Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-19 / 194. szám
AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 194. szám Ára: 90 fillér un. augusztus 19. szombat VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Módosították a Szaljut-6 pályáját Ismét a teherszállító űrihajót használtaik ' fel tolató mozdonynak a Szaljut—6 űrállomás pályamódosításához. Az' űrállomás pályáját időről időre módosítani kell. Ezt általában a Szaltjut—6 fő hajtóművének bekapcsolásával végzik el, de immár másodízben a teherszállító űrhajót használják fel erre a célra. Az ok kettős: egyrészt a visszatérő Progressznek már cjsak minimális mennyiségű Hajtóanyagra van szüksége ahhoz, hogy eltávolodjon az űrállomástól, s olyan pályára térjen, amelyen haladva azután megsemmisül a légkör magasabb rétegeiben. Másrészt a teherűrhajó kikötőhelye az űrállomás fő hajtóművénél van. Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivancsenikov pénteken befejezte' a csomagolást: a megsemmisítésre kerülő elhasznált felszerelést, a felesleges tárgyakat béhordták a teherűrhajóba. 193-A SZOCIALISTA KULTÚRÁÉRT A KIVÁLÓ MUNKÁÉRT Kitüntetések a megyei tanácsnál Mit, hogyan és hol gyártani? t oldal Rádió és tv műsora S. oldal Sport I. oldal HATÁRIDŐRE ELKÉSZÜLT A NYÁRLŐRINCI ÜZEMÁtm. Üzempróba a gyümölcslé-palackozóban Megkezdődött az üzempróba a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság nyárlőrinci gyümölcslé-üzemében. A 65 millió forint értékű beruházás határidőre elkészült. Évente 80 ezer hektoliter ízletes ital kerül műanyag palackokba a gépek segítségével. A beruházást közösen határozta el a Borsodi Vegyikombinát, a Déligyümölcs Nagykereskedelmi Vállalat, az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodája a szikraiakkal együttműködve. A kivitelező és az egyszerű társulás gesztora a Kecskemétszikrai Állami Gazdaság. A társulás létrehozóinak célja az üdítő ital választékának növelése. Az üzemben készülnek a műanyagpalackok és a kupakok is. A szükséges nyersanyagot, a PVC-t az olefin-program keretében gyártja a Borsódi Vegyikombinát. Olyan flakonokat készítenek, amelyek alkalmasak üdítő ital tárolására. Egy-egy gép óránként 4 ezer műanyag palackok képes készíteni. Az üzem teljesen automatizált. Jelenleg citrusféléket töltenek palackokba, narancsot, citromot, grape-fruitot. Az alapanyag Gö. rögországból érkezik. Gyártanak hazai gyümölcsökből is üdítő italokat: barackfélékből, ribiszkéből. Készítenek paradicsomkoktélt és vegyes gyümölcsleveket is. Az üzem évi termelési értéke csaknem 150 millió forint, alkalmazottainak összes létszáma harminckettő. • ügyes gép gyártja a műanyag palackokat. Szurgi Sándor műanyagtechnológus a minőségét ellenőrzi. • Az olasz Comec palacktöltő berendezés beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Óránként 12 ezer, két és fél decis műanyag flakont képes megtölteni. Bács-Kiskun megye Tanácsa az alkotmány ünnepe -tiszteletére tegnap délután Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központban rendezett megemlékezést. Az elnökségben foglalt helyet — többek között — dr. Gajdócsi István, a megyei tanács eflmöke, dr. Posváncz László, a megyei pártbizottság osztályvezetője; dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsnoka, dr. Weither Dániel, a Petőfi Népe /őszerkesztő je, a megyei pártbizottság tagjai és dr. Szepesi Bertalan, a KPVDSZ megyei titkára. Az ünnepségen dr. Árvay Árpád, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára mondott beszédet, majd dr. Gajdócsi István kitüntetéseket adott át a munkában élenjáró tanácsi, közintézményi dolgozóknak. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa er edményes tevékenysége elismeréséül ny ugáMömány ba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend bronz fokozatta kitüntetést adományozta Csemus Sándornak, a megyei tanács művelődésügyi osztálya főelőadójának. A kulturális miniszter által adományozott Szocialista Kultúráért kitüntetésit a bajai József Attila Művelődési Központ Liszt Ferenc énekkara; Balogh Ignácné, a mélykúti általános iskola népdalkörvezető tanítója; a Munkásőrség Bács-Kiskun megyei Parancsnokságának fúvőszeneka(Folytatás a 2. oldalon.) ■iiWSr. Az ipari szövetkezetek korábban szétszórtan elhelyezkedő, kis műhelyekben, elavult eszközökkel termeltek. Fejlesztésükre az MSZMP X. kongresszusának a termelés intenzív fejlesztését, a hatékonyság növelését szorgalmazó határozata szellemében dolgoztak ki 1971-től 1980-ig szóló tízéves programot. Ennek célja, hogy az ipari szövetkezetek korszerű kis-, illetve középüzemmé fejlődjenek. Értendő ez alatt, hogy végleges, központosított telephelyet alakítsanak ki korszerű gépekkel felszerelve, amelyekben megfelelő szintre ^emelhetik a lakossági szolgáltatások színvonalát, ugyanakkor fokozhatják az árutermelés gazdaságosságát, a munkaerő jpbh kihasználását, s javíthatják dolgozóik munkakörülményeit. Megvalósulóban az ipari szövetkezetek tízéves fejlesztési programja Bács-Kiskunban a program készítésekor csaknem hatvan ipari szövetkezet volt. Számuk az észszerű egyesülések névén 1978-ra negyvenhétre csökkent, s már maga ez a tény is jelzi a megye szövetkezeti iparában végbement változásokat A IV. és az V. ötéves terv időszakára több mint 600 millió forintot irányoztak elő szűkebb hazánk ipari szövetkezeteinek korszerűsítésére. A rekonstrukcióhoz ágazati és tanácsi támogatást is kapott a szövetkezeti ipar, az OKISZ-tól várható és a megyei szövetségnek, a KISZÖV-nek a rendelkezésére álló, valamint a ' szövetkezeitek saját fejlesztési alapjának kiegészítésére. Számos szövetkezet vett igénybe bankhitelt a fejlesztéshez. A IV. ötéves terviben végrehajtott rekonstrukciók jelentős hányada még építkezés volt. Ez abból fakadt, hogy sok helyen elsődleges fontosságú volt az ósdi műhelyek helyett elfogadható, sőt lehetőleg korszerű üzemi épületek létrehozása, a szociális körülmények javítása. Az előző tervidőszakban — az akkori 58 közül — 39 ipari szövetkezet jutott végleges telephelyhez. A beruházások üzembe helyezése kedvezően hatott a feladatok teljesítésére, s az exporttermelést például több mint háromszorosára tudták növelni a megye ipari szövetkezetei/ A „félidejénél” tartó V. ötéves tervben tovább folytatódik Bács- Kiskun szövetkezeti iparának korszerűsítése. Egyedül a lakossági szolgáltatások fejlesztésére 160 millió forintot költenek. A kecskeméti, a bajai és a halasi rekonstrukcióján kívül 8 új mosó- és vegytisztító, valamint 4 új gyorsjavító cipőszalont hoznak létre a megyében, s az előbbiek egy része már üzemel is. A szolgáltató tevékenység hatékonyságéit fokozta, színvonalát emelte, hogy a Kecskeméti Épületkárban tartó és Szolgáltatóipari Szövetkezet a lakáskanban tartás Észak-Bács megyei bázisszövetkezetévé, a kecskeméti BÁCSMGBIL Autó- és Gépjavító Szövetkezetét ugyanezen a területen autó- és motorkerékpár-javító bázisszervezetté, a bajai Dunamenti Szolgáltató Szövetkezeteit pedig 40 kilométeres körzetben hagyományos javító tevékenységre emelték ki. Ezek a szövetkezetek a gépesítéshez, hálózatbővítéshez segítséget kaptak, s az eddigi eredményeik megfelelnek a várakozásnak. A szolgáltatások színvonalának emelésében a IV. ötéves tervben az elsők közt volt a Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet, amely mintegy húszmilliós beruházással szolgáltatóházat hozott létre. A telephely korszerűsítésében látványos eredményeket ért el a mélykúti UNIVEREXPO Ipari Szövetkezet: az általa gyártott könnyűszerkezetekből modem üzemcsarnokot emelt Az egykori sáros üzemi utakat ma beton fedi. Saját orvosi rendelője van a szövetkezetnek. Az elmúlt két évben végrehajtott beruházás a tőkés export növelését szolgálja Mélykűtcn. A tőkés export bővítésében a Lajosmizsei Kefe-, Seprű-, Fa- és Vasipari Termékekéit Gyártó Ipari Szövetkezethez hasonlóan figyelemre méltó sóikért ért el a Bajai Lakberendező, Építő- és Vasipari Szövetkezet. Az utóbbi korszerű építési technológiát is bevezetett, a No-fines-t, amelyet (Folytatás a 2. oldalon.) Az ipari fejlődés kezdett M időszakában a foglalkoztatási gondok megoldása volt a cél Bács-Kiskunban. Egyre-másra §1 létesültek olyan üzemek, ahová a mezőgazdaságból, házü tartásokból betanított munkásként mehettek dolgozni az emberek. Ezek az idők már elmúltak, és az ipari üzemek termelése évek óta nem a létszám, hanem a termelékenyebb munka áltál emelkedik. Ez pedig csak úgy volt lehetséges, hogy annak idején kellő ütemben indult meg a szakmunkásképzés is, amelynek nyomán gyorsan nőtt a kvalifikáltabb, bonyolultabb szakmunkát végzők aránya. A félévi statisztikai jelentés szerint a megye iparában a termelés növekedésének üteme a korábbi évekhez mérten némiképp mérséklődött. A termelékeny ség emelkedésének aránya is csak a szövetkezett iparban alakult kielégítően. Mindennek természetesen sokféle oka van. Egy magasabb szint elérése után például már nehezebb ugyanolyan ütemben növelni a termelést, fokozni a termelékenységet, mint korábban. Befolyásolhatja a termelés alakulását az is, hogy piacképes árut termel-e az üzem, kellő ütemben irkeznek-e az anyagok ét félkész termékek a gyártáshoz, és nem utolsósorban az, hogy szakmailag kellően felkészült munkások áll• nak-e a munkapadok mellett. Mindezt éppen a statisztikai átlagtól eltéri) eredmények is alátámasztják. A megye több tárcaipari üzemében az év első hat hónapjában is ugrásszerűen növekedett a termelés, szinte azonos létszám mellett. Ezt többek között technikai fejlesztéssel, a szakmunkások számának növelésével vagy éppen továbbképzésével érték el. Kiskőrösön például azIGV gyárában új automata gépeket állítottak be és a legjobb esztergályosokat képezték át kezelésükre. Ez az üzem jóval a megyei átlag fölött növelte az első félévben termelését. A termelékenység emelésének azonban nem ez az egyetlen útja, ezért érdemes a ■szakmunkáskérdésnél is elidőzni. A dinamikus iparfejlesztésnek ugyanis ez egyik fontos tényezője. Hogy kevés-e a szakmunkás a megyében, vagy elegendő, arra nehéz lenne egyértelmű választ adni. Azt azon bari el lehet mondani, hogy sok esetben nem ott vannak, ahol lenniük kellene, vagyis nem eléggé hatékonyan gazdálkodunk velük. Nagy luxus például olyan munkára beosztani szakmunkásokat, amit betanított munkások is el tudnak végezni, és sajnos,' ilyen példákat tudnánk sorolni. Az efféle helyeken azután sem erkölcsileg, sem anyagilag nem tudják őket megbecsülni, s a vége az, hogy a szakmunkás elkedvetlenedve kéri a munkakönyvét. Mindemellett a szakmunkásképzésre a jövőben is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. Ugyancsak a statisztikai jelentés szerint az idén 3100 fiatal jelentkezett ipari szakma tanulására. Ennél a különböző iparágak igénye nagyobb, megállapítható azonban az is, hogy e téren egyes üzemek túlzott kívánságokkal állnak elő. Nem egy esetben kiderül ugyanis, hogy a hoszszabb ideje betanított munkásként dolgozókat szép számmal lehet átképezni szakmunkássá. S hogy erre már sok helyen rájöttek, azt igazolja az is, hogy a felnőttek kittéből szakmunkásvizsgára jelentkezők száma a megyében évről évre nő, és az idén már megközelítette az ezret. Különösen magas fokon alkalmazzák ezt a módszert a Szerszámgépipari Müvek kecskeméti gyárában, ahol segéd- és betanított munkásokat küldenek egy egyezmény keretében Drezdába dolgozni. Onnan három év múlva adaptálható szakmunkás-bizonyítvánnyal térhetnek haza, s igen hasznosan illeszkednek be a kecskeméti üzem tevékenységébe. A magasabb szintű termelés egyik fontos alappillére tehát a dolgozó szakmai tudása. Okosabban, hatékonyabban kell gazdálkodni a jövőben ezzel az értékkel. N. O. | JÓL FEJLŐDIK A CUKORRÉPA Szeptemberben kezdődik a gyártási idény A közgazdasági feltételek kedvező változása óta Bács-Kiskun megyében fokozatosan növekszik a cukorrépa vetésterülete. Az állami és a szövetkezeti gazdaságokat a termésfeldolgozó üzemtől való távolság sem akadályozza az ágazat fejlesztésében, mivel az évek során át az Ercsi és a Szolnoki Cukorgyárral egyaránt megfelelő termelési kapcsolat alakult ki. A két feldolgozó üzem Bács- Kiskun . megyei körzetében az idén hatezer hektárnál jóval nagyabb területen termesztik az értékes növényt, teljesen gépesítve és korszerű technológiával. A legújabb répafajták, valamint agrotechnikai módszerek elterjedésével nemcsak a hektáronkénti hozam, hanem a termés cukortartalma is számottevő lett A kiskunhalasi járás déli felében, valamint a Bácskában és Kiskunfélegyháza, Tiszajcécske környékén a szövetkezetek évek óta olyan minőségű répatermést adnak át a feldolgozóiparnak, hogy a gyáraktól az átvételi áron felül külön felárat kapnak a 14,5 százaléknál magasabb cukortartalmú répáért. A két gyár szakemberei a közelmúltban vizsgálták meg a mezőgazdasági üzemek képviselőivel együtt a megye cukorrépa területét Általános véleményük, hogy gondos munkát végeztek az állami és a szövetkezeti nagyüzemek. Megfelelő őszi talajműveléssel, tavaszi vegyszeres kezeléssel kellően gyommentesítették a növényzetet. A korábbi időszakban lehullott több száz milliméter csapadék nemcsak a répa fejlődését serkentette, hanem a tápanyag feltárását és a vegyszeres gyomirtás hatásfokát is növelte. A Tisza mentén, Lakiteleken, Tiszaalpáron, Tisza kecskén, valamint Kiskunfélegyházán, Mélykúton, Katymáron, Gsátalján, Hajóson, továbbá Solt, Harta és Dunavecse környékén megnyugtatóan szépen fejlett a cukorrépa, egységes növényállomány alakult ki. Az időjárás: a nappali meleg, valamint az éjszakai hőmérséklet-csökkenés kedvezően hat a gyökértest cukorképződésére, és a répa, a többi kapásnövényhez hasonlóan némi késéssel, de fokozatosan érik. Emíek ellenére az idén nem várható, hogy az elmúlt évhez hasonlóan, augusztus végén megkezdhetik a cukorrépa feldolgozását az üzemek. A szolnoki gyárban legfeljebb szeptember közepén fogadják az első szállítmányt Bács-Kiskun megye cukorrépái öld jelnek terméséből. Éppen ezért nem is kezdődik még ebben a hónapban a kecskeméti, kiskunhalasi, bajai járás és Kiskunfélegyháza környékének cukorrépa-termesztő gazdaságaiban a termés átvétele 9 A Duna mentén helyenként öntözéssel is gyorsították a cukorrépa fejlődését a szövetkezetek. (Pásztor Zoltán felvétele)
