Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-10 / 186. szám
4 9 PETŐFI NÉPE 0 1978. augusztus 10. ■ERMl Adatok tárolása Korunk mindenesének, a számítógépnek egy ne több feladatot szám a népgazdaság. Feladatai nak az elvégzését a gép „memóriája” teszi lehetővé. Az adatfeldolgozó béréi (dezéselki >on az adatok és a programok tárolására biztosítani kell az elegendően nagy tárolókapacitást, az adatoknak az infonmációliordozókoii való célszerű, jól hozzáférhető elrendezését, az egyes műveletekkel jól összehangolt hozzáférési időket és adatátviteli sebességeket, végül az adatok elvesztésének, például véletlen törlésének a megakadályozására szolgáló biztonsági berendezéséket. Ha az adatfeldolgozásnál nagy Üzembiztonságra és nagy 'kapacitásra van szükség, tárolófcözegenként a mágnesszalag a legolcsóbb. A korszerű berendezések csaknem kizárólag ezeket használják. Ha az adatok rendszertelenül érkeznek, akkor a mágnesdobos -tárolók kedvezőbbek. Az adattárolás általában hasonló módon képzelhető el, mint a postahivatalokban szokásos számozott postaflökok által megvalósított tárolók; minden Ilyen szekrény fellelhető a számozás alapján. Mindén ilyen hely (szekrény) egy adatot tárol. Ha egy információ a memóriában egy megadott helyre beérkezik, e hely előzetes információtartalmának a helyére jut. Ha viszont egy infórmáoió kiolvasásra kerül, akkor a korábban ott levő információ változatlanul a helyén marad, lgv az egyszer már 'beírt adat bármely későbbi időpontban 'kiolvasható és felhasználható. A valóságban az adatfeldolgozás számára az információ másolata • Mágneses memóriarendszer használatát tanulják a csehszlovák diákok. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) áll minden esetben rendelkezésre. A számítógépben bizonyos időt vesz igénybe az információ megkeresése és továbbítása, akár „beírunk” a tárolóba újabb adatot, akár kiemelünk. Ezt az időt nevezzük hozzáférési időnek. Van olyan tárolóegység, amelynek hozzáférési ideje a másodperc milliomod részével mérhető. Miután egy-egy adatfeldolgozó rendszerben rendszerint Hatalmas mennyiségű adat kerül tárolásra, ezért a hozzáférési időtől közvetlenül függ az egész rendszer teljesítőképessége, és ezzel együtt a költsége is. Például a ferrltmagos adattárolók a legdrágább ilyen rendszereket képviselik, ha a költségeket a tárolóhelyenként vesszük. Ennek ellenére a ferriltmagos tárolók rendelkeznek a legrövidebb hozzáférési idővel, meghatározott esetben igen gazdaságosak lehetnek. A mágnes tároljak, bár a közvetlen költségek szempontjából olcsóbbak, lassúságuk miattit kevésbé gazdaságosak. A mágneslemezes tárolók általában még lassúbbak, de előnyük az igen nagy (milliós nagyságrendű) szám j egytárol ási kapacitás. Az oxigén nyomában A szervezetünkben végbemenő valamennyi életfolyamathoz energiára van szükségünk. A táplálékunkban levő különféle vegyületek közül a legértékesebb energiahordozók a szénhidrátok és a zsírok. Minthogy ezek sejtjeinkben oxidálódnak, • s ehhez oxigénre van szükség, e gáznak el kell jutnia a test legtávolabbi, legrejtettebb zugába is. A tüdőbe beszívott, oxigént tartalmazó levegő a tüdőhólyagocskák és a hajszálerek vékony falán áthatolva lép be a vérbe, s o.tt a vörös vértestekben levő vérfestékhez, a hemoglobinhoz kötődik. A felhasználás helyére — a sejtekhez — tehát az oxigén kötött állapotban, oxihemoglobin formájában jut el. A széndioxid gázt ugyancsak a vér szállítja a szervezetben, de épp ellenkező irányban; a sejtekből a tüdőbe. A tüdőbe felvehető levegőmennyiségnek az ismerete fontos adat az orvos számára. Minthogy a tüdő légzésműködése jellemző módon változik meg, ha az ember nehéz munkát végez, hegyet mászik vagy sportol, illetőleg, ha bizonyos betegségekben szenved, pl. tüdőtágulat, tüdő-tbc, hörghurut, az alapanyagcsere zavara, a levegőmennyiségből többé-kevésbé következtetni lehet arra, hogy egészséges-e a légzőrendszer, rendesen működike, illetve mi módosítja a működését. A tüdő légzési térfogatait olyan műszerekkel vizsgálják, amelyekkel gyorsan és a páciensnek kellemetlenséget nem okozva lehet meghatározni a ki- és belégzett levegő mennyiségét A mérés elve a legtöbb műszernél az, hogy a páciens a készülékben levő levegőt lélegzi be, s a kifújt levegő is oda jut vissza. A készülék és a páciens légzőszervének gáztere tehát egységes, a helyiség levegőjétől elkülönített, zárt rendszert alkot Fontos információt nyújt az a mérés is, amikor a beteg ujjhegyéből vett egy csepp vérben megmérik a szállított oxigén és széndioxid mennyiségét • A vér szállított gázmennyiségeit mérik, és a felvett gázmennyiség mérésére szolgáló műszer a Prága-Vinohrady kórházban. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Jégbezárt ősatmoszféra A hó laza szerkezete sok levegőt tartalmaz. Ennek a levegőnek egy része kis hólyagocskákba zárva- akkor is megmarad, amikor a hóból jég keletkezik. Így van ez a gleccserek jegében is. Az Antarktis több kilométer vastag jégrétegének csak felső, kb. 800 méterében találhatók meg ezek a kis léghólyagok, a mélyebben fekvő részekben a nagy nyomás miatt a levegő „feloldódik” a jégben. Ha fúróval kiemelünk a mélyebb részekből jégdarabot és ezt hűtőszekrényben tároljuk pár hőnapig, -a levegő ismét1 felszabadul és az eredetiektől -eltérő kinézésű üregekben gyűlik össze. Így lehetőségünk nyílik a Föld több ezer évvel ezelőtti atmoszférájának közvetlen vizsgálatára. „AZ IFJÚGÁRDISTA NEM VÁR ELŐNYÖKET” A parancsnok szobafestő — Pityu nagy családból származik. A testvéreivel együtt életrevaló, dolgos és értelmes ember. Az egyik bátyja, Jóska Is itt dolgozik nálunk, öntő technikus. — A rövid jellemzést Honvédd Béla, a mélykúti UNIVEREXPO Ipari Szövetkezet párttiltkára adta Belányi István szobafestő- és mázoló szakmunkásról, aki arról nevezetes a nagyközségben, hogy ő az ifjúgárdíSták parancsnoka. Mi mást csinálnia egy festő a munkahelyén, mint hogy fest? A parancsnok, kackiási, simlis sapkában — valamelyik ifjúsági találkozón szerezhette — éppen egy fiaiházelem alapozó festésével van elfoglalva. Szaporán mozog a kezében a korongecset.. — Egy vérbeli festő szakmai ambícióit kielégítheti a faházfestés egyformasága? — vetem föl a ravaszkás mosoilyú, bajuszos fiatalembernek. — Az csak látszat, hogy ez olyan igénytelen munka, mert több olyan művelete van a faházfestésnek, amelyikhez szakértelem kell — feleli. — Azután, itt tanultam ki a szakmáit, itt dolgozom már tizennégy éve, szeretem a kollektívát, a szövetkezetnek pedig fontos és hasznos, amit csinálok, ezért nem is latolgatom, hogy egyhangú-e a munkám. Csinálom, jókedvvel. Népiesen szólva tűzről pattant legénynek mondhatnánk Belányi Istvánt. Miközben fürgén dolgozik az ecsettel, a szeme hol a munkára, hol rám, hol pedig a kollégáira villán, :s közben szabatos mondáitokkal társalog velem. vele, hogy a szövetkezet szakasza Í976-ban megkapta a KISZ KB dicsérő oklevelét Ezzel a járásban csak bennünket tüntettek még ki. A inegyventagú községi században kilenc kiváló ifjúgárdisa van. A jó ifjúsági munka alapja az, hogy megfelelő a kiképző bázisunk, jók a-technikai feltételek, külön irodánk és raktárunk van. — Az ifjúgárdistátóat gyakran látni szolgálatban, díszőrségben. Szívesen vállalják a fiatalok ezt, mondjuk a presszózás helyett? — Az Ifjú Gárda a KISZ élcsapata, és azt hiszem, ezzel mindent elmondtam. Aki közénk tartozik, annak véleményem szerint ötször több kötelezettsége van, mint egy Ifjú Gárdán kívüli, jól dolgozó KISZ-tagnak. A szakaszok, a századelő szervezetileg mlég erősebbek, mint általában aKISZ szervezetei. — 1964-ben léptem be a KISZ- be — meséli mozgalmi múltjáról. — Vezetői tisztségbe négy évvel ezelőtt választottak meg. Azt a megbízást kaptam a szövetkezeti fClSZ-szervezettitől, hogy vegyem át a munkahelyemen szervezett Ifjú Gárda szakasz parancsnokságát. Azért gondoltak rám, mert a honvédségnél jól megálltam a helyem. A Magyar Néphadsereg kétszeres kiváló katonája voltam, első osztályú rádlótávirász. és őrmesterként szereltem le. Egy év múlva a Mskiunlhiallasd járási Ifjú Gárda paramcsnoikhelyebtese lettem, 'később pedig én kerültem a parancsnoki posztra^-“»- Mit1 jelent' önnekT-gycifjúsn G4tdaJiá.-;i»ií* jtteäx&ä&jd .miiül ‘— Á’kíS^ kinyitása"aläift"ül'6 " szervezet a hazafias nevelésben játszik fontos szerepet. Szeretem szervezni a fiatalokat, s velük együtt részt venni a versenyszem.! élten, a járőrversenyeken, a tájékozódási erőpróbákon és a lövészeten. Az alakiság sem idegen tőlem, jó érzlés tölt el, amikor a község ifjúgárdislta századával kivonulunk valahová. Nem kell rábeszélni a fiúkat, lányokat, hogy álljanak közénk. Sokan vannak, akik irigykedve néznek bennünket, amikor társadalmi ünruggségekan felvonulunk. Jönnek, hogy belépnének. Gyűlésen döntünk róla, hogy kit fogadunk magunk közé. — Előnyökkel jár-e, ha valaki ifjúgárdista? — Aki ifjúgárdista, az nem vár előnyöket. Akik közénk tartoznak, azok a legöntudatosabb, legte gyeimezettebb KISZ-tagok közül kerülnek ki. A munkahelyükön és a társasági életben, mindenütt az Ifjú Gárdához méltón kell viselkedniük. Belányi István, aki egy időre a KlSZ-titkár teendőit is magára vállaltai munkahelyén, több kitüntetést kapott már. Az idén aranykoszorús KISZ-jelvényt tűztek a mellére. A 28 éves szobafestőt két esztendővel ezelőtt fölvették a pártba. — Még mindig járási parancsnok is? — Az idén beválasztottak a KISZ járási bizottságába, és új feladatot kaptam: járási Ifjú Gárda-felelős vagyok. Ez felügyeleti és segítő munika. A szövetkezeti szakaszít és a községi századot én irányítom. Eldicsekszem — Mik a tervei? — Szeretnék leérettségizni. Távlati elképzelésem, hogy ha lehet, majd idősebb koromban is fönntartom a kapcsolatot az Ifjú Gárdával. Sok‘szép élményt szereztem a kötelékében, nem lenne könnyű a szakítás. A. T. S. NÉGY KEMENCÉVEL KEVESEBB Az első félidő feszes volt, a második sem könnyű... Van aki forrón szereti a nyarat és most bizonyára elégedett az augusztusi kánikulával. Van olyan munkahely — például a Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyára —, ahol a várost perzselő 30 fokos hőség langymelegnek tűnik a „túlfűtött” helyiségek pokoli melegéhez képest. A gépi öntöde forrószeles kúpolókemencéi körül 40—50 fokot mérnek, a zománcozóban 70 fookos hőség teszi kemény próbára a szívet és a tüdőt. Ehhez adjuk hozzá az év, megfeszített tempót diktáló erőfeszítéseit, amelyek napról napra, az időjárástól és a kemencék hősugárzásától függetlenül is igénybe veszik az emberek erejét. Erről beszélgetünk Rendetzky János főmérnökkel. — Az idén láttunk hozzá a hazai kádgyártást megújító, korszerűsítő beruházás megvalósításához. A nagy munka első szakasza, az automata zománcozósor felépítése. Most ezen dolgozunk. Ezt követi majd az öntöde rekonstrukciója. — Hogyan haladnak? Simán, 'vagy zökkenőkkel? — Máris késünk egy negyedévet. A gépeket ugyanis csak a jövő év elején tudják beszerelni, akkor kezdődhet a próbaüzemelés. Az újabb késedelmeket elke. rülendő, szerződést kötöttünk a kecskeméti EPSZER Vállalattal. Ok végzik a gépek alapozásához szükséges föld- és mélyépítési munkálatokat, őszintén reméljük, hogy határidőre — szeptember 31-re — elkészülnek. Ezt kö. vetően minden belépő vállalattal megállapodtunk, bízva abban, hogy a beütemezett feladatot időre elvégzik. Bent a gyárban, egy külön erre a célra létrehozott lakatos brigád készíti elő az NSZK-ból vásárolt gépeket. A városban olyan hírek is elterjedtek, hogy a berendezések nem a legjobbak. Mi más indokolná, hogy igen 'alapos felújításra szorulnak? — Egy gépet akkor is honosítani kell, ha vadonatúj, ez pedig nem az. Függetlenül attól, hogy ki mit gondol, ez a berendezés megfelel az elvárásainknak. Miről van szó? Arról, hogy nekünk valahogy tovább kellett lépnünk a kézi technológián. Az első lépés az volt, hogy behozzuk a technikátidögSB fejíegmagaSStft SSijrtÜW hanem olyat, amelyik az eddigi módszereknél fejlettebb, de az egészen új típusú berendezések, nél olcsóbb. Lehet, hogy később korszerűbbet vásárolunk, előbb meg kell tanulnunk bánni a technikával. Utána elválik, hogy a zománcozás mennyire fejleszthető tovább. A dolog tehát úgy is felfogható, ha már a tanulópénzt meg kell fizetnünk, ne a legdrágább felszereléssel kísérletezzünk. De a rekonstrukciótól végül is azt várjuk, hogy a gyár többet termeljen és a korábbinál lényegesen magasabb műszaki színvonalon. A gépesítés milyen mértékben váltja be a hozzáfűzött reményeket? Mit változtat meg kedvezően? — Vegyünk egy példát az öszszehasonlításra. A zománcozóban eddig két ember 36 kádat készített műszakonként, kézi munkával. A gép óránként 32 darabot gyárt és mindössze 6—7 dolgozót foglalkoztatunk a zománcozósoron egy műszakban. A rekonstrukció befejezése után a gyár termelésének felét gépi, másik felét változatlanul kézi erővel állítjuk elő. Az utóbbira, a kisebb mennyiségben rendelt, különböző típusú és színű kádak gyártása miatt van szükség. — Ez a jövő. Most azonban még ott tartunk, hogy a gyártól nemcsak biztató ígéretet, hanem fürdőkádakat is várnak. —* Négy kemencét kellett lebontani, így 11 helyett 7-et hasz^ nálunk, és ezt megéreztük. Ha nem is számottevően, de valamelyest csökkent a termelésünk. Tavaly 210 ezer kádat gyártottunk, az idén 200 ezret terveztünk, ebből az első félévben 92— 93 ezer elkészült. Az első félidő nagyon feszes volt, a második sem lesz könnyű. A cél, a legszűkebb kapacitás 100 százalékos kihasználása. Az a fontos, senkinek ne legyen lekiismeretfurdalása, hogy nem tettek meg mindent a cél, a siker érdekében. Minden dolgozónktól azt várjuk, hogy a lehető legnagyobb odafigyeléssel, nyugodt — nem. lassú — munkával, alacsony selejttel, jó minőségű kádat állítsanak elő. Annyit, amennyi a gyár kapacitásába belefér. Valamelyest enyhít a gondjainkon, hogy megállapodást kötöttünk a cseh partnerünkkel. Ennek értelmében minden öntöttvas kádért két lemezfürdőkádat kapunk. Az idénMnintegyláezer kádat szállítunk Csehszlovákiának és ennek a duplája jön be az országba, tehát a lakosság ellátásában nem lesznek zavarok. Jövőre ismét könnyebb lesz. Átmenetileg. Éppen csak kifújják magukat és máris kezdődik az öntöde felújítása. Ezt is elő kell készíteni. Még ebben az esztendőben. Az augusztus 26-án kezdődő és szeptember 4-ig tartó nagy karbantartás már a soron következő feladatok nyitánya. Mivel az sem lényegtelen, hogy a gépek hogyan bírják majd a magasabb követelményeket. Vadas Zsuzsa A SZOJUZ GÁZVEZETÉK NYOMÁBAN (3.) Tajgán, mocsarakon, hegyeken át koztaiott bennünket, aki már 15 • A 2684 kilométer hosszú csőkígyó egy rövidke szakasza. (Fotó: KS) A dolog lényegle mégiscsak maga a gázvezeték, amely Orenburgtól Uzsgarodig három köztársaság területét átszelve kígyózik a Szovjetunió területein. Azt hinné az ember, ml sem könnyebb a vezetéképítésnél. A nyolc méter hosszú, 1420 mm átmérőjű ’ csövekét icsak egymás után kell fektetni, összehegeszteni, aztán jöhét a gáz. A menetrend valóban ez, de a valóság, mint mindig, sokkalta bonyolultabb. Először is ezeket a különleges ötvözetből készült csőmonstrumokat a tengeri kikötőkből a helyszínre kellett szállítani. Olyan helyeikre is, ahol se út, se vasút nem volt. Keresztül kellett vezetni öt folyón, és végűd a legnehezebb szakaszon, a Kárpátok gerincén. Ilyen nagy tömegű gázt, bármennyire is tisztított, nem lehel az utak, vasutak, lakott területek mentén, téhát völgyekben, hágókon keresztül vezetni, mert — nem titok, robbanásveszélyes. Ezért épültek a kompresszorállomások is minél távolabb a lakott területektől, ezért kefldeltt köréjük valóságos kis mikrotelepül éseket kialakítani. Erről Georgij Andrejev Tatarján brigádvezető főmérnök tájéeve épit gáz- és olajvezetéket szerte a Szovjetunióban. — Itt minden méterért meg kellett küzdeni —■* mondotta. Ha nem tudnak valahol megbirkózni a hegyekkel, csak őt hívják, 1400 szakembere most is a Szojuz gázvezeték különböző pontjain segédkezik a befejező munkálatoknál. Az ' Uroszicse Ozalin völgy mentén telepített 16 kilométeres szakaszon csak pár száz embere dolgozik. 'És persze sok-sok gép. Emberi erő nem tudná félvontatni a sok száz, sőt ezer méter magas gerinceikre a nyolotonnás csöveket, a hegesztőapparátust. [Amikor helikopterre ültünk és fél óráig köröztünk a szakasz felett, közvetlen közelről láttuk, hogyan vontatja három lánctalpas óriástraktor a csövékelt, felfelé. Itt mindenféle technológiát alkalmaznak. Hegesztőnek kézzel, félautomatával és legmodernebb automata hegesztési módszerrel, mindig úgy, ahogyan a terepviszonyok megengedik. — Ebben a szakmában nekünk már kevés újlat tudnak mondani — büszkélkedett huncutkás mosollyal Tatárján a helikopterül befejeztével. — Eddig 2000 méter volt a legmagasabb hely, ahol csöveket fektettünk le, de ott csak szikla volt, itt meg ezer méter magasságban mocsarakra leültünk. A csöveikben 75 atmoszféra nyomással áramlik majd a gáz. A csövek összsúlya 1 milliárd 680 millió tonna, A vetették építése 2,2 milliárd rubelba került. Teljes üzemben — tehát Í979 végére — évi 28 miMiáird köbméter gázt szállíthat. Ebből az építkezésben részt vevő szocialista országok 15,5 milliárd köbméter gázt kapnak. Magyarországnak J2,8 milliárd köbméter jut, Ronrania, mivel nem élőmunkával kapcsolódott be a beruházásba, 1,5 milliárd köbmétert kap jövő évtől kezdve. Körülbelül húsz évig jön az orenburgi gáz hozzánk. A gázmező élettartamát 30 évre becsülték, de azután sem fognak berozsdásodni a Szojuz-vezeték csövei. Máris készülnek a tervek, amelyek alapján összekapcsolják a nyugat-szibériai hatalmas gázmezőikkel, ahol még szinte nem is tudják pontosan, milyen óriási mennyiségű gázt rejt a föld mélye. Vasvári Ferenc
