Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1978-07-09 / 159. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! /%J,y AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 159. szám Ára: 90 fillér 1978. július 9. vasárnap . • Ma a vasutas­napon az ország ér­hálózatának nagyszerű munkásait, a szállítás legfontosabb ágazatának dolgozóit ünnepeljük. Ez alkalommal Mozdonyvezetők címmel riportot közlünk a 3. oldalon. Ez a képünk a kecskeméti vasútállomáson készült. A diesel­mozdony vezetője Györki Mihály, a szegedi vontatási ' főnökség aranykoszorús törzsgárda­­tagja. Jól fejlődik a fiatal szőlő Űj ültetvények a kiskőrösi járásban MAGASABB MÉRCE, SZIGORÚ BÍRÁLÓK Világszínvonalon a magyar borok, javultak az üdítő italok Korszerű művelésre, gépesített szüretre alkalmas ültetvényekkel gyarapodott tavaly és »az idén Bács-Kiskun megye nagyüzemi szőlőterülete. Valamennyi gazdaság, amelyik erre a költséges — a tereprendezésen kívül negyedmillió forintba kerülő — és nagy szakértelmet kívánó feladatra vállalkozott, a követelménynek megfelelő gonddal végezte el a munkáját. • Homokverés ellen a szőlősorok közé kalászost vetettek Hajóson. Képünkön Szemerey István, a József Attila Tsz elnöke vizsgálja az új telepítésű szőlőt. A fiatal szőlők többsége átvé­szelte az időjárás viszontagságait, tavasszal szépen megeredt és jól fejlődik. Az állami gazdasági és szövetkezeti dolgozók ezekben a hetekben szinte alig győzik a tám­­rendszer kiegészítését, a szőlő hajtásválogatását, kötözését. A hosszúhegyi termelési rend­szer technológiája szerint 1980-ig 150 hektár szőlőt ültet egy koráb­ban parlag szántóterületen a ha­jósi József Attila Tsz. A követke­ző ötéves tervben pedig újabb 150 hektárral növeli üzemi szőlőjét. Az 1978-ra élőirányzott telepítés a hajósi szövetkezetben csaknem teljesen készen van. Mindössze az a néhány hektár maradt el őszre, amelyhez, szaporító anyagot nem tudott beszerezni a közös gazda­ság. Az ötödik ötéves terv szőlő- és gyümölcstelepítési programjá­nak meghirdetésekor ugyanis az oltvány- és gyökeresvessző-előál­­lítás nem volt kellőképpen meg­szervezve. Az ültetvény-szaporító anyag felügyelőség a szükséges mennyiségű, fajtaválasztékú gyö­keres vesszővel, egyes gyümölcs­fajokból facsemetével alig tudta kiszolgálni a telepítőket. Így járt a hajósi, a kaskantyúi, a keceli, soltvadkerti közös gazdasági és több más szövetkezet. Soltvad­­kerten a József Attila Tsz őszi­barack telepítése azért tolódott el néhány esztendőre, mert a me­gyei program ajánlása ' szerinti gyümölcsfajta facsemetéjéből évente csupán 8—16 hektárra ele­gendőt kapott. 9 Szépen megeredt a Kiskunhalasi' Állami Gazdaság új telepítésű szőlője. A kártevők ellen permetezi a növényvédő gép az ültetvényt. A Kiskőrösi Állami Gazdaság, a páhi Petőfi Tsz é$ a keceli Sző­lőfürt Szaks'zövetkezet szőlőisko­lát létesített, hogy saját nevelésű szaporítóanyagot állítson elő a kereskedelemben beszerhetetlen fajták helyett. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központja tavaly többhónapos késedelemmel adta ki a szakvé­leményt, így a telepítő gazdaság ennek hiányában nem tudta, hogy a kijelölt területre szőlő ültet­hető-e, vagy sem. Ha telepíthet, milyen szaporítóanyagot használ - .hat fel, oltványt vagy európai gyökeres vesszőt. Ugyanis, a MÉM—NAK . Szakvéleménye írja elő ennek a pontos megjelölését. Nehezítette a telepítést az is, hogy a közös gazdaság csupán a MÉM—NAK szakvéleménye bir­tokában rendelheti meg a terep­­rendezési tervet, a talajjavítást, valamint a telepítési okmányokat, függetlenül attól, hogy a középtá­vú terven belül melyik esztendő­ben szándékozik majd szőlőt ül­tetni. Ilyen nehéz körülmények elle­nére a Bács-Kiskun megye kö­zéptávú tervében előirányzott 6 ezer hektár szőlő telepítéséből 2 ezer hektár új ültetvény létesíté­sét magukra vállaló kiskőrösi já­rási gazdaságok az 1978-ra elő­irányzott félezer hektárt kevés hí­ján elültették. 417 hektár készült el. 1979-ben 1980-ban 500—550 hektár új szőlő telepítésével .pedig teljesítik az ötödik ötéves terv járási programját. A munka megkönnyítésére tő­zegbányát nyitott a császártöltési Kossuth Tsz, az imrehegyi Űj Élet Szakszövetkezet, a közeljö­vőben nyitja meg a tőzegbányát a keceli Szőlőfürt, valamint a csengődi Aranyhomok Szakszö­vetkezet. Ily módon a telepítésre kijelölt talaj javításánál, táp­anyag feltöltésénél jelentős ösz­­szeget takaríthat meg. K. A. Hazánk a világ országai között a 13—14. helyen áll a borterme­lésben, az exportban pedig a he­tedik. Ezek a számok mutatják, hogy a magyar borok elismertek a világon, szívesen vásárolják mindenütt, sőt egyes időszakok­ban — különböző minőségű és fajtájú borokból — a megrende­léseknek még eleget sem lehet tenni. A külföldi piaci kereslet nagy sikere a magyar boroknak, ami annak is köszönhető, hogy ízük és aromájuk különleges, mi­nőségére pedig nagyon vigyáznak a különféle intézetek, s az ezért felelős szervezetek, valamint a gyártók is. Igyekeznek javítani ezen, amit szolgál a kétévenként megrendezendő országos borver­seny is. A mostani, XVI. versenyt ezen a héten rendezték Kecskeméten, s tegnap került sor az ünnepélyes eredményhirdetésre. Négy bizott­ságban 1030 bormintát vizsgáltak az ország legnevesebb szakembe­rei. A .kitűnően megrendezett ver­senyen minden lehetőség és fel­tétel megvolt ahhoz, hogy a bí­rálók pártatlanul és igazságosan tudják eldönteni, hogy egy-egy kategóriában melyek a legjobbak. Erről beszélt a tegnapi záróün­nepségen, amelyet a kertészeti fő­iskolán tartottak, dr. Kádár Gyu­la professzor a versenybíróság el­nöke is. Elmondta, hogy javulás tapasztalható, különösen az úgy­nevezett minőségi borok körében, ózonban nincs előrelépés az asz­tali és pecsenyeboroknál, s mivel ezen a versenyen sokkál szigo­rúbban bírálták el a borokat, mint eddig bármikor, ezek közül a borok közül tizenötöt kizártak, ami ánnyit jelent, hogy kivonják a forgalomból is. • Szabó Ferenc és Dobi Béla, a tabdi Szőlőskert Tsz tagja a tár­rendszer kiegészítéséhez a szőlőkarót rakja le. Még tíz-tizenöt éve is nagy­jából hasonlított egymásra az összes falu. A központban magasodott a templomtorony, mellette a tanácsháza, az el­maradhatatlan vendégfogadó, s néhány bolt. E romantikus, vagy épp szürkén egyhangú kép azonban egyre inkább a múlté. Nap mint nap adunk hírt újabb és újabb létesít­mények avatásáról, s évente többször is beszámolunk a családiház-épités falusi ered­ményeiről, egyszóval a gazda­godás ezernyi bizonyítékáról. A mennyiségi változások felet­ti öröm azonban már-már fe­ledteti azt, hogy nemcsak az új házak számát kell fejlődé­sünk csalhatatlan jelének te­kintenünk, de célszerű, ha a frissen beköltözött épületek korszerűségét is vizsgáljuk. Az anyagi jólét sok helyütt a „majd én megmutatom" szemlélettel párosul, s hoz lét­re ízléstelen, a környezetbe nem illő, s olykor kényelmet­len házakat. ! „A vidéki lakásépítés vitá­ja az esztétika frontján álló­harccá merevedett. Sokat hal­lunk falukép-nosztalgiáról, sá­tor- és nyeregtető dilemmáról, városiasodásról (mely felé tö­rekedni kellene), de keveset az alapvető dolgokról. Pedig a mai falu építészete akkor lenne népi, ha egyszerűséget, szerkezeti tisztaságot venne át — nem pedig üres formá­kat —, a népi építészet hagyo­mányaiból, akkor lenne urba­­nizálódó, ha a városi életmód pozitívumainak, az aktivitás­nak és szükséges központosí­tásnak, egy fokozottabb közös­ségi tudatnak építészeti ke­retét tudná adni, nem pedig a sokemeletes házat. S ha mindezekkel együtt a XX. szá­zad technikáját tudná hasz­nosítani, akkor mondhatnánk korszerűnek...” Az idézet szerzője a perbáli sorházas lakótelep tervezéséért Ybl-dijjal kitüntetett építész, Maros Tamás. Maga a perbáli példa pedig többé-kevésbé or­szágos hírnévre tett szert. Hogy miért? Azért, mert a falusi lakótelep nemcsak sze­met gyönyörködtető látvány, hanem, s ez ennél is fonto­sabb, megfelel a mai kor tá­masztotta követelményeknek. Azért szép, mert a házakban minden a helyén van. Azért korszerű, mert könnyen, gyor­san, gazdaságosan lehetett fel­építeni. Bár az építőanyagok árának emelkedése bizonyos mértékig csökkentette a családiház-épí­­tő*kedvet, sokan szándékoznak telket vásárolni, és nem keve­sen törik azon a fejüket, hogy milyen is legyen leendő ottho­nuk. A példát azonban leg­többször a szomszéd, az isme­rős házáról veszik, ami egyál-Még ezen a borversenyen is a muzeális értékű és a kísérleti gyártású borok voltak túlsúlyban, de már az 1972 óta bevezetett módszer szerint jelentős volt a forgalomban levő borok részvéte­le is. A bírálók 191 aranyérmet, adtak ki, az ezüst- és bronzérem­mel jutalmazott borok száma 280—280 volt. Az idén rendezték először a borversennyel párhuzamosan - a szénsavas üdítő italok bírálatát is. Kétségtelen, hogy még mindig a külföldi alapanyagból készültek vezetnek, hiszen ezek gyártása csaknem félévszázados múltra te­kint vissza, a hazai pedig alig több mint tíz. A hazai alapanyag­ból készült' szénsavas italok vi­szont igen sokat javultak, meny­­nyiségük és választékuk is gyara­podott. A bíráló bizottság 66 üdítőital mintát vizsgált, s 6 arany-, 6 ezüst­ös 6 bronzérmet osztott ki. ör­vendetes, hogy a kolafélék, toni­­cok, valamint a citrus-félék mel­lett jól szerepeltek a csaknem tel­jesen hazai alapanyagból készült traubisodák, az ETŰD málnaízű üdítő ital,'valamint a Márka-csa­lád tagjai is. Dr. Király Lászlónak a megyei tanács osztályvezetőjének zársza­vával ért véget a verseny. Meg­állapította, hogy a jövőbeni gyor­sabb fejlődés feltétele az alap­­anyaggyártók, valamint a bor- és üdítőital-készítők jobb együttmű­ködése. Cs. I. talán nem biztos, hogy a leg­korszerűbb, a legolcsóbb. Ugyanakkor az igazat meg­vallva, a tervezők sincsenek könnyű helyzetben, mert ha nem hajlandók hivatalos for­mába önteni a tulajdonosok elképzeléseit, könnyen meg­esik, hogy elesnek a megren­deléstől. Ennél is nagyobb gondot jelent azonban az, hogy az egész országban jószerével egy kézen megszámlálhatok az igazán korszerű, mintaként szolgálható családiház-lakóte­­lepek, azaz: kevés a követen­dő példa. Sőt, olykor az az ér­zésünk, hogy több teret kap­nak a sátortetőt ostorozó bí­rálatok, mint a helyette java­solandó jóra, szépre, korszerű­re buzdító nézetek, tervek. Van, aki úgy fogalmaz, hogy az építészek csak kis pél­dányszámú szakmai lapjaik­ban mutatják be rokonszenves kezdeményezéseiket, s ezzel úgy vélik, letudták dolgukat. Sokat kell fejleszteni a falusi építkezéseken, és elsősorban tudati változásokra van szük­ség. Nemcsak azt kell belátni, hogy a mai házakat — a már-már közhelyszerű jelszó­val élve — unokáink is látni (és lakni!) fogják. Fontos an­nak a felismerése is, hogy a rossz megoldású, drága házak­kal végső soron a múltat kon­zerválják az építtetők, azaz, mosoly helyett ráncokat szán­tanak a falu arcára. A to­vábblépés természetesen nem kizárólag a megrendelők, a leendő tulajdonosok feladata, hanem a tervezőké, építészeké is. Mint ahogy a jövő iránti felelősségük is' közös. B. J. Aratási ügyelet a MEZÖGÉP-nél Az aratás szervezett, pontos és gyors munkát kíván — emberek és gépek összehangolt, zavarta­lan munkáját. Bács-Kiskunban több mint fcilencszáz kombájn, sok ezer erőgép és tehergépkocsi, számos korszerű szárító és tároló- ^ létesítmény, automatizált szállító­­rendszer áll a betakarítás szolgá­latában. Műszaki állapotuk nagy­mértékben befolyásolja a gabona mennyiségét és minőségét. Gé­pészeik, karbantartók, gépjavítás­hoz is értő mezőgazdasági dolgo­zók ennek megfelelő alaposság­gal készülteik fel a nagy mun­kára. Az aratás azonban minden évben mozgósítja a mezőgazdaságót ki­szolgáló országos vállalatokat is. Köztük a MEZŐGÉP Trösztöt, mely ezen a nyáron ismét meg­szervezte aratási ügyeletét. Az ak­ció irányítója a megyében a Kecs­keméti MEZŐGÉP Vállalat vevő­szolgálatának vezetője, Kovács Sándor. Tőle kérdeztük meg, mi lyen rendkívüli szolgáltatásokat nyújtanak ezekben a hetekben a mezőgazdasági nagyüzemeknek. — Hat gyáregységünk mintegy negyven szakembere kezdte meg június 29-ón a szolgálatot. Min­denütt kipróbált embereket bíz­tak meg ezzel a munkával a he­lyi vezetők. Az aratás zavarta­lanságához részben alkatrészek értékesítésével tudnak hozzájá­rulni az üzemek. A raktárak ezért mindennap reggel 7-től es­te 7-ig illetve szombaton dél-, 'után 5-ig, vasárnap pedig 1 óráig tartanak nyitva. Szükség esetén viszont bármikor lehetőséget kell adniuk alkatrészvásárlásra. — Korlátlan és hiánytalan készletünk természetesen nincs — ezt szervizszolgálatunk szako­sodása is kizárja —, ezért a gyár­egységek felkészültek a meghibá­sodott darabok javítására, felújít fására. Szükség esetén, ha ehhez megvamnak-a műhelyben a fel­tételek, vállalják a nélkülözhe­tetlen alkatrész gyártását is. Eh­hez igénybe vehetik a tröszt más vállalatainak segítségét A MEZŐGÉP elsősorban mű­helybeli és raktári ügyeletet tart fenn. Helyszíni szerelést kevés — és egyre kevesebb — gazda­ság igényel. Felkészültek azon­ban ilyen feladatokra is, a cso­portok mindenütt rendelkeznék járművel. A vállalat különösen a kedvezőtlen adottságú — cse­kély műszaki felszerel tségű — gazdaságok segítésére fordít fi­gyelmet. Ilyen termelőktől érke­zik egyébként általában a leg­több megrendelés, s részükre mondható még ma is nélkülöz­hetetlennek a külső segítség. Az aratási ügyelet augusztus 20-dg tart. Eredményességét, a gépek és berendezések általános műszaki állapotát tíznaponként értékeli a tröszt és természete­sen a vállalat is. A legtöbb fe­lelősség és tennivaló azonban a gyáregységek dolgozóin nyug­szik. Az akció sikere rajtuk, a gazdaságokkal való kapcsolatu­kon múlik. Zs. Á. Megyei eredményekről, feladatokról * a Parlamentben 3. oldal Szélkerék A Repülő dűlőben 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom