Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-02 / 179. szám

19TB. augusztus I. • PETŐFI NÉPE • l A Kodály-szeminárium két hangversenye zott ki hiánytalanul a lassú té­telek minden melodikus szépsé­ge és áhútatos nyugalma, a gyors szakaszok haMaítlan gazdagsága. A Magyar Barokk Trió és Kiss András kamaraestje egészé­ben a helyhez és Időhöz illő kel­lemes esti „házimuzsika” benyo­mását keltette. Kórushangverseny • Szokolay Sándor zeneszerző a beszédét mondja (Tóth Sándor (el­vételei.) András. Bartók és Kodály példamutató együttműködésére. És szólt arról is, hogy a mai magyar zeneszer­zői irányzatok sokait köszönhet­nek a Kodály által megindított zenei nevelésnek. Figyelmeztetett az értéktelen, silány, kulturális mételyt jelentő rossz „zene” ká­ros hatására, s Kodályt idézve hangsúlyozta az iskola rendkívül fontos szerepét az értékes mű­vészet terjesztésében, a zenei köz­nevelésben. A megnyitó zened műsora a magyar kórusmozgalom közel­múltján született jeligeszerű al­kotásával kezdődött: Rozgonyl Éva vezényletével a szegedi ének­kar Bárdos Lajos Cantemus! cí­mű darabját adta elő. Bárdos Lajostól még három mű hangzott el. A klasszikus értékű Kölcsey­­kórus (A földhez) az est egyik legszebben megoldott műsorszá­ma volt. Hangulatosan, világosan megfogalmazott karakterekkel szólaltak meg Bárdos mesteri kézzel megírt népdalkórusai is. A kissé hosszúra nyúlt első rész végén megszólaltatott Kodéi y­­múvékből — valószínűleg a fá­radtság hatására — a gazdagabb szín és az átütő erő hiányzott. A Túrót eszik a cigány játékos ze­néje azonban ezúttal sem tévesz­tett hatást, akárcsak a műsor ko­rábbi részében a francia Ranse A menyét című szellemesen megírt és előadott darabja. Az évadvégi fáradtság nyomta rá bélyegét Ravel művének élőadására, ami az egységes szólamhangzás és a szólamarányok megbomlásában itt-ott éreztette kedvezőtlen ha­tását. A kórus hangzásának iga­zi szépségei — kiegyenlítettsége és színei — a reneszánsz dara­bokban bontakoztak ki. A kar­nagy és az együttes újabb kar­­stílusok iránti érzékenységének adta tanújelét Pászti Miklós Pre­­catio pro pace című Janus Pao­­nonius-kórusában és Szokolay Sándor II. Motettájában. A nagyszámú közönség lelke­sen ünnepelte a két jelenlevő szerzőt, Bárdos Lajost, és Szo­kolay Sándort, valamint a sze­gedi Bartók-kórust és vezetőjét, Rozgonyi Évát. I. M. Barokk kamarazene Pénteken este szép nyáresti Időben a Kodály -intézet hangu­latos belső udvarán adott hang­versenyt a Magyar Barokk Trió. Csetényi Gyula (fuvola), Barta Zsolt (gordonka) és Végvári Csa­ba (csembaló) együtteséhez ezút­tal Kiss András (hegedű) csatla­kozott néhány műsorszámban. A barokk zene jeles ‘kamarazene­­komponistáitól — Telemann, Ra­meau, Vivaldi, Bach — játszot­tak egy-egy művet, melyekhez Madarász Iván darabjai csatla­koztak. A régi erdélyi táncok fel­dolgozásában a századunk első évtizedeinek és a barokk-kor ze­nei eszközeit felhasználó hangu­latos kompozíciót ismertünk meg. A fiatal zeneszerző Párhuzamos monológok című műve a trió fel­kérésére készült, így az előadás megbízható képet adoitt a darab­ról A mozaikszerűen egymás mellé rakott különböző hangu­latú részek közül a természet­­hangokat és meghitt hangulato­kat idéző szakaszok tűntek míve­sebbnek, értékesebbnek, A valódi barokk kompozíciók közül Rameau és Vivaldi alko­tásai ragadták meg leginkább a hallgatóságot. Nem annyira mély­­értelmű, mint inkább kelleme­sen szórakoztató, szép, darabok. Ezekben bontakoztak ki legjob­ban a trió, illetve a kvartett tech­nikai és zenei erényei, bár néhol az átgondoltabb, egységes zenei felfogást, a hajlékony szólam­­formálást itt is hiányoltuk. A mű­sort záró Bach-mű, a Zenei áldo­zat híres triószonátája a barokk kamarazene egyik csúcspontja. Itt tűnt fel leginkább a vendég he­gedűművész és az együttes törzs­tagjainak bizonyos fokú zenei fel­fogásbeli különbözősége. Előadá­sukban egy 'későbbi kiforrottabb interpretáció értékeit sejthettük meg, de most. még nem bontako-A Kodály-szeminárium magyar tanfolyamának megnyitójaként hangzott el vasárnap este a Me­gyei Művelődési Központban a szegedi Bartók Béla Kamarakórus hangversenye. A műsor előtt Szo­kolay Sándor zeneszerző, a Ma­gyar Kodály Társaság elnöke mondott ünnepi beszédet. Azok­ról a Kodály Zoltán által meg­fogalmazott .teendőkről szólott többek között, amelyek a ma­gyar zenei élet, zenei nevelés munkásai, köztük a szeminá­riumra érkezett csaknem másfél­száz énektanár, tanító és karveze­tő előtt állnak. Emlékeztetett a népzene és a belőle sarjadt tkiasz­­szikus magyar zene értékeire, • A Magyar Barokk Trió és Kiss HAVANNAI TUDÓSÍTÓNK JELENTI: tonnái, majd Cserhalmi László­val. Az egyik, Czégai Valéria, az országgyűlés tagja, az egyik Bács- Kiskun megyei választókerület képviselője. S most itt Havanná­ban vidáman mászkál a zuhogó esőben. — Nálatok hogy ismerik el a többiek a társadalmi munkádat, Mard? — Láthatod, hiszen itt vagyok. A VIT-re jutás lehetőségét nem én, hanem a gazdaság alapszer­vezete kapta, miután három­szor egymás után elnyertük a vörös vándorzászlót. A tagság pedig engem választott, hogy be­kerüljek a magyar küldöttségbe. — Érdemes hát sokat dolgozni. — Aki csak azért dolgozik, hogy megérje, az nem jut mész­­szire. Persze nekem is jól esett, hogy annyi társam rám gondolt, de én enélkül is mindig úgy tartottam, hogy a fiatalokat ösz­­sze kell rázni egy munkahelyen, s akkor minden munka jobban megy. Ehhez pedig szórakozni kell, vidámságot kelll teremteni, s eközben könnyen mennek a komoly, politikai dolgok is. — Mint itt a VIT-en. , — Pontosan. Mindenki azzal jött ide, hogy csodálatos élmény, Valahogy ezt nagyon jellemző­nek találtam a fesztivál egész hangulatára. Ez a fiatalok feszti­válja, amely a közismerten nagy politikai jelentőségén túl, vala­hogy mindenki számára termé­szetesen a vidámság ünnepe is. Talán azért, mert a kubaiak ma­guk is olyan felszabadultan, ba­rátságosan vidámak, közvetlenek. A szálláshelyen aztán erről a vi­dám hangulatról, a fesztivál lég­köréről meg sok egyébről beszél­gettem a szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat KlSZ-titkárá­­val, Cserhalmi Lászlóval és Bagi Mártonnal, a Kiskunhalasi Álla­9 Cserhalmi László, a szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat KISZ- tltkára. Vizes vidámság Mindennek az Megyei küldöttek Kubában eső az oka. Az a bizonyos trópusi, vagy szubtró­pusi, nem is tudom, Kubában melyik a járatos. Mert, hogy já­ratos, az biztos, hiszen minden délután látogatást tett Havanná­ban. Olykor többször is. És min­dig olyankor, amikor az ember fürdeni indult a tengerpartra, vagy az uszodába. Így akadtam össze öt. kedvei kislánnyal. Megismerkedtem küldöttsé­günk talán legvidámabb, rop­pantul egymásra talált társaságá­val. Három megye képviselői voltak i együtt: Bács-Kisikun, Csongrád és Szolnok. A csapzott lányok is a legkülönbözőbb hely­ségekből jöttek, a fesztivál előtt többnyire nem is ismerték egy­mást. mi Gazdaság szőlészeti ágazatá­nak vezetőjével. Előzőleg már jó barátságot kötöttünk a három megye küldötteivel, s áldomást is ittunk rá a büfében. Ott ép­pen arról folyt a szó, hogy a KISZ-munka hogyan egyeztethe­tő össze a szakmai tevékenység­gel, s egyáltalán hogyan értékelik a társadalmi munkát a kollegák. Volt a társaságban „egyszerű” alapszervezeti tag és volt vezető tisztségviselő, mint Németh Fe­renc, a Bács-Kiskun megyei KISZ-bizottség első titkára is. Sokféle vélemény hangzott el hát a jó hideg sör mellett, s nem véletlen, hogy másnap ezzel foly­tattuk a diskurzust Bagi Már-A falu életéért felelősen Jó két hónappal ezelőtt aKecs­­kemét-szikrai Állami Gazdaság egyik gyes-en levő dolgozója új­ságosa : — A kismama-találkozón hal­lottam, hogy nemsokára Nyárlő­­rincen is lesz patika. Bárcsak ott tartanánk már, hogy ne kéne Kecskemétre utazni a gyógy­szerért !... Sürgős feladat a gyógyszertár létrehozása u Amikor az értesülés hitelessége felől érdeklődtem Faragó László, az állami gazdaság pártvezetősé­gének titkára megerősítette: igen, ez a törekvésük, mindent meg­tesznek érte. Olyannyira indokolt­nak tartják, hogy a gyógyszertár létrehozásának elősegítését na­gyon lényeges feladatként tartja számon a pártvezetőség. Ennek előzményeit taglalva, Faragó László elmondta: A télen egyik alkalommal, ami­kor Kecskemétre indult gépkocsi­val, az országúton elszántan vá­rakozó középkorú asszonyt vett fel utasnak. Kiderült, hogy be­teg kislányának orvosságért sietett Kecskemétre, ezért várt alkalmi utazási lehetőségre az édesanya. — Belegondoltam-éreztem ma­gam az anya helyzetébe, s végig­futott bennem, hogy hányán van­nak kitéve hasonló kényszerűség­nek. A községi orvosnak van ugyan kézigyógyszertára; kész orvosságokat tart, a beszerzésük­ről maga gondoskodik. Csakhogy, különösen a gyerekeknek, gyak­ran kell például a kanalas or­vosság, amelyet gyógyszerész ál­lít össze. Nem szólva arról, hogy Nyárlőrincen az országos átlagot meghaladó háztáji állattartás is rengeteg gyógyszert igényel. Ezért is a megyeszékhelyre kell menni, ahová pedig innen nem lehet csak úgy, elugrani — sorolja meggyő­ződéssel a pártvezetőség titkára. Az állami gazdaság pártbizottságának községpolitikája A zimankós téli napon szerzett élményét Faragó László megpen­dítette a pártvezetőség ülésén. A gazdaság politikai irányító testü­leté valamennyi tagjának akadt hasonló tapasztalata, s ezek együtt gyors és egységes állásfoglalásra ösztönöztek. A pártvezetőség véd­nökséget vállalt a helyi patika lét­rehozása felett. A döntést pedig tettek követték. Mindenekelőtt a lehetőségek megvizsgálása, majd a költségvetés elkészítése, s a gazdasági együttműködési megál­lapodás. — Itt, a gazdaság központjá­mm w remek, hasznos szórakozás vár rá. Ugyanakkor tisztában van azzal is, hogy micsoda politikai jelentősége van ennek a fesztivál­nak. így aztán barátkozunk, is­merkedünk, vitatkozunk, tanu­lunk és sokat nevetünk, mert másként ez nem megy. Cserhalmi Lacit szintén a K ISZ -szervezete választotta kül­döttnek. ö is egyetért azzal, hogy a vidámság a havannai fesz­tivál. egyik legfontosabb jellem­zője. — Látod, a mi társaságunk is két nap alatt összerázódott. Pe­dig három megye legkülönbözőbb helyeiről jöttünk. A közös, fel­szabadult hang, a környezet vi­dám hangulata összehozott ben­nünket. S ez nagyon jó lesz, amikor komoly munkát kell vé­geznünk. — Mit fogtok csinálni? — Vitafórumokon veszünk részt, megismerkedünk más or­szágok fiataljainak életével, gondjaival, feladataival. S persze bemutatkozunk mi magunk is. Nyilvánvalóan sokkal nehezebben menne ez a baráfikozás, ha hiá­nyozna a megfelelő 'hangulat. De az Itt Kubában szerencsére nem hiányzik. — Ezek szerint az első benyo­másaid, nemcsak társaidról, ha­nem a vendéglátókról, s az or­szágról is kedvezőek. Hr Sokkal jobbak, mint amit vártam. Egyrészt a körülmények is jobbak: a szállás, az étkezés kitűnő. Otthon sokat hallottunk a hőségről, a trópusi betegségek­ről, a veszedelmes rovarokról. Ez azonban túlzásnak bizonyult, a körülmények kiválóak, a meleg is elviselhető. A kubaiak pedig kedvesek, barátságosak, segítőké­szek és persze mindenekelőtt vidámak. Ahogy a vidámság fesztiváljá­nak házigazdáihoz illik. Havanna, 1978. augusztus 1. Avar Károly ban — amely kapcsolódik a köz­séghez — a szociális épület egy részéből, nevezetesen a jelenlegi pártirodából hatméteres bővítés­sel kialakítható a gyógyszertár. A tervünk megvan rá; durván számolva félmillió forintba ke­rülne. Tagjai révén a törekvés­ben ugyancsak érdekelt városföl­di Dózsa Termelőszövetkezet is vállal anyagi hozzájárulást, gaz­daságunk pedig az építési költsé­gekből való részt vállaláson túl, nyolcvanötezer forinttal a beren­dezéshez is besegít a gyógyszer­­tár vállalatnak. — S mikorra tervezik a patika létrehozását? — Szeretnénk mihamarabb. Nyomban hozzákezdünk az épí­téshez, mihelyt tisztázódik a né­hány, még tisztázatlan tényező; főleg a minisztérium engedélyére van szükség. Gyógyszertár létesí­tése ugyanis meghatározott lélek­­számhoz van kötve. — Eszerint nehéz ügy védnök­ségére vállalkozott a gazdaság pártvezetősége? Sajátos terület, rendkívüli feladatok, közös megoldás — A meghatározó az, hogy köz­érdekről, közügyről van szó. Más kérdés, hogy a megvalósításig mennyi akadályt kell leküzdeni. Nálunk ez politikai kérdésként is jelentkezik; felelősek vagyunk a község gondjaiért. — Amennyiben? — Az állami gazdaság pártve­zetőségére hárul a község párt­irányítása. Érdekes sajátossága ez területünknek. A kilenctagú párt­vezetőségben Balogh Péter ta­nácselnök a község egyetlen kép­viselője. Rajta kívül három pe­dagógus, az állatorvos, a posta­mester és két tanácsi dolgozó al­kotja a községi kommunisták pártcsoportját a gazdaság egyik alapszervezetében. A járási párt­­bizottság hatáskörébe tartozó pártvezetőségünk három aiapszer­­vezetet irányít. Ugyanakkor a helybeli párttagok egy része a vá­rosföldi Dózsa Tsz 'központi párt­­alapszervezetébe tömörül. Ez a kecskeméti városi pártbizottság irányításával ténykedik. S van a területen még egy pártszervezet, az erdőgazdaságé, amelyet viszont közvetlenül a járási pártbizottság irányít... A lényeg tehát, hogy a község politikai életét gyakor­latilag az állami gazdaság párt­­vezetősége Irányítja. — Csakugyan sajátos, • eléggé szokatlan megoldás. A gazdaság pártvezetőségének nyolc tagja adott esetben könnyen leszavaz­hatja a község* egy étien-képvise­lőjét, a tanácselnököt. Nem okoz ez nehézséget? Ez annál is in­kább feltételezhető, mert egy ilyen nagy mezőgazdasági üzemben bő­ségesen adódik gazdaságpolitikai feladat... — Elvileg tényleg érdekes kö­vetkeztetésekig juthat el az em­ber. Mint ahogyan az is termé­szetes és érthető, hogy pártveze­tőségünk gazdaságcentri'kus. Hisz* politikailag felelős a gazdálkodás­ért, mindenért. A községet kép­viselő tanácselnök-tagság azon­ban a pártvezetőség évente két­szer beszámoltatja a községpoli­tika különböző területeiről. 1976- ban például a közművelődés, va­lamint a szolgáltatások helyzete, tavaly pedig egyik alkalommal a szociálpolitikai munkát áttekint­ve jelölte meg a további tenni­valókat a pártvezetőség. Egyéb­ként Balogh elvtárs minden párt­vezetőségi ülésen tájékoztat mind­arról, ami a faluban történik. Ily módon és természetesen, vala­mennyiünk személyes tapasztala­tai révén, megbízhatóak az irá­nyításhoz szükséges informá­ciónk ... E tekintetben a gyakorlatban sem mutatkozik különösebb gond. A községi élet fejlődésének a ta­náccsal együtt, részese az állami gazdaság és a városföldi Dózsa Tsz. A három évvel ezelőtt lét­rehozott óvodához például a gaz­daság félmilliót, a Dózsa Tsz 300 ezret, az erdőgazdaság pedig 36 ezret tett le a községi tanács 60 ezer forintja mellé Mint aho­gyan sok egyében túl, Nyárlő­­rinc közművelődési céljait is évente tisztes összeggel szolgálja — az erkölcsi segítség mellett —, a két mezőgazdasági nagyüzem. Megvan az engedély Riportunk záradékaként hadd adjuk közre Bene Andrástól, a járási hivatal elnökétől nyert friss értesülést: az Egészségügyi Minisztérium illetékes főosztálya, figyelembe véve az indokoltságot, engedélyezte Nyárlőrincen a ki­segítő gyógyszertár létrehozását Remélhető tehát, hogy jövő év elején megkezdi működését a helybeliek nem kis örömére. Perny Irén ABBA Három héten beliül két világ­hírű rockegyüttesről szóló film­ben gyönyörködhetett a kecske­méti közönség. Mindkét film lé­nyegében véve dokumentumérté­kű. Az egyik a Led Zeppelin el­nevezésű, jól ismert zenekar pro­dukcióját mutatja be — és vall­juk be őszintén — nem számított különlegesen nagy társadalmi eseménynek a bemutató. (Talán azért, mert a címében nem je­lölte, hogy miről szól a film?) Őszintén szólva nem több ez a produkció, mint koncertek elég­gé lapos és sematikus lefotogra­­fálása és a zenei effektusok re­gisztrálása. A most bemutatott ABBA en­nél lényegesen többet nyújt. Igyekeztek egy rendkívül egysze­rű, de az elfogadhatóság színvo­nalbeli határát megütő történetet fabrikálni az egyébként igen ro­konszenves, kitűnő profi muzsi­kusokból álló ABBA együttes ausztráliai koncertjei köré. Van a filmben egy bizonyos kedvesen ügyetlen riporter, aki mindenáron beszélgetni akar az együttes tag­jaival, hogy megfelelő szöveghez tudjon jutni — de ez sose sike­rül neki —. Persze a lényeg az, hogy nem a riporter miatt druk­kol a közönség, hanem az együt­tes kitűnő teljesítményében gyö­nyörködik. A filmben a könnyűzene ma­gyar kedvelői számára legismer­tebb ABBA-számokon kívül jó néhány meglepetésszámba menő­en sikerült, új produkciót is meg­ismerhet a néző. Hogy miért tet­szik az ABBA együttes teljesít­ménye — úgy látszik, nemcsak hazánkban — arra maga a film ad választ, illetve a riporter ál­tal megkérdezett ausztrál nézők. Úgy látszik belefáradtak már a rockzene rajongói is az extrava­gáns fantázia-kosztümökbe, a műfajra jellemző dallammenetek, sémák puszta variálgatásába, mert egyesek azt értékelték, hogy az együttes tagjai jól öltözöttek, „helyesék”, mások meg azt, hogy kitűnő ritmus mellett mindig egyenlő értékű eleme az általuk előadott számoknak a kellemes, jól megjegyezhető dallam. Tet­szett a nézőknek az együttes tag­jainak választékos, kulturált elő­adásmódja. Az, hogy nem a kifa­csart mozdulatok „dobják fel” az igénytelen dalokat, hanem az ügyes számokkal harmonizáló, esztétikailag is mutatós mozgás. És mindez színesben, jó fényké­pezési ötletekkel megerősítve, Lasse Hallström rendező ötletei­vel megspékelve. Nem véletlen, hogy a kecskeméti moziban más­fél hétre tűzték műsorra a fil­met, és a jegyek nagy része már elkelt. Cs. L. • Az együttes tagjai egy pikni­ken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom