Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-10 / 186. szám
1978. augusztus 10. • PETŐFI NÉPE • 5 MAI TÉMÁNK Közművelődés - összehangoltan Segíts magadon... Drága, sőt egyre drágul az iskolaépítés. Bonyolult gazdasági és személyi érdekek hálójába esnek azok a felelős tanácsi vezetők, akik a helybeli tantermek bővítését szeretnék elérni.. Kezdődik kálváriájuk a szükséges anyagiak előteremtésével, folytatódik a szervezéssel és végződik a kivitelezőkkel. Az építészek megszámlálhatatlan pnenynyiségű betartandó előírást, „költségnövelő tényezőt” sorakoztatnak fel, az építő vállalatok szakemberei pedig a költségvetés mindig .szűkösnek bizonyuló tételeivel 'és a vállalási határidőkkel „bűvészkednek”. A szegény tanácselnökök, titkárok pedig egyre inkább elrémülnek vállalt feladatuk nagyságától, bonyolultságától. Hogy mindez túlzás? Meglehet. Am aki nem hiszi, kérdezze meg azokat, akik már megpróbálták. Ml ugyan egy ellentétes példáról szereztünk tudomást, ám ennek története is féltételezésünket támasztja alá. Császártöltésen bővíteni szerették volna az általános iskola épületét. Az ehhez, szükséges összeg felét előteremtette a község, a másikat pedig megkapták a megyétől. A kétmillióval a „zsebükben”, a tanács és a tanintézet vezetői felkeresték az egyik tervező vállalatot és előadták nemes szándékukat.. Enynyi meg ennyi pénzük van, és szeretnének négy tantermet illeszteni a régi iskolához. Ügy gondolják, hogy a község lakói társadalmi munkával is besegítenének az építkezésbe, hogy az olcsóbb és gyorsabb legyen. A tervezők, akik viszont reális emberek, rajzolni és számolni kezdtek. Végül közölték elriasztó válaszukat: a négy tanterem, no meg a kötelező tornaterem létesítéséhez tízmillió szükséges. Egy fillérrel sem kevesebb, de Inkább több. A községiek nagyon elcsodálkoztak. Egymillióba kerülne egy osztályterem?... Hiszen odahaza ennyi pénzből már egy egész palotát építhet fel magának bárki. No, ha építhet — gondolták —, megpróbálhatják maguk is. öszsze is ültek a helyi ktsz vezetőivel és számolgatni kezdtek. A terveket és a költségvetést a szövetkezet műszaki vezetője megcsinálná társadalmi munkában .. A kivitelezést is Ők végeznék „hazai árakon”... Felvonultatnák a község segítőkész lakosságát is, akik egyébként kétnapi keresetüket amúgy is felajánlották az iskolaépítésre... A kalkuláció végeredménye: elég lesz a kétmillió a négy osztályteremre. A beszélgetést gyors tettek követték. Létrehozták Császártöltésen a társadalmi összefogást szervezd bizottságot. Mindenki megkapta a feladatát. A fiatalok a terep előkészítésében, mások a bontásokban, az alapozásban, megint mások pedig a szállításokban működtek közre. Tavaly májusiban kezdték el a munkáit, november elején már avatták is az új épületszárnyat, amelyben összesen öt osztály — négy tanterem, egy napközis csoport —, és a vizes helyiségek kaptak helyet. Egy nap alatt a község szorgos kezű asszonyai ki is takarították az új szárnyat, s az ünnepséget követően már birtokba is vették a gyerekek és a pedagógusok. Szóval így lett az egymilliós összegből alig félmillió — osztálytermenként. És készült el a bővítés, alig több, mint fél év alatt. S minthogy „evés 'közben jön meg az étvágy”, a községiek most már a tornaterem felépítését tervezik. Hasonlóképpen segíts magadon elv alapján. Mert úgy tűnik, ily módon olcsóbban és gyorsabban véghezvitték azt, amit akartak. A császártöltési általános iskola bővítése azt példázza, hogy van kiiútra remény azon községi vezetők számára, akik nem várják az állami tervezést és kivitelezést, s kerülik a bonyolult útvesztők nehézségeit. Csak ismerniük kell a helyi adottságokat, lehetőségeket és bátran kell mozgósítani az érdekelteket: a községek felnőtt és fiatal lakóit. Pavlovit« Miklós • A párbeszéd — a gondolatok szabad cseréje. Vita mindarról, ami gond egyénnek, közösséginek egyaránt. Egy ilyen párbeszéden vettem részt a közelmúltban, amelyen pedagógusok, népművelők, könyvtárosok vitatkoznak egymással a közművelődési törvény életbe lépése óta megtett útról és természetesen a további feladatokról is. A párbeszéd suimmázaita ez volt: még mindig csak egymás mellett haladunk, de nem lépünk egyszerre. Ez a találó megfogalmazás azt, a még mindig létező, helytelen szemléteitet tükrözi, mely szerint az egytes oktatási és művelődési intézmények önmagukban, egymástól 'elszigetelve is képesek megoldani a kulturális élétben, a művelődésben rájuk háruló feladatokat. Ha van is együttműködés az egy településen működő intézmények között, az leginkább aibbói áll, hogy az iskolák „csak” használják a művelődési ház termeit, de oktató-nevelő programot előre ott nem terveznek számukra. Cserébe az iskolák közönséget szerveznek a közművelődési intézmények rendezvényedre. Pedig a sokszínű, tartalmi együttműködésre éppen az ifjúság körében lenne a legnagyobb szükség. A fiatalok folyamatos művelődésében elengedhetetlen az óvoda, az iskola és a különböző közművelődési intézmények egymásra épülő, egymást kiegészítő közös munkálkodása. Az óvodák készítik elő a gyerekeket az iskolára, az iskola pedig a felnőtt életre. Az, hogy a jövő nemzedéke milyen kulturális igényekkel — és alapokkal — érkezik el a fel nőtt élet kapujához, az elsősorban az iskolában dől el. Ahhoz viszont, hogy ez a döntés pozitív legyen, sóikat telhetnék és kell is tenniük a művelődési Intézményeknek. Már csak önös érdekből is: önmaguk jövőbeni közönségét teremtik meg azáltal, ha részt, vállalnák a fiatalok nevelésében. • Ez a gondolat vezette a váci járás vezetőit több mint egy esztendővel ezelőtt, amikor kísérletképpen a járás hat nagyközségében szoros együttműködést alakítottak ki a települések közoktatási és közművelődési intézményei között Feladatként azt szab-A tii/cs nyíltól Előző számainkban a Földünkhöz legközelebb eső két bolygó, a VÉNUSZ és a MARS felderítéséről számoltunk be. Most röviden a Naprendszer további bolygóinak rakétakutatásáról szólunk. A KÜLSŐ BOLYGÓK MEGKÖZELÍTÉSÉNEK NEHÉZSÉGEI — ELSŐ CÉLOK: A JUPITER ÉS A SATURNUS — MI A VOYAGER-PROGRAM? A bolygók felderítése napjainkban még gyermekcipőben jár. Nem szabad arról megfeledkeznünk, hogy a Föld körüli űrállomásokhoz, vagy a Holdra bármikor indíthatók expedíciók, de a bolygók felé már sokkal ritkábban. Űrszondák egyelőre csak az illető bolygó Föld közeli helyzetében indíthatók, mert különben a több esztendeig tartó úthoz olyan hatalmas energiamennyiség szükséges, ami a jelenlegi szilárd és folyékony hajtóanyagú rakétáktól nem telik. A Naprendszer kutatásának kozmikus programja véghezviteléhez már nukleáris energiaforrások szükségesek. Ennek ellenére már történtek kísérletek hagyományos rakétákkal is, így a Jupiter felkutatására az amerikaiak 1972-től több PIONEÉR-tipusú űrszondát indítottak el, s ezek közül a PIO. NEER—11. 1973. decemberében 130 ezer kilométerre közelítette meg a Jupitert. A tervek szerint a legtávolabbi bolygók felkutatására jelen soraink megjelenése időpontjában, 1978 augusztusára tervezett, két VOYAGER űrhajó útjának idő. tartama meghaladja a 10 évet! A floridai Cap Canaveralról (volt Kennedy-fok) indulna ez a két Iűrhájő.^ái elsőt két héttel Kérőbb' követi a második. Az elkövetkezendő 10 évben ezek 15 égitestet derítenének fel. Naprendszerünk külső bolygóit és azok holdjait. A VOYAGER űrhajók elsuhannak majd az óriási Jupiter, a .gyűrűs Saturnus, ezek néhány holdja, majd az Uránus és Neptunus bolygók között. A közeli bolygók az elmúlt négy-öt milliárd évben nagy változásokon mentek keresztül, amiket némileg már ismerünk. A külső bolygókon a rendkívül alacsony1 hőmérséklet miatt azonban ezek a változások sokkal lassabban mennek végbe, ezért kutatásukkal tulajdonképpen az űrhajók a múltba látogatnak. A tervezett menetrend szerint a két VOYAGER űrhajó Indítása között 12 nap múlik el, de az első lassúbb pályán fog repülni, így a második majd megelőzi. A Jupiter fényképezése 1978 decemberében kezdődik, és legközelebb, 280 ezer kilométerre, 1979. március 5-én lesz az űrhajó a Jupiterhez. A VOYAGER—1 a Jupiter 4 holdját (Európa, Ganymedes, Callisto, Io) látogatja meg, a VOYAGER—2 pedig 1979. július 10-én érkezik a Jupiter közelébe. A Saturnus közelébe 1980 augusztusában ér a VOYAGER—1, s tanulmányozni fogja annak TITAN (ezt 4000 km-re közelíti meg!), Tethys, Mimas, Enccladus, Dione és Rhea nevű holdjait, a VOYAGER—2 1981. augusztus 27-én ér ebbe a körzetbe, tanulmányozza a Saturnus hires gyűrűjét és 6 holdját. Ezután tovább folytatják útjukat, s előreláthatólag 1986-ban érkeznek az Uranus körzetébe, ahonnan a VOYAGER—2 a Neptunus felé folytatja majd kutatóútját. Még néhány adat évszázadunk most még kérdéses hatalmas vállalkozásáról: a két VOYAGER szerkezetileg nem különbözik egymástól, súlyuk 810 kg, tudományos műszereik súlya 105 kg. Mivel olyan térségben végeznek majd kutatómunkát, ahol a Nap sugarai már gyengék, energiaellátásukat napfényelemek helyett miniatűr atomreaktor fogja biztosítani. A rádióösszeköttetést egy-egy 3,7 méteres átmérőjű tányérantenna szolgálja. Tíz fajta műszert visznek magukkal, mérni fogják a mágneses tereket, a kozmikus és infravörös sugárzást, a kis energiával töltött részecskéket és adatokat szolgáltatnak majd a világűr térségeiről is. A fényképezést egy-egy széles- és keskenylátószögű lencsével ellátók meg, hogy a közművelődés valamennyi intézménye egészítse ki az általános iskolában tanult ismeretieket, tegye lehetővé a művelődés folytonosságát, folyamatosságát. A szervezett, szabályozott kapcsolat, együttműködés biztosítására koordináló vezetői testületek alakultaik. A testületek, az intézmények — óvoda, iskola, művelődési ház, filmszínház, múzeum, zeneiskola, könyvtár — vezetőiből állnak, ’s irányításúikra, összefogásukra a tanácsok végrehajtó bizottságainak titkárai kaptak megbízást. A koordináló vezetői testület — az egyes intézmények előzetesen elkészített munkatervi javaslatai alapján — kidolgozta éves itervét. Ez a terv valamenynyí intézmény számára megjelölte az együttműködés, az összehango't tevékenység legfontosabb feladatait. • Ez a szervezeti keret — több mint egy év tapasztalatai egyértelműen igazolják —, jobb feltételeket biztosított az eredményesebb munkához, helyesen ösztönözte az érintett intézményeket a kapcsolódó ? tevékenységi területek feltárására. Fokozatosan alkalmazkodtak egymás feltételeihez, működési sajátosságaihoz. A felismert egymásra utaltság volt a biztosítéka és ösztönzője a folyamatos együttműködésnek. A pedagógusok többsége itt ma már tudja, hogy az iskola nemcsak ismereteket adó intézmény, hanem olyart kulturális környezet, amely kialakíthatja a fiatalokban az önművelés egész életre szóló igényét. Ugyanakkor a közművelődés intézményei egyre tervszerűbben törekszenek az óvodában és iskolában tanult ismeretek kiegészítésére. Fokozódott a művelődési Házak kihasználtsága, nőtt a könyvtárak és múzeumok látogatottsága. Rendszeressé váltak az iskolák könyvtárban megtartott foglalkozásai. És jelentős az együttműködés a tárgyi és anyagi erők koncentrálásában is. Oszszehangolttá vált az intézmények technikai eszköztárának fejlesztése. Oldódott az „enyém—tiéd” szemlélet. Vetítőgépeket, magnetofont, lemezjátszót, Írásvetítőt kölcsönöznek egymásnak, összehangolták a könyvbeszerzéseket, Közelebb került egymáshoz az iskolai könyvtáros és a1 közművelődési 'könyvtár vezetője. A múzeumok az irodalmi, történelmi, művészeti órák szemléltető helyeivé váltak. És a mozikban is mind több olyan filmet vetítenek, amelyek szorosan kapcsolódnák az iskolai tananyaghoz. • A művelődési intézményeknek ez a komplex irányítása a váci járásban beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A sikert elsősorban az magyarázza, hogy reális szükségletet elégít ki, olyan igények valóraválitását teszi lehetővé, amely egyaránt szolgálja az egyén és a közösség fejlődését. P. P. Szakmai építőtábor a nagyberuházáson • Szakmai jellegű építőtábort szerveztek Bélapátfalván a Heves megyei szakmunkásképző Intézetek tanulói részére. A diákok szakmájuknak megfelelően vesznek részt az új cementgyár építésében és így hozzájárulnak a nagyberuházás megvalósításához. A képen: a gyöngyösi szakmunkástanulók megbeszélik a feladatokat . (MTl-fotó: Manek Attila (elvétele — KB) Micsoda boldogság! A lenszőke skandináv diákok leeresztik hátukról a csigaházként cipelt, öszszehajtogatott sátorlapot. Megpihennek a szökőkút peremén. Nézik a kecskeméti házakat, a kecskeméti sétálókat. Napsütötte, fáradhatatlan vándorai a nyárnak, ma itt szivják be a város hangulatát, holnap a hegyek kö. zött vagy a tenger partján ütik fel sátrukat. Jönnek a világ minden részéből és tele van a világ vakációzó fiatalokkal. Jókedvüket nem mossa el az eső, nem fújja el a szél. Gyűlnek, szaporodnak az élmények. Fáramászás, gyümölcsszedés, 1 - tábortűzi szénaillatú j esték ^ falun, és hegymászás, sétahajózás, ' új ismeretségek. Lesz miről mesélni ősszel, az iskolában, ha el. múlik a nyár. Ki gondol most még erre? A hartai gyerekek legszívesebben megállítanák az időt. Hajnalban már talpon vannak, aztán usgyi, ki a szabadba, be a bokrok közé. Pattognak a labdák, csattognak a fakardok. A faluszéli háborúsdinak, az „ellenfél” megfutamodása vet véget. A csal ta színhelyén már csak a győzteseket találjuk. Tamás Attila, a parancsnok, Döbrentei Zoli, a helyettese. Gabi, az öccse addig könyörgött, amíg kinevezték futárnak. Kicsi még, most megy majd elsőbe, ennél nagyobb ran. got nem kívánhat Büszke is rá. Ugrásra készen lesi a nagyfiúk parancsait. Azok mára kegyesen beszüntették a tüzet. Holnap is lesz nap. A l • Egy amerikai kísérleti atomrakéta a laboratórium szerelőműhelyében. tott tévékamera végzi el. A távközlési kapcsolatot Kaliforniában, Ausztráliában és Spanyolországban felállított hatalmas an. tennákkal tartják fenn. Az egész program 346 millió dollárba kerül az Egyesült Államoknak, ebből a kilövés maga 71,6, a kapcsolat fenntartása és az adatok feldőlgozása még további 32,7 millió dollárt emészt fel. Ezzel befejeztük a Naprendszer rakétafelderitése eddigi állásának és további terveinek Ismertetését, következő számunk, ban a távközlő műholdakról és a rakéták kormányzásának problémáiról tájékoztatunk. (Folytatása következik.) — Csak örökké tartana a szünidő — sóhajt Zoli. — Attilát sem lelkesíti a közelgő tanévkezdés. Most lesznek harmadik osztályosok. A gyerekek számára a vakáció — játék! A nagyobbaknak lehetőség arra, hogy azzal foglalkozzanak, ami a legjobban érdekli őket. Kovács Lajos Szeremlén lakik, az idén érettségizett Kalo, csán, ősztől néprajz szakon tanul Debrecenben. Felvételi vizsgáját 19 pontra értékelték, és ezt külön aláhúzza, hogy első dijat nyert az országos néprajzi és nyelvjárási pályázaton. Megérdemelte az elismerést és a velejáró 2000 forintot Olyan tanulmányt készített, amely felnőtt szakembernek is becsületére válna. Összegyűjtött minden ismeretet, szokást és szókincset, ami a hagyományos paraszti gazdálkodásra volt jel. lemző Szeremlén. Nem felkészületlenül, üres kézzel indul az egyetemre. Pedig eredetileg nem is néprajzosnak, hanem régésznek készült. A szenvedélyéhez nem is lett hűtlen. Reggelenként felpattan a biciklire és Bátmonostorra karikázik. Segit a régészeknek. — Régóta tudjuk, hogy ezen a helyen állt egy középkori kolostor és valamivel távolabb egy reneszánsz udvarház — mutatja a kukoricatáblából kiásott árkokat Biczó Piroska, a kecskeméti Katona József Múzeum régésze. — A falusiak innét bányászták a követ az építkezésekhez. Az ásatás tavaly kezdődött, az idén folytatjuk a munkát. Az értékesebb tárgyak, faragott kövek a bajai múzeumba ke. rülnek. Több évszázados pihenő• „Lenni vagy nem lenni?” Hamleti elméi, kedésre késztető látvány a bátmonostori határban. • Jobbra: Kovács Lajos a múlt vallatásával tölti szünidejének java részét. • Lenn: a három győztes hartai srác, teljes „fegyverzetben”. jük után Szegedre indulnak majd a falu régi temetőjének „lakói”. Különböző vizsgálatokat végeznek rajtuk az Antropológiai Intézetben. — Furcsa érzés arra gondolni — porolgatja eltűnődve a csontokat Kovács Lajos —, hogy vala. ha ugyanolyan elevenek voltak, mint most mi vagyunk. Dolgoztak, álmodoztak, szerettek, gyűlölködtek. Éltek. Most megbolygatjuk a nyugalmukat. A titkukat magukkal vitték a sírba, de a tudomány talán megfejti, hogyan éltek, milyen betegségekben szenvedtek. Engem is ezek a dolgok érdekelnek- Ezért jövök szívesen. Őszintén szólva a 16 forintos órabér is jól jön. Ebből fedezi az utazás költségeit Augusztus közepén ugyanis Jugoszláviába indul a barátaival. Utána véget ér a vakáció is. Non sajnálja. Szép, gazdag volt a nyár, de máris elfogja az öröm és az izgalom, ha eszébe jut az egyetem. Ahol új élmények, feladatok és ismeretek várják. (—s —a)
