Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-29 / 230. szám

Amikor a kevesebb több „Nem vagyak vallásos ember, de egy húszast /bedobok ma Szent Antal perselyébe hazafelé me­inet, ha a kétszáz meghívott közül legalább ötve- inen itt lesznek...” — súgja fülembe a művelődési ház fiatal igazgatója, negyedórával az író—olvasó találkozó kezdete előtt. Ügy alakult, hogy a derék szent nem húzott hasznot a fogadalomból r alig húszán jöttek el. A fiatal igazgató zavartan mentegetőzött, a meghívott író félbeszakította a magyarázkodást, s arra kérte a hatalmas teremben hallgatóságát, hogy húzódja­nak egymáshoz közelebb, az első sorokba. Ezt kö­vetően maga is közéjük telepedett, s nem telt bele húsz pere, olyan vita kerekedett, hogy órák múl­tán is csak üggyel-toaj jal lehetett berekeszteni. Mindez néhány hónappal régebben történt, I talán meg is feledkeztem volna róla, ha nem jut­tatja eszembe az esetet a minap egy másik igazga­tói panaszáradat. A művelődés ház — ezúttal idő- sébb — igazgatóját éppen a jelenlétemben értesí­tették: a televíziós adásokból ismert, népszerű tu­dós fél három helyett csak fél négykor tudja kez­deni az előadást. Az értesítés jóval a rendezvény időpontja előtt érkezett, szervezési bonyodalmakat tehát nem okozhatott, az igazgató mégis latolgatni kezdte, hogy érdemes-e egyáltalán fáradságot ölnie még ebbe az akcióba, vagy helyesebben .tenné eset­leg, ha lefújná az egészet? Ha ugyanis nem sike­rül rögtön a délelőtti műszak befejezése után megkezdeni az előadást, akkor a bejárókra nem számíthatnak, nélkülük pedig legfeljebb száz-száz- húsz hallgatót tud toborozni, jóllehet, a nagyte­rembe háromszázan is elférnének. Őszintén szólva, egy kicsit furcsának — és fe­leslegesnek is — találtam az igazgató aggodalmait. •Egyrészt; mert a véleményem szerint száz-százhúsz érdeklődő elég tekintélyes számú hallgatóság egy tudományos előadás esetében, másrészt, mert soha­sem tudtam megérteni azokat, akiknek szemében a kisebb részvételi létszám feltétlenül a közönség- * szervezés, sőt egyúttal az egész közművelődés ered­ménytelenségét jelenti. Megítélésem. szerint ugyanis igen gyakran fordí­tott a helyzet: minél többen zsúfolódnak be ilyen­kor egy terembe, annál unalmasabban, annál ese- ménytalenebbül telnek az órák, legyen az akár va­lamilyen tudományos előadás, akár egy író—olvasó találkozó. Megfigyelhető például, hogy minél több a résztvevő, annál kevesebb a kérdés, a hozzászó­lás , a cselekvő részvétel; s ha ki is alakul netán, legtöbbször visszafogott a vita. A felvetett problé­mák is csak általánosabb megfogalmazásban hang­zanak el, mivel így kevésbé érinti a résztvevőket, az elhangzó vélemények jobbára passzív hallgató­sággal találkoznak. Márpedig az ilyen rendezvények végső célja éppen a társadalmi aktivitás fokozá­sa,., lefolyásuk során sem nélkülözhetik tehát a résztvevők közreműködését. Az ilyesmi azonban egy kisebb közösségben — mint a bevezetőben idézett író—olvasó találkozó ese­te is bizonyította — sokkal gyorsábban megvaló­sulhat. Éppen ezért a közművelődés fórumain gyak­ran előfordul, hogy a kevesebb — a több. K. J. Talán egy év múlva békességük lesz... Évkezdet nehézségekkel a Petőfi Sándor Általános Iskolában • Létrák szolgálnak alkalmi pihenőhelyül a Petőfi iskola udvarán a gyerekeknek. • Kerítések, szerszámok, építőanyag — és gyermekhad együttese. (Straszer András felvételei.) Mi a célszerűbb; tíz-tizenkét hónapra bezárni egy nagy álta­lános iskolát, s az odajáró hat- százötven tanuló elhelyezésének gondját más intézményekre, nem utolsósorban a szülőkre háríta­ni? Vagy vállalni azt a nem kis tehertételt, hogy a tanítást fal­bontások, vésések, festések és má­zolások, illetve az ezekkel együtt­járó „építőipari felfordulás” kí­séri? Ez a kérdés már évekkel ez­előtt felmerült Kecskeméten, a Petőfi Sándorról elnevezett, a köznyelvben Budai- úti . vagy „sárga iskola” néven ismert tan­intézet vezetőiben. Pontosabban szólva, csak felmerült volna, ha á megyeszékhely központi okta­tási intézményei nem küszködné­nek zsúfoltsággal. Tehát ismerve a városi iskolák szűkösségének gondjait, belátható, hogy erről szó sem lehetett. Maradt tehát a má­sodik megoldás: az épület teljes felújítását — szünidőben és ta­nítás alatt — úgy elvégezni, hogy eközben gyerekek és tanárok megszökött életüket éljék. . Már ahogyan ez egyáltalában lehetsé­ges .... Sikerrel járhat-e ez a kísér­let? ... Elkerülhetetlen volt Szepes Lajos, az iskola igazga­tója elmondja, hogy az öreg épü­let teljes felújítása mér semmi­képpen nem várathatott magára. Átnedvesedtek a falak, azok le- szigetelését meg kellett oldani. Elavultak a világítási berendezé­sek; a teljes elektromos hálózat újra való cserélésével sem késle­kedhettek. A vas-, olaj-, illetve cserépkályhákat már reges régen központi fűtésű, korszerű radiá­toroknak kellett volna felválta­niuk ... Egyre kevésbé voltak al­kalmasak feladatuk ellátására a szennyvízcsatornák, s a tartófö­démék is veszítettek egykori szi­lárdságukból: egyszóval a Petőfi iskolában nem halogathatták a felújítási munkálatok megkezdé­sét. — A kényszer vitt rá bennün­ket arra, hogy a tanítás mellett is vállaljuk mindazt, ami egy ilyen teljes rekonstrukcióval égyütt jár... Más megoldás nem kínálkozott; nem zárhattuk be az iskolát. Ügy gondoltuk, hogy a felújítások „nehezén” az idén nyáron és a kora őszi hetekben túljutunk... Elektródák a földben Így azután elkészültek a ter­vek, megkötötték a szerződése­ket a kivitelezőkkel. A munkála­tokat igyekeztek úgy ütemezni, hogy a legnagyobb felfordulás­sal járó műveletek lehetőleg a pyári szünet hónapjaira essenek. De azért maradtak még á tanítá­si időszakra is. | Az első feladat az épület falai­nak teljes vízzáró szigetelése volt. A Mélykúti Vegyesipari Ktsz szakemberei még tavaly hyáron elkezdték a munkát. Pedig nem Volt egyszerű a nedvesség távol­tartása a falaktól; körbe kellett fúrni az alapokat, hogy rézelekt­ródákat süllyeszthessenek a föld­be, amelyek meggátolják a szi­várgást. Ez a’korszerű eljárás le­hetővé tette, hogy a munkát vi­szonylag gyorsan, két hónap alatt, határidőre be is fejezzék. — A teljes felújítás ezt követő első üteme az elektromos hálózat korszerűsítése volt — magyaráz­za Szepes Lajos. — Ki kellett cserélni az elöregedett villamos- vezetékek mindegyikét, és a vilá­gítótesteket is. Az iskolarádió ká­beleit is be kellett vésni a falak­ba. Ezenkívül központi tévéan­tennát építettek, valamint kiala­kítottál? a tervezett zártláncú te­levíziós-rendszer végleges kap­csolatait is. A kecskeméti Épü­letkarbantartó és Szolgáltatóipari Szövetkezet idén januárban kez­dett el dolgozni nálunk. Megkap­ták az épület egy részét, s ahogy ott elkészülteik, úgy költözködtek tovább ők is — és a gyermekek is r- más tantermekbe, folyo­sókra. Lesz kazán? Ugyancsak a felújítás első üte­mébe tartozik még a fűtés kor­szerűsítése. Az épület legfelső .szintjén kicserélték a födémeket, 'ide kerül majd a központi gáz­kazán. Meg kellett még építeni a „gázfogadó helyiséget”, kiépíteni a gázvezetéket valamennyi folyosó falán, és az osztálytermekben az ott elhelyezett fűtőtestekhez. A gyárts cég szeptember 25-re Ígérte a kazán leszállítását, ez azonban még 26-árt sem érkezett meg. — De azért még jöhet, ígére­tünk van rá — reménykedik az igazgató. — A szervezési munká­val jó ütemben haladnak, ha egy­két napon belül itt a kazán: ak­kor lesz fűtés őszre. Ha nem is az átmeneti hideg napok alatt, de október 15-re, a hivatalos sze­zon kezdetére biztosan. Mint mondtam, a kazán megérkezésén múlik minden... Ha nem is a tanév kezdetére, de szeptember végére jórészt el­készültek az osztálytermek festé­sével, mázolásával, a lámpák, fénycsövek többségét is felszerel­ték, de van az épületben még né­hány folyosó, lépcsőforduló, ahol bizony szakmunkásokat, szerszá­mokat kerülgetnek még a gyere­kek és a tanárok. Nem volt, könnyű az évkezdet a számukra; ezt nem kell külö­nösebben bizonygatnunk. Mire számíthatnak?... Utolsó kérdésem az igazgató­hoz: mire számíthatnak a szülők, a tanulók, s nem utolsósorban azok, akik itt dolgoznak: az is­kola pedagógusai. * — Ügy ítélem meg, hogy ed­dig még valamennyi közreműkö­dő vállalat becsülettel és határ­időre elvégezte a munkát. Az a zűrzavar, ami az idei tanévkez­désre kialakult, alig volt elke­rülhető. Ha a kazán megérkezik, október közepére az épületen be­lül befejeződnek a munkálatok és meleg is lesz. Addig pedig nem mondhatok mást, mint tü­relmet kérek minden érintettől. A rekonstrukció második üte­me már viszonylag „békésebb” lesz... A tavasszal félújítják a vízvezetékeket, a csatornákat, s megkezdik az udvar rendbetéte­lét is. Sport-, játék- és pihenő­területeket alakítanak ki az is­kola mögött, ennek hasznát sok tanuló élvezi... És aztán?... Azután még egy erőpróba, a kül­ső festés következik az épület tel­jes beáll ványozásával. A „végső békét” az iskola ve­zetői — bizakodó optimizmustól sem mentesen — 1979. szeptem­ber elejére várják. Reméljük, nem csalódnak... Pavlovits Miklós 1978. szeptember 29. €» PETŐFI NÉPE «I SZEGÉNYEK PRÉSE, KIS SZÉLMALOM Újdonságok a kiskunhalasi Thorma-múzeumban A kiskunhalasi Thorma János Múzeum hosszabb ideig zárva volt; az intézmény épületét kí- vül-belül teljesen felújították. A szakmai munka, a kutatás és fel­dolgozás, bár nehezebb körülmé­nyek között, ez idő alatt is foly­tatódott. Űjabb helytörténeti ér­tékekkel gyarapodott a múzeum, és elkészült az új állandó kiállí­tás terve. A „részlegesen” működő halasi múzeumot — meggyőződtünk ró­la érdemes felkeresni. Kiegé­szült a homoki mezőgazdasági eszközök gyűjteménye, amely az udvarban, nyitott színben látha­tó. Rég nem használt boroshor­dókkal, kádakkal, kerekeken gu­ruló szőlőpréssel szaporodtak egyebek között a szőlészeti-borá­szati kistermelés tárgyi emlékei. Az utóbbi — mint Vorák József igazgatótól megtudtuk — a sze­gények prése volt sok évtizeddel ezelőtt. A kerekes préseket ugyan­is kint hagyták a présházak előtt, s akiknek nem tellett feldolgozó eszközökre, elvontathatták, hasz­nálhatták. A tőtikével, vagyis a teknő alakú tölcsérrel pedig — amely ugyancsak múzeumi tárgy lett — a szőlőlevet tőtikézték hordókba az egykori termelők. Ritka érdekesség a hármas kü- lü, a legősibb magtörő szerszám is, amely eredetileg kölestörő volt, amikor még ezen a vidé­ken is kenyérgabonaként termesz­tették a kölest. Állítólag Afrika legelmaradottabb népei ma is használják a külüket, ezeket a kézzel-lábbal nyomkodva működ­tethető, egyszerű eszközöket. A múzeum termeiben a híres Thorma-képtár, valamint a régi és a mai Kiskunhalast bemutató, nagyszabású fotókiállítás látha­tó. A többi helyiségben pedig már a leendő új kiállítás tárgyai so­rakoznak, egyelőre rendezetlenül. Köztük van egy remék kis épít­mény: az ország egyik legszebb műsraki emlékének, a halasi szél­malomnak a kicsinyített mása is. A mindössze százhúsz centi ma­gas szélmalom teljesen működő­képes és ugyanolyan anyagokból van; mint az-eredeti. Még a fai­iába -beépített ■ sok ezer parányi téglát*0^ házilag-égették ki. Az időközben elhunyt Németh Bu- chin Ferenc, a műemléki malom egykori tulajdonosának a fia ké­szítette. Húsz évig dolgozott raj­ta. A Thorma-múzeum új állandó helytörténeti és néprajzi kiállitá- sa az 1700-as évek elejétől az el­ső világháborúig mutatja majd be a nagy múltú kiskun várost. A tématervet Janó Ákos, a sá­rospataki múzeum igazgatója és Balassa Iván, a Mezőgazdasági Múzeum főigazgató-helyettese kö­zösen készítette. A kiállítás jövő tavasszal nyí­lik meg. R. M. Az eddigieknél is változatosabban... Kecskeméten, a megyei KISZ- bizottságon. az egyik szobát út- törőesemények plakátjai díszítik: itt dolgozik a megye úttörőelnö­ke Kisné Csányi Anikó, akivel az elkövetkező mozgalmi esztendő programjairól, eseményeiről, a sorra kerülő évfordulók megün­nepléséről beszélgettünk. — Megyénk csaknem kétszáz úttörőcsapatában több mint /öt­venezer kisdobos és úttörő tevé­kenykedik. Most valamennyien előtte vannak egy, az eddigieknél is több lehetőséget, változatosabb programot, és természetesei? nagyszerű feladatokat kínáló mozgalmi esztendőnek, amelynek célja, hogy a MI VILÁGUN KÉRT - mozgalom keretében a pajtásak minél jobban megismerjék köz­vetlen környezetük és tágabb vi­láguk életét. Az 1978—79-es úttörőév jelen­tőségét növeli az a tény, hogy 1979 a gyermekek nemzetközi éve, s Kecskemét országos ese­ménynek ad otthont: 1979. ápri­lisában a VII. Országos Úttörő- vezetői Konferenciát itt rende­zik meg. Erre az eseményre az úttörővezetők csapatszintű és já­rási, városi tanácskozásai után kerül sor. A tavaszi hónapokban az úttörőközösségek legjelentő­sebb tanácskozását, az úttörő­parlamentet hívjuk össze. Az úttörőesztendő eseményei jeles évfordulókhoz kapcsolód­nak, az MKP, a KIMSZ megala­kulásának és a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának évfor­dulójához. .őszintén remélem, hogy minden úttörőcsapatnál el­kerülik a sablonos ünnepélyekre korlátozódó megemlékezéseket, hogy helyette értelemre és érze­lemre egyaránt ható, minden csa­patra jellemző eseményekre ke­rüljön sor! A mozgalmi képzés rendszeré­ben a korábbiakhoz képest sok új vonás lesz. Minden felnőtt- és gyermekvezetőt tisztségének meg­felelő képzésben kívánunk része­síteni. A továbbiakban minden csapatnál képzésfelelős irányítja ezt a munkát. A megyei koordi­nálással a kecskeméti Szalvay Mihály úttörőházat bíztuk meg. A másik három úttörőház mun­katársai szintén kiveszik a ré­szüket a munkából. A nagy érdeklődéssel kísért Tudományos Technikai Úttörő- szemle megyei eseményére az idén Kecskeméten kerül sor. Nagy .jelentőséget tulajdoní­tunk az idén .is az úttörő kultu­rális munkának, találkozóknak, fesztiváloknak. Kalocsán szeret­nénk megrendezni az éneklő ra­jok megyei találkozóját Az út­törőzenekarok megyei fesztivál­jára 1979 első negyedévében ke­rül sor, a kecskeméti járásban. Csapataink készülnek a Móra- évfordulóra. Az idén először hív­tuk életre a nemzetiségi közsé­gekben élő úttörők számára azt a kulturális fesztivált, amelyen úttörő ének-, tánc- és színjátszó csoportok tarthatnak bérmutatót A fesztivál színhelye a bajai já—* rásban lesz, a következő esztendő5 elején. Nagyszabású úttörőgárda-í szemlét is rendezünk ebben az5 esztendőbén, előreláthatóan a? megyeszékhelyen. Azt kívánjuk bemutatni: íme, ilyen nagysze-i rűen lehet dolgozni a gárdisták-: i kai! r ' jj Szeretnénk, ha a közkedvelt! közművelődési játékokat — a> Barátunk a könyv... a múzeum,! ... a mozi, továbbra is minden! csapatnál jó szívvel szerveznék,: játszanak! Szeretnénk, ha minél» több pajtás bekapcsolódna a kü-: lönféle sportversenyekbe, hogy: edzett, egészséges fiatalokká vál-» janak. — Igaz, hogy éppen a végérel értünk a táborozásoknak, mégis» megkérdem, a jövő nyárra mit» szerveznek a felnőtt vezetők at kisdobosoknak és az úttörőknek?' — Először utalnom kell az el-: múlt nyárra. Megnyílt — és' minden megyénkben úttörő, szá-í mára nyitva áll, aki ezt kiér-! demli — a balatonfenyvesi úttö-í rőtábor, ahol az úttörő tisztség-! viselőket képezzük és gazdag! programmal várjuk a kitüntetett! úttörőket. A tervekről pedig annyit, hogy' a. váltótáborok számát növelni' kívánjuk, mert ezt a formát tart­juk legalkalmasabbnak a túrázás és az ismeretszerzés összekap-: csolására. Öröm volt számunkra, hogy' az idén jó néhány csapattól ér-1 keztek pajtások, végigjárták pél­dául a Kiskun Túra általunk ki-' jelölt útvonalát, — és a Kiskun-' sági Nemzeti Park munkatársait segítségével megismerhették ha-; zánk egyedülálló természetvédel- [ mi területét. Tudok olyan úttö-i rőről, aki a túra után döntött el-’ jövendő pályájáról! Természete-: sen erre a táborra jelentkezhet­nek megyénk csapataitól is az úttörők — kisdobosok számára; azonban ez még megerőltető. Azt, pedig alapvetően fontosnak tar-, tóm, hogy minden gyermek meg-, ismerje, megszeresse szűkebb ha­záját, Bács-Kiskun megyét! A Kiskun Túrához hasonlóan' jelentősnek érzem a többi ván-' dortábort is, akár emlékhelyek-' hez, akár egy adott terület „fel-' fedezéséhez” kötődik. — A megye úttörőelnöke mire hívja fel a kisdobosok és az út- r törők figyelmét? — A MI VILÁGUNKÉRT elneve- i zésű mozgalom általános érvényű1 tennivalókat jelöl meg. A csapat-: közösségeken múlik, mennyire tudják, akarják saját ötleteiket el­képzeléseiket ezen keresztül meg-! valósítani! Bízom abban, hogy a1 kínált keretet megtöltik tarta-i lommal, és a mozgalmi év befe-f jezésekor valamennyien nyűgöd-'' tan mondhatjuk: így képzeltük,» így akartuk, nagyszerű volt! — Köszönjük a beszélgetést. | Selmeci Katalin i Honvédelmi rejtvény (negyedik forduló) Kérdések É 2. X. ! Válasz 1. A fegyveres és rendészeti szer­vezetek mely csoportjához tarto­zik a munkásőrség? Fegyveres erők Fegyveres testületek Rendészeti szervek | 2. Mikor jelent meg a munkásőr­ség létrehozását kimondó pártha­tározat? 1956. dec. 5. 1957. jan. 29. 1957. márc. 9. 3. Mikor jelent meg az Elnöki Ta­nács rendeleté a munkásőrség lét­rehozásáról? 1956. dec. 5. 1957. jan. 14. 1957. febr. 18. 4. Ki lehet a munkásőrség tagja? Aki büntetlen előéletű Aki szocialista emberhez méltóan él és dolgozik Az az erkölcsileg feddhetetlen magyar állam­polgár, aki egyetért a párt politikájával 5. Mennyi az alapszolgálati idő a munkásőrségnél ? ■3 év 5 év i0 év 6. Hány éves kortól lehet valaki a munkásőrség tagja? 18 éves 23 éves 25 éves 7. Mi a címe a munkásőrség köz­ponti lapjának? Munkásőr Munkásőr Élet Munkásőrség 8. Milyen a munkásőrség felada­ta? speciális nincs feladata meghatározva alapvetőbb feladatai kap­csolódnak a fegyveres ' testületekéhez 9. Hogyan lehet valaki a munkás­őrség tagja? katonai szol­gálat letöl­tése után, szolgálat­vállalással önkéntes je­lentkezés után, pártmegbízatás­ként a jelöltek megválasztá­sával 10. Melyik 1919-ben mártírhalált halt elvtárs nevét viseli megyénk egyik munkásőr egysége? Haj ma András Budai Dezső Horváth Döme

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom