Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1978-07-07 / 157. szám
\ IDŐJÁRÁS Várhat A Időjárás ma estig: változóan felhős idO> délután elszórtan átfutó záporral, esetleg zivatarral. Időnként megélénkülő nyugatias szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 8, 13, legmagasabb nappali: 20, 2$ fok kOzOtt. az országgyűlés M»«iMinn«¥nnrgBM^ri^iii^wwrrifBii'"flii' '|Tr>llirBrrlii VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán megjelent Losoncai Pál, a Magyar Népköztársaság. Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György,.a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A tanácskozáson részt vettek a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 157. szám Árat 90 fillér 1978. július 7. péntek ísT "r ' Befejezte munkáját a szovjet parlament Ülésszaka Az ülést Apró Antal, az or- ■ szággyűlés elnöke nyitotta meg. Az első percek a megemlékezésé voltak: a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Inokai János, az országgyűlés alelnöke, a Hazafias Népfront I. kerületi bizottságának elnöke, nyugalmazott vállalati igazgató. Törvényhozói testületünk elhunyt alelnökének érdemeit az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, á az ülés résztvevői egyperces néma felállással adóztak Inokai János emlékének. Az országgyűlés ezt követően tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a tavaszi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette ezután a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának közös átiratát, amelynek alapján az országgyűlés az Elnöki ■Tanács személyi ügyeiben döntött. Cseterki Lajost — érdemeinek elismerése mellett — elnöki tanácsi titkári tisztségéből. Katona Imrét elnöki tanácsi tagsága alól felmentette és Somogyi József képviselőnek az elnöki tanácsi tagságáról történt lemondását elfogadta. Az országgyűlés Katona Imrét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárává, Barcs Sándort, Méhes Lajost és Vida Miklóst a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjaivá megválasztotta. A választás után Apró Antal bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlésnek a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Legfőbb törvényhozói testületünk elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Minisztertanács beszámolója végzett munkájáról és további feladatairól; 2. A Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 3. Interpellációk. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután Lázár György, a Minisztertanács elnöke tartotta meg expozéját. Lázár György expozéja • Csütörtökön a nagy Kreml-palotában befejeződött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának kilencedik ülésszaka. A képviselők elfogadták a nemzetközi szeraődések megkötéséről, végrehajtásáról és felmondásáról, valamint a Legfelsőbb Tanács tagjainak megválasztásáról szóló törvényt. Alkotmányos kötelességünknek teszek eleget, amikor a törvényhozók és az ország nyilvánossága előtt beszámolok a kormány munkájáról. Az alkalmat felhasználva arról is szólni kívánok, hogyan ítéljük meg az ország társadalmi-gazdasági helyzetét, milyen feladatok megoldásához kérjük az országgyűlés, s egyben valamennyi honfitársunk támogatását — mondotta bevezetőben a miniszterelnök. MEZŐGAZDASÁGI MUNKA VERSENY \T y «/ Összefogás a termen; isára. megóvására A hetekig tartó csapadékos és sok helyen súlyos kárt okozó zivataros időjárás miatt az idén a szokásosnál később kezdődött az aratás. Előbb a tiszakécskeiek, városföldiek és a kiskunfélegyháziak fogtak hozzá a nyár legnagyobb munkájához, majd Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunhalas és környéke szövetkezeti kombájnosai folytatták az őszi árpa betakarítását. Pár nap múlva a búza aratása következik. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz szombatra tervezi a kenyénnekvaló kombájnolását. Az előrejelzés szerint esős nyár lesz az idei, ezért az eddiginél nagyobb próbára teszi az aratás a gabonaföldeken dolgozó embereket, munkaeszközöket. A műszaki előkészítés, valamint a kalászos terület alapján Baján és a kiskőrösi járásban 10—11, Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason 22—28 munkanapot irányoztak elő a gabona betakarítására a mezőgazdasági üzemek. Miivel a változékony időjárás miatt nagyjából egyszerre érnek be a különböző gabonafajták, a két kiskun város és környéke mezőgazdasága viszonylag szerényebb teljesítőképességű betakarító- és szállítógép-parkjával nehezebben tud megbirkózni a tömegesen érő terménnyel. Megfelelő gépátcsoportosítással, külső segítséggel azonban leküzdhetők a hátrányos helyzetet. Nagy felelősséggel jár a betakarítás munkaszervezése a kecskeméti, kiskőrösi, kiskunhalasi járás szakszövetkezeteiben, ahol a kevésbé táblásított kalászos területen ötezer hektár árpát, rozsot, búzát és zabot csak több menetes aratással, csépléssel lehet magtárba gyűjteni. A gépek, szállító eszközök üzemeltetése a kis parcellás földeken aránytalanul magas önköltséggel jár, viszont a terményt nem szabad veszendőbe hagyni. El kell kerülni a kombájnok üresjáratát, ide-oda vándorlását, valamint a learatott gabona többszöri rakodása miatt keletkező szempergést. Jó példa a lehetőség kihasználására a soltvadkerti szövetkeze• Három kombájnnal aratják az őszi árpát a harkakötönyi Egyesülés Tsz-ben. (Pásztor Zoltán felvétele.) tek összefogása. Itt a József Attila Tsz terményszárítóval kiegészített, korszerű betakarító gépparkja olyan teljesítményű, hogy a helyi Szőlőskert és a Jóreménység Szakszövetkezet kalászosait is le tudja aratni, megszárítani és a felhasználási helyre továbbítani. A szőlő-, gyümölcstermesztő két szakszövetkezet pedig a telepítésben, az ültetvény növényvédelmében segíti a mezsgye-szomszéd József Attila TSz-t. Hasonló együttműködés van a szabadszállási Lenin, a fülöpszállási Vörös Csillag Tsz és az Izsáki Állami Gazdaság között, ahol a szabadszállási közös gazdaság betakarító gépeinek teljesítőképessége múlja felül a szomszédos mezőgazdasági nagyüzemekét A Lenin Tsz átlagon felüli munkára serkentő anyagi ösztöazőrendszert dolgozott ki, amely a munkaidő gazdaságos kihasználását, a betakarítási veszteség csökkentését a termény minőségének megóvását mozdítja elő a kombájnosok aratási szalma- és terménygyűjtési versenyében. Megyeszerte számos tartalékot tárhat fel a betakarításban részt vevő mezőgazdasági dolgozók szocialista munkaversenye, amely a tavalyi jubileumi verseny tapasztalataira alapozva, ismét kibontakozott Az üzemi versenybizottságok tevékenysége, a munkateljesítmény rendszeres értékelése, a legjobbak jutalmazása, a versenyben részt vevők áldozatvállalásának elismerése a gabonaaratás, terménygyűjtés, melléktermék-hasznos! tás különböző munkafolyamatait meggyorsíthatja. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének versenybizottsága több pontba foglalva dolgozta ki a nyári betakarítási verseny feltételeit, hogy az egységes értékelés alapján a kombájnosok, gépkezelők, szalmabálázó és szállítási dolgozók közül minél többen részt vehessenek a nemes vetélkedésben. K. A. A számvetést nagymértékben megkönnyítette számunkra a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ez év áprilisi határozata, amely összegezi a XI. kongresszus óta megtett út tapasztalatait, és irányt mutatóan kijelöli a végrehajtás további feladatait. A kormány számít arra a segítségre, amit a beszámoló megvitatásával az országgyűléstől kapunk. Megnöveli munkánk biztonságát, ha a képviselő elvtársak ellenőrzik, saját és választóik tapasztalataival 'szembesítik, teljesebbé teszik a helyzetről adott értékelést, és javaslataikkal, gondolataikkal hozzájárulnak az előttünk álló feladatok megoldásához. A kormány tapasztalatai is megerősítik a Központi Bizottságnak azt a megállapítását, ami szerint társadalmi fejlődésünk minden fő területen megfelel a -párt XI. kongresszusán jóváhagyott irányvonalnak, a kongreszszus határozatai kiállták a gyakorlat próbáját, ezért továbbra is ■> a nép akaratát és érdekeit kifejező, jól bevált politikát kell folytatnunk. Belső viszonyainkat értékelve, most még inkább, mint valaha, elmondhatjuk: népi-nemzeti egységbe tömörülve minden hazáját szerető honfitársunk — legyen > idős vagy fiatal, ateista vagy vallásos meggyőződésű, munkás vagy értelmiségi, szövetkezeti paraszt, alkalmazott, kisiparos, magyar vagy nem magyar anyanyelvű — jó egyetértésben és baráti szövetségben dolgozik a közös célért. A felszabadult alkotó légkör alapja, legfőbb forrása pártunk nyílt — a keletkező ellentmondásokat és nehézségeket is feltáró — marxista—leninista politikája. Az, hogy népünk magáénak vallja, helyesli és tettekkel támogatja ezt a politikát. Ennek köszönhetjük, hogy a korábbinál jóval nehezebb gazdasági körülmények között — előre látott és nem várt nehézségekkel megküzdve — a magunk elé tűzött feladatok nagy részét teljesítjük. Ezek megoldásában semmi mással nem pótolható erőforrást jelentett számunkra is a társadalom megnövekedett tettrekészsége, aminek oly nagyszerű tanúbizonyságai vannak, mint a szocialista munkaverseny-mozgalom. a közös célokért vállalt soksok önkéntes társadalmi munka, a fiatalok tízezreinek részvételével évről évre megújuló ifjúsági építőtáborok, az egyének és a kisebb-nagyobb kollektívák jobbító szándékának alkot<£ megnyilvánulásai. Újabb lépések a kormányzati munka javítására Az országgyűlés ülésszakára készülve a Minisztertanács sokoldalú vitában saját irányító munkájának tapasztalatait is értékelte. Arra a következtetésre jutottunk — s talán nem tévesztettük el a méreteket —, hogy a kormány és szervei többségében elfogadható színvonalon, jelentős feladatokat oldottak meg, az elért • Lázár György beszél a Parlamentben. (MTI-fotó) eredménnyel azonban magunk sem lehetünk megelégedve. Ebből kiindulva vizsgáltuk saját felelősségünket és határoztuk meg további feladatainkat. Ügy gondolom, helytálló annak a megállapítása, hogy előreléptünk a Minisztertanács összehangoló és ellenőrző funkcióinak gyakorlásában, a társadalmi-gazdasági folyamatokban érvényre jutott és erősödött a főhatóságok, az állami központi szervek irányító szerepe. Javult — bár még ma sem teljesen 'kielégítő — a döntések előkészítése, a korábbinál szorosabb és tartalmasabb a minisztériumok kapcsolata a területi szervekkel és a vállalatokkal. A kormány idejében előkészítette a népgazdasági terveket és gondoskodott azok végrehajtásának megszervezéséről. Napirendre tűztük és megoldottuk a jogalkotás legfontosabb időszerű feladatait. Lépéseket tettünk a törvényalkotás demokratizmusának továbbfejlesztésére, a társadalmi viták kiszélesítésére . is. több intézkedést határoztunk el a jogpropaganda fejlesztésére. A Szakszervezetek Országos Tanácsával közös határozatot adtunk ki az üzemi demokrácia további elmélyítésére. Foglalkoztunk a gazdasági döntések rendjével, előreléptünk az állami, ezen belül a népi ellenőrzés munkájának továbbfejleszitésébén, folytattuk az államigazgatás korábban megkezdettt korszerűsítését. A követelmények azonban — mint az élet minden területén — a kormány munkájával szemben is gyorsan növekednek. Így, és ebből a nézőpontból vizsgálva saját munkánkban is számos javítanivalót látunk. Mindenek előtt azon kell változtatni, ami sajnos nem egyszer előfordul, hogy hosszú idő telik el a helyzetfelismerés, a döntés és a cselekvés között, esetenként pedig lassú, vontatott a döntések végrehajtása is. Másrészt arra is van tapasztalat, hogy egyes intézkedéseink, jogszabályaink nem kellően végiggondoltak, ezért azokat utóbb módosítani kell. Gazdasági fejlődésünk tényeit elemezve arra a következtetésre jutottunk, hogy a 'központi irányítás még nem érvényesíti elég következetességgel a hatékonysági követelményeket, és a szükségesnél kevesebb befolyást gyakorol az. egyensúlyi viszonyok alakulására. Nem nyugodhatunk bele, hogy a döntések egy része ma is magasabb fórumon születik, mint ahogy azt az ügy természete indokolja. Emiatt a központi irányítás olykor a felesleges beavatkozás formáját ölti, átvállalja a helyi vezetés felelősségét. Természetesen adódhat helyzet, amikor a kormánynak magához kell vonni a döntés jogát, össztársadalmi érdekből akkor is határozottan és gyorsan cselekednie kell, amikor a dolgok normális menetében egyébként központi beavatkozásra nem lenne szükség. Ilyenkor nincs helye a hosszás latolgatásnak, de a kivételből nem csinálhatunk szabályt. Nem lehetünk elégedettek azzal az állapottal sem, ami az igazgatás számos területét jellemzi. Az ügyintézés gyakran nehézkes, fölöslegesen sok a hatósági megkötés, túlzott az adminisztráció. Ezt joggal kifogásolják az állampolgárok, a vállalatok és az intézmények, mert a bonyolult és hosszadalmas hatósági eljárás időveszteséget, nemegyszer jelentős többletköltséget okoz. Javítani kell a végrehajtás ellenőrzésének formáit és módszereit is. Ma az ellenőrzésben sok a párhuzamosság, tömegesen készülnek a kimutatások, beszámoló jelentések, viszont a számonkérés gyakran mégis formális, bátortalan, vagy nem ritkán elmarad a felelősségre vonás, ami jogosan sérti a társadalom igazságérzetét. Mindezek miatt elhatározott szándékunk, hogy további lépéseket teszünk a kormányzati munka javítására. Erre megfelelő programunk van. Előkészületeket tettünk a központi. ezen belül az ágazati irányítás szerepének és feladatainak pontosabb szabályozására. Lépéseket tervezünk a fölösleges szervezeti párhuzamosságok megszüntetésére, ennek keretében felülvizsgáljuk és csökkenteni fogjuk a túlzottan elszaporodott bizottságokat. A jelenleginél nagyobb mértékben kívánunk építeni a vezetők személyes felelősségére és az állami fegyelemre. A jövőben még több figyelmet kell fordítanunk az állami sze■ mélyzeti munka fejlesztésére, a politikai és szakmai továbbképzésre, arra, hogy tervszerű és folyamatos kádermunkával a legjobb személyi feltételeket biztosítsuk a növekvő feladatok ellátásához. Eredmények és tennivalók a gazdasági építő munkában Most, hogy elérkeztünk a tervidőszak közepéhez, ismét megállapíthatjuk: az ötödik ötéves tervben alapjában véve helyesen vettük számba azokat a világgazdasági és belső folyamatokat, amelyek lényeges befolyással vannak fejlődésünkre, jól terveztük meg az irányt, és. a feladatokat helyesen határoztuk meg. A felkészülés is időben megtörtént. A Szovjetunióval és a KGST többi országával a tervidőszak kezdete előtt megkötöttük — a terveink megalapozásában nagy fontosságú — kölcsönös áruszállítási szerződéseket, egyeztettük a termelési együttműködés fejlesztésének feladatait. A minisztériumok és a vállalatok a dolgozó kollektívákkal tanácskozva kidolgozták a cselekvési programokat. A széles ■ körű, nyílt és felelősségteljes politikai munka pedig jól mozgósított a végrehajtásra. Az eredmény, amiről számot adhatunk nem kevés. Az első két évben az ipar közel 12 százalékkal, a mezőgazdaság mintegy 8 százalékkal, az építőipar közel 11 százalékkal növelte termelését. A közlekedés kielégítette a szállítási igényeket. Dinamikusan, két év alatt körülbelül 16 százalékkal emelkedett a külkereskedelmi forgalom. A nemzeti jövedelem 11 százalékkal emelkedett, és ennek forrása teljes egészében a munkatermelékenység növekedése Volt Ezek a tények jól érzékeltetik, hogy a növekedés üteme évi átlagban . minden fő ágazatban elérte vagy megközelítette az ötéves terv 'előirányzatát, és kiállja a nemzetközi összehasonlítást is. (Folytatás a 2. oldalon.)
