Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-11 / 187. szám

1978. august II. # PETŐID HtFE i \ tüzes nyíltól Mikus Sándor köszöntése Hogyan élnek a keceli fiatalok? Több mint négy évtizede, hogy gaz­dagít bennünket al­kotásaival Mikus Sándor szobrászmű­vész, aki a mai na­pon tölti be 75. élet-, évét. Mint szegény munkáscsalád gyer­meke, autodidakta­­kén indult el pályá­ján, s tehetségével harcolta ki azt a tá­mogatást, amelynek segítségével végképp a művészi hivatás mellett dönthetett. A harmincas években már elismerő kri­tikák, tekintélyes dí­jak kísérték szerep­lését; az 1937-es pá­rizsi világkiállításon bemutatott munkáit aranyéremmel tün­tette ki a zsűri. Életútján a munka és a siker azóta is kitairt mellette: mintegy 200 elké­szült alkotása — kisplasztikák, érmek, köztéri szobrok ve­gyesen — szám sze­rint is imponálóan jellemzik teljesítmé­nyét. Eredményeiért két alkalommal Kos­­suth-díjat, érdemes, majd kiváló művészi elmet kapott kor­mányzatunktól. Művészi. világának egysége abból a vi­szonyból fakad, amely őt egész mun­kássága folyamán a magyar szobrászat hagyományaihoz, va­lamint környezetének eseményeihez és embereihez fűzte. A szobrászat múltjának klasszikus tanításai­ból indul ki, ám az általános eszményeket kezdet­től fogva szűkebb valóságának, társadalmi osztályának vonásai­val ruházta fel, tette érzékelhe­tővé. Az egyszerű formákhoz az egyszerű emberek ábrázolása ve­zette el, lakonikus megoldásait konkrét élmények hitelesítik. Mikus művészetének legvon­zóbb erénye a líraiság: szobrai a műélvezet derűs, örömteli, klasszikus korokban honos vál­tozatával ajándékozzák meg a szemlélőt. Bennük a művészi minőség harmonikus szépséggel párosul — Láttukon nemcsak az elme 'lesz pallérozottabb, de a szív is megleli a maga vigasz­talásét. Intimitásában az ember örök óhajai, humanizmus és harmónia iránti vágya, a társa­dalmi együttélés érteimébe vetett hite nyernek kifejezést, míg ter­•S»r 9 Mikus Sándor „Haját fonó nő” című szobra. mészetessége annak az igazolása, hogy sosem a látványos1 tettek, hanem a kis dolgok, a hétköz­napok apró helytállásai viszik előre a világot. Az emberiség ■ ereje, s az abban rejlő erkölcsi és esztétikai szép hatja át po­litikai emlékműveit is, jó pél­­dát saolgáltatván -arra,••'■•faagy -a­­mai hősábrázolás olyan érzelmi mondanivaló útján is lehetséges, amely nem a fizikai küzdelem, az erőkifejtés motívumaiból1 in­dul ki. Kívánjuk, hogy a kiváló mes­ter, akinek — Illyés Gyula sza­vaival szólva — „törékeny és engedő” figurái nemcsak a tűnő pillanatok, de a megtartó em­berség szimbólumai is, még so­káig, jó egészségben munkálkod­jék mindnyájunk örömére. T. A. A címadó kérdésre kerestem választ. — A tizenöt-harminc éves kor­osztály jelentős része még tanul. Mivel Kecelen nincs középfokú oktatási intézmény, ezért másho­­\ a kell járniuk — mondja Földes Ferencné, a nagyközségi tanács igazgatási előadója. — Akik szak­képzett munkásokká váíllnak, álta­lában nem mennek el a faluból, hanem a helyi szakszövetkezet­ben helyezkednek el. A tapaszta­lat azt bizonyítja, hogy ezek a fia­talok meg is találják számításu­kat, és a későbbiek során sem változtatnak munkahelyeit. A ma­gasabb végzettségűek elhelyezke­dése már változó. Egy részük ma­rad csak itthon. Aztán vannak, akik az általános iskola elvég­zése után egy-két évig otthon dolgoznak — például a háztájiban — s csak azt követően jelent­keznek a munkafkötnyvért. A vé­gére maradt az ingázók csoportja: ők nap mint nap Kiskőrösre, Kis­kunhalasra járnak megkeresni a kenyérre valót. A mozgalmi életről néhány KISZ-fcagtód kaptam föl világosi­­tást. A faluban több alapszerve­zet működik, ezekbe általában munkahelyenként tömörül: a fia­talság. A legjobb helyzetben azok a közösségek vannak, amelyek sa­ját klubbal rendelkeznek: például a Szőlőíünt Szövetkezet, a Faipa­ri Vállalat; vagy a kttsz. A munka után — ahogy azt mondani szokás — jön a megér­demelt pihenés, a szabad idő. Vajon ezalatt mivel foglalkoznak a fiatalok? — Sajnos, nagyon kevés a fia­tal olvasóink — véli Németh Ist­vánná, a könyvtár megbízóik ve­zetője. — Az általános iskolások közül nyolcszázan iratkoztak be a tizennégy éven felüliek közül bizony, csak húsz-huszonötén. Kedvezőbb a kép, ha a fiók­könyvtárakéit is nézzük. Adataink szerint ezeket többen keresik fel, ezért a jövőben újabb 'kihelyezett egységeket létesítünk. Ez nemcsak az olvasok számát emeli, hanem enyhít zsúfoltság! gondunkon is,- ugyanis, a könyvek számált te­kintve, miénk a megye egyik leg­nagyobb könyvtára, de az alapte­rülete csak 64 négyzetméter... Tehát-: a -:-Satelok ■nem: :-alvá&i-'­­nák — kockáztatható meg a ki­jelentés, illetve, legalábbis nem a könyvtárból szerzik 'be az őket érdeklő műveket. Alidkor talán' sportolnak. Erről a mind nép­szerűbbé váló cselgánossport ke­celi fellendítőjével, Pólyák Jó­zseffel beszélgetek. — Másfél éve működik a szak­osztály, 'hetven tagja közül har­mincötén számítanak az igazán fiatalok közé. Eleinte nehezen bol­dogultunk, ment anyagilag senki sem támogatott bennünket. A ver­senyzőknek maguknak kellett megvásárolniuk a sportruhájukat. De nem ölték haszontalanlságba a pénzüket, bizonyítják ezt azok az arany- és ezüstérmek, amelye­ket sorra' megszereznek. A művelődési házban Lajkó László gazdasági vezetőt fagga­tom. — Hol vannak a fiatalok? — Talán a presszóban, vagy a kisvendéglőben... — Tehát nem itt. — Aiz egészen biztos. — Miért ilyen borúlátó? — Már több éves tapasztalat van a hátam mögött, s tudom, hogy a fiatalokat alig érdekli bármilyen rendezvény is. — Hogy-hogy? — Bebizonyítom — vesz elő egy füzetet. — Itt volt a Nevada, meg a Gúnya-együttes és Cser­háti Zsuzsa. Százegy néző közül harminc volt fiatal. Meghívtuk a Generál-együttest, de a tizen­egyezres községből csak hatvan­ötén voltak rá kíváncsiak. Hofi minden korosztályé: régen 400— 450 nézőt alig tudtunk elhelyez­ni a teremben, moist csak 253-an voltak___ — Arra nem gondoltak, hogy előzetes (közvéleménykutatás alapján hozzanak előadóművé­szeket? A válasz előtt egy lemondó sóhaj. — Hogyne próbáltuk volna! Az eredmény ugyanez... — Miért épp a presszó vonzza a fiatalokat? I— Mert ott lehet inni. — Itt nem? — Van egy büfénk, meg vele sok problémánk. Ha rendben menne, megoldódna a műsorok látogatottsága is, legalábbis rész­ben. Amikor megalakultak a klu­bok, valamiféle együttműködés­ben reménykedtünk. De lassan­­lassan elszigetelőditek, mert egy­­egy vállalat, vagy szövetkezet csak a saját fiataljait engedte be. Ni „ plyan Jközségi (klub, ahová bárki bemehetne. A kultúrához tartozik a moczi is. Az indiános, bűnügyi filmélteb’” van ^teltház.7? Rövid körutamnak vége. Azt hiszem, bőven van tennivaló Ke­celen is a fiatalokkal való törő­dést illetően, s magasabbra kell emelni minden korosztály igény­­színvonalát. Csak így érhető ed, hogy a művelődési ház egy-egy ■tartalmas rendezvényére — hogy a legutóbbi példánál maradjak — majdan nem a jegyárusok ost­romolják a nézőket, hanem for­dítva, mondván: két állóhely «is jó lesz... S. E. Üdvözlet a bakonybéli táborból 9 Kecskemét főterén pihen a városnéző séta közben a Krím-területi úttörődelegáció. (Méhesi Éva felvétele) Csodálatosan szép környezet­ben verték fel sátraikat az idén a kecskeméti járás úttörői: Bakony­­bél-Gerencepusztán. A harminc valahány sátorból álló váltótábor­­ban az idén több mint ezer út­törő ismerkedhet a környékkel, a természeti adottságokban gaz­dag Balaton-fetvidékkel. Sorra­­rendre ellátogathatnak Zircre, Veszprémbe és a többi, kulüúrtör­­ténétdleg jelentős dunántúli vá­rosba. Elsőként a tiszakécskei, tiszaail­­pári és a tiszäbögi pajtások tábo­roztak itt. Az érkezésük után né­hány órával már felfedezőútra indultak. Találtak egy barlangot, s eljutottak a Vár-hegyre is. Azt remélték, hogy egy omladozó vá­rat italálnak, de csak néhány kö­vet leültek helyette. A következő napon Pannonhalmára indultak. A kis községben sok szép látnivaló fogadta őket. Legnagyobb 'hatás­sal a Vádban levő könyvtár volt rájuk. A különlegesen értékes kódexekről többen jegyzetet is készítettek. A képtár után az apátsági templomot és az altemp­lomot tekintették meg. Zircen ugyancsak a könyvtárat keresték fel, de jutott idő a neves nyelv­tudós, Reguly Antal szülőházának is a híres zirci arborétumnak is. Egész 'napos kirándulásuk so­rán autóbusszal Veszprémbe in­dulták. A városban barangoltak egy egész délelőtt. Balatonfüre­dien a Jókai-vUlát keresték fél, maid Tihany múzeumait látogat­ták. ... Közben megeredt az eső. Ki­rándulásról szó sem lehetett. Ter­mészetesen nem fogytak ki az öt­letekből, nyomban KRESZ-vetél­­kedöt rendeztek. Hazaiindulás előtt a táborhely fedett magasodó Kőris-hegyi kilátót mászták meg. A 710 méter magas csúcson épült toronyból az egész környéket jól áttekinthették. Hazautazás előtt hagyományos tábortüzét tartottak. A jakabszállásS, bugaci és nyár­lőrinci úttörők rendeződtek őr­sökbe a következő tíz napban. Ügy tűnik, sok alkalmi rímfara­gó került össze, mert a krónikás, Papp Éva ifivezető alig győzte megörökíteni a sok csatakiáltást, rigmuét. Mindent és mindenkit „megénekeltek”. Ök főként gyalogtúrákat szer­veztek. Bejárták az egész kör­nyéket"—| szerencséjükre egyet­len szem eső sem hullott ottlé­tükkor. Tiszakécske, Kunba rács és Ke­rekegyháza úttörői váltották fel a második csoportot. A ‘következő csoporttal kunszentmiklósiak és szabadszállásiak érkeztek a tá­borba. A pajtások felvették a kapcsolatot a szomszédban tábo­rozó Csongrád megyei úttörőkkel, s amikor a nevezetes „fordított napot” megrendezték, őket is be­vonták a mulatságba. (A pajtások vették át a táborvezetést, a fő­zést. ők hirdették ki a tennivaló­kat.) Az idei nyár — eddig! — legnagyobb esőjét is átvészelték, kipróbálva ezzel a sátraikat is. Az eredmény megnyugtató voJit: a szép sátrak egy csepp vizet sem engedtek át! Új repülési irány RoUéb közepkinqdy A jakéh feHéielexfr, súlypontfa Tolás iránya Kiáramlóé iránya Egéskamro elforgatva 9 Az űrrakéta sugárkormányzásá­nak elve. elektromos áram közvetítésével a gázkormányt rögtön mozgásba húzza és a rakétát eredeti irányá­ba visszatéríti. A világűrben az irányváltozást egy, a rakéta Belse­jében mozgásba hozott pörgettyű­vel érhetik el. Ilyen esetben a rakéta a pörgettyű forgási irá­nyával ellentétes irányba fog el­fordulni. A kormányzás a Földről az irá­nyító rádióhullámok révén törté­nik. Ezeket felfogja a rakéta rá­dió-vevőállomása > és a gázkor, mányt működésbe hozza. Egy-egy rakéta kormányszer­kezetének 0,5—300 kilogramm tolóereje van. Az amerikai MER­­CURY-fülkének 18 féle sugárkor­mánya volt, melyeket általában hidrogénperoxiddal működtettek. Az égéskamra rendkívül magas. 9 A MOLNYIJA—I szovjet mes­terséges hold szerkezeti felépíté­se: 1. Hengeres tartály, 2. Nap­elem-tábla, 3. és 4. Antenna és annak gerjesztő dipólja, 5. Anten­na beállítőja, 6, Hőmérséklet-sza­bályozó elemek, 7. Hajtőmű gáz­tartálya, 8. Helyzetszabályozó haj. tómű, 9. és 10. Föld- és Napérzé­kelő fej, 11. Hűtőfelület. hőmérséklete miatt egész vegyész­hadseregnek kell kutatnia a meg­felelő kerámikus védőréteg, a magas olvadási hőmérsékletű oxi­­dok, titánkarbidok, nikkel—bróm —kobalt-ötvözetek, cirkonboridok után. A rakétamotorok rádió út. ján történő irányításánál rendkí­vül pontosan kell dolgozni, hi­szen a mai rakéták is másodper­cenként 7,6 km-t tesznek meg. Elég egy kis eltérés és a rakéta már pl. a kör helyett ellipszis pá_ lyára tér rá. Ezért a rakéta kormányzását a Földről csakis igen gyors működésű elektronikus számológépekkel lehet megoldani. (Folytatása következik.) Ezekben a napokban búcsúzik Bács-Kiskumtól a testvéri Krím­terület úttörőküldöttsége, veze­tőikkel, Tamara Kanciberrel és Alekszandr Galdinnal. Bejárták megyénk minden ne­vezetes helyét, sétahajóztak a Du­nán, megcsodálták a halasi csip­kekészítők ügyességét. Járták Kiskőrösön, a Petőfi-szülőházban vés a Szlovák tájházban, Kalo­csán a Népművészeti Ház' és a szemük előtt készülő porcelán fes­tés ragadtatta el őket. Kecskeméten az úttörőházban rendezett fogadáson magyar út­törőkkel barátkoztak, játszottak. A Kossuth . Termelőszövetkezet­ben rjiegnéztók az aratást, a lo­vasiskolában pedig kipróbálhatták a szelidebb paripákat Balatonfenyvesen, a Kiváló út­törők táborában látták őket ven­dégül, s nagyszerűen érezték ma­gukat A budapesti városnézés után visszautaztak a napfényes Krímbe. Selmeci Katalin MIRE SZOLGÁL A MOLNYIJA ES A TELSTAR? — A SUGÁR­KORMÁNY — A PÖRGETTYŰ SZEREPE A RAKÉTÁBAN — BEPROGRAMOZÁS ÉS RÁDIÓ­­IRÁNYÍTÁS A MOLNYIJA és a TELSTAR a kontinensek közti televíziós és távbeszélő híradás céljára szolgá­ló mesterséges égitestek. A MOL­NYIJA—2-t 1971-ben Moszkvá­ban lőtték fel a szocialista álla­mok INTERSZPUTNYIK nevű híradórendszer keretében. Egy­­időben mindig két készüléket al­kalmaznak: ha az egyik az adási horizont alá süllyed, a másik emelkedik a horizont fölé és biz. tosítja az adást a maga 40 000 km-es távolságából. Itt jegyezzük meg, hogy MOLNYIJA-lánc se­gítségével közvetítik majd az 1980. évi moszkvai olimpiai jár tékokat. A TELSTAR-sorozattal az ame­rikaiak folytattak kísérleteket, ezek a műholdak is híradástech­nikai célokat szolgálnak. Az 1962 júliusában THOR-DELTA hordo­zórakétával a Cape Canaveral-i kísérleti rakétatelepről felbocsá­tott 77 kg súlyú, 88 cm átmérőjű TELSTAR műholdra a Földről továbbított jelek 1000—5700 km távolság megtétele után csak 1 millimikronwatt (0,000000001 watt) teljesítménnyel jutnak el. A jeleket 2 és 1/4 wattra erősíti fel és sugározza vissza a TELSTAR a legmodernebb, 18x18 m-es töl­csérantennának. Ahhoz, hogy Amerika és Európa között a tele­víziós közvetítés megszakíthatat­­lan legyen, 20—30 TELSTAR fel. küldésére van szükség. Szólnunk kell röviden a raké­ták kormányzási lehetőségéről. A fellőtt rákéta először lassan halad felfelé, majd a kellő magasság­ban a megfelelő pályára fordít­ják. De hogyan történik ez? A rakétát kormányozhatják az ún. „sugárkormánnyal”, ami két­fajta lehet: 1. az égéskamrát a kifúvó nyílással együtt elforgat, juk, 2. egy kisebb, kormányzóra­kétát gyújtunk be. Szorosan a fenti kétfajta kormányzási mód­hoz tartozik a pörgettyű szerepe. Az indításkor megpörgetett szer­kezet ugyanis a forgástengelyét minden körülmények között meg­tartani igyekszik. Ha tehát a ra. kéta elfordulna, a pörgettyű 9 Az amerikai COURIER nevű, híradástechnikai célokat szolgáló műhold, szerelés közben.' Fotó: Smith­sonian Institution, Washington. Jobbra: a TELSTAR. A Smithsonian Institution fotómontázsa. Ezekben a napokban a lászló­­faivi, az orgoványi, az ágasegy­házi és a ladánybened úttörők vették birtokukba a tábort. A hozzánk érkezett képeslapokból tudjuk: jól érzik magúkat ök is. Igaz. közben alaposan felmelege­dett az idő, á Balaton vize is 24 Celsius-fókos, lehet fürödni. Utánuk a helvéciaiak — mind­három iskolából — a ballószögiek és a városföldiek következnek, ők bontják majd a sátrakat augusz­tus utolsó napjaiban. Minden csoport elutazása előtt szavazhat, hol szeretnének jövőre táborozni. Eddig sokan Kőszegre, a Mátra keleti kevéssé ismert ré­szére, illetve Miskolc környékére adták le voksúkát. Még nem dőlt el, merre mennék, csak annyi biztos, hogy a síkságon élő úttö­rők mindenképpen hegyek közé ki V ánkoznak. ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom