Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1978-07-01 / 152. szám

197«. jáüus 1. • PETŐFI NÉPE *• 3 Egy kis séta Szakmáron Kérdésemre, hogy mit vihetek hírül Szakmárról, Farkas András tanácselnök, habozás nélkül feleli: — A nem kis részt társadalmi erővel' történő iskolaépítést a régi malom helyén. Majd előre bocsátja, hogy most éppen egy fia lélek sincs az építkezésnél. A társadalmi munkások szombat-vasárnaponként dolgoznak, a ta­nácsi építőbrigád vezetője pedig a még szükséges betongerendáért az országot jár­ja. Hangjából érezhető büszkeséggel ajánl­ja: sétáljunk el, most már a falakra váró betonalap mindenképpen megtekintésre méltó látvány. Alighogy a mozit, büfét is magában foglaló kultúrházhoz érünk, a tanácselnök egy »percre megállást javasol, s nem titkolt bosszúsan a szemközti, bedeszkázott ablakaival patópáli állapotot tükröző ital­boltra mutat: * — Hasztalan szorgalmazzuk, ezen a csúfságon mintha nem akarna változtatni az áfész. Kívül-belül ápolatlan, elhanyagolt ez a bérleménye, pont itt, a szép kultúr­­ház mellett! Rár meg kell jegyezzem. , az italbolt vezetője derék ember, nem rajta múlik... Aztán egy pillantás az italbolttal szemközti térségen le­horgonyzóit „Egy lövés — 5 forint” céllövölde első kíván­csiskodóira, az épülő isko­la felé vesz­­szük utunkat. Közben itt is, ott is a friss me­szelés, tatarozás jegyeivel hival­kodó házakra figyelek fel. A leg­közelebbi porta drótkerítésén be­tekintve; meglettebb korú gazd­­asszony éppen végzett az ablak­­tisztítással, s költözködik -befelé. Köszöntőm és megkérdezem: — Talán valamilyen ünnepre készül a falu? — Olyasfélére; július másodi­kén van a búcsú. Eszem-iszom van ilyenkor, húsleves, töltöttká­poszta, de mifelénk leginkább a birka járjá, meg aztán a süte­mény, főleg a torta. Mert ilyen­kor összejön a rokonság... — Szintén tetszik vendégeket várni? — Sajnos, magam vagyok, én a fiamékhoz megyek el. Két fi­am van, mindkettőnek saját há­za és két-két unokám... Az egyik fiam pár hónapja... meg­halt ... Néhány lépésnyit tovább ha­ladva, a túloldali utcavég felé mutat Farkas András és meg­jegyzi: — Ahol az a betonalap, ott állt a malom... Eredetileg két tante­remről volt szó, kétmilliót kap­tunk rá a megyétől. Mivel azon­— A jelek szerint Szakmáron csupa jó ember él — jegyzem meg a már nem tudom hányadik gólya­fészek láttán, abból a vélekedésből kiindulva, amely szerint a gólyamadarak kedvelik a jó szívű embe­rek társaságát. ban a szükség kívánja, megtoldjuk társadalmi mun­kával is és négy osztálytermet építünk. A községi pártszervezet bemozdította a gazdasági egységeket, így az egyik szombaton a helyi Petőfi Tsz vezetői, és irodai állományú dolgozói betonoztak szakirányí­tás mellett, a következőn a tanácstagok és a taná­csi apparátus dolgozói. Okét az Alkotmány Tsz ve­zetőgárdája követte, s utána volt még egy vasár­nap, amikor a Petőfi Tsz halastói dolgozói és a szülők. tettek ki magukért az alapozásban. S hogy ki ne felejtsem: az alapásassal és a földelszállítás­sal rendkívül becses és értékes segítséget kaptunk a Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulástól. Nos, néz­ze, jövő szeptemberben itt is megkezdődhet a ta­nítás — közli Farkas András, célunkhoz érve. — Hisz’ ez valóságos betonerőditmény! — szólok, mire a tanácselnök: — Kell is, emeletes épület nem áll meg akármi­lyen rozoga alapon! Egyébként a pincetermek egyi­két alighanem sportcélokra tesszük alkalmassá. Az elkövetkező szombat-vasárnapokon a válaszfalak építése kerül sorra... —y —n (Straszer András (elvételei) A félreértést a forgalmazók hiányos tájékoztatása okozta Válasz a borjúfelvásárlással kapcsolatos interpellációra Lapunk június 14-d számában közzétettük Rácz Nándorné me­gyei tanácstag, csólyospálpsi la­kos a Bács-KiSkun megyei Ta­nács legutóbbi ülésén elhangzott a borjúfelvásárlással kapcsolatos interpellációját. Az abban jelzett értékesítési problémáikat a me­gyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya — Rácz Nándorné és a csályospálosi Köz­ségi Tanács vb-titkáránaik köz­reműködésével — kivizsgálta. Az alábbiakban közöljük dr. Király Lászlónak, a szakosztály vezető­jének a vizsgálat eredményéről szóló tájékoztatását: ,+Pí' vizsgálat megállapította, hogy a bikaborjak felvásárlása ügyében kialakult félreértést az érintett forgalmazó szervek hiá­nyos tájékoztatása okozta. A múlt év májusáig a megyei állattenyésztési felügyelőség az érvényben levő ■ szerződéseknek megfelelően, a fekete-tarka bika­­borjak felvásárlását 50 forintért, az üszőborjak felvásárlását pedig 55 forintért végezte. A szopós­­borjak felvásárlási ára nem ha­tóságilag rögzített, hanem az Or­szágos Állattenyésztési Felügye­lőséggel a keresztezés érdekében kialakított szabad ár, melynek célja volt a kistermelőket érde­keltebbé tenni a kereskedésben, s abban, hogy megismerjék a magyar-tarkánál a tejtermelés vonatkozásában előnyösebb tulaj­donsággal rendelkező fajtáit. Tavaly májustól kezdve újra szabályozták a fekete-tarka üsző­borjak, illetve a bikaborjak fel­­vásárlási árát, melyet az 1977 májusától kötött szerződésben az üszőborjak esetében kilónként 75 forintra emelték, míg a bikabor­jakat a felügyelőség a továbbiak­ban nem vásárolta fel. A kialakított új árak jobban szolgálják a tenyésztési célok megvalósítását, a termelőket pe­dig érdekeltebbé teszik a magas üszőfelvásárlási árral. A bikabor­jak felvásárlását az állattenyész­tési felügyelőség fogadó partner hiányában mint közvetítő meg­szüntette, s a továbbiakban ma­radt az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kilómként 28 forintos vé­dőáron történő felvásárlása ivar­ra és fajtára való tekintet nél­kül. A keresztezést végző kisterme­lők jövedelme az értékesítésre szánt borjú ivara szerint évente változik. Több év átlagában azon­ban lényeges eltérés a jövedelem­ben nem mutatkozik. Félreértésből adódott a vér­vétellel összefüggő állatorvosi igazolás beszerzése, mert az ér­tékesítésnél előírás szerint csu­pán a tbc-mentes környezetet kell az állatkísérő lapon igazoltatni. A helyszíni vizsgálat megálla­pításaival — melyet írásban is megkapott — Rácz Nándorné ta­nácstag egyetértett. Továbbra is célunk, hogy megfelelő árpoliti­kával, a népgazdasági célkitűzé­sek elérését biztosítsuk, s a ter­melőt is érdekeltté tegyük az ál­lat előállításában.” Képmagnó segíti a munkamódszer átadását Képmagnót vándoroltatnak az Országos Papíripari Vállalat gyáregységei között. Ezt az ötletes és korszerű módszert választották a szakemberek a legjobban be­vált munkamódszerek vizuális át­adására. Elsősorban azokat a technikai fogásokat veszik kép­magnóra, ahol a fő szerep még a kézi munkában, a mozdula­tokban rejlik. Nemrégiben pél­dául a vállalat dunaújvárosi és diósgyőri üzemeiben a papírválo­gatás és csomagolás munkafázi­sait örökítették meg képmagnón. A jól bevált szakmai fogásokat levetítették a Lábatlani Vékony­papírgyárban, ahol sókat tanul­tak a képmagnón látottakból, ugyancsak a lábatlani üzemben a képmagnó segítségével derítettek ki egy rejtett hibaforrást. Az egyik gyors fordulattá szalvétafel­dolgozó berendezés ugyanis gyak­ran összegyűrte, kilyukasztotta és rosszul hajtotta össze a. szalvétá­kat. Szabad szemmel nem tudták megállapítani a gép hibáját. Ami­kor azonban a kamerával felvet­ték. maijd lassítva újra és újra visszajátszották a képmagnón a berendezés működését, rájöttek, hogy hol szorul javításra. A gyakorlatban jól. bevált kép­magnós tapasztalatcserét a jövő­ben is alkalmazzák a Papíripari Vállalat gyáraiban. (MTI) Emelkedik egyes azbesztcementtermékek ára A Cement- és Mészművek, va­lamint a TÜZÉP Egyesülés ér­tesíti a vásárlókat, hogy egyes azbesztcementtermékek — AC hullámlemez, AC burkolólemez, AC nyorhócső — termelői és fo­gyasztói ára július 1-től emelke­dik. 0 A fogyasztói árváltozás átlago­san 12 százalék. Az áremelést a nyers azbeszt­­import árának jelentős növekedé­se tette szükségessé. (MTI) Bienvenidos a Cuba! 4. Salud, Guevara... Santa Clara, külsejét tekintve tipikus amerikai kisváros. Az alacsony, négyszögletes házak világoskék, rózsaszínű - festése már alaposan megkopott, az öreg Fordok is zihálva nyelik a kilo­métereket. A bárok pultjainál szalmakalapos, cowboy-külSejű férfiak iszogatják a sörüket, szi­varoznak. Las Villas. megye székhelye, a cukorfeldolgozás és az oktatás egyik fontos központja. A tarto­mányban 27 cukoríeldolgozó üzem működik, és ugyanennyi Ceiba iskola, ahol a diákok a tanulással párhuzamosan dolgoz­nak is. A város körül mikrobri­­gádok építik az új' lakóházakat és a leendő textilgyárat. Santa Clara legértékesebb „emlékműve” négy vagon. Ennyi maradt abból a katonai szerelvényből, amelyik Che Guevara harcosainak hozott segítséget, 1958-ban. A Santa Clara-i csata volt az utolsó és legkeményebb összecsa­pás Batista katonáival. A volt Igazságügyi Palota, a szálloda és a rendőrhatóság épületén ma is láthatóak a golyónyomok. A felkelők elkeseredett, véres üt­közetben, szinte házanként roha­mozták meg és foglalták el a vá­rost. A győzelem másnapján, Che kiáltványt intézett a tartomány polgáraihoz: arra kérte őket, hogy segítsék elő e sokat szen­vedett környék életének mielőb­bi visszaállítását a normális ke­rékvágásba. „Hadoszlopunk, amely e tarto­mányban új harcosokkal bővült, a szeretet és a hála érzésével távozik, őrizzék meg szívükben a forradalmi szellemet, hogy Las Villas tartomány lakossága a for­radalom élcsapata és támasza maradjon az újjáépítés grandió­zus feladatainak megvalósításá­ban is.” — fejezte be üzenetét. A város nem felejtette el a 8. hadoszlop legendás parancs­nokát. Azt sem, hogy mivel tar­toznak neki. Che arcképe díszíti az új üzemet, ahol már maguk­nak gyártanak háztartási gépe­ket, mélyhűtő berendezéseket, hűtőszekrényeket. Nagy szó ez. Kubának semmilyen ipara nem volt. A győzelem után nem kis gondot okozott a lakosság ellá­tása. A fridzsider nélkülözhetet­len a trópusi éghajlaton és a Santa Clara-i gyár még keveset termel ahhoz, hogy az egész or­szágot ellássa, de már enyhít a helyzeten. Termékeit nem boltok­ban árusítják, hanem szétosztják a különböző munkahelyek között. ’ Ott, a munkáskollektívák döntik el, hogy érdemeik szerint kik kaphatják meg. Che, bizonyára örülne a róla elnevezett, modern oktatási köz­pontnak is, ahol a legjobb képes­ségű diákokat készítik fel az egyetemekre. A modern épületek­kel beépített hatalmas telepen 4500-an tanulnak. Itt van az egyetem is, 12 fakultásán több mint 6000 hallgatót képeznek, a felük ösztöndíjas. Az egyetem igazgatója elmondta, hogy az or­szág 30 oktatási központjában, 130 ezer fiatal szerez mérnöki, orvosi, jogi, tanári és egyéb spe­ciális képesítést. — Felvételi vizsga nincs — kö­zölte Renolto igazgató —, az elő­készítő tanfolyam eredményeit veszik figyelembe. A kubai gye­rekek 6 éves korukban kezdik el a tanulást és 15 évesek, ami­kor befejezik. A tankötelezettség 9 év. Utána vagy szakmunkás­­képző intézetbe jelentkeznék, vagy elmennek dolgozni és le­velező úton tanulnak tovább. A tanuláshoz mindenkinek joga van, tandíj nincs, a rászoruló családok kölcsönt kérhetnek az államtól. Ezt az összeget majd az egytem elvégzése után, a ke­resetükből fizetik vissza a fiata­lok. Az épületek túl csöndesek. Hol vannak a diákok? * — Dolgoznak — nevet Manuel Dereke, az oktatási központ nem­zetközi kapcsolatok osztályának vezetője. — Most cukornádat aratnak, utána visszaülnek a pa­dokba Nekünk mindegyik fon­tos. A régi értelmiség nagy ré­sze elhagyta az országot, minden magasabb képzettséget kívánó munkakörben hiányunk van. Ku­bának meg kell teremtenie a saját, új értelmiségét, ezzel egy­idejűleg fokozni a termelést. Mi ehhez nagyon sok segítséget kap­tunk a Szovjetuniótól és a szo­cialista országoktól. Önöktől is, hiszen Magyarországon' sok ku­bai diák írja az aspiranciáját Most már ott tartunk, hogy mi is segíthetünk más országokat. Erről az egyetemről egy tanár­csoport ment Angolába Taníta­ni. Manuel bácsi koponyája fény­lik, mint a simára esztergált ébenfa golyó. Örül a találkozás­nak és meghív egy koktélra, a szálloda bárjában. Elmeséli az életét. Dohánytermelő munkás volt, önként ment a Sierrába, Fi­• Manuel bácsi, aki még látta Che Guevarát. (A cikkso­rozatban közölt képűt Kidó Gyula felvételei) • Havannai srácok, Che hatalmas arcképe előtt, a Forradalom terén. del katonái közé A Santa Clara-i csatában, politikai biztosként harcolt, Che oldalán. Mintha egy kubai Rémusz bácsit hallanék, azzal a különbséggel, hogy a me­séi nem kitalált történetek. — Milyen volt Che? — érdek­lődöm izgatottan. — Nagyon kedves ember volt önzetlen. Mindig azt nézte, mi jó a tömegeknek, magára nem gondolt. - Végletesen értékes em­ber volt vagyis mindig többet kívánt magától és másoktól is, mint ami már teljesült. Hihetet­len, mekkora hatással volt az em­berekre. Egyszerűen nem lehe­tett nem szeretni. Sotezor elgon­dolom, mit szólna a mostani dol­gainkhoz. Ügy érzem, helyesel­né — Salud, Che — emeljük po­harainkat, a jólismert képmás felé — Légy üdvözölve; Gueva­ra. Az eszményi forradalmár megtestesítője. Ellenségeid csak az életedet olthatták ki. Emlé­ked, mosolygó, elszánt fiatal ar­cod, kiolthatatlan hited — örök. Amíg a Földön az egyik ember kisemmizheti a másikat, az el­nyomottak és a lázadók zászla­ján mindig ott lesz az arcod. Mint csillag, mutatod az utat a jövőbe. Salud, Che... Vadas Zsuasa (Folyt, köv.) ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom