Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1978-07-06 / 156. szám

it • PETŐFI NfiPE • 1978. július 6. RESZTVENNÉNEK A HELYI ELLÁTÁSBAN Sugármérés a világűrben • A prágai A. S. Popov Telekommunikációs Kutató Intézetben az Imterkozmosz program részére készítettek űrhajóban alkalmazható mérőműszert. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) Az elmúlt két évszázad tapasz­talata megmutatta, hogy a sztra­toszféra- és űrutazásoknál szá­molni kell a sugárveszélyre, ami ellen védekezni lis sokkal nehe­zebb, minit földi körülmények kö­zött. Ma még nem áll elegendő adat rendelkezésre ahhoz, hogy pontosan felmérhessük egy űr­utazás sugárveszélyét. További vizsgálatokra van szükség a la­boratóriumi kísérletek számára nehezen hozzáférhető sugárzás­fajták — nagyenergiájú protonok, különféle atommagok — bioló­giai hatásának a meghatározásá­ra. Nem ismerjük eléggé a szolá­­ris kozmikus sugárzást sem, az eddig részletesen vizsgált két napciklus alig volt elegendő a napkitörések várható nagyságá­nak és gyakoriságának a megbe­csüléséhez. Nincs kizárva, hogy az eddig észlelt legerősebb szolá­­rls kozmikus sugárkitörésnél, sok­szorta nagyobb is fellép, ami a halálos dózis többszörösét adhat­ja le néhány órán belül. A légkörnek, Földünk természe­tes védőpajzsának a hatása már 50—100 kilométer magasságban érvényesül. A szuperszónlkus re­pülés szempontjából érdekes, 15 —25 kilométer magasságba már alig jutnak el primer kozmikus részecskék, fellép viszont — a ré­szecskék és a légkör atomjainak kölcsönhatása következtében — a neutron- és a gammasugárzás. Ezt a sugárzást elsősorban a Nap kozmikus sugárzása hozza létre, erőssége általában kicsi, veszé­lyessé csak akkor válhat, ha erős naptevékenységnél nagy részecs­keáram érd a légkör felső réte­geit. Mind a szovjet, mind az ame­rikai űrhajósok az eddigi űrre­pülések során bőven el vannak látva doziméterekkel. Ezek az űr­hajók és az űrállomások kabin­jában és az űrhajósok öltözetén töhb helyen is folyamatosan re­gisztrálják a kapott sugárdózist, sőt az Apolló-program űrhajósai­nak Visszatérése után meghatá­rozzák a szervezetükben keletke­zett radioaktivitást is, aminek alapján kiegészítették a dozimé­terek adatait. Az összes eddigi űrrepülések dozimetriai adatai megnyugta­tóak, az űrhajósok egyetlen eset­ben sem kaptak a megengedhe­tőnél nagyobb dózist. Fémkombinát a kőkorszakban A Szverdlovszk (Szovjetunió) környéki Iszetszkl-tó szeles part­ján végzett ásatások néhány ezer éves kőkorszaki fiémkomblnátot hoztak napvilágra. A régészek megállapították, hogy ez esetben valóságos komplex üzemet sike­rült feltárniuk: ebben a fémek előállításától öntésükig az összes műveletet elvégezték. Az egykori fémművesek a földbe mély göd­röket ástak. A gödrökben faszén­nel tüzeltek. Az olvasztandó ér­cet agyagedényekben tették a tűzre. Az égést a tó partján szün­telenül fújó szél táplálta úgy, hogy összeszűkülő nyílásokon ke­resztül vezették a tűzhöz. A kiol­vadt fémet nagyrészt formákba öntötték. De ezek a kőkori fém- * művesek Ismerték már a ková­csolást Is. Az akkori Igényeknek megfelelően baltákat, nyíl- és dárdavégeket, ékszereket állítot­tak elő ebben a kőkori nagy­üzemben. Ütőn a növénygyárak felé Az Iparban világszerte őrlési technikai fejlődés ment és megy végbe, ugyanakkor a mezőgaz­dasági termelés módszereiben, technikájában hiába keressük a forradalmian új megoldásokat. Igaz, a korszerű mezőgazdasági üzemek hozamai a gépesítés, a műtrágyázás, a fejlett agrotech­nika következtében jelentősen nö­vekednek, de hol vagyunk még attól, hogy például az automati­zálás és a kibernetika, amely az Iparban a termelékenység ugrás-Változnak a cipők Az Alföldi Cipőgyár idén 3 mil­lió pár lábbelit készít. Ennek valamivel több mint fele kerül hazai üzletekbe: 1,1 millió gyer­mek- és több, mint félmillió fel­­nőttclpő. Nem nagy szám ez a csaknem huszonötmilliós cipőfor­galomhoz viszonyítva —, a gyár termékei mégis fontos szerepet kapnak a kínálatban. Néhány láb­belitípus hazai választékának ala­kulására a vásárlók szerint Is ha­tással van a vállalat termelése. — Mekkora ma ez a hatás, mekkora lesz — és lehetne — erről beszélgettünk ígért János­sal, az Alföldi Cipőgyár Igazgató­jával: — Sportos, „szabad Idő" Jellegű utcai cipőket gyártunk, gyere­keknek, kamaszoknak és felnőt­teknek egyaránt. Rétegigényt szolgál a termelésünk, de egyre népesebb rétegét. A cipőink irán­ti keresletnek megvannak a ma­ga hagyományai Is, amelyeket tiszteletben kell tartanunk. Az Alföldi Cipőgyár elsősorban var­rott cipőiről Ismert —, a keres­kedelem Is ilyen árut vár tőlünk» Termékeinknek viszont már a fe­lét sem győzzük Így készíteni. A néhány éve végrehajtott "korsze­rűsítéskor a kecskeméti és a kis­kunfélegyházi üzemekben a ter­melékenyebb — de más termé­keket eredményező — ragasztásos eljárás került túlsúlyba. Igyek­szünk azonban a ragasztott ci­pőknél Is megőrizni a varrott Jel­leget. A formatalpak egyhangúsá­gát a felsőrészek minél változa­tosabb kidolgozásával próbáljuk feloldani. Termékeink változatlanul köze­pes árfekvésűek maradnak, s leg­főbb törekvésünk, 'hogy a hazai kínálatot javítsuk, gazdagítsuk. Ehhez igazítjuk exportunkat, is. — Hogyan függ össze a kettő? — A Szovjetunióba, ahová ter­melésünknek csaknem egyharma­­dát szállítjuk, korábban csak var­rott férficipőket vittünk. Az idén • Részlet a cipőgyár jövő évi ajánlatából. ’ (Pásztor Zoltán felvétele.) már női lábbeliket Is gyártunk a részükre, jövőre pedig elkezd­jük a ragasztott talpú cipők ex­portját is. Mindkét változás elő­nyös, mert varró kapacitást sza­badit fel a hazai igények jobb kiszolgálására, és javítja expor­tunk Jövedelmezőségét. Kínálatunkat fokozatosan kor­szerűsítjük. Ez nemcsak a fa­zonok változását jelenti, hanem a típusokét is. Sikert aratott — és valóban „többet nyújt" viselő­jének — a rugalmasan záródó, puha kérgü gyerekcipőnk. A kö­zeljövőben piacra kerülő újdonsá­gunk pedig a felnőtteknek ked­vez. Ez a „magas lábkényelmű" cipő. A minisztérium által kiirt pályázatra terveztük, s a pályá­zatot megnyertük vele. Őszre hu­szonötezer párat rendelt belőle a kereskedelem. Jövőre már száz­­százötvenezer párat szeretnénk gyártani. Ez Is ragasztott, de var­rott jellegű dpő. Két vagy három árfekvésben fogjuk gyártani, te­hát a kis pénzű vevőkre is gon­dolunk. Ezekkel a cipőkkel sze­retnénk felváltani a korszerűtlen típusokat, — Alig egy hónapja a gyár ki­állításon mutatta be a jövő évi modelljeit. Találkoztak-e törek­véseik a látogatók véleményével? — Feltétlenül, hiszen elsősor­ban az alacsonyabb sarkú, ké­nyelmes, minden korosztály által hordható női cipőket hiányolják a kínálatból. Olyan lábbelit, mint az előbb említett és bemutatott típus. A nyári bemutatón egyéb­ként még nem a jövő évi kollek­ció szerepelt. Ilyenkor még csak az elképzeléseinket visszük nyil­vánosság elé, hogy a végleges modellek kialakításánál haszno­síthassuk a véleményeket. A ke­reskedelem is csak „készül" a megrendelésekre. — A kecskeméti közönségnek tehát tetszettek az Alföldi Cipő­gyár modelljei. Eszerint a helyt kereskedelmi vállalatokkal a gyárnak jók a kapcsolatai. Vagy csak jók lehetnének? — Sajnos, az utóbbi a jellemző. A Bács megyei Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalattal korábban meglevő közvetlen értékesítési kapcsolatunk mára már szinte teljesen elhalt. Egyedül az Al­földi Kiskereskedelmi Vállalat vásárol tőlünk. Az Idén augusz­tusban újra megrendezi a cipő­gyár! napokat, és ezzel az alka­lommal együtt összesen három és fél, négyezer pár cipőt vesz tő­lünk. Mi szeretnénk ennél Jóval na­gyobb mértékben részt venni a helyi ellátásban, de egyelőre — minden rugalmasságunk és több­szöri kiapcsolatkeresésünk ellené­re is — csak ennyi a KISKER-ek Igénye. Ügy látszik, a közvetlen vásárláskor érvényesíthető, cipőn­ként! hat-nyolc, esetleg tízforin­tos haszon nem elég ösztönző szá­munkra. Évente százötven ezer párat értékesíthetünk egyébként a nagykereskedelmi vállalatok „megkerülésével”. Ezt a keretet más megyék kiskereskedelmi vál­lalatai kitöltik a megrendelé­seikkel. Van, ahová tizenöt-húsz­ezer pár cipőt is szállltuk.,. Zs. A. üj mezőgazdasági könyvek A Mezőgazdasági Kiadó gondo­zásában jelent meg Gévay János­­né—dr. Monori Miklós közös munkája, A zöldség- és gyümölcs­forgalmazás szervezeti kérdései címmel. Fontos könyv ez, hiszen a frigs zöldség és gyümölcs Iránti kereslet kielégítése elsősorban a forgalmazás szervezettségétől függ. Dr. Czakó József a gazdasági ál­latok viselkedéséről Irt szakköny, ve második kiadásában Is nap­világot látott, bizonyítva ezzel a könyv Iránt megnyilvánuló ér­deklődést. A dr. Bedő—Petrányi szerzőpár A pillangósok és a fű­­félék sllózása elmen adta közre tapasztalatait. Dr. Holdas—ári Glppert a háztáji kisállattartás épületeiről és eszközeiről irt. A könyv segítségével a kistermelő elkészítheti az állattartáshoz szük­séges berendezéseket és eszközö­ket. Segíti ezt a sok ábra is. Dr. Kozma—dr. Kóbor könyvé­nek elme: Az élelmiszer-fogyasztás és -termelés prognosztizálási mód­­szerel, lehetőségei. A munkát el­sősorban az élelmiszeriparban dolgozó gazdasági vezetőknek és szakembereknek szánták, de so­kat meríthetnek belőle a mező­­gazdasági üzemek irányitól Is. Kománál György—Várad! János Autó- és traktormotorok című könyve a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen előadott anyagot gyűjtötte össze. Dr. Holdas Sán­dor a prémekről, szőrmékről és prémes állatokról Irt szakembe­reknek. De prémes állatokat te­nyésztőknek is nélkülözhetetlen ez a könyv. A Ma újdonság, holnap gya­korlat című sorozatban Andor— Jáky—Mezei szerzőhármas új mü­ve jelent meg a Kézben oltás a gyümölcsfaiskolában címmel. Az ilyen oltás egyike azoknak a ter­melési módoknak, amelyek meg­hálálják a nagy beruházásokat. Ma még vita tárgya: a kézben* oltásé-e a jövő, vagy a szemzésé. Lehet, hogy mindkettőé? WiwSCWn*m4w«Vri Feltárják a tartalékokat a pálmonostori Keleti Fény Termelőszövetkezetben • Érzékelő egység egy holland melegházban. (MTI Külföldi Kép­­szolgálat — KS.) szerű emelkedéséhez vezetett, a mezőgazdaságba Is behatoljon? A növénytermesztés korszerűsí­tésében élenjáró hollandok na­gyot léptek előre az automatizá­lás útján, amikor az egyik kuta­tóközpontjukban egy Siemens— 330 típusú folyamatirányító szá­mítógépet helyeztek üzembe, amely megfelelő szinten tartja a 24 egységből álló melegház­­komplexum valamennyi fontos paraméterét (hőmérséklet, pára­­tartalom, stb.). A teljesen gépe­sített komplexumban naponta kb. egymillió utasítás és mérési adat cserélődik ki a folyamatirányító számítógép és a mérő, szabályozó készülékek között. A nem is olyan távoli jövő növénytáraiban a minimumra csökken majd az ember fizikai munkája; a. növények gondozá­sát, a fény, a levegő, a hőmér­séklet, a nedvesség, a tápanyagok szabályozását elektronikus beren­dezések végzik. A vezérlés prog­ramját az „előállítandó” növény legjobb fejlődési, vegetációs kö­rülményeinek tanulmányozása alapján fogják összeállítani. Bo­tanikusok, mérnökök, vegyészek, flziológusok, kertészek, üzemszer­vezők ' és más szakemberek együttműködésére van szükség, hogy a célkitűzések meg is va­lósuljanak. Valószínűleg a talaj nélküli kultúrák mind nagyobb mértékű elterjedésére kell majd számítani, valamint arra, hogy a növénytermesztés a harmadik di­menzió Irányában, felfelé is ter­jeszkedni fog Uvegtornyok építé­se révén. A két község — Pálmonostora és Oátér — határát felölelő Ke­leti Fény Termelőszövetkezet 7,5 ezer hektáron gazdálkodik, s a múlt évben 83 millió íórlnt volt az üzemi termelési értékük. Ta­kács Ferenc, a közös gazdaság 18 éven keresztül megbecsült elnöke nyugdíjba vonult és a tagság He­­. gedfls János üzemgazdászt — aki közel másfél évtizede tagja a tsz-nek —, bízta meg az elnöki teendők ellátásával. Arra voltunk kíváncsiak, ml történt a gazda­ságban az elnökválasztás óta el­telt néhány hónapban, de az elő­zetes megbeszélés ellenére sem sikerült találkozni Hegedűs Já­nossal, akit bokros teendői más­hová szólítottak. Bontovlcs Gáspár, az I. kerület vezetője kért elnézést az elnök nevében s készségesen adott tá­jékoztatást az újságírót érdeklő kérdésekről. — A korábbi években megle­hetősen óvatosan gazdálkodtunk — mondja elöljáróban. — Nem fordítottunk elegendő gondot a rejtett tartalékok feltárására, a gazdálkodásunk intenzivebbé té­telére. Az MSZMP Központi Bi­zottságának márciusi határozata szellemében átdolgoztuk tervein­ket, s bízunk abban, hogy a ta­valyi 83 millióval szemben az idén elérjük a 101 milliós termelési ér­téket. A legfőbb feladatunk — és gondunk is — az állattenyésztés ezen belül a szarvasmarha-állo­mány helyzetének rendezése. Má­jus 1-ig befejeztük az állomány tbc-mentesítését, 400 tehenet vá­góra értékesítettünk, 300 növen­déket pedig hízóba fogtunk. Tel­jes erővel folyik a meglevő fé­rőhelyek előírás szerinti fertőtle­nítése, s mire a 600 növendék üsző megérkezik, az egészségügyi követelményeknek megfelelően tudjuk elhelyezni őket Ezeken kívül vásárolunk még 500—600 hizlalásra szánt növendéket is. Jelentős az előrelépésünk a juh­állomány mennyiségi és minőségi fejlesztésében is. Míg a múlt év­ben 4 ezer juhot gondoztunk, most a számuk — a nemrégen vásárolt 2 ezer Jerketoklyóval — eléri a 7,5 ezret. Jövőre már 6 ezer anya­juh és szaporulata képezi majd az állományt. Ahhoz, hogy az állatállományt el tudjuk látni, természetesen nagy szükség van a rét-legelő gazdálkodás javítására Is. Terüle­tünkön mintegy 300—400 hektár növénytermesztésre nehezen hasz­nosítható homok Is van, ez meg­felelően gondozva alkalmas ju­hok legeltetésére. Egyre nagyobb gondot fordítunk a kétezer hek­tárnyi rét-legelő műtrágyázására, s míg tavaly 90 vagon rétiszénát takarítottunk be, addig az Idén legalább 150 vagon kerül kazlak­ba. Négyszáz hektáros lucernánkat újabb 130 hektárral növeltük, s az Idén egy nálunk eddig kevés­bé ismert takarmánynövényt Is termesztünk. Bekapcsolódtunk a takarmánycirok termelési rend­szerbe, s remélhetőleg a 100 hek­tárról megfelelő mennyiségű ma­got tudunk betakarítani. A leg­hagyományosabb takarmányt, a kukoricát 900 hektáron vetettük, és étitől az évtől bekapcéolódituník az IKR rendszerbe. Július 3-án megkezdtük a 121 hektár őszi árpa betakarítását, s az 1750 hektár búza aratását is rövidesen megkezdjük. A viszony­lag fiatal hét SZK 5-ös kombájn mellett használatba vesszük a 4 új, E 512-es német kombájnt is. Őszi árpából 45, búzából pedig 43—45 mázsát várunk hektáron­ként. — Nem szóltam még az egyik hagyományos ipari növényről, a dohányról. Tavaly 100, az idén pe­dig 120 hektár termésével növel­jük a közös jövedelmet. A szak­embereink által kitenyésztett új, P73 fajta dohány magjának a termesztésével is foglalkozunk égy hektáron, mi látjuk el a do­hánytermesztő gazdaságokat vető­maggal. A tavalyi 100 hektárról 350-re növeltük a konzervborsó területét — napjainkban kezdő­dött a betakarítás. Újnak számít az is, hogy az -Idén megkezdtük a dinnyetermelést, 50 hektár ter­mését szállítjuk közfogyasztásra. A termelőszövetkezet hathatós segítsége révén tovább nő a ház­táji gazdaságokban a termelési kedv. Ezt bizonyltja az is, hogy az első félévben 1000 hízót adtak le, az év végéig pedig még leg­kevesebb 1500-at értékesítenek tagjaink. Növekszik a tehenek M WkW- mSM • Fazekas János, a közös gazdaság kombájnosa e Munkakörének 15.' esztendejét az egyik új NDK-kombájnnal kezdi. Felvételűnkön Is­merkedik az új, korszerű géppel. • Jövőre már hatezer anyajuh és szaporulata képezi az állományt.!; (Opauszky László felvételei.) száma, jelenleg már több' mint 200-at gondoznak és 100-at hiz­lalnak. — Kicsit nagyobb' léptekkel szeretnénk tovább haladni —> mondta befejezésül Bontovlcs Qáspár. — A vezetőség elképzelé­seinek, a termelési tervek meg­valósításának Igen jó segítői a szocialista brigádok, de még töb­bet várunk a tizenkét felsőfokú és tizennyolc középfokú végzett­séggel rendelkező szakembertől.' A párt- és KISZ-szervezet tévé-; kenysége, a kommunisták és KISZ-tagok példamutatása is biz­tosítékot jelent a párthatározat végrehajtására, termelési eredmé­nyeink növelésére. ö. l‘;

Next

/
Oldalképek
Tartalom