Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-16 / 219. szám

1978. szeptember 16. • PETŐFI NEPE • 3 Pajtás-nap Csillebércen TANÁCSTAGI INTERPELLÁCIÓK NYOMÁN Eleven kapcsolatban a választókkal A megyeszékhely ta­nácsának üléseiről szóló tudósításaink többnyire ilyen mondattal zárul­nak: Az ülés befejező részében több interpel- ' láció hangzott el. A ma­gyarázata egyszerű, hi­szen a testületi ülés a település egészét érintő fontos kérdéseket vitat meg és határoz. Természetes, hogy elsősorban ezekről tájékoztatunk. Kevésbé nyílik lehetőség a rendszerint egy-egy kisebb közösséget — például a ta­nácstagi választókerület lakóit — foglalkoztató, interpellációként fel­vetett téma taglalására. Pedig e közbeszólások ugyancsak lényegesek, mert a különböző gondok, problémák, netán visszásságok jelzésével, kifogásolásával közérdeket szolgálnak. Azért meg külön is figyelmet érdemelnek, mert a tanácstagok választókerületi ténykedésére, a megbízóikkal való mindennapos eleven kapcsolatokra utalnak. Mintegy tanúsítják: a tanácstag együtt él választóival, ismeri véleményüket, közérzetüket, s azt is. hogy közvetíti azt a tanács végrehajtó bizottságának szakosztá. lyaihoz. És viszont... Az 1978—79-es tanévre a Ma­gyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége „A mi világunkért” el­nevezéssel országos mozgalmat indított, amelynek középpontjá­ban szűkebb és tágabb világunk megismerése, felfedezése áll. Az egész éven át tartó úttörő-ünnep­ségekből természetesen a gyer­mekek közkedvelt lapja, a Pajtás is kiveszi részét. Szeptember 17-én, vasárnap „A mi világun­kért” mozgalom első, nagyszabá­sú, országos eseményeként Pajtás- nap ilesz a Csillebérci Üttörő Nagytáborban. Az egész napos, színes program segítségével szinte megelevenedik mindaz, amivel a lap olvasói hét­ről hétre találkozhatnak a Paj­tásban. Így például a Csillebérc­re látogatók személyesen megis­merkedhetnek a Pajtás „Kedves ismerős” rovatának szereplőivel, művészekkel, sportolókkal. Mind­azok, iakik kedvelik a (Pajtás „.Töprengő” rejtvényrovatát, szep­tember 17-én egy óriási, ezer pél­dányban elrejtett rejtvényből álló játék megfejtésével tehetik pró­bára leleményességüket. Vetélke­dővel egybekötött jelképes utazást rendez a helyszínen az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda is, amelynek fődíjai között szerepel egy több napos, háromszemélyes Kamcsija folyó fekete-tengeri Intézet munkatársai a mocsári hóvirág galantamin alkaloidában gazdag, új fajtáját nemesítették ki. A galantamin a bolgár Niva­lin nevű kiváló gyógyszer alap­anyaga. A mocsári hóvirág (Leujocum Aestivum) Bulgáriában főleg a Kamcsija folyó fekete-tengeri beutaló Kőszegre, illetve egy hét végi pihenés Királyréten. A sportkedvelő gyerekek' válo­gatott labdarúgó-kapusoknak rúg­hatnak 11-eseket, világ- és Euró- pa-bajnok asztaliteniszezőkkel, nemzetközi sakkmesterrel mérhe­tik össze erejüket, a tv-torna irá­nyítóinak vezényszavaira tornáz­hatnak. Különösen érdekes lesz Adi — vagyis Gerhard Adolp —, az NDK televíziójából ismert és nálunk is népszerű „Gyere velünk, /csináld velünk” című műsora ve­zetőjének sportvetélkedője. A Pajtás egyik legnépszerűbb rovata a „Hangfal”. Híveinek igé­nyeit elégiti ki majd a kétórás diszkó-műsor. B. Tóth László veze­tésével, valamint a Piramis­együttes hangversenye. A KISZ Központi Művészegyüttesének Rajkó zenekara, úttörő-együttesé­nek, táncosai és citerásai is a kö­zönség elé lépnék. Lesz játékvásár és a Veszpré­mi Állatkert mini-állatkertet mu­tat be. A Pannónia Filmstúdió rajz- és bábfilmekkel, az Állami Bábszínház egyórás műsorral szó­rakoztatja a gyerekeket. Az ifjúi filatelisták örömére a csillebérci posta alkalmi bélyegzőt használ ezen a napon. B. F. torkolatában tenyészik. A mes­terséges tenyészhelye Burgasz megye agráripari központjában van. A kutatók által rendelkezés­re bocsátott anyag hasznosításá­val az agráripari központban nyolc hektáron termesztik a nagy alkaloida-tartalmú, új fajta mo­csári hóvirágot. (BUDAPRESS — SOFIAPRESS) Vegyük példának csupán a vá­rosi tanács legutóbbi, június 28-i ülésén elhangzott interpellációkat. Kezdjük a 28-as választókerület tanácstagja, Gál Ferenc felszóla­lásával, aki a Bocskay utcai meg­bízói nevében tette szóvá kérdőn: Miért -haladnak olyan vontatottan a gázszerelési munkák, valamint: mi indokolja a távolsági autóbu­szoknak a szóban forgó utcában való parkolását. Azóta — minthogy az érdekelt tanácsi szakosztály 15 napon be­lül választ adni köteles — Gál Ferenc hírül vihette választóinak, hogy az illetékes szakosztály fe­lülvizsgáltává Bocskay utcai gáz- szerelési munkálatokat, s a kivi­telezőt pénzbírsággal is sújtva, kötelezte a munka gyors befeje­zésére. A távolsági buszok sérel­mezett parkolásáról szólva pedig arról tájékoztatott, hogy a hely­közi autóbusz-pályaudvar tarta­lékállásainak bővítése után, 1979- ben megszűnik a kényszerparko­lás. Bokor Pál, a 17-es választóke­rület tanácstagja, a máriavárosi utak rendbehozatalát, Kapás Fe­renc, az 57. számú választókörzet képviselője pedig azt kérte, hogy lássák el szilárd burkolattal a muszáji Juhász utcának az E—5- ös úthoz csatlakozó szakaszát. S ugyancsak a műszaki osztályve­zetőtől kapott válasz alapján, alighanem ismeretes már a két tanácstag választóinak • körében is: a Máriavárosban a Tél és az Akácfa utca kiépítésére van le­hetőség az idén, s elegyengetik, megjavítják a földutakat is. A Muszájban pedig a Bodzái utca bitumenes kiépítésével oldják meg a jelzett gondot. Végh Lajosné, a 18-as válasz­tókerület tanácstagja a Liszt Fe­renc utcának az autóbuszjáratba való bekapcsolását, s ugyancsak ebben az utcában felhalmozódott szemét mihamarabbi elszállítását kérte. Egyben észrevételezte, hogy különösen a késő esti órákban ki­fogásolható az aluljáró közbiz­tonsága. S mint arról az érdekelt lakos­ság a tanácstagjától értesülhetett, és részint tapasztalhatta is, az interpelláció nyomán elszállítot­ták a szemetet; október 6-tól a 18-as autóbusz a Liszt Ferenc ut­cában is közlekedik. A városi és járási rendőrkapitányság vezetője pedig köszönettel nyugtázva a közbiztonság javítását célzó ész­revételt, az ennek érdekében telt intézkedésről tájékoztatta a ta­nácstagasszonyt. Hadd említsük meg végül Ta­kács Béla, a 62-es választókerület tanácstagjának interpellációját, melyben a Tűzoltó és Lőcsei utca kereszteződésénél stop-tábla el­helyezését, illetve a társadalmi munkával történő faültetéshez megfelelő talaj kiszállításáWkér- te. Azóta Takács Béla is közvetít­hette megbízóinak a felszólalására kapott választ. Nevezetesen, hogy bár stop-tábla elhelyezése nem indokolt az említett helyen, az illetékes szakosztály helyszíni fe­lülvizsgálat alapján intézkedik a forgalmi rendről. A faültetési javaslat, s az az­zal kapcsolatos kérés sem maradt visszaigazolás nélkül. Ebből kivi­láglik; a szakosztály dolgozik a terven, amely meghatározza, hogy a város mely területe (talaja) mi­lyen fafajta ültetésére alkalmas. A tervet a soron következő, e hónapban esedékes tanácsülés elé terjesztik jóváhagyás céljából. A társadalmi munkában történő fa­ültetéshez ennek megfelelően kap­unak segítséget a 62-es választó- kerület környezetszépítésre vál­lalkozó lakói. P. I. MINISZTERI RENDELET Szervezettebb munkamegosztás a Volán és a MÁV között Átmeneti intézkedés a vasút tehermentesítésére. Péntektől csak közúton bonyolíthatók le a rövid távú áruszállítások A közlekedés őszi csúcsforgal­mának visszatérő gondja, hogy a vasút nem tud annyi tehervagont kiállítani, mint amennyit a fu­varoztatók igényelnek. Nehezíti az áruszállítást a csúcsidényben a vasútvonalak zsúfoltsága is. A gondokon a közlekedési ágak szervezettebb munkamegosztásá­val, a fuvareszközök jobb kihasz­nálásával igyekeznek segíteni. Ennek érdekében a közlekedés- és postaügyi miniszter rendeleté­re átmeneti intézkedésként a vasúti fuvarozásra tervezett áruk egy részét közútra terelik. Szep­tember 15-től, péntektől további intézkedésig, de legfeljebb de­cember 31-ig, 60 kilométeres tá­volságon belül többféle áru szál­lítását nem végzi a MÁV. A meghatározott körzetben mező- gazdasági és élelmiszeripari ter­mékek — például zöldség, gyü­mölcs, hüvelyes, gabona, malom­ipari tennék, konzerv — csak közúton szállítható. A Volán ve­szi át a vasúttól a takarmány, a dohány, a cement, a műtrágya és a faáruk szállítását is. Ezen­kívül — a rendelkezés visszavo­násáig — a papírt és papíralap- anyagokat is a Volán vállalatok továbbítják rendeltetési helyükre a MÁV helyett. (MTI) Alkaloida mocsári hóvirágból HAZAI TÁJAKON Salgó vára AZ ESTHAJNALCSILLAG OSTROMA Ütőn a Venus felé A vendégváró Palócföld ez éy tavaszán új „kirakattal” szépült. Az Országos Természetvédelmi, Hivatal Salgó várának környéket védetté nyilvánította, illetve a .meglevő természetvédelmi terüle­tet kibővítette. Ha Salgótarjánból az északi úton Csehszlovákia felé elindu­lunk, faházak tarkította lankás völgyek ölén, fél órán belül el­juthatunk a 929 hektárnyi védett területre. A tölgy- és bükkerdők fái között a napsugárban fürdő ősi romokra, Salgó csúcsára pil­lanthatunk. Aki megmássza e he­gyet, fáradságáért kárpótolja a gyönyörű látvány; dél felé lát­hatjuk' a Boszorkánykőt, ellen­tétes irányban a Dornyai turista­házat, ahol nemrégiben sífelvo­nó is készült. A Salgó Hotel te­raszáról láthatjuk a bazaltzsáko­kat, a vulkanikus táj szaggatott vonalait, az öreg, rég bezárt bá­nyaaknák kerekeit, amelyeket már csak a szél mozgat meg né­ha. A Vecsekkőről jött fel utol­sónak a csillében a szén. Az ak­na mellett terül el az ezer em­léket őrző bányászkolónia. A Cserhát és a .Mátra között he­lyezkedik el ugyanis a Karancs— Medves hegység, amely az egyko­ri gazdag, kitűnő minőségű sze­net szolgáltató telepeivel a bá­nyászat kialakulásának természe­ti-geológiai feltételeit biztosította. Valamikor az 1700-as években Salgó várához tartozott Tarján község és amikor a jeszeniczei Jankovich család tulajdonába ke­rült, Tarján alig több mint 20 háztartással rendelkezett. A „bü­dös szenet” e környéken már 200 éve ismerték, felhasználására azonban csak későlbb gondoltak. A Pressburger Zeitung 1767. ok­tóber 31-én közölt erről tudósí­tást: „.!! Salgó hegyén a talaj szilárd és zsiros, kénes kigősíolgé- se'kkel teli. Múlt nyáron magától meggyulladt, s izzott erős füsttel, két hónapig j..” Hát így figyeltek föl e tájra a vállalkozók és megnyitották az Ó-aknát, a Jakab tárót, a Rezső tárót, és vasutat építettek. Az ak­nák és tárók erős, izmos munkás­kezeket vártak, hívtak. A század- fordulón e vidéken már három­ezer bányászt tartottak nyilván. Tarján olyan szegény falu volt, hogy egyetlen kereskedő mert ak­koriban letelepedni; savanyú bort, ecetet, pálinkát és kékítőt árult. Nógrád megye székhelye, Salgó­tarján ma nemcsak a kohászat, üveg- és vasipar fellegvára, ha­nem a megújult bányászkodás otthona is, A pompázatos, pasztell­színű tíz-, tizenötemeletes épülete­ket parkosított terek tagolják. Városépítő munkájáért Salgótar­ján ENSZ-díjat kapott. A 40 ezer lakosú város „üdülő • Kilátás a Salgó várából. övezete”, az itt lakók kedvenc kirándulóhelye Salgó vára és környéke. De nemcsak ez! He- rencsényi József megyei tanács­elnök-helyettes erről így beszél: — Salgó vár alatt állították meg 1919-ben a város munkás­alakulatai az intervenciós táma­dókat, innen indult a dicső Vö­rös Hadsereg győztes hadjárata, a második világháború alatt pe­dig a magyar partizánok itt gyü­lekeztek végső rohamra a német megszállók ellen. Vagy tíz éve az acélgyári munkások a Boszor­kánykő mellett emlékművet épí­tettek. öreg bányászok, kohászok, üvegfúvók a poros padlásokon, a dohos pincékből emléktárgyakat gyűjtöttek össze, hogy majdan a Salgó vár környéki múzeumot gazdagítsák. Fekete Nándor a város tanács­elnöke megkérte a kirándulókat, ne csak elemózsiát, hanem csalá­donként egy-egy követ is vigye­nek fel Salgó várához, hogy re­noválni lehessen. Dr. Somoskeői István, a műemléki albizottság azóta elhunyt titkára a fiatalo­kat, a honismereti szakkör tag­jait, a népfront aktivistáit lelke­sítette; „Legyen é terület a pihe­nés és az emlékezés parkja, kegy­helye!” Berki Mihály elnökhelyettes vezet a már kialakított sétányok, díszcserjékkel borított, szegélye­zett ösvények között. — A természetvédelmi terüle­ten belül 8 hektárnyi földdara­bot óhajtunk berendezni — mondja. — Fogadóépületet léte­sítünk, autóparkolót, az erdészek fákat ültetnek. A turistaházakban jó szállást kaphat az ide látogató, és megízlelheti a palóc konyha remekeit. Szinyei Béla a megyei főépítész a bányászokat, acélgyáriakat, az üvegipari munkásokat dicséri. Már eddig is sokezer óra társa­dalmi munkát végeztek, hogy méltóképpen fogadhassák a bél­és külföldi vendégeket. A somos­kői vár csehszlovákiai környékét északi barátaink már természet- védelmi területté nyilvánították, s. most, hogy a magyar hatóságok is meghozták rendeletiket, a táj egységes képe, harmóniája a ma­ga teljes szépségében és kultu­ráltságában pompázhat. A leendő parkmúzeumban az ide látogató turista megismerked­het a valamikori bányászkodás szerszámaival, érdekes eszközei­vel, az itt dolgozók élet- és mun­kakörülményeivel, a nép szoká­saival. A természetvédelmi terü­leten a fiatalok számára már épült ifjúsági tábor, hozzá mo­dern uszoda, az úttörők számára is „alapoznak” ahol felverhetik sátraikat. A park egyik szegletében em­lékművet építenek. A bevezető­ben említett „kirakat” tehát csil- logó-villogó lesz, hátteréül egy éles levegőjű, szépségekben gaz­dag táj szolgál. Ám a „kirakat” mögött az ide látogató mélységet is • láthat, letűnt korok emberei­nek, küzdő, szenvedő, örömökkel teli, egyszerű életét, láthatja a múlt tanulságain nevelődött em­ber szerény diadalát is. Salgó vár ormairól messze lát­ni, múltba és jövőbe egyaránt...! Sz. D. Moszkvában szeptember 9-én bejelentették: új rakétaautomatát indítottak a Venus felé. A sor­rendben 11. Venus-rakéta (Ve­nera—11) a francia—szovjet -űr­kutatási egyezmény értelmében francia tervezésű műszereket is magával visz. Néhány érdekességet közlünk olvasóinkkal a Venus-kutatás­nak történetéből, á -népszerű ne­vén: Esthaj nalcsillag rakétás megközelítésének titkaiból és a Venera—11 kísérleti célkitűzései­ről. A Föld nővére A csillagászat „romantikus” korszakában szinte minden boly­gót élőlényekkel igyekeztek bené­pesíteni. A Venust a Föld nő­vérének tartották. Arra gondol­tak, hogy a Venus soha fel -nem szakadozó felhőíátyola alatt ős­óceánok hullámzanak, s ebben gigantikus óriásállatok „fürde- nek” (mint a Földön a .Tauru­sok” a Kréta, Jura és Triász kor­szakban). A Venus alig kisebb, mint a Föld, átmérője 12 200 ki­lométer, 225 nap alatt kerüli meg a napot. Légkörét 1761-ben , a nagy orosz tudós, Mihail Lomo­noszov fedezte fel. Ezután azon­ban érdemleges lépés nem igen történt. Rés soha sem keletkezett a Venus felhököntösén, a felszí­nét soha senki nem láthatta, az emberi fantázia szabadon csa- ponghatott... Maximum 146 nap A Venus bolygó eléréséhez mi­nimálisan 11,6 kilométeres másod- percenkénti indítási sebesség kell, a rakéta mesterséges bolygóként közelít a cél felé. Az indítás a Venus gyors keringése miatt csak meghatározott időpontban történhet, ennek periódusa 584 nap (plusz-mínusz 15 nap tűrési idővel). Az előbb megadott • ér­téknél gyorsabb rakétát is indít­hatnak, így a' maximális 146 na­pos utazási idő 100—140 napra csökkenthető. A „toronyiránt” va­ló indítás persze nem is lehet­séges! Az indulás nem akkor tör­ténik, amikor a két bolygó leg­közelebb van egymáshoz, sőt: a rakéta éppen akkor érkezik a célba, amikor a Venus igen tá­vol van. Földközelben a Venus távolsága 40 millió, amikor a rakéta odaér, a távolság 60—100 millió kilométer is lehet. Ha az indításkor néhányszor tíz mé- ter/másodperc sebességhibát, vagy néhány nap indítási hibát követnek el, a rakéta esetleg le- kési a találkozást és több millió kilométerrel elkerüli a Venust. A hiba megelőzésére a szovjet tu­dósok új módszert dolgoztak ki: a rakétát először 200—300 kilo­méter magasságú Föld körüli parkolópályára bocsátják fel. A hibák kiküszöbölése után követ­kezik a második fázis: a mes­terséges holdként keringő űrhajó hajtóműveit újból bekapcsolva az utazási (vég-) sebességre gyorsít­ják fel. Történelem 50 perc alatt Az első Venus-rakétát 1961- ben a Szovjetunióból indították, ez elkerülte a bolygót. A rákö­vetkező érdekes lépés 1964-ben történt. Ekkor egy szovjet szon­da sikeresen leszállt a Venuson és elhallgatott. Ennek a furcsa jelenségnek az okát már sejtet­ték : a Venus mégsem a Föld nővére! 1967 októberében egy újabb Venera szállt le a Venu­son és 50 percig „bírta” a boly­gó „vendéglátását”, üzenetet küldött az égi pokolból. Hőmér­séklet plusz 400—500 fok (még a negyedére sem számítottak), légnyomás 90—100 atmoszféra. A sűrű át nem látszó felhőzet dön­tő hányada széndioxid, víz csak nyomokban fordul elő. Ez a szovjet automata történelmet csi­nált, 50 perc alatt több informá­ciót küldött a Venusról, mint amennyit Galilei (1610) óta a táv­csöves, klasszikus csillagászat összesen „szállítani” tudott. Sodródó ballonok A Venus a Holdhoz hasonlít és nem a Földhöz. Felszínén krá­terek és lánchegységek vannak, talán még nagyobbak, mint a Holdon. A légkör alsó rétegeinek kibírhatatlan fizikai jellemzői miatt életet a felszínen el sem lehet képzelni. A Venera—9 szonda leszállás közben érdekes dolgokat figyelt meg. A talaj fe­lett 50—80 kilométer magasság­ban a hőmérséklet plusz 50 és mínusz 50 fok között ingadozik és a légnyomás a földivel azonos. Ilyen körülmények között esetle­ges alacsonyabb rendű élet elkép­zelhető! Hogyan lehetne tehát a légkörnek ezt a tartományát át­kutatni? A rakétaszonda ugyanis gyorsain eléri a talajt. Francia tudósok javasolták: a Venus légkörébe behatolt űrhajó. le­szállás közben bocsásson ki ma­gából — ejtőernyő helyett — egy léggömböt, így az lebegni kezd, (mert a légkör elég sűrű), sőt' nem marad egy helyben, mert a keresztirányú szél sodorni kezdi. A ballonos szonda szerencsés esetben megkerülheti a bolygót és műszerei életcsirák (baktériu­mok stb.) után kutathatnak. Ha minden manőver sikerül, ezekre az érdekes kérdésekre az év végén — amikor a Venera— 11 éléri a Venust — választ kaphatunk. G. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom