Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1978-07-26 / 173. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: száraz« általában derült idő. Változó irányú, gyenge szól. Tovább melegszik az Idő. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 11—16» legmagasabb nappali: 25 —29 fok között. (MTI) EZERNYOLCSZÁZ DALOS TÁNCOS FELVONULÁSA V/ T VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ímepeiyesen megír a VI. Duna menti folklórfesztiv i«i PMri Amint arról előzőleg tudósítottuk ol­vasóinkat, már a hivatalos megnyitás előtt több érdekes eseményre került sor a fesztiválprogram keretében. Kiállí­tásokat nyitottak meg Baján, Kalocsán és Szekszárdon, valamint átadták a nép­­művészeti pályázatok díjait. Am mégis a tegnapi napnak volt igazán fesztivál­hangulata. SZÍNES műsor A SZABADTÉRI SZÍNPADON Az elsőként — hétfőn este — Kalocsára érkezett FOTEM nevű török együttes szabadtéri színpa­don lezajlott próbájának népes közönsége volt. A város megszé­pített, a résztvevő országok lo­bogóival is díszített utcáin, te­rein, mindenféle idegen nyelven beszélő embereket és külföldi rendszámú gépkocsikat lehetett látni. A rendezők jó ötlettel, nép­művészeti sétányt alakítottak ki a főutcán, ahol a népművészet mesterei kínálták eladásra ne­Az országos kertészeti napokra, amelyet negyedik alkalommal tartanak meg Bács-Kiskun me­gyében, hazánk különböző tájai­ról ezer szakembert várnak. Az országban működő tudományos kutatóik, kertészeti szakemberek számára a kétévenkénti kecske­méti találkozó az a legszélesebb fórum, amelyen tájékozódhatnak a legújabb tudományos eredmé­nyekről, a kertészeti ágazatok műszaki fejlesztésének vívmá­nyairól, és kicserélhetik a ta­pasztalataikat. Az idén az országos kertészeti napok kecskeméti tudományos tanácskozásának, valamint üzemi gyakorlati bemutatóinak fő témá­ja a zöldség-, a szőlő-, gyümölcs­­valamint a dísznövény-termesz­tés műszaki fejlesztése. Ismeretes, hogy a mezőgazdaság munkaerő­gondja a kertészeti ágazatokban a legnagyobb, ezért a különböző munkafolyamatok, esősorban a betakarítás gépesítését épp itt keli minél előbb megoldani. A kertészeti ágazatok termelé­sének korszerűsítésére számos kezdeményezés történt eddig is a Duna—Tisza közén. Bács-Kiskum több mezőgazdasági üzeme ki­dolgozója és megvalósítója egy­­egy kertészeti termelési rend­szernek. A kunbajai, szikrai, kis­kunhalasi, hosszújhegyi, kiskőrösi szőlő-, a hosszúhegy! alma-, a fajszi f ű s zerpa pr i ka- termesz tési rendszer sikerei ismertté tették a megye gazdaságait Bács-Kiskun határain túl is. Legújabban pedig a Kecskeméten székelő Országos Szőlészeti és Borászati Kutaitó In­tézet, valamint a Kecskemét-szik­­rai Állami Gazdaság 'kezdemé­nyezésével alakul ki olyan tár­sulás, amely a legkorszerűbb technológiát kidolgozva, fejleszti • A szőlőter­mesztés műszaki fejlesztésé­nek fontos része az öntözés megteremtése. Az egyik 300 hektáros szőlőültet­vény öntöző­­csöveit szere­lik össze a Hosszűhegyi Állami Gazdaságban. a szőlőtermesztést és -feldolgozást, az iparszerű kertészeti termelést eddig még nem folytató gazdasá­gokban. A kertészeti napók tudományos tanácskozásán a szőlő-, gyümölcs­ös zöldségtermesztő ágazatok vi­táin, kiskunhalasi, szabadszállási, valamint a szomszédos megyében Dánszentmiklóson rendezett üze­mi 'gyakorlati bemutatóin és a Kiskunsági Nemzeti Parkban tett látogatáson a tudományos kutatás vívmányainak gyakorlat­ba átültetéséről tájékozódhatnak a szakemberek. A kertészeti napok rendezvé­nyeinek leglátványosabb része a kertészeti, élélmiszeiipari és gép­kiállítás, amelyet a Hírős Napok egész tartama alatt, augusztus 24-től 27-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. A kecskéméi vasút­­kertben hat hektáron felállított pavilonokban /és szabad téren kertészeti, élelmiszeripari termé­keket, termesztő, betakarító és feldolgozó gépsorokat mutat be száznál több mezőgazdasági és élelmiszeripari üzem. A nagyüze­mi kertészeti termelés legkorsze­rűbb gépein kívül, kiállítják a háztáji kisgépeket is. Ugyancsak a vasútkertben nyí­lik meg a természetvédelmi és vadászati kiállítás, és tart nyitva a Hírős Napok ideje alatt. En­nek a Katona József Múzeum adott helyet. Itt Bács-Kiskun ter­mészeti értékeit, vadgazdálkodá­sát tekinthetik meg a látogatók. Nem messze a kertészeti és élel­miszeripari kiállítás színhelyétől, a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karának épületében a virágkedvelők a. cserepes dísznö­vények kiállításában gyönyör­ködhetnek. Ugyanitt aiz Erdei Fe­renc téri főiskolai karon az or­szágos kertészeti napokra Kecske­métre érkezett szakemberek tart­ják a kétévenként szokásos talál­kozójukat. Részt vesz a kertészeti és élel­miszeripari kiállításon- a megye állami és szövetkezeti vendéglátó hálózata, hogy a Kiskunság, va­lamint a Duna és a Tisza mellé­ke ’ételkülönlegességeivel ismer­tesse meg az ínyenceket. Kiss Antal Sikeres félévet zárt az OTP Csaknem 2400 lakás épí- A tése kezdődött meg az első félévben — százzal több, mint 1977 első hat hónapjában — az Országos Takarékpénztár Bács-Kiskun megyei Igazgatósá­gának kimutatásai szerint. Ezer­­százhúszan fogtak családiház-épí­­tésbe, s 924 OTP saját beruhá­zású lakás kivitelezése is meg­kezdődött. Természetesen nem­csak építenek, hanem avatnak is. Június végéig 1318 új otthon ké­szült el a megyében, ebből 270 tanácsi bér, 90 tanácsi értékes í­­tésű, 438 OTP saját beruházású, 455 családi ház, valamint 67 tár­sasház. Az első félévben folyósított kölcsön kevesebb mint a múlt év hasonló időszakában volt. So­kan ugyanis most gyűjtik a pénzt a lakásépítésre, így né­hány év múlva kérnek majd se­gítséget az OTP-től. A viszony­lag kevés családiház-építés továb­bi oka, hogy drága a telek, és nincs is mindegyik városban. Összesen így is 610 millió forint hitelt kapott a lakosság építésre, lakásvásárlásra, ingatlan-, telek­­vételre. Tizennégyezénnél többen, összesen 120 millió forint szemé­lyi hitelt vehettek igénybe, s 2700-an részesültek mezőgazdasá­gi kölcsönben. Száztizenegy mil­lió forintot fordítottak ezekre a célokra a megye takarékszövet­kezetei is. Valamelyest élénkült a már harmincezer tagot számláló SZÁMOK TÜKRÉBEN munkahelyi KST-k forgalma, jú­niusig 52 millió bevételt könyvel­hettek el, s 23 millió kölcsönt nyújtottak. Az Országos Takarékpénztár kimutatásaiból rendszerint követ­keztetni lehet életszínvonalunk alakulására. Nemrégen .például értesülhettünk arról, hogy ha­zánkban a személygépkocsik szá­ma meghaladta a motorkerékpá­rokét. Ez is egyfajta mérce te­hát ... Hányán várnak jelenleg autóra? Dégi Lászlónak, az OTP megyei igazgatósága közgazdá­szának tájékoztatása szerint el­értük azt az állapotot, amikor minden huszadik Bács-Kiskun megyei lakos gépkocsira vár, hi­szen az első félévben 4500-an fi­zettek be új autóra. (Zárójelben megjegyezzük, hogy megyénk „vezet”, íbiszen országosan csak körülbelül minden harmincadik embernek Von visszaigazolása...) Mindezzel együtt ismét rekor­dot dönget a lakossági betétállo­mány. Otszázhuszonnyolc' millió forinttal nőtt június 30-ig, s így meghaladta a hat és fél milliárd forintot. A növekedés meglehető­sen gyorsnak minősíthető — a tavalyit 40 százalékkal szárnyal­ja túl. A kecskeméti járás 161, a bajai járás 102, a kiskőrösi já­rás pedig 94 millióval járult hoz­zá ehhez az eredményhez. mes portékáikat. Nagy keletje volt többek között a kalocsai motívumokkal díszített kézimun­káknak és a különféle fafaragá­soknak. Csapat Lajos, az IBUSZ helyi irodájának vezetője el­mondta, hogy a jelek szerint leg­alább húszezer hazai és külföldi vendéget várnak a jubileumi évébe lépett fesztiválra. Gyönyörű nyári idő adott ke­retet Baján is a nap változatos programjának. A Sugovica-parti városba összesen tizenegy művé­szeti csoport érkezett meg időre. A központi filmszínházban meg­rendezett énekes és hangszeres ^találkozón a bugaci, csátaljai és a kiskőrösi csoport képviselte megyénket, már a legelső fellé­péskor igazi nagy sikerrel. Ez utóbbi ízelítőt adott a szlovákok által lakott Kiskőrös sajátos nemzetiségi kultúrájából. Ugyan­csak Baján, a járási hivatal dísz­termében tanácskoztak tegnap délután az együttesek vezetői és a KÖTA paraszténekkari bizott­ságának tagjai. Az eszmecsere első előadója Szatmári Károly volt, a bizottság elnöke. Ezt kö­vetően dr. Kálmán Lajos népze­nekutató tartott előadást a leg­utóbbi kecskeméti népzenei ta­lálkozó tapasztalatairól. Este a városi tanács udvarán került sor a Baján vendégeskedő együtte­sek díszbemutatójára. Tegnap délután Geri István, Kalocsa város tanácselnöke fo­gadást adott a — bolgár, török, osztrák, szovjet, jugoszláv, len­gyel, csehszlovák, német, román és magyar — vendégegyüttesek vezetői tiszteletére. Ezután ke­rült sor arra a ipár régóta ha­gyományos utcai felvonulásra, amely mindig egyik fénypontja • a népek barátságát erősítő folk­lórfeszti válnak. Az érdeklődők ezrei kisérték élénk figyelemmel azt a mintegy ezernyolcszáz szereplőt és az erre az esemény­re külön meghívott énekest, tán­cost, kiknek, többsége sok szín­ben pompázó népviseléti öltözék­ben vonult végig a fesztivál-ut­cán, az I. István úton, hogy el­érje a menet végcélját, az esti szereplés színhelyét. Itt, miután a szabadtéri színpad nézőközönsé­ge elfoglalta a helyét, kezdetét vette a megnyitó ünnepség. Szvorény János, a városi párt­­bizottság első titkára köszöntöt­te a szereplőket, a közönséget és a város számára mindig nagy eseményt jelentő találkozók meghívott vendégeit: Pozsgay Imre kulturális minisztert, Hor­váth Istvánt, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság el­ső titkárát, Raffai Saroltát, az országgyűlés alelnökét, Hanga Mária oktatásügyi miniszterhe­lyettest, Katanics Sándort, a me­gyei pártbizottság titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács • Geri István, a kalocsai Városi Tanács elnöke köszönti a művészeti csoportok vezetőit, i művelődési központban. (Tóth Sándor felvételei)-■ ’JÉ 1 * "V **' ' j* w 4 'sHJSP • A csátaljai székely népdalkor bemutatkozá­sa a bajai filmszín­házban. • A kalocsai népművészeti ^ sétány. ,j%i— Jú elnökét, Horváth Józsefet, a Tol­na megyei pártbizottság titkárát, és dr. Szabópál Antalt, a Tolna megyei Tanács elnökét, dr. Mol­nár Frigyest, a SZÖVOSZ elnö­két és Mándics Mihályt, a Ma­gyarországi Délszlávok Demokra­tikus Szövetségének főtitkárát. Az üdvözlések után Pozsgay Imre miniszter mondott beszé­det, hangsúlyozva a hároméven­ként ismétlődő nemzetközi fesz­tivál jelentőségét. A beszéd el­hangzása után következett a fesztivál látványos, nagy tetszést Örvendetesen gyarapodtak az ifjúsági takarékbetétek, mind többen ismerik fel — és használ­ják ki — az ötévi takarékoskodás előnyeit. Nyolcszázbarmincöten kezdtek spórolásba, a 18 400 szám­lán egyébként majdnem 140 mil­lió forintot kezelnek. Feljebb ug­rott a népszerűségi listán a mindennapi pénzügyeket egysze­rűsítő áltutalápi betét is — bár még nem minden városban van lehetőség kiváltására — s csak­nem kilenc és félezer ember rendelkezik vele. 1,58 millió fo­rintot őriznek a kedvező ka­matot nyújtó takaréklevélen. Használt a megújítás a nyere­ménybetétkönyveknek — a fél év alatt elért nyolcmilliós növekedés éppen négyszerese a tavalyi első félévinek. Nem említjük gyakran, de igényibe vesszük az OTP valuta­forgalmát. 1978 valószínűleg mint* a „nagy utazások éve” fog bevonulni az OTP történelmé­be. 13 ezer valutaügyletet intéz­tek el, amiből kilencezer volt az eladás. (Tavaly az első félévben összesen 8500 ilyen ügyük volt.) Mindent összevetve, jó félévet zárt Bács-Kiskun megyében az OTP. A tervezettnél gyorsabban nőtt a lakossági betétállomány, a kitűzött céloknak megfelelően halad á lakásépítés — túlteljesí­tés válható —, s eleget tudtak — s tudnak — tenni a hitelkérel­meknek is. B. J. A Kartog- I ráfiai Válla- | lat egyik szakembe­re hetekig tanulmá­nyozta a Bács-Kiskun megyé­ben öszegyűjtött földrajzi ne­veket. Hatalmas munkától mentesültek — mondta —, mert így félig készen jutot­tak a minden eddiginél rész­letezőbbnek szánt új térkép el­készítéséhez szükséges infor­mációkhoz. Ha nem félnék attól, hogy akaratlanul is hamis képzete­ket keltek, már ezzel is indo­koltnak látnám a nagy vállal­kozást. A világért se becsü­löm le a dűlők, határrészek, utcák neveinek lajstromozásá­ból, rendszerezéséből adódó gyakorlati előnyöket, a kézzel­fogható hasznot, de többről, messzebbre mutató ügyről van szó. A földrajzi nevek megbe­csülése, feltérképezése, nyil­vántartása a történelmi fele­lősségtudat kifejeződése. A szájhagyomány, a szokás he­lyett így marad fenn oly sok értékes beszélő név, töltődik meg élettel, kerül közelebb mindenkihez a nemzeti törté­nelem. A függetlenségi harcok nem elvont ismeretek abban a faluban, ahol ma is Nyakvá­gónak emlegetik a betolako­dók számára gyászos csatate­reket, vagy Strázsahegynek őr­szemeink figyelőhelyét. Csak az érzi igazán, hogy mennyire megörült Jókai Pestről Kecskemétre igyekez­ve a homoktengerben felbuk­kanó csárdának, az élvezi az élményt megörökítő sorait, aki tudja, hogy azért adta a nép ama környéknek és a ven­dégfogadónak a Cethal nevet, mert az illancs homok úgy elnyelte a kocsit, mint ama bibliai cet Jónást. A következő évtized elején kötetekben is olvasható föld­rajzi nevek a múltat valla­tok, törvényszerűségeit kere­sők útmutató kalauzai. Sokat mondanak az értőnek a táj egykori arculatáról. Ezer­nyi földrajzi név bizonyítja, hogy töméntelen tocsogó, szity­­tyó, csintovány, pocsolya, la­­ca, tó, tavacska tarkította ezt a vidéket. A kunok sem tagadhatnák le, hogy sorsosok e tájjal. Személynevek (Köncsög, Csengele) őrzik emléküket. Kargala, Harkakötöny. Táz­­lár, Bodoglár is őket idézi. Megérdemlik a figyelmet, az elismerést, a támogatást e gyönyörű vállalkozás részesei Főként itt, Bács-Kiskunban. Nehezebb körülmények között dolgoztak, mint akik az ország más részein fáradoznak ha­sonló ügyekben. Itt átlagosan 13 ezer hektár egy település aratott műsora, amelyen többek között a Kalocsai Népi Együt­tes, a hartai tánccsoport, és a Tolna megyei székely táncegyüt­tes szerepelt A fesztivál ma a bajai nép­tánc-bemutatóval és a népművé­szet mestereinek találkozásával, valamint a vendégegyüttesek kecskeméti műsorával folytató­dik. Ez utóbbira este nyolc óra­kor a Megyei Művelődési Köz­pontban kerül sor. P. E.—Cs. L.—V. M. határa, Baranyában 2400, Za­lában 2200, Csongrádban 12 ezer hektár, ötvenezer külte­rületi lakott helyet tartanak ma is nyilván. Nagyobb körültekintést, a szó szoros értelmében nagyobb fáradtságot kívánt a terep­munka, azaz a nevek helyszíni gyűjtése. Előfordult, hogy órá­kig beszélgettek egy-egy idő­sebb parasztbácsival, amíg „beugrott”, hogy hívták a ré­gen összeszántott dűlőt, kitől, miről kapta a nevét. A Duna menti folklórfeszti­vál keretében Kalocsán tar- I tandó tanácskozás a legalább egy évtizedes vállalkozás fon­tos állomása. Jóleső visszate­kintés, ösztönző biztatás. Tu­lajdonképpen dicséret járna valamennyi, mintegy ötszáz­­hatszáz adatközlőnek, a száz­ötven gyűjtőnek. A kezdeményezés gazdájá­hoz, a Hazafias Népfronthoz illő széles összefogás a munka eredményes befejezésének a záloga. A megyei könyvtár igazi műhelyt teremtett a köz­reműködők számára, útmuta­tókkal, megfelelő formák ki­alakításával teszi lehetővé a mintegy százötvenezer (!) név összegyűjtését, elemző magya­rázatát. Ennyi ügybuzgalommal, me­gyei támogatással, céltudatos igényességgel sem boldogulná­nak a gyűjtők a Magyar Tu­dományos Akadémia Nyelvtu­dományi Intézete segítsége nélkül. H. N. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 173. szám Ára: 90 fillér 1978. július 26. szerda Készülődés az országos kertészeti napokra Tudományos tanácskozás a műszaki fejlesztésről Augusztus 24-én kezdődik Kecs­keméten a Hírős Napok csaknem egy héten át tartó eseménysorozata. Ennek kereté­ben rendezik meg az országos kertészeti napok tu­dományos tanácskozását, üzemi gyakorlati bemuta­tóit, a kertészeti, élelmiszeripari termék- és gép­­kiállítást, a természetvédelmi, a vadászati, valamint virágkiállítást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom