Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1978-07-29 / 176. szám
4 V PETŐFI NÉPE • 1978. Július 99. v ■ »«í Csengőd hallat magáról • A szombatonként épQlö napköziskonyhabővítmény. U S'1 ■&gfeggtcs?-A tanácselnöki iroda zárva. Sebaj, gondolom, megnézzük, milyen közintézmény épül a községbe vezető út mentén. Ám, abban a pillanatban mintha csaik versenyt futna az idővel, oly szapora léptekkel érkezik Égető Árpád, Csengőd tanácselnöke. — Ügy látom, nagyon sietős a dolga. |. — Annyira mégsem, hogy a hozzánk ritkán látogató hírvivő számára ne jutna idő! — feleli barátsággal az elnök, s miközben hellyel kínál, jelentőségteljesen hozzáteszi: — Az ötéves tervied* adatok végrehajtásával vagyunk elfoglalva. Reméljük, hogy október végére befejeződik az egészségház építése. Kisvártatva megtudom, hogy a község ötéves terve eredetileg 1,6 millió forint költséggel 'körzeti rendelő és orvoslakás létrehozását célozta meg. Mégpedig jövő évi kezdéssel, s 1980-ban történő befejezéssel. Csakhogy közbeszólt a váratlan: kát évvel ezelőtt búcsút mondott Csengődnek dr. Pataki Xiászló, a község addigi orvosa, aki saját házában, és rendelőjében szolgálta a helybeliek egészségét. Távlatilag is megoldást kínáló döntésre, s ezzel összefüggő gyors intézkedésekre volt szükség. A Szegedi Tervező Vállalat dicséretére legyen mondva, hogy az 1976. utolsó negyedében elvállalta, s a következő év májusban leszállította a — körzeti orvosi és fogorvosi rendelőt, kellő helyiségekkel, anya- és csecsemővédőt, valamint orvosi lakást magába foglaló — egészségház tervét. A kivitelezést vállalva, a fülöpszállási Vörös Csillag Tsz építőbrigádja hozzáfogott az építéshez és látni is őröm völt, olyan tempóban haladtak júniusig. — Most éppen a 'kazán- és a vízvezeték-szerelők serénykednek az épületben. Az építőket, alighanem azért, hogy otthon se érhesse őket szemrehányás, tudodomásom szerint a fülöpszállási cukrászdaépítéshez rendelte átmenetileg a tsz. Mivel az eddigiek alapján a legkorrektebb partnernek ismertük meg a tsz-t, s az építőbrigádját, hiszünk az intézmény október végi elkészülésében — magyarázza mintegy kitérőként az elnök. — S vajon az orvosi rendelő híján hol történik most a lakosság egészségügyi ellátása? — Ebben a megyei rendőr-főkapitányságtól kaptunk igen becses segítségeit. Az egészségház megépítéséig a körzeti megbízott irodáját bocsátotta orvosi rendelő céljára a község rendelkezésére. Orvosunk van, egyelőre családi házat bérel számára, a tanács havi hatszázért. S itt hadd említsem meg Nagy József fuvaros nevét. Mert Józsi bácsi segített e közösségi gondban, ő adta bérbe házát. Egyébként olyan ember, akinek, iha szólunk, mindenkor segíteni kész. Társadalmi munkában nem egyszer elszállította már a szemetet a közterületről, az óvodabővítéshez ő fuvarozta az építőanyagot... — Az eredetileg tervezetthez képest volt tehát mit átszervezniük, megoldaniuk! Csakhogy az egészségház felépítése nyilván többe kerül, mint az orvosi rendelőre és lakásra előirányzott 1,6 millió. Minek a rovására fedezik a többletet? — Az egészségház építési költsége 3 millió forint, tehát a község ötévi fejlesztési alapja szükséges hozzá. Az útépítési tervünk szerint a már megalapozott, sőt azóta meg is rongálódott Imre utcát kellett volna befejezni. Ebben is szerencsénk van azonban; a járási hivatal segítsége jó‘ voltából a KPM kiskőrösi útmestersége befejezi. Tudniillik, az útfelújítási tervüknek megfelelően, a két KiPM-kezelésű utat is most szélesítik... Egyébként az egészségügyi központ céljára a tanácstagok útján pénzhozzájárulást is szerveztünk; önkéntességi alapon a lakosság eddig csaknem ötvenezer forintot fizetett be a számlára. A berendezés azonban még most is nagy kérdőjel.. Hogy, hogy nem, egyszercsak témát váltva, a tankötelezettségi törvény végrehajtásával hozakodik elő Égető Árpád, mondván: e tekintetben jól áll a község. Az óvodában minden négyéves gyermeknek — a külterületieknek is — jut 'hely. Az utóbbiakat az iskolabusz hozza-viszi naponta. Eleinte tapasztalható volt a húzódozás, de ma mór nagyon szívesen veszik e lehetőséget a szülők. Az óvodai okítás-nevelés pedig nagyon is gyümölcsöző, ékesen bizonyítják ezt az általános iskola első osztályában elért eredmények. — Hadd említsem, hogy a nyár folyamán bővítjük az oktatási intézményeink konyháját, s erre a vállalkozásunkra külön is büszkék vagyunk! Az élelmezési létszám nagy, több mint háromszáz, a konyha meg szűkös. Muszáj volt megoldást találnunk. Kisebb építkezés címén, százezer forintig futja a lehetőség, a hiányzót pedig társadalmi összefogással pótoljuk. Hetvenezerért anyagot vásároltunk, fizetni csak az ácsmunkáért fizetünk, bár kétnapl munkát az ácsmesterek is önzetlenül vállaltak. — Elzák szerint már építik? — Hogyne! A múlt szombaton a padlás és a tetőszerkezet-építés volt soron. Az alapozást és a kőműves munkát társadalmi erővel végeztük-végezzük. Az alapozásnál húszán, a következő szombaton a falhúzásnál huszonötén voltunk, nem kis mértékben Zódor Mihály iskolaigazgató kiváló szervezésének köszönhetően. A budapesti műbú tor-asztalos üzem itteni telepének dolgozói a szakipari munkák elvégzését vállalták, a szakszövetkezet 40 ezer forintot adott, s nagyon hálásak vagyunk a Kiskőrösi Állatni Gazdaság tabdi kerületének értékes segítségéért... Perny Irén 9 A formálódó egészségház. (Straszer András felvételei) A tüzes nyíltól Előző számunkban Wernher von Braunnak, Hitler rakétaszakértőjének amerikai szerepléséről számoltunk be. AZ ELSŐ SZPUTNYIKOK FELHATOLNAK A VILÁGŰRBE — A LUNYIKOK A HOLDAT VIZSGÁLJÁK — AZ „ÉVSZAZAD FÉNYKÉPE". A Föld első mesterséges holdját 1957. október 4-én . többlépcsős rakétával a szovjet rakétatechnika diadalaként bocsátották fel. Az 58 cm-es átmérőjű, 83,6 kg súlyú alumíniumötvözetből készült I. Szputnylk 96 perc alatt kerülte meg a Földet és 92 napi keringés után, 60 millió kilométert megtéve 1958. januárjában semmisült meg. Az ugyanebben az évben november 3-án fellőtt II. Szputnyik már 508,3 kg súlyú volt és kabinjában helyezték el a világűr első utasát, Lajka kutyát. A III. Szputnyikot 1958. május 25-én indították útnak és ez már 1327 kg súlyú volt. 9 Az első Szputnyik. (Fotó: Politechnikai Múzeum, Moszkva) • A harmadik Szputnyik. A Szputnyikok műszereinek egy része a Napot, a kozmikus sugárzást és a meteorokat, a másik, rész a Föld legfelső légrétegének összetételét vizsgálta, a harmadik csoport pedig a rakéta irányításáról gondoskodott. 1959-ben a Szovjetunió részéről ismét hatalmas előrelépés történt az űrkutatásban. Ebben az évben ugyanis már a Hold kutatását tűzték ki célul a szovjet rakétakutatók. Az 1959. január 2-án fellőtt első Holdrakétával kezdődött el a Lunylk sorozat. Szeptember 12-én a II. Lunylk feljuttatta a Szovjetunió felségjelét a Holdra és igen értékes megfigyeléseket továbbított róla, október 4-én pedig a III. Lunylk azzal lepte meg a világot, hogy a Holdat megkerülve, lefényképezte annak túlsó, az ember által sohasem látott részét. Csak futólag és összefoglalóan érintettük a Szovjetuniónak a műholdak fellövésével elért hatalmas sikereit. Következő számunkban az amerikai rakétakutatás állásáról számolunk be az első űrhajó kilövéséig. (Folytatása következik.) GYÜMÖLCSTERMESZTÉS KUTATÁSA A HOMOKON Kis területen jelentős eredmények A Duna—Tisza közi homoki gyümölcstermesztés kérdéseinek vizsgálatában vesznek részt a Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató Intézet Kecskemét-szarkási telepének szakemberei. A telep az intézet kisebb egységei köre tartozik, ezt a kutatói létszám és területnagyság is jelzi, mégis jelentők hiszen más kutatóhelyek munkatársaival együttműködve végzi munkáját. ■ A telepen valamennyi ültetvény kísérleti célokat szolgál, de rajtuk a mezőgazdasági üzemekhez hasonlóan gazdálkodnak. A gyümölcsösben legnagyobb területet a kajszibarack foglalja el. több mint 40 hektárt, utána következik az alma, majd a meggy é« az őszibarack. A kutatómunka sokrétű, a koronaforma, a művelés- és metszésmód kialakításának lehetőségeit vizsgálják a kajsziban és az őszibarackosban. A megszokottnál több fával létesített sövényjellegű kajsziültetvények kialakításában és az úgynevezett szálgallyas metszés kidolgozásában jó eredményeket sikerült elérni a telepen. A homoktalajok tápanyagban szegények, a kísérletek igazolták, hogy a szervesanyagok kijuttatása fontos szerepet játszik a jó minőségű, nagy termések elérésében. Az utóbbi években a telepen meggy, kajszi és őszibarack műtrágyázást kísérleteket is végeznek. Ezekből értékes adatokhoz jutottak a kutatók a nem termőkorú, fiatal gyümölcsfák tápanyagigényére. A Duna—Tisza közi termőhelyen a telep dolgozói 1975 óta foglalkoznak a fajtaszelekcióval a meggy, és almafajok körében. Mindkét növénynél biztatóak az eredmények, ebben az évben már megfigyelésre és netán szaporításra alkalmas egyedek is rendelkezésre állnak. A kajszibarack termesztésére egyre nagyobb gondot fordítanak mind a gazdaságokban, mind a kutatóintézetekben. Ehhez kapcsolódik a kajszi termésbiztonságának növelését fokozó lehetőségek feltárása. Az újratelepítés mindig nagy gondokat okoz. Ennek vizsgálatában elsősorban az alma újratelepítést betegségének kimutatására és a károsító hatások mérésére fektetnek legna• A konténeres jonatánalma-csemeték fejlődését figyeli a kísérleti telep gazdálkodásával foglalkozó Tóth Lajos és Nagy János. gyobb hangsúlyt. Kedvezőek az eredmények a különböző gyümölcstelepítéseknél alkalmazható talajfertőtlenítő szerek használatában. A gazdálkodás fejlesztését a nagyobb biztonsággal termeszthető fajokkal kívánják megoldani a telepen. Így a meglevő ültetvények mellé a szilva telepítését tervezik. A gépi betakarítás kutatására is sor kerül. Ezt azonban éppen a Kecskemét-szarkási telep nagysága miatt a ceglédi kutatóállomással közösen kívánják megoldani. Így a nagyértékű eszközök, gépek, megfelelően lesznek kihasználhatók. A kutatás eredményeinek próbája a gyakorlat. Ezt a szaktanácsadással és az együttműködési kapcsolatok kialakításával végzik a telep dolgozói. Rendszeresen vesznek részt az AGROBER területi központjának gyümölcs-telepítést megelőző felméréseiben, ezzel kapcsolatos szaktanácsadásban, illetve trágyázást szakvélemények készítésében. Figyelemmel kísérik és segítik a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet gyümölcstermesztésének fejlesztését és a rákóczifalval Rákóczi Termelőszövetkezet faiskolai rendszerének tápanyag-gazdálkodását. A Kecskemét határában fekvő • Szép termést adott a kajszibarack. kísérleti telep területnagysága ugyan nem nagy, mégis jelentősek az itt elért eredmények, a többi kutatóintézettel és a mezőgazdasági üzemekkel kiépített jó kapcsolat. G. E. ’ - : «WS .. ' . .. .. Egy járási földhivatal munkájáról Negyvenezer ügyirat évente Lapunk egyik korábbi számában, a Sajtóposta rovatban egy birtokív megszerzésének körül-' ményeit tártuk az olvasók elé. A történet — mint a mesében szokás — végül jóra fordult és a panaszos állampolgár megkapta az áhított igazolást. Nos, nézzünk most a kulisszák mögé. Kérdezzük meg az illetékeseket, mondják el azokat a tevékenységükkel kapcsolatos dolgokat, melyeket viszonylag kevesen ismernek. Ezekkel a gondolatokkal és kérdésekkel kopogtattam be a Kecskeméti Járási Városi Földhivatal vezetőjének ajtaján. Mostoha körülmények Molnár András és helyettese, dr. Körösi Imre készségesen álltak rendelkezésemre. — A megye 836 ezer hektár területéből hivatalunk a járás 234 ezer hektárjának, azaz 28 százalékának a földügyeit intézi — mondja Molnár András. — A megye lakóinak 33,5 százaléka az ügyfelünk, s ugyancsak a mi gondunk a lakásállomány 33 százaléka. Az ezekkel kapcsolatos feladatokat hivatalunk ötven dolgozója végzi, hozzá kell tenni, rendkívül mostoha körülmények között. Dolgozóink mintegy fele a megyei bíróság épületében végzi munkáját. Az ügyeknek alig harminc százalékát tudjuk csak elintézni egy helyen,. így azután igen sok az üresjárat. Munkatársainknak sűrűn fel kell keresni egymást, van, aki napjában többször is megteszi a városi tanács és a megyei bíróság közötti utat — tájékoztat dr. Körösi Imre. — Sajnos, egyelőre nem találunk jobb megoldást, pedig a megyei bíróság is örülne, ha átadnánk nekik a helyet — folytatja Molnár András. — Tudomásunk szerint a múlt év végén volt is a bíróságnak félmillió forintja, amivel hozzájárult volna a közös gond megoldásához, de nem sikerült új helyet találnunk. Az előbb szó esett már tevékenységünkről, de még néhány adattal szeretném ezt kiegészíteni. Évente átlag 40 ezer ügyirat készül nálunk, azoknak az ügyfeleknek a száma pedig, akik személyesen keresnek fel bennünket, eléri a 10 ezret. Nem egy esetben nekik is meg kell 0 Üj földtérkép készül látogatni mindkét hivatalunkat, esetenként többször is... — Hogyan lehetne röviden meghatározni a földhivatal fő feladatait? — Hivatalunk dolgozói három csoportban végzik munkájukat. A földhasznosítási csoport feladata a földek tulajdoni, használati viszonyaiban bekövetkezett változások vizsgálata, határozattal való engedélyezése, valamint a jogsérelmek orvoslása. Az ingatlan-nyilvántartók a tulajdonosi, használati és művelési ágban bekövetkezett változásokat kísérik figyelemmel. Ez a csoport tevékenyen részt vesz az új földtérkép készítésében, a tulajdonviszonyok egyeztetésében. Az 1972-ben kezdődött és 1980-ig tartó programban ugyanis egy teljesen új földnyilvántartási térkép készül, mind a kül-, mind a belterületekről. Ez hivatalunk esetében 143 ezer ingatlan újratérképezését jelenti — nem kis feladat. Vesznek, eladnak Földmérési csoportunk ellátja azokat a mérési munkákat, amelyekre az állami szervek, vállalatok, valamint a lakosság igényt tart. Ok végzik a különböző épületek térképre jelölését is. Tavaly például 1527 állampolgár részére végeztek különböző földmérést, jórészt olyanoknak, akik vettek vagy eladtak ingatlant. — Jelenleg milyen az ingatlanforgalom? — Igen élénk. Köztudomású, hogy a kiskertek — köznyelven hobbi-telkek — milyen jelentős szerepet játszanak nemcsak a tulajdonos önellátásában, de sok árut, zöldséget, gyümölcsöt adnak közfogyasztásra is. Nos, hivatalunk körzetében jelenleg mintegy 8—10 ezer ilyen kiskertben folyik igen hasznos tevékenység. Az szinte természetesnek mondható, hogy időnként ezek egy része gazdát cserél különböző okok miatt. Sajnos, sokan nem ismerik a vétel-eladással kapcsolatos teendőket, a különböző jogszabályokat, s ezért fordulhat elő, hogy olykor-olykor az elhúzódó ügyintézést fogják a „bürokráciára”. Pedig hivatalunk dolgozói mindent elkövetnek azért, hogy a legrövidebb idő alatt „szentesítsék” az adásvételt. — Mit kell tenni tehát a vevőnek, eladónak? — A vevőnek van több teendője. Először is tisztáznia kell, hogy vehet-e ingatlant és milyet. Ha nem mezőgazdasági főfoglalkozású az illető, akkor csakis zárt kertben juthat .3 ezer négyzetmétert, azaz 800 négyszögölet meg nem haladó nagyságú földhöz. Ha téesz-tag a vevő, akkor 3—5 hold földet vehet, de ekkor a szövetkezetbe való beviteli kötelezettség terheli. A személyi tulajdon, mértéke 1 hold, de ebben az esetben a téesztől nem kaphat háztáji földet. , Nem sokan tudják Nos, ha a megfelelő feltételekkel rendelkezik a vevő, akkor megköti az adás-vételi szerződést, amit hivatalunkhoz kell benyújtani öt példányban 30 napon belül. Mellékelni kell az eladó nyilatkozatát arról, hogy nem téesz-tag és az ingatlant nem terheli beviteli kötelezettség. A vevőnek írásban kell bizonyítani, hogy milyen ingatlannak a tulajdonosa. Az eladásra kerülő ingatlanról adó- és értékblzonylatot kell beszerezni az illetékes tanácstól. Ha olyan helyrajzi számú földről van szó, amelynek több tulajdonosa van, azoknak az elővételi jogról való lemondását is írásban kell bizonyítani. Ha ezeket az iratokat mind beadják hozzánk, a továbbiakat már ml intézzük. A vevő később értesítést kap az illetékhivataltól a 17 százalék befizetésével kapcsolatban, tőlünk pedig határozatot az új névre való telekkönyvezésről. Azt, hogy milyen sokan nem tudják, mit kell ilyenkor tenniök, bizonyítja, hogy a múlt évben 1450 adás-vételből háromszázat el kellett utasítanunk. Ezekből később mintegy ötvenet a szerződések módosítása után engedélyeztünk. — A földhivatal dolgozói mit kérnek a jövendő vevőknek-eladóknak, illetve ügyefeleknek? — Elsősorban türelmet. Annak a megértését, hogy hivatalunk nem a bürokrácia egyik láncszeme, hanem tevékenységével , elsősorban a lakosság, mindnyájunk érdekeit szolgálja; Opauszky László
