Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-19 / 194. szám

AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 194. szám Ára: 90fillér un. augusztus 19. szombat VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Módosították a Szaljut-6 pályáját Ismét a teherszállító űrihajót használtaik ' fel tolató mozdony­nak a Szaljut—6 űrállomás pá­lyamódosításához. Az' űrállomás pályáját időről időre módosítani kell. Ezt általában a Szaltjut—6 fő hajtóművének bekapcsolásá­val végzik el, de immár másod­ízben a teherszállító űrhajót használják fel erre a célra. Az ok kettős: egyrészt a visszatérő Progressznek már cjsak minimá­lis mennyiségű Hajtóanyagra van szüksége ahhoz, hogy eltávolod­jon az űrállomástól, s olyan pá­lyára térjen, amelyen haladva az­után megsemmisül a légkör ma­gasabb rétegeiben. Másrészt a te­herűrhajó kikötőhelye az űrállo­más fő hajtóművénél van. Vlagyimir Kovaljonok és Alek- szandr Ivancsenikov pénteken be­fejezte' a csomagolást: a meg­semmisítésre kerülő elhasznált felszerelést, a felesleges tárgya­kat béhordták a teherűrhajóba. 193­A SZOCIALISTA KULTÚRÁÉRT A KIVÁLÓ MUNKÁÉRT Kitüntetések a megyei tanácsnál Mit, hogyan és hol gyártani? t oldal Rádió és tv műsora S. oldal Sport I. oldal HATÁRIDŐRE ELKÉSZÜLT A NYÁRLŐRINCI ÜZEMÁtm. Üzempróba a gyümölcslé-palackozóban Megkezdődött az üzempróba a Kecskemét-szikrai Állami Gaz­daság nyárlőrinci gyümölcslé-üze­mében. A 65 millió forint értékű beruházás határidőre elkészült. Évente 80 ezer hektoliter ízletes ital kerül műanyag palackokba a gépek segítségével. A beruházást közösen határozta el a Borsodi Vegyikombinát, a Déligyümölcs Nagykereskedelmi Vállalat, az Ál­lami Gazdaságok Kereskedelmi Irodája a szikraiakkal együttmű­ködve. A kivitelező és az egyszerű társulás gesztora a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaság. A tár­sulás létrehozóinak célja az üdí­tő ital választékának növelése. Az üzemben készülnek a mű­anyagpalackok és a kupakok is. A szükséges nyersanyagot, a PVC-t az olefin-program keretében gyártja a Borsódi Vegyikombinát. Olyan flakonokat készítenek, ame­lyek alkalmasak üdítő ital tárolá­sára. Egy-egy gép óránként 4 ezer műanyag palackok képes készíteni. Az üzem teljesen automatizált. Jelenleg citrusféléket töltenek palackokba, narancsot, citromot, grape-fruitot. Az alapanyag Gö. rögországból érkezik. Gyártanak hazai gyümölcsökből is üdítő ita­lokat: barackfélékből, ribiszkéből. Készítenek paradicsomkoktélt és vegyes gyümölcsleveket is. Az üzem évi termelési értéke csaknem 150 millió forint, alkal­mazottainak összes létszáma har­minckettő. • ügyes gép gyártja a műanyag palackokat. Szurgi Sándor műanyag- technológus a minőségét ellenőrzi. • Az olasz Comec palacktöltő berendezés beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Óránként 12 ezer, két és fél decis műanyag flakont képes megtölteni. Bács-Kiskun megye Tanácsa az alkotmány ünnepe -tiszteletére tegnap délután Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központban rendezett megemlékezést. Az el­nökségben foglalt helyet — töb­bek között — dr. Gajdócsi Ist­ván, a megyei tanács eflmöke, dr. Posváncz László, a megyei párt- bizottság osztályvezetője; dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsnoka, dr. Weither Dániel, a Petőfi Népe /őszer­kesztő je, a megyei pártbizottság tagjai és dr. Szepesi Bertalan, a KPVDSZ megyei titkára. Az ünnepségen dr. Árvay Ár­pád, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára mondott be­szédet, majd dr. Gajdócsi István kitüntetéseket adott át a munká­ban élenjáró tanácsi, közintézmé­nyi dolgozóknak. A Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa er ed­ményes tevékenysége elismeréséül ny ugáMömány ba vonulása alkal­mából a Munka Érdemrend bronz fokozatta kitüntetést adomá­nyozta Csemus Sándornak, a me­gyei tanács művelődésügyi osztá­lya főelőadójának. A kulturális miniszter által adományozott Szocialista Kultú­ráért kitüntetésit a bajai József Attila Művelődési Központ Liszt Ferenc énekkara; Balogh Ignác- né, a mélykúti általános iskola népdalkörvezető tanítója; a Mun­kásőrség Bács-Kiskun megyei Parancsnokságának fúvőszeneka­(Folytatás a 2. oldalon.) ■iiWSr. Az ipari szövetkezetek ko­rábban szétszórtan elhelyez­kedő, kis műhelyekben, el­avult eszközökkel termeltek. Fejlesztésükre az MSZMP X. kongresszusának a termelés intenzív fejlesztését, a hatékonyság növelését szorgalmazó határozata szellemében dolgoztak ki 1971-től 1980-ig szóló tízéves programot. Ennek célja, hogy az ipari szövetkezetek korszerű kis-, illetve középüzemmé fejlődjenek. Értendő ez alatt, hogy végleges, központosított telephelyet alakítsanak ki korszerű gépekkel felszerelve, amelyekben megfelelő szintre ^emelhetik a lakossági szolgáltatások színvonalát, ugyanakkor fokozhatják az árutermelés gazdaságosságát, a munkaerő jpbh kihasználását, s javíthatják dolgozóik mun­kakörülményeit. Megvalósulóban az ipari szövetkezetek tízéves fejlesztési programja Bács-Kiskunban a program ké­szítésekor csaknem hatvan ipari szövetkezet volt. Számuk az ész­szerű egyesülések névén 1978-ra negyvenhétre csökkent, s már maga ez a tény is jelzi a megye szövetkezeti iparában végbement változásokat A IV. és az V. ötéves terv idő­szakára több mint 600 millió fo­rintot irányoztak elő szűkebb ha­zánk ipari szövetkezeteinek kor­szerűsítésére. A rekonstrukcióhoz ágazati és tanácsi támogatást is kapott a szövetkezeti ipar, az OKISZ-tól várható és a megyei szövetségnek, a KISZÖV-nek a rendelkezésére álló, valamint a ' szövetkezeitek saját fejlesztési alapjának kiegészítésére. Számos szövetkezet vett igénybe bank­hitelt a fejlesztéshez. A IV. ötéves terviben végrehaj­tott rekonstrukciók jelentős há­nyada még építkezés volt. Ez ab­ból fakadt, hogy sok helyen el­sődleges fontosságú volt az ósdi műhelyek helyett elfogadható, sőt lehetőleg korszerű üzemi épü­letek létrehozása, a szociális kö­rülmények javítása. Az előző tervidőszakban — az akkori 58 közül — 39 ipari szövetkezet ju­tott végleges telephelyhez. A be­ruházások üzembe helyezése ked­vezően hatott a feladatok telje­sítésére, s az exporttermelést például több mint háromszorosá­ra tudták növelni a megye ipari szövetkezetei/ A „félidejénél” tartó V. ötéves tervben tovább folytatódik Bács- Kiskun szövetkezeti iparának korszerűsítése. Egyedül a lakos­sági szolgáltatások fejlesztésére 160 millió forintot költenek. A kecskeméti, a bajai és a halasi rekonstrukcióján kívül 8 új mo­só- és vegytisztító, valamint 4 új gyorsjavító cipőszalont hoznak létre a megyében, s az előbbiek egy része már üzemel is. A szolgáltató tevékenység ha­tékonyságéit fokozta, színvonalát emelte, hogy a Kecskeméti Épü­letkárban tartó és Szolgáltatóipa­ri Szövetkezet a lakáskanban tar­tás Észak-Bács megyei bázisszö­vetkezetévé, a kecskeméti BÁCS- MGBIL Autó- és Gépjavító Szö­vetkezetét ugyanezen a területen autó- és motorkerékpár-javító bázisszervezetté, a bajai Duna- menti Szolgáltató Szövetkezeteit pedig 40 kilométeres körzetben hagyományos javító tevékenységre emelték ki. Ezek a szövetkezetek a gépesítéshez, hálózatbővítéshez segítséget kaptak, s az eddigi eredményeik megfelelnek a vá­rakozásnak. A szolgáltatások színvonalának emelésében a IV. ötéves tervben az elsők közt volt a Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetke­zet, amely mintegy húszmilliós beruházással szolgáltatóházat ho­zott létre. A telephely korszerű­sítésében látványos eredménye­ket ért el a mélykúti UNIVER- EXPO Ipari Szövetkezet: az ál­tala gyártott könnyűszerkezetek­ből modem üzemcsarnokot emelt Az egykori sáros üzemi utakat ma beton fedi. Saját orvosi ren­delője van a szövetkezetnek. Az elmúlt két évben végrehajtott beruházás a tőkés export növelé­sét szolgálja Mélykűtcn. A tőkés export bővítésében a Lajosmizsei Kefe-, Seprű-, Fa- és Vasipari Termékekéit Gyártó Ipa­ri Szövetkezethez hasonlóan fi­gyelemre méltó sóikért ért el a Bajai Lakberendező, Építő- és Vasipari Szövetkezet. Az utóbbi korszerű építési technológiát is bevezetett, a No-fines-t, amelyet (Folytatás a 2. oldalon.) Az ipari fejlődés kezdett M időszakában a foglalkoztatási gondok megoldása volt a cél Bács-Kiskunban. Egyre-másra §1 létesültek olyan üzemek, aho­vá a mezőgazdaságból, ház- ü tartásokból betanított munkás­ként mehettek dolgozni az emberek. Ezek az idők már el­múltak, és az ipari üzemek termelése évek óta nem a lét­szám, hanem a termeléke­nyebb munka áltál emelkedik. Ez pedig csak úgy volt lehet­séges, hogy annak idején kellő ütemben indult meg a szak­munkásképzés is, amelynek nyomán gyorsan nőtt a kvali­fikáltabb, bonyolultabb szak­munkát végzők aránya. A félévi statisztikai jelentés szerint a megye iparában a ter­melés növekedésének üteme a korábbi évekhez mérten né­miképp mérséklődött. A ter­melékeny ség emelkedésének aránya is csak a szövetkezett iparban alakult kielégítően. Mindennek természetesen sok­féle oka van. Egy magasabb szint elérése után például már nehezebb ugyanolyan ütemben növelni a termelést, fokozni a termelékenységet, mint koráb­ban. Befolyásolhatja a terme­lés alakulását az is, hogy piac­képes árut termel-e az üzem, kellő ütemben irkeznek-e az anyagok ét félkész termékek a gyártáshoz, és nem utolsósor­ban az, hogy szakmailag kel­lően felkészült munkások áll- • nak-e a munkapadok mellett. Mindezt éppen a statisztikai átlagtól eltéri) eredmények is alátámasztják. A megye több tárcaipari üzemében az év el­ső hat hónapjában is ugrás­szerűen növekedett a termelés, szinte azonos létszám mellett. Ezt többek között technikai fejlesztéssel, a szakmunkások számának növelésével vagy ép­pen továbbképzésével érték el. Kiskőrösön például azIGV gyárában új automata gépe­ket állítottak be és a legjobb esztergályosokat képezték át kezelésükre. Ez az üzem jóval a megyei átlag fölött növelte az első félévben termelését. A termelékenység emelésé­nek azonban nem ez az egyet­len útja, ezért érdemes a ■szakmunkáskérdésnél is el­időzni. A dinamikus iparfej­lesztésnek ugyanis ez egyik fontos tényezője. Hogy kevés-e a szakmunkás a megyében, vagy elegendő, arra nehéz len­ne egyértelmű választ adni. Azt azon bari el lehet mondani, hogy sok esetben nem ott van­nak, ahol lenniük kellene, vagyis nem eléggé hatékonyan gazdálkodunk velük. Nagy lu­xus például olyan munkára beosztani szakmunkásokat, amit betanított munkások is el tudnak végezni, és sajnos,' ilyen példákat tudnánk sorol­ni. Az efféle helyeken azután sem erkölcsileg, sem anyagilag nem tudják őket megbecsülni, s a vége az, hogy a szakmun­kás elkedvetlenedve kéri a munkakönyvét. Mindemellett a szakmun­kásképzésre a jövőben is meg­különböztetett figyelmet kell fordítani. Ugyancsak a statisz­tikai jelentés szerint az idén 3100 fiatal jelentkezett ipari szakma tanulására. Ennél a különböző iparágak igénye na­gyobb, megállapítható azon­ban az is, hogy e téren egyes üzemek túlzott kívánságokkal állnak elő. Nem egy esetben kiderül ugyanis, hogy a hosz- szabb ideje betanított munkás­ként dolgozókat szép számmal lehet átképezni szakmunkássá. S hogy erre már sok helyen rájöttek, azt igazolja az is, hogy a felnőttek kittéből szak­munkásvizsgára jelentkezők száma a megyében évről évre nő, és az idén már megköze­lítette az ezret. Különösen magas fokon alkalmazzák ezt a módszert a Szerszámgépipari Müvek kecskeméti gyárában, ahol segéd- és betanított mun­kásokat küldenek egy egyez­mény keretében Drezdába dol­gozni. Onnan három év múlva adaptálható szakmunkás-bizo­nyítvánnyal térhetnek haza, s igen hasznosan illeszkednek be a kecskeméti üzem tevékeny­ségébe. A magasabb szintű termelés egyik fontos alappillére tehát a dolgozó szakmai tudása. Okosabban, hatékonyabban kell gazdálkodni a jövőben ez­zel az értékkel. N. O. | JÓL FEJLŐDIK A CUKORRÉPA Szeptemberben kezdődik a gyártási idény A közgazdasági feltételek ked­vező változása óta Bács-Kiskun megyében fokozatosan növekszik a cukorrépa vetésterülete. Az ál­lami és a szövetkezeti gazdasá­gokat a termésfeldolgozó üzem­től való távolság sem akadályoz­za az ágazat fejlesztésében, mi­vel az évek során át az Ercsi és a Szolnoki Cukorgyárral egy­aránt megfelelő termelési kap­csolat alakult ki. A két feldolgozó üzem Bács- Kiskun . megyei körzetében az idén hatezer hektárnál jóval na­gyabb területen termesztik az értékes növényt, teljesen gépesít­ve és korszerű technológiával. A legújabb répafajták, valamint ag­rotechnikai módszerek elterjedé­sével nemcsak a hektáronkénti hozam, hanem a termés cukor­tartalma is számottevő lett A kiskunhalasi járás déli felében, valamint a Bácskában és Kis­kunfélegyháza, Tiszajcécske kör­nyékén a szövetkezetek évek óta olyan minőségű répatermést ad­nak át a feldolgozóiparnak, hogy a gyáraktól az átvételi áron fe­lül külön felárat kapnak a 14,5 százaléknál magasabb cukortar­talmú répáért. A két gyár szakemberei a kö­zelmúltban vizsgálták meg a me­zőgazdasági üzemek képviselői­vel együtt a megye cukorrépa te­rületét Általános véleményük, hogy gondos munkát végeztek az állami és a szövetkezeti nagyüze­mek. Megfelelő őszi talajműve­léssel, tavaszi vegyszeres kezelés­sel kellően gyommentesítették a növényzetet. A korábbi időszak­ban lehullott több száz millimé­ter csapadék nemcsak a répa fej­lődését serkentette, hanem a tápanyag feltárását és a vegy­szeres gyomirtás hatásfokát is növelte. A Tisza mentén, Lakiteleken, Tiszaalpáron, Tisza kecskén, va­lamint Kiskunfélegyházán, Mély- kúton, Katymáron, Gsátalján, Ha­jóson, továbbá Solt, Harta és Dunavecse környékén megnyug­tatóan szépen fejlett a cukorré­pa, egységes növényállomány ala­kult ki. Az időjárás: a nappali meleg, valamint az éjszakai hő­mérséklet-csökkenés kedvezően hat a gyökértest cukorképződé­sére, és a répa, a többi kapás- növényhez hasonlóan némi ké­séssel, de fokozatosan érik. Emíek ellenére az idén nem várható, hogy az elmúlt évhez hasonlóan, augusztus végén megkezdhetik a cukorrépa fel­dolgozását az üzemek. A szolno­ki gyárban legfeljebb szeptember közepén fogadják az első szállít­mányt Bács-Kiskun megye cu­korrépái öld jelnek terméséből. Éppen ezért nem is kezdődik még ebben a hónapban a kecs­keméti, kiskunhalasi, bajai járás és Kiskunfélegyháza környéké­nek cukorrépa-termesztő gazda­ságaiban a termés átvétele 9 A Duna mentén helyenként öntözéssel is gyorsították a cukorrépa fejlődését a szövetkezetek. (Pásztor Zoltán felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom