Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1978-07-09 / 159. szám

d»

4 • PETŐFI NÉPE • 1918. július 9.

TUDOMÁNY ÉS GYAKORLAT BÁCSALMÁSON

Amíg idáig eljutottak

A. tudomány és a gyakorlat kapcsolatáról beszélgetünk Sendula Tiborral, a Bácsalmási Állami Gazdaság igazgatójával, arról, hogy mennyi átfutási idővel alkalmazzák a terme* lésben a kutatási eredményeket. A gazdaság igazgatója részt vett a nemrég tartott tudománypolitikai tanácskozáson, amelyet a megyei pártbizottság kezdeményezett. Ezen az összejövetelen számos hasznos hozzászólás, észrevétel hangzott el, amelyek az MSZMP Központi Bizottsága tudománypolitikai irányelveinek megvalósításával voltak kapcsolatosak.

A bácsalmásiak kezdeményezték azt a napraforgótermelési rendszert, amelynek jelenleg 30 taggazdasága van. Ma már tízezer hektáron termelik az olajos növényt a BNR technológiája szerint. A kezdeményező bácsalmásiak számos tapasztalatot gyűjtöttek arról, hogy a tudományos ‘kutatás és a gyakorlat miként kapcsolódik egymáshoz.

— A termelési rendszerek eredményesen törekednek a tudományos ismeretek megszerzésére, Igyekeznek összehangolni a termelési tényezőket a jobb eredmények érdekében. Ugyanakkor a gyakorlatban tapasztalt gondokat, megoldásra váró feladatokat sürgetőleg közvetítik a tudományos élet képviselőihez —, hangoztatja Sendula Tibor, majd elgondolkozva hozzáteszi: — Ezek a kapcsolatrendszerek azonban sokszor ellentmondásosak, sok gonddalbajjal kell megbirkóznunk, hogy egy kicsit is előbbre lépjünk.

— Hallhatnánk talán erről részletesebben?

— Elmondhatom a saját küzdelmeinket. A termelési rendszer tervezésének kezdeti fázisában megpróbáltuk a hazai gyakorlati és tudományos eredményekre alapozva összeállítani technológiánkat. Csalódás ért bennünket, mert rá kellett jönni, hogy néhány adaptálható eszközön és módszeren túl a napraforgótermesztés biológiai alapjel korántsem megfelelőek ahhoz, hogy korszerű, nemzetközi mércével mérve is színvonalas technológiát tudjunk nyújtani partnereinknek. Nekünk kellett tehát hozzálátni a munkához, hogy fordulatot érjünk el.

Első lépésként a no vény olajiparral társulva, egy korszerű ve-' tómagUzemet létesítettünk. Ezzel egy időben kidolgoztuk a biztonságos vetőmagtermelés teohnoló• A Bácsalmási Napraforgótermesztési Rendszer vetőmagszárító üzeme.

giáját, feltételeit, szervezetét és rendszerét.

A nagyüzemi napraforgótermesztés gyakorlata egyértelműen sürgette a korszerű fajtákat. A hazai szétaprózott és gyengén felszerelt kutatóbázisaink ezt az Igényt nem tudták kielégíteni. A magyar növénynemesilés a felszabadulás óta mindössze egyetlen nagy olajtartalmú fajtát állított elő, azt Is csak az utóbbi Időben.

— (Külföldön eredményesebb volt a munka?

— A jugoszláv, a francia és a román nemesítők már 10—16 évvel ezelőtt felismerték a napraforgó hibridizációjában rejlő lehetőségeket. Ma ezekben az államokban a napraforgóhibridek olyan térhódításának lehetünk szemtanúi* amely Intenzitásban messze megelőzi a hibrid kukoricák elterjedését A hazai próbálkozások ellenére sem tudunk megfelelő hibrid vetőmagot biztosítani, csalk az említett országokkal történő együttműködéssel,

Ezért a Bácsalmási Állami Gazdaság az elmúlt évben a francia Codisol-céggel létrejött szerződés alapján megkezdte az ottani nemesítésű hibridek előállítását. Az idén ez már 320 hektáron történik. A későbbiekben szándékozunk a jugoszláv nemesinkkel is a szerződést megkötni.

— Ezzel talán sikerül pótolni az eddigi nagyfokú lemaradást.

— Némileg. A hibridek előállítása, valamint a tudományosan megalapozott korszerű technológia igénye — megfelelő kutatási

háttér hiánya miatt — késztette gazdaságunk arra, hogy agrotechnikai kutatóállomást hozzon létre. Ebben az évben már 1600 kis parcellán folynak kísérletek, Kutatómunkára nyolcmillió forintot fordítunk. Ugyanakkor a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megbízása alapján, az országban már meglevő 16' ezer hektárnyi hibrid napraforgóvetőmag termelését is ellenőrizzük,

— Milyenek a kapcsolatok a tudományos Intézetekkel?

— A termelés fejlesztése és a kutatás tudományos hátterének megteremtése érdekében 13 Intézettel van közvetlen; szerződésen alapuló együttműködésünk. A szerzett Információikat a társrendszerek ügyintézőivel fennálló szerződéses kapcsolat alapján tovább adjuk, Ezzel Is gyonsítjuk a tudományos ismeretek alkalmazását, a jó módszerek gyorsabb elterjesztését.

Az MSZMP Központi Bizottságának március 15-1 határozata utal arra, hogy a hazai és a nemzetközi tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása érdekében növelni kell a kutatók és a termelők közöáJ éWtöKéítsé-'1 gét, javítani az együttműködést és elősegíteni céltársulások létrehozását.

A Bácsalmási Állami Gazdaság vezetői ezen az úton Igyekeznek évről évre előbbre lépni. Tavaly már hektáronként 20,4 mázsa napraforgóit takarítottak be a termelési rendszer gazdaságai. Az V. ötéves tervben 1980-ra 17 mázsa hektáronkénti országos termésátlag van előirányozva.

K. S.

5íj?5Ss8síw2wíSw>k8sSs^'8Ss8S«Sw

Lapunk előző számaiban a rakéták mondák ködébe vesző eredetéről, az első rakétakísérletekről, a rakéta fizikai törvényeiről, 8 arról számoltunk be, hogyan került ez az érdekes, keleti eredetű'fegyver Európába,

NAGY PETER CÁR RAKÉTAKUTATÓ INTÉZETE.

— TENGERI MENtORAKETAK.

— NÉHA A VERESÉG IS HASZONNAL JÁR.

Az 1618-tól 1848-ig tartó harmincéves háború tapasztalatai alapján a rakéta Európában Is félelmetes harci eszközzé kezd válni. NAGY PÉTER cár, Oroszország messzire látó fiatal uralkodója, hatalmas tervei egyik eszközét a haditechnika fejlesztésében látja. Ezért 1680-ban rakétakutató Intézetet létesít. Itt a kutatók már 1000 méter magasságig fellőhető rakétát kísérleteznek ki! A KONSZTANTYINOV tábornok által hadicélra alkalmazott rakéták hatósugara eléri a 4 kilométert. KONSZTAN• A múlt század 30-as iveitől kezdve ilyen rakétákkal mentették meg a zátonyra futott hajókat.

• TREGOUSE kapitány tengeri mentő rakétája.

TYINOV mellett a dán SCHUMACHER tüzérszázadost tartjuk az ún. rakétatüzérség megalapítójának, aki a hadműveletekben alkalmazót rakétákat ágyúgolyókkal, vagy robbanó gránátokkal látta el.

A rakéta eddigi történetéből az tűnik ki, mintha kizárólag háborús célra alkalmazták volna. De világítórakétákat tűzijáték céljaira már a legrégebb időktől használtak. Sokan megpróbálták a rakétát hasznos cél szolgálatába Is állítani. Ilyen volt TREUGOUSE francia tengerészkapitány először 1807-ben alkalmazott tengeri mentőrakétája. TREUGOUSE elgondolása szerint (a rakétatestre kötelet erősítettek és a zátonyra futott hajóról kilőtték a szárazföldre. Később a tengerpart egyes különösen veszélyes, zátonyos helyein a partokon Is helyeztek el tengerészeti mentőrakétákat. Primitív készülékek voltak ezek a rakétavetők: faállványról — amely vezetősínül szolgált — lőtték ki a kötelet magával vivő rakétát, amit azután a zátonyra futott hajóról kihorgásztak. Ez a mentési módszer, Illetve a rakéta Ilyen alkalmazása a franciáknál 1830-tól kezdve általánossá vált.

További pontos adataink vannak a rakéták alkalmaziásáról Indiából, ahol HAIDAR ALI, Mysore szultánja 1760-ban ezerkétszáz főből álló rakétalövész alakulatot szervezett, ami 1782-ben már 5000 főt számlál. 1799-ben a Serlngapatam melletti csatában — mint a korabeli írás említi — „nagy sikerrel”, használták a rakétákat a gyarmatosító angolok ellen. A megvert angol seregben futott a rakéták elől SIR WILLIAM CONGREVE angol ezredes. aki lexikonjainkban ma is a „rakéta felfedezőjeként" szerepéi.

CONGREVE további működéséről, valamint a hagyományos és a rakétatüzérség közti versenyről, végűi Bem apó rakétáiról a következő folytatásban számolunk be.

(Folytatása következik.)

I

U ecskemétről kifelé haladva, ** a dunaföldvári betonúiról évek óta hívogatott már bennünket a szélkerék.

Találgattuk, ki szerkesztette a nádfedeles kis tanya fölé? Élelmes parasztember csináltatta, hogy szivattyút, szecskavágót, darálót, s egyéb gépeket hajtasson vele?. Esetleg valami maszek kisiparos rendezkedett be ilyen energia gerjesztőre, hogy pusztai kis műhelyében ezt-azt bütyköljön szűk kuncsaft! körének?

Végre szerét ejthetjük, Hogy most már a tetthelyen tudjuk meg az igazságot. Szőke árpatáblák közt ugyancsak szőke homokút vezetett ide a .takaros tanya fémkeretes kiskapujához. Mielőtt a villanycsengő gombját megnyomnánk, észrevesszük a közeli lucerna'földön dolgozgató fiatal házaspárt. A férfi közeleUtünkre „súlyba teszi" a kaszát, aztán ő is elindul felénk. Az asszonyka óvatos mosollyal várja a fejleményeket.

Majd —, hogy kiderül, mi járatban vagyunk, nagy vígan, elárulja.

— Őszintén szólva, kicsit szorongtam, nem valamelyik hivatalba citálnak-e bennünket?... Itt vagyunk nyakig a munkában, Szóval...

Szóval — az „idézés” a Repülő dűlő 47. alatti nyugodalmas világban sem emeli a hangulatot.

Szélkerék 1 ■ a Repülő dűlőben

gép hajtására, házi vízberendezés működtetésére.

Nem győzünk hova teklntgetni. Hói a kis nyári konyhából Jelzi zümmögésével a mosógép, centrifuga — „ml Ilyen melegben sem tétlenkedünk” —, hol a kis műhelyben rendez „bemutató fúrást” a házigazda.

S az energiát az a nekiszllajodott szélkerék ébreszti életre az idelentl berendezésekben — egy harmadik melléképület végében aggregátor Its. van —, amely most veszett forgással zörömböl ezüst szikrákat vet az ég kékjébe. Majd egyszerre megjuhászodik a nyargal ás, automatikusan e fémoszlop hegyében. Szinte olyan irányba fordul a kerék „sárkányfej”, ahol a legkedvezőbb sebességgel érvényesül a lapátokra ható szélnyomás.

— Nem számítanak visszamenni a városba?

— Városba?! Azt már nem. Nem hiányzik Itt nekünk semmi. Ezerkétszáz négyszögölön gyümölcsösünk, szőlőnk, konyhakertünk van. Megterem minden, ami kell.

Körbe sétálunk a kis udvaron, ahová felgereblyézett homokról léptünk be a kiskapun. Az épüsms

leteket betonjárda kíséri. A műhely után, s a másik alsó fronton nyúlketrecek sora,

— Ezerkilencszázhetvenegy óta nyúlászkodom is, az UNIVER- nél szerződtem,

— Két hízónk van, száztíz barom fink. — Toldja meg a feleség, s már is felhívja figyelmünket a legújabb „létesítményre”.

— Ez lesz a pince. Már csak meszelni kell. Ehhez szolgált a betonkeverő,., Emltt a hordóskáposztának van a helye, öt-hat hektolitert szoktam savanyítani, Borsot, köménymagot, sárgarépát teszek bele... Ügy viszik tőlünk, mint finom csemegét...

Na de hát a televíziónak Is külön antennarendszere van Itt a tanyavégen.

— Minden villanyra Jár mlnálunk. Mikor a férjem katona volt, magam is be tudtam Indítani, amit kellett... Van Itt tervünk a jövőre is bőven. Tetszik látni, a tető... A lakótanyához, amit alá akarunk falazni, mert már az is rossz, még egy részt toldunk. Fürdőszobának, gyerekszobának, na meg előszobának.,.

— S ha belegondolunk, maguknak villanyszámlát se kell fizetni ...

— Na csak tudja meg a hivatal, majd kitaláljál — Csóválja a fejét nevetve Lovászi Tiborné, mintha maga is így hinné.

Tóth litván

— Hogy támadt és mikor — az az ötlete, hogy szélkerékkel szerelje fel kis gazdaságát?

A „parasztgazda” — Lovászi Tibor Jóízűt somolyog.

— Villanyszerelő vagyok, nem gazdálkodó. Azelőtt a Fémipari Szövetkezetnél dolgoztam, most a kutatóintézetnél. Természetesen a szakmámban.

— Ja — így már érthető... — Nézünk körül jobban mi Is. Aztán minden zugban fölfedezzük a „totális elektálfkáció” 1 bizonyítékait. Most vesszük észre, mögöttünk nyitva maradt a kiskapu, s azóta folyvást berreg a csöngő, s a nádtetejű lakótanya ajtaja fölött villog a csepp villanyégő.

A cserépfedelű, alsóépületek akkurátus kis színt fognak közre. Alatta oldalkocsis motorkerékpár,_Itt- egy -.szivattyú, „amott forgódobos kis betonkeverő. Csövek locsolásához, megint egy kismotor? Vezetékek karikában és rendeltetés szerint kifeszítve. Vasszerkezetek, tartályok.

— Mióta laknak ideklnt?

— Hatvankilencben nősültem. Régen a Márlahegyben laktunk. Aztán — hogy férjünk —, megvettük ezt a tanyát harmincezer forintért, s ezerki lencszáZhetyen

óta ez az otthonunk.

Az asszonyka nem kis büszkeséggel mutat körül.

— Úgy tessék elhinni, hogy azon a nádfedelesen kívül más itt nem volt. Ml teremtettük ide a többit — azóta.

Pihenőre akiaszott hinta, kisblcikli árválkodik a sok célszerű eszköz karéjában.

— Család?

— Három gyerek. Két lány, meg egy fiú. Harmadik általánosba jár a legnagyobb, négyesztendős a legkisebb.

— No de a szélkerék?

— Már gyerekkoromban csuda érdekelt... A Fémipari Szövetkezetnél is készítettünk kísérleti szélmotort — tanyai Iskolák villamosítására. Ki Is vplt állítva, — ha emlékeznek még rá — a piaristáknál. Az került egy jafcabszállási iskolába. De aztán abbamaradtak a kísérletek,.. Ezt — ide a tanyára ezerkllencszázhetvenkettő márciusában készítettem, Generátort hajt, amivel Jóét akkumulátor telepet töltünk. Van áram mosógépre, centrifugára, köszörűgép, fúró• Míg a kiskapu nyitva volt, mindig berregett a vlllanycsengő.