Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-19 / 194. szám
1978. augusztus 19. • PETŐFI NÉPE • 3 A Volán és a tömegközlekedés Interjú Tapolczai Kálmánnal, a Volán Tröszt vezérigazgatójával I V* M v J A közúti személyszállításban az utóbbi tíz évben lényeges változás ment végbe. Éppen egy évtizede, hogy az országgyűlés elfogadta a közlekedéspolitikai koncepciót, mely hoszszú távra meghatározta a tömegközlekedés fejlesztését is. Ebből a Volán Tröszt vállalatainak oroszlánrész jutott, hisz a helyi, a városi, az elővárosi és távolsági személyszállításnak ők a gazdái a közúton. Az egyre több bejáró utaztatása, a megszüntetett kis forgalmú vasutak utasainak átvállalása mind-mind újabb terhet rótt a Volánra. Rohamos fejlődésnek lehetünk szemtanúi, sőt részesei ez időszakban. A tömegközlekedésben bekövetkezett változásokról, a kulturált utazás feltételeinek megteremtéséről beszélgetett munkatársunk Tapolczai Kálmánnal, a Volán Tröszt vezérigazgatójával. — A fővároson és Miskolcon kívül a Volán bonyolítja le a közúti személyszállítási forgalmat. Tíz év távlatában hogyan fejlődött a hálózat, milyen a helyi közlekedés városainkban, falvainkban? — Két évvel ezelőtt fejeződött be az ország valamennyi kétszáz lakoson felüli településének bekapcsolása a közúti személyszállítási hálózatba. Jelenleg 25 ezer 200 . kilométeres vonalhosszúságban közlekednek járataink, az érintett helységek száma eléri a 3200-at. Százhetvenhat városban, községben megoldottuk a helyi közlekedést is: tíz év alatt itt az utasok száma megkétszereződött, tavaly 643 millió személyt szállítottak helyi járataink, melyek száma szintén nem csekély — 13 millió 116 ezer. Természetesen autóbuszállómányunk is ehhez mérten fejlődött: 1968-ban 750 járművel oldottuk meg a helyi közlekedést, most 1406 Ikarus bonyolítja le a napi forgalmat. Az országos hálózat fejlesztése legalább ennyire nagymérvű: tavaly 1 milliárd 360 millió utasunk volt, a helyközi járataink száma naponta megközelíti a 40 ezret. Továbbra is előtérbe helyezzük a munkásszállítást és az -iskolaévben 142 körzeti iskola több mint 56 ezer tanulójának zavartalan utaztatásáról gondoskodunk. 1977-ben belföldön. 120 ezer, külföldön 3400 különjáratunk közlekedett. A személyszállítási követelmények kielégítéséhez 7900 autóbusszal rendelkezünk, csaknem kétszeresével, mint 10 évvel ezelőtt. Az állomány átlag életkora mindössze 3—4 év. Az idén decemberig lecseréljük a régebbi típusokat, s majdnem valamennyi menetrendszerinti járaton az IKARUS 200-as panorámabuszok szállítják majd az utasokat. — A növekvő tömegközlekedési •igények kielégítése új forgalomátszervezési intézkedésekkel jár, mindehhez kiépült már a műszaki-forgalmi háttér? — 1968-tól huszonhét autóbuszpályaudvarral gazdagodott a hálózat, s negyven .műszaki bázis épült, hogy csak párat említsek: Eger, Kazincbarcika, Gyöngyös, Hatvan, Nyíregyháza, Szeged, Kaposvár, Dunaújváros — ahol a legkorszerűbb gépekkel felszereltek a javítóműhelyek. Zökkenőmentes az alkatrész-utánpótlás; ez köszönhető az Ikarusszal való jó együttműködésünknek. A forgalom korszerűsítéséhez hozzátartozik az is, hogy majdnem valamennyi nagyvárosban bevezettük az autóbuszok kalauz nélküli közlekedtetését. Az ötödik 5 éves terv végére valamennyi helyi járat jegykiadó automatákkal lesz ellátva. Ez könnyíti majd szervező munkánkat is, miivel lehetővé teszi a naprakész utasszámlálást, ebből következően a menetrend elkészítését is segíti, sőt módot nyújt a férőhely jobb kihasználására. Az idei eredményeink alapján 45,1 százalékos a férőhely-kihasználásunk, mely ugyan jobb a múlt évinél, de még nem beszélhetünk optimális állapotról. A Közúti Közlekedési Tudományos Kutatóintézettel közösen készítettünk tanulmánytervet egy-egy nagyváros közlekedésének fejlesztésére. Kiderült, hogy a forgalom szerkezetének megváltoztatásával még jelentős tartalékok szabadíthatok fel. Például Tatabányán, az átszervezés után 20—25 autóbuszt nyertünk. A Volán Elektronika segítségével megtörtént az egész személyszállítási hálózatunk számítógépes feldolgozása. Ez az egyenletes elosztás alapja. 'Most már csak a gyakorlati megvalósítása van hátra, mely a megyei, városi és községi tanácsokon is múlik. — Hogyan hangolják össze a Volán-vállalatok fel'adatai; kát a tanácsi közlekedésfejlesztési tervekkel? — A telepítések fejlesztési tervébe beletartozik a közlekedés is: ■ új járatok létesítése, a meglevők sűrítése. Ezért a tanácsok és a Volán között rendszeres, állandó kapcsolatra van szükség, hogy egyeztetni tudják az utazási igényeket. Segítséget várunk a tanácsoktól a csúcsforgalmí zsúfoltság megszüntetéséhez. Városom ként változó a kép. Ott, ahol sikerült általánosan bevezetni a lépcsőzetes munkakezdést, a tömegközlekedésben is érezhető a javulás. Ha megnézzük a tavalyi csúcsforgalomról készült statisztikát, a városok összehasonlításával azt tapasztalhatjuk, hogy Pécsett, Székesfehérváron, Kaposváron, Egerben a délutáni járatok 20—26 százaléka zsúfoltan közlekedik, míg Nyíregyházán, Nagykanizsán inkább a délelőtti csúcsforgalom idején túltelítettek a járatok. Kiemelkedően jó Győr tömegközlekedése, ahol a délelőtti járatoknak csak 7,7 százalékán, délután pedig mindössze 3,4 százalékán jelentkezik zsúfoltság. Kedvező a helyzet Szombathelyen, Veszprémben, Sopronban, Baján, a járatok zsúfoltságát mutató adatok jóval 10 százalék alatt maradnak. Pécsett az idén már érezhető a lépcsőzetes munkakezdés hatása: a 15—20 perces munkakezdési időkülörtbségekkel járatonként egy-egy autóbuszfordulót nyertek, így tízezer utas elszállítására szabadult fel kapacitás. Ha ezt a rendszert mindenütt bevezetnék, országos szám- f ten 18—22 százalékkal enyhítené a tömegközlekedés zsúfoltságát. Tehát az iparvállalatokon van a sor. — Gondolom a munkaerőproblémák alól a Volán sem mentes. A személyszállításban is van létszámhiány? — Lehet, hogy meglepően hangzik, de ebben a tekintetben a tömegközlekedés okoz legkevesebb Xf9V .flásG^Ö 4 iá a I7i£ víOJí * j! .ttfoqoí ínimslsv .nstíéá gondot. Az áutóbuszvezetők kollektívája stabil gárda. Mindöszsze 8 százalékos a fluktuáció. Budapest elővárosi forgalmát és Debrecent kivéve nincsenek létszámgondjaink. Mindezt kellő anyagi ösztönzéssel, szociálpolitikai kedvezményekkel, a munkahelyi körülmények javításával, s mindenekelőtt a munkaidő 200 órára való lecsökkentésével tudtuk elérni. Gyakorlott, kipróbált, művelt gépkocsivezetők ülnek a volán mellett, akik nemcsak az 1,2 millió forint értékért (ennyi egy autóbusz ára), felelnek, hanem ennél sokkal többért: a közutak biztonságáért, és a szállított utasokért is. Tehát többszörös a felelősség. — A jövőre nézve, milyen közlekedési változásokra számíthat a lakosság? — Most a tervidőszak második felében megkezdjük a hatodik ötéves terv előkészítését, melyben már nem a hálózatbővítés lesz az elsődleges cél, mert a helyenként még jelentkező igényeket a közületi autóbuszok is ki tudják elégíteni. Sőt jobb kihasználásukkal még enyhíteni is tudnának a csúcsforgalmi zsúfoltságon. Most a mi feladatunk a meglevő hálózat erősítése: a települések közti minőségi különbségek 'megszüntetése, a tanácsokkal való jó együttműködés. A kórszerű szervezési feltételeken, az információáramlásokon sok múlik. De a munkaerő- és a gépkocsi-ellátottságon is! Mert a kulturált utazás alapfeltétele: le-gyenek autóbuszok, s legyenek hozzájuk jól képzett gépkocsive- i zetők. _ H. A. _ as ss jjoDÖisyl&j rtHOusioaoci les: Javítják a hibákat Milyen a konzervgyári a kecskeméti húslisztüzemben építőtábor? Augusztus első napjaiban az egész magyar sajtót bejárta a hír, hogy kömyezietvédelmi és munkavédelmi ökokból elhalasztották a kecskeméti húslisztüzem átadását. A több, mint 100 millió forint beruházással épült új létesítmény ugyanis a próbatermelés idején bűzzel árasztotta el a környék lakott részeit, s az üzemben is elviselhetetlen szag és hőség uralkodott. Emiatt a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat nem vette át az új gyárrészleget, a városi tanács nem adta meg a működési engedélyt, s a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelete sem járult hozzá a végleges üzembe helyezéshez. Az utóbbi szerv ugyanis listát állított össze az új létesítmény munkavédelmi hiányosságairól, melyeknek részben sürgős, részben szeptember 15-ig való megszüntetését rendelte el. Molnár Ferencnével, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének megyei titkárával kerestük fel Csizmadia Istvánt, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatóját. Arra kértük, (tájékoztasson bennünket a húslisztüzem létesítésének körülményeiről, s azoknak a technikai hibáknak a kijavításáról, munkavédelmi hiányosságok felszámolásáról, amelyek miatt két héttel ezelőtt nem vették ált a beruházóktól, illetve kivitelezőktől a létesítményt. A megbeszélésen részt vett Csonka Pálné,~~zc húslisztüzem vezetője is. — Naponta 11 vagon baromfit dolgozunk fel — mondotta Csizmadia István —, s ennek csaknem egybarmad része Hulladék (bél, toll! stb.). Ezt korábban távoli feldóligozó üzemekbe — Szolnokra, Soltra — szállítottuk. A mellékterméket szállítás előtt átmenetileg a gyár területén tároltuk, s — különösen nyáron — időnként kellemetlen bűzzel árasztott® el nemcsak az üzem területét, hanem a környéket is. Éppen ezért örültünk annak, hogy a Baromfiipari Tröszt Kecskemétet, S vagyis a mi gyárunkat jelölte ki a húslisztüzem felépítésére. Ennek ugyanis zárt feldolgozó rendszerébe tudjuk azonnal táplálni a hulladékot, anélkül, hogy az bűzt áraszthatna. Sajnos, az üzembe helyezés a már ismert okok miatt nem sikerült. Vállalatunk addig nem is javasolja a húslisztüzem átvételét, míg annak minden berendezése kifogástalanul nem működik. A városi tanács is konkrét határozatot hozott 1975-ben a húslisztüzem környezetvédelmi paramétereire vonatkozóan. Az Országos Mérésügyi Intézet, illetve a KÖJÁL mérései döntik majd el, hogy a hibák kijavítása után a tűrési szint alatt van-e az üzem által okozott szag. Véleményem szerint a hibák kijavíthatok. Ezen fáradozik most az Élelmiszeripari Tervező Vállalat, a Gépipari Beruházási Vállalat, a De Vitta olasz cég (amely a berendezéseket szállította), a hernádi Március 15. Tsz szerelőrészlege. Mi sem ülünk ölbe tett kézzel, vállalatunk minden vezetőjének, szakemberének kötelességévé tettük, hogy amiben tudnak,' segítsenek. Fontos ez, hiszen több, mint 100 millió forintos beruházásról van szó, amelyet népgazdaságunk importkiváltó céllal1 (költött erre az üzemre, s amelytől évente 2700 tonna húslisztet vár. A munka mint mondottam, megkezdődött, és remélem szeptember elején már konkrétabb eredményekről is számot adhatok. — Ami a munkavédelmi hiányosságokat illeti — kapcsolódott a beszélgetésbe Csonka Pálné üzemvezető —, megkezdődött azok felszámolása is. Taska László, vállalatunk munkavédelmi csoportvezetője és Juhász Sándor, a szakszervezeti bizottság munkavédelmi felügyelője tételesen ellenőrzi és jegyzőkönyvezi a dolgozók testi épségét veszélyeztető hibák kijavítását. Szeptember 15-ig adott erre Haladékot a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelete, s addig az említett tervező, beruházó, kivitelező szervek (s ebhez magunk is hozzá kívánunk in rolni) munkavédelmi szem>-'->tból is re n db eh ózzák sz üzemet. N. O. Az iparágon belül elsőként a Kecskeméti Konzervgyárban létesült nyári ifjúsági építőtábor 1974-ben. Azóta rendszeressé vált a középiskolások itteni foglalkoztatása, melynek eredményeiről, tapasztalataitól Bálái Antal munkaügyi osztályvezetőtől tudtunk meg figyelmet érdemlő részleteket: Nyaranta, a szünidőben összesen mintegy ezér diák dolgozik a gyárban. Valamennyien lányok, akik az ország szinte minden, részét képviselik. Barackot, szilvát is magoznak, de főleg a csomagolásnál segédkeznek. Szorgos és pontos kezük nyomán évente 7—8 ezer tonnányi konzerv hagyja el az üzemet a tervezettnél hamarább, s a megrendelőkhöz, illetve a fogyasztókhoz kerülő eme árumennyiség értéke ' megközelíti a 90 millió forintot. A fiatalok a részükre kialakított munkahelyen látják el a rájuk bízott feladatokat, s brigádónkénti teljesítményeik után kapnak jutalmat. Tudományosan kidolgozott program szerint tanul a Pakson épülő első magyar atomerőmű üzemeltető „itörzsgárdája”. összesen három (ás fél százan vesznek részt a képzésben, mérnökök, üzemmérnökök, technikusok, akik közvetlenül irányítják majd a technológiai folyamatókat az atomerőmű kezelői és karbantartói lesznek. A paksi atomerőmű magyar— szovjet államközi egyezmény alapján,, szovjet tervek és technológia alkalmazásával épül fel. Ezért a szakemberképzésben^ is nagy részit vállal a szovjet fél] A Novo-voronyezsi atomerőmű oktató és gyakorló központjával kötött szerződés alapján a magyar szakembereik tanulmányozhat iák az ottani berendezéseket, amelyek azonosak a Pakson felszerelésre kerülő reaktorokkal, A hazai intézmények közül Köz-Élelmezésükről, otthonos szállásukról a gyáriak gondoskodnak, meg arról is, hogy a napi hatórás munka után kellemesen és hasznosan tölthessék, el a szabad idejüket. A szép üzemi sporttelepen délutánonként színvonalas versenyeket bonyolítanak le a lányok, akiknek ingyenes belépőjük van a Városi mozi előadásaira és a strandra. Az üzemi KISZ-szerve. zet pedig vetélkedőkkel, különféle játékokkal, lemezbemutatóval és tánccal színesített klubprogramokat rendez részükre, valamint megismerteti őket a város nevezetességeivel. Az osztályvezető végezetül elmondotta. a Kecskeméti Konzervgyár dolgozói és vezetői igen fontosnak, értékesnek tekintik az építőtáborozó fiatalok tevékenységét. Népgazdáságilag nagyon jelentős alkalmaztatásük során maguk is gazdagodnak közösségi élményekkel, új ismeretekkel és a munka szeretetének. tiszteletének nemes érzésével. — velkei — ponti Fizikai Kutató Intézet és a Budapesti Műszaki Egyetem is segíti a paksi szakembergárdakiképzését. Tanulnak magyar atomerőművesek az NDK „atomiskolájában”, Csehszlovákiában és Bulgáriában is. Közben messzebbre is gondolnak, a szakképzés irányítói. A középfokú atomenergetikai képzés megalapozása céljából két szakközépiskola kapta feladatul atomerőmű vés tagozat szervezését, a budapesti már működik, a pécsi 1979-ből indul. A szekszárdi szakmunkásképző iskola a hagyományos szakmákat tanuló fiafajoknak nyújt a tomerőműves képzést. Ezek a tanulók gyakorlatuk egy részét a paksi atomerőműben tölthetik, az olyan zónában levő üzemekben, ahol 18 éven 'aluliak foglalkoztathatók. (MTI) Tanul a paksi atomerőmű „törzsgárdája” Augusztus 3-i lapunkban — Békétlenség a Béke fasorban című írásunkban — tudósítottuk olvasóinkat arról a kecskeméti esetről, amelyben munkatársunk szerint az volt a kérdés, hogy mi fontosabb: háromszáz gyerek, vagy nyolcvan autó. írásunkban — közölt levélrészletek alapján — a cikk szerzője elmarasztaló hangnemben szólt a Kecskeméti Városi Tanács illetékeseiről, akik — szerinte — nem a többség akarata alapján döntöttek. A riportra gyorsan válaszoltak az illetékesek, s bebizonyosodott, hogy a szerző a riportanyag felvételekor elmulasztotta a körültekintő■ tájékozódást, így tulajdonképpen nyitott kapukat döngetett, A Bács-Kiskun megyei Tanács ÉKV-osztálya ugyanis már július 3-án megsemmisítette a ■ első fokon eljáró hatóság döntését, mivel az ellentétes volt a rendezési tervvel és az Országos Építésügyi Szabályzattal. Ezt a határozatot a Kecskeméti Városi Tanács illetékes osztálya —amint azt Gádor József tanácselnök írja — július 17-én kipostázta az érintetteknek. » Munkatársunk csak a Béke fasorban lakó, játszóteret építeni akaró panaszosokkal beszélt, akik azonban a közönséges postai küldeményként kiküldött levelet — nyilatkozatuk tanúsága szerint — csak augusztus 10-én .kapták kézhez. Mindenesetre, a megyei tanács illetékes osztálya döntéséről — az előzetes tájékozódáskor — szerzőnk tudomást szerezhetett volna. Most már — ellentétben a riportunkban vázolt helyzetképpel — végre béke van a kecskeméti Béke fasorban. A lakók „válságbizottsága” átalakult tervező bizottsággá: s mivel Szabó János kertépítő mérnök már íkorábban elkészítette a játszótér terveit, most a megvalósításon törik a fejüket. A munkához sok sikert kívánunk s örülünk, hogy az ügy megnyugtató módon rendeződött. Budapest ünnepi programja augusztus 20-ra Alkotmányunk ünnepén, augusztus 20-án — sokéves, szép hagyomány — zászlódíszbe öltözik Budapest, föllobogózzák a főútvonalak középületeit, lakóházait, s díszkivilágítást kapnak a szobrok és a műemlékek. Az augusztus 20-i ünnepség színhelye ezúttal is az Országház környéke lesz. Itt, a Kossuth Lajos téren felvont állami zászlónál avatják a magyar néphadsereg új tisztjeit, és a Parlament előtti Duna-szakaszon tartják a hagyományos budapesti honvédelmi nap fő eseményét, vízi. és légiparádét. A tisztavatás — amely televíziós közvetítéssel az egész ország színe előtt zajlik — 10 óra előtt néhány perccel, a vízi- és légiparádé fél 12-kor kezdődik. A bemutatón a néphadsereg kijelölt alakulatai, az MHSZ és a különböző sportegyesületek fiataljai adnak számot felkészültségükről, ügyességükről. Zászlóval díszített motorcsónakok felvonulása nyitja a dunai látnivalók sorát, majd úszókompokon hatalmas transzparensek tűnnek fel: köszöntik Alkotmányunk törvénybe iktatásának 29. évfordulóját a KMP megalakulásának í60. évfordulóját, a'fejlett szociálist ta társadalom építését. A nyitóképek fölött a levegőben zászlós helikopterek húznak el, nyomukban motoros és vitorlázó, valamint nagysebességű repülőgépekkel. A nézők egyéni és kötelék-műrepülésben gyönyörködhetnek. A vízi- és légiparádé egyik leglátványosabb eseménye az ejtőernyősök bemutatója lesz. Ezután a vízen megjelennek a néphadsereg úszó. szállító járművei. Az egyórás program záróképpel fejeződik be: a levegőben vitorlázógépek és helikopterek húznak el, mintegy 8000 színes szalaggal köszöntve az esemény részvevőit. A tűzijátékot megelőzően este 8 és 9 óra között a magyar néphadsereg összevont zenekara a SZOT egyik dunai hajójának fedélzetén vízikoncertet ad. A félórás tűzijáték — a kilövőállásokat a Citadelán, a Gellérthegy keleti oldalán és a Gellért rakpart mellett helyezik el — este 9 órakor kezdődik. A rádiót hallgatók is közvetlen részesei lehetnek majd az augusztus 20-i eseményeknek: a Kossuthadó „Alkotmánynapi krónika” címmel tudósításokban, hangképekben számol be a nagygyűlésekről, és a nap különböző történéseiről. (MTI) A tiszta Duna-vízért • Békásmegyer és Pünkösdfürdő között épül az a csatornarendszer, amely a lakótelepről érkező szennyvizet csak szűrés és ülepítés után engedi a Dunába. Az új csatornarendszer egyben tehermentesíti a régi, már meglevő hálózatot is. (MTI-fotó, Fényes Tamás felvétele — KS.) Iskola - angol építési módszerrel 9 A fejér megyei Állami Epitőipari Vállalat megvásárolta az angol Brockhouse-clasp rendszerű épitési technológiát, amely elsősorban közösségi épületekhez alkalmas. Elsőként Székesfehérvárott, a Vorosilovgrádi-lakótelepen készült el egy tizenhat tantermes általános iskola ezzel a technológiával. (MTI-fotó, Balaton József felvétele — KS.)
