Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-19 / 194. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1918. augusztus 19. m kJd » .-** wwwi tviMW. .0 Műanyagok a növénytermesztésben m Mit, hogyan és hol gyártani? •ttBWj Június végén rendezték meg a fővárosban a „Műanyagok a me­zőgazdaságban” című kollokviu­mot, amely ismételtein ráirányí­totta a figyelmet a különféle mű­anyagok félhasználására a kerté­szetben. Az öntözést segítő műanyag A növények mesterséges vízel­látása, az öntözés egyike azok­nak a területeiknek, ahol már ed­dig is, és a jövőben is a leg­eredményesebben használják a műanyagokat. A gégecsőszerű bordázattal ellátott perforált mű­anyag talajcsövek automatizál­ható szabályozással működő, nagy pontosságú, a cserépcsőra­­kónál 3—4-szenté nagyobb telje­sítményre képes, ároknyitás nél­kül, réseléssel dolgozó csőfekte­tőgéppel lefektethetek a földbe. Önsúlyuk mindössze 3—5 szá­zaléka a cserépcsövekének, 50— 100 milliméter átmérőben készül­hetnek, élettartamukat 40 évre becsülik, és a hagyományosnál 20—30 százalékkal olcsóbban megoldható a földbe fektetésük. A mélybarázdás öntözés elvén kezdték 'kidolgozni azt az új fe­lületi öntözési eljárást, amelynél az öntözővíz szállítását és szét­osztását kettős falú, alacsony nyo­mású tömlővel oldják meg. A vastagabb vízszállító és a véko­nyabb, 1,5 méterenként 10 mil­liméter perforációval készülő ön­töző vezetékben a polietilén tömlőrész szolgál a víz megtar­tására a tömlőt körülvevő poli­propilén, zsákszövet pedig bizto­sítja a tömlő szilárdságát. Az ön­tözővíz a barázdás öntözéshez ha­sonlóan nem a felületről, hanem a 'talajfelszín alatt szivárogva nedvesíti be a gyökérzónát. A tömlők felcsévélésére csak az ön­tözési idény végén kerül sor, ád­­dig kézi munka nélkül, mind­össze ellenőrző felügyelet bizto­sításával végezhető az öntözővíz­adagolás legfeljebb 2—3 üzemel­tetést és karbantartást ellátó dol­gozóval. Az egyre nagyabb arányban terjedő csepegtető ’ öntözési mód­nál szintén mind a felszín alá helyezett, mind a felszíni veze­tékek. továbbá a ma már 'közel százféle megoldásban ismert cse­pegtető testek és szerelvények teljes egészében műanyagból, ké­szülhetnek. A földbe kerülő egy­ségek egyaránt lehetnek PVC- vagy polietilén anyagúak’, ’de" a földfelszíni vezetékek esetében csak a polietilén kedvező. Felszinvédelem, eróziógátlás A felszínt védő, élővé változ­tató, az eróziót gátló gyors felü­letborításban vár nagy szerep, különösein lejtős és termőréteg A tüzes nyíltól A JÖVÖ RAKÉTATlPUSAI — KOZMIKUS SUGAR A RAKÉTA SZOLGÁLATÁBAN — ATOM* HAJTÓMŰ — ELEKTROMOS RAKÉTÁK. A jövő rakéta-hajtóanyagaira gondolva, számítanunk kell arra, hogy ma használatosak csupán néhány évtizedig fognak uralkod­ni. A jelenlegi kémiai hajtóanya­gok ugyanis képtelenek az ember űrbe szárnyaló gondolatainak kellő technikai alátámasztást ad­ni. Számolnunk kell tehát alap­vetően újszerű megoldásokkal. Az egyik ilyen újfajta rakéta­­meghajtási módot M. K. TYL HONRAVOV szovjet tudós is­mertette. 0 a rakéták meghaj­tására az űrben mindenütt jelen­levő kozmikus sugarakat kíván­ja alkalmazni. Az űrhajót 100 kilométer magasba „hagyomá­nyos” hajtóanyaggal lőnék fel. Ez­után helyeznék üzembe a rakétán a fényelemeket, melyek segítsé­gével a kozmikus sugarak ener­giáját a kétatomos hidrogénmo­­'lekulák atomra bontására hasz­nélküli területeken a műanyag­habos füvesítésre. Autópálya­építéseknél már napjainkban is több helyen próbálják alkalmaz­ni. Jelenleg még csak érdekes­ség, de a jövőben szintén jelen­tőssé válhatnak azok a műanyag alapanyagú készítményeik, melyek a frissen telepített fás növények­re permetezve, vagy az éppen ki­ültetett palánták lombozatára juttatva, vékony, hártyaszerű vé­dőburkolatot képeznék, gátolva a vízvesztésüket és ezzel a ki­száradásukat, anélküli, hogy to­vábbfejlődésükre káros lenne. Várható a műanyaghabok alkal­mazása is a talajok vízháztartásá­nak, elsősorban a vízbefogadó­­képességének javítása érdekében. Végső soron majd a buklészerűen habosított műanyag * szőnyegek végszámra való Jieterftése is hoz­zásegíthet a talajfelszín-romboló­­dás megelőzéséhez és a növényzet megtelepítéséhez. Fóliafektetö gép Folyik a fejlesztés a műanyag­fóliás talajtakarás területén is, mivel így védhető leginkább a talaj az erózió, a gyomosodás, a vízvesztés és aiz idő előtti tömö­­rödés ellen is. A talaj legkevés­bé a fekete színű fólia alatt me­legszik fel és legjobban a szín­telen alatt, a zöld színűnél pedig a kettő közötti értéket éri el a talaj felmelegedés, s gyommentes is maradt alatta a talaj. Ennek megfelelően jelenleg az átlátszat­lan zöld fóliát tartják legjobb­nak talajtakarására. A hatására a magasságbeli növekedésben ese­tenként 100 százalékos különbsé­get találtaik több zöldségfélénél és dísznövénynél'. A fóliafekitetés-terítés gépesíté­se is megoldott már, amihez a hazai kifejlesztésű FF2 fóliafek­tető gép üzemi tapasztaltatok sze­rint is jól bevált. Ez a vontató traktor haladási sebességének megfelelően barázdát, vagy bak­­házat alakít ki és az orsóról fo­lyamatosan gördíti le a fóliát, amelyet a vezetőhenger fektet a talajra, vagy bákhátra, majd fe­szíti és rögzíti. Tíz óra alatt 1—1,5 hektáron végezheti el a fóliafektetést. Segítségével egy­aránt jól megoldható a hektár­­számra telepített új szőlőültet­vények szőlősorainak ültetés előt­ti talajtakarása és a kipalántá­zásuk ütta«r"TömtlákaráSt jobb fejlődéssel’, korábbi terméskép­zéssel viszonzo zötdségnövények, " szamócatermő területek és virá­gok, közülük is elsősorban a pün­kösdirózsa, tulipán és más hagy­más, illetve vágott virágot adó növényeik váz nélküli fóliataikara­sa az újabban ugyancsak mind­inkább terjedő Jyuggaitott vagy hasogatott, vékony polietilén, vagy PVC-fóliákkal. K. L. Fejlett ipart állandó és céltu­datos műszaki fejlesztés nélkül elképzelni nem lehelt. Az egyes vállalatokra, gyárakra és üze­mekre vonatkoztatva a megálla­pítást, azt 'mondhatjuk, hogy a hatékony termelés alapvető fel­tétele a tervszerű műszáki fej­lesztés. A termékek, a gyártás és a gyár folyamatos, egymással összhangban levő 'korszerűsítésé­ről sehol sem mondhatnak le, ha fűlni akarják a versenyt. A mit, hogyan és hol előállítani kérdés­re előreláthatóan és gyors cse­lekvéssel kell felelniük a dönté­seket hozó vezetőknek. Ember és eszköz — Jó eszközök nélkül az ember rém tud 'hatékonyan, jövedelme­zően termelni. — szögezi le Her­­ner József, a Fémmunkás Válla­lat kiskunhalasi gyárának mű­szaki fejlesztési csoportvezetője. Gyárnéző utunkon vele beszél­getünk a műszaki előrehaladás fontosságáról. — Az a cél, hogy olyan eszközöket adjunk a dol­gozók kezébe, amelyekkel jól ki tudják használni a nyolc órát. Ez egyszerűen hangzik, de nem kis feladat általában az iparban és az egyes termelő egységek­ben sem. A műszaki fejlesztésnek mindig egy megszokottat kell felváltani, például egy régi terméket újjal. Biz nem megy könnyen, mert az érintett emberek eleinte idegen­kednek tőle, sőt, tiltakoznak elle­ne. Végűi győz az új, és már eszükbe sem jut, hogy régebben másként volt. A korszerűsítéshez pénz kell,' de pénzt is hoz. Az anyagi fede­zet az árbevételből származik, ugyanis az egyes termékek árá­ba belekalkulálják a velük kap­csolatos műszaki fejlesztés költ­ségeit is. A gyárfejlesztéssel FILLOD könnyűszerkezetek előállítására készül fel a halasi gyár. önálló csoport A Fémmunkás Vállalatnál köz­ponti fejlesztési alapot képeznek, amit az egyes gyárak szükségle­tei szerint osztanak szét évente. Ily módon érik el azt, hogy a pénzeszközöket koncentráltan használják fel. A kun városbeli gyárban önálló műszaki fejlesz­tési csoportot hoztak’ létre — az egyetlen ilyen a vállalatnál — azzal a céllal, hogy a feladatokat a lehető legeredményesebben oldják meg. ' tyarunkíian az egyik alap­vető. technológiai ág a darabolás: ■ iír” tájékoztatja tMdéortveaetí&^í»“ Äz évente felhasznált 14 ezer tonna anyag 60 százalékát dara­bolni kell. Fontos tehát,' hogy ez a művelet gyorsan és balesetve­szélytől mentesen történjen. Je­lenleg már nem a darabolásnak a gyorsítása a célunk, — ezt el­végeztük’—, hanem a berendezés kiszolgálásának, az anyagmozga­tásnak a korszerűsítése. Alapvető technológia még ná­lunk a hegesztés, a lakatosmun­ka és a felületkikészítés. Ha egy vezérterméket, például a keretes csőállványt vizsgáljuk, az idén 50 milliós értékben állítunk elő belőle. Az összes ráfordítás 38 százalékát teszi ki a hegesztés és a lakatosmunka, 34 százalékát a felületkikészítés, a fennmara­dó 28 százalék pedig dara­bolás és présmunka. Természe­tes tehát, hogy a műszáki fejlesz­tésnél ezeket az alapvető tech­nológiai ágakat kell a rangsor élére állítani. Tudományos intézettel A Fémmunkás halasi gyárának ez évi műszáki fejlesztési terve előírja a hegesztés termelékeny­ségének fokozását. Ezt a felada­tot a Gépipara Tudományos In­tézet hegesztéstechnikai szakosz­tályának segítségével végzik el. Többek közt jti kell dolgozni a súrlódásos hegesztés meghono­sításának feltételeit a házgyári szerelvényeik.. gyártásánál.,. «Phhez szükségewan^-iaz intéaeti^íwunka- 4 társaittafc. tudományos felkészült­­.■'«égére, eoJkraäiéti eszközeikre. Másik fontos tennivalója a mű­szaki fejlesztésnek az építőipari keretes csőállvány gyártásának korszerűsítése. A jövőre való fel­készülés jegyében — a követke­ző ötéves terviben FILLOD köny­­nyűszerkezetes, 'közösségi célokra alkalmas épületiek elemeit ter­meli majd a gyár — kidolgozzák a függönyfalaik gyártástechnoló­giáját, s megtervezik a már fo­lyamatban levő gyár- és gyár­*nalnák fel. Az így szétbontott molekulák atomjai ismét egye­sülni igyekszenek és az ezen a révén keletkezett energiával má­sodpercenként már 14 kilométeres kiaramlási sebesség érhető el. A technikai nehézség TYIHONRA­­VOV .módszerénél abban van, tiogy a hidrogénatomok egyesü­lése közben 6000 C-fok hő ke­letkezik, jelenleg pedig a volf­­ram, melyből az égési kamra fa­lat készítik, már 3380 C-fokon megolvad. A másik megoldás az atomhaj­­tőmű lenne. Ennelk lényege, hogy a hajtóanyag hevítése nem oxi­dációs vegyi anyagok révén tör­ténne, hanem az atomreaktorban létrehozott hőenergiával. IRENE SÄNGER-BREDT vizsgálatai sze­rint ehhez a folyamathoz hidro­gén szerepelne haj tógáéként. Így másodpercenként 30 kilomé­ter sebesség élhető el. Az eljá­rás hátránya viszont az, hogy a rakétába beépítendő atomreak­tort igen súlyos védőberendezés­sel kellene ellátni. A harmadik módszer szintén az atomenergiát hívja segítségül, de azt nem hevítésre használnák fél, hanem atomrombolásra. Az ato­mok elbontása révén keletkezett részecskék áramlanának azután mmmmmmmrnmmmmmmmí ki az égéskamrából. Ezzel a mód­szerrel már másodpercenként több ezer kilométer sebességet le­hetne elérni. Itt azonban ismét meg kell említenünk a követke­ző technikai nehézséget: az atomrakétában felbomlott atom­részecskék minden irányba szét­repülnek és irányításukra a je­lenlegi ismereteink szerint nin­csen mód. Az elektromos rakétáiknak többféle fajtája képzelhető el, melyek lényege, hogy a rakéták meghajtását elektromos úton fel­gyorsított részecskék kiáramlásá­val érjük el. Egyik fajtájuk az ionrakéta. Legcélszerűbben a könnyen ionizálható cézium pozi­tív ionjait használjuk fel, me­lyek az ún. ionizációs térből nagy feszültségű negatív elektród hatására erősen felgyorsulnak és kiáramiainak. Másik fajtájuknál, a plazmarakétáiknál az anyag kü­lönleges állapófcát 'használják fel. Az anyag plazmaállapatban kí­vülről elektromosan' semleges ha­tású ugyan, de valójában pozitív ionok és negatív elektronok ke­verékéből áll. A plazmát energia fejlesztésére és rakétameghajtás­­ra lehet felhasználni. Ennek a rakétacsoportnak ismét van egy hátránya: az, hogy a jelenlegi 9 A' PROTON—1 űrlaboratórium a kozmikus sugárzás mérésére. technikai - ismeretek mellett az alkalmazásukhoz egy egész kis erőművet kellene a rakétába be­építeni. Következő számunkban a nap­jainkban még utópisztikusán ha­tó fotonrakéta elvét ismertetjük. (Folytatása következik.) íMm A fedöporos hegesztő automata munkahelye az anyagkiszolgáló bo­• A SZALJUT és a SZOJUZ—11 űrrakéta összekap­csolása. (Fantázia-rajz.) 9 A jövő egyik rakétafajtája: az ionrakéta. (Fan­­’ tázia-kép.) ..rendezésekkel az idei műszaki fejlesztés eredménye. Jásfoj teszté beruházás technoló-^ 'giaT'bereridezdseinek felszerelését'." Létre kell hozni egy olyan üzem­­fenntartási rendszert, amely a beruházás után is megfelel majd. Régi eszköz — új szerep — Most, a második félévben olyan egyedi acélszerkezeteket készítünk, amilyeneket eddig még nem gyártottunk — mondja a csoportvezető. — A metró Kőbá­nya—Kispest vonalához szállí­tunk állomásépítéshez szerkeze­teket. Ezeket újszerű műszaki megoldásokkal konstruálták, és a munkadarabok súlya és méretei is nagyobbak az eddigieknél. A minőségi követelmények igen magasak. A tízméteres oszlopok elemeit például egy lemezdarab­ból kell 'készíteni, toldani nem szabad. A 20 milliméter vastag lemezek darabolásához termékeny és jó minőséget 'biztosító lángvágó gépre lett volna szükség, ami egymilliónál többe kerül. A gyár műszaki fejlesztési csoportja egy meglevő, PILOT típusú hordoz­ható lángvágót alakított át hely­­hezkötötten alkalmazható beren­dezéssé. _A kéit vágó égővel mű­ködő berendezés képes eleget tenni a minőségi követelmények­nek és a termelékenysége is meg­felelő. — A meglevő eszközöket is fel lehet olykor használni a szüksé­ges kiegészítéssel az erőket lát­szólag meghaladó feladatokra, amelyek egyébként beruházást igényelnének — állapítja meg Herner József, a lángvágót be­mutatva. Bázispadló-rendszer A halasi Fémmunkás-gyárban az idei műszaki fejlesztés során munkahelyet alakítottak ki a fe­dőporos hegesztő automatáknak, anyagkiiszolgáló berendezésekkel együtt; a szertoezetgyártó C- üzemben. Létrehoztak egy 4x23 méteres bázispadiló- rendszert — egy nagy gonddal szintezett be­tonpadló rendszert —, amely az egyedi vasszerkezeték nagy pon­tosságú gyártását teszi lehetővé. A félbak daruval felszerelt be­rendezést, amellyel a metróhoz készülő termékek alapanyagát mozgatják darabolás előtt és uíán, szintén az idén készítették el. Az év folyamán Herner Jó­zsef terve alapján az országban ilnfejiSVYrrotf I I 1 *1 9 A bázispadló-rendszer az acél- 1 szerkezetek pontos gyártását te- , szí könnyebbé. (Straszer András felvételei.) egyedülálló műanyagtárcsás da­raboló berendezést is összehoz­zák még. Rendeltetése a fontos technológiai ág tökéletesítése lesz. A műszaki fejlesztési tervek kivitelezésében a gyár. tmk- és szerszámműhelyének kitűnő szak­embereire támaszkodnak, , A munkás tapasztalata Az egyik földhöz lapuló épü­let fölött szemünkbe ötlik a ma­gasba törő, épülő csarnokegyüt­tes, a FILLOD-beruházás jelen­leg látható eredménye. Az építő­ipar ipari hátteréhez tartozó ha­lasi gyár a gyorsuló ütemű fej­lődés napjait éli. — Nincs az a jó megoldás, aminél jobbat ne lehetne találni — hallom Hemer Józsefet. — E törekvés jegyében szorosan együttműködünk a gyári szer­vezővel'. Am ez nem lenne élég az üdvösséghez. Nagyon fontos a termelést végző munkásokkal . az élő, személyes jó kapcsolat. Mert a mérnök is tanulhat a munkástól, ha a tapasztalatát és a véleményét meghallgatja. A. T. S. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom