Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-23 / 197. szám
1978. augusztus 23. • PETŐFI NÉPE • 5 KÖZÉPISKOLÁSOK A FŐISKOLA PADJAIBAN A teljesebb élet igényével IlyógypedagÓgiaí oktatás Bács-Kiskun megyében A kecskeméti kertészeti főiskola diákjainak mintegy ötven százaléka a fizikai dolgozók gyermekei közül kerül ki, s ezt az arányt a továbbiakban növelni szeretnék. Ennek érdekében már korábban is sokat tettek: a főiskolai KISZ-bizottság például 1973-ban megszervezte a „Studium generale” tanfolyamot. E mozgalom folytatásaként most az agrár felsőoktatási intézmények felvételi előkészítő bizottsága is foglalkozik a fizikai dolgozók főiskolára, egyetemre jelentkező gyermekeivel. Az agrárpályák iránt érdeklődő középiskolásokkal — a harmadik esztendőben — egy háromnapos tábor keretében ismertetik meg a szakmát, a leendő iskolát és az iskola városát. Ezt követően rendszeresen tartják a|kaocsolatot, elsősorban levelezés útján, amelynek egyik legfonlosabb célja, hogy a felvételi 'tantárgyak ismeretét, valamint a példamegoldó képességet növeljék. Ilyen előkészítés után kapnak meghívást a legeredményesebbnek bizonyuló diákok, a kéthetes, bentlakásos táborra, ahol a felvételi tárgyakat veszik át újra és újra. A legutóbbi — néhány nappal ezelőtt, véget ért — táborozáson mintegy ötven diák vett részt, az ország legkülönbözőbb tájairól. Feltehető persze a kérdés: vajon ellensúlyozhatja-e egy ilyen — mindössze néhány 'hétig tartó — tanfolyam azokat a sok esztendőn keresztül ‘ható, kulturális és szociális jellegű hátrányokat, amelyeket például az átlagosnál rosszabb lakásviszonyok, vagy a szülők iskolázatlansága, ízlésbeli elmaradottsálga, életmódbeli igénytelensége jelent?! A kérdésre válaszolva Lévai Péter tanársegéd — aki maga is fizikai dolgozó gyermeke, ezért szívügyének tekinti az övéhez hasonló sorsú fiatalok támogatását — elmondja, hogy a tanfolyamokon részt vett diákoknak általában mintegy egyharmadát veszik fel az egyetemekre, főiskolákra. A tábor nem csodaszer tehát, ám feltétlenül olyan tényező, ami segíti a fiatalokat | felvételiken való helytállásban. S amit külön hangsúlyozni kell: akár bekerül valaki az egyetemre, akár nem a táborozok közösségében valahogy „megfertőződik”. . Már nem elégszik meg azzal, amit az iskola nyújt. Gyökeret vert az ilyen fiatalban valami elpusztíthatatlan többet-akarás, valami kiapadhatatlan vágy a kulturáltabb, a teljesebb élet iránt. K. J. A gyógypedagógiai nevelésre szorulókról való gondoskodás Magyarországon fontos szociálpolitikai feladat. Az elmúlt tanévben megközelítőleg 36 ezer kiskorú oktatásával és nevelésével foglalkoztak az ország óvodáiban és a kisegítő általános iskolákban. Ez egyötödével meghaladja az 1971/72-es tanévi létszámot. Ugyanakkor Bács-Kiskun megyében nem egészen 6 százalékos növekedés figyelhető meg, de a gyógypedagógiai tanulók országosból való aránya meghaladja az általános iskolai tanulólétszámból való részesedést. Az elmúlt tanévben Bács-Kiskun megyében 2438 tanuló részesült gyógypedagógiai nevelésben, illetve képzésben. A gyógypedagógiai nevelésiben részesülők körébe a szaknyelv a nem biológiai értelemben vett fogyiaitékosokat sorolja, akiket sérülteknek, akadályozottaknak Is neveznék. Az összes fogyatékosok száma azonban jóval meghaladja a fent említett számokat, hiszen ezekben nincs benne az országosan több mint 9 ezer, a megyében pedig közel 400 logopédiai kezelésre szoruló, I azok az érzelmi sérültek sem, akikről többnyire tudomásuk sincs a szakembereknek. A képzés célja Bács-Kiskun megyében a nyilvántartott fogyatékosok képzése 5 gyógypedagógiai intézetben, illetve 48, általános iskolában működő j kisegítő osztályban folyik. Utóbbiakban 1600 tanuló részesül gyógypedagógiai képzésben és nevelésben, az összes gyógypedagógiai tanuló kétharmada. A képzés célja az, hogy a fogyatékos gyermek Iskolái elvégzése után ‘képes legyen beilleszkedni a társadalomba, szert tegyen azokra a képességekre és képzettségekre, amelyek lehetővé teszik szamára az önálló életvitelt. A kisegítő osztályok tanulói a továbbképző iskolák segítségével képességüknek megfelelő szakmát szereznek. Bács-Kiskun megyében 4 továbbképző iskola működik: Baján, Kiskőrösön, Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason. Emellett egy foglalkoztató iskola és nevelőotthon van Kecskeméten. Helyek és arányok Az egyetlen kecskeméti gyógypedagógiai nevelőotthonban mindössze 141 hely található, az ország összes ilyen jellegű férőhelyének 1,4 százaléka. Míg országosan a gyógypedagógiai nevelőotthoni férőhelyeknek csak A Budai V árpalota A Budai Vár említésére az ember képzeletében a Halászbástya körvonalai tűnnek fel, majd a Várpalota, és a vámegyed filmekből, tévéfilmekből jól ismert részletei. Pedig a Vár nemcsak e szembetűnő és közismert látványosságokból áll, hanem '‘történelmet-ri. kultúrhistőriát őrző tárház is. Évmilliók töri.- -- >■ KJ < i' ÍIMJÜV A/v .AJbfl XJ» rís> Píron ténetét őrzik természet-alakította képződményei — évezredek történelmét az ezeikre épített falak, és azok alá fúrt föld alatti labirintusok. a háromnegyede értelmi fogyatékosoké, addig Bács-Kiskun megyében teljes egészében. Az értelmi fogyatékosok nevelőotthoni elhelyezésének gondját jelzi a megyében az a tény, hogy a helyek kihasználása az országos 92 százalékkal szemben 100 százalékos. Bács-Kiskun . megyében a gyógypedagógiai tanulók szüleinek sokkal nagyobb gondot okoz sérült gyermekűje elhelyezése, mint országosan. Míg ugyanis a megyében a gyógypedagógiai növendékek több mint 87 százaléka lakik szüleinél, addig országosan nem egészen 73 százaléka. Ezt az arányt csak úgy sikerült biztosítani, hogy 166 gyermek elhelyezését nem gyógypedagógiai nevelőotthonban oldották meg. A gyógypedagógiai nevelőotthon befogadóképességének szűkössége miatt tapasztalható a megyében az egyéb nevelőotthoni elhelyezésre irányuló erőteljes törekvés, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy. az országosan ilyen módon elhelyezett sérült gyermekek egynegyede Bács-Kiskun megyére jut. Ez Ugyanakkor alig 7 százaléka a megye összes gyógypedagógiai tanulójának. A növendékek nevelése és oktatása az 1977 78-as tanévben 243 pedagógusra hárult, akiknek mindössze 35 százaléka gyógypedagógiai szakos. Annak ellenére, hogy az elmúlt 6 év során Bács- Kiskun megyében a gyógypedagógiai szakképesítésű tanerők száma közel háromszorosára emelkedett, arányuk még mindig lényegesen elmarad az országos átlagtól (59 százalék). A gyógypedagógus pályára éppúgy jellemző az elnőiesedés, mint általában a pedagógusoknál: a nők aránya megközelíti Az a — napjainkban a tenger szintjétől 160 méter magasan elterülő — két kilométer hosszú és 750, illetve 370 méter széles fennsík, amelyre a ma ismert Várnegyed épült, a pleisztocénben alakult ki. Az alatta húzódó — tízkilométeresre becsült — barlang, rendszert forrásvíz vájta a mészkőbe; ugyanaz a forrásvíz, amely á Várhegy egykori felszínén csil. lógó tavat is táplálta. A pincék — e jórészt természetes képződmények — védelmet nyújtottak az őskor, s a legújabb kor emberének is. A török-korban betemetett középkori barlangpincéket 1930—40. között megtisztították, hogy bombabiztosakká alakítsák át (itt állta ki Buda második vi. lágháborús ostromát sok ezer ember) ; s ekkor lelt rá a félmillió éves hévizes barlangkutakra Ka-. die Ottokár geológus, aki, mint Zolnay László régész, a Vár avatott kezű kutatója írja, kétemelet mélységű kettős pincékre, paleolitkori leletekre is rátalált. (A földtörténeti-régészeti emlékek a Szentháromság utca 2. alatti múzeumban kaptak helyet.) Tekintsük át legalább futólag a Vár történetét — a Várét, amelynek romjai betemették, megőrizték, majd visszaadták régmúlt korok dokumentumait. Az ország középkori fővárosának alapjait IV. Béla király fektette le a tatárjárás után; s 1250. előtt a királyi palota magja is elkészült. Zsigmond király — aki 1387-től kereken ötven esztendeig tartó uralkodása alatt cseh király és német császár is volt — a Budai Vár jelentőségének növekedésével egyidőben kialakította a palota középkori tömbjét is, s abban a nagy szabású udvari ünnepélyekre alkalmas, 70-szer 18 méteres dísztermet. Akkoriban épült a Vár erődrendszere, amelynek jórésze megmaradt. ' Mátyás uralkodása hozta meg a palota fénykorát: az udvarába meghívott olasz mesterek ke. zenyomán Mátyás palotájának reneszánsz pompája évtizedekkel megelőzte a közép- és nyugateurópai országokét is. A Várat ezerféle megpróbáltatás érte: török uralom, villám, csapás előidézte lőportárrobbanás_ Buda visszáfoglalásának ostroma. Mária Terézia építkezései miatt lebontották a középkori palota utolsó maradványait is. Csak a múlt század végi bővítés, kor kerültek ismét napvilágra azok a kőfaragványok, tárgyi emlékek, amelyek hírt hoztak a palota régi szépségéről. A II. világháború lerombolta a palotát. Ezután 1948—63-ig helyreállítással kapcsolatban 26 holdnyi területen kutatták fel a középkori királyi palota maradványait, Gerevich László vezetésével; ekkor bukkantak elő ismét a középkori épületek alapfalai, és — jobb állapotban — az ezeknél is mélyebben épülteké. Töméntelen épületelem, disz, tárgyi emlék feltárása után, Ge. rő László tervei szerint, 1967-ig helyreállították a boltozatos helyiségeket, a gótikus nagytermet, az alkápolnát, a királypincét. Az időközben újjávarázsolt Várpalota épületében felavatták a Budapesti Történeti Múzeumot; falai között egy évtizede megnyílt a Vármúzeum is. ahol megtekint, hetők az ásatás eredményei. Négy évvel ezelőtt nagy szenzációról adtak hírt a lapok: ZoT- nay László régész ásatás közben páratlan leletre bukkant: gótikus szobrok, torzók nem is sej. tett darabjaira. A tudósítások egyre több töredékről, torzóról, egész alakos szoborról szóltak. Végül egyételműen megállapították, hogy európai viszonylatban is páratlan, tárlatnyi középkori szobor pihent a föld mélyében. Muzeológusok, régészek, restaurátorok munkájának eredményeképpen ebből az anyagból nyílt meg 1976 tavaszán „A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai” című, átfogó kiállítás. Az alagsori előcsarnokban makettek, alaprajzok, képek, fotók szemléltetik a palota csaknem öt. százéves alakulását. Mátyás király függőkertjének alépítménye. Nagy Lajos király palotájának szobortorzói, a Zsigmond-korabeli palota épségben feltárt, há. romboltozatos helyisége, valamint homlokzat-, árkád-, kútrészlete, a Nágy Lajos, Zsigmond-, Mátyás-korabeli figurális kályha. • A Vár a Rondellával. csempék, s az ezekből rekonstruált diszkályha, a palotában egykor működött kerámiaműhely darabjai, dísz- és konyhaedények, majolikák, címerek, a Mátyást és Beatrixet ábrázoló fehérmárvány dombormű: az összkép hűen idézi fel a palota reneszánszkori pompáját. Az Anjou-palota alapfalaira épült átjáróban, és ez egykori királynők lakosztályához tartozó gótikus nagyteremben állították ki a világi tárgyú szobrokat, amelyek lovagokat, főrangú nőket örökítettek meg; a Nagy Lajos által építtetett alkápolnában pedig az egyházi alakok — apostol, próféta, madonna, szentek figurái — kaptak helyet. A több emeletnyi mélységű pincelabirintus még sok titkot tart magában, de számosat már sikerült megfejteniük a kutatóknak, s a felszínre hozott leletek tükrében mind tisztábban látjuk, milyen magas színvonalú településfejlesztők, építők, művészek éltek e helyen sok évszázaddal ezelőtt. S napjainkban kulturális központtá alakult Várpalota falai között helyet kap a múlt és jelen — és amit az ország és a nemzetközi együttműködés produkál. Mindez szemlélteti a kultúra egységességét és folyamatosságát. P. G. a 80 százalékot. A gyógypedagógusok leterheltsége a megyében fokozottabb, mint országosan: a növendékek 6,8 százalékára a pedagógusoknak csak 5,2 százaléka jut. így a megyében egy tanerőre tíz tanuló nevelése és képzése hárul, míg országosan nyolc. Bács-Kiskun megyében a legutóbbi tanévben 6 intézményben szerveztek beszédjavító tanfolyamot, összesen 379 hallgató- részvételével. A tanulók 56 százaléka óvodáskorú, 43 százaléka pedig általános iskolás volt. A beszédjavító tanfolyami képzést mindössze 3 függetlenített és 12 óradíjjal tanító logopédus végezte. Országosan a logopédusok közül fele függetlenített. Sok a hátrányos helyzetű • A fogyatékos gyermekek oktatási módjának és rendszerének továbbfejlesztése folyamatban van. A teljes értékű és a sérült gyermekek nevelésének és oktatásának összevonása — külföldi tapasztalatok szerint — hasznos kezdeményezésnek tűnik. Ennek azonban személyi és tárgyi feltételei vannak. Például — és ez Bács-Kiskun megy ér ben különösen jellemző — összevont oktatás nagy létszámú osztályokban szinte elképzelhetetlen, hiszen a pedagógusnak még a teljes értékű gyermekekre sem jut elég ideje, hogyan jutna hát több azokra, akik többet igényelnének. Ugyancsak figyelmet érdemlő probléma, hogy a kisegítő iskoláikban tanuló növendékek nem mindegyike fogyatékos. Egy közelmúltban végzett felmérés tapasztalatai szerint körükben igen sok a hátrányos helyzetű gyermek. Jóllehet, a többnyire visszamaradott gyermeknek a fogyatékosokkal együtt történő képzésből kára nem származik, viszont elveszi a helyet a válóban rászorulóktól. Ezen a téren sokat javíthatna az iskolaorvosok körültekintőbb döntése, a pedagógusok jiagyobb türelme, valamint a szülők reálisabb magatartása. Wolfárt Mária ÜJ KÖNYVEK • Töredékfej a XIV—XV. századból (az 1974-es ásatásokból). • Gion Cristoforo Romano Beatrix (1490). • Gion Cristoforo Romano Mátyás (1490). Részlet a kápolnából. (MTI-fotók -*• KS) A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent Magyar Külpolitikai Évkönyv a Magyar Népköztársaság klülpoliitiikai kapcsolatairól és külpolitikai tevékenységéről ad részletes áttekintést. Pirityi Ottó fontos közgazdasági munkája a Termelékenységi tartalékok címmel jelent úneg; a tanulmány sorra veszi a népgazdaságunkban jelenleg fellelhető tartalékokat, amelyeknek mozgásba hozásával lényegesen javítható a termelékenység, s így meggyorsítható szocialista népgazdaságunk fejlődése. Hasznos összefoglaló ismereteket közöl a szovjet szerzőkollektíva által összeállított A szocialista társadalom című válogatás; ez vázlatos áttekintést nyújt a szocialista társadalom legfontosabb elvi-gyakorlati problémáiról, s azokról a feladatokról, amelyek a szocialista társadalom továbbfejlesztését vannak hivatva biztosítani. A hazánkban élő görög származású írónőnek, Caruba Vangelionak, a Fejér megyei Beloiannisz községben készült riportjait tartalmazza a Piros szegfűk és cédrusok című kis kötet, mely bepillantást enged a hazánkban élő görög emigránsok életébe. Gallai Ervin Viharzóna című dokumentumregénye egy, a Nagy Honvédő Háború idején szovjet fogságba került, majd partizánként a szovjet csapatok oldalán harcoló magyar katona rendkívül érdekes élményeit mondja el. □ □ □ Az Akadémiai Kiadó a nyári hónapokban is szorgalmasan jelenteti meg azokat a tudományos műveket, amelyek jól segítik a gyakorlatot, a termelést is. így több új kötettel gazdagodott a mezőgazdaság műszaki fejlesztésének tudományos kérdései című sorozat. Megjelent a Gépesített burgonyatermesztési technológiák műszaki-ökonómiai összehasonlítása, Búzás László és Tófalvy Loránd közös munkája. Hajdú József és Tóth Viktor a szerzője a Cukorrépamagot szemenként vető gépek vizsgálata című szakkönyvnek, Tóth László és Mészáros Istvánná pedig a Nagyüzemi szarvasmarha-hizlaló telepek műszaki-ökonómiai értékelése címűnek. Benczik László Átmeneti felületek szerkesztése és kiterítése, Csermely Jenő—Mikecz István Lucemasilók hőtechnikai vizsgálata, valamint Szalay Zsigmond Gabonavetö szerkezetek keresztirányú adagolás-egyenletessége című szakmunkája is ebben a sorozatban látott napvilágot. A magyar történelem iránt érdeklődők figyelmére számíthat a Korunk tudománya (sorozatban TéTSO*!” most megjelent Az antifasiszta magyar katonai hagyományokról című kötet, Kis András tanulmánya. Ugyanakkor ebben a sorozatban látott napvilágot Weltner Andor A magyar munkajog és Román Zoltán Az ipar gazdaságtana. □ □ □• A A magyar—csehszlovák közös kiadás keretében, az Európa és a pozsonyi Madách Kiadó közös gondozásában látott napvilágot Ilja Erenburg regénytrilógiájának első kötete, a Párizs bukása. A regény eseményei az 1935—36-os Párizsban kezdődnek és 1940. július 14-én, a halott, csendes, megszállt Párizsban fejeződnek be.
