Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-11 / 187. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. augusztus 11 Előkészületek a kukoricabetakarításra A jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezetben jó eredménnyel fejezték be a több mint 1200 hektáron termesztett búza és egyéb kalászos növény betakarításéit* A kombájnokat, a traktorukiat és a szállító járműveket ezekben a napokban vizsgálják óit és elvégzik a szükséges javításokat is a jól felszerelt és berendezett gépjavító műhelyükben. Ebben az esztendőben csaknem 2 ezer hektárról kell majd betakarítaniok a John Deere és Claas Dominátor kombájnokkal a kukoricát. E fontos takarmány-. növényt a tervezetthez képest 200 hektárral nagyobb területen termesztik, s a jelenlegi fejlettségük reményt ad arra, hogy a tavalyinál is nagyobb átlagtermést érnek majd el. (Pásztor Zoltán felvétele) Harc a huszonkét százalékért A laki teleki Szikra Termelőszövetkezetben befejeződött a .nagy munka, betakarították a gabonát. Jelenleg a gyümölcsösökben, zöldségesekben, valamint a szőlőben dolgoznak. Most kell megvédeni, amit meghagyott a tavaszi fagy és a vihar. Mintegy hatmillió forint kár érte a szövetkezettek az elmúlt hónapokban. Pedig az idén 22 százalékkal szeretnék túlteljesíteni az elmúlt évi termelési eredményekéit, közelítve a 120 millió forintot. Űjabb vállalások Nem kevés a gondja a szövetkezet kammunisita vezetőinek. Mint annyiszor már — a legutóbbi negyedszázad alatt — a szövetkezeit tagságához fordultak őszinte szóvad, annak érdekében, hogy pótolják a kieséseket. Történtek is újabb vállalások. A Kandó Kálmán ifjúsági szocialista brigád éllein jár, példát mutat abban a 'küzdelemben, amely a tervek teljesítéséért folyik. A költségmegtakarítás máris két és fél millió forint. Az állattenyésztők az első félévben 24 százalékkal több tejeit fejtek, mint az elmúlt év hasonló idősáafcábiain. A növénytermesztők összefogva a szárítóüzem dolgozóival, megkétszerezték a lucemalliszt gyártását és 40 vagonnal készítenek ebből az értékes takarmányból exportra. Növeli a bevételt a több mint 1300 tonnái 'gyümölcs és az 500 tonna zöldség is. Ennyit terveznek ugyanis az idén értékesítésre. Az elmúlt hetekben a kommunisták és a szakvezetők mintegy haltszáz szövetkezett gazdával tanácskoztak a munkahelyi kollektívákban. Értékelték az első félév eredményeit, megvitatták a gondokat, ismertették a párttalapszervezet alaposán előkészített intézkedési tervét, amely a közeli évekre is felvázolja a tennivalókat Természetesen figyelembe vették a közgyűlés határozatait, a szövetkezet V. ötéves tervét, a gyenge termőhelyi adottságokat, és azt, hogy hat termelési rendszerbe társulva dolgoznak. Hármas jelszó Hatékonyság, minőség, jövedelmezőség — ez az a hármas jelszó, amelynek itJaintaülmát minden szövetkezeti gazdával igyekeznek megértetni a kommunisták. Az anyagi ösztönzést is ennek rendelik alá. Bevezették a termelést irányítáknáüf aíz állattenyésztő, a javítóműhiedy ás a szárítóüzem dolgozóinál a prémáumos bérezést. Ez utóbbi kiterjesztésére más ágazatokban is keresik a lehetőséget. A párt- és a gazdaságvezetőség gyűjti a többi szövetkezetek tapasztalatait. A segédüzemek dolgozóinak is él kell érni ez 50 milliós termelési értékelt a növekvő jövedelmezőség mellett Ide tartozik ai téglagyár, a gumi- és a műanyagüzem. Az ötven főt számláló szakembergárda keresi a legjobb megoldásokat. Közösén, alakították ki azt a dönltéslt hogy rozs helyett nagyobb területen termeljenek búzát, s a cirok vetésiterületét is megkétszerezzék. Nincs már parlagterülebük, mert kerestek a művelés lehetőségéit, s az idén már 300 hektár gyenge homok is ad termést, igaz, hogy nem fognak belőle meggazdagodni. Sokat tesznek! a dolgozó emberekért. Azon túlmenően, hogy a nehéz fizikai munkát felváltották a gépek, gondoskodtak üzemi konyhákról, étkezőkkel, öltözőkkel, zuhanyozókkal, látták el a munkahelyeket Ezért is mondhatják azt, hogy a taglétszám nem csökken, mert az idősebbék helyébe fiatalok lépnék. A munkaerő-gazdálkodásban azonban még sok a tartalék. Jobb szervezéssel növelni lehet a munka termelékenységét. Nagyhatású tervek A jövő biztató. Egyre nagyobb szerepet kap az emberek mellett a gépesítés, a vegyszerek alkalmazása és a korszerűsítés. A tervek szerint a l'akntetókiek. szőlő- és gyümölcsöskertje lesz Kisalpár és Felsőalpár. A jelenlegi ültetvények mellett újakat létesítenek. Száz hektáron új szőlőt telepítenek, csaknem kétszáz hektárnyi szőlő felélt korszerűsítik. A szükséges gyökeres vesszőt maguk állítják elő. A Kecskemét-szikrai Állami Gazdasággal együttműködve megvalósították a szőlőtermesztés és a borászat teljes vertikumát. Ezzel elér1 bek hogy boraik többsége exportra Ikerül. Megkétszerezik az alma- és kajszi'baraekteranő területeket és ültetnek mlég negyven hektár őszibarackost. Ezzel a gyümölcstermő terület eléri a 250 hektárt. A termés mintegy 80 százalékát szeretnék exportálni. Ezért a jelenleginek háromszorosára növelik a hűtőház befogadóképességét. A terméseredmények növeléséit segíti az öntözés. A következő években 1400 hektáron készítenek önitözőtelepdt, ebből 510 hektár csöpögtető öntözés lesz, a'szőlő- és gyümölcsültetvényeiken. Továbbfejlesztik a szarvasmarha-tenyésztést, amelynek alárendelték a szántóföldi növénytermesztésit. Már 1979-ben 400—500 1 hízott marhát szeretnének- értékesíteni. így tervezték meg a jövőt a Ja*,-, kiteleki Szikra Termelőszövetkezetben. A kommunisták részleteiben kidolgozták a nagy közösség tennivalóit. Pártmegbízatást adtak a szakembereknek, akik örömmel vállalták a feladatokat. A KISZ-szervezet is megkapta a célkitűzéseket arra vonlatkozólag, hogyan segítse a négy ifjúsági brigádot. Feladat az iis hogy hozzanak létre állattenyésztési és kertészeti szakköröket az általános iskoláikban. Ezzel is közelebb kerülnek a diákok a mezőgazdásághoz. Akik szakiskoláit végeznek, ösztöndíjat 'kapnak. Szakmai és politikai vetélkedőiket szerveznék a fiatalok és bekapcsolódnak az újítómozgalomba. A pártszervezet rendszeresen értékeli a feladattok teljesítését, a pártmegbíza tálsok végrehajtását. Ennek megfelelően szervezik az agitációs munkált, a pártomkívülliek közötti politikai nevelést. Mindez alapja az állandó pártellenőrzésnek is. Horváth Ignác Hol járt, szaki? Nyurga, kerékpáros fiatalember kanyarodott be a községi tanácsháza elé. Járművét gondosan letámasztotta és belépett a boltíves kapun. Néhány pillanatig tanácstalanul nézelődött a félhomályos lépcsőházban, majd tétován megindult fölfelé a lépcsőn. Az emeleti folyosóról sötétre pácolt ajtók nyíltak sorra. Az egyiken aranyozott felirat ékeskedett: „Tanácsterem”-. A fiatalember kopogtatott és várt. Mivel válasz nem érkezett, újból megkocogtatta az ajtót. Ezzútal sem felelt senki. Nekidurálta magát és óvatosan benyitott. A hatalmas teremben’üresen álltak a széksorok, a dobogóra állított előadói asztal mögött sem ült senki. Hősünk kissé meglepődött. — Ügy látszik, korán, jöttem — gondolta. Azzal helyet foglalt a legutolsó sorban és türelmesen várakozott. Fél órával később megcsörrent a telefon a község egyik üzemének irodájában. — A nagyközségi tanács előadója vagyok — hallatszott egy izgatott női hang a vonal túlsó végéről. — Kérem, árulják el végre, miért küldték ezt az embert hozzánk? Az alkalmazott zavartan mentegetőzött. — De aszszonyom, nekünk nincs is ilyen nevű dolgozónk... Illetve... Nézzük csak... Igen, megvan! Éppen ma reggel lépett be az illető. De az ég szerelmére, hogy került akkor a tanácsházára? — Ezt szeretném tudni én is. Azt állítja, hogy ldeküldték. Már egy fél órát üldögélt az üres tanácsteremben, megunta a várakozást és bekopogott hozzám. Vaiami oktatást emleget. Itt viszont nem lesz semmiféle oktatás ... — Kérem, küldjék vissza hozzánk azt az embert, majd kiszedjük belőle, milyen ürüggyel hagyta el az üzemet. A fiatalember néhány perc múlva berobogott biciklijén az üzem kapuján, ahol valóságos fogadó bizottság várta. — Hol járt kedves szaktárs, s vajon mi célból? — érdeklődtek kissé gúnyosan. A nyurga fiatalember enyhén elpirult. — Kérem, nekem azt mondta a művezető szaktárs, hogy menjek tízre a tanácsterembe, munkavédelmi oktatásra. Hát én oda is mentem pontosan. De az oktatás, úgy látszik, elmaradt. Dermedt csend támadt egy percig amit részben elkeseredett sóhajok, részben pedig gyanús, gurgulázó nyikkanások követtek a „bizottság” tagjai részéről. — Ja, persze! Maga még nem ismerős itt. Nem tudhatta, hogy az üzemi tanácsteremről van szó, amely itt van az irodaépület folyosóján... A munkavédelmi oktatás pedig talán már véget is ért — nyögte ki végül az egyik felelős üzemi ember. És szinte végszóra, ebben a pillanatban kilépett az irodaház ajtaján a biztonságtechnikai megbízott, nyomában'a frissen kioktatott dolgozókkal. A rendész maga sem tudta, hogy nevessen-e vagy bosszankodjék. Mindenesetre zord arccal nyitott be a portahelyiségbe, ahol a két szolgálatos portás tartózkodott. — Hogy engedhették ki ezt az embert az üzem területéről, kilépési engedély nélkül? — Azt állította, utasítást kapott, hogy menjen azonnal a tanácsházára. Gondoltuk utólag adják majd le a kilépőjét, hisz máskor is előfordult már ilyesmi — védekeztek öntudatosan a portások, és csak akkor robbant ki belőlük a kacagás, amikor főnökük — a szigorú rendész — már eltávozott. Sitkéi Béla Ki kivel dolgozzon? j A technika múzeuma A bukaresti Technika Múzeumának látogatói a hazai és nemzetközi műszaki haladás vívmányaival ismerkedhetnek meg. E népszerű intézmény munkatársai a műszaki tudományok népszerűsítésével az aktív alkotómunkához is igyekeznek kedvet csinálni. A középiskolások és egyetemisták a múzeum műhelyeiben, laboratóriumaiban és szakköreiben a gyakorlatban is hasznosíthatják tudásukat. Az ifjú kutatók elsősorban környezetvédelmi feladatokkal, valamint a különféle fűtőanyagok és egyéb energiaforrások gazdaságos felhasználásával összefüggő kérdésekkel foglalkoznak. A múzeumi vetélkedők győztesei előnyt élveznek az egyetemi és főiskolai felvételiken. (BUDAPRE3S — ^AGERPRES) FOLYADÉK-KROMATOGRÁF • A Labor Műszeripari Művek budapesti és esztergomi gyárában az idén egymilliárd forint értékben készítenek különféle laboratóriumi eszközöket, berendezéseket. Termékeik hatvan százalékát külföldre szállítják. A képen: Nagynyomású foyadék-kromatográf szerelése, a budapesti gyárban. (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS) t Csodák nincsenek, mégis a külső szemlélő vallatni ilyesmit . gyanít, amikor azt .látja, ugyanazok az embereik, akik 'korábban is azonos műhelyfedelek alatt dolgoztaik, egyik napról a másikra mintha ki cserélőd tök volna, munkájúik mennyisége, minősége, azaz értélke úgy megnőtt. Igaz, közben történt valami. Beszélgették velük, § kérdőívéket kaptak, jelöljék meg, kivel, kükkel dolgoznának a legszívesebben egy munkacsoportban. Azt is megtudakolták tőlük —I s a viliág persze nem dől't össze ettől sem —, ki lenne az, akitől a legkönnyebben elfogadnák, mint közvetlen irányítótól az utasításit. Szó sincs papírkísérletről, laboratóriumi érvényességű próbálkozásról. A gépipari üzem új, nagy termelékeny ?iég ű berendezésekkel fölszerelt gyárrészleget létesített. S mert. a szervezők azt állították, hogy a legkorszerűbb technika és 'technológia kamatai maradéktalanul csak akkor nyerhetők meg, ha a korábbi gyakorlattól eltérően kellő 'figyelem jut az emberek kiválasztására, a vállalat pofltttkai és gazdasági vezetői segítségül hívták az üzemszociológia és -pszichológia művelőit. • Mint bevezetőben utaltunk rá, így került sor a szokatlan kérdezősködésre, másfajta vizsgálódásra és elemzésre, s mindazok nyomán a munkacsoportok megszervezésére, vezetőik kijelölésére, s majd csak ezt követően a mozdulalttelemzéses módszeren alapuló betanításra. A kockázatot is rejtő megoldás irányítói természetesen .gondoltak az ellenőrzésre, ezért ún. kontrollcsoportokat szerveztek, ide utasítással, áthelyezéssé! kerülték a beosztottak éc a vezétők. Summa summárum. mert a részletezésre nincs helyünk: az eredmény még a tanasztalt szakembereket is meglepte. A Azok a munkacsoportok, ahol a ki választás az előzetes véleménykérés alapján történt, a kontrolülcsoportokhoz mérten feleannyi idő alattit elsajátították új feladataikat azoik fogásait. Termelékenységük negyven százalékkal volt magasabb!!), a selejt a megtűrtként jelölt mennyiségnek a harmadát érte el csupán, baleset nem. történt a mérlegelésbe vont egy esztendő alatt. Ugyanakkor a mááük fajta munkacsoportoknál 'több baleset is bekövetkezett, a selejt elérte az ún. tűrt színvonalat, sőt némely részegységnél meghaladta azt, s míg egy év alatt a korábban említett munkacsoportokból senki sem távozott — csupán szülési szabadság és katonai szolgálat miatt —, addig a szóban forgó kisközösségek tagjainak huszonhárom százaléka kicserélődött. Mondhatnák, varázsszerre leltek a gyárban, ám rögtön odakívánkozik az a megjegyzés is» hogy Hiszen nem létesítenek mindenütt új részlegeket, ott mi legyen? S aZt a jogosnak tűnő kétséget sem hallgathatjuk el, hogy amikor visszhangzik minden termelőhely a munkaerőhiány miatti panaszoktól, vajon milyen reális lehetősége van az ilyesfajta egyezkedésnek, egyeztetésnek? Van reális eshetőség rá! Sokszorosan bizonyították az üzemazocialógiai és -pszichológiai vizsgálatok, hogy a különböző kollektívák teljesítőképességét lényegesen befolyásolja — a technikai sltb. adottságokon túl — e közösségek személyi összetétele, tagjaik egymáshoz való viszonya. A Ismert tényről van szó, s éppen ezért meglepd, mennyire jelentéktelenné silányodik a mindennapi munkában, szinte kivételnek számít az a termelőhely, alhol hatni engedik az emberi vonzalmakat, ahol ezt az érzelmi motívumot tudatosan felhasználják a közösségek építésében. Az általános, a sajnálatosan jellemző az, hogy összeverődnek a különböző műhelyék, üzérnek kisebb munkacsoportjai, majd csak élleszünk egymással alapon töltik napjaikat az emberek. Az is gyakori eseti, hogy sokra érdemes és képes közösségeket bénít meg egy-egy oda nem való szeméiyinég, vagy éppen egy örökös bajkeverő, 'holott utóbbiaknak némi gondolkodási Után megfelelő helyet lehetne találni a gyár kapuin belül, olyat, ami megfelel egyéniségüknek, illetve olyat, ami kizárja a báj keverés tehetőségét. A E némi gondolkodás, törődés az, amit hiányolunk, amit ritkán tapasztalunk," s 'aminek híján közösségek ragadnak a porba, nyújtják képességeik töredékét, holott máskülönben szárnyalni tudnának. A ki kivel dolgozzon gyakorlalti alkalmazása a, jobb környezethez nyit Utat s a jobb közérzet — tények tanúsítják — értékesebb munkában ölt testeit. L. G. Növényvédelem A kiskert tennivalói ebben az időszakban nagyon megszaporodnak. Többletmunkát okoz a kórokozók és kártevők nagymérvű elszaporodása is. A védekezést tehát fokozott mértékben kell folytatni. Minden gyümölcsfára egyaránt érvényes a mechanikai munkák fontossága. A lehullott, fertőzött gyümölcsöt szedjük össze és semmisítsük meg. Nem szabad elfeledkezni a fákon elhelyezett aimamolyfogó övék cseréjéről sem. Figyeljük , az amerikai fehér szövőlepke hemyófészkeit. A gyümölcsfák hajtásvégein .található fészkeket vágjuk le és semmisítsük meg. Ezzel a munkával nem várhatunk! Addig kell elvégeznünk, amíg a kis hernyók az összehúzódott levelek védelmében csoportosan élnek. Amennyiben kémiai védekezést alkalmazunk, akkor Satox 20 WSC 0,4 százalékos, vagy Unútron 50 EC 0,2 százalékos oldatot használjunk. Almagyümölcsösben; lisztharmaí, momília, varasodás, kaliforniai pajzstetű és az atkák ellen kell védekezni. Legmegfelelőbb, ha kombinált permetezést alkalmazunk. Lisztharmat ellen Thiovlt 0,3 százalék vagy Kanathane 0,1 százalék; monília és varasodíás ellen. Palyram-Oombi 0,2 százalék, a kaliforniai pajzstetű és almamoly ellen Sevan 85 WP 0,2 százalékos permetezést használjunk. A körtefák károkozói és kártevői azonosak az almáéval, tehát a permetezési szerek is azonosaik. Nagyon kell figyelni a szerek használatánál az egészségügyi várakozási idő pontos betartására. Az Unlfosz 50 EC készítmény várakozási ideje 7 nap. A .közeli 'napokban szüretelendő fajtákat tehát e szer 0,1 százalékos oldatával permetezzük. Fordítsunk fokozott figyelmet arra, hogy a 'kaliforniai pajzste■tű második nemzedékének a lárvarajzása augusztus közepére esdik. őszibarack-, kajszi-, cseresznye- és meggyfákat is szükséges permetezni. Safidon 40 WP 0,2 százalékot — legalább két ailkaaugusztusban lommal — használjunk. Egyúttal a füstösszárnyú levéldarázs lárvái és: a kéregmoly hernyói ellen is óvjuk a fákat. Előfordulhat, hogy cilindrospóriumos fertőzés tüneteit vesszük észre a fákon, akkor a permetlébe keverjünk gombaölő szer.t is. A későbbi érésű szillvafákat — a szilvamoly rajzása miatt — érdemes még permetezni. Satox 20 WSC 0,4 százalékot használjunk. E szer élelmezés-egészségügyi várakozási ideje 10 nap. A diófákat magas növésük miatt elég nehéz 'növényvédelemben részesíteni. Fokozott figyelmet keli azonban erre is fordítani, mivel az amerikai szövőlepkének kedvelt gazdanövénye. A ribizkebokroknál ez ideig a szüret miatt nem alkalmazhattunk kémiai védekezést. .Most, amikor a kaliforniai pajzstetű második nemzedékének van a rajzása, ‘ne mulasszuk el a permetezést Sevin 85 WP 0,2 százalék vagy Satox 20 WSC 0,4 százalékos permedét alkalmazzunk. Amennyiben a levélfoltosság vagy a lisztharmat fertőzésének a tüneteit látjuk, akkor a permetezéshez használjunk még gombaölő szert is. (Thlovit 0,3—0,4 százalék a lisztharmat ellen és Orthocid 0,2— 0,3 százalék a levélfaLtosság ellen a legjobban bevált védekezés.) Köszmétebokrainkat is a kaliforniai pajzstetű és a takácsatkák ellen kell védeni. Foszlotton 0,3 százalékkal permetezzünk. Amennyiben — a ribizkebokrokhoz hasonlóan — lisztharmat vagy levéltfoitosság tüneteit tapasztaljuk, akkor feltétlenül gombaölő szer alkalmazására is szükség van. A szőlő növényvédelméről sem szabad megfeledkezni. Itt azonban mér a közeli szüretre is gondolni kell1. A peron oszpóra és a lisztharmat nyár végi fertőzésének a veszélye fenyeget, azonkívül a szürkerothadás és fakórothadás veszélyét is meg kell előzni. Azokat a fajtákat, amelyeket szeptemberben szüretelhetünk, Rézoxlldorid 50 WP 0,5 százalék -)- Thlovit 0,3 százalék + Dltrifon 50 WP 0,2 százalékos lével permetezzük. Az augusztus közepe táján érő csemegeszőlőket azonban, már csak a 10 nap várakozási idejű Satox 20 WSC 0,4 százalékos oldattal permetezhetjük. Augusztus második felében gondolni keli az őszi telepítésre is. Nagyon fontos a 'talaj gondos előkészítése, forgatása. Most kell az alapozó trágyázás munkáit is elevégezni. Okvetlenül vegyük figyelembe a gyümölcsfák különféle igényeit. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az almatermésűek elsősorban a nitrogént igénylik, azután a foszfort. A káliumszükségletük lényegesen kevesebb. A csonthéjasok — a kajszi és az őszibarack leginkább — káliumigényes. Lényeges még a nitrogénigénye is, de foszforra már kevésbé van szüksége. Telepítés előtt az alapozó trágyázásnál csak a lassan ható műtrágyák levitele fontos. A zöldségeskertben most nagyon fontosak a növényápolási feladatok. A talajt igyekezzünk gyommentesen tartani, mert ezzel is csökkenthetjük a betegségek és a kórokozók terjedését. A káposztaféléket Dltrifon 50 WP 0,2 százalékkal permetezzük, ezzel úgy amis a 'bagolylepke hernyóinak kártételét tudjuk megakadályozni. Okvetlenül ismételjük meg a paradicsom és a burgonya frtoftóra elleni védekezésiét. Dlthane M—45 0,2 százalékot használjunk. A burgonyabogár kártételét Safidon 40 WP 0,25 százalékkal megelőzhetjük. Az uborkát, dinnyét, tököt is érdemes a takácsatkák és a lisztharmat éllen permetezni. Nagyon fontos azonban itt is az élelmezés-egészségügyi várakozási idő fokozott betartása. Az őszi hajtatásra szánt karalábét, az áttelelő kelkáposztát és a fejeskáposztát most kell veitni. A paliántiadőlés veszélye miatt a talajfertőtlenítés feltétlenül szükséges. A spenótot — már szikleveles korában — a peronoszpóra veszélye miatt Dlthane M—45 0,2 százalékkal permetezzük. A petrezselyem gyökerének a rozsdásodását a gyászszúnyogok lárváinak a kártétele okozza. Besudln 5 G-vel védekezzünk ellene (5 g/ma, illetve 1,5—2 g/fm.). K. K.
