Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-23 / 197. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. augusztus 23. Döntés és végrehajtás t A pártalapszer vezetékben mindenütt jól tudják, hogy — a Központi Bizottság ez évi áprilisi határozata értelmében — most a legfőbb feladat a határozatok végrehajtásának további javítá. sa minden területen. Tudják, hogy a fő figyelmet a végrehajtás megszervezésére, az ehhez szükséges feltételek kialakítására kell fordítani. E feladat azonban csak akkor oldható meg jól, ha helyesen értelmezzük, ha nem egyszerűsítjük le a teendőket, ha világosan látjuk, mit jelent a pártmunkában. a politikai munkában a végrehajtás. Az ugyanis csak igen ritkán, kivételes esetekben egyenlő valamilyen utasítás tudomásul vételével és annak a cselekvésben történő aaonnali, közvetlen realizálásával. A politikai tevékenységnek más a természete. Egyrészt azért, mert általában őszszetett, sokrétű folyamatokra kíván hatni, másrészt pedig mert fő módszere a "meggyőzés, az érvelés, a gondolkodásmódra való hatás. Ezért a politikai életben a végrehajtás sok tekintetben mást jelent, mint a termelés fo. lyamatában, vagy mondjuk a hadseregnél. A pártmunkábán a végrehajtás nem különül el mereven a döntéstől, az irányítástól. Ha egy alapszervezet tovább akarja fejleszteni a végrehajtás színvonalát, akkor ennek során — mondhatjuk: ennek szerves részeként — fejlesztenie kell döntéshozatali, irányító tévé. kenységét is. • Merő tévedés lenne tehát olyasmire gondolni, hogy ha egyszer a végrehajtás kerül előtérbe, akkor az alapszervezetekben kevesebbet kell gondolkozni, a helyzetet tanulmányozni, elemezni, s inkább csak arra kell figyelni, milyen „ukáz” jön felülről. A felsőbb szervek határozatai ugyanis nem hajthatók végre minden áttétel nélkül, hiszen azok túlnyomó többségükben több — és hosszabb időtartamú — folyamatra vonatkoznak, különböző típusú és szintű pártszervek' és szervezetek számára' ha. tároznak meg tennivalókat. Ezért az intencióikat „le kell fordítani” a helyi körülmények „nyelvére”, meg kell határozni, hogy ott és akkor milyen teen- • dók megoldását igénylik. Mindezek alapján pedig konkrét döntéseket kell hozni, amelyeket ne. vezhetnek — a dolog jellegétől függően — határozatnak, ajánlásnak. megbízatásnak, intézkedési tervnek, cselekvési programnak és így tovább. De bármi, is az elnevezés, a dolog lényege az, hogy a végrehajtás egyúttal konkrét döntések meghozatalát igényli a helyi pártszervezettől, vagyis a helyi döntéshozatal a párthatározatok végrehajtására irányuló tevékenységnek elengedhetetlen eleme. A pártalapszervezeti munkáról tartott tavaszi országos tanácsko. zás éppen ezért bírálta azt a felfogást, amely az alapszervezeteket kizárólag végrehajtó szerveknek tekinti. A pártban ugyanis nincsenek csak irányító és csak végrehajtó szervek. Valóban a helyi pártszervezet áll a végrehajtás első vonalában, de feladatköre szélesebb, több ennél. Dönt a működési területén felmerülő lényeges társadalmi-politikaiideológiai kérdésekben, irányítja a helyi politikai életet, s egyúttal végrehajtja a felsőbb szervek határozatait. • Ám ha itt megállunk, még mindig leegyszerűsíthetjük a dolgot. Hiszen ez a szélesebb fel. adatkör oly módon is felfogható, hogy van, amikor dönt. irányít a helyi pártszervezet, s van, amikor végrehajt. Holott — mint utaltunk rá — a dolog lényege éppen ennek a kettőnek a szétválaszthatatlansága. S e két folyamat éppen azért nem különíthető el mereven, mert a központi párthatározatok sem kezelhetők függetlenül az alapszervezeti élet mindennapi folyamataitól, valóságos szükségleteitől. Az előbbiekben említett tanácskozás zárszavában figyelemre méltó gondolatok fogalmazódtak meg erről: ......célszerű lenne eljutni oda, hogy az alapszervezetek számára a határozatok ne jelentsenek konkrét politikai feladataiktól független, elvont, kampányszerű akciót. A határozatok nem szolgálnak mást, mint elvi alapot, útmutatást a konkrét valóság problémáinak megoldásához. Általában nem a határozatok diktálják, hogy mit kell tenni, hanem az élet helyi szükségletei szabják meg a feladatokat, amelyeket a határozatok szellemében kell megoldani.” Mostanában tanácskoztak a mezőgazdasági üzemek pártszervezetei a Központi Bizottság ez év márciusi — a mezőgadasággal és élelmiszeriparral foglalkozó — határozatának végrehajtásáról. Taggyűléseik jól tükrözték, hogy a végrehajtás csak akkor lehet jó, ha a pártszervezetek átgondolt és konkrét, döntéseket hoznak a helyi — rövidebb és hosszabb távra szóló — feladatokra. S azt is hozzátehetjük, hogy e döntések ott segítik igazán a végrehajtást, ahol szorosan kapcsolódtak a helyi szükségletekhez’: a Központi Bizottság határozata szellemében vázolták fel a cselekvés irányát a helyileg lényeges, időszerű, figyelmet és állásfoglalást 8 igénylő kérdésekben. # A végrehajtás további javítása tehát lényegét tekintve nem más, mint a helyi szükségletekből adódó teendőknek a határo. zatok útmutatásai szerint történő elvégzése, a helyi problémáknak a határozatok szellemét és betűjét híven tükröző megoldása. E tevékenység nem nélkülözheti a gondos szervezést, intézkedést, cselekvést, ellenőrzést, de nem kevésbé igényli az átgondolt döntéshozatalt is. Gyenes László Szüretre készülnek Kiskunmajsán • A 2500 hektoliteres tartályok előkészítve várják az új termést. A kiskunmajsai Jonathan Szakszövetkezetben ezer hektár szőlőültetvényt művelnek. Ennek fele korszerű, illetve* új telepítésű, másik fele pedig hagyományos művelésű. A közös gazdaságban egyik legfontosabb feladatnak a kertészet — ezen belül a szőlőtermesztés és a borászat — fejlesztését tartják. A Középmagyarországi Pincegazdasággal együttműködve több száz hektárnyi új ültetvényt létesítenek a következő években. Ezekben a hetekben a szüreti előkészületek folynak. Ahol nem volt jelentősebb fagykár, azokon a táblákon jő közepes termés várható. Mintegy 25 ezer hektoliter termést tudnak tárolni saját pincéjükben, amelyben naponta ezer mázsa szőlőt képesek fogadni. Két szovjet, folyamatosan működő prés segíti a gyorsabb átvételt és a feldolgozást. JWszüret az idén előreláthatóafr rcésőbb kezdődik, jobb munkaszervezést kíván, mint más években, mert rövidebb idő alatt kell leszedni a termést. A közös gazdaság, éppen úgy, mint a többi mezőgazdasági nagyüzem, a diákok közreműködésére számít a nagy munkában. • A folyamatosan működő prés karbantartása. A szüreti előkészületek során rendbehozzák az összes berendezést. (Straszer András felvételei) Milyen szakemberek lesznek? Bár a diplomára az életben szerzett gyakorlat és a munkában tanúsított helytállás üti a végleges pecsétet, egy-egy szakember felkészültségéről az államvizsgákon való szereplés, az ott szerzett jegy is sokat elárul. Vajon milyen szakemberek lesznek a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola idén végzett hallgatói? Erre kértünk választ az államvizsgabizottsági tagoktól, elnököktől, akik közül többen országos hírű reprezentánsai a szakmának. Kérdéseink nem egy-egy hallgatóra, hanem a tanulók általános elméleti felkészültségére, a GAMF oktatási színvonalára, a végzősök üzemi munkába való gyors beilleszkedésének képességére és a nagyarányú technikai fejlődést tekintetbe véve, alkotókészségükre vonatkoztak. A válaszok közül hármat idézünk részletesebben. A gyakorlati-műszaki életnek megfelelően — Örömmel tölt el, hogy lapjuk figyelemmel kíséri a gépipar szakember-utánpótlást — írja Harmath János, az Általános Géptervező Intézet műszaki igazgatóhelyettese. — Az államvizsgabizottság előtt a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola hallgatói az elméleti ismeretekből jó, közepes szintű felkészültségről tettek tanúbizonyságot. Jellemző erre, hogy a képlékeny alakítás című tárgyból — amely köztudottan alapos felkészültséget kíván — érték el a legmagasabb átlagosztályzatot. A GAMF tananyaga kellő elméleti alapot nyújt a legkorszerűbb gépekre, technológiai eljárásokra, szerszám-anyagokra vonatkozóan. E tekintetben a hallgatók a közbevetett kérdésekre is kielégítő válaszokat adtak. A vizsgadolgozatok túlnyomó többsége jól kiválasztott feladatokat tartalmazott, és azokat a végzős fiatalok — egy-két kivételtől ette. kintve — a gyakorlati műszáki életnek megfelelően jól oldották meg. A kecskeméti főiskola korszerűen felszerelt laboratóriummal és gépműhellyel rendelkezik, ahol a tanulók a legtöbb szakterület alapvető gépeivel, berendezéseivel megismerkednek. Emellett a GAMF mindig nagy súlyt helyezett az ipari üzemekkel való szoros kapcsolat kiépítésére. Ez pedig megfelelő biztosíték arra, hogy az itt végzett hallgatók rövid idő alatt be tudjanak kapcsolódni az üzemekben folyó tevékenységbe. Szükség van a továbbképzésre Dr. Petiik Olivér, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezetője a levelező hallgatók államvizsgáján elnökölt. Kérdésünkre az alábbi választ küldte: — A levelező hallgatók elméleti felkészültsége különböző volt. Ki-ki a maga által gyakorolt, szakmához közel eső területen meglepően jól szerepelt, más témakörben viszont néha még a megkövetelhető műszaki intelligencia szintjét is alig érte el. Képzettségük a jelenlegi ipari igényeknek ugyan megfelel, a korszerű iparfejlesztési kívánalmaknak azonban már nem. Éppen ezért felvetődik az üzemmérnöki továbbképzés megoldásának sürgőssége. Ismereteink szerint már vannak elképzelések a főiskolai bázisra alapozott üzemmérnöki továbbképzésre, ám e téren 'maris késésben vagyunk, ezért célsze. rű megvalósítását szorgalmazni. Ami a levelezd hallgatókat illeti, nagyon kevésnek tűnik az a részükre nyújtott 10—12 órányi konzultáció, amit félévenként és tárgyanként kapnak. Sajnos, a munkaihelyek jó része még el is zárkózik a levelező hallgatókat megillető kedvezmények megadásától. Mindig kettőn áll a vásár — Államvizsga-bizottságunk annak a húsz hallgatónak a feleletei alapján alakította ki véleményét, akik több-kevesebb vizsgadrukkal igyekeztek' tanúbizonyságot adni felkészültségükről — írja válaszában dr. Márton Tibor, a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola tanszékvezetője, államvizsga-bizottsági elnök. — Leszámítva az ilyen körülmények közötti megítélés bizonytalanságait, a következőket mondhatom: A hallgatók elméleti felkészültsége általában jó, akár a jelenlegi főiskolai oktatással szemben támasztott igényekhez, akár más, hasonló profilú főiskolák hallgatóinak eredményeihez viszonyítunk. Ezúttal is igazolódott, hogy az államvizsgán azok szerepelnek igazán jól, akik az egész tanulmányi idő alatt alaposan készülnek az adott tárgyiból. Egyébként az üzemi gyakorlatban is a rendszerezett, jól elsajátított elméleti tudás válik igazán hasznosíthatóvá. iE téren pedig a GAMF végzős hallgatóinak is van pótolnivalójuk, amire a rendszeres önképzés és szervezett továbbképzés útján nyílik lehetőség. Ami a GAMF oktatásának színvonalát Illeti, a tárgyaik megválasztása, a legújabb műszaki tudományos eredmények ismertetése. megfelel a korszerű technikai fejlődés igényeinek. A főiskola igazodik az üzemek kívánalmaihoz is. Olyan képzést igyekszik nyújtani, hogy végzős hallgatói mint üzemmérnökök, jól megállják a helyüket. * Az államvizsga-bizottság tapasztalata az, hogy a műszaki tárgyakból felkészültebbek a hallgatók, mint gazdasági-szervezési kérdésekből. Az utóbbiból — megfelelő színtű oktatás mellett — sem eleggé meggyőző ismeretanyaguk. Ez annak tulajdonítható, hogy ilyen jellegű üzenni gyakorlattal nem rendelkeznek. Az előttünk vizsgázók rendszerszervezői ágazaton végezték. Ilyen képesítéssel most ’hatodszor bocsát ki a GAMF üzemmérnököket. A vállalaton belüli különböző munkafolyamatok korszerű elveken alapuló szervezésének jelentőségét nem kell hangsúlyoznom. Közismert, hogy jó szervezéssel jelentősen csökkenthetők a veszteségidők, s növelhető a termelékenység. Fontos, hogy az üzemi körülmények alapos megismerése után a gyakorlatban hasznosítsák a főiskoláin tanultakat a fiaital üzemmérnökök. Ez akkor válik lehetővé, ha igénylik tőlük és lehetővé teszik számukra a vállalatok, üzemek vezetői. A végzős hallgatók alkotómunkába való beilleszkedése nagyon fontos és Izgalmas kérdés nemcsak a fiatal szakemberek és vállalatok, de a népgazdaság számára is. Alapvetően mindig kettőn áll a vásár, döntő fontosságú a fogadtatás, a konkrét és megfelelő feladatokkal való megbízás, a munkára való odafigyelés és számonkérés. Ez az, amivel a vállalat megkönnyítheti és meggyorsíthatja az üzemi munkába való hasznos bekapcsolódást. A többi már a fiatal szakembereken múlik. Meggyőződésem, hogy a GAMF-on most képzett üzemmérnökök legnagyobb része alkalmas lesz a rábízott feladatok jó színvonalú ellátására, s igyekeznek majd a termelésben helytállni. Remélem, segítik ebben őket a vállalatok, üzemek vezetői, s az idősebb szakemberek. Nagy Ottó ■n i Cserépkályhás mester kerestetik! Kecskeméten, a Bánk bán \í. 5. szám alatt lakik Józan János, akin az utóbbi időben kétszer hajtottak végre csípőműtétet. Ennek következtében csak nagyon óvatosan mozoghat, fát aprítani pedig teljességgel képtelen. El is határozta, még a közelgő fűtési idény előtt átalakíttatja fatüzeliásű cserépkályháját könnyebben kezelhetővé, úgy, hogy az olajjal működhes-Seprű és petróleumlámpa Kunbaracsról kaptuk á több száz család nevében írott levelet, mely ellátási gondról számol be, nevezetesen arról, hogy a községben és a környékén régebb óta nem kapható seprű és' petróleumlámpa. Pedig villany nélkül csakis e hagyományos eszközök segítségével tarthatók tisztán és világíthatok meg az otthonok. sen. Tervét azonban hosszabb ideje, nem tudja- megvalósítani, mert hozzáértő szakembert sehol sem talál. „Számíthatok-e a Petőfi Népe segítségére?” — kérdezi szerkesztőségünktől. Nos, olvasónk érdekében mi annyit tehetünk, hogy közhírré tesszük a szolgálttatással kapcsolatos felhívást: cserépkályhás mester kerestetik! Az nyilvánvaló, hogy ennyi ember lakásának elektromos hálózatba történő bekapcsolása — ami feltétele a porszívó, meg az izzó használatának —, nem oldható meg egyik napról a másikra. Ennél lényegesen egyszerűbb gondoskodni az említett két iparcikk árusításáról. KÉRDEZZEN - FELELÜNK A lajosmizsci Kenderes Istvánnak három gyermeke van.. A saját háztartásában levő nagykorúak már önálló keresettel rendelkeznek, ám a legkisebb még csak néhány hónapos. „Jár-e nekem családi pótlék?” — kérdezi olvasónk. A társadalombiztosítási törvény értelmében az a biztosított jogosult családi pótlékra, akinek háztartásában két, vagy több gyermek van. Ilyen szempontból azt a gyermeket kell figyelembe venni, aki 'tizenhat évesnél fiatalabb; vagy idősebb, de nincs tizenkilenc éves és alsó-, illetve középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul; vagy tartósan beteg, testi, esetleg szellemi fogyatékos. Minthogy önnél hiányzanak e fettételek, nem kaphat ilyen pótlékot. Tájékoztatásul mondjuk el, hogy hasonló esetben, tehát egy gyermek után kizárólag akkor folyósítiható ez az ellátás a nem egyedülálló szülőnek, ha korábban már e gyermek figyelembevételével illette őt meg a családi pótlék. A szerkesztőségünkbe érkezett „Szomorú” jeligéjű levél írója egy fiatal kiskunhalasi édesanya. Nemrégen operálták, s azóta korlátozottan mozoghat; rrémiatt rtém láthatja el megfelelően ia tízhónapos csecsemőjét és az' Idő-" sebb kisgyermekét. Aziránt érdeklődik, hogy az odahaza helyette is helytálló férje igénybe veheti-e a gyermekápolási táppénzt? Mint a jogszábálys előírja, csak az egyedülálló aha — ilyennek minősül például az, akinek a felesége kórházi ápolásban részesül —, jogosult gyermekápolási táppénzre akkor, ha beteg a hatévesnél fiatalabb gyermeke. Tekintettel arra, hogy .az önök esetében nem erről van szó, a jogosnak tűnő kérelmük kivételes elbírálást, intézkedést igényel. Ennek érdekében javasoljuk, forduljanak beadvánnyal — melyhez csatolják a munkaadói szakszervezeti bizottság javaslatát — a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Bács-Kiskun megyei Igazgatóságához! Cím: 6000 Kecskemét, Komszomol tér 7. A Tiszaalpáron lakó Tóth Lászlóné sohasem részesült árvaellátásban, pedig özvegy édesanyja egyedül nevelte őt csaknem tizennyolc. "ven át. Kérdezi: igényt tárthat-e az elmaradt összegre utólag? A társadalombiztosítási rendelkezések nem teszik lehetővé az ellátások ennyi időre Visszamenőleg történő folyósítását. Van azonban mód arra, hogy a hozzátartozói nyugellátásokról — így az árvaellátásról is —, egyedi ügyként döntsenek az illetékesek, mégpedig a körülmények alapos kivizsgálása, ismerete után. Így hát tanácsoljuk önnek, küldje el írásos kérelmét a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához! Cím: 1820 Budapest, V. kér. Guszev u. 10. Bíró Józsefné helvéciai lakos nem vonulhat még nyugállományba, mert elvesztette az eddigi, tizennégy évi szolgálati idejét. Annak visszaszerzése érdekében tavaly november óta tagként dolgozik az egyik környékbeli mezőgazdaság! szövetkezetben. Szeretné tudni, mikortól számítják be újból a korábbi munkaviszonyait? A törvény szerint öt szolgálati év szükséges a megszakítás előtti munkában töltött idő figyelembevételéhez. (Egy évi szolgálati Időt akkor ér el a mezőgazdasági szövetkezet női tagja, ha a naptári esztendőben legalább 100 munkanapot dolgozik, illetve 1000 munkaórát teljesít.) Aki azonban már a megszakítás előtt megszerezte a nyugdíjba kerüléshez szükséges tíz év szolgálati időt és a munkáiba állását követő öt éven belül betölti az öregségi nyugállományra jogosító korhatárt — amely az idén 57 év a termelő- és szakszövetkezet női dolgozójánál —, vagy rokkanttá válik és ez az állapota fennáll a nyugdíja igényléséig, jogosult az összes munkaviszonya egybeszámítására. E kérelmet a munkaadóhoz kell eljuttatni. A „Cselekedni kell” jeligés levélből kiderül, hogy a kecskeméti Mátyás király körút és környéke lakosainak nem kis gondot okoz a szennyvízelvezetés megoldatlansága. „Vajon mikor kapcsolják be lakásainkat a csatornahálózatba?” — kérdezik. A városi tanács vb műszaki osztályától és a vízmű vállalattól nyert értesülésünk szerint Kecskeméten jelenleg is folytatódnak a csatornahálózat-bővítés nagyarányú munkálatai, melyek költsége megközelíti a százmillió forintot. Jó ütemben halad az úgynevezett főgyűjtőrendszer kivitelezése, I annak befejezése után épül majd tovább — a fontossági sorrendet betartva, no és a rendelekezésre álló pénzügyi keret adta lehetőségek sze-, rint — a mellékgyűjtőcsatornahálózat. Ennek egyik szakasza a tervek szeriint a 80-as évek elején kerül helyére a Hunyameffe?H'0S | említett,|,(éhségében. ,,, , : A szanki T. S.-nének ikrei vannak'. akik korábban napközis óvodába jártak. A fiatalasszony az idén májusban szült ismét, s röviddel később, vagyis még a húszheti szülési szabadságának lejárta előtt kitessékelték gyermekeit az említett intézményből, mondván, ezt írja elő a törvény. A pici gondozása és a két nagyobb gyermek ellátása komoly megterhelést jelent olvasónknak, aki még igazában ki sem pihente a szülés fáradalmait. „Valóban ennyire szigorúak a paragrafusok?” — kérdezi. Semmiféle olyan jogszabály nincs ma érvényben, melynek alapján hogy úgy mondjuk simán lehetne kizárni az olyan bölcsődés, vagy óvodás gyermeket, akinek édesanyja szülési szabadságon van. Sőt, megkülönböztetett támogatásra jogosultak ezek az anyák, hiszen a szülési szabadság idejére folyósítják részükre a havi keresetüknek megfelelő terhességi-gyermekágyi segélyt. E jelentős társadalompolitikai gyakorlat szellemével bizony kevésbé egyeztethető össze a szanlki intézkedés. Persze sejtjük, megnőttek az óvodába járás iránti helyi igények is, a kielégítésüknél pedig adódhatnak nehéz helyzetek, csakhogy ilyenkor sem nélkülözhető a megértés, az igazságos differenciálás, a humánus döntés. Itt jegyezzük meg fontos tudnivalóként, hogy a gyermekgondozási szabadságon levő nő nagyobb gyermeke nem járhat bölcsődébe, s annak óvodai felvétele is csak akkor válik nagyon indokolttá, ha az iskolába járás előtti évben történik, akkor, mikor az ottani foglalkoztatása már nélkülözhetetlen a leendő tanulmányai sikeres megkezdéséhez. Valkó József kalocsai olvasónk rokkantsági nyugdíjasként dolgozik az egyik vállalatnál. Érdeklődik, mennyi szabadságra és egyéb juttatásra jogosult, s megilleti-e őt a 110 forint keresetkiegészítés? A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága munkaügyi kollégiumának 74-es számú állásfoglalása szerint a munkaviszonyban álló nyugdíjas megkaphatja mindazokat a járandóságokat — szabadság, jutalom stb. —, melyek azonos feltételek mellett megilletik a nem nyugdíjas dlogozókat is. Az említett bérkiegészítést azonban nem folyósíthatja a munkaadó, amennyiben ez az összeg a nyugdíjhoz van csatolva. öszeállította: Veiket Árpád Levélcím; 6001 Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516 t
