nők hátrányos helyzetének legjobb tükörképe a bérek ala­kulása. Nagy-Brűitammiában példá­ul a nők heti átlagbére 48 font, amíg a férfiaké 73. A kereseti arányokban persze az is kifeje­ződik, milyen a két nem iskolá­zottsági szintje. Míg nálunk mos­tanában az okoz gondot, hogy egyes egyetemek, s így egyes foglalkozások túlságosan elnőie­sednek, addig a világ nyugati felén szinte minden felsőoktatá­si intézményben jóval tíz száza­lék alatt marad a lányok aránya. Ügyhogy az a nő, aki diplomát szerez, s valafniféle — ott „fér­fiasnak” tartott foglalkozást űz, már valóságos hősnek számít. Kisgyermekes anyák Persze sok igazság van abban, hogy a tőkés országokban valóban nehezebb kisgyermekes anyának, s egyben dolgozó nőnek is len­ni. Például ott a gyermekgondo­zási segély egyelőre csak vágy­álom, s így a szülési szabadság letelte után azonnal vissza kell térnie a munkahelyére annak, aki ragaszkodik a munkaviszo­nyához. S ezt bizony nagyon ke­vesen tudják megtenni. Bölcső­de, óvoda és napközi ugyanis olyan kevés van, hogy még a diplomás nők gyermekei számára sem igen jut hely ott. Én például két olyan tehetséges fiatal nővel is beszélgettem Angliában, akiket csak a családi segítség,.mentett meg pályája derékba törésétől. A „Woman’s Owen” című nagy példányszámú képes hetilap szer­kesztőnője volt az egyik, és egy parlamenti képviselőnő a másik. Sok tőkés országban — így Nagy-Britanniáhan is — egyelő­re makacsul tartja magát az a szemlélet is, hogy az egyenjogú­ság fogalomkörébe nem fér be­le a kedvezmények biztosítása. Pedig anélkül nemigen képzel­hető el a tényleges egyenjogúság. A női szervezet nagyobb igény- bevételét méltányolták a szocia­lista országok akkor, is, amikor az , alacsony nyugdíjkorhatárt számukra még öt évvel lejjebb szállították. A. nyugati országok többségében viszont a férfiak és nők egyaránt 65 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Kivel lehetnek egyenlőek ? Ezeknek az .ismereteknek a birtokában persze nem tarthat­tam irigylésre méltónak az ang­liai „Egyenlő lehetőségek bi­zottságának” megbízatását. Hi­szen a szervezetnek természete­sen nem egyenlőek a lehetőségei az államéval, amelynek módja lenne érdemben is cselekedni az egyenjogúság érdekében. Tevé­kenysége mégsem hiábavaló; fel­lép ugyanis a kirívó, egyedi igaz­ságtalanságok ellen, számos pro­paganda-kiadványban világosítja fel a nőket jogaikról, s felméré­sekben állandóan regisztrálják helyzetük alakuláséit. Némi nyomást talán még a törvényho­zásra is tud gyakorolni, elsősor­ban a személyes kapcsolatok ré­vén. A bizottság elnöke ugyanis bárónő, elnökhelyettese pedig egy igen tekintélyes politikus felesége. A vezetőség személyi összetétele persze legalább ak­kora hátrányt, mint előnyt rejt magában. Hiszen aligha várható el ezektől a hölgyektől, hogy .is­merjék — még kevésbé, hogy át­érezzék — a munkiásnok, a be­vándorolt asszonyok sorsát. Kis tanulmányi csoportunk el­látogatott egy zömmel színesbő­rű nőket foglalkoztató céghez, a London , külvárosában levő Matchbox gyárba. Itt, ahol több mint négyezer asszony dolgozik — . egyetlen gyermekintézmény sincs. Amikor megkérdeztem a személyzeti igazgatót: mi ennek az oka, felháborodottan, annyit közölt: „mi gyár vagyunk, nem jótékonysági intézmény”. S való­ban nem azok. A világhírű kis modellautókat ugyanis zajos mű­helyekben, meglehetősen elavult gépek mellett gyártják az Indiá­ból, Pakisztánból, Hongkongból bevándorolt nők. Azok a másod­rendűnek számító polgárok, akiknek — ha esetleg az „Egyen- lő lehetőségek bizottsága” min­den szép tervét megvalósítaná is — csak a hasonló sorsú férfiak­kal lehetnének egyenlő lehetősé­geik. Mogyoró Katalin Vásárnyitás Lipcsében és Plovdi vban 47 ország és Nyugat-Berlin több mint 6000 kiállítójának rész­vételével a Német Demokratikus Köztársaság számos párt- és ál­lami vezetőjének jelenlétében va­sárnap reggel megnyílt a Lipcsei Vásár. A jövő vasárnapig ny.itva- tartó idei vásárra eddig több mint 100 országból jelentkeztek látogatók, köztük 20 ezer szak­ember a szocialista országokból. A vásáron részt vesz a KGST valamennyi tagországa.. Vasárnap délelőtt Plovdivban is megnyílt a 34. nemzetközi vá­sár. Hrisztó Hrisztov bolgár kül. kereskedelmi miniszter megnyitó beszéde után a vásár szalagját Todor Zsivkov bolgár államfő vágta át. Az idei vásáron 46 ország kép­viseletében összesen 2278 külke­reskedelmi vállalat és cég mu­tatja be termékeit. Hazánk iparát 1200 négyzetmé­ter fedett és 500 négyzetméter szabad kiállítási területen 17 kül­kereskedelmi, illetve külkereske­delmi jogú iparvállalat termékei képviselik. • Erich Honecker és Willy Stoph a Lipcsei Vásár megnyitóján. KÉPERNYŐ Bájos szatíra „A nevetés gyönyöre még a színházban sem tiszta élvezet, akarom mondani tisztán esztéti­kai, érdek nélküli élvezet. Mindig ott van mögötte valamilyen hát­só gondolat, s ha pillanatnyilag nincs is meg bennünk, megvan helyettünk a társadalomban. Min­dig ott lappang benne legalább a külső megalázásnak, jóllehet ez­zel együtt a megjavításnak is be nem vallott szándéka. Ezért a ko. média sokkal közelebb van az élethez, mint a dráma.” Nagy Endre A miniszterelnök című vígjátékához úgy stimmel ez a Bergsontól, származó. megállapí­tás, mint Chaplinhez a kemény­kalap. Hajdani pesti panorámája azért, tetszik nekem, mert kellemes, könnyed játékában éppen az adott társadalmi viszonyokba legügye­sebben beilleszkedők, a számító tökmagjancsik válnak nevetséges­sé. Pórul járnak valamennyien, vége a véletlencsinálta hirtelen karriernek, miközben a társaság csillogó máza mögül kivicsorog a falánk önérdek. Egy pillanatig sem sajnáljuk őket, egy másodpercig sem druk­kolunk értük, tulajdonképpen nem is érdekelnek bennünket, ezért kacaghatunk jóízűeket a be. pezsgőzött miniszterelnökön, talp­nyalókon, a már-már megdicsőült kispolgáron. Igen, örülünk „lebu­kásuknak”. Az idézőjeles leleple. ződésüknek, mert azért Nagy Endre nem haragszik rájuk sze­mélyes Indulattal. Mit tehetné­nek mást szegények? Alkalmaz, kodnak a ■ környezethez, kihasz. nálják a felettük terpeszkedők gyarlóságait. Ha nem tennék, él­hetnének szakadt tapétás szobá­ban holtuk napjáig, nyelhetnék a goromba főnök megjegyzéseit, kínlódhatnának filléres gondok­kal. Az ördög vigye el ezt a csú. nya világot, ezeket az urakat, dörmögi, de mosolyogva, harag nélkül. Kosztolányi szerint „szeretette méltó szatirikus... Egy elegáns és könnyű toll lesz a lándzsából, amit értően forgat. A lándzsája is csak olyan nagy, hogy egy mű­vész kényelmesen — és szépen — kezelheti. Mert Nagy Endre min­denekelőtt művész.” Ebben megegyezhetünk, csata éppen kérdéses, hogy időszerű-e megírása után háromnegyed év-- századdal a beszeszelt politikus ballépéséből sarjadó karrier-tőr. ténet. Ne kerteljünk: megtörtén­het-e ma ilyesmi? Már-már tagadóan rázzuk a fe­jünket, hiszen Elképzelhetetlen, hogy egy kínos incidensről fél­óra múltán olvashassanak az em­berek. A mai fejtett.,i>ypri)daipar. nagy üzemi szerkesztés kicsit mégnyújtotta az esemény és a püblikácló közötti, idői Kulöhberjt is, kit érdekelnek manapság az ilyen események, kalandok Mielőtt a nemet leírtam volna, szerencsére eszembe jutott, hogy miként jutott X átmenetileg ma­gas tisztségbe. Azt hitték róla, hogy padtársa volt Y-nak. Ö se cáfolta a hiedelmeket, állítólag nem tudott róluk. Egy másik em­ber tehetségét közeli rokona ki­nevezésének híre tette nyilván­valóvá. Igaz, a kor — mint a Rá­dióújság előzetese is hangoztatta — távol került tőlünk, de a szol­gahajlam, a túlzott* tekintélytisz­telet, az ügyeskedés, a főnökök kegyének hajhászása, a helyezke. elés ma sem ismeretlen tünet. A rendező, a színészek többsége dadogva beszélte a nagyendrei nyelvezetet. Néha harsányabbak, néha közönségesebbek voltak a költői vénájú szerzőnél. „A mo­dern technika vívmányai”, a „te­levízió sajátos eszközei” ezúttal el­távolítottak ettől a sajátos világ­tól, elszívták A miniszterelnök minden sorát megfényesítő, a tör­ténéseket sajátos sugártörésben mutató báj X.0 derűt. Alighanem mindenkit megté­vesztett Nagy Endrét a kabarék­hoz fűző kapcsolata. Ezt nem az a Nagy Endre írta, hanem az. aki mégsemmisíttette konferanszié- szövegeit. Ezt a művét vállalté, vállalhatja, így is hatott, kelle­mesen szórakoztatott. Heltai Nándor. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT * összeesküvés Vietnamban —kínai utasításra Mint a VNA vietnami hírügynökség jelentette, Ho Si Minh város hatóságai összeesküvő hálózatot lepleztek le; amely a kínai hatóságok utasítására akarta zavarni a szocialista építést a Vietnami Szocialista Köztársaságban. Az összeesküvők kapcsolatot teremtettek Kína hanoi nagykövetsé­gével és onnan kapták utasításaikat. Feladataik közé tartozott, hogy provokálják a kínai nemzetiségi vietnamiakat, rávegyék őket arra, hogy az állami szervek és a Vietnami Szocialista Köztársaság politi­kájával szemben fellépjenek, és hogy zavarják a közrendet. Azzal is megbízták őket, hogy Vietnam-ellenes és antiszocialista tartalmú iro­dalmat terjesszenek. * Brit szakszervezeti kongresszus Brightonban a közelgő általános választások jegyében nyílt meg a Brit Szakszervezeti Szövetség (TUC) 110. kongresszusa. Elnöki meg­nyitójában David Basnett a nyugati világon végigsöprő krónikus mun­kanélküliséget emelte ki a szakszervezeti mozgalom előtt állő legköz­vetlenebb problémaként. Hangsúlyozta: itt az ideje, hogy a szakszerve­zetek erélyesebb harcot kezdjenek az igazságtalanságok felszámolá­sára. Basnett harcba hívta a szervezett dolgozókat, hogy a közelgő választásokon biztosítsák a Munkáspárt győzelmét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom