Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-20 / 195. szám

1978. augusztus 20. 9 PETŐFI NÉPE • S Lajosmizsei visszapillantás Bács-Kiskunnak a Pest megyével határos északi csücskében éppen' három évtizede kezdték el a közös gazdálkodást a lajosmizsei első termelőszövetkezetek: a Sallal, a Vörös Csillag, a Törekvés — a mai Népfront Tsz elődei. A gazdaságok akkori szerény műszaki felkészültsége mellett a szántóföldi növénytermesztés a birtokukban levő legelővel, rét­tel kertekkel átszabdalt, gyenge minőségű homoktalajon kevés si­kerrel kecsegtetett. A szövetke­zet-alapítók ezért a helyi adott­ságokhoz jobban alkalmazkodó, hagyományos szarvasmarha-tar­tást találták a legbiztosabb meg­élhetési forrásnak. Később, amikor a három szö­vetkezet egyesült és Népfront Tsz lett, a több ezer hektáros közös gazdaság a lajosmizsei hagyomá­nyokra alapozva, fejlesztette to­vább a nagyüzemi állattartást. Magáévá téve a kormány szarvas­marha-tenyésztési programját, a szövetkezet jelentős összeget ál­dozott és költ ma is erre. az ága­zatra. Épp ezekben a napokban épül a tehenészeti telep egyik is­tállója, amelyben 250, kiváló te­jelőfajta szarvasmarhának lesz helye. A céltudatos munka eredmé­nye rövid idő alatt megmutatko­zott. 1970-ben' a Népfront-Tsz már 600-nál több, azóta pedig évente 700—800 vágómarhát ad el külföldre. A szövetkezeti ma­jorban nyolc évvel ezelőtt tehe­nenként 3067 liter tejet fejtek, ami már akkor 850 literrel volt több a megye szövetkezeti tehe­nészeteinek átlagánál. Azóta to­vább emelkedett a tejtérmelés. Egy évtizede még csak 27 mil­liós közös vagyona volt a szövet­kezetnek. Tavaly 63,4 millió fo­rint bruttóértékű állóeszközt tar­tott nyilván a .közösség, amely azóta tovább növekedett. Emel­lett 38,8 milliós forgóeszközzel gazdálkodott a szövetkezet, és a tiszta vagyon 54,2 millió, forintra nőtt. Ebben a gyarapodásban a tsz alaptevékenységi árbevételé­nek több mint a felét adó nagy­üzemi állattenyésztés eredménye mutatkozik meg leginkább, bár az utóbbi években az iparszerű módszerek alkalmazásával a ka­lászos gabona és a kukorica ter­mesztése a korábban nem is ál­modott színvonalra emelkedett. Volt olyan év, amikor a közös gazdaság, kombájnosai a BKR- hez -’táráúlt szövetkezetük föld jé-A verseny folytatódik rWiWPi I« « 9 — Mindig számíthattam a szö­vetkezeti tagság támogatására az elmúlt tizenhét év alatt — mond­ja Palócz Imre tsz-elnök. ről hektáronként 81 mázsa kuko­ricát takarítottak be. Januárban múlt tizenhét esz­tendeje* annak, hogy a tsz tagsá­ga Palócz Imrét elnöknek vá­lasztotta meg, és azóta napjain­kig valamennyi vezetőségválasztás alkalmával bizalmat szavazott néki. Palócz Imre, az alsó-lajosi tanyavilágban nevelkedett, a munkájáért méltán elismert gaz­da, aki annakidején tíz hold föld­jével lépett a közös gazdálkodás útjára, megtisztelő kötelességének érezte, hogy ezzel a bizalommal mindig jól sáfárkodjon. A néhány éve megkapott ki­váló Termelőszövetkezet cím, ok­levél és jutalom, \ a nagyüzemi gazdálkodás emelkedő színvonala és eredményessége azt tükrözi, hogy Palócz Imre elnök, akit a termelőszövetkezet, pártalapszer­­vezete 1972-ben vett fel a tagjai sorába, a mindennapi munkájá­ban állandóan számíthatott az egész tagság támogatására. Velük, valamint közvetlen munkatársai, Nyúl Ferenc főmezőgazdász, Csó­kás Sándor főállattenyésztő és a szövetkezetben munkát vállalt fiatal szakemberek segítségével átszervezték, korszerű alapokra helyezték a gazdálkodást azzal a szándékkal, hogy még' jobb Ká­­tásfokú legyen a nagyüzemi ter­­me 1 és. ’ 9 Az őszi munkára készítik elő a nagy teljesítményű ekét a szövet­kezet szerelői: Sebestyén János és Gyenes István. A Népfront- Tsz-ben az elmúlt tizenhét esztendőben számos hasznos kezdeményezés történt A mostoha termőhelyi adottságú szövetkezet az 1960-as évek ele­jén először létesített a mezőgaz­dasági alaptevékenység kiegészí­tésére melléküzemágat, hogy an­nak jövedelméből gyorsabb ütem­ben fejleszthesse a gazdálkodást. Már 1964-től kezdve áttért a rendszeres havifizetésre a tsz-tag­ság -javadalmazásában. ■ ÜH Uh i 9 Épül a tehenészeti telep, amelyben több száz, bőtejelő fajta szarvasmarhát helyez el a Népfront Tsz. (Straszer András felvételei.) Az iparszerű gabonatermesztés eredményeként a búza évek óta hektáronként negyven mázsát meghaladó termést adott. Az idén 44,8 mázsa termett egy-egy hek­táron. A leggyengébb minőségű szántóföldön a korábbi öt-hat mázsa helyett 20 mázsát megkö­zelítő termést adott a rozs. Saj­nos, a hazai fajtától ilyen mos­toha talajviszonyok mellett töb­bet nem is lehet várni. Ezzel szemben a Népfront Tsz olyan eredfnényesen honosította meg homoktalajon a lucernát, hogy újabb szántóterületet szabadítha­tott fel a kalászos gabona és a kukoricatermesztés számára. Nem jv.ult, könnyünezi a - munka, hiszen a 17 ezer hektáros lajoß­­mizsef+iátárnak rtíffldén zugában található egy-egy darab szántó, rét, feljavított legelő és telepített gyep, ami a Népfront Termelő­­szövetkezeté. A két szélső nagy­üzemi tábla között jelenleg is harminc kilométer a távolság, és az épülő autópálya még tovább szabdalja a területet Palócz Imre szövetkezeti elnök ezekben a napokban nyugdíjba készül, hogy a sok évtizedes munka után átadja a helyét fia­talabb szakembernek. Csak a tsz­­elnöki tisztséggel lesz kevesebb megbízatásainak sora, hiszen 'a helyi. népfrontbizottság elnöke, tanácstag és a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának tagja Lajosm-izsén. Aki annyi éven át á közösség érdekében tevékeny­kedett ezután is megtalálja a he­lyét, ahol a társadalomnak hasz-> nos munkát végezhet. Kiss Antal A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordu­lója tiszteletére hirdetett munka­versenyhez tavaly Bács-Kiskun több mint hétezer szocialista bri­gádjának százezer tagja csatlako­zott, azaz a dolgozók négyötöde. Az idén — a Láng gépgyáriaknak, a verseny folytatására tett felhí­vása nyomán — ugyanennyien határozták el a munkaversenyhez való csatlakozásukat. Hasonlóan az tavalyihoz, a kollektívák az idén is elsősorban a termelés fokozá­sát ajánlották fel, főként a haté­konyság és a minőség javításá­val, a tartalékok széles körű ki­aknázásával. Sok helyütt vállal­ták a szakmai-politikai műveltség növelését, és az is már-már ter­mészetes, hogy a brigádok élen? járói a városfejlesztési elképzelé­sek megvalósításának is. Fontos .szerepet kapott az idén a tőkés export növelése. A Kalocsai Fű­­szerpaprika és Konzervipari Vál­lalatnál például az első félévben háromszáz vagon őrleményt küld­tek nyugati exportra, az 1977-es esztendő első hat hónapjánál másfélszerte többet. A Kecskémé- , ti Konzervgyár brigádjai védnök­séget vállaltak az exportszállít­mányok fölött. 1978 első hat hó­napjában a tervezettnél és a ta­valyinál jóval több árut juttat­tak külföldre, úgy, hogy egyet­len minőségi kifogás sem érke­zett hozzájuk. A FÉKON bajai gyárában állandó a létszámhiány, mégis, a hiányzó 40—50 szakem­ber munkáját is elvégezték a brigádok, és lehetővé tették, hogy nemcsak tervszerű, de ütemes is legyen a gyártás. A Habselyem' ■kecskeméti gyárában különböző anyagellátási zavarok miatt az első negyedévben lemaradtak a terűtől, de a szocialista brigá­dok áldozatos munkája eredmé­nyeként a félév végéig behozták a késést, s ma már a túlteljesí­tésen munkálkodnak. Wáé \ f Mindennapi kenyerünk A kecskeméti Kenyérgyár legalább másfél százezer ember minden­napi kenyerét süti. Hogy éppen mennyit, azt a naptár dönti el. Ét­vágyunk ugyanis változó. Legkevesebb 240 mázsa — de elérheti a 450 mázsát is. Például most, augusztus 20-án. Pénteken és szomba­ton csak itt a megyeszékhelyen és a kecskeméti járás kisebbik fe­lében is ennyire éheztünk rá. Hatvanan készítették ehhez elő a lisz­tet, a tésztát, sütötték és rakták ládába a kenyeret, amit tizennégyen szállítottak ki a boltokba, büfékbe, éttermekbe. Munkatársunk ri­portja még a hét közepén készült, a ’nagy munka előszele azonban már akkor is érződött. Magyar vállalatok Lipcsében A szeptemberi Lipcsei Őszi Vásáron hazánkat a HUNGEXPO szervezésében huszonöt külkeres­kedelmi vállalat képviseli, több, •mint/ 3- ‘ ezer négyzetméteres te­rületen.- . iA-JTECBNOIMPEX cipőipari' és faipari gépeket, a Pannónia kü­lönféle konfekcióipari gépeket, a MOGÜRT pedig — a .többi kö­zött — egy luxus .távolsági autó­buszt, .garázs- és szervizberende­zéseket állít ki. Bizonyára érdek­lődés kíséri majd a Gamma Mű­vek szcintillációs gamma kame­ráját, amely a nukleáris orvos­gyógyászatban alkalmazható, a MEDICOR Művek diagnosztikai táskáit, avagy a Labor Műszer­ipari Müvek Contiflo nevű auto­matikus vércsoport-meghatározó készülékét is. A HUNGAROTEX és a TAN­­NIMPEX •könnyűipari termékei mellett a magyar élelmiszeripar is jelen desz a vásáron a TER­­IMPEX, a MONIMPEX. a HUN­­GAROFRUCT és a Magyar Hű­tőipar termékéivel. A CHEMOL­­IMPEX gumimatracokat, a Kul­túra Oktatási taneszközöket, mo­delleket, a LEHELEX szóda- és habszifonokat mutat be. A CHEMOLIMPEX, a METR- 1MPEX, a TESCO és a Videoton Rt. információs irodával képvisel­teti magát Lipcsében. '4T vJLátl 9 Például azon. hogy a közeli malomból még lo­vas kocsi Is hozta az új lisztet.-- - :m i ír És 9 A pék munkája sohasem volt könnyű, ma már azon­ban könnyebb. A dagasz­­tást ugyanis évek óta gé­pek végzik a kecskeméti Kenyérgyárban. Egyik ke­zelőjük Szabó László szak­munkás. 9 A vetés és a kiszedés még kézi munka. A folya­matos kemence végén Brada Klára emeli ki a téi kilós büfékenyeret (Pásztor Zoltán képriport­ja.) •.•••ÍV.V.V.V.V.V.V.V. Trikón nyíló fesztiválrózsa Mit visel egy VIT-küldött a VIT után? Hát VIT- trikót! Miről beszél? A VIT-ről. Mi egy VIT-kül­­dött életre szóló élménye? A Világ Ifjúsági és Di­áktalálkozó. Dakó Miklós például VIT-trikót hord. A VIT előtt is azt viselte, meg most is, a különbség csak az a pár nap, amit a VIT-en töltött. A kecskeméti 623-as Szakmunkásképző Intézet küldötteként. De amíg fel nem szállt a PanAm különgépe, nem hit­te el, hogy tényleg megy. (Rajta kívül csupán 449- en érezték így, minthogy a magyar küldöttség ösz­­szesen 450 tagú volt) Olyan álömféle valamiben le­begett Spanyol szavakat mormolt örökké, és ha azt mondták VIT, furcsán csillogott a szeme. Ezt hív­ják úgy, hogy boldogság. Aztán a PanAm Boeing „elrúgta” magát a Feri­hegyi betontól, és elszállt Írországba, onnan a Ba­­hama-szigetekre, onnan meg Havannába. Azt írták az újságok, hogy elfáradt a VIT-csaipat Lehet, sőt biztos. De hogy panaszkodott volna emiatt hát azt nem hiszem. Dakó Miklós se panaszkodott Végig­pásztázta a reptéri zászlóerdőt: ott volt a piros-fe­hér-zöld lobogó is; aztán a többiekkel együtt be­szállt a buszba. És Havanna hagyományosan kö­szöntötte a látogatót. Záporral'. No nem afféle kecs­keméti méretű zuhéval; hanem valamivel kiadósab­­bal. Ügy kell elképzelni, hogy az autóbuszok ten­gelyig vízben haladtak. Az emberek meg ott álltak a járdán, éljeneztek jés integettek. Aztán eljött a megnyitó napja. „Reggel hat órakor még sötét van. A pálmák és egyéb egzotikus fák övezte házak körvonalai csak sejtenek, higanygőzlámpák vonnak koszorút az ut­cák fölé. Egyszerre szórt vörös fény vetődik a ten­ger felől a városra, s alig telik él néhány perc: j friss fény köszönti' a várost. Havanna felébredt” — tudósított hitelesen az újság. És azt nyilatkozták a nyilatkozók, hogy a felvonulókat az erős, állóképes fiatalokból válogatták ki. Dakó Miklós köztük vélt. Három órakor összeállt a magyar felvonulás, négy órakor sorbaállt Így voltak hatig, minthogy a menet akkor indult. Köz­ben menetrendszerűen megérkezett a háromórás zápor, ki-ki szokás szerint bőrig ázott, s ha másért nem, hát ezért is tapsolt, éljenzett, hogy ne ragad­jon testéhez a ruha a párás hőségben. Dakó Miklós teljesen berekedt a stadionig vezető négy kilométe­res úton. Csak akkor jött meg a hangja megint, amikor a magyar küldöttség megérkezésekor fel­harsant az üdvrivalgás. Mindenki felállt, tapsolt, éljenzett. Lehet ezt szó nélkül bírni? Ugye nem... Dakó Miklós azon töpreng, hogy a sok közül me­lyik volt a legeslegfelejthetetlenebb élménye. (Mert ezt a kérdést mindenki félteszi neki.) S, illendőség szerint, minden élmény a leg-gel kezdődőek közé kívánkozik. Az a chilei mérnök például, amelyikkel a szolidaritási nagygyűlésen akadt össze. (Nem pon­gyola a kifejezés. „Az volt a szokásom, hogy el­csámborogtam a küldöttségtől, belekeveredtem a tömegbe. így találkoztam Lajossal, a chilei mér­nökkel. Lajosnak én neveztem el...) Dakó Miklós. Szóval a legnagyobb élmény. Dakó Miklós azzal a szándékkal indult Kubába, hogy összehasonlítja a szocializmus építésének ottani állását a miénkkel. Annál az igen egyszerű oknál fogva, hogy a kubai­ak — Dakó Miklós véleménye szerint —, most le­hetnek azon a fejlődési szinten, amelyen mi 1961- ben voltunk, akkor, amikor ő született. Kézenfekvő összehasonlítani például egy magyar meg egy ku­bai lakást. — A lamar nemcsak Havanna, de egész Kuba leg­modernebb lakótelepe, oda voltunk hivatalosak ven­dégségbe. Éjfél helyett csak {él kettőkor érkeztünk — nagyon vártak már bennünket. Odaültettek ben­nünket az asztalhoz. Képzelj el egy hatalmasra pú­pozott, mindenfélével megrakott asztalt, Elképzel­ted? Hát azt mind meg kellett enni. Addig nem állhattunk fel, míg volt rajta. Akkor aztán körbe­néztem az otthonukat. Valamivel nagyobb mint a mi lakótelepi lakásaink, ugyanolyan a fürdőszoba, a konyha. És mindenütt ott az elmaradhatatlan te­levízió, meg a hintaszék. Ez az éjszaka volt az, ami a legnagyobb nyomot hagyta bennem. Mondják, nehéz VIT-küldöttnek lenni, ezer arcot, városképet, hangulatot fejben tartani. Ki-ki él­ménybeszámolók tucatjaira hivatalos, s a legegy­szerűbb kérdésekre éppúgy válaszolnia i lilik, mint a legbonyolultabbnak látszóra. Ezért aztán jó néhány delegált irigyli Dakó Miklóst, aki precíz ember módjára naplót vezetett Akkor ugyan kuncogtak azon, hogy hajnali négykor kezdi körmolni a be­jegyzést de már a vüSszaúton kérdezgették: ho­gyan is volt ez meg ez? Egyszóval megkezdődik a visszaemlékezések korszaka. Ami Dakó Miklós ese­tében némiképp mosolyogtató: tizenhét évesen a múltba nézni... ? De végül is erről van szó. Első élménybörzéjét a volt iskola KlSZ-összekötő taná­ránál, Józan Lídiánál tartja, aztán új munkahelyén, a Szék- és Kárpitosipari Vállalatnál eleveníti föT a fesztivált, és szép sorjában mindenütt, ahová hív­ják. -Mit visel egy VIT-küldött a VIT után? Hm. Per­sze, hogy VIT-trikót A trikón pedig ott a fesztivál­rózsa, az, amit villanyfüzérek rajzoltak fél a karibi éjszakába, amit sok ezer havannai alakított ki a megnyitón, az, ami a világ fiataljai egységét, ösz­­szetartozását jelképezi. A VIT-trikós VIT-küldött a VIT után a VIT-ről beszél. Ballat József i

Next

/
Oldalképek
Tartalom