Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-29 / 230. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1978. szeptember 29.

MEG MINDIG vannak munkaerőtartalékok ... Többek között ez derül ki — meglehet: sokak számára meglepetésként — abból a jelentésből, amit nemrégiben a Munkaügyi Minisztériumban készítettek.

Az idei népgazdasági terv azzal számolt, hogy a foglalkoztatottak száma — valamennyi gazdasági ág átlagát tekintve — nem változik. Ezzel szemben csak az erdőgazdálkodásban csökkent a létszám, a többi népgazdasági ágban emelkedett, következésképpen az esztendő közepén körülbelül 13 ezerrel többen álltak munkaviszonyba, mint az év elején. Honnan ez a növekedés? Mindenekelőtt a nyugdíjasok köréből. Majdnem minden ágazatban jelentősen emelkedett a már nyugdíjban levők munkába állása, s ez arra is figyelmeztet, hogy a jelenleg érvényben levő, úgynevezett nyugdíjpótlékrendszer — amihez a szakemberek oly nagy reményeket fűztek — gyakorlatilag nem vált be. A nyugdíjkorhatárt elérők — mert a nyugdíjpótlék számukra nem jelent számottevő anyagi ösztönzést — továbbra is előnyben részesítik a nyugdíj melletti munkavállalást; s tehetik, mert munkaerő-tartalékként úgyszólván csak ők vehetők számításba.

ERRE UTAL az a tény is, hogy a mezőgazdásági termelőszövetkezetekben dolgozók száma a tervezettnél kisebb mértékben (mindössze 0,4 százalékkal) csökkent, vagyis a mezőgazdaság már nem jelenti az egyéb népgazdasági ágak munkaerő-tartalékát; sőt: a nyugdíjasok — saját elhatározásukból történő — aktivizálódásának következménye lehet az is, hogy újra elkezdődött a fizikai és a nem fizikai dolgozók létszám- arányának — az utóbbiak javára történő — eltolódása.

Mindez érezteti hatását a munkatermelékenység növekedési ütemén is: a termelékenység kisebb mértékben emelekedett mint tavaly.

A létszámadatokat elemezve, a legfeltűnőbb, hogy az ipari létszám mérséklődése megállt, sőt az első hat hónapban némi (0,1 százalékos) létszámnövekedés tapasztalható. Figyelni kell erre, s legfőképpen azért, mert a tervezők évek óta a felduzzadt ipari létszám csökkenésével számolnak, s munkaerő-átcsoportosítási elképzeléseiket részben az ipar munkaerőigényeinek mérséklődésére alapítják.

TOVÁBB BÖNGÉSZVE az adatokat, kiderül, hogy az első félévben — miközben emelkedett a foglalkoztatottak száma — kevesebbet dolgoztunk. A fizikai foglalkozásúak teljesített munkaórái jó másfél százalékkal csökkentek (a szakemberek megállapítása szerint elsősorban a teljes munkaidőben dolgozók számának csökkenése, valamint a táppénzes állo- mány emelkedése miatt.)

Összegezve az eddigi tényeket, kiderül, hogy a tervezettnél nagyobb létszámmal, a tervezettnél kevesebb munkaórában és alacsonyabb termelékenységgel működött a gazdaság az év első felében. S mert a munkaügyi helyzetkép csak úgy teljes, ha a béradatokat is vizsgáljuk, hozzá kell tennünk, hogy mindezért a tervezettnél több bért fizettek ki a munkáltatók.

A KIFIZETETT bérek öszege az idei esztendő első felében 11,5- százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év hasonló időszakában; a növekedésben nagy szerepe volt az elmúlt évben elhatározott és folyamatosan végrehajtott központi béremeléseknek, de ettől függetlenül is gyorsult a munkabérekre fordítható összeg kiáramlása. (A leggyakoribb mértékű átlagbér-növekedést az ipar érte el, 10,6 százalékot, s ez elsősorban a műszakpótlék emelésére, valamint a villamosenergia-ipar- ban és a ruházati iparban végrehajtott központi béremelésre vezethető vissza.)

A bérfejlesztés mértékét — érthető módon — a termelés és az értékesítés, illetve a termelőmunka nyeresége határozza meg. Elvileg. Ugyanis az év első felében a nyereség 4,6 százalékkal, a nyereség és a veszteség együttes hatását tartalmazó eredmény 2,6 százalékkal emelkedett; ezek a számok különösen akkor mondanak sokat, ha megjegyezzük, hogy a népgazdasági terv, az idei esztendőben 8 százalékos nyereségnövekedéssel számol. Következésképpen: ennek nagy részét az év második felében kell előteremteni.

KINEK-KINEK bizony érdemes elgondolkodni az idézett számokon, már csak azért is, mert az adatok, végső soron, gazdaságunk teljesítményét, a mindannyiunk által végzett munkát minősítik.

V. Cs.

Soha nem gondolt arra, hogy meteorológus legyen. És hogy mégis az lett, annak kezdeménye abban van, hogy Orosházán elvégezte a mezőgazdasági középiskolát, és szülőotthonában Kiskőrösön már gyermekkora óta tulajdonságává lett a természet szeretete. Abban az időben még jobban érdekelte dr. Szilágyi Tibort az általános növénytermesztés, mint a kertészet különféle ágazatai. Meteorológiával egyél- ■ talán nem foglalkozott, de ben- sejében szinte állandó, még meg nem fogalmazott feszültséget Okozott a környezet: a hőmérséklet,, fény és csapadék hatása az élő világra. Az érettségi alkalmából dolgozatot kellett készítenie, amelynek témája egy körülbelül 20 holdas kisüzem éves termelési terve volt, figyelembe véve a környezeti viszonyokat is. Ez volt az első lépcsőfok a meteorológiához.

Azután 1946-ban a kiskőrösi szeszfőzdében dolgozott, ahol a fizetség az infláció miatt nem pengő, hanem pálinka volt. Ezt összegyűjtögette, s az Agrártudományi Egyetemre kerülve kezdetben ebből tartotta fenn magát. Tanulmányai közben egyre nagyobb érdeklődést tanúsított az Országos Meteorológiai Intézet munkája iránt, sőt az állandó belépés lehetőségének elnyerése után megtanulta az észlelés módszereit.

poeticáját megtartva — már több mint húsz esztendővel előbb a megye felé fordult. 1956-ban, félévszázada gyűjtött tények alapján, előadásban ismertette a Kecskemétről elkészített kora őszi és késő tavaszi fagyok gyakoriságát, továbbá a különböző növények hasznosításakor végzendő éghajlati összehasonlítások módszerét. Egy évvel később ugyancsak agrometeorológiai előadások voltak Kecskeméten, amikor Szilágyi a fagy elleni védekezés akkori állásáról szólt, és a plénumon résztvevők azon óhajuknak adtak kifejezést, hogy tudományos és népgazdasági szempontból fontos lenne, ha Kecskeméten is mielőbb megkezdené működését az ország második agrometeorológiai obszervatóriuma. És két évvel később. 1959. augusztus 20-án ünnepélyes felavatás után elindult útján az az intézet; amely a zöldségfélék, a szőlő- és gyümölcs^ termesztés meteorológiai vonatkozásaival foglalkozik.

hogy busás mellékjövedelemre tegyenek szert”

Az egyetem elvégzése után, a már kialakult érdeklődésének megfelelően a martonvásári agrometeorológiai obszervatóriumba került — ahogy akkor nevezték — gazdászként. 1955-ben a Magyar Meteorológiai Társaság és a Meteorológiai Intézet Időjárás című hivatalos lapjában már publikál, s ebben foglalja össze egy agrárjellegű meteorológiai intézet alapvető céljait. Melyek ezek?

Éghajlati és agrometeorológiai állomási megfigyelések' és agro- klimatológiai feldolgozása

Mikroklimatikus terepfelmérések.

Különböző összetételű és szerkezetű talajok hő- és vízgazdálkodásának tanulmányozása.

Különböző talajművelő eljárások hatásának tanulmányozása, a talaj hő- és vízgazdálkodása.

Különböző növényállományok és növénytermelő eljárások mikro- klimatológiai vizsgálata.

Télállósági és fagyállósági vizsgálatok.

Talajtakarási vizsgálatok — kísérletek.

Kora őszi és tavaszi fagyok elleni védekezések és ezek hatásának vizsgálata, valamint jó módszer kidolgozása.

Bioklimatológiai kutatás.

Szilágyi Tibor figyelme — ars

Kecskemétet és mondhatni az egész megyét már régóta foglalkoztatja az időjárási tényezők megfigyelése, rögzítése, és a rendelkezésre álló adatok elemzése. Dr. Séni János orvos kezdte meg ezt a munkát még a múlt század első éveiben. Az adatgyűjtők és a levéltári búvárkodók közé tartozott Katona József, a nagy drámaíró is, aki számos érdekes adatot rögzített. Ezek azonban csak esetenként és legfőképpen a végleteket rögzítő feljegyzések voltak, de egy már régen világossá vált: az Alföld középső részének szélsőségekre hajló éghajlata van. A századeleji kutatók többek között álmodoztak egy magaslégkör- kutató állomás építéséről is, amelynek gondolata a Magyar Földrajzi Társaság kecskeméti vándorgyűlésén merült fel. S bár a város nagy kedvezményekkel előlegezte meg az állomás létrehozatalát, a tervek nem teljesedtek, mert az akkori kormányzat a költségeket nem biztosította.

Az ebben a témakörben 1908- ban megjelent kiadvány szomorúan jegyzi meg: „Ügy látszik, hogy .a .nagy .szépségek kora le<-„ tűn tv hal vtanaakofőuraini&sés ííkrA papjaink, aiwJbgéa'igxaksípvgjbljáa^f pénzvilág előkelőségei, akik ezrekért egy-egy estélyre tizedran- - gú külföldi énekeseket és tudósokat hozatnak el.”

„Az érdeklődés hiánya különösen hazánkban tapasztalható, hol ahelyett, hogy a meteorológia alapismeretéit igyekeznének elsajátítani és ezáltal az időjárási térképekből, a helyi körülmények figyelembevételével önálló prognosztikát űznének, inkább olyan alkalmi időjósokban bíznak, akik az érdekeltek hiszékenységére építve a legképtelenebb jóslásokat kockáztatják pusztán csak azért,

Az intézet létét elejétől kezdve a termelés igényei határozzák meg. A tudomány és a termelés kölcsönössége a népgazdaság érdekét szolgálja. Ennek megfelelően az intézet elsősorbani feladata, s ezzel egyijtt fő erőssége is, a különböző növények, elsősorban zöldségféleségek vízháztartásának mérése és a tapasztalatoknak a termelő rendelkezésére bocsátása. Elsősorban a paradicsom és az uborka a legfontosabb témájuk, de a sorban ott található még a paprika, a zöldbab, a borsó és a hagyma is. A gyümölcs- féleségek közül a szőlővel és a szamócával foglakoznak. A paradicsomnál a legfontosabb feladatuknak érzik: miként lehet csökkenteni a transpiráció (kilégzés) mértékét. Ebből a célból kikísérleteztek egy permetezhető emulziót, amelyet a növény palántázásakor, vagy a virágzás utáni permetezéskor használnak. Kísérleteik jó eredményeit már több termelőszövetkezet átvette.

Minden lépés megtételéhez természetesen egy jelentős időszak (legalább ötven év) visszamenő- leges áttekintésére van szükség. Ha csupán a csapadékviszonyokat vesszük, akkor a statisztika egymástól nagyon távol álló, rapszó- dikus számokat mutat. (A fény- és hőviszonyok kiegyenlítettebbek.) A maximális érték csak néhány esetben éri el az optimális 600—800 millimétert, .de voltak olyan esztendők is, amikor alig haladta meg ennek felét. Az évi legkisebb csapadékösszeg 1946- ban 360 milliméter Volt. Fél évszázada alatt (1901—1950 között) tizennégy esetben 600 milliméter /felett, és tizennyolc esetben 509- milliméter alatt volt az évi csapadék mennyisége* Szerencsés helyzet, hogy a múltat illetően, lévén a megyében több észlelő állomás, átfogóbb kép kapható az ökológiai viszonyokról. (Állomások voltak Kecskeméten,

folk

% ;lí

Kalocsán. Baján. Kunszentmikló-"* * 1 son, Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán.)

Szilágyi Tibor úgy véli, hogy az agrometeorológiai adattömeg publikációjára az eddiginél nagyobb szükség volna. Hiszen ma már olyan megállapításokat tudnak a termelés rendelkezésére bocsá- tani, amelyeket ma tematikai-sta-^. tisztikai módszerek segítségével módszeresen elemeznek, így az egyes időjárási és növényfenoló- , giai jelenségek közötti kapcsolat a tudományos és gyakorlati igényeket elégíti ki. A publikáció, a hatalmas adathalmaz feldolgozás sa és nyilvánosságra hozatala . azonban még várat magára. Szi-( lágyi Tibor 30 éves munkássága^ után a teljes befejezés előtt állónak tartja a Kecskemét éghaj-' lata című művét, amelynek meg-' állapításai szinte az egész Homokhátságra érvényesek. Segítő9 kéz kellene éhhez, a mű kladásá- F nak támogatásával és ösztöndíj.' biztosításával. Ez Szilágyinak nagyon szerényen elmondott igé-, nye, hiszen nincs hozzászokva az elismeréshez, azonkívül, hogy a Kertészeti Főiskolán címzetes ta-> nárként segít, munkássága alatt még egyetlen kitüntető szó, vagy' írás nem jutott hozzá. Az írás» szerzője úgy gondolja, hogy ez| még korrigálható.

Ami., az-intézet,,és vezetőjének^ további , munkásságot Jltoii» alapvető célok, s á megvalósítás^ módszerei nem változnak A jel-_ szó: szoros kapcsolat a termelés-s sei! Személyes vágya, hogy meg-," legyen az utánpótlás, amihez"' most első lépésnek tartja, hogy , két munkatársa megszerezze , az egyetemi doktori címet. Szilágyi 'Tibor munkássága követendő pél-f da a kommunista szakemberek' számára, akik ebben a megyében annak rögzítésében akarnak se-f gítséget adni, amit Petőfi körül-j belül így mondott: A nap sugára,'j mint lángeső oly égető özonnelr. ömlik a pusztára. —r —I <s

a

Ezeregymester

Ha a Trabant hazaér,

I megáll a „kapufélfa”, azaz a garázsajtó előtt,

Viczián litván jelt ad a kocsiból (amely a szemlélő számára észrevétlen) — s a garázsajtó halk duruzsolással kinyílik. Ilyet leginkább csak filmen lát az emberfia, § a technika világában járatlan ember holmi csudát, meg bo- szoxkányosságot emleget ... Amiről természetesen szó sincs, s a kiskőrösiek, akik jól ismerik a filmszínház gépészét, büszkék is arra. hogy találmányokkal öregbíti a város fur- faingtól sem mentes, szorgalmas népének hírét.

Mert nemcsak a garázsajtó nyitását mó- dolta ki, de különleges a kisajtó zárja, a csen- gő-berregő rendszer, amellyel akár a padlásról is figyelemmel kísérhető, merre jár a látogató az udvaron — ha éppen a háziaknak odafenn van dolguk. Más kérdés, hogy a padlásra sem lépcsőn juthatnak fel, hanem lifttel.

A padlásfeljáró ugyanis szűk Atollt, s a termény, meg a frissen mosott ruha szállításához célszerűnek látszott a „házi felvo-t nő 'létesítése”. A 70 x 90 centiméteres liftszekrény gyengeárammal működik, s mindent tud, amit egy „igazi”-nak illik: lehet hívni, küldeni, lámpák jelzik a helyzetét. Ez azonban már a Il-es számú, tökéletesített vál• Viczián István a liftben, melyről véleménye: esztétikailag lehetne szebb is... Lehet, hogy vlesz is?

tozat, mert a Nr. I-et még kézzel kurblizták. Üzemzavar nem lehet, amint a tervező-kivitelező mondja: mindent, még a biztosítást is biztosította.

Megcsodálván a többi szerkentyűt: a kazánházban a keringető szivattyú automatikáját, s a legújabbat, a telefonhívást regisztráló kis lámpát, arról kérdeztem a mestert, hogyan adta fejét erre a hasznos foglalatosságra.

— Mezőtúron 1955-ben szereztem gépésztechnikusi oklevelet. Dolgoztam gépjavító állomáson,

Kecskeméten a BÁCSÉP-nél, majd hazajöttem Kiskőrösre a .vízgazdálkodáshoz. A mozigépész- ség először másodállásom volt, .végül is főállássá lépett elő. A gépeket szeretem, s ftt is módomban áll velük foglalkozni. Elkészítettem egy berendezést, amelynek az a lényege, hogy ha elszakad a film, a vetítőgép azonnal leáll. A fibnáttékercselőt elfogadták újításként — egy ember munkáját helyettesíti —, de csak itt, nálam üzemel... No, nem is ez a lényeg, mert engem főleg a megoldandó feladat érdé- - kel. Amíg rájön az ember a - módjára... A nyáron például a központi fűtést szereltem újra — mert úgy gondoltam, takarékosabban fűthetünk, ha a szükséges vízmennyiséget egyharmadára csökkentem. Ezzel kitelt a nyaram.

Szó kerül a családról: Csilla, most ötödikes, s a nagyfiú, akinek csák a fényképét láthatom igen messze van, a Szovjetunióban tanul. Mérnökpilóta lesz, örökölte édesapja rajongását a technika iránt. Tavasszal repülőgépre ültek feleségével, s megjárták Moszkvát. Életükben először voltak külföldön, s repülővel ... Felejthetetlen élmény volt mindkettőjüknek.

Itthon újra a munkás papok. Hogy mi lesz a legközelebbi találmány? Mert lesz,' az biztos. Elkészül á pontos műszaki dokumentáció is hozzá, mint eddig. S Viczián mesterre jellemző, ha kétszer csinál meg valamit, akkor a második már javított, módosított kiadás.

A fúró-faragó emberre mondják ezermester. A kiskőrösi mozi- gépészt leghíresebb 'alkotása, a lift után, báttran nevezhetjük ezeregymesiternek. Bár ki tudja, mire ezék a sorok megjelennek, talán már az ezerketted.ik is meglesz...

Nagy Mária

Gyógyszerek - gyógy füvekből

A Mongol Tudományos Akadémia Gyógyszerkutató Intézete 1973 óta működik. Elsősorban az intézet munkatársainak az érdeme, hogy a közelmúltban megkezdte a termelést az ország első antibiotikum-előállításra szakosított gyógyszergyára.

A kutatók most több új készítmény gyártásfolyamatát dolgozzák ki. Hasznosítják a múlt tapasztalatait is. A mongol vidéli rendkívül gazdag gyógyfüvekben. Jelenleg több gyógynövényfajtáfi vizsgálnak, hogy újabb gyógyp

szer-alapanyagokra b ukkanjanak. Eddig húszféle gyógyfűbSt készülő gyógyszer technológiája;f, készítették el.

Jó forrásnak bizonyultak az ősi mongol és tibeti gyógyászatot leíró régi kéziratok, amelyekbe!^ nem csupán a gyógyfüvek alkali mazásmódja, hanem siámoS gyógymód is fellelhető. (BUDA- PRESS—MON CAME)

FÜGE A PÉCSI KISKERTEKBŐL

• Pécsett a kiskertekben sok helyen található fügebokori A képen: Ragoncsa Jőzsefné kővágószöllősi lakos, aki a piacra is szállít kertjé- nek terméséből. (MTI-fotó, Kálmándy Ferenc felvétele — KS.)